Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

A Szovjet unió kormányának jegyzéke az Egyesült Államok kormányához Moszkva (TASzSz). A. J. Visinsz- kij. a Szovjetunió külügyminisztere október 3-án fogadta McSweene.y-t, az Egyesült Államok ideiglenes ügy­vivőjét és átadta neki a következő jegyzéket : „A Szovjetunió külügyminisztériu­ma az Amerikai Egyesült Államok kormányának tudomására hozza a kö­vetkezőket : Mint ismeretes, Kennan úr, az Egyesült Államok nagykövete a Szov­jetunióban, szeptember 19-én a Ber­lin mellett lévő tempelhofi repülőté­ren a nyugatberlini sajtó képviselői és amerikai tudósítók előtt nyilatko­zatot tett. Nyilatkozatában a Szovjet­unióval szemben olyan rágalmazó el­lenséges kirohanásokra ragadtatta ma­gát, amelyek durván megsértik a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. Kennan úr ebben a nyilat­kozatában, amelyet több nyugatnémet lap közölt, összemerészelte hasonlí­tani a Moszkvában lévő amerikaiak helyzetét azzal a helyzettel, amelyben ő állítólag 1941—42-ben élt, amikor a nácik Németországban internálták. Kennan kijelentette, hogy ,,ha a nácik megengedték volna, hogy az utcán közlekedjünk, anélkül, hogy’ jogunk lenne beszélgetni bármelyik némettel, ez pontosan olyan helyzet lett volna, amilyen körülmények kö­zött most Moszkvában kell élnünk". Kennan úrnak ez a nyilatkozata teljesen hazúg és a Szovjetúnióval szemben ellenséges, A szovjet kormány a kifejtettekre .való tekintettel szükségesnek tartja kijelenteni, hogy Kennan urat nemkí­vánatos személynek — persona non gratanak — tekinti és ragaszkodik Kennan úr haladéktalan visszahívásá­hoz az Amerikai Egyesült Államok szovjetúnióbeli nagyköveti posztjá- j. ról", | c McSweenev ideiglenes ügyvivő a jegyzék átvétele után kijelentette, hogy a jegyzéket haladéktalanul el­juttatja az Egyesült Államok kormá­nyához­★ Kennem ur méltó megtestesítője annak a diplomáciának, amely a dollár, a vér, a könny és a bakté- riu,llbornb(i hullásában látja a nem. zdközi érintkezés célját és éhlei- mét; méltó képviselő]e annak a ve_ lejéig rothadt rendszernek, amely a háborús előkészületek eszeveszett ío. k<"sá>áb«n, a nemzetközi éleiben u kapitalista farkas-törvények elter. jcsztésébsn, a Szovjetunió és a sza_ bad népek rágalmazásában egyárán/ az általa oly hőn óhajtott harmadik világháború felé rohan. Az uj háború előkészítésének ör­dögi tervéhez hozzátartozik a világ népeinek becsapása, illetve a bocsa, pásra irányuló törekvés. A világ minden tájáról megfordultak már Moszkvában, a Szovjetunióban muri. káskiildöttségek éppúgy, mint tudó­sok, parasztok éppúgy, mint diplo. maták. És mos] Kennan ur, ez a vén bagoly, mégis azt huhogja, hogy ál_ Utólag nem járkálhatott, beszélget_ heteff szabadon szovjet emberekkel. Ki mint él, úgy ítél —- tartja a köz­mondás, s talán Kennan ur Moszk­vát összecserélte Washingtonnal, Londonnal, ahol szűk területre kor_ látoz'-ák a szabad országok diplo. maiáinak mozgását a kapók falká. ját eresztik nyomukba, és azok nyo­móba is, akik szóbaelegyednek ve­lük. Azért teszik ezt az amerikai urak, mert azt hiszik, hogy az ő ha. tájukban dolgozó külképviseletek Ugyanazt a gyalázatos foglalkozást űzik, mint az amerikai kémdiploma, fák a Szovjetunióban és másutt. Ahány összeesküvés volt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta, mindmCgannyiszor a főszereplők, vagy legalább is a fö-közvetitők az USA diplomalá/ közül kerültek ki. Kennan, aki 1945 dicsőséges tava. szán, a Győzelem Napján, a szovje/ nép ünnepét látva azt mondotta; -Ettek örülnek, azt hiszik, hogy vé. ge a háborúnak. Pedig tulajdonkép­pen csak most fog elkezdődni11, ne csodálkozzék ha undorító rágalmai után nemkívánatos személy a Szov. jetunioban. Meglehet, hogy rágal­maiért jócskán megfizették, megle­het, hogy a kapitalista sajtógengszte. rck hordája tépett szájjal visszhan­gozza Kennan rágalmait. de egy hi. zonyos: a~ igazság fénye áthatol a rágalmak függönyén, s ..a népek a hazug diplomatát és felbujtóit — akiket könnyebb utolérni, mini a sán. ta kutyát — a szégyenoszlophoz kö­tözik. Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlet tárgyalásai a távolkeleti helyzetről Peking (Uj Kína). Az ázsiai és csendesóceáni békeértekezlej,' péntek délutáni ülésén Togo Kameda (Ja­pán) részletes beszámolót tartott a japán helyzetről, •Mi japánok — mondotta — a többi ázsiai és csendesóceáni nép­pel együtt elszántan szembehelyez­kedünk a saníranciscói különbeké szerződéssel és az a meggyőződé síink, hogy n nemzetközi megállapo dásokkal összhangban álló, valódi, mindenoldalú békeszerződést kell kötni Japánnal. Határozottan köve. tétjük a békés élethez, a független, séghez, a demokráciához és a sza­badsághoz való jogot”. Ezután Victor James lelkész (Ausztrália) felszólalásában rámu- í'atott, hogy a Japánnal kötött kü- lönbékeszerzödés, az ausztráliai, uj- zélandi, amerikai paktum és az amerikai-fülöpszigeti szerződés a három legfőbb láncszeme a Csendes, óceán térségében tervezett háború­nak. Ennek a tervnek főpillére Ja­pán és e2ért a függcUén, demokra­tikus és békeszerei.ő Japán létreho- "ásáért folyó küzdelem diadala ka. tasztrófális csapás lenne -az ameri­kai kormány csendesóceáni háborús terveire. Han Szer Ja, a koreai küldöttség vezetője, megjelölte a koreai hábo­rú befejezéséhez vezető g-yakor.atí lépésekéi’: 1. követelni kell két fél őrizetében lévő összes hadifog­lyok hazatelepitését és a koreai fegyverszünet mielőbbi megkötését, 2. követelni kell a bakteriológiai hadviselés valamint a békés polgári lakosság terrorbombázásának megbé. lyegzését és haladéktalan megszün­tetéséi, s a felelősök háborús bűnös, ként való megbüntetését, 3. követel­ni kell, hogy a koreai fegyverszü­net' megkötése után az összes kül­földi csapatokat — beleértve a kí­nai népi önkénteseket — vonják vissza Koreából, hogy a koreai nép maga oldhassa meg belső problé­máit. A begyüitési minisztérium Jelentése a begyüitési verseny állásáról Gépállomások versenyeredményei Az őszi szántási-vetési munkák, ban — a legújabb jelentések sze­rint —: 1. a Komárom megyei, 2. a Somogy megyei, 3. a Pest me­gyei gépállomás. A minisztertanács zászlajáért folyó versenyben — az éves terv­hez viszonyítva: 1, kunszentmik- lósi, 2. nagyigm.an.di, 3. alattyá- n: gépállomás. A gépállomások őszi versenyé­ben: 1. nagykőrösi, 2. alattyáni, 3. nagyvarsányi gépállomás. A traktoristák őszi versenyé­ben: 1. Könit-és József (Jászki-' sér), 2, Hogyan József (Nagykái- ló), 3. Soós György (Rátót). •— Nyucjat-Néméiorsság békebi- zotisága ülést tartott Düsseldorfban. Az ülésről kiadott közlemény hang­súlyozza : a népek békekongresszu­sán a nyugatnémet küldöttek fejez­zék ki azt a kívánságukat hogy kös­senek békeszerződést az egyesített Németország szabad, demokratikus választások alapján létrejött kor­mányával. •VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS Kisebb felliőálvonulások, legfel­jebb egykét helyen eső, mérsékelt szél. Erősödő éjszakai lehűlés, a szél­védettebb helyeken gyenge talaj - menti fagy. A nappali hőmérséklet nem változik lényegesen. Várható hő­Az elmúlt héten tovább fokozódott az ősziek begyűjtésének üteme. Az összesített versenyben Győr megye tört az élre,' elhódította az első helyet: Szolnok megyétől. Szabolcs az utolsó az összesített versenyben A kukoricák együjtésben továbbra is Szolnok megye tartja az első he­lyet 77.1 százalékos tervteljesitésével. A kukoricabegyüjtési verseny ál­lása: 1. Szolnok, 2. Pest, 3. Heves, 4. Nógrád, 5. Osongrád, 6. Békés, 7. Győr, S. Szabolcs, 9. Borsod, 10. Vas, 11. Hajdú, 12. Bács, 13.’Ko­márom, 14. Veszprém 15. Zala, 16. Tolna, 17. Somogy, 18. Pejér, .19. Baranya megye. A bwrg onyáb egy iijt ésben Győr megye vezet. Tervét eddig 91-7 szá­zalékra teljesítette. A burgonyabegyüjtési verseny ál­lása: 1. Győr, 2. Pest. 3. Fejér, 4. Komárom, 5. Nógrád, 6. Vas,’ 7. Zala, 8. Tolna, 9. Veszprém, 10. ’So­mogy, 11. Baranya, 12. Borsod, 13. Heves. 14. Szolnok, 15. Hajdú, JÓ- Bács 17. Szabolcs,’ 18. Békés’ 19. Csongráű megye. A napraforgóbegyiijtésben tovább­ra is Vas megye vezet 72 százalékos terviéijesitésével. a legjobb heti' eiediuényt Vas és Zala megye érte el 10.5 százalékos emelkedéssel. A 'napraforgóbegy üjtési verseny állása: 1. Vas, 2. Fejér, 3. Komárom, t. Győr. 5. Zala, G Nógrád, 7 Szol­nok, S. Heves, 9. Somogy, 10. Tolna. gyűjtési tervét nyolc megye túl tel­jesített#, három megye pedig tervé­nek teljesítése előtt áll. Zala megye halad az élen, amely III. negyedévi tervének teljesítésében 134 százalé­kot ért el. 1. Zala, 2. Pest, 3. Gsongrád, 4-. Komárom, 5. Tolna, 6. Szolnok 7. Vas, 8. Győr, 9. Borsod, 10. Heves, 11. Veszprém, 12 Békés, 13. Fejér’ 14. Baranya, 15. Nógrád, 10- Hajdú, 17, Sbniogy, 18. Bács, 19. Szabolcs megye. . A iojásbegyejtésben változatlanul Győr megye az első. Mindössze hat tized százalék választja el évi ter­vének teljesítésétől. A második he­lyen lévő Vas megye 98, a harmadik helyen lévő Zala 97.4 százalékra teljesítette évi tervét. Bács megye továbbra is az utolsó a tojásbegyüj- t ésben. Alig valamivel jobb Fejér megye eredménye. A baromfibegyüjtésben Békés me­gye tartja az első helyet, 68 száza- Kkos eredményt ért el eddig. Köz­vetlenül • a nyomában halad Cson- grád és Komárom, megye. Szabolcs a baromfiuegyüjtésben is leghátul kullog. A tejbegy'újté&bcn Fejér megye vezet, itt változatlanul Borsod me­gye .eredménye a legrosszabb. Az őszi begyűjtési versenyben má­sodszor kerül sor a begyűjtési mi­niszter vándorzászjóinak ünnepélyes átadására. Az elmúlt két hét ered­ményei alapján a megyék között Győr, Pest. és Nógrád megye kap­ják a begyűjtési miniszter vándor- zászlaját. ■ .......... ........... ..:1 11 . Veszprém, 12. Pest, 13. Békés, mérsékleti értékek: vasárnap reggel .'14, Baranya, 15. Borsod, 1G. Hajdú, nyugaton 1—4, keleten 2—5, délben j 77. Bács, 18. Csongráű, Í9. Szabolcs. 13—lü fok között. 1 A III. negyedévi hízott sertésbe­NEMZETKÖZI SZEMLE Az ázsiai és csendesóceáni országok békeeríekeziete Pekingben, a Kínai Népköztársa­ság . fővárosában október 2-án . csü •törtökön megnyílt az ázsiai és csen dusóceán i orszá gek I >ékeér 1 ekez] ele. Az értekezlet- megnyitásakor az emberiség több mint felét képviselő, negyvennél több országból egybe- gyűlt 398 békeküldött foglalt helyet a, teremben. Kína Japán Korea, India Burma, Vietnam- Ausztrália, Venezuela és más ázsiai és csendes- óceáni országok küldöttei adtak ta­lálkozót egymásnak a pekingi nyolc- emeletes, újonnan épült Békehotel- ben. Ez az értekezlet az egész emberi­ség előtt álló legnagyobb kérdést, a béke kérdését vitatja meg. Egyre kevesebb lesz ma már a világon azoknak a száma, akik csak akkor értik meg, hogy a béke veszélyben van, amikor a bombák már a fejük felett hullanak. Az emberiség több­sége tisztáiban van azzal, hogy bár­hol törjön is ki a konfliktus, bár­milyen távoieső területen gyulladjon is ki a háború pusztító lángja, ez a Iáiig mind annyi unk békéjét, bizton­ságát veszélyezteti. Az ázsiai és cseudosócQÓni országok népei szá­mára azonban a háborít még közvet­lenebb, még súlyosabb fenyegetés: a béke megőrzése számukra élet­halál kérdése. Hiszen, több mint két éve már, hogy amerikai tankok gá­zolják le a koreai föld vetéseit, több mint kél, éve már, hogy az amerikai barbárok rombolják és pusztítják a békés koreai városokat, s egy idő óta bakténumfegyverrel gyilkolják a lakosságot. Hét éve már, hogy a francia gyarmatosítok az amerikai imperialisták támogatásával kegyet. massza fel ez az imperializmus a japán militarizonust .és hogyan hoz létre uj agresszív tömböket, mint amilyen például a nemrég alakult úgynevezett csendesóceáni tanács. Az ázsiai és csendesóceáni .országok népei azonban nemcsak ezt látják. Látják azt is, hogy az imperialisták nem tudnak erőt venni a szabadsá­gukért és függetlenségükért küzdő népeken. Az ázsiai és csendesóceáni országok népei látják a nagy kínai nép államának erősödését, látják a kínai nép győzelmes harcának ered­ményeit. Ezek az eredmények, ezek a történelmi győzelmek bátorságot, lelkesedést adnak, követendő példát nyújtanak a nemzeti függetlensé­gükért küzdő ázsiai és csendesóceáni a épek számára. Ilyen helyzetben és ilyen körül­mények között ült össze ez az 1(500 millió embert képviselő értekezlet, hogy megvitassa az ázsiai és csen­desóceáni országok békéjének, nem­zeti függetlenségének kérdéseit. A pekingi értekezlet résztvevői nagy és nemes munkájukban maguk mögött tudják a világ valamennyi becsületes, békeszerető emberét. Az Angol Munkáspárt konferenciája Szeptember 29-én. nyílt meg More- earabe nevű városban az Angol Mun­káspárt évi konferenciája. A kon­ferencián 1224 küldött vett részt, a Munkáspárt 570 helyi tervezete és 70 szakszervezet képviseletében. Á párt helyi szervezetei összesen egy mil 1 Lószázharmincötezer, a szakszer vezetek összesen négymj llióhatfczáz- kilencvenhétezer szavazattal rendel keztek. A háború befejezése óta ez vóh az első olyan munkáspárti konft reneia, amelyet már a konzervatív kormányzása alatt tartottak. Egyben ez volt a háború óta a legviharosabí■ munkáspárti konferencia, amelyen minden eddiginél élesebben nyilvá­nult meg, hogy a munkáspárti töme­geknek elegük van a kormány há­borús politikáját kiszolgáló Attlee— Morrison-féle politikából. Az angol tömegeknek ez a kétség­telenül lassú, de egyre nagyobb erő­vel érezhető hangulatváltozása kife­jezésre jutott először is a konferencia elé benyújtott határozati javaslatok nagy számában, 424 határozati ja­vaslatot küldtek be a különböző szer vezetek. Ennyi javaslat még soha gyeden, munkáspárti konferenciára -n érkezett. E javaslatok közül 68 1 wglalkozott külpolitikai kérdésekkel :s a 68 javaslat közül 67 ilyen, vagy olyan formában, de támadta a kormány és a Munkáspárt hivatalos politikáját. 44 határozati javaslat érkezett be a fegyverkezés kérdésé­ben és e 44 javaslat közül 43 a fegy­verkezési politika megváltoztatását, a fegyverkezés csökkentését követelte. A küldöttek sora állt fel ezen a konferencián, hogy az angol nép igazi hangját megszólaltatva, Churchill-féle konzervatív kormány megbuktatását, a munkanélküliség -lleni küzdelmet, a kelet-nyugat kö zötti kereskedelmet, a koreai háború megszüntetését. Nyugat-Németország és Japán felfegyverzésének felszá­molását, a háborús politika megvál­toztatását, s végül az Egyesült Álla moktól való függés megszüntetését követelje. A küldöttek kemény és bátor har­cot folytattak javaslataik clfogad- mtása érdekében. A munkáspárti vezetőség semmiféle fenyegetése rá­galmazása, gyanúsít gatása nem riasztotta el a helyi szervezetek és a baloldali vezetés alatt álló szakszer­vezetek küldötteit, akik kétségtelen, hogy ezen a konferencián vívták a háború befejezése óta legnagyobb harcukat. A hangulatváltozás további fok­mérője az Amerika-ellenes hangulat hatalmas arányú erősödése. Azok a küldöttek, akik megbélyegezték az Egyesült Államok uralkodó köreinek háborús politikáját, azok a küldöt­tek, akik tiltakoztak az amerikai im­perializmus előtti behódolás ellen, akik az angol függetlenség helyre- állítását. önálló angol külpolitikát követeltek, hosszantartó lelkes és vi­haros tapsban részesültek a konfe­rencia minden oldaláról. Végül megnyilatkozott ez a lian- . i,lat váll ozás a végrehaj tóbizot t-ság üi tagjainak megválasztásánál is. A helyi szervezetek hét tagot válasz­úinak n párt lmszouhéttagu végre- kn.i'óbizottságából. A hét tagból hat az úgynevezett Bevan-csoport tagjai­ból került ki, viszont nem került be a végrehajtóbizottság tagjai közé a” jobboldal olyan hírhedt képvise­lője, mint például Morrison, a liiva- :alos Munkáspárt tulajdonkcpcüi vezetője. Ez a. szavazás a Morecambe-i mun­káspárti konferencia egyik legfon­tosabb eseménye. Kétségtelen, hogy Bevan és követőinek baloldalisága csak demagógia és az egyéni am­bíciók kielégítésén kívül azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza a munkáspárti tömegek erőteljes balra, fordulását, hogy megakadályozza a munkáspárti tömegeknek a Kommu­nista Párt felé való fordulását. Mindez nem változtat azon a tényen, 'íogy a- Bevan-csoport azért kapott sok szavazatot ezen a konferencián, mert azokat a javaslatokat párt­fogolta, melyek a tömeg elütt nép­szerűek voltak. Bevanék azért kap­tak sok szavazatot, mert követelték az Anglia gazdasági életét tönkre­tevő fegyverkezési tervek csökken­tését, a Kelet és Nyugat közötti ke­reskedelem növelését, a független angol külpolitika megteremtését, a munkanélküliség elleni harcot és a további államosításokat. Bevanék sikere azt jelenti tehát, hogy a Mun. káspárt tagjainak tömege elvetélté a Morrison—Attlee-féle jobboldali politikát és haladóbb irányú poli­tikát sürget. A Bevan-csoport meg-- választása tehát az adott körülmé­nyek között, mint a Daily Worker hangoztatja, „lépég előre“-. Az Angol Munkáspárt Morecambe-i konferenciájának vitái és szavazásai súlyos csapást mértek az Attlee— Morrison-féle munka sáruló politikára. Ezen a tényen az sem változtat, hogy 1 munkáspárti vezetőségnek a. re­akciós szakszervezetek támogatásé - al nagyon sok kérdésben sikerült karatét rákéuyszentenie a kon* ferenciára. A baloldali javaslatokra leadott kétmillió körül mozgó szava­zatok a munkáspárti tömegek harcos­ságának növekedését és a baloldat befolyásának erősödését bizonyltjuk. i .1 nul hal: .’u: iuly'atnak a Vietnami Kínokra ikus Köztársaság ellen Négy éve már, hogy. <iz angol im­perialisták véres, rablóháburul kezd- • •••!<.a függetlenségért harcoló maláji a ép ellen. Az ázsiai és csendesóceáni orszá­gok népei számára mindennél eleve­nebb valóság tehát a háború fenye­getése, mindennél, előbbre való a béke megvédése. A kínai és ausztrá­liai, a íülöpszigeteki és indiai, a ceyloni és chilei anyák nem alkatnak addig nyugodtam- amíg az agresszo- rok nőket, gyermekeket kínoznak halálra és ölnek meg Koreában, Vietnamban és Malájföldön. Ugyanakkor az ázsiai és csendes- óceáni országok népei közelről lát­hatják, hogyan készül fel az ame­rikai imperializmus a távolkcleti háború kiterjesztésére, hogyan tá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom