Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-21 / 247. szám
A. J. Visinszkij elvtárs beszéde az ENSz közgyűlésének általános vitájában Moszkva (TASzSz). Az ENSz közgyűlés október 18-i délelőtti ülésén az általános vita során beszédet mondott A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere. Visinszkij elvtárs beszéde elején rámutatott, hogy az északat lanti tömb tevékenysége a VI. ülésszak óta eltelt év alatt is döntő szerepet játszott és játszik a nemzetközi feszült ség fokozásában. A jelenlegi nemzetközi helyzetet súlyosbítja a,z a körülmény is, hogy n gazdaságilag elmaradott országokban egyre nagyobb a nyomor és az éhínség. Hozzájárulnak továbbá a feszült, ség fokozásához azok a hadműveletek, amelyeket a gyarmatosító hatalmak folytatnak Korea, Vietnam és MaMjföld népei ellen. Beszéde további bőszében Visinszkij elvtárs hangsúlyozta, hogy bár az Egyesült Államok koreai hódiló tervei csődöt mondottak, az amerikai uralkodó körök nem mondanak le a hódító terveik megvalósítására irányuló további kísérletekről. — Acheson kijelentette a közgyűlés előtt — folytatta Visinszkij elvtárs —, hogy az Egyesült Államok addig küzd Koreában, amig meg nem kötik a fegyver- szünetet „igazságos feltételekkel". De Acheson ur, miért nem mulatott ön rá, hogy melyek ezek az „igazságos feltételek“? Vájjon Ön még időt szakit arra, hogy ezt közölje a közgyűléssel? Azok a feltételek, amelyeket a koreai amerikai parancsnokság az Egyesült Államok kormányának jóváhagyásával eddig előterjesztet^ egyáltalán nem nevezhetők igazságosnak. Ezeket a feltételeket nem lehet másként nevezni, mint az igazságosság elemi fogalma szembetűnő megsértésének, nyilvánvalóan jogtalannak, a nemzetközi jog és a. nemzetközi erkölcs minden általánosan elismert szabályával ellentmondónak. ■ V Ezt kell mondani a hadifoglyok úgynevezett, „rostálására" vonatkozó amerikai követelésről, arról, hogy azokat, akiket az amerikai parancsnokság haza akar engedni, szétválasztják azoktól, akiket fogságban akar tartani, nem riadva vissza semilyen kényszerítő eszköztől, még a sortüzektől sem, amint ez Kocsedo-szigetén és más olyan amerikai hadifogolytáborban történt, ahol ki mai és koreai hadifoglyokat tartanak fogva. Visinszkij elvtárs hangsúlyozta ezután, hogy az amerikai kormány nem törekszik a koreai há. ború befejezésére és - továbbra is a háború árán akar szabadulni gazdasági nehézségeitől. Idézte az amerikai vezető körök kijelentéseit melyek világosan elárulják, hogy e körök tovább akarják folytatni a szégyenletes ko- reai háborút. Ezen az ülésszakon _ folytatta Visinszkij elvtárs — ismét az a feladat áll a közgyűlés előtt, hogy megoldja a koreai kérdést. A békeszeretö 'népek, amelyek létrehozták a világ békéjéért folyó harc hatalmas arevonalát, . egyre állhatatosabban és elszántabban követelik, hogy v csenek véget a koreai háborúnak, követelik az imperialista agresszorpk megfékezését, és egyre inkább szembeállanak az agresszív amerikai politikával. A lengyel, küldöttség által benyújtott javaslatok ebben a kérdésben teljesen megfelelnek a közgyűlés elölt, álló célnak. Mi melegen támogatjuk lengyel kollégáinknak azt a javaslatát, hogy fel kell hívni a közgyűlést, javasolja a hadviselő feleknek: Kedd, 1932 oki. 21. • haladéktalanul szüntessék meg a szárazföldi, a tengeri és a légi hadműveleteket. Mi melegen támogatjuk azt a. javaslatot, hogy a nemzetközi jogszabályok értelmében minden hadifoglyot szállítsanak haza hazájába. Mi melegen támogatjuk a leíigyel küldöttségnek azt a javaslatát, hogy két-három hónapon belül vonják ki Koreából a külföldi csapatokat, köztük a ki- nai népi önkéntes egységeket is, és békés utón rendezzék a koreai kérdést Korea egyesítésének szellemében, amit maguk a koreaiak valósítanak meg egy bizottság megfigyelése alatti, amelyben -a közvetlenül érdekelt felek és más, olyan államok vannak képviselve, amelyek nem vesznek részt a koreai háborúban, _ Beszéde további részében Visinszkij elvtárs megcáfolhatatlan tényekkel bizonyította, hogy az amerikai csapatok Koreában baktériumot alkalmaznak és leszögezte: A baktériumfegyver koreai alkalmazásával az amerikai imperialisták nemcsak a békés emberek tömeges megsemmisítésének bűnös célját, hanem azt a célt is követik, hogy a gyakorlatban ellenőrizzék a fegyver hatását, gyakorlatozzanak e fegyverrel. A szovjet küldöttség teljes mértékben osztozik abban a felháborodásban, amelyet a világ becsületes embereiből váltott ki az a tény, hogy az amerikai fegyveres erők baktériumfegyvert alkalmaznak a koreai és a kínai nép ellen. Visinszkij elvtárs elmondotta ezután, hogy az elmúlt évben tovább fokozódott az agresszív északáUanti tömbnek az uj világháború előkészítésére irányuló tevékenysége. Erőfeszítések történnek uj hadseregek szervezésére és arra,, hogy nyugaton .és keleten agresszív katonai szövetségeket szervezzenek. Bekapcsolták a támadó tömbbe Törökországot, Görögországot és ténylegesen Nyuga(-Németország és Jugoszlávia is részt- vesz a tömbben. Ugyanakkor az Egyesült Államok uralkodó körei fokozták nyomásukat a közép, és közelkeleti or szágokra is. Az atlanti tömb az Egyesült Államok vezetésével provokációs jellegű hadgyakorlatokat tart, — A tények arról beszélnek — folytatta —, hogy az imperialista táborban fokozódott az uj világháború előkészületeinek üteme, amit azzal ,a hazug propagandával takarnak, hogy a világot a Szovjetunió részéröl veszély fenyegeti. Visinszkij elvtárs ezután rámu- tat ott, hogy az Egyesült Államok egész költségvetésének 74 százalékát teszik ki a katonai jellegű kiadások. Ugyanakkor az atomfegyver gyártásával kapcsolatos kiadások az 1952—53,-as évben elérték az 1.7 milliárd dollárt és ezt az ösz- szeget az elkövetkező években to. vább akarják emelni. — Ezek. az adatok elegendők ahhoz, — folytatta —, hogy meggyőződjünk arról, miszerint az Amerikai Egyesült Államok uralkodó körei nemcsak az atornfegy. ver betiltását, de még az atomfegyver gyártásának csökkentését sem tervezik és hogy az Ame. rikai Egyesült Államok hivatalos képviselőinek mindennemű olyan nyilatkozata, “hogy készek az atomfegyver eltiltására, tetötöl- talpig hazug és kizárólag csak a hiszékeny és egy ügy ü emberek megtévesztését szolgálja. Visinszkij elvtárg■■ rámutatólt arra, hogy az-.Egyesült Államok gazdaságiinak luilitarizálásfi óriási méretekben. folyik. Ezt még Eisenhower tábornok is kénytelen volt beismerni, többek között egyik beszédében' amelyben a következő kijelentést tette: >fA mi gazdaságául: hadigazdaság. Kosok látásunk: katonai közoktatás“. Az ipar militarizálásának ugyanez a folyamata tapasztalható Angliában is. Franciaország jelenleg jelentősen többet költ háborús készülődésre, mint amennyit a háború előtt, 1939- ben költött erre a célra. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más tőkés országok gazdaságának militarizálását a mai monopolkapitalizmus sajátosságai magyarázzák. A mai monopolkapitalizmus fő mozgató ereje a maxlmá- * lis profit. Köztudomású, hogy a háborús, láz az Egyesült Államokban óriási profitot hajt az amerikai milliárdosok1 nak. Jövedelmeik 1951-ben csaknem 43 milliárd dollárra emelkedtek. Ez az összeg 1938. évi jövedelmeiknek csaknem tizenháromszorosát • teszi ki. Ugyanez a helyzet Angliában és Franciaországban is. E, tények fényében tökéletesen érthetővé válik, hogy Truman, az Egyesült Államok elnöke egyre újabb és újabb előirányzatokat követel a katonai programm megvalósítására. Ebből kitűnik, hogy a jelenlegi amerikai kormány külpolitikája teljes egészében az. Egyesült Államok ipari és finánelőkéseinek érdekeitől függ. Az amerikai ipari és finánc- tőkések uj. háborúra áhítoznak, hogy milliókat nyerhessenek ezen a véres üzleten. Az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az északatlanti tömbhöz tartozó más országok egész gazdaságának militarizáíása elkerülhetetlenül az adók szüntelen emelésére, milliók életszínvonalának süllyedésére vezet Az Egyesült Államokban az 1952 —53. évi költségvetés az 1937—193S évihez viszonyítva több mint megti- zenkétszerezi a lakosságra kivetett adók összegé-. Jelentős adóemelések történtek Angliában, Franciaországban, Olaszországban és az észak- atlanti tömb más tagállamaiban is- Ezekben az országokban fokozódó munkanélküliség észlelhető. A nyugateurópai országok gazdasági és pénzügyi helyzete is egyre rosszabbodik. Ezzel kapcsolatban rá kell mutatni arra — hangsúlyozza Visinszkij elvtárs —, hogy a nyugateurópai or szagok gazdaságának szétzüllcsztésó. ben nem kis szerepet, játszott az úgynevezett „Marshall-terv1 amely pék helyébe ma az Egyesült Államok agresz- sziv politikájának még leplezetlenebb tervei léptek: az amerikai kölcsönös biztonsági Programm; a Schuman- és P leven - terv, stb. Az úgynevezett a.iherikai „segély' < súlyos helyzetbe dönti még az olyan gazdaságilag fejlett országokat is, mint Anglia és Franciaország. Tinman 1952. január 9-én a szenátushoz intézett üzenetében kénytelen volt beismerni, hogy az úgynevezett ,szabad országok védelmének erősítése" komoly gazdasági problémákat idézett elő: ,.Fokozta as inflációt Európában cs veszélybe döntötte szövetségeseink erőinek további helyreállitásdt“. Visinszkij elvtárs rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok vc-zctö körei folytatta külpolitikának agresszív irányvonala visszatükröződött az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és az atlanti tömbhöz tartozó egyes más országok képviselőinek ENSz-beli tevékenységében is. Ha megnézzük a közgyűlés 6- ülésszakán alakított leszerelési bizottság munkáját semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy a bizottság tagjainak többsége, az Egyesült Államokkal az élen, azon fáradozott hogy gyakorlatilag lehetetlenné tegye a fegyverzet bármiféle csökkentését, ne engedje meg az atomfegyver alkalmazásának eltiltását. A bizottság nem volt hajlandó megvizsgálni a szovjet küldöttségnek arra irányuló javaslatát sem, hogy azokat az államokat, amelyek nem csatlakoztak a baktériumfegyver alkalmazásút. tiltó genfi jegyzőkönyvhez vagy nem ratifikálták azt- hívják' fel a jegyzőkünrvhöz való csatlakozásra, vagy annak ratifikálására. Acheson ur a leszerelési bizottság munkájáról szóira az alábbi kijelen, test tette: „Nem folyamodunk agresszióhoz dombomba vagy másfajta bombák alkalmazásával. Nem fogunk elkövetni agressziót vegyi, vagy baktérium fegyver alkalmazásával ..." Ha az Egyesült Államok valóban kész lemondani az atombomba vagy más bombafajták alkalmazásáról, akkor miért utasítja cl évről-évre a Szovjetuniónak az atomfegyver alkalmazásának azonnali eltiltására i í ányuló javaslatait ? A tettek nem egyeznek meg a szavakkal, önöknek módjukban áll megítélni, mi a jelentősége és az értéke c tetteknek, amelyek a teljes militarizálásban csúcsosodnak ki. Az Egyesült Államok részben saját országában hajtja végre ezt a milita- rizálást, részben más országokat kényszerűt ugyanerre. Az Egyesült Államok — felhasználva az atlanti tömb kötelékébe tartozó országok kormányait, továbbá azokat a kormányokat, amelyek ezt a tömböt támogatják — az előző ülésszakokon egész sor olyan határozatot vitt keresztül, amelyek nyilvánvalóan az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányába ütköznek, gyengítik az ENSz-t és teljesen az amerikai politika függvényévé teszik azt. Az angol-amerikai tömb nem törődik az ENSz alapokmányával, nem tesz eleget az alapokmányban foglalt kötelezettségeinek. Az Egyesült Államok vezető kövei — egy uj háború- előkészítésére irányuló tervükben —■ Anglia és Franciaország támogatásával a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és az európai népi demokratikus országok ellen irányuló kártevő, kém- és terrorista tevékenység megszervezésébe helyezik reménységüket. Egyes ENSz-tagállamok támogatásának következtében még mindig érvényben vannak az 1951 október 10-én és 1952 juniús 20-án, a fent említett bűnös tevékenység megszel’ vezésére hozott amerikai törvények. Ez a helyzet tűrhetetlen. A szovjet kormány igyekszik mégis elérni ezen az ülésszakon, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete, amely a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításának eszköze lehetne, olyan álláspontot foglaljon cl ébben a kérdésben, amely ossz hangban van a béke aláásását célzó és az uj háború veszélyét növelő tervek ellen folytatott tevékenység alapelveivel, céljaival és feladataival. A Szovjetunió komoly jelentőségei tulajdonit. az Egyesült Nemzetek Szervezetének, az ENSz szerepének a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott harcban. A szovjet küldöttség jól tudja, milyen nehézségekkel kell most és a jövőben megküzdenie ebben a harcában, miközben védelmezi az ENSz-ben a béke eszméjét, igyekszik elérni, hogy elfogadják az új világháború megelőzésére, a fegyverzet csökkentésére és a jelenleg folyó ' háborús cselekmények megszüntetésére irányuló javaslatait. a Szovjetunió küldöttsége ezen az ülésszakon nem fog meg- hátráhii Semmiféle nehézség elől, hogy elérhesse célját, biztosítsa a legreálisabb és hathatós eredményeket az u.j háború veszélyének elhárításáért és a béke megszilárdításáért vívott harcban. Visinszkij elvtárs hangsúlyozna, hogy az öt hatalom közti béke- egyezménynek biztosítania kell e hatalmak valóban békeszerető politikáját, ellentétben az Ész-akat- lantli Egyezménnyel, amelyet mélyreható belső ellentétek marcangolnak, amely az államok szuverenitását tagadó hibás eszmén alapul, éppen ezért alapjában helytelen. A mai körülmények között, amikor az északatíanti tömb fokozza az uj világháború előkésztését célzó tevékenységét, még nagyobb jelentőségre tesz szeri az öthatalmi békeegyezmény megkötése. Egy ilyen egyezmény megkötése feltétlenül meg kell, hogy hiúsítsa az Egyesüli Államok, Anglia és néhány más ország agresszív köreinek háborús terveit. A szovjet kormány kövességének tartja, hogy ezen az ülésszakon is arra törekedjék, hogy a közgyűlés a békeegyezmény megkötésére vonatkozó felhívással forduljon az öt nagyhatalomhoz, mert ez valamennyi nép létérdeke. A Szovjetunió küldöttsége mindenképpen támogatni fogja a lengyel küldöttségnek a békeegyezmény megkötésére, a nagyhatalmak fegyverzetének egyharmatldal való csökkentésére, az uj világháború el. hárítására és a béke megszilárdítására vonatkozó javaslatait. A Szovjetunió tettekkel bizonyította be bekeszeretetét, azft a készségét, hogy békés utón rendezze a nemzetközi kapcsolatok meg rendezetlen fontos kérdéseit. De senki se éljen vissza a szovjet nép bé- keszereletével! Senki se hagyja fi- gyehnen kívül a történelem tanulságait — Oroszország, a szovjet állam tőidénél mének tanulságait — azét az országét, amely nem egyizben került ki győztesen az agresszorok által rá- kényszeritett háború megpróbálta- iásaiból. A Szovjetunió a békéért harcol és az államok függetlensége, valamint szuverén egyenló'ségo tiszteletbentartá- sának elvére, az önzetlen, kölcsönös segítség elvére támaszkodik, abból a célból, hogy uj sikereket érjen el a béke, a demokrácia, a szoc'a'izmus megszilárdítása terén, az őszinte és becsületes békés együttműködés ügyében, népei érdekeinek közös védelme ügyében, amely érdekek elválaszthatatlanok az összes békeszerető országok és népek érdekeitől. A Szovjetunió békés külpolitikája a szovjet nép békés épit'őmunkájára, az uj társadalmat épjtö nép munkájára támaszkodik. Ez a politika magából a szocialista társadalmi rend alapjából folyik. A Szovjetunió politikája — a békés alkotómunka politikája. Ezt a politikát a szocializmus alapvető gazdasági törvényének követelményei határozzák meg. Ezen a törvényen épült fel a Szovjetunió fejlesztését szolgáló uj ötéves terv is, a békés gazdasági és kulturális épités nagyszabású programmja. Az ötödik ötéves terv újabb rendkívüli erejű bizonyítéka a szovjet külpolitika békés törekvéseinek és céljainak. Világosan megcáfolja azokat a. rágalmazó koholmányokat, hogy a Szovjetunióban állítólag a hadiipart fejlesztik, hogy a Szovjetunióban fegyverkezési verseny folyik és hogy a Szovjetuniónak harcias tervei vannak- A Szovjetunió küldöttsége felhívással fordul a közgyűléshez, támogassa a lengyel küldöttség békeszeretö javaslatait, amelyek megfelelnek valamennyi békeszerető nép alapvető érdekeinek- A közgyűlésnek teljesítenie kell kötelességét, el kell fogadnia ezeket a javaslatokat, amelyek méltók egy olyan nemzetközi szervezethez, amelynek feladata őrizni a békét, valamint a nemzetközi biztonságot és kiküszöbölni egy uj világháború fenyegető veszélyét, elhárítani a népekről azokat a nagy szerencsétlenségeket és szenvedéseket, amelyek akkor érnék őket, ha ismét egy ilyen háború örvényébe odródnának.• Megjeleni magyar kiadásban Sztálin elvtárs uj müve és az SzKP XiX, kongresszusának több anyaga A Szikra kiadásában megjelent- Sztálin elvtárs zseniális müve: ,,A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban". Megjelent továbbá 0. M. Malenkov: „A Központi Bizottság beszámolója a Központi Bizottság munkájáról a párt NIX. kongresszusánál"1, M, Z, SzaburoV: „A NIX. pártkongresszus'irányelvei a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—55. évi ötéves tervhez" és az ötödik ötéves terv irányelvei: N. Sz. Hruscsov. ,,Az SzK(b)P Szervezeti Szabályzatának módosítása" és az SzKP Szervezeti Szabályzata.
