Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-13 / 215. szám

Mié lobi) adjuk be a szerződéssel termelt ipari burgonyát A szerződéssel termeltetett ipari burgonya maradéktalan beszol­gáltatása éppenugy, mint az egyéb szerződéssel termeltetett ipari növény beadása népgazda­sági szempontból hatalmas jelen­tőséggel bir. Nagy érdeke az iparnak, hogy a szeszgyártás cél­jaira termeltetett burgonya minél nagyobb mennyiségben kerüljön begyűjtésre és utána feldolgozás­ra. Felemelt ötéves tervünk meg­szabja, hogy hónapről-hőnapra az iparcikkek mind nagyobb cs na­gyobb tömegét állítsuk elő, ter­mészetesen az az ipari növények mind nagyobb és nagyobb töme­gét igényli, hogy a növekvő szük­ségleteket az ipar ki tudja elégí­teni. Fejlődő iparunk egyes ága­zatainak, mint például a vegyé­szeti ipar — de egyéb iparoknak is, ’mint a gyógyszergyártásnak alap- vagy segédanyaga -a szesz, mely nélkül modern gyógyászat e) sem képzelhető. Pártunk második kongresszu­sán Rákosi elv társ és Gerö elv I társ is kihangsúlyozta' a szerző elégés termeltetés fontosságát és Gerö élvtárs irányként szabtál meg, hogy ipari nyersanyagot szerző­déssel termelő tszcs-ket és egyé­nileg dolgozó parasztokat is állan­dóan fokozódó igényeiknek meg­felelően, a szükséges iparcikkek tömegével kell ellátnunk. Ezen követelményeknek a szocialista ipar minden tekintetben eleget tett, amikor a mezőgazdasági gé­pek, a fejlett agrotechnikához szükséges vegyszerek, műtrágya, ruha, cipő, könyv és egyéb él­vezeti cikkek hatalmas tömegével elégítette ki az egyre növekvő igé­nyeket. . . Dolgozó parasztságunk, akiket már sem a földesül", sem a bank- uzsora többé nem zsákmányol ki, akik hála a Szovjetunió irány­mutatásának már nagyrészt a felemelkedés utján vannak, a szerződések kötésekor, de ,a ter­més vonalán is — megértették és teljesítették is termelési köte­lezettségeiket Ez a teljesítés eddig minden el­ismerést megérdemel. Mi tudjuk jól, hogy a. munkásosztály nem csalódik a vele szövetségben lévő parasztságban. A dolgozó pa­rasztságon van most a sor, hogy bebizonyítsa — érzi, hogy erre a bizalomra rá is szolgált. Lakatos Ferenc A IL Békekölcsön első sorsolása A II. Békekölcsön első nyere­ménysorsolása 1952 szeptember 18., 19., 30. és 21-én lesz meg­tartva Budapesten a Zenéművé­szeti Főiskola nagytermében. Ez- alkalomma] összesen 11G.700 nye­remény kerül kisorsolásra 47 mil­lió 674.800 forint összegben. Ez­zé! együtt mintegy 432 millió fo- rfintra emelkedik az összeg, amit kormányzatunk visszatérít a köl­csön jegyzőknek. A kisorsolt nyereményeket gyorslista alapján a húzás idő­tartama alatt is kifizeti az Orszá­gos Takarékpénztár. A nyeremé­nyek 1000 forintig bármely posta­hivatalnál, 50.000 forintig az Or­szágos Takarékpénztár fiókjainál felvehetők, ezenfelüli nyeremé­nyeket az Országos Takarékpénz­tár Központja fizeti ki. A sorsolással kapcsolatban fel­világosítást, ódnak a tanácsok és a munkahelyek sorsolási tanács­adói. Az áliamkelcsönökbc felt tetett pénzünk többszörösen vissza térül. Az államkölcsönök forintjaiból épülő gyárak, lakóházak, utak, szociális intézmények, stb. keresz­tül épülő szocialista hazánk áldá­saiból minden dolgozó részesül, így válik dolgozó népünk saját országának tulajdonosává. Au ál- lamkölcsönökkel és egyéni taka­rékossággal saját magunk és gyermekeink boldog jövőjét épít­jük, erősítjük szocialista ha­zánkat és a béketábort. Az államkölcsönök nyertese maga a dolgozó magyar nép! Az államkölcsöanel magad, ha­zád és a béketábor erősítését szol­gálod! Munka és — muzsika: Dunyemalov elvtárs a hány ászzenekarról beszél A bányásznapé ünnepség hi­^ vatalos része már lezárult. -Az ünnepi beszéd elhangzott, ki­osztották a magas kitüntetéseket és a pénzjutalmakat s a hosszú asztaloknál kezdetét vette az ebéd. Az,' időnként felharsanó tapsot és viharos éljenzésben ki­robbanó lelkesedést most vidám beszélgetés váltotta fel. Az olaj- mezők dolgozóinak arcáról büsz- ke öntudat sugárzott. Az ünne- ipi beszédből idéztek egy-egy ki­ragadott mondatot. Kassai Lajos főmérnökről beszéltek, ,aki jó munkájáért a Népköztársasági Érdemérem arany fokozatát kap­ta, Lukács István termelési tech­nikusról, Fritz József sztaháno- - vista kútkezelő és Soós József mo­torszerelőről beszélgettek, akik ugyancsak magas kitüntetést leapt ak. B eszeltek a munkáról. El- mondották egymásnak, milyen módszerekkel értek el magas teljesítményeket A fel­szolgálók szorgalmasan hordták a finom és bőséges ételiéi megra­kott tányérukat és a friss, fehé­ren habzó sört. Az -ebédidő alatt, de utána is, a bányászze­nekar szórakoztatta a, dolgozókat. Dunyemalov eivtárs, több Ízben is mosolyogva tekintett a zene­kar felé. Figyelme nemcsak a müyészi zenét élyezö, hanem a művészi zenét meg is értő ember, figyelme volt_ . Amikor már indulni készülék, a kijáratnál megállt. Megvárta, amig az egyveleg végétéi'. Csak, amikor az utolsó akkordok is el­csendesedtek, szállt he gépkocsid , • • TAunyemalov elvtárs .moso­lyogva nézte gépkocsijából a vidámarcu dolgozókat, majd ezeket mondta a tolmácshoz for­dulva: — Kiváló munkások ezek az olajbányászok. Nagyszerűen dolgoznak és szívből tudnak vi­gadni. Amikor nézem őket, szin­te otthon érzent magamat a szov­jet dolgozók, a szovjet olajbányá­szok között. Meglátszik, hogy a szocializmus utján haladnak. Aztán, ahogy az egyik zenészt meglátta, így szóit: — Nagyon szépen játszik a bányászzenekar. Nem tudtam addig elhagyni a he­lyiséget, amig be nem fejezték az egyveleget. Művésziesen játszot­ták 8 Rigelettot, az Aidát, a Nor. mát. A Troubadurt, az Álarcosbált és a Nápolyi dalt Azonban azt tapasztaltam, — bár a dolgozók nagy része érdeklődéssel hallgat­ta a zenekar játékát, voltak olya­nok, akiken meglátszott, hogy nem méltatják figyelőmre a klasz- szikus zenét. _ Tj1 nnek az az oka — adta meg a választ az egyik dolgozó -—, hogy nálunk csak azóta indult meg a fejlődés kul­turális téren. mióta országunk felszabadult s előttünk is meg­nyílt az az ut, amelyen a szov­jet nép már 1917Jjen elindult. 