Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-02 / 205. szám

PARTÉLET★ Országszerte ünnepélyes keretek kozott nyitották meg az u j tanévet A hétföl napon ünnepi díszbe öltöztek az egész országban az is­kolák, az uj tanév ünnepélyes megnyitására sereglettek össze űz általános, közép- és szakisko­lák, a főiskolák és egyetemiek ta­nulói, a pedagógusok, a szülök. Az évnyitókon a községekben és városokban, a kis tanyai iskolák­ban éppúgy, mint egyetemeken ünnepi lelkesedéssel fogadták meg o. fiatalok és pedagógusok, hogy az uj tanévben megujhodott erő­vel és lendülettel fognak munká­hoz, hogy a párt Központi Veze­tőségének útmutatásait követve még jobb, még eredményesebb ta­nuló és oktató munkával vegye­nek részt egész népünk közös erőfeszítésében, a szocializmus építésében. Népművelési levelező oktatás a Szovjetunióban A moszkvai „N. K, Krupszkaja" Népművészeti Ház levelező tan­folyamainak cimére nap, mint nap rengeteg levelet, ellenőrző dolgozatot, rajzköteget, képekkel teli faládikót hoz a posta. Ezeken a tanfolyamokon a kulturcsopor- tok vezetőinek és tagjainak ezrei tanulnak, szélesítik látókörüket, fejlesztik művészi Ízlésüket. A levelező tanfolyamok hallga­tói különböző korú és foglalkozá­sú emberek. Megtaláljuk közöt-’ tűk a kerületi kulturházak 'dolgo­zóit, falusi klubok és olvasótermek vezetőit és a könyvtárosokat. A tanfolyamoknak négy osztálya van: rendezés, beszédkultura- és művészi felolvasás, zene- és kép­zőművészet A rendezői szakon 500 hallgató tanul, akik ugyanúgy mint a töb­bi szak levelező hallgatói, ta­nulmányozzák az SzK(b)P Köz­ponti Bizottságának ideológiai kérdésekkel foglalkozó határoza­tait, továbbá megismerkednek a szocialista realizmus elveivel, Sztaniszlavszkij rendszerének alapjaival, a kulturcsoportban végzendő nevelömunka módszerei­vel stb. A .rendezői tanfolyam résztvevői foglalkoznak a szinját. szás, az arcfestés, a színpad' be­rendezésének és diszletezésének problémáival is. A tanfolyamok előadói módszertani segítséget nyújtanak a tanulóknak vizsgáé ki­adásaik megrendezésében. A ren­dezői szakon három tanfolyamot szerveztek. A kezdötanfolyamra a falusi kulturcsoportok vezetőit veszik fel, akiknek még nincse­nek 'tapasztalataik a színjátszás területén. A haladó - tanfolyam résztvevői olyan kulturcsoportve- zetök, akiknek nincs szakképzett­ségük, de rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal színházi vonat­kozásban. A felsőfokú tanfo­lyamra azok járnak, akik na­gyobb szinjátszóegyüttesek élén állnak és megfelelő tapasztalatok­kal rendelkeznek a hivatásos szí­nészi munka terén. A kulturált beszéd és a művé­szi felolvasás módszertanának szaka" segít a levelező hallgatók­nak az értelmes, helyes beszéd elsajátításában, a müsordarabok kiválasztásában és előadásában. Ezen a szakon két tanfoly.amot — egy alapfokút és egy haladót — szerveztek. A zenei szak több mint ezer tanulója elméleti is gyakorlati zenei ismereteket szerez a tanfo­lyamokon. Akik már játszanak valamilyen hangszeren, azok a zenei alapismereteket és az össz­hangzattant sajátítják cl. Külön tanfolyamok indultak a zeneszer­zői munka iránt érdeklődők és a.z önálló kórusok vezetői számára. A rajz- és festészeti szakon több mint kétezren sajátítják el a rajzolás és festészet technikáját. A hallgatók megismerkednek a XIX. század orosz realista festé­szetével és a szovjet képzőművé­szet fejlődésének főbb szakaszai­val. A többi között megtanítják a hallgatókat a plakátkészitésre, az érdemtáblák, a faliújságok, stb. művészi kidolgozására is. A rajz. és festészeti szak több kitűnő hallgatója, képzőművészeti körök és műtermek vezetője, kö­zépiskolai tanár lett. Számos le­velező hallgató munkája kapott kitűnő értékelést a különböző ki­állításokon. J. Sz. Golovjev „A mai Moszkva“ ciraü tájképsoro­zatáért például első dijat kapott a moszkvai képzőművészeti kiállítá­son. A rendezői szak hallgatóinak színvonalas és érdekes vizsgaelö- adásai igen komoly elismerést kaptak a kulturcsoportok verse­nyén. Különösen érdekes rendezői munkát nyújtott például A. Bjelo- uszova, a kosztromai kórház kul- turcsoportjának vezetője, Szimo- nov .Idegen árnyék“ című darab­jának, J. Grisanyin, a kujbisevi vasúti klub szinjátszócsoportjá- nak vezetője pedig Csehov ,,Cse­resznyéskert“ című darabjának rendezésével. Számos példával lehetne még illusztrálni, hogyan járulnak hoz­za a tanfolyamok a kulturmunká- sok művészeti ismereteinek gya­rapításához és a kulturális mun­ka helyes irányításához. B. P. Dreszvjanyin, a Novoszi- birszk-területen levő Bolotnyij város kulturházának művészeti vezetője mondta: ..A rendezői tanfolyam elvégzése igen hasznos volt számomra, ennek során meg­tanultam, milyen a rendezői mun­ka sorrendje, hogyan kell előzete­sen foglalkozni a darabbal, meg­határozni eszméjét, tárgyát. Meg­tanultam, hogyan kell széttagolni a szöveget rendezői és színészi részletekre és meghatározni ben­nük a feladatokat.“ A tanfolyamokon az előadás és a,z előmenetel ellenőrzése levelező utón történik, a résztvevők köz­ben folytatják termelőmunkáju­kat. Az előadók írásban monda­nak véleményt a hallgatók által készített dolgozatokról. Ismeretes, hogy még a kerületi kulturházak művészeti vezetői és a falusi kulturcsoportok vezetői között is számosán vannak, akik­nek nincs, vagy hiányos a művé­szi képzettségük, de szenvedélyesen szeretik a művészetet és szeret­nének tökéletesedni annak egy bi­zonyos területén. Ezt a célt szol­gálja a levelező tanfolyamok egész munkássága. (}. Kri/.sickij A türjei taggyűlésről. •• Már csak a kulturotthonban és a pártszervezet helyiségében lát­hatunk világosságot. Mindenhol nyugovóra térnek, de a kommu­nisták most igyekeznek'a munká­juk elvégzése után a pártszerve­zet helyiségébe, hogy megtartsák az augusztus havi taggyűlésüket. Este 9 óra, amikor Varga János elvtárs, a türjei pártszervezet tit. kára megnyitja a taggyűlést. Na­pirendi pontoknak javasolja: a Központi Vezetőség ülésén elhang. zott Horváth Márton és Farkas Mihály elvtársak beszámolóit, va­lamint az oktatási munka előké­szítésének a megbeszélését. A titkári beszámoló alaposan foglalkozik a múlt évi oktatás eredménveivel és hiányosságaival, és az oktatás előkészítésének a végrehajtásával. Elmondja a tit­kár elvtárs, hogy megalakította az elbeszélgető bizottságot, mely­nek tagjai beszélgetni fognak az elvtársakkal és a pártonklvüli dolgozókkal az oktatás kérdései­ről. A beszámoló bírálatot mond a párttagság felé a tavalyi okta­tás hiányosságai miatt. Tavaly a jól meginduló szemináriumon minden párttag résztvett. De utá­na, amig a pártonkivüliek végig tanultak, a párttagok voltak azok, akik elmaradoztak. Ez évben en­nek nem szabad megtörténnie. Kommunistáknak kell példát mu­tatni, mert a pártunk Szervezeti Szabályzata kimondta: minden párttagnak és tagjelöltnek köte­lessége az elméleti tudásának fej­lesztése A titkári beszámoló után hoz­zászólásaikban elmondották a párttagok a tavalyi tapasztalato­kat. Kőszegi Dezső elvtárs el­mondja azt, hogy a tavalyi le­morzsolódás oka elsősorban az előadó volt. Nem jelent meg min. den esetben a szemináriumon vagy amikor megjelent akkor könyvből olvasott fel, ami mutatta, hogy nem készült a szeminárium levezetésére. így a tagság nem sokat tudott tanulni. Seress György elvtárs arról beszélt, hogv a technikai alkalmatosságok sem voltak biztosítva. A hallgatóknak a térdükön kellett jegyzetelni, ami bizony nehéz is volt. de utána nem is tudták elolvasni a saját jegyzetüket. Kovács Imre elvtárs, a DISz-szervezet titkára elmond­ta, hogy tavaly náluk sem volt gondosan előkészítve az oktatás és ennek oka volt az, hogy a fia­talok lemorzsolódtak. Kérte a pártszervezet vezetőségét, hogy most jobb előadóval, több ellen­őrzéssel segítse a DISz-oktatás, előkészítését, a fiatalok tanulását, fejlődését. Halász József elvtárs, a népnevelő munkáról beszélve megállapította, hogy jó nevelő munkát csak úgy tudunk végezni a tömegek között ha megfelelő elméleti tudással rendelkezünk. Ezért minden népnevelőnek köte­lessége fejleszteni tudását, mert különben nem tud jó munkát vé­gezni a tömegek nevelése terén. A hozzászólások azt mutatják, hogy a türjei pártszervezet kom­munistáinak megvan az akarata a tanuláshoz. Munkájukhoz biz­tosítani kell a, megfelelő propa­gandistát, hogy valamennyien ta­nulhassanak és fejleszthessék el­méleti tudásukat. A taggyűlés ezután elfogadta azokat az elvtársakat az elbeszél­gető bizottságba, akiket a párt- szervezet vezetősége javasolt. El­határozták, hogy bevonják azokat az élenjáró pártonkivüli becsüle­tes dolgozó parasztikat az okta­tásba, akikre a pártszervezet a to­vábbi munkája során számíthat. A tanuláson keresztül is figyelik fejlődésüket, hogy a feladatok el­végzésén keresztül megismerjék és a legjobbakból erősíthessék so­raikat, így beszélték meg a tür­jei kommunisták az oktatás kér­dését és minden bizonnyal, ha ezeket, amit elmondottak, végre­hajtják. biztosítani tudják a párt. szervezet erősítését. Bajor László elvíár3 hozzászó­lásában helyesen vetette fel a taggyűlés hiányosságait. A tag­gyűlésen nem vezették jegyző­könyvet. A vezetőség nem szá­molt be a tagságnak az elmúlt hónapban végzett munkájáról. Nem beszélték meg, hogy a múlt taggyűlésen hozott határozatokat miként hajtották végre. így a pártszervezet tagsága nem isme­ri a feladatok végrehajtását, hogy milyen munkát végzett a párt- szervezet a begyűjtésben és a a többi feladat elvégzésében. Ezenkívül hiányosság az is. hogy a taggyűlésen nem beszéltek arról, s nem hoztak határozatot arra nézve hogy a többi mezőgazda­sági munka idejében való el­végzését hogyan biztosítják, ho­gyan mozgósítanak ennek végre­hajtására. Hiba volt az is, hogy Varga elv­társ. nem készült fel alaposab­ban a titkári beszámoló megtar­tására, habár az oktatás kérdésé­ről sokat beszélt és helyesen, de ugyanakkor nem kapcsolta össze azt Horváth és Farkas elvtársak beszámolóival. így szaggatott volt a taggyűlés menete és a titkár elvtárs csak pár szóban említette meg a szo. ciáldemokratizmus, a kulákság és a klerikális reakció elleni harc fontosságát. A hiányosságoktól eltekintve a taggyűlés megoldotta feladatát A taggyűlésen elhang'- zott bírálatok segítségére lesznek a pártszervezetnek, hogy a mun­kájukat megjavítva harcoljanak a további feladatok sikeres végre­hajtásáért. Megkezdődött a per a Duna -Fekete-tengeri csatorna építésének vezetőségében uralkodó ellenséges ügynökök ellen Bukarest. (TASzSz) <\ Duna— Fekete-tengeri csatorna mentén lévő Poarta-Álba városban sokszáz mun­kás mérnök és technikus jelenlété­ben tybzdödött meg tiibb_ imperialis­ta ügynök pere. A vádlottak vezető állásokba férkőztek be a Duna ... Fekete-tengeri csatorna építésének főigazgatóságába és oü felforgató tevékenységet fejtettek ki. IliinÖs •kljaiií meg'valósítására a szabotázs 4 '%ud, 1953 szept. 3. és a kártevés legaljasabb eszközeit használták fel. A vádlottak volt légionáriusuk, ellenforradalmi fúrtok tagjai, az amerikai angol kémszerve/.ettel kap­csolatban álló elemek. A. vádirat: felolvasása után meg­kezdődött a vádlottak kihallgatása, melynek során a vádlottak beismer­ték, hogy dezorganizálták a mun­kát, szabotálták a terv teljesítését, elösegitetteic a. bürokratizmust és más hasonló bűntetteket követtek el, A tárgyalás tovább folyik, Csütörtökön minden alapszervezet népneveiőértekez letet tart Csütörtökön, szeptember 4-én minden alapszerveze-t, népnevelő- értekezletet tart. Napirendi pon­tok: 1. Megyénk dolgozó paraszt­sága a nagyüzemi mezőgazdaság felé. (A Megyei Népnevelőből.) 2. A tömegek körében folytatott po­litikai munka további fellendítésé­ért, (A. Megyei Népnevelőből.) Zala Megyei Pártbizottság ágit. prop. osztálya Zalacsányban jó lendülettel halad a burgonyabegyiijfés Szórványoson az egész megyé­ben, a zalaszentgróti járásban pe­dig elég jó ütemben megkezdő­dött a burgonya szedése. Élenjár ebben a munkában Zalacsány, ahol augusztus 31-ig már 28 dol­gozó paraszt tett eleget burgo­nyabeadási kötelezettségének. A községi tanács a jól teljesítőket kiírja a verseny Líbiára, ugyanak­kor kiteszik az élenjáró dolgozó parasztok fényképeit is. A be­gyűjtési állandóbizottság rendsze­resen megtartja értekezleteit és ahol hiányosság mutatkozik, azonnal mozgósítják a hibák fel­számolására- a népnevelőket. Olvasd és terjeszd Tanévnyitás előtt a pölöskei iskolában a Nagy munka folyik. Meszelik és súrolják az osztályokat. Fel­készülnek a következő tanévre: tiszta és rendes tantermekkel várják a tanulókat. Szabó István, az iskola igazgató-tanítója tekin­tetét nem kerüli el a legkisebb hiba sem, s ha hibát észlel, már kész is 2 javaslat. A hibát el kell tüntetni. — Minden lehetőségünk meg­van arra. hogy ez az isko'a úgy nézzen ki. hogy a vanulók való­san 'második otthonuknak érez­nék — mondja Szabó István. — Még ez őrszel az egész isko- ál kívülről és belülről renovál­niuk. a költségeket a tanács fe­lezi. de a kisebb munkákat, mint oéldául homok- vagy mészszálü- lás. a szülők társad-Imi munká­ban végzik el. Nagy segítségei ?.d minden munkához a helyi gépállomás, mely azonnal ‘egílsé- íünkre siet, ha vakmiben fenn­akadás állna be. Bármire szüksé­günk van. csak a gépállomáshoz cell fordulni és bizlos segítséget tápunk. A múlt tanévben isko- ánkr.i k nagy szüksége lelt volna zemléllelő vitrinre. Mi nem lud- uk megoldani, de gépállomás lapokon belül segített és a vitrin It áll az iskolában. Az iskolának öl nevelője can. akik a szünidőt is felhssz- lálták arra. hogy lovábbképezzék magukat és az új tanévben még elkészülíebben foglalkozz nak anuióifjúságunkkal- Szabó Iü- ■án igazgató januárban végezte ‘l a szaktanári tanfolyamét Pá­los Irén most végzi a síaktaná- siít, két nevelő pedig Zalaeger zegen volt alsó'.agozalú Mjelnyi- :ov tanfolyamon. A tanulókkal való foglalkozás ma már nemcsak az iskola fslain belül folyik. A nyári szünidőben a pölöskei úttörők résztvetlek s kalászgyüjlésben és 8 mázsa' ga­bonát adtak a hazának. Jó mun­kájuk elismeréseképpen néprá- diót kaptak ajándékba. Nagy Irén úttörőt az alkotmány ünne­pére Budapestre hívták vendég­ségbe. mert élenjárt a kclász- gyüjlésben. Varga- Mária Csille­bércen üdült ké*. hétig. Egy út- tcrőlány most jött meg a balaton- berényi táborból, három úttörő fiú most van a Balatonon. Van a községben még egy is­kola. A Béla-majori. A felszaba­dulás előtt itt nem volt iskola-. A ‘tanulóknak 6 ki lobiéiért (oda- vissza 12-1) kellett megtenni az iskoláért. A felszabadulás után üt is iskolát létesített államunk. Nem is hiányzik senki az iskolá­ból. Egymásután szépülnek a tan­termek. Szorgos munkáskezek gondolkodnak arról, hogy a jövő mérnökei, orvosai, tanárai, külön­böző szakemberei minden köve­telménynek megfelelő iskolá­ban tanuljanak. Az iskola udva­rán ma még üresen áll a két röp­labda! ártó oszlop, de holnap már felkerül rá a háló és a tanítási .szünetekben hangos lesz az ud­var a boldog gyerekkacagástól. Ma még üresek .a tantermek, de holnap már a padokban ülnek a gyerekek. akiknek feladatuk, hogy jól tanuljanak, hogy elsajá- íiU'ák a tudományt és olyan vak- emberekké váljanak, akik kéje­sek Jfcsznek megoldani ’z előttük álló feiyttkpkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom