Zala, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-04 / 207. szám
P .1 R T ( L E T * LEVELEINKBŐL G A NÉPNEVELŐ C sendes, szerény ember Nagy János elv- társ, a pacsai Harcos termelöszövetke-' zet elnöke. Azok közé, tartozik, akik igen szívósan, töretlen lendülettel képesek harcolni az eléjük tűzött feladatok anegvalósitásáért. Olyan ember, aki nem tekinti áldozatnak a közösségéit, a pártért végzett munkát. Amikor a késő éjszakai órákban már régen elsötétedtck a házak ablakai, nyugodni tértek a dolgozók, az ö irodájában még rendszerint világosság van. Kint a földeken bent az Íróasztal mellett egyaránt a tennivalók sokasága várja. Addig azonban nem tud nyugodtan lefeküdni, míg mindent el nem intézett. Nemcsak azért, mert mint. csoportelnöknek ez feladata, hanem azért is, mert Nagy János kommunista, akinek mindenben példát keli mutatnia. A vállán nyugvó terhek nem kicsinyek. Nem könnyű dolog egy többszáz holdas gazdaság vezetése olyan embernek, aki a felszabadulás előtt mindig a máséban dolgozott. Negyvenöt után ugyan megpróbálkozott néhány hold földön az egyéni gazdálkodással, de milyen más egy önálló termelőszövetkezet vezetése, mint a pár holdas parcellákon való termelés. Nagy János sokat tanul. Jónéhány év elmaradását kell bepótolnia. Szívesen teszi ezt is, hiszen, a közösségnek tanul, sok ember, sok család munkáját teszi eredményesebbé, könnyebbé a tanulásával. ' Mindez nem jelent neki áldozatot. ö nem áldozatot akar hozni, hanem oda akarja adni minden tudását, tehetségét, imiinka- birááát a pártnak. ad neki mindehhez erőt? A múlt gyűlölete és a jelen, a jövő szeretető. Erőt ad neki a párt, amely segítette, nevelte, uj embert formált belőle. Cselédkenyéren élt a feiszabadulas előtt. Tizedébe vágta a gabonát az uraságok, a. kulátkok földjén. Verejtékével áztatta azokat a rögöket, ami csak morzsákat játitatott neki. 1946 nyarán lett a párt. katonája. Azelőtt az uradalmi intézőktől, botosispánoktól csuk gyűlölködő szavakat hallott a kommunistákról. Nem ismerte még a párt mindent átformáló erejét, csak azt tudta, hogy a kommunistáktól reszket a burzsoázia. Az első lépéseket ösztönösen tette meg a párt felé. Látta, hogy a kommunisták osztották a földet, itt tömörültek a hozzá hasonló volt földnélküliek, ide tartanak a falu kisfára szíjai. Gyűlölettel gondolt az öt valamikor kizsákmányoló. kiszipolyozó urakra és tudta, hogy a pártba való belépésével a múlt rendszer uraira mér újabb csapást. A belépése után megtanulta, azt is, hogy a tagság, a zseb mélyén húzódó kis piros tsgkönyvecske kötelez. Nem elég, ha valaki rendszeresen fizeti a bélyeg árát, eljárogafe a gyűlésekre, hanem ennél többet is'kell tenni. Megfogta a jövő ragyogó képe, amiről a párlnapokoai, taggyűléseken hallott. Szerette volna siettetni a fejlődést, az átalakulást, hogy mi is mielőbb elérjünk oda, ahoi példaképünk a Szovjetunió jár. — Mit tehetnék én ezért?— adta fel magának. egyre sűrűbben a kérdést. A választ hamarosan megkapta. Szemináriumra kezdett járni. Megtanulta, hogy a fejlődésünk üteme attól függ: milyen gyorsan nevelődnek át a mi dolgozóink, milyen gyorsan lesznek öntudatos emberekké. E zt a fejlődést akarta elősegíteni, mikor népnevelő lett. Sokat segített ebben a munkájában az, amit a szemináriumokon tanult. Amit eddig inkább csak érzett,.az most világossá vált előtte. Egyszerű, meggyőző érvekkel magyarázta •el a falusi dolgozóknak a párt politikáját, célkitűzéseit. Nem maradt ki semilyen munkából. Ott volt a választások agitációjánál, az egyes kölcsön jegyzéseknél. Meggyőző, a való életből vett érvei mindenütt elérték hatásukat. Később megtanulta, bogy a jó népnevelő nemcsak az egyes nagy feladatok elvégzésénél végez felvilágosító munkát, hanem rendszeresen és mindennap. 1951 januárjában lett a Harcos tsz tagja. Becsületesen, példamutatóan kivette részét az egyes feladatok elvégzéséből. Lelkesítette, buzdította társait is. Ekkor már szinte vérévé lett a népnevelő munka. Minden szavával tanít, nevel, A tsz dolgozói hamarosan megszerették és az elmúlt ősszel a szövetkezet elnökévé választották. Sok az irodai munkája, de ha szelét teheti, kimegy a gazdaságba. Azonnal észreveszi' a jót cs rosszat. Nem kerüli el semmi a figyelmét és ott a helyszínen azonnal elmagyarázza, mit hogyan kell csinálni. A dolgozókkal folytatott, beszélgetései mély nyomot hagynak az emberekben. Szavai nyomán uj lendületet kap a munka, kijavítják a hibákat, nagyobb körültekintéssel végzik a feladatokat. Szavai ott élnek a szövetkezet tagjai tudatában. A napokban hagy öröm és megtisztetetés érte Nagy elvtársat. Meghívót kapott az első megyei népnevelő tanácskozásra. Ott lesz a megye legjobb népnevelői között. Tanulni és tanítani akar ezen a tanácskozáson. Meghallgatja az előadást, á vitát, megtanulja, hogyan kell még szorosabb kapcsolatot tartani a dolgozókkal, hogyan lehet még eredményesebben nevelni az embereket Ugyanakkor elmondja ö is a tapasztalatait. Elmondja; ■ hogyan foglalkozik a szövetkezet tagjaival, hogyan neveli őket a szocializmus építésének harcos katonáivá. A tanácskozás után pedig ö is uj tapasztalatokkal gazdagodva lát a munkához és bizto 'sitja, hogy a párt szava eljusson a szövetkezet minden egyes dolgozójához. Az első megyei népnevelő-tanácskozásra készülök Nagy öröm fogolt el, mikor megkapjam a~ értesítési hogy rés t veszek az első megyei népnevelői tanácskozáson. Nagy megtiszteltetés ez számomra, hiszen ott megyénk legjchb népnevelői vesznek rés'/. Megbecsülése ez eddigi népnevelői munkámnak, amelyet pártunk irány, mutatásával igyekeztem lelkiismeretesen elvégezni. Előfizetője vagyok u Szabad Népnek és Zalának, amelyekből rendkívül sok és értékes szempontot kaptam a népnevelői munkám elvégzésére. Falun élek- Ismerem a falu dolgozóinak munkáját, mindennapi éleiét. Pártunk bizalmából a zalaegerszegi Igazságügy dolgozója lettem, így a városi dolgozók életét is megismertem közvetlenül. Ez is sok segiíségst adott a falun végzett népnevelői munkámhozA tanácskozáson a megyei népnevelői munkát vitatjuk meg- ügy értem, hogy a tanácskozás eredményességéhez csak akkor járulok hozzá, ha most újból tüzetesen áttanulmányozom Farkas és Horváth elvtársak legutóbbi beszámolóit.. Tudom, hogy az én munkámnak is vannak hiányosságai. Ezeket felismerem Horváth elvtárs beszámolója segítségével. Nem folytattam a népnevelői munka során kérlelhetetlen harcot a klerikális rekció, a kulákok aknamunkája ellen- Nem magyaráztuk meg világosan, hogy a. kulákok a falu logvérszornjusabb kizsákmányolói voltak a muUban. Nem lepleztük le őket., mint népünk ádáz ellenségeit, akik a mi boldog jövőnk ellen törnek. Horváth elvtárs beszámolója segített falunk viszonylatában ifi megkeresni ezeket a hibákat. Úgy érzem, hogyha minden népnevelő számot vet eddigi munkájáról, a. megyei tanácskozás elősegíti azt, hogy még jobb munkával harcoljunk a békéért, ötéves tervünk megvalósításáért! (FARKAS IRÉN) A zalalövői népnevelők számvetése eddigi munkájukról TVT i, kommunisták akkor'végzünk jó munkát, ha állandó kapcsolatunk van a tömegekkel és képezzük magunkat. Ismernünk kell napi feladatainkat, hogy azokat a párfc irányításával valóra váltsuk. Nekünk pártvezetöknek mindezek mellett széleskörű tapasztalatokat kell szerzeni ahhoz, hogy a népnevelőket irányítani tudjuk, A zalalövői népnevelők részére rendszeresen tartunk értekezleteket, ahol elmondják 'tapasztalataikat s ezen keresztül megismerjük további tennivalóinkat. Ezek a népnevelőértekezletek egyben segítségadás is népnövelőinknek. Itt ismertetjük meg velük újabb feladataikat, a part. és kormányhatározatokat. Munkánkból azt a 'tapasztala-, tot merítettük, hogy népnevelőink úgy tudnak jó munkát végezni, ha állandóan ugyanezért a területért felelősek. így megismerik az ott lakó dolgozók minden ügyes-bajos dolgát, melyekben éppen alapos Ismereteik folytán tudnak segítséget adni. Népnevelőmunkánk különösen