Zala, 1952. október (8. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-03 / 232. szám

PÁRTÉLET* MET M-ES» MET VIE* Ci Pártunk Szervezeti Szabályzata kimondja: -A párt tagja tehet az, aki magáévá teszi a párt célkitűzé­seit' elfogadja progranvnnyilalkoza. tát és politikai irányvonalát, részt- i'esz valamely alapszervezeiének munkájában, aláveti magát a pán. fegyelemnek és rendszeresen fizeti a tagsági járulékot E kötelességek között legele­mibb a tagsági járulék fizetése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez csupán gazdasági kérdés. Nem csu­pán arról van szó, hogy a tagsági járulékon keresztül kell gondoskod­ni a pártszervezeteknek helyiségről, fűtésről és világításról. A tagsági dij fizetése elsősorban politikai kérdés. M. I. Kalinyin elvitárs, igy magyarázta meg a tagdíjfizetés po­litikai jelentőségét’: *Hiszen önök is megértik, hogyha el is halasztják egy-két hónappal c párttagsági járulék fizetését, a párt számára ez nem lényeges jelentősé, gii, azt még nem szenvedi meg pár­tunk kasszája. Pártunk most nem szegény... De nem is erről van szó, hanem arról, hogyha önök nem fi­zetik be idejében a párttagsági já­rulékot' ez annyit jelent, hogy nem tőrödnek a párttal. Hogy a párt iránit' kötelességüket félvállról ve­szik. És az, aki a párt iránti köte­lességeit, méghozzá ilyen egyszerű, szigorúan szervezeti jellegű köteles, ségét, mint, a párttagsági járulék befizetése ekként fogja fel — az bizony nem fogadta szivébe a pár­tot. Hiszen aki törődik a párttal, annak fámára a párttagsági járulék fizetése jó érzés. mert igy szinte anyagi kapcsolatot létesít f, párttal, mintegy tapintható közelségbe ke. rül vele". így kell szemlélni a tagsági dij fizetésének kérdését, s egyszeriben politikai kérdéssé válik. A tagsági- dii járulékának fizetése szoros kap­csolatot jelent a párttag és a párt- szervezet között. A tagságidij ha­vonkénti fizetése is figyelmezteti a párttagokat arra, hogy a párttal szemben kötelességeik vannak. A rendszeres tagdíjfizetés a párt irán­ti odaadás, hűség egyik kifejezője. A tapasztalat azt mutatja, hogy azok a pártszervezetek erősek, har­cosak', azok állnak helyt a munká­ban, ahol a. tagság rendszeresen fizeti a tagsági járulékot, ahol nincs lemaradás a tagdíjfizetésben. A gazdasági és politikai felada­tok összekapcsolása megmutatkozik a tagdíjfizetésnél is. Példa erre Pö- löskc község, ahol a pártszervezet jó politikai munkája révén a be­adás, a békekölcsön jegyzés és a többi munka végzése gyorsan, lel­kiismeretesen folyik. A pártszerve­zet rendszeresen foglalkozik a párf- épitéssel. Rendszeres a tag- és tag. jelöltfelvétel, az oktatás jól van előkészítve, a tagkönyvcserére való készülődés is jó ütemben halad és a párttagok rendszeresen fizetik a tagságidijat. Más á helyset A libám fán. A pártszervezet nem fordít gondot a párttagok, sem pedig a község dolgozó parasztjainak nevelésére. A beadás vontatottan halad, a fa­lu dolgozó parasztjai nem értik a békekölcsönjegyzés jelentőségét a béke védelmében, a szocializmus épí­tésében. Ennél a pártszervezetnél már hónapok óta nem vettek fel tagjelöltet, az oktatás nincs előké­szítve és a tagsági dij járulék fize­tése sem folyik kielégítően. Azoknál a pártszervezet éknél, ahol a tagdíj fizetése rendszertelen, ott gyenge a politikai munka, nem halad előre a község, az üzem a gazdasági feladások végrehajtásá­ban. Ennek' ellenkezőjét bizonyítja a pöiöskei pártszervezet munkája, ahol a tagságidíj fizetésén keresztül is lemérhető a jó politikai munka. A Szervező Bizottság április 10-i határozata kimondja: „Megfelelő po. lit-ikai nevélőmunkával... legkésőbb ez év végére minden