Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-03 / 206. szám

rnAG proletárjai egyesüljetek i Készülnek a szovjet üoiyozók a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának XIX. kongresszusára Megnyílt az angol szakszervezetek 84. kongresszusa AK HDP ZáliiMEGTEI pARTBIZOTTSÁOÍWIK NAPBLIPJA Vili. évfolyam 206. szám. Ära 50 fillér 1952. szeptember 3. Szerda Megyénk dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdálkodás felé Augusztus 20-án múlt négy esz­tendeje annak, hogy elhangzott lfák'osi clvlársnak, népünk szeretett vezérének és tanítójának dol­gozó parasztságunk számára törté­nelmi jelentőségű beszéde, amely megmutatta az utat az uj élet, a nagyüzemi gazdálkodás feló. Azóta megyénk területén SáűO család' ismerte fel a közös gazdál­kodás előnyeit és lepett a nagy­üzemi gazdálkodás útjára -34.1500 katasztrális hold •földterülettel. Dolgozó parasztságunknak nagy segítséget nyújtott a nagyüzemi gazdálkodás előnyeinek; megismeré­sében a Szovjetunió, azzal, hogy lehe­tővé tette, hogy országunk dolgozó parasztsága küldötteket küldjön a világ legfejlettebb szocialista me­zőgazdaságának a megismerésére. Ma már megyénk termelőszövet­kezeteinek eredményei is igazolják és. bizonyítják a nagyüzemi gazdál­kodás fölényét, előnyéit a kisüze­mi, elaprózott parasztgazdaságokkal szemben, amely vonzza az egyénileg dolgozó parasztokat a termelőszö­vetkezetek felé. A felsöbagodi III- tipusu .Lo­lliid ‘ termelőszövetkezetben 14.4 mázsa holdankinti búzatermést ér­tek cl, míg az egyéni gazdák át­lagosan 7.6 mázsa búzatermést ér­iek ,-1. A zalaszenfgrőti ..Ui Barázda“ termelőszövetkezetnek 42 darabból álló szaivasniai'hateiryészet-e van, amellyel minőség és tejhozam te kiiiletében egy egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt sem tudja felvenni a versenyt. Ténkelőszövetkezeteink évről -évre nagyobb eredményeket érnek el a gabona- és növénytermesztés, vala­mint az állattenyésztés terén. Ez azért lehetséges, mert a nagyüzemi gazdálkodásra való áttéréssel olyan előfeltételeket teremtettünk meg, mint a nagy gépek alkalmazása, traktorok egyéb talajművelő gépek, kombájnok, agrotechnikai mód­szerek alkalmazása: kereszt-soros vetés, gépi kapálás, öntözéses gaz­dálkodás vagy az állattenyésztés korszerűbbé tétele, gépi fejes be­vezetése, amelyek bevezetésével, al­kalmazásával magasabb termés­eredményeket, jövedelmezőbb gaz­dálkodást érünk el kevesebb és könnyebb munkával.. A zalaegerszegi ,, Dicsőség Sztá­linnak“ tsz eredményei mindennél jobban bizonyítják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit: I0Ö szarvas- marhájuk. 42 lovuk, 400 darab ser­tésük, 1200 darab baromfiuk, kor­szerű istállóik vannak. Egymásután látogatják a megye különböző ré­szeiből a termelőszövetkezet gaz­daságát. Termelőszövetkezeteink eredménye nyomán nincsen egyetlen község a" megyében, ahol ne foglal­koztatná. a még egyénileg dolgozó parasztokat a tszcs-be való belépés, vagy csoportalakitás kérdése. A megye területén három hét alatt 350 család lépett a nagyüze­mi gazdálkodás útjára. Bánokszent- gyürgy és Palin szövetkezeti köz­séggé alakultak. Uj III. tipusu cso­port alakult többek között Söj- tör községben 19 családdal 200 hold területen, Gelsén több mint 400 hold területen. Mindezek az eredmények - nem elégségesek azonban ahhoz, hogy le. mondjunk a tszcs szervezésről, ”• ab­ban a tudatban, hogy unegy nép­nevelő és felvilágosító munka nél­kül is a termelőszövetkezeti mozga­lom továbbfejlesztése. Az ilyen nézet .helytelen és. hátráltatja ’ a szövetkezeti mozgalom fejlődését. Termelőszövetkezeteink fejlődé­se. az élenjáró szövetkezetek látoga­tása jobbnál-jobb érveket ad nép­nevelőinknek, paraszt küldőt tőinknek ahhoz, hogy meggyőzzék dolgozó pa­rasztságunkat a nagyüzemi gazdál­kodás előnyeiről. Népszerűsítsék népnevelőink a termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak eredményeit. Például a babosdöbrétei „Göcseji Úttörő“ tsz-ben Császár István ál­lattenyésztő ezideig családjával együtt 500 munkaegységet ért el és csak kenyérgabonából 20 q-t kap az egyéb részesedéseken kívül. Vagy az uj udvari -,,Uj Élet“ tsz-bon Ta­kács József feleségével együtt 334 munkaegységet ért el és előlegként 10 q kenyérgabonát kapott. Zárszá­madáskor ugyanennyit fog kapni. Vagy Pluszt József zalaszeutgróti kiváló sertésgondozó jó munká­jáért S darab malacot kapott egyéb járandóságain kívül tervének túl­teljesítéséért. Ahhoz, hogy népnevelőink jó munkát végezzenek, az szükséges, hogy elsősorban ők győződjenek meg a nagyüzemü gazdálkodás előnyei­ről és lépjenek bo a tszcs-be. Vo­natkozik ez parasztküldötteinkre is, akiket azért választott meg a köz­ség dolgozó parasztsága, hogy- a tsz-látogatásból visszatérve mutas­sanak jó példát a tszcs-be való belépésben és zászlóvivői legyenek a szövetkezeti mozgalomnak. Láng János gelsei középparaszt mint paraszt küldött jó példát rud alatt tszcs-be való belépésben. Nem csa­lódtak benne a község dolgozó pa­rasztjai, örömmel mondotta el, hogy mit látott a mihályi termelő­szövetkezetben. Előadásai, beszélge­tései legyőzték az ellenség, a kulá- I kok minden mesterkedését, győ­zött itt is a megállíthatatlan erő: a szövetkezeti gondolat. Láng Já­nost, a tszcs-be belépő parasztot megválasztották harcos és odaadó munkájáért, a csoport elnökének. Kövesse példáját a többi paraszt- küldöttünk is. Ne engedjék magu­kat az ellenségnek behálózni, le­gyenek harcos úttörői a termelőszö­vetkezeti mozgalomnak. Paraszt- küldötteink meggyőződhettek arról, hogy minden szövetkezet olyan lesz, amilyenné gazdái, a szövetkezeti ra­gok fejlesztik. Ahol a szövetkezeti tagság magáénak érzi. a szövetkezet vagyonát, ott határtalan eredménye­ket lehet elérni. A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében ko­moly szerepük van meglévő ter­melőszövetkezeteinknek is. A tszes- ta goknak elő kell segíteni, hogy újabb és újabb dolgozó parasztok lépjenek a szövetkezeti útra. A szövetkezet élenjáró dolgozói ad­hatnak legjobb választ a dolgozó parasztok kérdéseibe, ők tudják el­mondani legjobban, hogyan gyűr­ték le szövetkezetükben a nehézsé­geket, milyen módszerekkel értek el eredményeket. Gondoljanak arra, hogy ezelőtt egy-két évvel ők ma­guk is kételkedtek a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeiben és nehezen tud­tak megszabadulni a megszokott kispareeUa-gázdálkodástól. Párt­szervezeteink vonják be az MNDSz | és a, DISz-szervezet népnevelőit a termelőszövetkezeti mozgalom to­vábbfejlesztésébe, elsősorban sa­ját tagságuk körében végezzenek felvilágositó munkát a. szövetkezeti gazdálkodás., előnyeiről. , Pártszervezeteink tartsanak' heten- kint megbeszéléseket , a népnevelők­kel, tájékoztassák őket a legújabb eseményekről, leplezzék le az ellen­séges ■ elemeket, akik igyekeznek le­beszélni a dolgozó parasztokat • a szövetkezetbe való belépésről. Gépállomásainknak nagy szerepe van a termelőszövetkezetek fejlesz­tésében, a meglévő szövetkezetek megerősítésében. Pártunk és mun­kásosztályunk éppen azért hozta lét­Termelőszövetkezeti tagok, érdemes tanulni — kövessétek példánkat Elmondta: Szentesi Matild, a gelsei Petőfi tszcs dolgozója, aki most jött haza az öthónapos állattenyésztési brigádvezet ö tanfolyamról. Húzódoztam, nem szívesen vet­tem, amikor előszőr kint voltak a. járástól. cs arra kértek, hogy menjek iskolára, tanuljak. Ehhez hozzájárult az is, hogy nem ma­radt el az ellenség hangja sem, igyekeztek lebeszélni, hogy nem neked való az, nő létedre < állatte­nyésztőnek menni. Végül mégis úgy döntöttem, hogy elmegyek. Eszembejutótbak azok az évek, amit fiatalkoromban cltöltöllíem. Alig voltam 11 éves, amikor el­kerültem a szülői, háztól a kulá- kokhoz szolgálni. Az emberfe­letti munka mellett nem, hogy ta­nulni tudtam volna, de örültem, ha. pihenhettem. Miért ne tanul­jak most, amikor lehet. Láttam, hogy a tszcs-nek szüksége van állattenyésztési szakemberre, mert anélkül képtelenek lennénk növekvő állattenyésztési felada­tainkkal megbirkózni. Éreztem, hogy nem vagyok gyenge erre a feladatra, hiszen már a szovjet nők példáját követve számos nő bebizonyította nálunk is, hogy IfcQjrioly. Vrédmcnvcket tud elérni az állattenyésztésben. Amikor a,z iskolára értem lát­tam, hogy nem egyedül én gon­dolkodtam igy. az ország vala­mennyi részéből jöttek' ide. Vala­mennyien. egy céllal: tanulni akartunk. Hamar megismerked­tünk egymással. Tanáraink min­den erejükkel azon fáradoztak, hogy, az átvett anyagokból minél többet elsajátíthassunk. A tanu­lás mellett mód nyílt arra is, hegy sportolhassunk, és ezen a téren is fejlesszük tudásunkat. Már az • iskolán tervezgettem, hogyan szabadítsam meg sz&rvas- marhaállományunkat a napi több, mint. hat kilométeres úttól, amit a legelőre tesznek meg. Tudtam, hogy ennek megoldásával növe­kedni fog a tejhozam. Most az iskoláról hazatérve megvalósult első gondolatom és az eredmény: napi két liter tejho­zam növekedés tehenenként. Tanul­tunk a napi háromszori fejesről, a takarmánybázis biztosításának lehetőségeiről, a silózásiól, anrit hamarosan meg is valósítunk. * Persze a megvalósítás nem megy könnyen. Még a termelő­szövetkezet elnökével is harcol­nom kellett az újak bevezetésé­ért, Mindezt azonban el tud­juk kerülni, Ka"egyre többen ta­nulunk. Azzal a felhívással, fordulok me. gyénk tszcs-inek vezetőségé és tagsága felé, hogy most, amikor itt az ideje, minél többen jelent­kezzenek öthónapos brigádvezetöí iskolára, mert jó termelőszövet­kezeti csoportot szakemberek nélkül, nehéz elképzelni. Ne hall­gassanak az olyanokra, akik le akarják beszélni őket' elhatározá­sukról, mert az ez ellenség, hang­ja.- Pártunk és kormányunk min­den lehetőséget biztosított a tanu­láshoz.' A tanulás'alatt segítenek anyagi gondjainkon is, minden hónapban 360 forintot kapnak a hallgatók. Boldog vagyok, hogy tanulhat­tam, hogy termelőszövetkezeteink dolgozói mehetnek tanulni, nö­vény termelési, gyümölcstermesz, tési és még számos szak- tanfolyamra, ahol megtanul­ják az agro. és zootechnikai eljárásokat, melyekkel erőssé és gazdaggá tehetjük term előszőve! . kezeteinket. ígérem, pártunknak és kormányunknak, jó munkával fogom meghálálni segítségét, hogy lehetővé tette számomra a tanulási. Megkezdődő t a szőlőtörköiy nagyüzemi feldolgozása Fejlődő népgazdaságunk az öl éves terv során a szesziparban rá­tért a 6Zőlötorköly ' nagyüzemi' lel dolgozására, A Gyümölcssztszípari Tröszthöz tartozó vállalatok a ter­melőktől és szocialista szektorok­tól a begyűjtött törkölyt gőzüzemü- nagykapacitásu fözdéikben ‘ dolgoz­zák fel. Ezáltal nemcsak a nyers­anyag gazdaságos felhasználása vá­lik lehetővé, hamm a kifött tör­kölyben lévő ériékes nyersanyagok is kitermelhetek, A vállalat a szőlőtörkölyt csere­pálinkáért vásárolja. A termelő igy különösebb utánjárás és fáradtság nélkül pálinkát kap az átadott nyersanyagért. A cserepálinka mér. lékéről a Gyümölcsszeszipari Vál­lalatok megbízottjai adnak felvilá­gosítást. A Gyümölcsszeszipari Vállalat megbízottai mindazokat a községe­get felkeresik, ahol a begyűjtés szempontjából számba jövő mennyi­ség fellelhető és azt a helyi meg­bízottak utján vásárolja fel. Az érte járó cscrepálinkál a nUgbizott azonnal kiszolgáltatja. Minden termelőnek érdeke, hogy a népgazdaság számára fontos nyersanyagot a begyűjtési szervek megbízottjainak átadják. Egyszer ke!! csah rendel teremteni saját tiázunSitáján Községünkben jól halad a be­gyűjtés — írja Farkas György le­velezőnk Nagyreeséről. _ 44 vagon gabonát adtunk a hazának, ebből két vagont maga a Vörös Októ­ber tszcs. Községünk ezzel el­nyerte a szabadpiac jogát. Most újból felkészültünk, hogy az őszi tennénybegyüjtésbcn is az elsők közé kerüljünk. A burgo­nya szedése már megkezdődött községünk határában. Elsőnek teljesítettem az állam iránti köte­lezettségemet s a földről a ter- ményraktárba szállítva 117 kiló burgonyát adtam be. Teljesítettem a harmadik negyedévi tojásbeadá­somat is. Évi tervem 250, bead­tam 225 darabot. A baromfibe­adással is igyekeztem s évi 9 ki­lós tervemből már 7.85 kilót tel­jesítettem. A tejbeadással is rendben vagyok. 820 liter évi ter­vemből már 720 litert adtam be. Soha nincsen elmaradásom, hát­ralékom s igy nem okoz gondot tervem teljesítése. Egyszer kell csak rendet teremteni saját há- zunktáján s akkor teljesíteni tud­juk beadásunkat. A mezőgazdasági és állattenyésztési kiállításon a pacsa-andorházi tsz is résztvesz A pacsa-andorházi Harcos ter­melőszövetkezetnek gyönyörű sertésállománya van, amely nagy jövedelmet biztosit számukra. .A termelőszövetkezet egész évi ser­tésbeadási kötelezettségét 130 százalékban teljesítette, melyért dicséretet érdemel. A termelőszö­vetkezetnek. jelenleg is 60 darab hizlalásra alkalmas sertése van, melyből 30 darabra szerződést kö_ tött. 30 darabot pedig szabadon értékesít. A termelőszövetkezetiben jól halad az őszi szántás és vetés, gondoskodnak bőséges takar­mány termesztésről. Eddig elve­tettek 7 hold ösziárpát, 10 hold fűmagot, valamint 15 hold bíbort, Előkészítettek a talajt 15 hold rozs alá. Ezekkel a munkákkal cgyidö- ben készül a termelőszövetkezet a mezőgazdasági kiállításra. A kiállításon bemutatják a nagy­üzemiig termelt gyönyörű bur­gonyájukat és egyéb terményfé­leségeiket. három sertés apaálla­tot, két anyasertest malacokkal együtt. re a gépállomásokat, hogy emelői legyenek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, segítsék gépekkel elő a dolgozó parasztság társas nagyüzemi gazdálkodását, világo­sítsák fel a dolgozó parasztokat a gépesítés előnyeiről. A pölöskei és palini gépállomások népnevelői Pa- linban és Söjtürön. segítették a dol­gozó parasztokat abban, hogy rá­térjenek a nagyüzemi gazdálkodás utjára-_ A . szentliszlói gépállomás népnevelői azonban nem támogat­ják kellően a parasztság szövetke­zeti mozgalmát Varsányi elvtárs, a gépállomás’ politikai helyettese még egyetlen előadást sem tartott a dol­gozó parasztságnak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A népneve­| löket nem látja el kellő agitációs szempontokkal, sőt a gépállomás népnevelői között is vannak olyan dolgozók, akik nem tszes-tagok- Hasonló a helyzet a zalatárnoki és türjei gépállomáson is. A za­latárnoki gépállomás a helyi tér­nie! öszövetkezetet sem segíti kellő­en abban, hogy úgy politikailag, mint gazdaságilag megszilárduljon, de a helyi tanács sem. Ez az egyik oka annak, hogy Zalatárnok köz­ségben idegenkednek a dolgozó pa­rasztok a szövetkezetbe való belé­péstől. Pártszervezeteink feladata, hogy irányítsák a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődését, ennek ér­dekében kellő népnevelőniunkát vé­gezzenek népnevelőink. Pártunk | egyik legdöntőbb célja a mező­gazdaság szocialista átszervezése- Tanácsszer veink., a tanácsok tagjain keresztül segítsék elő, hogy a pa­rasztság közelebb kerüljön a szö­vetkezetbe vaió belépés gondolatéi­hoz és rálépjen a fejlettebb, társas gazdálkodás útjára. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése egész dolgozó népünk érdeke, mert a szövetkezeti nagy­üzemi gazdálkodással többet ter­melünk, a több termelésen keresztül több élelmet, nyersanyagot biztosí­tunk parasztságunk és'egyre jobban fejlődő iparunk és ipari dolgozóink számára és nagyban elősegítjük öt­éves tervünk sikeres végrehajtását, (Csokanu Nándor)

Next

/
Oldalképek
Tartalom