1945 előtt mi nem gondolhattunk a kultúrára. Azt sem tudtuk, hogy mi fán terem az Aida és a Rigoletto de an a már, ha még nem is értjük oly nagyon, mind jobban közeledünk ahhoz az idő­höz, amikor majd megértjük és gyönyörködhetünk a zene kiasz- ezikiisainak alkotásaiban. Nagykanizsán megalakul a Vegyesipari Javító Vállalat Uj vállalat alakult Nagykani­zsán. Neve: Nagykanizsai Ve­gyesipari Javító Vállalat. Műhely és iroda egyelőre a Somogyi Bé- la-ut 45. szám alatt van, később azonban a város több, különböző helyén is létesítenek műhelyeket. A Javító Vállalat különböző szak- - mákból tevődik össze: asztalos, lakatos, bádogos, köszörűs, viz- vezetékszerelő, üveges és képke- retezc, rézműves, szabó, szűcs, kárpitos és festő, Kizárólag csak javítási munkákat vállalnak. A vállalat mintegy 30 dolgozóval ■indul. Vezetője Szepesi Imre bá­dogos lesz. A helyiipari minisztérium alá, illetve a megyei tanácshoz tar­tozó vállalat felveszi mindazokat a becsületes — most még magán- szektor, vagy magán szektornál dolgozó — iparosokat, akik a vállalaton belül akarnak résztven. ni a szocializmus építésében. A vállalat most még a kezdet nehézségével küzd, de ha a me­gyei és a városi tanácstól meg­kapja a kellő támogatást, rövi­desen elfoglalhatja helyét azok között a vállalatok között, akik munkájukkal nevet és megbecsü­lést szei'cztek maguknak. A-7. iparosok, akik a vállalat kötelékébe akarnak lépni, szerszá­maikat is magukkal vihetik. A szerszámokat az állam megvásá­rolja tőlük. Gyűjtsük a szőiötörkölyt A nagykanizsai Bor- és Gyü­mölcsszeszipari Vállalat felhívja a szőlőtermelő gazdák figyelmét, hogy a szőiötörkölyt takarítsák meg, mert azt a szeszfőzde tele­pein magas áron értékesíthetik. Az előző években előfordult, hogy a gazdák a szőlőtörkölyt egysze­rűen "kiszórták, az állatokkal etették, vagy pedig, mint trágyát alkalmazták. Itt megjegyezzük, a szőlőtörköly; mint takarmány, kevés értéket jelent, de mint trá­gya sem jöhet számításba, szesz­nek feldolgozva azonban tökélete, sen kifizetődik mind az állam, mind a szőlőtermelő gazdák szá­mára. Itt az alkalom, hogy dolgozó pa. rasztjaink is kivegyék részüket a Gazda-mozgalomból. Indítsanak versenyt a községek a szőlőtör-, köly begyűjtésére. Hívják egy­mást versenyre a dolgozó parasz­tok is. A tanácsok dolgozói pedig felvilágosító munkával segítsék elő a törkölybegyüjtés sikerét. Jól tanulunk — hogy jobban dolgozhassunk Megnyíltak az iskolák kapui, megkezdődött az 1952-—53as tan­év. Mi is már leküzdöttük az első' napok "szorongó érzéseit“ és ma már sugárzó örömteli arccal ülünk második otthonunkban. Darvas Jó. zs'ef miniszter beszédében a rádión kérésziül felelevenítette előttünk a jövő feladatait és megszabta szá­munkra, hogy a mi főfeladatunk tanulni, e" évben többet tenni, mint tavaly. Mi ezl megfogadtuk és igyekszünk a legjobban kivenni re, szűnhet a tanulásból■ Eddigi- ered­ményeint? erős akaratunk nyomán születtek, mert DlSz-S-crvezetünk c párt útmutatása nyomán iránvi- toi\t bennünket. Olyan elvtársi lég­kör alakult ki nálunk, hogy az is­kolában mindenki oHhonosan érzi magát. Feladatainkat igyekszünk megoldani és leküzdeni azokat a nehézségeket, amelvek tanulásunk­ban mutaikoznk. Mi, II. osztályos fiatalok üdvözöljük az Ásványolaj Bányászaii Technikum. I. osztályá­nak tanulóit az 1952—53-as tanul­mányi év ke-delén és munkájukhoz sok sikert kívánunk. SZÉKELY JÁNOS MOZI Zalaegerszeg: szeptember 11—16: RIO ÖLET Tó Nagykanizsa: szeptember 11—1-1: EGY IFJÚ HÁZASPÁR története Augusztus 31-ig 102.6 százalék az MHK-terv teljesítése a megyében A megyei TSB elkészítette legújabb- összesítő kimutatását az MHK-terv tel­jesítéséről. A kimutatás az augusztus 31 -i állapotot rögzíti és c szerint a me­gye globális teljesítése az MHK-ban 102.6 százalék. Az eredménnyel egyáltalán nem le­hetünk elégedettek. A 102.6 százaléknak csak az az érdeme, hogy túl van a lOu százalékon. Nem kielégítő egyrészt azért, mert az augusztus havi eredmény messze elmaradt a Julius havi teljesítés mögött, másrészt pedig azért, mert az augusztus havi teljesítés nem volt egyenletes a” sportke rök részéről és ez az oka a július havi teljesítéstől való elmaradásnak, illetve annak, hogy a túl­teljesítés mindössze 2.6 százalék. Nézzük meg, hol mutatkozik a szűk keresztmetszet. Legjobb eredményt értek el az üze­ntek és hivatalok, tervüket 188.3 száza­lékban teljesítették. Ez az eredmény majdnem kétszerese a július 31-ig elért tcrvtcljcsitésnek (95.6 százalék). A terv eddigi tu 1 teljesílése elsősorban az üzemi sportkörök, valamint Nagykanizsa város jó munkájának köszönhető, amely ter­vét jelentős mértékben túl teljesítette: 187 százalékot ért el. (Julius 31-ig Nagykanizsa tervtcljesltése 98.3 száza­lék volt.) Túlteljesítéssel dicsekedhet­nek még az . iskolák is, eredményük 106.7 százalék a julius 3-i 88.6 százalék­kal szemben. Legrosszabb az eredmény falusi vi­szonylatban, a teljesítés mindössze 45.S százalék. A falusi sportolók rendkívül gyenge augusztus havi teljesítményére fel kell figyelni annál is inkább, mivel az olimpia hónapjában, júliusban, amikor pedig, lényegesen több munka volt fa­lun, mint augusztusban, több mint 30 százalékkal emelkedett a teljesen le­pi óbázottak száma az előző havihoz vi­szonyává, mig augusatusban, amikor a begyűjtés már jórészt lezajlott, az emel­kedés csak 13.2 százalék. Julius hónap­ban az MHK-ban a falusi sportkörök végeztek legjobb munkát, augusztusban pedig a legrosszabbat. Az MHK elégtelen fejlődésének okát falun elsősorban abban látjuk, hogy a szocialista szektorok — állami gazda­ság, gépállomás, erdőgazdaság slb. — amelyek megteremtői a nagyüzemi gaz­dálkodásnak és ennélfogva a falu szo­cialista átalakításában legfontosabb sze­repet játszanak, figyelmen kívül hagyják azt, hogy a falu szocialista átalakításá­hoz szorosan hozzátartozik a falu sport­jának fejlesztése is. Nem lehet a fejlő­dés egyenletes, ha ebben a falu sport­ja lemarad. De nemcsak, hogy egyenle­tes nem lehet, hanem egyenesen megne­hezíti a fejlődést az. ha figyelmen kí­vül hagyjuk azt a fontos tételt, h,ogy ma már a sport fejlődése állatni fei- adat, amelyből következik, hogy á sport, az MHK l’.ivatott arra, hogy a dolgo­zókat á több és jobb termelésre és a haza védelmére előkészítse. A falu fiatalságának nagyrésze az emliiett szocialista szektorokban dolgo­zik. Ezért vezetőikre egyebek közt az a fontos feladat is hárul, hogy ezt a fiatalságot neveljék, irányítsák a sport­éban is. Tegyék lehetővé, hogy a fia­talság sportolhasson, MHK-zhasson, mert erre szüksége van minden dol­gozónak. Az utóbbi időben számos panasz hangzott el az állami gazdaságok, gén- állomások és a többi szocialista szek­tor vezetői ellen, hogy nem törődnek a sporttal, nem segitik a falusi sportkö­röket, sőt olyan eset is előfordult, hogy a sportolókat távoli munkákra osztották be, hogy ne tudjanak edzé­sekre haza járni. A türjei állami gaz-; daság és gépállomás, a lenti állami gazdaság, gépállomás és erdőgazdaság, a csömödéri erdőgazdaság és még jó egynéhány nem tekinti a sportot semmi­nek. Néni törődik azzal, hogy fiatal­sága nem sportol, nem MHK-zik. mert maguk a vezetők sem érzik szükségét ennek. Sportalapjukat nem használják fel. pedig sok traktorista. vagy más fiatal dolgozó, de meg idősebb is szí­vesen futballozna, futna, birkózna, de nem lehet, mert nincs felszerelés. _ A fuiu MHK lemaradásában hibásak a járási TSB-k és járási tanácsok is. A tanácsok azért, mert nem követelik meg a járási TSB elnöktől, hogy a járások sporttevékenységéről rendszeresen be­számoljanak. Magára hagyják a TSB-t, mert ez a kényelmesebb része a dolog­nál;: nem tudnak a nehézségekről és így nem is adnak segítségei. Helytelen ez a felfogás. A járás sportéletét cp úgy ismernie kell a tanácsnak, mint más területet. Tudnia kell azt, hogy melyik községben, rém kielégítő a sportmunka és ezeken a helyeken _ a községi tanácson keresztül segítséget kell adni a sportkörnek. A járási TSB-k azért hibásak a le­maradásban. mert laza az ellenőrzésük a sportkörök iránt. Az. ellenőrzés laza­sága abból ered, hogy ritkán látogatják le soportköreiket. nem végeznek jó szervező, és fel világosító munkát, néni oktatják megfelelően a sportköri veze­tőséget , a feladatok elvégzésére. Hiá­nyosan végzik munkáinkat és emiatt nem merik megkövetelni a sportkörök­től sem a- jó munkát. Egyébként a falun • fennálló hiányossá­gokat tükrözi vissza az összesítő kimu­tatás is, mely szerint az öt járás kö­zül nem akad cgv sem olyan. amely augusztus 31-ig MHK-tervct 100 száza­lékban • tcljesitctle volna, sőt kettő van közöttük 50 százalékon alul. A já­rások’ között a sorrend a következő: Lenti 62.7, Nagykanizsa 62.3, Letetne 51.8. Zalaegerszeg 43.6, Zalaszentgrót 4*2 százalék. Julius hónaphoz viszonyítva Lentiben a icjlődés semmi. Nagykani­zsán 25.5, Lctenyén 40, Zalaegerszegen 24.8, Zalaszcntgróton 18.9 százalék. Nagykanizsához viszonyítva ' messze 'elmarad Zalaegerszeg teljesítménye is, amely mindössze 77.6 százalék-. (Julius hónapban 51.8 százalék volt). A megye­székhely elmaradásáért a sportkörök mellett felelős a városi TSB is, 'mert rossz a szervező és felvilágosító mun­ka. valamint az ellenőrzés a sportkö­rei felé. Julius hónapban, az olimpia hónapja alatt, országos viszonylatban Zala me­gye végzett legjobb munkál aZ; MHK- ban, a 18. helyről a 12. helyre- . - ke­rült. Augusztus hónapban ez-.-az ered­mény távolról sem lesz meg, aminek legfőbb'oka a falu sportjának elhanya­golása. A megyei TSB alaposan vegye fontolóra ezt a kérdést, nehogy időzavar álljon elő. Az MHK-t addig kell és le­het vinni, amig jó idők vannak. A falu szocialista szektorai, a járási és köz­ségi tanácsok, párt- és tömegszerveze-» tek, TSB-k és sportkörök fogjanak ösz- sze, hogy a hátralevő időkben a hiá­nyosságokat küszöböljék ki. Az a me­gye, amelynek falusi dolgozói végig élenjártak a begyűjtésben és csak az utolsó -pillanatban szorultak a második helyre, nem lehetnek tizenkettedikek, de még ötödikek sem az MHK-ban. Érezze minden falusi dolgozó, hogy a begyűj­tésben elért siker csak ak.tor lesz tel - jes, ha ezzel párosul az MHK. sikere (SZALAY) Bányász-atléták évi mérlege Az 1952-es atlétikai évad lassan a végéhez közeledik. A fejlődés szempont­jából szükségesnek Iáiszik annak vizs­gálata, hogy milyen eredmények szü­lettek. milyen hiányosságok merültek fel stb. Ha végigtekintünk az eredmé­nyeken, akkor azt látjuk, hogy az atlé­táink a tudásuk legjavát adták és ered­ményeikkel sok elismerést szereztek sportegyesületünknek. Az eredmények nemcsak minőségi vo­nalon, de a mennyiség terén is fejlő­dést mutatnak az elmúlt esztendőkkel szemben. Az atlétikai szezon nem akkor kez­dődik, amikor az időjárás lehetővé te­szi, hogy szabadon edzzenek. hanem jóval korábban a tornateremben kell megkezdem az előkészületeket. Az évnek első erőpróbája a Budapes­ten lezajlott országos mezei bajnok­ság volt. Ezen a versenyen a követke­ző helyezéseket értük el. Csanádi Má­ria harmadik, Pintér István ötödik he­lyen végzett az erős . országos me­zőnyben. A másodosztályú egvesületek csapat­bajnokságában a Nagykanizsai Bányász Sportkörnek igen erős ellenfelei akad­tak. Nevezetesen: budapesti Vörös Me­teor, diósgyőri Vasas, nyíregyházi Lo­komotív. Ebben az erős mezőnyben, ahol az -egyesületeknek több 1. osztályú ver­senyzői voltak, sikerült csapatunknak az első helyet biztosítani és ezzel beke­rülni az NB 1. csoportba. Ez a siker arra ösztönzi versenyzőinket, hogy a jövő szezonban az első osztályú atléták között is megállják helyüket. Az 1932-es idényben » következő at. leták szereztek 1. osztályú minősítést: Zala László gránátdobás "3.70 cm. Bogdán Margit 100 ni síkfutás 12.7. Köfalvi Erika 80 m- gátfutás 11. és a hárompróbában 1. Csanádi Mária 400 m síkfutás 63 mp. Péri László 100 m síkfutás 11.2 mp. Erdős László 3000 m gyaloglás 15.10 mp., H. osztályú minősítés. Szatucsek Sándor ötpróba 1927- pont. Soproni Tibor 100 m síkfutás 11.6 mp. Kátovics Györgyné 80 m gátfutás 13.3 mp. Csanádi Ilona 400 m síkfutás 64.2 mp. Harasztos Anna 100 m síkfutás 13.2 mp. Virág Béla disxkoszvetés 3990 cm. Kálovles György 3000 m akadály 10.28. Láng György 400 m síkfutás 54 mp. Dézai Éva sulydobás 10.36 m. Buda György diszkoszvetés 37.68 m. Siftár István sulydobás 11.73 m. ács István rúdugrás 3.10 m. Atlétáink a II. Bányásznap alkalmá- : val a Tatabányán megrendezett orszá- . gos bányászversenyen úgy a női. mint i a férfi csapatversenyt megnyertek. APRÓHIRDETÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT, vasbelonszete löket és beton szóm‘.lukasokat azonnal felvesz, épülefelcmgyártásra átképez. Cpületelemgyár, Budapest, XI. Buda­foki.ut 78. Jelentkezni a .helyszínen Vidékieknek szállás biztosítva. (1689) KÉRJÜK a hozzánk beérkezett S. Sándor nevű levélnek az Íróját, hogy a szer­kesztőség részére Írja meg a pontos nevét cs címét, mert a pontos dm megadása esetében tudjuk közölni a levél tartalmát. VENNÉK- két darab jó állapotban lévő szekrényt. Cirn: Szerkesztőség. El.ADD jókarban lévő 125-ös pire.- Csepel; Nagykanizsa, Kossuth tér. 7. (527) Olvasd ZALA ■\ Alagyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szeikesztöség: Zalaegerszeg, Kossuíb Lajos-utca 22. Telelőn: 250. — Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széehenyl-tér t Telelőn: 102. — Készült a Vasmegyei XyomdaipárI Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos-utca 8. Telefon: 75. — Felelj* vezető; Hegedűs Gyyla.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom