Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-06 / 209. szám
0 Emlékünnepély Móricz Zsigmond halálának 10. évfordulója alkalmából Móricz Zsigmond, a nagy magyar író halálának 10. évfordulója alkalmából a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar írók Szövetsége pénteken este emlékünnepélyt rendezett a Magyar Néphadsereg Színházában. Megjelent az ünnepségen Révai József elvtárs, népművelési miniszter, Horváth Márton elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Dobi István elvtárs, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, valamint a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet számos más vezető személyisége. Resztvettek az ünnepségen V. SA Azovcev, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a többi baráti állam budapesti képviselői. Az ünnepséget Révai József népművelési miniszter nyitottá meg. » A magyar nép megismerte és ssivébe zárta Móricz Zsigmondot — mondotta Révai elvtárs zott, akik az európai polgári irodalom hanyatlása korában realisták tudtak maradni és a polgári- demokratikus forradalom plebejus irányát képviselve, hatalmas er«jü társadalomkritikát tudtak gyakorolni. Hangsúlyozta, hogy bár Móricz társadalomkritikai regényeinek legtöbbjében tragikus a 'légkör, mégis, mindhárom írói korszakában ott vannak azok a művek, amelyekkel az élet szépségét és boldogságát próbálja hirdetni. Móricz Zsigmond — folytatta — szerette az életet, szerette az embert, békességet, boldogságot szánt az emberiségnek. Legtöbbször ebből a vágyából származnak gyö_ nyörü szerelmi ídilljei, nem pedig abból, Hogy a valóság véres ellentéteiről megfeledkezett. Ez a vágy az idill, a Harmonia, a szépség és boldogság után sokszor akadályozta abban, hogy társadaloméi, tíkája mindvégig következetes legyen. Másrészt ebben a vágyában éppúgy van előremutató vonás, mint népforradalmi útkeresésében. Móric;! kritikai realizmusával is, humanista .optimizmusával is, a mi elődünk és» útmutatónk, a szocialista realizmus előfutárba. Ezen a mai ünnepélyen fogadjuk meg, hogy Móricz Zsigmond emlékét hozzá méltóan fogjuk ápolni Ezzel kapcsolatban három fő kötelességünk van: 1. Ki kell adnunk minél előbb összegyűjtött müveit, hogy né- piibk és születő uj irodalmunk még jobban megismerhesse, még többet tanulhasson tőle. 2. Meg kell írni Mórica Zsigmond életrajzát, amely müvéhez és életéhez méltó és amelyben értékelnünk kell irodalmi munkásságát, a. magyar társadalom és a magyar irodalom fejlődésében elfoglalt helyét és szerepét a maga teljességében. 3. Meg kell mutatnunk Móricz Zsigmondot egész nagyságában a szabad népeknek, hogy müve ne csak a magyar, hanem a nemzetközi demokratikus kultúrának is szerves részévé váljon. Ami a Magyar Dolgozók Pártját és a Magyar Népköztársaság kormányát illeti, mi teljesíteni fogjuk kötelességünket Móricz Zsigmond emléke, élete, munkássága iránit. Révai József nagy tapssal fogadott beszéde után Kónya Lajos, az írószövetség főtitkára felolvas, ta a Szovjet írószövetség táviratát. Az ünnepség részvevői nagy tapssal fogadták a szovjet irók testvéri üdvözletét. Ezután Darvas József közoktatásügyi miniszter, as írószövetség elnöke mondott emlékbeszédet. Darvas József ünnepi beszéde um szenvedéseit irtani meg, fia- nem ... a kommün után elszenvedett dolgokat.“ Abban a korban, amikor dühöngött a terror, amikor napirenden volt az árulás, amikor nehéz ködökbe fulladt a tiszta látás, amikor az elvek vására folyt, s előkelő magasságokba vonult az irók egy része, hogy ne sértse fülét a nép jajja, _ mégis nagyon emoeri, szép ut volt a Móriczé. Annál inkább, mert müveiben egyre bátrabban, egyre rettenthetetienebbül tört a teljes igazság felé — s ez volt az igazi Móricz. Móricz roppant erejét töretlen demokratizmusát, s nagy írói felelősségérzését mutatja, hogy túl tudott lépni a bizonytalan, tétova keresésen. Járja újra az országot, notesz a kezében s jegyzi, amit iáit. „Két nemzet van Magyarországon — irja — a parasztság és az úri osztály és több mint ezer év választja el őket“. Az „egyik nemzet“, a parasztság, csak riportjaiban s egyes novelláiban villan meg ebben az időben — de egymásután jönnek az úri osztályt leleplező regények: a kivilágos-kivirradtig, az TJri-muri, Forró mezők, Forr a bor, Rokonok... Móricz ebben az időben újra megpróbálja, hogy a müvein túl is, cselekvöbben is belekapcsolódjék a magyar élet formálásába. Babits-sai együtt átveszi a Nyugat szerkesztését. Uj írókat fedez fel, sáros csiz- máju parasztokat hoz a Nyugat fényes parkettjére... A Nyugat körül már-már a. régi idők szenvedélyei kezdenek fellobogni. Mó- ricztít egymásután tagadják ki, mint hazaárulót a nemesi vármegyék... — Tűz és viz: nem férnek meg egymás mellett — s Móricz kiválik a Nyugat szerkesztéséből. S ekkor, mint aki hosszu-hosszu 'vándoriáé után egészen hazataí Iái: lemerül a paraszti mély világba s egymásután következnek , a nagy paraszt-regények — A boldog ember, A betyár, Az ár^ vácska, A két Rózsa Sándor regény. Móricz soha olyan közel nem jutott a teljes igazsághoz, mint ezekben az utolsó müveiben. Élete utolsó hónapjaiban a „hivatalos Magyarország“ sajtója, dühödt hajszát Indított ellene: fenyegették s kiátkozták. Tíz évvel ezelőtt, amikor temettük, csak nagyon kevesen álltuk j körül a koporsóját. Halála első évfordulóján Hain Péter pribék- j jei ólálkodtak a sir körül — kommunistákra vadásztak. Ma egy egész nemzet, — a szocializmust építő Magyarország szabad népe — tiszteleg nagy Írója emléke előtt. A kérdésre, amelyre ö csak kereste égőn a választ, :— a történelem megfelel. S mi: büszkék vagyunk rá, hogy ilyen nagy haladó írónk volt, élt, alkotott. Müvei most élnek csak igazán, — most jutnak el azokhoz akikről s mindemekfeíetit akikért szóltak, — tanítják egész népünket. Tanuljunk tőle, mi, utódai s örökösei, magyar irók is! Tanuljuk meg úgy, olyan megragadó művészi erővel ábrázolni a mi mai valóságunkat, ahogyan ö ábrázolta az akkorit. Tanuljuk meg tőle a nép, a haza forró szeretetét s azt a nagy belső eltökéltséget, ami öt hajtotta, hogy. nem saját irői elképzeléseihez akarta formálni a valót, • hanem az eleven valóságból igyekezett választ találni arra, amit a nép, a történelem kérdezett. Járjuk, mint járná ö is, ha közöttünk lenne még: az országot és írjuk, amit a ma parancsol! Darvas József beszéde után ünnepi műsor következett. A bonni parlamenti képviselők Adenauer háborús politikája ellen Azért jöttünk ma össze, hogy Móricz "Zsigmond halálának 10. évfordulóján megemlékezzünk a magyar realista prózairodalom legnagyobb mesteréről, hogy kifejezzük a halhatatlan Írónak, a magyar nemzeti irodalom egyik legnagyobb büszkeségének népünk háláját és tiszteletét. Tíz év tölt cl Móricz Zsigmond halála óta: a háborús összeomlástól, a magyar dolgozó nép teljes győzelméig, a szocializmus alapjainak sikeres lerakásáig hazánkban- E tíz év alatt a magyar nép Móricz Zsigmondot, a magyar demokratikus kultúra nagy klasszikusát, a demokratikus átalakulás egyik legjelentősebb irodalmi előkészítőjét megismerte és a szivébe zárta. Az az iró, akit a régi Magyarország üldözött és kitagadott, akit újra és újra próbált megkövezni, 'mert az úri osztályokról megmondta az igazat, Móricz Zsigmond uj életre ébredt a munkásosztály, a dolgozó nép, az épülő szocializmus Magyarországában Révai elvtárs ezután rámutatott., hogy Móricz Zsigmond Ady Endre harcostársa volt abban az irodalmi forradalomban, amely a 20. század első évtizedében bontakozott ki nálunk, mint a polgári demokratikus forradalom beharangozója és előkészítője, Ők ketten képviselték a reakciós, álhazafias irodalommal, valamint a kozmopolita, nyugatos polgávi irodalommal szemben a megujhodó, valóban népi-nemzeti, valóban hazafias irodalmat. Első- ... sorban nem nyugatos ok voltak, ha. •nem magyarok, akik a magyar nép felszabadítását szolgálták irodalmi munkásságukban. De Ady és Móricz életútja sokban és alapvetően különbözött is. Ady nem érte meg a proletárforradalmat, mig Móricz Zsigmond átélte a proletárforrada- lom győzelmét és bukását is, írói alkotóereje pedig éppen a Horthy- uralom sötét és fojtogató negyed- százada alatt bontakozott ki teljes nagyságában, Móricz 1919-ben egész leikével odaállt a pro’etárforrada. lom mellé és bár a forradalom bukása után nem volt többé eleven kapcsolata a munkásosztállyal, sosem tagadta meg a 19-es magatartását. A Horty-rendszerhez sohasem dörgölődzött, sosem alázkodott rr.eg, sosem kínálta fel magát, sőt egyre fokozódó erővel leplezte le e rendszer népellenes lényegét. Révai elvtárs a továbbiakban vázolta Móricz Zsigmond Írói fejlődésé ", e fejlődés három szakaszát s kifejtette, hogyan jutott el Móricz általános demokratikus magatartá- eátói a kritikai realizmus kibontakozásának korszakán át a népforra- dalomhoz vezető ut kereséséig. Ezután így folytatta; írói pályáján tisztánlátása, ' leleplező ereje egyre fokozódik, de mindhárom alkotói korszakában megmaradt a parasztság irodalmi szószólójának. Nagy erényei, de bi_ zonyos gyengéi is ebből fakadnak. Társadalombírálatának paraszti ki. indufópe-ntja: forrása realizmusának, do forrása bizonyos illúzióinak is, anpak, hogy a feudális rőt- hidas mellett a kapitalista Totha- dást kevésbbé vette észre és bár nem, kente el, hanem feltárta a pa. raszteág belső homllását és osztály- rétegezedését, a szegényparasztság mellett nem tudta meglátni és felismerni a munkásosztály döntő szerepét. Mégis Móricz Zsigmond paraszti-demokratikus realizmusának nemcsak magyar, hanepn nemzetközi jelentősége van. Móricz ahhoz, ia kevés nagy európai íróhoz tartóSzombat, 1952 szept. (5, Tis észtemdeje,'i hogy meghalt a magyar prózairodalom eddig legnagyobb alakja, a kritikai realizmus hatalmas tehetségű magyar megtestesítője, a felszabadulás előtti magyar valóság döbbenetes erejű megmutatója: Móricz Zsigmond. Móricz Zsigmond hatalmas irói jelentősége mindenekelőtt abban á!l, hogy általa, müveiben érte el a magyar széppróza eddigi legmagasabb csúcsait. Az volt ö nekünk -— magyar mértékkel mérve —mint az oroszoknak Tolsztoj, vagy Gogol, vagy mint a franciáknak Balzac. Mőriczot mindenekfelett a parasztság sorsa érdekelte iga2á.n, szenvedélyesen. Nem a parasztság sorsa önmagában— hanem a parasztság sorsa a nemzeti élet egészében, az egész magyar társadalommal való összefüggésében. Akár a grófokról is, «. magyar feudalizmus nagyurairól, akár a dzsentri-világ rothadását, pusztulását ábrázolja -— a nézőpontja mindig paraszti nézőpont. Ám mély demokratizmusát, irói nagyságát, realizmusa töretlen- gégét multatja az. hogy mindig, az élete végéig fejlődni, emelkedni tudott, hogy le tudott számolni a paraszti illúziókkal s el tudott jutni oda, ahol az úri világról szóló ítélete an,ár egyértelmű, komoran, szinte forradalmian paraszti: nem, nem jöhetnek onnan felülről szabaditó erők.,, halál., pusztulás, öngyilkosság, clemésztő tűz legyen a sorsuk, mint a feudalizmus romlott, korrupt szövetségeseié. A „Hét krajcár“ cimü novella volt az, amely sok keresés, kínzó próbálkozás után — egy csapásra kiemelte az ismeretlenségből Ahogyan Ady lírája forradalmat Jelentett költészetünkben, olyan forradalmian uj hangot hozott ez az irás prózairodalmunkban. Izig-vérig realista iró, nem tud mást írni, csak amit a valóság diktál, lépésröl-lépésre elöreküzdi magát a valóság összefüggéseinek tisztább látása felé s — egyre jobban eltolja magától az öncélú irodalmi „forma-forradalom“ kísértéseit. Az első imperialista ,háboru is, amelyben műit haditudósító résztvesz, mindinkább forradalmasítja: ez a nagy kataklizma megérleli benne a bizonyságot, hogy ennek a rendszernek össze kell omlania. Hogy mi jön utána? S hogyan? Nem tud rá felelni a háború vége felé megjelenő, sodró erejű regényében, a Fáklyában sem, de amikor jön a forradalom, odaáll a zászlaja alá. Mi lesz a parasztsággal?... Ez érdekli akkor is, mindenekelőtt. Járja az országot, irja a cikkeit és sürgeti a földreformot. S amikor megjelenik a földreformtörvény, hozsannával fogadja: „..Végre annyi sok-sok ezer törvénycikk után, rendeletek, parancsok, tiltó s az egész életet nehezítő törvények után úgy hat, mint a mennyből jött angyal hirdető szava: ..Megszületett a messiás!“ Ez lesz az uj honfoglalás: ez lesz az igazi honfoglalás. A nép kezére kell jutni minden termőföldnek.“ Beáll maga is agitátornak, szín. te-szinte már földosztónak: megírja a „Földtörvény kiskátéját“. S amikor győz a proletárforradalom, hogy meg is adja a parasztságnak, amit a polgári forradalom csak ígért — a. proletárforradalom hívévé szegődik. Nem mint kommunista, — hanem mint a parasztság harcosa. A proletárforradalom bukása. után súlyos, és nehéz válság esztendei következtek Móricz életé, ben. Az ellenforradalom vad haj. szát folytatott ellene. Az irodalomból kitagadták, az irodalmi társaságok kizárták, írásait — 'a Nyugaton kivül — egyetlen lap sem közölte. De Móricz nem tört meg — nem lett áruló. Nemrégiben került elő egy eddig ismeretien Móricz-levél, melyben ö igy irt egyik debreceni ismerősének a „Légy jó mindhalá- lig“-ról: „A Nyilas Misi tragédiájában valóban nem a debreceni kollégiBeríin (MTI) Az Adenauer és a nyugati főbiztosok csütörtöki megbeszéléséről kiadott közleményre — amely lényegében a német kérdés békés és igazságos rendezését célzó szovjet jegyzék elutasítását jelenti — több nyugatnémet polgári politikus határozott tiltakozással válaszolt. Bodenstetner, a keresztény szociális unió parlamenti képviselője szerint: — Ha a nyugati hatalmak és az Adenauer.kormány ismét elutasítja vagy elodázza a nagyhatalmi tár. gyalásokat, akkor Németország kettészakítottsága beláthatatlan időre tartóssá válik. Etzel, a bajor párti parlamenti képviselője kijelentette: Adenauer, nek fél kell ismernie, hogy a bonni és párizsi szerződések kérdésében mély szakadék tátong a kormány politikája és a német közvélemény akarata között. Nerlinger, a bajor párt tartománygyűlési képviselője sajtónyilatkozatban a többi között a következőket mondotta: meg kell ra. gadni minden alkalmat a német kérdés békés megoldása érdekében és ezért el kell fogadni a négyha- talmi értekezlet összehívására irányuló legutóbbi szovjet javaslatot. Phenjan (TASzSz) A Koreai Központi Távirati Iroda közli, hogy amerikai repülőgépek ismét tüzeltek a délkoreai hadifoglyok kandoni táborára annak ellenére, hogy az a panmindzsoni egyezmény alapján feltűnő figyelmeztető jellel volt ellátva. A támadás során hat hadifogoly meghalt, 1(5 pedig súlyosan megsebesült. Hét sebesült a támadást követő nap meghalt. A délkoreai hadifoglyok gyűlést tartottak a táborban. A gyűlés tiltakozó határozata elítéli az amerikai imperialistákat, akik megszegték a hadifoglyokról szóló genfi egyezménytAz amerikai imperialisták és a liszinmanista klikk kényszerítésére résztvettünk ebben a bűnös háborúban — mondja a határozat. ,,'Az amerikai rablók nem elégedtek meg azzal, hogy ágyulölteleknek használtak bennünket ebben a háborúban, hanem barbár módon ránk is lőttek repülőgépeikről. Leleplezzük a világ becsületes emberei előtt az; amerikai ember- gyűlölők gaztetteit és követeljük, hogy vessenek véget a hasonló go- ncsztetleknek. Ezt üzenjük, az amerikaiaknak: amerikaiak el, véres kezetekkel Koreától." Megérkeztek ez elsőéves magyar ösztöndíjas főiskolai hallgatók Moszkvába Moszkva (MTI) Szeptember 4-én megérkezték Moszkvába az elsőéves magyar ösztöndíjas diákok, akik a Szovjetunió egyetemein és főiskoláin fognak tanulni. A boldog magyar fiatalokat a pályaudvaron a Szovjetunió felsőoktatási minisztériumának, valamint a moszkvai magyar nagykövetségnek képviselői fogadták. Eljöttek fogadásukra a már régebben Moszkvában tanuló magyar ösztöndíjasok is. — N. M. SVERNYIK elv társ, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke fogadta M On-t, Burma rendkívüli és meghatalmazott követét, aki átnyújtotta megbízólevelét. SOKFELÉ ESŐ Felhős idő, sokfelé, elsősorban délen és nyugaton eső, megélénkülő déli-délnyugati szél. A hőmérséklet »alig változik. Várható hőmérsékleti értékek az ország területére szombaton reggel 14—17, délben nyugaton és északon 19—22 fok, másutf» 23—-26 fok között. > j Délkoreai Jiaíifoglyok nyilatkozata az amerikaiaknak a Hadifogoly tábor ellen végrehajtott támadásairól