az ellenség elleni harc terén javult a Központi Vezetőség ülésén elhangzott Horváth Márton elvtárs beszámolója tanulmányozása után, Most a megyei népnevelő tanácskozás siet segítségünkre, hogy még jobban elmélyüljünk a beszámoló anyagában s azt eredményesen felhasználhassuk, A megye minden részéből azzal jönnek el a népnevelők erre a tanácskozásra, hogy ott segítséget kapjanak. Mi is segítséget várunk munkánkhoz a tanácskozástól, de egyben felkészülünk arra is, hogy eddigi tapasztalatainkat ott elmondjuk, öt népnevelőnket küldjük Zalaegerszegre. Három estén át folyik nálunk az eddig végzett népnevelömunka értékelése, hogy küldötteink beszámolói olyanok legyenek, mely- lyel mi is hozzájárulunk a tanácskozás sikeréhez. Beke István párttitkár Zalalövö. A salassentgróti járás pártsservesetei as oktatási év sikeréért A Politikai Bizottság junius 5-i határozatának szellemében a lapszervezeteink megkezdték az 1952—53-as oktatási év előkései- tését. Munkájukban súlypontot képez a propagandisták és a hallgatók kiválasztása, ami az alapját jelenti oktatási munkánknak. Pártszervezeteink felhasználják az elmúlt oktatási év tapasztalatait és a hallgatók kiválogatásánál figyelembeveszik a párttagság eddigi munkáját. A legjobb népnevelőkből, párt- ccoportvezetőkből, valamint olyan pártonkivüli dolgozókból válogat, ják ki a hallgatókat, akik a termelésben példát mutatnak a többi dolgozónak és megtiszteltetésnek veszik, hogy a pártoktá- tásban résztvehetnek. A párlvezetöségi ülések és a most folyó taggyűlések újabb len. dületet adnak munkánkhoz. A zalaszentgróti párt vezet őségi ülé- ■sen határozatot hoztak, hogy a pártcsoportvezetök és a pártszervezet legjobb aktivál műiden párttaggal megbeszélik a Folitikai Bizottság határozatát cs foglalkoznak a' pártonkivüli dolgozókkal is. Ennek eredményeként biztosítani tudjuk, hogy a párttá- gok többsége résztvesz az oktatásban, amit tavaly csak 41 százalékban tudtunk megvalósítani. Az elbeszélgető bizottságok műn. kajához a pártvezetöség úgy nyújt segítséget, hogy minden bizottságba egy vezetőségi tagot javasolt ^s ezek a bizottságok u:Á? meg Is kezelték munkájukat. Nemcsak községi szervezeteink, ben, hanem az állami gazdaságokban, tern/előcsoportokban is megtárgyalták vezetőségi ülésen az oktatás kérdését. A bezerédi tsz vezetősége tanult a tavalyi hibákon, és most minden hónapban vezetőségi ülésen értékelik az oktatási munkát cs a kiválogatást nagyobb gonddal végzik c). Az eddig megtartott taggyűlések azt bizonyítják, hogy párttagjaink ismerik a Politikai Bizottság határozatát és magukévá tét. ték azt. A szentpéteruri, nemesszeri, zaißudvarnoki taggyűlésen a tagság felismerte a tanulás jelentőségét és mindannyian részt akarnak venni a pártoktatásban, amit hozzászólásaikban el is mondottak. Ma már párttagjaink igényesek és többet követelnek tőlünk, nagyobb léptekkel haladnak az elmélet elsajátításának utján. Ebbe a munkába a pártbizottság minden tagja és munkatársa aktivan bekapcsolódik és nem tekintik reszortfeladatnák a propagandamunkát'. Az alapszervezeteknek nagy segítséget ad az jnstruktorgáfda, amely a pártbizottság irányítása mellett segíti a pártszervezeteket az oktatás előkészítésében. Az instruktorgárda tagjai között felosztottuk a járás pártszervezeteit. Instruktoraink közül Tenkei elvtárs munkája kiemelkedő, aki a zalaszent- gróti pártszervezetekben segíti az elvtársikat aa oktatás előkészítésében. Munkamódszerében egyesül az alapos szervezés és ellenőrzés, A Politikai Bizottság határozatát minden alapszervezettfcl megbeszélte, hogy . azok helyesen válogassák ki a hallgatókat. Bajor László elvtárs a tiirjei szervezetekben készíti elő a politikai iskolákat. Oroszlán elvtárs' a zala- koppányi pártszervezet munkáját segíti. A pártoktatás alapja, hogy jó propagandisták vezessék az iskolákat és ténylegesen nevelői legyenek a hallgatóknak. A propagandisták kiválogatásánál figyelembe vesszük a Politikai Bi. zettság 1951 május 17-i határozat tát, mely kimondja: , Most fokozottan olyan propagandistákra van szükségünk, akik alaposan ismerik pártunk politikáját, gazdag tapasztalatokkal rendelkeznek a gyakorlati munkában, szabadon tájékozódnak a belpolitikai és a nemzetközi helyzetben, választ tudnak adni a dolgozóknak kérdéseikre, meg tudják magyarázni az egyes elmélet problémákat és szilárd meggyőződésre és ál- hatatosságra nevelik a hallgatókat.“ Csak az ilyen tulajdonságokkal rendelkező propagandisták képesek arra, hogy párttagjainkat és a pártonkivüli dolgozókat a párt, Rákosi elvtárs iránti szeretetne, a proletár internacionalizmus szellemében a hazaszeretetre és az ellenség elleni gyűlöletre neveljék. Németh László járási ágit. prop. titkár. Újítással a terv teljesítéséért A nagykanizsai Vasöntöde és Gépjavító Vállalatnál — bár a dolgozók mindent elkövettek a termelés növeléséért — augusztusban a júliusival szemben — mégis csökkent a termelés. — Kevés volt a vastagé munka — mondja Oeskay Ferenc művezető — s ez okozta a hullámzást. Ha sikerül az Ásványolaj Gépgyárral zöldágra vergődnünk, akkor hamarosan behozzuk lemaradásunkat. Arról van szó, hogy a (5 mázsás himbásuíyokat mi öntenénk. Ez csúcseredményt jelentene a számunkra. Olyan teljesítményt érnénk el, amilyen még nem volt a Vas öntödénél. A selejtet is az eddigi 12 százalékról 3—4 százalékra csökkenthetjük. Mint már korábban megírtuk, a Vasöntöde, tervének készítésénél szá_ mitásba vették az uj formázóteret is. Hegy ez a régvárt formázótér elkészül, arra egyelőre csak abból következtethetünk, hogy ezideig már rengeteg építőanyagot halmoztak fel a gyár udvarán, — de' a munkát meg nem kezdték.el. . — Azt mondják — jegyzi meg Oeskay elvtárs, — hogy az építkezéshez kutalapozásra van szükség, viszont a Tatarozó Vállalatnak hiányzik az ilyen munkához szükséges felszerelése. A Beruházási Vállalatnak is érdeke volna, hogy sürgesse az építkezést, hiszen kötbéres munkáról van szó. A Vasöntöde dolgozói az eddi- gi, kimagasló eredményeik után természetesen nem akarnak belenyugodni, hogy munkájukkal kapcsolatban csökkenő teljesítményekről beszéljenek. Tudják, hogy nincs olyan nehézség, amelyet le ne lehetne győzni, ha megtalálják a módját s ők — amint a jelek mutatják — megtalálták. Mint ahogy a normák felulvizsgá-. lása után újítások bevezetésével küzdötték le az első időben mutatkozó nehézségeket most is, — mint kiapadhatatlan erőforráshoz, —az újításokhoz fordultak. Ezelőtt a benzines hordók dugóját két részben formázták, ami meghosszabbította a munkaidőt és növelte a selejtet. Ugyanis a formák •összeillesztésénél gyakori volt az eltolódás s igy állandóan 20—25 százalékos selejttel dolgoztak. cskay Ferenc művezető látta, hogy sok időt fordítanak a formázásra és mégis sok a sele.jt, tehát kísérletezni kezdett az egyben történő formázással, amit sikerült is megvalósítania. Már az első öntések, is nagyszerűen sikerültek az uj módszer szerint. A formázásra és az öntésre fordított munkaidőt 35 százalékkal csökkentették, a selejtet pedig teljesen megszüntették. A dugókat ezres szériákban gyártják. Dugónként 3—4 dekagramm anyagot takarítanak meg. Az évi megtakarítás — számításba véve a munkaidőt, a selejtesökkentést és az anyagmegtakaritást — eléri a 35—40.000 forintot. — A normarendezés után —■ mondja Oeskay elvtárs — Lőrinc Ernő' formázó bizonyította be, hagy az uj norma túlszárnyalásához nem kell más, csak egy jó ötlet, Csillag Ferenc üzemi ‘mérnök ugyancsak számos újítással, észszerüsités- sei segítette elő a piuirka termelékenységét és Dézsányi János lakatos is jobbnál-jobb ötletekkel segíti a vállalatot hogy az időnként mutatkozó nehézségeket áthidaljuk. A Tatarozó Vállalat késedelmes- kedik az építkezéssel, a Vasöntöde dolgozói azonban — ha zúgolódnak is a hosszú huzavona láttán — nem állnak karba tett kézzel, hanem rejtett kincseikhez, jó ötleteikhez nyúlnak s megmutatják, hogy tervüket mégjs teljesíti^,
