Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-03 / 206. szám

Diákoknak és nagyoknak az uj tanév elején Levelet kaptam, < szép, sárgaboriíékos le­velet. Apám irta■ Szoká­somé hogy mielőtt fel­bontom a levelet, előző­leg mindig megnézem a bélyegzőt rajta, hol ad­ták* fel. — Lillafüred — olva­som a bélyegzői, hja csak nem Lillafüreden az apóm. vagy talán csak megkért valakit dobja be a levelet? s az illető el­felejtette s csak most, üdülés közben akadt a kezébe és jobb későn, mint' soha elv alapján utólag feladta? — gon­dolom hirtelen. Gondosan felléptem a borítékot, ügyelve a bé­lyegre, hogy meg ne sérül­jön és átfutom a levelet. Utána megnyugodva meg- fordítom a borítékot és úgy gyönyörködöm a bé­lyegben, melyen tisztán kivehető a pecsét nyoma. Lillafüred. Jól van ez bélyegezve. Apám Lilla­füreden tölti évi szabad­ságát, vagyis csak egy részét, két hetet. Jól érzi magát és na­gyon boldog. Csak egyet sajnál. hogy mindig eszé­be jut a felszabadulás előtti idő, s az akkori ..szabadságok“, amikor ezt ez üdülőhelyet csak hír­ből ismerte, s hogy nem lehet égés- évben Lilla­füreden, hogy láthatná az oft megforduló dolgo­zók örömét. — Mert ne­kem az a legnagyobb öröm — Írja —, ha lá­tom más emberek, dolgo­zók örömét, s osztozha- tóm benne. Lillafüred, Lillafüred, ■— játszom a szóval és egy régi kép elevenedik fel előttem. ★ Szüleim komoly áldo­zatot hozlak, hogy elvé­gé-zc/n a középiskolái. Az első osztályban át­vergődtem valahogy és clk< zdtem a másodikat. Még az év elején az oüz. íályfönöknö javasolta, mondjuk eh kinek mi. lyen élménye volt szün­idő alatt. Az osztály el­csendesedett. Nem jelent, kezeit, senki- Az osztály túlnyomó része, 6. osz­tályról lévén Szó. ma- , getm fajta szegénygyerek volt, kinek nem sok él­ményt hozott a nyári va­káció. — ,Na, majd én meg­kezdem mondotta ft" ta­nárnő és elmondotta, hogy az ország legna­gyobb vízesésénél, gyö­nyörű hegyek köpött, de mégis tópartjára épült palotában, Lillafüreden töltötte n szünidőt. Elmesélte, milyen szép a környék. a növényzet, mennyit szórakozott, ki­rándult, csónakázott stb. Szájtátva hallgattuk. Mikor elhallgatott, o fele osztály — köztük én is — ölt mindjárt meg­fogadta, ha másképp nem, hát gyalog, de a legközeli bbi szünidő.alatt elmegyünk Lillafüredre, ha addig élünk is­Nagy izgalomba jöt­tünk. Vártuk a következő elbeszélőt de, hiába, sö'- káig nem jelentkezett senki. Végül Seíkovics füstfa feltette kezét, annak ie~ léül, hogy most ő akarja elmondani nyári élmé­nyét. Az egész osztály ne­vetni kezdeti. Ugyan, mi élménye le­het ennek, hiszen vasár­naponként még azt a húsz fillért se tudta előkotor­ni, amivel moziba mehe­tett volna. Seíkovics megvárta, mig az osztály clcsendesedik, aztán halk hangon bele. kc-dett­■— Én. .. — csak eny- nyit mondott és elhallga­tott, mintha azon gondol­kodna, érdeme s-e foly. iatnia. — Én kifutó voltam a Weiszéknél, a tisziitó- üzernben. - Trógcroltam. Muszáj volt, különben nem tudtam volna jönni a másodikba, meg kellett keresnem a könyvek árát. Sokszor majd megszakad­tam hajtani a tricklit, egész szünidő alalt azon izgultam, meglesz-e őszre a könyvek ára. Nagyon akartam másodikba jönni — és si­kerülj. Izgalmasabb volt a szünidőm, mint a leg­izgalmasabb film. Tovább nem ■ tudta folytatni,- csak annyit nyögött még ki. hogy en­nél nagyobb élménye nem volt• Erre a bt fejezésre me­gint elkezdtek nevetni, de már csak kctlen-hár- man. Az osztály túlnyo­mó részének már nem volt kedve hozzá. Inkább sírni tudtunk volna Scf- kovics beszéde után. ★ Azóta sok idő elteli már és sok minden tör­tént, De az az iskolai eset nem most jut először eszembe. Először akkor jutott eszembe, amikor négy év. vei ezelőtt én voltam Lil­lafüreden- Arra gondol­tam, vájjon rajtam kívül még hányán jöttek el ide, akik akkor nz iskolában megfogadták, ' ha kell, gyalog is elmennek Lilla­füredre. Másods'-or akkor ju­tott eszembe, mikor ol­vastam a Szabad Nép­ben hogy népköztársasá­gunk lehetővé tette a Szakérettségit, az ingye­nes oktatást, — teljes el­látást a tanulók számára. Arra gondoltam, vájjon olvasták-e az egykori ta­nulótársak és eszükbe ju. loti-e Seíkovics küzdel­me a tankönyvekért. S most jut estembe harmadszor. most. hogy apám levelét olvasom. Boldog vagyok• Arra gon. dalok, hogy nemcsak én, de a szüleim is megismer­ték azl a helyet, hová egy időben gyalog akar­tam elmenni. Azonban még egyel. na. gyón szeretnék. Csak egyet. Találkozni Sefkö- viccsal, akit azóta sem láttam. Seíkovics azóta biztosan volt már Lillafü­reden- S ha ma hallanám, hogy megy Lillafüredre üdülni, nem sajnálnám a fáradságot és elmennék vele. Hogy visszaemlékez­zünk azokra a Szünidők­re, amikor csak úgy tu­dott tovább tanulni, ha szünidőben megkereste a könyvek árát. És Lillafüreden, gyö­nyörködve a hegyekben, a lóban a szállóban, bol­dogan hallgatnám amint mondja: — Nagyot válto­zott a világ! Most már mi is eljöhetünk ide, ez is a miénk. Ma nem kell szünidő alatt dolgozni a jövő évi tankönyvekért. Csak tanulni kell, becsü­letesen és odaadóan ta­nulni. (Rigó) A galamboki úttörők munkás nyara A tanév kezdetén, amikor úttö­rőink uj feladatúk" uj tervek meg­valósítását tűzik ki célul, búcsúznak a nyártól, amely termékeny volt munkában, pihenésben, örömbén. A vidám gyermeksereg' az iskola 'pad­jaiba vonult. Egyik a csillebérci úttörő városról beszél, a- másik a A jugoszláv tudományos tevé­kenység és az iskolai oktatás mai helyzetéről világos képet nyújt Matijevicsnek, a zágrábi egyetem természettudományi kara asszisz­tensének a ..Vjesnik“ cimü tito- ista' lapban megjelent cikke, amelyben megírja, hogy a tudo­mányos és a pedagógiai nevelő munka a jugoszláv egyetemeken és főiskolákon évtizedeket maradt el. A tankönyveket olyanok állít­ják össze, akik nem kisérik de nem is kisérhetik figyelemmel a haladó tudományos irodalmat. Az egyetemeken nem folytatnak tu­dományos kutatási munkálato­kat mert semmiféle eszköz sem áll a kutatók rendelkezésére. Az ál! am a gyakorlati munkákat egyáltalában nem támogatja. Az egyetemi hallgatók kénytelenek saját pénzükön megvásárolni a gyakorlathoz szükséges cszközö­Bulat on liüs habjait emlegeti, de sol^j, szp-esik a haza javára végzett munkákról is. Az eltöltött hetek ér­tékelésekor visszaidézik az úttörő élet sokféle formáit. Szinte kiki- vdiikpzik a sok gyermekszájból vi­dám, szép életük dicsérete. Csabai Béla VIII. osztályos galamboki pajtás még lé is irta s elküldte A titoista „Borba" kénytelen volt bevallani, hogy a belgrádi egyetem természettudományi ka- iának fizika- és kémiaszakos hallgatói elhanyagolt laboratóriu­mokban dolgoznak. A laborató­riumokat nem lehet szellőzteti!u A levegő klór-, bróm- jód-gözzei van tele. A hallgatók ennek kö­vetkeztében gyakran kapnak mér­gezést.. Az 195.1—52-es tanévben az egyik részlegben, amelyben 250 hallgató dolgozott, 210 diák betegedett meg, vagy hagyta ab­ba a tanulást az elviselhetetlen körülmények miatt. ZALA A Magyar Dolgozók Parija Zala megyéi Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szánló Jenő. — Felelős kiadó: Daraboa Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg, Kossuth Lajos-utca 22. Telefon: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi tér 4 Telefon: 102. — Készült a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely, Kossuth Lajos-utca ö. Telelőn: 75. — F«lelő3 vezető: Hegedűs Gyula. hozzánk, hogy milyen jó volt a nyár s bizony nyáron sem tétlen­kedtek. ,,Mi, galamboki úttörők az 1951 —52 tanévben hozzáláttunk az út­törő élet meg javításához. Alig, hogy bementünk az iskolába, máris mu­tatkoztak eredmények. 1030 kg vad­bodza gyökeret gyűjtöttünk, mert tudjuk, ezzel népgazdaság unkát se­gítjük. Mákgubót-, babcsinnút. hdrs- f ama got, vasat, és más anyagot is gyűjtöttünk. Nagy volt a lelkesedés, de nem volt hiába- Csapatunk egy szép csapatzászlót, egy rádiót há­rom mikro formai, egy ' kürtöt, két mászóköt élet, egy gyürilhintál ka­pott jutalmul. Tanulásunkat is igye­keztünk jól végezni. Négy úttörő pajtásunk jutalmul nyaralásban ré­szesült a balatonszántódi táborban. ./: itthon maradt pajtások pe­dig a helyi táborban nyaraltak. Foglalközásainkat tervszerűen végez­tük.. Csapatunk szombaton cs va­sárnap a táborban tartózkodott. A hét többi napjaiban .pedig társadal­mi munkát végeztünk.•Három brigá­dot alakítottunk. Az első brigád kalászt gyűjtőit, a második a k-is- cscri erdőgazdaságban csemetét ápolt, a harmadik pedig a tölösi fű­résztelepen vagonokat rakott fü- részporral. A kahiszgyiijt.es eredmé­nye. 70 kg 'b űzessem. Az erdőgazda­ság munkánk elismeréséül 10 méter magas zászlódrbócot ajándékozott, a tölösi telep pedig négy szemétláda elkészítéséhez biztosította a faanya­got. Csapalvesqßnls . javaslatára Gcizler László árva pajtásnak és hetvenéves nagyanyjának a fűrész- porból a nagyobb darab hulladéko­kat kiszedtük cs igy egy jó szekér tv: eloanyagot szerezi link számukra. Csapatvezetőn1: újabb cs újabb öt­letekéi adott. Nem feledkezett -meg csapatáról. Mindennap jelentette a XV. Békeolimpia híreit, az uj ma­gyar olimpiai győzelmeket. Azt a sok ajándékot, amit mi Morale kaptunk, szeretettel köszönjük pár­tunknak és Ilákosi. elvtárs gondos­kodásának. Mi, galamboké úttörők fogadjál: szeretett vezérünknek, hogy még szebb eredményeket érünk A a jövőben.“ A 6-os T. L. brigád vállalása: 5 tonna olaj a bányásznap tiszteletére A 6-os T. Íj. dolgozói vállalják v bányásznap tiszteletére, hogy 5 tonna terven felüli olajat, 1 má­zsa hulladékvasat adnak népgaz­daságunknak. Ezenkívül a brigád már előzőleg tett 60 órás vállalást a napköziott­hon építéséhez. Ebből a bányászna­pig 30 órát teljesítenek. A brigád a tankállomáson belül egy faliújság- táblát állít fel, amit a bányásznap­ra el is készítenek. Titoista lapok beismerik: a jugoszláv egyetemi oktatás évtizedekkel elmaradt Á FEHÉRHAJU LÁNY zájról-szájra járt a kínai k falvakban a „fehér hajú lány" története. - ■ A. felszabadult klpai nép művészei először ope­ra formájában, később pedig ope- rafil men dolgozták fel a történe­tet, — 1951-ben a Kínai Művész­együttes hazánkban is sikerrel mutatta be „A fehérhaju lány" cimü operát. A film az 1951-es Nemzetközi Filmversenyen dísz­oklevelet. kapott. A film főszereplője Si Er egy­szerű kínai paraszt-lány, akin a földesül' erőszakot követ el, azu­tán eladja a iánykereskedöknek. Si Er a hegyekbe menekül. Vad viharok tépték, szaggatták ruhá­ját. Lábát véresre, horzsolták a sziklák. Fekete haja megöszül. A természet erői zabolátlanul uralkodnak Észak-Kina járhatat­lan hegységeiben, de Si Er harcolt a természet, erőivel az életért. Egyre acélosabb, keményebb aka­rattal küzö. Találkozni szeretne még Ta Csunnal, vőlegényével és bosszút akar állni a kegyetlen föl. desuron. Megörül, amikor felfedezi a fa­lu ‘ határában a kis templomot, ahol Ízletes táplálékot talál az ál­dozati oltáron. Véletlenül látják meg öt egy alkalommal a falu lakosai. Hosszú haja hófehéren omlik váilaira és istennőnek vél­ték. A film egyik legszebb jelenete, amikor vőlegénye, a felszabadító Kinai Néphadsereg egyik tisztje rátalál Si Er-re egy sziklabar- lángban. Szülőfalujuk szabad, most már nem áll semmi sem a fiatalok boldogságának útjában, Teljesül Si Er másik óhaja is: a falu népével együtt bíráskodik a zsarnok földes ur felett. Érdekes a kinai operafilm for­mája. mert zenés részletek és párbeszédek váltakozva követik egymást a régi kinai operahagyo­mányokhoz híven. . (Nagykanizsa, szept. 4—7.) S 1*0» T Mikor lesz már rendben Zalaegerszegen a Vörös Meteor sportpálya? Nagy lendülettel folyt Zalaegerszegen a Vörös' Meteor sportpálya korszerűsí­tése. Az üzeuiek dolgozói', sportolói és' a diákság társadalmi munkában vette ki részét a korszerűsítési munkálatok­ból. El is végeztek a munka oroszlán­részét úgy annyira, hogy ami hátra maradt, azt könnyűszerrel be lehelne fejezni, ha a -Vörös Meleor vezetősége egy kis gondot fordítana erre. Nézzük csak közelebbről, mit is kelle­ne még csinálni. Semmi egyebet, csak a futópályát' véglegesen rendbehozni. Ez pedig csupán pár kocsi salakba és pár napi munkába kerülne. Amennyire jelentéktelen az ' a kiadás és fáradság, • amellyel a futópályát hasz­nál« atóvá lehetne tenni, annyira jelen­tős az, bogé a pálya i endelkezésre álljon. Számtalanszor szemtanúi vol­tunk és vagyunk annak, hogy a futók csetlenek-botlanak "a .rossz pályán, «mii­nek az • a következménye, hogy végül is inkább saját testi épségüket óvják és nem mennek edzésre. A Vörös Ateteor kosarasai és röp- labdázói is panaszkodnak pályájukra. Amióta -megépítették ezt á két pályát, azóta [eléje sem" néznek. A kosárlabda- pálya talaján- mär gödrök vannak, de az nem bántja a szemét senkinek, csak a kosarasok szenvednek, miatta.. Még talán ennél is rosszabb az, hogy állan­dó porban és piszokban kell az edzése­ket megtartani, mert nem öntözik, nem gondozzák ezeket a pályákat. Pedig érdemes lenne gondot fordítani, külö­nösen a kosárlabdázókra, akik egyik leglelkesebb szakosztálya a Vörös .Me­teornak. Panaszkodnak a sportolók a távol, és magasugró pályára is. Ezeii a pályán alig van már homok, mert a labdarugó pálya kapujába hordják el. Valahány­szor az MTSB az ugrópályát fclhoruo- koztatja, ugyanannyiszor eltűnik, he­lyesebben a kapuikba vándorol a homok. Az utóbbi időben lazán kezelik az MHK-t is. Hasonlóan a pályaépítéshez, a két hónappal ezelőtti lepdüiet itt sem található sehol. Pedig már nagyon is időszerű lenne, hogy a részpróbázók. teljes próbát tegyenek. Úgy látszik, azt tartják szem elölt a Vörös Meteorban, hogy minél több részpróbázó és mi­nél kevesebb teljes próbázott legyen. Talán fordítva kellene?! Oláh elvtárs. a sportiroda vezetője, lij/.ze munkájában napirendre a sport­pálya hiányosságainak mielőbbi meg­szüntetését. Légsürgősebben az atlétikai pályát kel! véglegesen rendbehozni, de gondozni kell a kosárlabda-, röplábda- és ugrópályát is. A pálya azért van, hogy szolgálja a sportícjlesztési terv teljesítését. Az, AlHK-ban a teljesen lepmbázotiak számának növelése és a sportpálya (elsorolt hiányosságainak sürgős meg­szüntetése: a többi között két sulvpoidi feladata a Z. »Vörös Ateteor területi vezetőségének. Az OTSB kiirta a Magyar Népköztársaság 1952. évi országos ifjúsági labdarugóbafnokságof MEGYEI BAJNOKI EREDMÉNYEK: Nagykanizsai Épitök—Z.‘ Lokomotiv A bajnokságban 19 megye ifjúsági vá­logatott csapata, a budapesti J NB if­júsági csoport- egy.egy -ifjúsági váloga­tott csapata és a budapesti 1. osztályú ifjúsági iCsöporipk 2 válogatott csapata vesz részt. A nevező csapatokat i terü­leti csoportba osztották be. Az MTSB hozzájárulásával Zala megye válogatott 'ifjúsági csapata is részt vesz a liajnokságban • és nevezését már el is küldte az OTSB .labdarugó osztályához. Megyénk ifjúsági válogatottját- az I. csoportba oszlatlak be. Az I. csoportba került még Budapest I., Eszicrgom-Ko­márom, Győr.Sopron. Vas. és Vesz­prém megyék válogató.t csapata is. A bajnokság selejtező mérkőzésekkel kezdődik, melynek során - az egyes .cso­portokba oszíoti csapatuk egyfordulós körmérkőzéseken bajnoki rendszerben döntik el a csoport elsőségét. A -1 csoportgyőztes az elsőséget körmérkőzé­sen dönti- cl Budapesten. A selejtező mérkőzések szeptember 20.áu kezdődnek. Az ifjúsági válogatot­tak tornájában 1934-ben születettek, vagy még fiatalabb korosztályúak vehetnek részt. A csapatok vezetői, de különösen ed­zői különös gondot fordítsanak tehát az ifjúsági játékosok foglal kozta fására, hogy in egyé nk ifjúsági válogatottja helyt tudjon állni Ságban. országos ha 3:1. Z. Bástya- •(jelsora jk 5:1, Lovászi 0. . Z. Dóz Z. Építők 2:0. Zaj álövf Bázakerettye 9:0, . Z. Dózsa —Lenti 3:0. MEGYEI BAJNOKSÁG ÁLLASA: 1 Bázakerettv ei B. n 12 ■ 1 1 46:12 23 2. Z.egerszegi, > B. 15 12 1 2 50:22 25 3. N. kanizsai Ep. 15 U 2 2 45:15 21 ■!. Z.egerszegi Hp. 15 0 1 5 15:21 10 1 óvá szí Bá n v ász 15 7 3 31:19 17 ti. Felsőrájk 15- G — 9 41:41 12. 7. l.enii 14 G ­8 21:39 12 8. Zalaszeritgrót 11 5 I 8 23:44 1 ! 9. Z.egerszegi ív. 15 5 — Hl 18:28 '10 10. N. kanizsai VM 1-1 .3 1 10 19:39 7 n: Zalalövö I5 3 ! 11 18:42 7 12. Z.egerszegi L. lő 4 1 10 . 17:19 7 M O z I Zalaegerszo; !>•: sx epf cinbe V 4—7: ELÍTÉLT FALU Nagykanizsa: szeptember 4—1 ' FEHI.RIfAJ ü lány APRÓHIRDETÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, vasbetonszere­lőket és betonozómunkásokat azonnal felvesz, épüleisiemgy artési a átképez Épületei,eingyar, Budapest, XI. Buda- loki.yj, 7a, Jelentkezni a helyszínen. Vidékieknek szállás biztosítva, (lüíül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom