Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-05 / 208. szám

MÓRICZ ZSIGMOND Távolbalátó központ Moszkvában ,,Adassák e levél Móricz Zsigmond urnák, K't most érdemelten szépen koszoruznak. Koszorúi nem viszek, írás megy helyette, De ott leszek mégis, míg élek mellette”. Ady Endre irta ezeket a sorokat irodalmunk egyik leg'&zebb költői levelében. A „Szerelmet es barát zö­möle Móricz Zsigmond‘ ‘ akihez e levél íródott, épp olyan váratlan ragyogó üstökösként robban be a kietlen, fülledt magyar rónák tes- pedtségebe, mint néhány évvel az­előtt maga Ady. ,,Két krajcár‘ ‘ — ez volt annak a novellának a cinre, amely egyesapásra az irodalmi élet érdeklődésének középpontjába állí­totta a tiszaháti kis falu szülöttjét, Móricz Zsigmondot. Ki volt ez a fiatal iró, akiről Ady Endre ezt mondta: Egyedül felér egy forradalmi szabadcsapat­tal“ ?? Móricz Zsigmond 1879-ben született Csecsén, Itt szivta magá­ba a tiszaháti magyar beszéd édes zamatu izét, itt ismerkedett meg szülei és saját sorsán keresztül a kisparaszti elet minden keservével, jajával. Itt ismerkedett meg a kis Zsigmond — a kulák-rokonsag lené­ző, szívtelen, eltaszitóan rideg ma­ga-tartásán keresztül — a falu ősz- tályellentéteivel, a kulákság igazi arcával. Édesanyja rokonsága ré­vén 1891-ben bejut a debreceni kollégiumba, majd Sárospatakra ke­rül, ahol a reakciós tanári kar kegyetlenül üldözi és minduntalan érezteti vele: „Minefc tanulni egy paraszt fiának“- (E keserves sá­rospataki évek emléke adta az in- ditóokot később Nyilas Misi örök­szép történetének, a -JAgy jó mindhalálig‘ ‘ című regényének megirására.) Középiskoláit végülis Kisújszálláson fejezi be, majd Peb- reeenbe megy az egyetemre. A fia­tal Móriezot hatalmas célkitűzések, nemes törekvések fűtik: a szegftuy kizsákmányolt, elnyomott népet akarja szolgálni. De csakhamar ész reveszi, hogy ezt a célját sem a teológián, ahova először beiratko-, zott, sem a jogi karon nem érheti el — újságíróvá lesz. Először a Debreceni Hírlap-nál dolgozik, majd 1903-ban Pestre jön, s bekerül az TJjság cimü napilap szerkesztőségé­be. Itt, a fővárosban ismerkedik meg a Nyugat körül kibontakozó forradalmi, polgári-radikális moz­galommal s döntő hatást gyakorol rá Ady költészete, egyénisége. Több kisebb próbálgatás után végre meg­találja igazi hangját, s elsöprő ere­jű, izzó lávaként buggyan ki belő­le a kora gyermekkora óta. felhal­mozódott élményanyag: az évszáza­dos elmaradottságban tartott ma­gyar falu keserves, nyomorúságos élete. Biztos kézzel, igaz meggyőző erővel rajzolja meg a falu reális képét, s a valóság ellenállhatatlan erejével szaggatja szét azt az illú­ziótól, hazugságoktól szőtt fátylát, amelyet oly nagy gonddal szövöge­tett és cifrázott tarkára a „hiva­talos irodalom' ‘. A „Hét krajcár' '-t (melyben azt meséli el, hogyan keresett egyszer édesanyjával sirva-nevetve hót krajcárt a fiókokban, a poharak fe­nekén, meg az apai lajbizsebben, hogy szappant tudjanak venni, 3 a nagy keresésnek az lett a vége, hogy találni csak liat krajcárt ta­láltak, a hetediket egy kéregető kol­dus adta oda a gyötrődő édes­anyának) sorra követik az újabb novellák, majd a drámai izzásu re­gények (Sárarany. Isten háta mö­gött Fálclya), melyekben .merőben uj képet tárnak az olvasó elé: meg­mutatják, hogy az évszázados feu­dális elnyomás, mely nálunk a szá­zad elején már szorosan összefo­nódva jelentkezik az imperializmus­ba torkoló kapitalista fejlődéssel, hogyan fojtogatja, köti gúzsba a dolgozó népben fejlő hatalmas ér. tőket, hogyan nyomorítja meg, tor­zítja el a nagynak, nemesnek in­duló szándékokat, törekvéseket. Ez az uj hang, amely a kritikai rea­lizmus művészi erejével mutatta meg a nád fedeles házikók idilli külseje mögött ordasként meghúzó­dó szegénységet, elmaradottságot, babonát, tudatlanságot — hatalmas forradalmi erővel jelentkezett iro­dalmunkban. De Móricz Zsigmond nemcsak a puszta valóságot, a rettentő álla. pótokat mutatta be írásaiban lelep­lező vádoló erővel, hanem rámuta­tott az őket előidéző okokra is. A legfőbb okot — Adyval együtt — a rabló-kapitalizmussal egyre szorosabban összefonódó földbirto­kos osztály, a dzsentri-hatalom nép­elnyomó, korrupt uralmában látja. Az országvesztő ellenforradalmi korszak fojtó légkörében iit, maró szatírával telitett regényeiben — mint a Kivilágos kivirradatig, Úri- muri, Bokonok — és sok elbeszélésé­ben, riportjában szinte anatómiai pontossággal írja le ennek a feu­dalizmusban fogamzott, széthulló rétegnek belső rothadtságát, éles, vádoló szavakkal mutat rá tunya közönyére, népellenes, bűnös maga­tartására. Nem egy írásában fest megdöbbentő képet arról, hogy ez a történelem által visszavonhatatla­nul halálraítélt osztály milyen esze­veszett tobzódással üli meg saját halotti torát, de a lakoma költsé­geit a végsőkig kizsákmányolt dol­gozó nép izzadja ki saját véréből és húsából. Az urak asztalánál vigasság és bőség- ,,Tejjel mézzel folyó Kánaán ez az ország‘ ‘ — vélhetné a felü­letes szemlélő. De Móricz megmu­tatja az érem másik oldalát is, ime ezeket írja egy alföldi faluban tett látogatásáról: „T éghetetlen szegénység cs gyötrelem ez az élet, A községben ezer család egyik napról a másikra, tengődik. Mást nem esznek, csak kenyeret, kenyeret és vizet. Kenyéren és vizen él a nép ■és a gyermek az, élet; rabságában . S ezek a gyerekek mennek haza az iskolából és nem várja őket otthon a jól megérdemelt vacsora. Még krumpli sincs ■ . . Ha tésztalevest esznek, az ünnepnap.“ („Kenyéren és vizen" 1931.) De nemcsak a dinom-dánomok végtelen során át pusztulásba ro­hanó földbirtokos osztály fölött mondja ki Móricz az elmarasztaló ítéletet, meglátja a falu egyre éle­sebb ' osztály ellent étéit is és szét­rombolja — irodalmunkban először — a parasztság egységének hamis illúzióját, a .Szegény embereik ‘ cimü elbeszélésében a frontról ha­zajött nincstelen napszámos igy magyarázza meg feleségének az élet, a falu igazi „frontját": . .Mink vagyunk itt tudod ezen az oldalon, a szegény emberek... Mind itt vagyunk, akiknek büdös putrija van ... rongyos ruhája ■ . . nincsen ennivaló kenyere... A má­sik pari07i. . . ott vannak a . szép nagy házak, terített asztalok, ineg a nagy hombárok, sok búza benne, sok bab, kolbász, oldalas, sonka . ■ . oda süt még a nap is, még a madarak is odajárnak, mert Ott jó danolni ■ . ■“ Élete végén írja meg legszebb, kisregényét, az Árvácskát. Egy apátlan-anyátlan lelenc kislány vi­gasztalan tragikus sorsán keresz­tül dantei színekkel festi meg a kapitalizmus embertelen profithaj­száját, amely vadállatokká süllyeszti az embereket. Kíméletlen erővel raj­zolja meg a könyvében a piacra termelő, mindenben saját hasznát kereső, mindenkit kizsákmányolni igyekvő kulák igazi arcát. Móricz Zsigmond, aki regényben, novellában, riportban élete vé­géig lankadatlanul küzdött a dől. gozó nép felemeléséért, rendíthetet­len hive volt a társadalmi haladás ügyének. Az 1919-es forradalmat, a T anácsköztársaság megalakulását boldog örömmel üdvözli: „A kom­munizmus meg fogja hozni az indi- vidiumok valódi kivirágzásának nagy­szerű korszakát. Magyarorsságoii.,. most kezdődik az igazi boldog és emberi élet“ — írja 1919 áprili­sában. A forradalom bukása mé­lyen megsebzi. Visszavonul, majd egyidei hallgatás után hozzálát ha­talmas történelmi ciklusa ,.Erdély“ megírásához, nem azért, hogy a múltba meneküljön a jelen égető problémái elől, hanem hogy a múlt­ból keressen bátorítást, iránymuta­tást a Horthy-fasizmus fojtogató karjaiban vergődő népe számára. A Ilorthy-korszak gyilkos, el­nyomó uralma idején sem lesz hűt­len ifjúsága eszményképéhez. Egy burzsoá lap íróihoz intézett kör­kérdésére igy válaszol: ,,.. . A sza­badságvágy, a tömegekkel való együttérzés, a kultúra harca, az emberiség jövőjéért való élet és odaadás az Írónak s minden mű­vésznek még nagyobb érdeke és kö­telessége, s egyben joga is, mint bármely más polgárnak.‘ ‘ (Magyar, ország, 1934. április 1.) Ebben az időben születnek meg a kapitalizmus embertelenitő világát oly élesen vá­doló írásai, mint a Boldog ember (1932), a Betyár (1937), majd hoz­záfog nagy müvének, a Dózsa Sán­dor trilógiának megírásához, amely befejezetlenül is — a harmadik kötet megírásában már megakadá­lyozta halála — világos, félreérthe­tetlen állásfoglalás a növekvő fa­siszta métely térhódításával szem­ben a dolgozó nép ügye mellett és egyben hatalmas erejű figyelmezte­tés az országot szakadék felé ta­szító „úri osztály" felé. 1942 szeptember 5-én halt meg- A XX. század első felének leg­nagyobb magyar Íróját temetésén nem búcsúztatta az akkori kormány. A „hivatalos irodalom' ‘ egyetlen képviselője sem — de elkísérte utol. só útjára a dolgozó milliók hálá­ja, szeretető. Móricz Zsigmond, aki egész életén át fáradhatatlanul jár­ta az országot, a vastag noteszába buzgón jegyezte be a. nép minden buját-panaszát, szive utolsó dob­banásáig hü maradt a nép ügyéhez. A felszabadult magyar dolgozók milliói büszkén tekintenek s hálá­val gondolnak őreá és ma — ami­kor immár végérvényesen és vissza­vonhatatlanul elkezdődött Magyaror­szágon az „igazi boldog és emberi élet'' — életművéből uj erőt merí­tenek annak