Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-11 / 213. szám
A zalaegerszegi járástól jobb begyűjtési eredményeket várnak megyénk dolgozói A falu és a város fejlődése, öt - ' éves tervünk döntő évének sikeres befejezése szempontjából egyaránt nagy jelentősége van a begyűjtésnek. A munka első szakasza, augusztus 20-án, alkotmányunk ünnepén lezárult. Olyan eredményt. értünk el a gabonabegyii,Késben, amilyent az előző években még megközelítőleg sem. Megyénk az orszá- értékelés szerint a második, a zalaegerszegi 'járás.pedig a kilencesük helyre került. A zalaegerszegi járás azonban megfeledkezett arról, hogy mint az ország legjobb járásai egyikének kötelezettségei vannak a begyűjtés további, újabb szakaszában is. .Hiányzik az a lendület, az a szer- vi-zstiség, amit megmutatott a gabo- i: «begyűjt és idején. Az önhittség, az elbizakodottság és az ebből fakadó opportunizmus az ellenség szövetségesévé válik — hangsúlyozta a Központi Vezetőség ■fgutóbbi ülése. — Megakadályozza erőfölényünk kihasználását, a vereségi fc szenvedett ellenség megsemmiA zalaegerszegi járásban is azt g. ndclták, hogy a gabonabegy ii jtos idején megmutatkozott komoly lendület sikeresen átsegíti őket a begyűjtés újabb szakaszán is. A motor azonban, ami a lendületet adta, erősen döcögöben van. Hogy a •zalaegerszegi járás mégsem az utolsó ez köszönhető annak, hogy néhány községben most is, a begyűjtés jelenlegi szakaszában is megtorpanás nélkül folyik a munka. Boncodfoldcn 86 százalékos n. napraf orgóbegyüj fcés eredménye a szeptember S-i értékelés szerint. Ez azt igazolja, hogy a boncoüföldi tanács, a boncodföldi kommunisták nem nyaralnak a- gabonabegyiijtés után, hanem máris rohamra indultak hogy sikeresen valósítsák meg az ’uj feladatokat. Ilyen község azonban kevés található a zalaegerszegi járásban, de annál több az olyan, mint Sár- h-ida. Kustánszeg, Pózva, Nagykapornak, Bak, Baktöttős és Vasbol- dogasszonyfa, ahol még egyáltalában nem, vagy csak igen kis mértékben kezdődött meg a napraforgó begyűjtése. \ vöcköudi kommunisták, a tanács és a dolgozó parasztok teljes joggal bosszankodnak az ilyen hanyag községek, hanyag tanácsok rossz munkáján, hiszen a járási kiértékelésnél az ö 68 százaiékor; nap- raforgóbcgyüjtési eredményüket is rontja az említett falvak I—2 szá zalék os telje sit é se. Hasonló a helyzet a burgonya begyűjtésben is. Babosdöbrétén, Bazitáu. Becsvölgyén, Salomváron, Keménfán még egyetlen mázsa burgonya nem körűit a be gyűjtőhelyre. A zalaegerszegi járás becsületét itt a misefái, •kisbuesai és rádói dolgozó parasztok jó munkája menti meg, akik 00, 61, illetve 40 százalékra tettek eleget burgonyabegyüjtési kötelezettségüknek. Ezekben a községekben a párt- szervezet és a tanács, nemhogy lazábban kezelné a begyűjtés ügyét, hanem ellenkezőleg felhasználják az előző hónapok tapasztalatait, még jobban megszilárdították a dolgozó néppel való kapcsolatukat, még jobban kiszélesítették a felvilágosító munkát, keményebben harcolnak a falusi osztályellenség ellen és az eredmény megmutatkozik a begyűjtési adatok tükrében. Ezeknek a községeknek a dolgozó parasztjai tudják., hogy beadott terményeikkel a haza, a béke ügyét szolgálják, tudják, hogy minden mázsa terménnyel ötéves tervünk győzelméhez járulnak hozzá.'Ezeknek a községeknek pártszervezetei, tanácsai úgy dolgoznak, hogy a zalaegerszegi járás ismét az elsők között foglaljon helyet a hazafias kötelességek teljesítésében. Felháborodásuk tehát jogos, amikor azt látják, hogy azért, mert tíaktüttősön, vagy Bagódvitény éden még egyetlen mázsa burgonyát sem adtak be, a .járás lemarad a versenyben. A salomváriak úgy látszik elfelejtették, hogy milyen. kellemetlenül érintette' őket, amikor tavasszal elvesztették a szabadpiachoz való jogukat, a hiba azonban ott- van, hogy a tanács és a népnevelők sem emlékeztetik erre az időre a dolgozó parasztokat. He a zalaegerszegi járásnak nemcsak ezekben a községeiben aludtak el a tanácsnál. Sáriddá n sem igyekeznek ismertetni a dolgozó«- parasztsággal a minisztertanács rendeletét, amely szabályozza a sertéset; forgalmát és levágását. A rendelet korlátlan szabadpiaci értékesítési és korlátlan sertésvágási engedélyt biztosit az egyéni termelőknek, tsz- ekuek és tszcs-knek, valamint ezek tagjainak, ha a- beütemezett, időben, késedelem nélkül eleget tesznek 1PÓ2—5 o évi hízott se vtésbeadéíi kötelezettségüknek, Ha ezt a rendeletét •s ennek jelentőségét megismertetik a falu dolgozó parasztságával, akkor egész biztosan nem a járás és a megye legutolsójaként kullognak a sc-rtf »begyűjtésben. A lemaradt községek legnagyobb hibája, hogy a tanácsok nem vonják be munkájukba a tömegeket. Az említett községekben az elbizakodottság odáig ment, hogy a tanácselnökük azt hitték, a dolgozók támogatása nélkül is képesek megoldani fela.la- 1 tálkát. A becsületesen, teljesítő dolgozó i»árasztok predig szívesen segítik a tanácsot hiszen nekik is érdekük, hogy a község a jó begyűjtés jutalmául mielőbb megkapja a szabadpiacot. De. hogyan akar a tanács a dolgozók bevonása nélkül harcolni a falusi osztályellenség ellen? A tömegektől való elszakadása esetén, olyan lesz, mint a katonáit vész- top vezérkar, amely kénytelen meghátrálni az ellenség elöl. Márpedig az a. tanácselnök, aki csak egyetlen .centire-is meghajtja gerincét az ellenség előtt, az. néni méltó a dolgozó nép bizalmára, az nem méltó a község vezetésére. Hogy a zalaegerszegi járásban a kiemelkedő községek mellett egészen gyenge eredményekkel is találkozunk, ezért felelősség terheli a járási párt bizottságot és a járási tanácsot is. Feladatuk most az, hogy a begyűjtésben élenjáró községek jó, tapasztalatait, módszereit átvigyék a gyengébben teljesítő községekben. Megvizsgálják az elmaradások okait, felébresszék az önelégültség mocsarába siilycdt, a feladatok elől meghátráló községi tanácsokat, harcba lendítsék a pártszervezeteket, a tanácsok apparátusát, hogy a begyűjtés uj szakaszában ugyanolyan méltó módon megállják helyüket, mint a gabonabegyiijtés idején. * éve» tervünk nyotmllmu 1 Riiüiő 200 ezer forlnios fteruliázás a naaylíanizsBí vizmu bővítésére T^f agykánizsán, amikor az idei ^ forró nyár jelentős vízhiányt okozott, kevesen v gondolták arra, hogy ötéves tervünk hatalmas beruházásaiból vizr.nübövi- 'ésre 1 millió 201) ezer forintot irányoztak elő Nagykanizsa, számára. A dolgozók egy része úgy gondolta, hogy Nagykanizsa megkapta már mindazt, amit az ötéves terv adni akart. Nem, a terv nem egyszerre — de mindig ad. A terv olyant is ad, amit ■csxletilcg nem ígért. Ezt bizo- A/itja a tervmódosítás is. Sztálin dvtárs az ötéves tervet igy jel- cmezte: „Számunkra, bolsevi?ok számára az ötéves terv nem valami befejezett, minden időkre adott dolog, számunkra mz ötéves .érv, mint minden terv, csak terv, -zaz megközelítése ama felada- oknak, a-boly eket konkretizálni, melyen változtatni kell a helyi apasztalat, a terv megvalósitásá.- aak tapasztalata alapján.“ A város vízellátását a ViZ- és Csatornamű végzi. Bár nindewt elkövettek, hogy meg- rzüntesSék a vízhiányt, ez teljes Törtékben mégsem sikerült. A trandfürdő hosszabb ideig hasz-' yjvehetetion volt, mert medencéié üresen tátongott. Gyakran lallhattuk a dolgozók megjegyzé- eit: -— Strandunk van, de mit ryerünk vele, ha egész nyáron it üresen áll. — Az építkezések íolgczói pedig azt mondták: — liába nyitjuk uneg a csapot, any- lyi vizet sem ad, mint egy jó, tiadós gyereksirás. Nem túlzás ez a megállapitás. I júliusi forró melegben rajtban tellett hordani .-» vizet egyes építkezésekhez, hogy habarcsot lté- zitheesenek s a dolgozók olthassák szóinjukat Az utcákat sem ütözletfék, a parkokban pedig a hervadt fii és a forrós ágtól lekó- kadt virágok áhítoztak eső hiányában az iclitö viz után. A vízzel azonban takarékoskodni kellett. Kevés volt belőle. A terv gondoskodott Nagyka. *• nizsa 'ri,séges vízellátásáról. A dolgozók ismét meggyőződhettek róla, hogy nem adták hiába pénzüket, amikor terv kölcsönt jegyeztek. Nemcsak országunk dolgozó népét, hanem az egész világot —- még az imperialistákat is, akik kígyót-békát kiabálnak reánk —• ámulatba ejtik azok a hatalmas építkezések, amelyek szinte a földből nőttek ki rövid néhány év alatt. Sztálin- város, Sztálin Vasmű nemcsak törhetetlen erőnket hirdeti, hanem hirdeti dolgozó népünk áldozatkészségét is. Megvetéssel utasítottuk vissza az amerikai kölcsönre áhitozők szennyes javaslatait. mert pártunk már akkor nagjmn jól tudta, hogy a mi országunk csak akkor lesz valóban a mienk, ha azt saját erőnkből épitjük. Mi rendületlen bizalommal követtük pártunkat s azóta már számtalanszor meggyőződhettünk, hogy bizsu műnk nem volt hiábavaló. Az Knotai November 7 Erőmű fénye messze világit. Ez a, fény a mi erőnkből, a, Szovjetunió segítségével létesült. A mi erőnket hirdeti a Földalatti Gyorsvasuk a tiszalöki vizilépcsö és Komló, az épülő, uj bányaváros. Az ötéves terv nagy alkotásai mellett szinte elenyészően kicsinynek tűnnek a terv (gyéb ajándékai: szülőotthonok, bölcsődék, utak, hidak és iskolák. Csak akkor vesszük észre, hogy ismét ajándékot kaptunk a tervtől, amikor valamire szükségünk van s mire észbe kapunk, már kezünkben is van az ajándék, í gy volt ez a nagykanizsai vizmübővitéssel is. A dolgozók beszeltek róla. Kívánták — és íme: megkaptad?. — A ,,B“- és ,,C“-kut bekötésére 1 millió 200 ezer forint a ftervberuházás — mondja Tóth János elvtárs, a nagykanizsai városi tanács, tervosztályának a vezetője. — Többé nem fordul elő, hogy Nagykanizsa dolgozói még a legforróbb nyárban is vízhiányról panaszkodjanak. Pártunk, kormányzatunk mindent elkövet, hogy a dolgozók kívánságait és szükségleteit kielégítse. A terv lehetővé tette számunkra, hogy az egészségügyi szempontokat tekintve is a legmegfelelőbb ^vizet kapják a dolgozók A „C“-kut óránként 100—.120 köbméter vizet ad, a „B“-kut teljesítőképessége is alig valamivel kevesebb. A dolgozók erejük és tudá- suk legjavát adva végezték munkájukat, hogy a terv újabb ajándékát, a 180 méter mélységből felbugyogő vizet átadhassák Nagykanizsának. Úgy dolgoztak hogy augusztus 20-ra., alkotmányunk ünnepére befejezzék a munkálatokat. Az akaratot siker koronázta, mert már augusztus 10-én, 12 óra 10 perckor megjelent a. viz. A vizmübövltés csak egyike azoknak, amiket Nagykanizsa a tervtől kapott. Sokat kapott a város dolgozó népe, de még többet, sokkal többet fog kapni, ment mint ahogy Sztálin elvtárs mondta: ,,.,.az ötéves terv nem valami Lefejezett, minden időkre adott dolog...“ Nem egyszerre, de mindig ad. ahogy a dolgozók szükségletei megkívánják. Gyorsítsuk meg a vetés ütemét a magasabb terméseredmények eléréséért Terméseredményeink fokozása mindenkinek érdeke, de egyben feladata is. \ iljamsz szovjet akadémikus megállapítása szerint a tenné-:eredmények szinte korlátlan mennyiségig fokozhatok, ha víz. tápltjlöanyag, fény és hő a fejlődés folyamán cgyidőben a legkedvezőbb mennyiségben áll rendelkezésre. A növények részére szükséges tápanyag legnagyobb részét istái- . lótrágyával biztosítjuk,- mely egyben a talaj morzsás szerkezetét, humusztartalmát is nagyban befolyásolja. A talajba bevitt istátlótrágyát a talajban lévő apró szervezetek, az úgynevezett baktériumok felbontják s azt részben saját tes- i tűk felépítésére használják fel, részben pedig közvetlen a növények részére felvehető tápanya- gokat készítenek. Az istállótrágya felbontására tehát bizonyos időre van szükség. Ezért szükséges a trágyázást nem a vetéskor, de jóval előbb végezni. A tudomány mai állása szerint legjobb a nyári, s az ősz- eleji trágyázás, kevéebbé jó a téli és tavaszi trágyázás. A miniszter- tanácsi határozat értelmében, az összes meglévő trágyát szeptember 30-ig ki kell hordani, el teregetni, s fogásonkint azonnal atá- szánlani. A nyári és őszeleji trágyázásnál elegendő idő áll a baktériumok rendelkezésére a trágya felbontására, a talajjal történő összeérésére. Ezenkívül ebben az időben a vontatót, szekeret jói meg tudjuk rakni, a hosszú nap alatt többet tudunk fordulni, s a, földet sem tipr a tjük agyon. Abban az cselben, ha a betrágyázás- ra kerülő föld még nem üres, hordjuk ki azt a tábla, egyik szélére szarvasba, liprassuk meg és földeljük le. A trágya kihordásakor ugyanis bizonyos nitrogénveszteség áll elő. Ezt kell a legkevesebbre csökkentenünk- Ezért szükséges az istállótrágyát közös erővel fogásonkint kihordani és 'mielőbb alászántani. Ezért szükséges a szarvasba kihordott trágyát is le- földélni. Sok évi gazdag tapasztalat megmutatta, hogy félnapi, egy éjszakai késés a trágyaalászáp* tásnál mily nagy különbséget eredményezett. A trágyát mélye^ ne szántsuk alá. Vigyázzunk arra, hogy az ne a barázda fenekére, hanem a barázdaszeletek közé kerüljön. Növényeink nitrogén, foszfor és káliumból elég nagy mennyiséget vonnak ki a talajból, melyet az 'istállótrágya mellett- műtrágyával kell pótolni, pl a búza 16 mázsás termés mellett kataszteri hcltían- kint 41 kiló nitrogént, 16,3 kiló foszfort és 34 kiló káliumot von. ki a talajból- A burgonya 45 mázsás termés mellett 23.i kiló nitrogént. 13.5 kiló foszfort és 64.5 kiló káliumot von ki. A kiszórandó műtrágya meny- ■nyisége sok tényezőtől függ. Ezt helyi kísérletekkel. tudjuk csak pontosan megállapítani. Különböző talajoknak, különböző növényeknek más a műtrágyaigénye. Általában használni szoktunk kataszteri holdankint 50 kiló pétisót. 100 kiló szuperfoszfátot, gyökér- gumósnövényekhez ezenkívül 50—60 kiló kálisót. A foszforműtrágya (szuperfoszfát) a lehullott, csapadékok következtében idővel lemosódik a talaj mélyebb rétegeihez, ezért az újabb eljárások szerint azt istállótrágyával keverjük, szemcsésít- sük. Két mázsa istálíötrágyához egy mázsa szuperfoszfátot keverünk Ezzél csökkentjük, késleltetjük a foszformíjtrág.ya iemosó- dását. Terméseredményeinket nagymértékben tudjuk fokozni, Ipa egyes növények vetését időben végezzük s a vetést a legújabb agrotechnikai eljárásoknak megfeleled keresztsorosan végezzük. Ez abban ál}, hogy a 10 százalékkal növelt vetőmag felerészét a tábla egyik irányában, míg másik felét azzal keresztben vetjük eh Ezzel biztosítjuk a tenyészt erű iet legkedvezőbb elosztását, a kedvező fény- és hőhatással csökkentjük a megdőlési veszélyt. A keresztsoros vetésnél csak a találkozási pontokon lesz oly sűrű a vetés, mint a scrcsvetésnél Természetesen a vetőmagot előzőleg szelektoron megtisztítjuk -és hi- gosánnal csávázzuk be A keresztsorosvetést kalászos gabonáknál az elmúlt évben több termelőszövetkezetünk alkalmaznia és jó eredményt értek el Pl. a babosdöbrétei „Göcsej - Úttörő’« tsz 3 kataszteri holdon őszi búzából kataszteri holdanként IS mázsa búzát takarított be, holdanként 100 kiló szuperfcszfát és 50 kiló nitrogénműtrágya használata mellett, kereszísorcsvetés alkalmazásává!, míg mellette két. kataszteri holdon ugyerezen elő- vetemény műtrágya használata mellett kataszteri holdanként csak 12-25 mázsa termést ért el búzából. A vöcköndi Ecke tsz rozsaiéi kereszt sor osvetéssel 15 mázsa kataszteri holdanként! 'termést ért el a 9 mázsa soroávetés eredménye mellett. Fenti eredmények elérésé után termelöszövetkeze- tóink vállalták, hogy kalászos vetéseiket, ahol lehet. 100 százalékban, d'é legalább 80 százalékban átlagosan keresztsorosvctéssel. fog« .iák végezni. Fenti eredmények és vállalások buzdítsák az egyénileg dolgozó parasztokat is ott, ahol erre mód és lehetőség van a föld nagyságától függően, hogy kalászom ve léseiket keresztsorosan végezzék, mellyel nemcsak saját érdekeit szolgálják, de népgazdaságunkat is erősítik. Nem szabad megfeledkeznünk a vetek munkák időbeni végzéséről sem, melynek ugyancsak nagy termésfekozó halászván. Ezért állapította meg a minisztertanácsi határozat az egyes növények N legvégső határidejét, mely járási viszonylatban ősziárpánál szeptember 11, rozsnál szeptember 22, búzánál pedig október 11. Igyekezni kell a vetéseket ezen határidőre teljesíteni, de ezer.- belül azt mielőbb és fenti határidő előtt befejezni. Az időben és ió lalajmunka mellett történő vetés, jó talajelőkészítés fogja biztosítani jövőévi bő aratásunkat. Csonlta István, Mecsérí Károly OiSz-liitár vállalta A zalatárnoki gépállomás t érlelési értekezletén jutalomban részesültek azok a dolgozók, akik a nyár folyamán elősegítették a terv teljesítését és jó munkát végeztek az aratás, cséplés időtartama alatt. 200 forint jutalomban részesült Mecséri Károly DISz- títkár is és a jutalom átvétele után a következőket mondotta: — Ezentúl még több és jobb munkát igyekszel? végezni és egyben vállalást teszek november 7-re, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepére. Vállalom, hegy az egész évi talajmunkaíer- vemot november 7-re 115 százalékra teljesítem és az üzemanyag, fogyasztást 10 százalékkal csökkentem- Egyben Pete József elv- társa-t párosversenyré hívom ki. A DISz-titkár példáját követtél? a gépállomás többi dolgai i?. Egymásután álllak fel és tettek különböző munkafela.jánláso- kat november 7-re. A brigádvezetők sem maradtak ki a versenykihívásból és felajánlásokból. Bo- aár Imre elvtárs sem akart lemaradni a fiataloktól. Vállalta bri- g'ádia nevében, hogy az Őszi mélyszántást november 7. re befe- iezik és az üzemanyagfogyasztást 10 százalékkal csökkentik. Egy- oen versenyre hívta a gépállomás összes brigádjait. Bogár elvtárs alig fejeztei be felajánlását, máris hangzik Nagy elvtárs szava, aki vállalta, hogy az őszi vetések ideién a legjobb minőségi munkát fogja végezni és egyben minőségi versenykihívást tett. Az elhangzott versenykihívásokhoz a gépállomás minden dolgozója csatlakozottA DISz-fiatalok továbbra is legyenek bátor kezdeményezők és segítsék elő úgy a gépállomás, mint a termelőszövetkezeti csoportok őszi munkatervének teljesítésé;. üzukonyi S<m{&&rc
