Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-05 / 234. szám

A marxizmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása A „Pravda“ vezércikke Sztálin elvtárs „ A szocializmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ cimü művéről A „Pravda“ október 3-i szá­ma vezércikket közöl Sztálin elvtársnak „A szocializmus gaz­dasági problémái a Szovjet­unióban“ ciinű művéről. A cik. két — amelynek címe „A marx­izmus-leninizmus elméletének hatalmas gazdagítása“ ___ aláb­biakban közöljük. ZTÁLIN ELVTÁRSNAK _ ..A szocializmus gazda­sági problémái a Szovjetunió­ban“ cimü műve a marxizmus- leninizmus elméletének hatal­mas gazdagítása. Sztálin elv­társnak ez az uj elméleti mű­ve világos példája a forradal­mi elmélet és a forradalmi gya­korlat elszakíthatatlan egysé­gének. Ennek az óriási elmé­leti és gyakorlati fontosságú tudományos műnek rendkívül nagy a nemzetközi jelentősége. Sztálin elvtárs általánosítja a Szovjetunió szocialista építé­se és a nemzetközi munkás­mozgalom tapasztalatait. Ko­runk gyökeres problémái te­rén végzett kutató munkájával szüntelenül uj tudományos té­telekkel és következtetésekkel gazdagítja a marxizmus-len in- izmus elméletét. Sztálin elv- társ művei a szovjet emberek­nek megmutatják a kommu­nizmus teljes győzelméhez ve­zető utat, a népi demokratikus országok dolgozóit dicső győ­zelmekre lelkesítik a szocializ­mus építésében s az egész vi­lág dolgozóit harcra szólítják a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Sztálin elvtárs uj elméleti müvei nevezetes napokban lát­nak napvilágot, akkor, amikor pártunk és az egész szovjet nép óriási lelkesedéssel készül Váz SzK(b)P XIX. kongresszu­sára, amely meghatározza a párt feladatait a jelenlegi tör­ténelmi szakaszban. „A Szovjetunió Kommunista Pártjának ma legfőbb feladata —• mondja a párt módosított szervezeti szabályzatának ter­vezete —, hogy a. szocializmus­ból a kommunizmusba való fokozatos átmenet utján fel­építse a kommunista társa­dalmat, szüntelenül emelje a társadalom anyagi és kulturá­lis színvonalai, az inter nacio­nalizmus és az egész világ dol­gozóival való baráti kapcsola­tok megteremtésének szellemé­ben nevelje a társadalom tag­jait, állandóéin erősítse a szov­jet haza aktiv védelmét ellen­ségeink agresszív cselekede­teivel szemben.“ Sztálin elvtárs „A szocializ­mus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ című művé­ben minden oldalról kidolgoz­ta a szocializmus politikai gazdaságtanának alapvető kér­déseit, a marxista irodalomban először elemezte a szocializ­mus gazdasági törvényeinek jellegét, megfogalmazta a szo­cializmus alapvető gazdasági törvényét és meghatározta a (szocializmusból a kommunizj- musba való fokozatos átmenet alapvető feltételeit. Sztálin elvtárs Marx—Engels—Lénia tanításának alkotó továbbfej­lesztésével megsemmisítő csa­pást mért a különféle anti- marxista nézetekre és bírálta egyes közgazdászok hibás állí­tásait. Sztálin elvtárs feltárta fl szocializmus gazdasági törvé­nyeinek jellegét és érvényesü­lését, amely törvények objek­tiv törvények és a gazdasági fejlődésnek az emberi akarat­iul függetlenül végbemenő fo­lyamatait tükrözik vissza. Az emberek felfedezhetik a tér* raészet és a társadalom törvé­nyeit, megismerhetik, tanulmá- nvozhatj-ák, figyelembe vehe­tik őket cselekedeteiknél, fel- használhatják a társadalom ér­dekében, azonban megváltoz­tatni vagy eltörölni nem tudják őket. Ezért mélységesen hely­telenek az olyan elképzelések, hogy a szocializmusban az em­berek gazdasági törvényeket semmisíthetnek meg és saját akaratukból másokat alkothat­nak, vagy „átalakíthatják“ őket. A gazdasági törvények —• tanítja Sztálin elvtárs — nem semmisülnek meg. hanem az uj gazdasági viszonyok folytán elvesztik erejüket és lekerülnek a színről, hogy he­lyet adjanak az uj törvények­nek, amelyeket nem emberi aka­rat alkot* hanem az uj gazda­sági feltételek talaján kelet­keznek. Azonban a társadalom nem tehetetlen a törvényekkel szemben, a gazdasági törvé­nyeket megismerve és reájuk támaszkodva felhasználhat j a őket a társadalom érdekében. A GAZDASÁGI TÖRVÉ- ^ NYÉKNEK a társadalom érdekében való felhasználáséi­nak a zászlóvivője mindig és mindenütt a haladó osztály, míg az önmagukat túlélt osz­tályok akadályozzák azt. Szük­ség van olyan társadalmi erő­re, amely képes legyőzni ezt az ellenállást. Országunkban akadt ilyen erő: a munkásosz­tálynak és a parasztságnak a szövetsége. Ez a nyitja annak, hogy a szovjet hatalomnak si­került szétzúznia a társadalom régi erőit és hogy minálunk teljesen szabadon érvényesül az a gazda-sági törvény, hogy a termelési viszonyok kötelező- leg megfelelnek a termelő erők jellegének. A szovjet hata­lom, arra a gazdasági törvény­re támaszkodva, hogy a terme­lési viszonyok kötelezőleg megfelelnek a termelő erők jellegének —- állapítja meg Sztálin elvtárs — társadalma- sitotta a termelési eszközöket, az egész nép tulajdonává tette őket és ezzel megsemmisítette a kizsákmányolás rendszerét, megteremtette a gazdaság- szo­cialista formáit. Ha ez a tör­vény nem lett volna és ha a szovjet hatalom nem támasz­kodhatott volna rá, nem tudta volna végrehajtani feladatát. Óriási jelentősége van an­nak, hogy Sztálin elvtárs fel­tárta a szocializmus alapvető gazdasági törvényét. „A szocializmus alapvető gazdasági törvényének lénye­ges vonásait és követelményeit — tanítja Sztálin elvtárs — például igy lehelne megfogal­mazni: az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legna­gyobb mértékű kielégítésének biztosítása, a szocialista terme­lés szüntelen növekvése és tö­kéletesedése Utján, a legmaga­sabb színvonalú technika alap­ján.“ Ez a meghatározás a szocia­lizmus legmélyrehatóbb lénye­gét, természetét tárja fel. Hangsúlyozza, a szocialista termelés célját és megmutatja e cél megvalósításának eszkö­zét. A szocializmus alapvető gazdasági törvénye kifejezés­re juttatja a szocializmus nagy előnyeit a kapitalizmussal szemben. A szocialista terme­lés célja nem a profit, hanem az ember a maga szükségletei­vel. A szocialista termelés az alapvető célnak van alárendel­ve — az egész társadalom ál­landóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei legna­gyobb mértékű kielégítése biz­tosításának. A párt a szocializmus alap­vető gazdasági törvénye köve telményeiböl kiindulva a gaz da.ság fejlődését a szüntelen felemelkedés utján vezeti, biz­tosítja a népgazdasági ter­vek sikeres teljesítését. A XIX. pártkongresszusnak a Szovjetunió fejlesztését szol­gáló 1951—1955- évi ötödik öt­éves tervre vonatkozó irányelv­tervezete szemléltetően tükrö­zi vissza a szocializmus alap­vető gazdasági törvényének követelményeit, azét a törvé­nyét. amelyet Sztálin elvtárs tárt fel és alapozott meg tudo­mányosan. „Az ötödik ötéves terv — ál­lapítja meg az irányelvterve­zet — a Szovjetunió népgazda­ságának újabb hatalmas ará­nyú fejlődését eredményezi s biztosítja a. nép anyagi jólété­nek és kulturális színvonaléi­nak további jelentős emelke­déséi. Az ötödik ötéves terv telje­sítése hatalmas lépés a szocia­lizmusból a kommunizmusba való átmenet utján.“ CZTÁLIN ELVTÁRS a 0 szocializmus politikai gazdaságtana alapvető kérdé­seinek kidolgozásával minden oldalról tisztázta a szocializ­musban folyó árutermelés sa­játosságait. Fontos tudomá­nyos következtetést vont le, azt. hogy a szocializmusban különleges fajta árutermelés folyik, árutermelés kapitalis­ták nélkül, amelynek lényegé­ben az egyesült szocialista ter­melők áruival van dolga. En­nek az árutermelésnek a ható­köre a személyes szükségleti cikkekre korlátozódik. Sztálin elvtárs megmagyarázta, ' hogy a termelési eszközöket a szocia­lizmusban nem szabad az áruk kategóriájába sorolni. Azt, hogy a szocializmusban külön­leges fajta árutermelésre van szükség, a szocialista termelés két alapvető formának meglé­te határozza megC E két forma az állami (össznépi) és a kor koztermelés. A kapitalizmustól eltcrőleg a szocializmusban folyó áruter­melés nem vezet tőkés viszo­nyok keletkezésére. Ez az áru­termelés —■ olyan döntő felté­telek folytán, mint a termelési eszközök szocialista tulajdona, a bérmunkarendszer és a ki­zsákmányolás felszámolása — szigorú keretek közé szorul. Az árutermelés és az crtéktörvény kutatását a szocializmusban Sztálin elvtárs a szocialista gazdálkodás gyakorlati l'elada taival, a rentabilitással, az önálló gazdasági elszámolással, a kalkulációval, stb. kapcsol­ja össze. Sztálin elvtárs, a tudomány kimagasló képviselője, a kom­munizmus lángeszű építője óriási figyelmet szentel a kom­munizmus első fázisáról an­nak második fázisára való át­térés törvény szerűségei tisz­tázásának. A kommunizmus tudómányos megh a tá rozfisáról szólva rámutat arra, hogy _ a lenini formula: „A kommuniz­mus egyenlő szovjet hatalom- plusz az egész ország villamo­sítása“, az egyetlen helyes for­mula. Sztálin elvtárs megalapozta a szocializmusból a kommuniz­musba való fokozatos _ átmenet feltételeit. Ez újabb kimagasló gazdagítása a tudományos kommunizmus elméletének. AHHOZ. HOGY ELŐKÉ­SZÍTSÜK a kommuniz­musra való valóságos, nem pe­dig deklarativ áttérést, három alapvető előzetes feltételt kell megvalósítani — mondja Sztá­lin elvtár»*. Elsősorban szilárdan bizto­sítani kell az egész társadalmi termelés szüntelen növekedéséi elsősorban a termelési eszkö­zök termelésének növekedés- vei, ami nélkül lehetetlen a bő­vített újratermelés megvalósí­tása. Másodsorban a kolhozok és ennélfogva az egész társadalom számára előnyös fokozatos át­menetek utján a kolhoztulaj­dont az össznépi tulajdon szín­vonalára kell emelni s az áru­forgalmat szintén fokozatos átmenetek utján a a termék­csere rendszerével helyettesíte­ni. Harmadszor el kell érni a társadalom olyan kulturális fejlődését, amely a társadalom minden tagjának biztosítaná fizikai és szellemi képességei­nek mindenoldalú fejlődését, hogy a társadalom tagjainak lehetősége legyen olyan mű­veltség megszerzésére, amely elegendő ahhoz, hogy a társa­dalmi fejlődés aktiv tényező­iévé védjék, hogy szabadon vá­laszthassa meg foglalkozását- és a fennálló munkamegosztás folytán egész életére ne legyen egy valamely foglalkozáshoz kötve. Csak, ha mindezek az előze­tes feltételek együttesen meg­valósulnak, akkor történhetik meg a gyökeres áttérés egyik gazdaságról, a szocializmus gazdaságáról a másik, maga­sabb gazdaságra, a kommuniz­mus gazdaságára. g ZTÁLIN ELVTÁRS „'A szocializmus g az d as á g i problémái, a Szovjetunióban“ cimü művében egyben a mai kapitalizmus leg fontosabb problémáinak is mélyreható marxista elemzését adta. Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a mai kapitalizmus alap­vető gazdasági törvényének fő vonásai és követelményei „a maximális tőkés profit biztosí­tása az adott ország lakossága többségének kizsákmáinyolása, tönkretétele, nyomorba, dönté­se utján, más országok, külö- nöign az elmaradt országok népeinek leigázása, és rendsze­res kirablása utján, végül pe­dig háborúk és a rieWdéétgaz­daság miiitarizálása utján, amelyeket a maximális profit biztosítására használnak fel.“ Sztálin elvtárs megmutatta a kapitalizmus általános válsá­gának kiéleződését mai szaka­szában, hangsúlyozva, hogy a második világháború és an­nak gazdasági következményei legfontosabb gazdasági ered­ményének azt kell tekinteni, hogy az egységes és mindent átfogó világpiac szétesett. Ez meghatározza a világ kapita­lista rendszere általános válsá­gának további elmélyülését. A kapitalizmus táborával szemben álló egységes, hatal­mas szocialista tábor kialaku­lása arra vezetett, hogy az egységes, mindent átfogó vi­lágpiac szétesett, két párhuza­mos világpiac alakult ki, amelyek szintén szemben áll­nak egymással. Emellett az Amerikai Egyesült Államok és Anglia, Franciaországgal együtt a Szovjetunió, Kína és az európai népi demokratikus országok gazdasági blokádját célzó politikájával, akarata el­lenére elősegítette az uj pár­huzamos világpiac kialakulá­sát és megerősödését. A szocia­lista tábor országai gazdasági­lag összefogtak és megteremtet­ték a gazdasági együttműkö­dést és a kölcsönös segítséget'. A hatalmas szocialista tábor kialakulása azt jelenti, hogy ennek következtében a fő ka­pitalista országok lehetőségei a világ erőforrásainak kiakná­zására nem növekednek, ha­nem csökkennek majd, hogy a világ árupiacának feltételei ezeu országok számára rosz- szabbodui fognak, hogy ezek­ben az országokban az üzemek kapacitásának kihasználása csökkenni fog. Mindez azt je­lenti. hogy noha a kapitaliz­mus fejlődésének ciklikus jel­lege meg is marad, a termelés növekedése a fő kapitalista or­szágokban az összezsugorodott alapon fog végbemenni, mert a termelés volumene ezekben az országokban csökkenni log. A KAPITALIZMUS VT­^ LAGRENDSZERE — ál­lapítja meg Sztálin elvtárs — mindenoldalú válságot él át, amely mind a gazdaságra, mind a politikára kiterjed. En­nek az az oka, hogy egyre fo­kozódik a kapitalizmus gazda­sági világrendszerének bomlá­sa és növekszik a kapitaliz­mustól elszakadt országok — a Szovjetunió ereje, Kínáé és más népi demokratikus álla­moké. A kapitalizmus meg­gyengülése még jobban elmé­lyíti annak belső ellentéteit, kiélezi a harcot az imperialis­ta rablók között. Sztálin elvtárs azt tanítja, hegy kádereink íelvértezése a társadalom gazdasági fejlődési törvényeinek ismeretével a pár[ egyik legfontosabb felada­ta. Ezzel kapcsolatban óriási jelentőségre tesz szert a poli­tikai gazdaságtan marxista tankönyvének elkészitése. „A tankönyvre — írja Sztá­lin elvtárs — nemcsak a mi szovjet ifjúságunknak van szüksége. Különösen szüksé­gük van reá a világ kommunis­táinak és azoknak az emberek­nek, akik a, kommunistákkal éreznek. Külföldi barátaink tudni akarják, hogyan szakad­tunk ki a, kapitalista, rabságból, hogyan alakítottuk át az or- száig gazdaságéit a szocializmus szellemében, hogyan kötöttünk baridságot a. parasztsággal, ho­gyan értük el őzt, hogy a mi nemrégiben még szegény és gyenge országunk gazdag és hatalmas országgá változóit, mit jelentenek a kolhozok, mi­ért van az, hogy a termelési. eszközök táirs'addlmasitása el­lenére nem semmisítjük meg az árutermelést, a pénzt, a keres­kedelmet és igy tovább, ők tudni akarják mindezt és még sok mást és pedig nem pusztán kíváncsiságból, hanem azért, hogy tanuljanak tölünk és sa­lát országuk érdekében felhasz­nálják tapasztalatainkat. Ezért agy jó marxista politikai gaz­daságiam tankönyv megjele­nésének nemcsak belpolitikai, hanem egyben nagy nemzet­közi jelentősége is van.“ Sztálin elvtársnak „A szocia­lizmus gazdasági problémái a Szovjetunióban“ cimü műve a legmagasabb szakaszt jelenti a marxista-leninista politikai gazdaságtan fejlődésében. En­nek a műnek megjelenése rend­kívül nagy esemény a párt cs a szovjet nép eszmei életében- A mű valóban történelmi je­lentőségű,. A sztálini mű óriási befolyást gyakorol az élenjáró szovjet tudomány fejlődésére, segíti kádereinket, hogy mé­lyebben megismerjék a társa­dalmi fejlődés törvényeit, nagy szerepet játszik a külföl­di kommunista és munkáspár­tok eszmei felvértezésében. Pártunk megvalósítva mind­azt, amit Sztálin elvtárs láng­eszűén felvázolt, vezeti a szov­jet népet a kommunizmus győ­zelme felé. Vasárnap, 1952 okt 5,

Next

/
Oldalképek
Tartalom