a virágzó, boldog kia­gyar országinak megteremtéséhez, amelyről ő annyit álmodott s a múl­tat visszahozni akaró ellenség el­lőni kíméletlen harchoz. A múlt rettenetes képét, kegyetlen elnyomá­sát oly vádoló erővel leleplező írá­sai arra tanítanak ma bennünket: ne engedjük meg soha többé or­szágunkban az úri csőcselék ga­rázdálkodását. ne engedjük meg, ■ogy visszatérjenek azok az idők, amikor a dolgozó nép „hazátlan, bi­tang", űzött, megkínzott vad volt saját országában. Kalló, itt Moszkva, itt Moszk­va beszél. Már több mint 25 éve köszönti a világ dolgozóit a Szovjetunió fővá­rosának rádiója. Negyedszázada épült Sabolovkán a moszkvai leadó antennája. Azóta persze már szá­mos hatalmas leadóállomást építet­tek, de a sabolovkai antennatorony még ma is megteszi kötelességéi. Most inneni sugározzák a moszkvai távolbalátó központ adásait. Az uj technika alapján épített tá­volbalátó központ leadásai 625 sor­ra bontott képeket továbbítanak és igy a Szovjetunió televíziós állo­mása közvetíti a világon a legkor­szerűbb távolbalátó adásokat. írók, költők, zeneszerzők, rende­zők, művészek számolnak be alkotá­saikról, de megjelennek a televíziós adások üveg ernyőin a Szovjetunió legkiválóbb sztahánovistái, a terme­lés különböző ágaiban kitűnt dol­gozók is. Vasárnaponként a gyere­Plovdiv (MTI). Augusztus 31-én nyi­tották meg a bulgáriai Plovdivban a XV. plovcfivi nemzetközi vásárt, ame­lyen a Szovjelunió és a népi demokra­tikus országok mellett résztvesz a ka­pitalista országokból is több mint 140 cég. A lenyűgözően impozáns két szovjet pavilonban azok a hatalmas gépóriások láthatók, amelyeket nagyszerű ered­ménnyel használtak fel a szovjet dol­gozók a l.enin-csatorpa építésénél. Ki­állították' a szovjet ipar egyik büszke­ségét, a 25 tonnás önüritcS teherautót is. kék számára külön uttörőműsort közvetítenek. Nagy közönségsikere van a leg­újabb szovjet s külföldi filmek, ze­nés és drámai sziművek és 'cirkuszi előadások közvetítésének, az izgal- mas labdarugó mérkőzéseket is ott­honukban szurkolhatják végig tele­víziós rádiókészülékkel rendelkező moszkvai dolgozók, A legutóbbi időkben úgynevezett kombinált adásokat közvetít a moszk­vai televízió, az előadások cselekmé­nyébe filmrészleteket szőnek bele. A nézők előtt városok, kolhozfalvak, gyönyörű tájképek tűnnek fel és minden kibővíti a leadásra kerülő darab cselekményét és fokozza mű­vészi hatását. A szovjet távolbalódás a tudomá­nyos technika legújabb vívmányai alapján fejlődik tovább és egyre több dolgozó lakásában elevenedik meg a moszkvai televízióállomás adása. A magyar pavilon stílusosan illesz­kedik be a vásár képébe. Bemutatja azt az utat, amelyet a magyar ipar és me­zőgazdaság tett meg a felszabadulás óta. A csarnok közepén a Rákosi Má­tyás Müvek nagyszerű szerszámgépei láthatók. A többi ország kiállításai is szem­léltetően mutatják be, hogy a felsza­badulás óta soha nem látott mértékben fejlődik a bolgár, kinai, albán, cseh­szlovák, lengyel, román és a demokra­tikus német ipar és mezőgazdaság. Viktoi Korzinkin és Viktor S zokorjer a televíziós adó techni­kusai ideiglenes antennát szerelnek fel az egyik moszkvai ház te­tejére. A moszkvai televízió a nálunk is nagy sikerrel bemutatott „Titkos háború" színművet közvetíti az Akadémiai Kis Színház színpadáról. A béketábor országainak nagyszerű kiállításai a XV. plovdivi nemzetközi vásáron Rádióműsor 1952. szeptember 8—14-ig. ÁLLANDÓ MÜSORSZAMOK KOSSUTH KADIŐ: 5.00—8.30-ig: Zenés műsor a munkába induló dolgozóknak, közben 5.30 Hírek, lapszemle. 6.00 Falurádió. 6.45 Hírek. 7.40 Naptár. 7.45 Lapszemle. 7.55 Mű­sorismertetés. 8.30 Műsorzárás. 12.00 Hírek. Hangos Újság. 14.00 Időjárás- és vízállásjelentés 15.00 Uttöröhiradó. 15.15 Hírek szerbül. 17.00 Hírek, 18.40 Hírek németül. 19.30 Hirek szerbül. 20.00 Hangos Újság. 20.40 A begyűj­tési verseny hírei. 22.00 Hirek, sport, 24.00 Hirek. PETŐFI RÁDIÓ: 6.4ö Jó reggelt, gyermekek 7.15 Hi­rek szlovénül. 10.00 Hírek. 11.30 Műsor­zárás. 17.30 Hirek. 18.25 Hirek szlové­nül. 19.15 Sportncgyedóia. 21.00 Hirek franciául. HÉTFŐ. Kossuth Rádió: 12.30 Népi Péntek, 1952 szept. 5. zene. 13.15 Hanglemezek. 15.15 Zenés kalendárium. 15.30 Hangverseny Chopin műveiből. 15.50 Hanglemezek. 16.20 Most légy okos Domonkos! 16.-15 Mű­sor az úttörők zenei szakköreinek. 17.15 Ifjúság hangia. 17.35 Dalolj velünk! 17,55 Jó munkáért szép muzsikát! 19.00 Tánczene. 20.45 Hangverseny. Petőfi Rádió: 15.00 Magyar zenekari hangverseny. 16.00 Régi irodalmunk a haladás szolgálatában. 16.40 Népdalfel­dolgozások. 17.40 Népművelési híradó. 18.00 Szimfonikus zene. 18.10 Beszélő atlasz. 18.40 Filmzene. 19.00 Természet­tudományos nevelés és a vallás. 19.35 Szív küldi. 20.00 Zongoranégyes. 22.00 Jókedv az operettben. 22.40 Dalok. KEDD. Kossuth Rádió: 12.30 Tömeg, dal-hangverseny. 13 30 Hanglemezek 14.15 Hangverseny. 15.30 Hanglemezek. 16.20 Gyermekrádió. 17.15 Hanglemezek 17.45 Termelési híradó. 18.00 Irodaim- zenés műsor. 18.30 Hanglemezek. 19.00 Egy falu — egy nóta. 20.45 A lipcsei per, rádiódráma. 22.10 Hirek, 22.25 Hanglemezek. 23.15 Tánczene. _Peiöfi Rádió: 15.00 Magyar Indulók. 15.15 Dalok. 16.00 Mórfez" Zsigmond élete _ és művei. 18.40 Szív küldi. 19.00 Természettudományi előadás, 10.35 Szim­fonikus zene. 22.ÓO Romantikus müvek. SZERDA. Kossuth Rádió: 12.30 Népi zene. 13.15 Operakeltős. 14.15 Hegedű muzsika. 14.30 Hanglemezek. 13.00 Uttö. rőhiradó. 15.30 Népdalok — indulók. Í5.50 Kommunizmus építkezéseiről. 16.20 Gyermekrádió műsor. 17.15 Kamarazene. 17.30 A dollár álarc nélkül. Előadás. 17.45 Uj iömegdalok. 18.15 Szív küldi. 19.00 Építőipari félóra. 20.40 Hangle-- mez. 20.50 Zelk Zoltán írása. 21.00 Szimfonikus zene. 22.25 Operett és film­zene. 23.30 Vonósnégyes. Petőfi. Rádió: 15.00 Hanglemez. 13.30 Elbától a Kinai tengerig. 15.45 Ope­rettrészletek. 17.10 Jugoszláv tragédia. 17.30 Hanglemez. 17.40 Állami gazda­ságok híradója. 18.00 Népi muzsika., 18.40 Tánczene. 19.10 Hanglemezek. 20.10 Harc a belső ellenség ellen. 22.00 Du­mas és Verdi operáiból. CSÜTÖRTÖK. Kossuth Rádió: 12.30 Népdalkórus. 13.15 Szovjet balettrész­letek. 14.15 Gyermekuiság. 14:50 Hang­lemezek. 15.30 Móricz Zsigmond élele és művei. 16.00_ Hanglemezek. 16.30 Légy éber és kíméletlen az ellenséggel szem­ben. 16.45 Hanglemezek. 17.00 Külpoli­tika. 17.35 Jó munkáéit szép' muzsikált 18.00 Néphadsereg híradója. 19.00 Egy falu _ egy nóta. 22.25 Hanglemezek.' Petőfi Rádió: 15.00 Gvermekrádió. 15.40 Zenei újság. 16.10 Dalok. 16.40 Mai magyar 'irodalom. 17.00 Hanglemez. 17.40 Falurádió. 17.55 Hanglemez. 18.40 .Szív küldi. 19.00 ötéves terv nyomá­ban. 19.35 Tánczene. 22.00 Lengyel mu­zsika. 22.30 Zongoramuzsika. PÉNTEK. Kossuth Rádió: 12.30 Ma­gyar indulók. 13.25 Dalok. 14.15 Szóra­koztató muzsika. 15.30 Zenekari művek. 15.50 Hanglemezek. 16.20 Úttörő sport- híradó. 16.45 Beszélgessünk oroszul. 17.15 Hanglemezek. 17.40 Ifjúsági da­lok. 17.55 Nemzetközi kérdés. 18.10 Zene politikai kérdésekről. 19.13 Hanglemezek. 20.45 Hanglemezek. 21.00 Szimfonikus zene. 22.25 Népi zene. 23.10 Szórakoz­tató moszkvai zene. Petőfi Rádió: 15.00 Színes muzsika. 16.00 Hazáról, emberekről. 16.30 Hang­lemezek. 17.00 Szív küldi. 17.40 Ifjúsági híradó. IS. 10 A magyar szociáldemo­krácia a Habsburg monarchia szolgála­tában. 18.40 Kórusok.- 19.00 Egy falu — egy nóta. 19.35 Jó munkáért szép muzsikát! 20.00 Tánczene. 22.00 Kórus- hangverseny. 22.50 Hanglemezek. SZOMBAT Kossuth Rádió: 12.30 Népi zene. 13.00 Strauss.keringők. 13.30 Hanglemezek. 14.15 Operetlmiizsika. I 1.30 Móricz Zsigmond élete és művei. 15.00 Hanglemezek 15.30 Beszélő atlasz. 15.45 Állami vállalatok hirek 16.10 Szovjet napok — szovjet emberek. 16.20 Hanglemezek. 18.00 Falurádió, IS.30 Szív küldi 19.00 Fgy falu egy nóta. 20.45 Hanglemezek. 22.25 Tánc- zene. Pcjöji Rádió: 15.00 Szovjet fuvószenc. 15.25 Szabó Pál Kossulh-dijas utinapló­ja. 15.45 Hanglemezek. 16.35 Közgazda- sági negyedóra. 16.50 Szív küldi. 17.10 Tanuljunk énekszóra oroszul. 17.-10 A rádió postája. 18.00 Hanglemezek. 18.40 Tánczene, 19.35 Didó és Aeneas ismer­tetése. 22.00 Szovjet dalok. 22.30 Schu­mann és Liszt művek. VASARNAP. Kossuth Rádió: 6.00— 9.00-ig: Zenés vasárnap reggel. Közben 6.45 A Szabad Nép mai vezércikke. D.00 Egy falu — egy nóta. 9.30 Zenés fejtörő. 10.00 Egy kis nóta. 11.00 Béke és Szabadság. ajándékműsor. 11.30 Szimfonikus zene. 13.00 Szüreti dalok. 11.15 Népszerű táncdalok. 15.30 Hang­lemezek. 16.00 Ismerkedjünk holna­punkkal. 16.30 Hangverseny filmek zenéjéből. 17.00 külpolitika. "17 40 Kin­cses kalendárium. 19.00 Szovjet táncze­ne. 22.20 Tánczyne. 21.20 Hangképek a vasárnap sportjáról. 21.50 Hanglemez. 22.10 Tánczene. 23.05 Szimfonikus zene. Petőfi Rádió: 8.00 Hanglemezek. 8.30 Falurádió. 11.00 Miska bácsi lemezes- ládája. 12 05 Bolgár műsor. 12.50 Mai költők — mai versek. 13.00 Szórakoz­tató muzsika. 14.00 Kamarazene. 1-1.35 Hanglemezek. 15.00 Kérdezz — felelek! 15.20 Hanglemezek. Iá.00 Gyermekszin- ház. 16.40 Szív küldi. 17.00 Zenés iro­dalmi műsor. 17.40 Opereilegyüttesek 18.40 Rádiójáték. 20.00 Népi zene. 22.25 Hanglemezek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom