Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-09 / 237. szám
űz SzK(b)P Központi Bizottságának beszámolója a párt XIX. kongresszusa előtt ©• M. Malenkov elvi árinak, az &®M(b)P KB Pékárának előadói beszéde (IS, rész) 2* A nép jólétének, egészségügyének és kulturális színvonalának további emelkedése A népgazdaság- minden területén elért sikerek a szovjet társadalom anyagi és kulturális élet színvonalának további emelkedését eredményezték. Ez teljesen indokolt, nem is lehetett másként, mivel országunkban a szocialista termelés célja a társadalom állandó növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása. ' Ä szovjet nép cgyro növekvő anyagi jólétének legfontosabb mutatószáma a ncmzeli jövedelem szüntelen emelkedése. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1940-től 1951-ig S-'í százalékkal növekedett, a Szovjetunióban az egész nemzeti jövedelem a dolgozók közkincse, ellentétben a kapitalista országokkal, ahol a nemzeti jövedelem nagyobbik felét a kizsákmányoló osztályok elsajátítják. A Szovjetunió dolgozói személyes anyagi és kulturális szükségleteik kielégítésére a nemzeti jövedelem háromnegyed részét kapják meg, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés bővítésére és más állami és társadalmi szükségletekre fordítják. A munkások és alkalmazottak reálbére és a parasztok reáljövedelme növekedésének legfontosabb forrása a közszükségleti cikkek árának a kormány által következetesen végrehajtott csökkentése. A szovjet kormány az 1947—1952 közti időben öt Ízben szállította le az állami kiskereskedelmi árakat, s ennek eredményeképpen az'élelmiszerek és iparcikkek ára most átlagban 50 százalékkal alacsonyabb, mint 1947. negyedik évnegyedében. A munkások .és alkalmazottak ■pénzbérének növekedése, a parasztok pénz- és természetbeni bevételeinek növekedése, a közszükségleti cikkek árcsökkentése és a lakosságnak az állam költségére nyújtott egyéb juttatások eredményeképpen az egy munkásra és alkalmazottra jutó reál- jövedelem 1951-ben mintegy 57 -százalékkal, az egy dolgozó parasztra jutó reáljövedelem mintegy 00 százalékkal volt magasabb, mint 1940- ben. Az ötödik ötéves terv irányelveinek tervezete a Szovjetunió nemzeti jövedelmének legalább 00 százalékos emelését irányozza elő az ötéves terv- során, előirányozza továbbá — a kiskereskedelmi árak leszállítását is figyelembe véve — a munkások és alkalmazottak reálbérének 35 százalékos . növelését és a kolhozparasztok pénzbeli és • természetbeni jövedelmének legalább 40 százalékos növekedését (pénzben kifejezve). Malenkov elvíárs foglalkozik a lakásépítés és egészségvédelem terén elért eredményekkel, majd áttér a közoktatás és tudomány kérdésére: A közoktatásra fordított kiadások az 1940. évi 22.5 milliárd rubelről 1951-ben 57.3 milliárd rubelre, vagyis több mint két és félszeresére emelkedtek. Figyelembevéve, hogy a tudomány egyre növekvő jelentőségre tesz szert társadalmunkban, a párt állandó gondoskodást tanusit a tudomány fejlesztése iránt. A szovjet állam tudományos kutatóintézetek nagy hálózatának építését és felszerelését indította el, a legkedvezőbb feltételeket teremtette meg a tudomány felvirágzása számára, biztosította a tudományos káderképzés nagy lendületét. 1938-tól 1952 elejéig 1.560-ról 2.900-ra emelkedett a tudományos kutatóintézetek, laboratóriumok és más tudományos intézmények száma a Szovjetunióban. A tudományos dolgozók száma ez alatt az idő alatt majdnem kétszeresére emelkedett. Az állam 1940-tól 1951-ig 47.2 milliárd rubelt fordított a tudomány fejlesztésére. A beszámoló részletesen kitér az irodalom és művészet teljesítményeire és problémáira és megállapítja: A nagy harcban, amely az újnak és a ragyogónak társadalmi életünkben való kineveléséért, s az elavultnak és az elhaltnak társadalmi életünkből való kiirtásáért folyik, óriási kötelezettségek hárulnak irodalmunk és művészetünk munkásaira. Ivóink, 2 művészeink, zeneszerzőink, filmművészeti dolgozóink kötelessége, hogy mélyrehatóbban tanulmányozzák a szovjet társadalom életét, nagy népünkhöz méltó nagy művészi alkotásokat teremtsenek. (Taps.) Elvtársak 1 Nagy sikereket értünk el a szovjet nép anyagi jólétének növelésében és kultúrájának fejlődésében. Nem elégedhetünk meg azonban eredményeinkkel. A feladat abban áll, hogy az egész népgazdaság fejlesztése alapján biztosítsuk a szovjet emberek anyagi és kulturális életszínvonalának további szüntelen emelését. Pártunk ezután is szüntelenül gondoskodik a szovjet emberek állandó növekvő igényeinek maximális kielégítéséről, mert a szovjet ember jóléte, a szovjet nép virágzása pártunk számára a legfőbb I törvény. (Viharos hosszantartó taps.) A pártnak az a feladata, hogy még szélesebb körben fejlessze ki a kritikát és önkritikát, hogy kiküszöböljön minden*', ami ennek útjában áll. Minél szélesebb arányokban vonjuk majd be a tömegeket a munkában észlelhető hiányosságok elleni harcba, minél erősebb lesz valamennyi szervezetünk tevékenységének alulról jövő ellenőrzése, annál sikeresebben haladnak majd előre nálunk az ügyek minden vonalon. A kritika és önkritika jelszavának következetes megvalósítása határozott harcot követel mindenki ellen, aki akadályozza a kritika kifejlődését, aki üldözésre vetemedik és hajszát indít a bírálat miatt. Azok a funkcionáriusok, akik nem segítik elő a krí‘ íka és önkritika kibontakozását, előrehaladásunk fékei, nem értek meg arra, hogy vezetők legyenek és iram számíthatnak a párt bizalmára. 2. Párt-, szovjet., gazdasági cs más funkcionáriusaink egy részénél még mindig gyenge a párt- és állami fegyelem. A párt megköveteli minden tagjától, s annál inkább a vezető ká. derektől, hogy őszinték és becsületesek legyenek, feltétlenül teljesítsék párt. és állami kötolességü. két. A párt nem bízhat meg olyan emberekben, akik államcllenes cse. lekményeket követnek el, megpróbálják kijátszani a kormányt, becsapni a pártot és az államot. A párt és az állam minden néven ne. vezendő becsapását, bármilyen formában történjék is, mindennemű félrevezetés! kísérletet, akár az igazság eltitkolása, akár az igazság elferdítése utján történjék is, nem lehet egyébnek tekinteni, mint a legsúlyosabb bűnnek a páVttal szemben. It't az ideje, hogy megért, sék: pártunkban egy a fegyelem az egyszerű párttagokra és a vezetőkre nézve, hogv a szovjet törvények egyformán kötelezők minden szovjet emberre', a nagyokra és a kicsikre egyaránt. Az olyan vezetők, kel szemben — tisztségükre való tekintet nélkül —, akik a párt és a kormány határozatainak teljesítésében lelkiismereílenül járnak el, akik törvénytelen cselekedet ekre vetemednek és önkénye-skednek, nem lehet semmiféle elnézés. A feladat az, hogy erélyesen végetve&sünk a párt. és az állami fegyelem megsértésének, a felelőtlenség és lazaság megnyilvánulásainak, a párt és a kormány határozataival szemben tanúsított formális magatartásnak, szüntelenül fokozzuk minden funkcionáriusunk, kötelességérzetét a párt és az állam iMnt, kíméletlenül irtsuk az igazságtalanságot és a lelkiismeret, fenséget. Megengedhetetlen,' hegy a párt soraiban olyan funkcionáriusok legyenek, akik ti.kölni próbálják a párt elől az igazságot és félre akarják vezetni a pártot. Hazánk érdekeinek szüntelen szem előtt tartása, 'tevékeny és lankadatlan harc a párt és a kormány ha tár órát ainak teljesítéséért — a párt és az állam minden funkcionáriusának legfőbb kötelességé. 3. A nagy Leninnek azt az útmutatását, hogy a szervezőmunkában a káderek helyes kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése a legfon1o- sabb, még nem kielégítő módon hajtják végre. Tények bizonyítják, hogy a káderek helyes ímegválogatása és a végrehajtás ellenőrzése a gyakor. latban még korántsem vált a központi és helyi párt-, szovjet és gazdasági szervek irányitó 'tevékenységében fő feladattá. A párt. és az államvezetcs döntő erejét a káderek jelentik. A káderek helyes kiválasztása és nevelése nélkül nem lehet sikeresen megvalósítani a párt poli ikai vonalát. A káderek kiválasztásában az á fő feladat, hogy minden lehető módon javítsuk a funkcionáriusok minőségi ősszé!ételéi, erősítsük párt-, állami és gazdasági Szerveinket a párt és az állam érdekéi iránt odaadó, feladataikul kitünően ismerő emberekkel, akik előre tudják vinni a párt és az állam ügyét. A párt munkájának eredményeként jelentékenyen megjavult a vezetökáde- rek összetétele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vezetőszervek minőségi összetétele javításának feladatát teljesen megoldottuk. Most, amikor a gazdaság minden ága élenjáró technikával van felszerelve, a szovjet nép kulturális színvonala pedig mérhetetlenül megnövekedett, a vezető káderekkel szemben támasztott igények mások, magasabbak lettek. A vezető káderek összetételének (ovábbi megjaviíása most főként a funkcionáriusok megismerésének és kiválasztásának helyes megszervez zésétől függ. Ennek érdekében min. dénekelott meg kell szüntetni a kádermunkában tapasztalható hiá. nyoeságokat, hibákat és eltorzulásokat. Ezen a téren nálunk nem kevés hiányosság akad, A pártszervezetek kötelesek biz. tosifani, hogy pártapparátusunk minden láncszeménél maradéktalanul betartsák a káderek kiválasztásának és elosztásának pártunk által megái lapított elveit. Kérlelhetetlen harcot kell folytatni a só. gorság-komaság, a -kéz kezet mos* szelleme ellen, le kell Számolni a bürokratizmussal a káderek mégis.- mérésé és kiválasztása terén. Magasabb színvonalra kell emelnünk a pártszervezeteknek a káderek meg. ismerésével s kiválasztásával kap-^ csola'tos munkáját és jelentősen fokoznunk kell e munka pártollen- őrzését a szovjet- cs gazdasági szervezetekben. A feladat az, hogy az emberek kiválasztása és a végrehajtás ellenőrzése a központi és a helyi párt-, szovjet- és gazdasági szervezeteknek valóban legfőbb vezető te- vékenységévé legyen. 4. Sok pártszervezetben lebecsülik az ideológiai munkát, így ez a munka elmarad a párt feladataitól, több szervezetben pedig teljesen elhanyagolják azt. Az ideológiai munka a párt elsőrendű kötélessége cs e munka lebecsülése helyrehozhatatlan kárt okozhat a pár nak és az államnak. Mindig gondolnunk kell arra, hogy a szocialista ideológia befolyásának bármilyen gyengülése a bur- zsoá ideológia befolyásának erősödését jelen i. Az ideológiai munka lebecsülésének jelentős mértékben az az oka, hogy vezető kádereink egy része nem dolgozik öntudata növelésén, nem egészíti ki marxista-leninista ismereteit, néni teszi magáévá a párt történelmi tapaszt aia.tait* Enélkül pedig senki sem lehet tel- jesértékü, érett veze'ö, Az. aki eszmei-poli ikai téren elmarad, aki bemagolt formulákból él és akinek nincsen érzéke az uj iráni, nem képes helyesen tájékozódni a bélés külpolitikai helyzetben, nem állhat a mozgalom élén és nem is méltó arra, hogy a mozgalom élén a Íjon, az élet elöbb-u’febb felrelö. ki. Csak az a vezető állhat pártunk feladatainak magaslatán, aki állan. dóan képezi magát, gyakorlati módon elsajátítja a marxizmus-leni- nianuist, kifejleszti, _ tökéletesíti magában a ienini-sztálini dpusu vezető tulajdonságai!. A párt szervezetek még mindig nem foglalkoznak eléggé a párttagokkal és tagjelöltekkel eszmei-politikai felkészültségük emelése érdekében, rosszul szervezik és ellenőrzik a marxista-leninista elmélet tanulmányozásával kapcso'atos munkájukat, aminek köve! kézi ében sok kommunista nem rendelkezik a kel'ö marxista-leninis a ismeretek, kel. A párttagok és tagjelöltek politikai képzettségének fokozása el- engedhelet'fen feltétele annak, hogy fokozódjék élenjáró szerepük az élet minden területén hogy tovább (Folytatás n 3. oldalon) 3. A szovjet társadalmi és állami rendszer további megszilárdulása A párt XVIl'I. kongresszusa óta eltelt időszakban szovjet államunk tovább növekedett, fejlődőit és erősödött. Megnőtt és megizmosodott államunk gazdasági alapja, a termelési eszközök szocialista tulajdona. Az említett időszakban még jobban erősödött a szovjet szocialista társadalmat alkotó munkások, parasztok és értelmiségiek baráti együttműködése. Társadalmi és állami rendszerünk mint a háború tapasztalatai bebí: zonyitották, óriási nehézségek idején is a világ legszilárdabb, logéletké- pesebb és megingathatatlan rendszerének bizonyult, a szovjet szocialista rendszer megdönthetetlen hatalmának az a nyitja, hogy ez a rendszer igazi népi rendszer, amelyet maga a nép teremtett, amely élvezi a nép hatalmas támogatását, amely biztosítja a nép minden anyagi és szellemi erejének virágzását. A marxizmus ellenségei és vulga- rizátorai azt az ' — ügyünk szep- pontjából rendkívül kártékony — elméletet hirdették, hogy a szovjet állam kapitalista környezetben clgyengül és elhal. A párt, szétzúzva és elvetve ezt a rothadt elméletet, azt a következtetést vetette fel és alapozta meg, hogy olyan körülmények között, amikor a szocialista forradalom győzött egy országban, a többi ország többségében pedig a kapitalizmus uralkodik, a forradalom győztes országának nem szabad gyengítenie, hanem minden lehető módon-erősitenie keli államát és hogy az állam megmarad a kommunizmusban is, ha megmarad a kapitalista környezet. Nem értük volna cl azokat a sikereket békés épitőnnm- kánkban, amelyekkel most büszkéi4< A párt Szovjet hazánk hatalmának szüntelen növekedése a kommunista párt helyes politikájának és e politika valóraváltását szolgáló szervezőmunkájának eredménye. A párt, mint a szovjet társadalom vezető és irányitó ereje, biztosította az ország kellő időben történő előkészítését az aktiv honvédelemre, a háború éveiben az ellenség szétzúzására, a háború utáni időszakban a népgazdaság újabb hatalmas fellendítésére irányitóttá a nép minden erőfeszítését. A szovjet népnek a Nagy Honvédő Háborúban avatott történelmi jelentőségű győzelme, a negyedik ötéves terv határidő előtti teljesítése, a népgazdaság további fejlődése, a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális életszínvonalának további emelkedése, a szovjet. társadalom erkölcsi-politikai egységének és az országunkban élő népek barátságának erősödése, az a tény. hogy a béke cs a demokrácia táborába tartozó minden erő a Szovjetunió körül tömörül — ezek azok a legfőbb eredmények, amelyek pártunk politikájának helyességét bizonyítják. (Viharos taps.) A beszámolóban tárgyalt időszak a párt további erősödésének időszaka volt, amely alatt megszilárdult a párt sorainak teljes egysége cs összeforrottsága. Partitoknak a lení- hizmus ellenségei ellen vivott elkeseredett harc folyamán elért egysége a párt belső helyzetének és belső életének legjellemzőbb vonása- Ez pártunk erejének és győzhetetlenségének forrása. (Hosszantartó taps.) Azt, hogy mennyire megerősödtek a kapcsolatok a párt és a tömegek közölt és mennyire megnőtt a párt1 tekintélye a Szovjet nép előtt, ragyogóan bizonyltja a párt sorainak növekedése. A pártnak a kedünk, ha megengedtük volna, hogy államunk gyengüljön. Fegyvertelenül állnánk az ellenséggel és a háborús vereség-' veszélyével szemben, ha nem szilárdítottuk volna meg államunkat, hadseregünket, büntető és felderítő szerveinket. A párt a szocializmus megdönthetetlen erődjévé tctio a szovjet országot, mert minden lehető módon erősítette és erősiti a szocialista államot. (Viharos taps ) Az országunkra támadt fasiszta hódítók a szovjet társadalmi és állami rendszer belső ingatagságára, a szovjet hátország gyengeségére számi toltak« Mint ismeretes, azonban a háború rácáfolt ezekre a szállításokra. Teljes egészében beigazolódott Sztálin elvtárs történelmi nyilatkozata, hogy háború esetén országunk mögöttes területe és frontja homogenitásánál és belső egységénél fogva szilárdabb lesz, mint bármely más országé. A háború során megerősödtek a szov'jethataJom fegyveres erői és hátországa, a szovjet emberek önfeláldozó munkája a hátországban és a Szovjet Hadsereg és Haditengerészet hősi harca az arcvonalon úgy került bele a történelembe, mint a nép példa nélkül álló hőstette a haza védelmében. Hadseregünk és flottánk Sztálin elvtárs közvetlen vezetésével szerveződött, erősödött és harcolt. (Viharos, hosszantartó taps.) Malenkov elvtárs beszél a leninisztálini nemzetiségi . politika történelmi eredményeiről a Szovjetunióban, méltatja a -szovjet népek testvériségét és a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét. Miután felsorolta a.párt előtt álló belpolitikai feladatokat, áttér a pártépités kérdéseire. XVIII. kongresszus idején 1,588.852 tagja és 888-814 'tagjelöltje volt, vagyis a párt összesen 2,477.666 főből állót*. 1952 október 1-én a pár" kötelékébe 6,882-145-en tartoznak, mégpedig 6,013.259 párttag és 868.886 tagjelölt. (Taps) Malenkov elv‘árs bolsevik módszerrel bírálja a pártélet fogyatékosságait. 1. Az önkritika és különösen az alulról kiinduló kritika korántsem teljes mértékben és korántsem minden pártszervezetnél vált azzá a fő módszerré, amellyel fel kell tárnunk és le kell győznünk hibáin. kát1, fogyatékosságainkat, gyengeségeinket és az észlelhető egészségtelen jelenségeket. A pártnak figyelembe kell vennie, hogy ott, ahol a kritikát -és ön_ kriükát üldözik, ahol a tömegeknek a szervezetek cs intézmények tevékenysége fe! estit gyakorolt ellenőrzése meggyengült, olt elkerülhetetlenül olyan visszataszító jelenségek ütik fel fejüket', mint a bürokratizmus, apparátusunk egyes láncszemeinek rothadása, sőt felhőm’ása. Persze az ilyenfajta jelen, cégek nálunk nem terjedtek el szé. les körben. Pártunk erősebb és' egészségesebb, mint valaha. Hogy továbbra is sikeresen vigyük előre ügyünket, erélyes harcot kell folytatni a negativ jelenségek ellen, a párt és minden szov. jel: ember figyelmét a munkában észlelhető fogyatékosságok kiküszöbölésére kell irányi ani, ennek érdekében viszont elengedhetetlen, hogy nagy arányokban fejlesszük az önkritikát és különösen az alulról kiinduló kritikát. Csütörtök, 1952 oki. 9.