alapszervezet, ben el kell érni.' hogy megszűnjön a tagdijhátralék s meg kell követel­ni mindé,, egyes párttagtól és tag­jelölttől, hogy rendszeresen fizesse c párttagsági dijat “. E határozat óta komoly fejlődés mutatkozik me­gyénk alapszervezeteinek ilyen irá­nyú munkájában is. A ' párttagok kötelességérzete egyre jobban nö­vekedik, Különösen a Központi Vezetőség tagkönyvcserével kapcso­latos határozata hozott nagy vál­tozást alapszervezeteink tagdijíi­zetési munkájában, AUpszerveze- leink a pártbizottságok segítségévei gondosabban foglalkoznak párttag­jaink kötelességével. Ennek ered­ménye, hogy párttagjaink sokkal lelkiismeretesebben tesznek elegei a tagdíj járulék fizetésének. A Szervezeti Szabályzat kimond­ja, hogy az a párttag vagy tagje. löli1', aki három hónapig nem fizeti a tagságidijat, megszűnik a pán tagja, illetve tagjelöltje lenni. Ez azonban nem jelenti -azt, hogy á pártszervezet gépiesen kizárja azo­kat a párttagokat és tagjelöltekei, akik valamely oknál fogva nem fi­zetnek tagságidij aJt. Egyéni elbírálás alapján, az eset súlyosságától függően kell a pártbüntetéseket kiszabni, úgy, hogy az minden esetben nevelje a párttagot', tagjelöltet kötelességé­nek teljesítésére. A tagkönyvcserével kapcsolatos munkák során sok esetben van mód arra, hogy a tagságidij fize ésse! elmaradt párttagokat meggyőzzék kötelességükről. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy nem min­den esetben a pád‘Tagon múlott a tagdíjfizetés rendezése, amit bizo­nyít Zalaszeutmíhály község párt­szervezetének egyik tagja, Izsán elvt'ársnak esete, akit a párt-szerve­zet gépiesen kihagyott most a nyil­vántartás rendezésénél azzal, hogy nem fizet tagdíjat, öreg már, nem fud párt'munkát végezni. A beszél­getés serín kitűnt azonban az, hogy izsán elvt'árs szívesen fizeti tagdíj át, szívesen végez pártmunkát. A hiba abban volt', hogy a páü'csoportveze- íő nem kereste .fel őt, s igy elsza­kadt a pártszervezet életétől, Az ilyen példák azt mü'aí'ják. hogy a pár í bizalmi elv'1 ársaknak sokkal gon­dosabban, telkiismeretesebben kell végezniük munkájukat, hogy párt­tagjaink a tagdíjfize* éten keresztiül is megmutassák: a párthoz való tar­tozásukat. Már nem sok idő van hátra a tagkönyvcseréig. Ezért' pár'bizott­ságaink segítségével , pártszerveze '-cink érjék el azt, hogy ne legyen egyetlen olyan párttag vagy tagje­lölt sem, aki elmarad a t'agságijá- rulék fizetésével. EZZEL ÉRVELJ! Tízezrek sajátították el eddig és százezrek sajátítják el holnap azokat az élenjáró agrotech­nikai eljárásokat’, melyek segítségével gyakran kétszer olyan gazdagon fizet a föld, mint azelőtt. Nem könnyű számokkal mérni azt scm, amit több- százezer paraszt család érez, hálával gondolva a pártra és népi államunkra azért, hogy megmutatta számukra a nagyüzemi, szövetkezeti gazdálkodás útját, s nap mint nap segíti őket ezen az utón az egyre nagyobb eredmények elérésében. ~k A -dolgozó parasztok milliói el sem t’udják képzelni, hogyan lehet olyan gépet szerkeszterfij amely a földből ki tudja válogatni a krumplit, kiszedi a répát, elvégzi a répa koronázását. Pedig 1954-ben minden .második holdon a cukorrépát és krumplit ezek a csodálatos gépek szedik fel. ¥ Pár évvel ezelőtt sokan'hitetlenkedve, moso­lyogva nézték a gyapottermesztési kísérleteinket. Ma elterjedd, meghonosodott növény nálunk a gyapot — a »fehér arany“. 1954-ben már 200.000 holdon 900-000 mázsa gyapotot termelünk. Ebből a mennyiségből — le­pedővászonnak feldolgozva — 270.000 kilométer hosszú anyagot kaphatunk, vagyis hazánk minden lakosára, beleértve a csecsemőket is, mintegy 30 méter jut belőle. ★ Mit kap a falu a következő évben: íme néhány adai: 1953-ban gyártunk 1200 darab lánctalpas cs 700 darab G, 35 tipusu* n'akíort, 1250 darab kom­bájnt, 145000 holdra emeljük az öntözött földek területéi, minden hold szántóföldre .34 kiló mű- trágya jüt, 600 millió facsemetét ültetünk el er- dősiíésre, 350-nel bővítjük a kórházi, -5000-rel a bölcsődei férőhelyek számát, 550 könyvtárat léte­sítünk 375 ezer kötettel és további 150—160 köz­Az egyik kép, a baloldali, a Kanadai Magyar Munkás szeptem­ber negyedik! számából való. Nem torzszülöttet ábrázol és nem megtört öregembert. Iíim Csői Jun-nak hívják és mindössze 10 éves. Mi volt a bűne és miért ilyen? Azért, mert koreai, Kés Zoli­ban érte az amerikaiak napalmbombájának ragadó, égő benzinko­csonyája. Fehér fejbőre kék és vörös nyomokkal tarkított. Arca csomós és ráncos. Szemkörnyéke vörös és teljesen tönkrement. Az égés óta nem hunyta la a szemét. Elsötétített szobában tud csak úgy. ahogyan aludni, de mindig nyitott szemmel. Nem ilyen életre születeti. Ezelőtt három évvel még álmában is mosoly játszott az arcán, örült az éleinek, a ragyogó napsütés­nek, a kék égen kergetezö felhőknek. ...És egyszer, zúgó repülőgé­pek százai sötétítették el az eget. Hallotta a zuhanó bombák hátbor­zongató sivitásáfc, eltűnt a ház, amiben élt, vadul és kétségbeeset­ten rohant;, hogy megszabaduljon a tűz tengerből. ... Megmenekült, de roncs lett belőle. Élő halott. A dollár, a nagytőke vérgőzö » őrültjeinek áldozata lett. A másik kép, a jobboldali, békés, nyugodt életet sugároz. Ez a gyermek ott él, ahol nincs légi támadás, nincs napalmkomba. lit született nálunk. Megmelegszik az ember szive, ha nézi. Ilyenek » ml gyermekeink. Nekik épül a mi szép országunk, ők a rui jövőnk. De ne feledjük, hogy ilyen veit Kim Csői Jtm is. Ne feledjük, hogy Kim Csői Jun sorsát szánják Amerika gyárosai a mi gyer­mekeinknek is. A rombolás amerikai megszállottjai ugyanezt a vandál pusztítást akarják minálu uk is. A huszadik század ameri­kai kannibáljai a vérnek, könnynek és szenvedésnek ugyanezt az áradatát szeretnék zúdítani a mi békés hazánkra is. Figyelmeztetés ©z a két kép: te gyünk ma többet a békéért, mini tegnap! Dolgozzunk ma még jobban, még többet! Emelj üli még magasabbra megálljt kiáltó dörgő szavunkat. A világ népeivel együ't lefoghatjuk vasmarkunkkal a gyilkosok kezelt! Ut vetést érle1 a Nap T eszál’unk, a nagy ut előtt kezelünk/ az ember Vállá­ra hajítja ásóját, azzal uekiere- dünk. Dombok és sötét erdők kö­zött járunk. Itt egy kis májfa elsárgult fejjel rőten világit, mint valami fáklya a földben, ott az erdő nagytombu fáinak levelei kő. zé már belepottyant egy-egy sár­ga levél, mint valami aranypénz. Útnak és beszédnek nincs- se vége, se hossza. Lent van a köd, a legmélyben, mondja az ásós ember, de azt is lehet látni, hogy a bokrok magasabbra verik fejü­ket, fel a ködön át, a fák még magasabbra, a dombok még fel­jebb domborulnak, de még azok tetejére is olajtornyokat- ver az ember, aki legmagasabbra emel­kedik. így kezdi az ember és mondja, hogy sok mindent látott, olvasott és tanult Látott, mert az, első háborúban fogoly volt és megjár­ta Mongóliát. Olvasott, mert teg­nap is könyv volt kezében. „Az egész világot látom és hallom, ha olvasok; — mondja. — Engemet már nem lehöt becsapni, hogy mi hogyan van. Az imperialisták há. borúban gondolkoznak, mi meg békében gondolkozunk. Ott van, nézze, az a falu. In­nen csak süini lombot lát az em­ber, bent azonban piroscserepes házal vannak a termelőcsoport­nak, uj istállók vannak, azokban feháköpöayeges fejős emberek. Meg villany ragyog, amit azelőtt hirböl se Ssmeztek, most meg még­se tudnának lenni nélküle. Akultur- házakban a táncosok döngetik a deszkákat. Nem botlogál a falusi dolgozó a sötét utcán, a sötétben; van villanya és jő könyve. Itt vannak ezek a földek. Higyjé el, más vetést érlel a Nap. Keresztvetés, meg minden­re gép. az ember munkája köny- nyül, könnyül, egyre könnyül Gondolta volna valaki, hogy rizst termelünk ebben az országban ? Mikor valaki mondta volna, hogy citromunk is lesz, nevettem vol­na rajta. Most meg megtermel­jük, Gyapotot ültetünk _ mit szól h ozzá? KA gondolta volna? Tudom, — folytatja az ember, — megadva magának a feleletet: pártynk mindezt tudta és mind­erre gondolt. Nézzen meg engemet: hazasie­tek, rögtön nekiülök a könyvnek, tanulok, olvasok, megint tanulok és okosabb leszek. Most próbál­ják nekem mondani a papok, hogy ezen a világon szegény lehet az ember, csak küszködjön, szenved­jen, majd a másvilágon... Ki hiszi el ezt ma nekik? Senki. A múltkor erre jöttem felesé­gemmel, megálltunk itt a leg­magasabb ponton és körülnézet­tem vele: villanyvezetékek, ke­resztsoros vetések, uj házak, nagy darab földek, melyeket, trak­torok müveitek és ezen az uj or­szágúton álltunk, ezt is megnéz­tük — ezeket látta. —• Mindezt; mi dolgozók csi­náltuk, — mondom neki. _ Látod, érdemes segíteni országunkat. Majd jegyzüok kölcsönt. — Jegyzőnk — felelte felesé- gern1.. Kitettem az asztalra 9 darab százast, mondom, szívesen oda­adom az országnak, megerősítem hazámat, ö meg engemet. így'az­tán megint elöbbrejutunk, mivel­hogy mi békében és építésben gondolkodunk.“ Az erdő szélén elváltunk, kezel­tünk és sokáig néztem, amint el­tűnik a lombok között és megbi­zonyosodtam, hogy uj embereket érlel a szabadság Napja. Morvay Gyula f*ÁRTHSI5ESC Zalaegerszegen. N agy ka ni zsán, Le tényén pár {funkcionáriusok és aktívák részére szombaton este 6 órakor előadást tartunk . Az előadás címe: Az SzK(b)P ■Szervezeti Szabályzata módosítá­sának tervezetéről. Az előadások jó előkészítéséről a pártbizottságok gondoskodja­nak. A párttagsági díjról séget villamosítunk. Mindez Ugyanúgy megvaló­sul, mint minden, amit eddig a párt, az állam megígért. ★ Azok a népnevelők dolgoznak jól, akik ezt mondják: -Az ipari munkások sem járnak a mi bek öi ö u pl inhon. nem olvasnak a mi házunkba ve. zeteít villany fényénélw mégis megépítették szá­munkra, s példamutatóan jegyeznek“'. ÍP A népnevelők mondják el azt is, hogy: ■■ Vil­lamosítás, traktor, kombájn, sőt a legegyszerűbb háztartási edények és egyéb ipari cikkek gyártása is lehetetlen a Sztálin. VaS.mű, az inotai November 7 Erőmű s a többi ipari üzem létesítése nélkül". 1k Igazi békemüvek azok a gyárak, erőmüvek, csatornák, gépek, amelyek elkészítését a kölcsön- jegyzés elősegíti. Ipari cikkek gyártásához szükséges gépekhez, traktorokhoz, villamos távvezetékhez, stb. gyárt vasat és acélt a felépülő Sztálin Vasmű, lakóhá­zak, iskolák, egyetemek, kulturházak építéséhez gyártanak építőanyagot építőipari üzemeink. Bá­nyáink szene villanyerőmüvet, textilt, téglát, trak­tort, acélt gyártó üzemeket, munkába igyekvő dol­gozókat szállító mozdonyokat tart üzemben. A magyar föld termékei a bányákban, gyárakban, jöldeken. hivatalokban, iskolákban dolgozó és ta­nuló milliók ellátását biztosítják. Iskoláinkban és egyetemeinkben nem öldöklésre és a népek kö­zötti gyűlölködésre, hanem a nép, a haza javát szolgáló tudományra, minden nép iránti szolida­ritásra, gyönyörű hazánk forrb szeretettre nevelik a tanulókat.-k Szükségünk van megnövekedőit nehéziparra bötennésti mezőgazdaságra, mert csak erűnk nö­vekedése készteti meggondolásra a világháború ki. robbantására készülő imperialistákat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom