Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-22 / 196. szám

szükségletének kielégítése érdeké­ben biztosítsa a természeti kin­csek, a hasznos ásványok — első­sorban a színes- és ritka fémek, kokszolható szenek, az alumínium- nyersanyag, a kőolaj, a gazdag vas­ércek és egyéb ipari nyersanyagok felkutatását. II. A mezőgazdaság teriüeléu 1 A mezőgazdaság területén a • fő feladat továbbra is vala­mennyi mezőgazdasági növény ter­mésének növelése, a társadalmi tu­lajdonban lévő . állatállomány nö­velése, hozamának jelentős emelé­sével együtt, a földművelés és az állattenyésztés ossz- és áruterme­lésének fokozása a kolhozok társa­dalmi gazdaságának további meg­szilárdításával és fejlesztésével, a szovhozok és mezőgazdasági gépál­lomások munkájának megjavításá­vá.1, az élenjáró mezőgazdasági tech­nika és agrokultura bevezetésének alapján. A földművelésnek még termelé­kenyebbé és magasabb, színvonalúvá kell válnia, fejleszteni kell a füvek termelését, helyes vetésforgókat kell alkalmazni, emelni kell az ipari és í akarmánynövényekke.1, zöldségfé­lékkel és burgonyával bevetett te­rület arányát. O A mezőgazdasági cikkek ier- *”'* melését öt év alatt a követ­kező arányban kell emelni: a gabo­na összterméseredményét 40 50 százalékkal — ebbő- a búzáét 55— 65 százalékkal — a nyersgyapotét 55—65 százalékkal, a rostlenét 40 •—50 százalékkal, a cukorrépáét 65 ■—70 százalékkal, a burgonyáét 40— 45 százalékkal, a napraforgóét 50 -—60 száza.ékkai, a szőlőét 55—60 Százalékkal, a dohányét 65—70 százalékkal, a zöld faj-tealevélét körülbelül 75 százalékka-i Növelni kell a maglen, a szója, a földi mogyoró és egyéb olajos nö­vények termelését. 80—90 százalékkal növelni kell a takarmányfélék termelését. A szé­na termelését 80—90 százalékkal, a gumósnövényekét három-négy szere­sére, a silósnövényekét kétszeresére kell emelni­3 A gabonafélék hektáronkinti *• terméseredményét a követke­ző arányban kell növelni: Dél-Uk- rajnában és Észak-Kaukázusban 20 •—22 mázsára, az öntözött! földeken 30—34 mázsára, a Volga-vidékén r4—18 mázsára, a középoroszorszá- gi feketeföld vidékekén 16—18 má­zsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára, a nem feketeföld-övezetben 17—19 mázsára; az Ural, Szibéria és Északkelst'Kazahsztán körzeteiben 15—16 mázsára, az öntözött földe­ken; 24—26 mázsára; a Kaukázuson tud vidékeken 20—22 mázsára, az öntözött földeken 30—34 mázsára; a rizs terméseredményét az elárasz­tott földeken hektáronkint 40—50 tnázisára kell emelni. A gyapot terméseredményét hek­táronkint a következő arányban kell emelni: Közép-Ázsiában és Dél- Kazahsztánban 26—27 mázsára, a Kaukázuson túli körzetekben 25— 27 mázsára, és az európai rész déli körzeteiben az elárasztott földeken 11—13 mázsára, az el nem árasztott földeken 5—7 mázsára hektáronkint. A rostién terméseredményét a nem feketeföld-övezetben négy és fél— öt mázsára, az Ural vidékén cs Szi­bériában hektáronkint 4—5 mázsá­ra kell emelni. A cukorrépa terméseredményéi Ukrajnában, a Moldvai Szovjet Szocialista Köztársaságban és Észak-Kaukázusban 255—265 má­zsára, a középoroszországi feke­teföld vidékén 200—210 mázsára, Közép-Ázsia és Kazahsztán kör­zeteiben 400—425 mázsára hektá- ronkint. A burgonya term'éseredményét a nem feketeföld-övezetben 155— 175 mázsára a középoroszországi feketeföld-vidéken 140 _160 má­zs ára, a déli vidéken és az Észak. Kaukázus körzeteiben 135—155 mázsára, az Ural és Szibéria kör­zeteiben 125—145 mázsára hek­táronkint. A napraforgó terméseredmé­nyét a7, Ukrán Szovjet Szocialis­ta Köztársaság, a Moldvai Szov­jet Szocialista Köztársaság és Észak-Kaukázus körzeteiben 17— 20 mázsára, a középoroszországi feketeföld-vidéken 14.5—16.5 má­zsára, a Volga-vidékcn 10—12 mázsára kell emelni hektáronkint. Növelje a zöldségfélék, a bur­gonya és az állattenyésztési ter­mékek termelését Moszkva, Le- niagrád, az Ural, a Donyec-me­dence, a Kuznyeck-medence, va­lamint más ipari központok és nagyvároáok vidékén, létesítsen burgonya- és zöldségtermelő, va­lamint állattenyésztő bázisokat az uj -iparvidékeken. A szesz, és keményítő-, vala­mint szirupiizemek övezeteiben öt esztendő alatt körülbelül 50 százalékkal növelje a burgonya- termelést, a konzerv- és zöldség- szárító üzemek övezeteiben pedig kétszeresére a zöldségtermelést. öt esztendő alatt körülbelül 70 százalékkal növelje a kolhozok gyümölcsöseinek, 50 százalékkal szőióskertjeinek, 60 százalékkal teaültetvényeinek és'négy és fél­szeresére citrom-, valamint na­rancsültetvényeinek területét. A öt esztendő alatt a követ- k-ezö arányban növelje az állattenyésztés hozamát: a hus- és szalonnatermelést 80—90 szá­zalékkal, a tejtermelést 45—50 szá­zalékkal, a gyapjutermelést kö­rülbelül két—két és félszeresére, a tojástermelést (a kolhozokban és szovhozokban) öt-hétszeresére. A szarvasmarhaállományt az egész mezőgazdaságban 18—20 százalékkal — ebből a kolhozok szarvasmarhaállományát 36—38 százalékkal, tehénállományát pe­dig körülbelül kétszeresére nö­velje. Az egész mezőgazdaság juhállományát 60—62 százalék­kal, a kolhozokét 75—80 százalék­kal’növelje. Az egész mezőgazda­ság sertésállományát 45—50 szá­zalékkal, a kolhozokét 85—90 szá­zalékkal, a kolhozok baromfiállo­mányát három—három és félsze­resére, az egész mezőgazdaság lóállományát 10—12 százalékkal, a kolhozokét 14—16 százalékkal növelje. Biztosítsa a Litván, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban a nagyhozamu ál­lattenyésztés, különösen a tejelő szarvasmarha; továbbá a sertés- tenyésztés további fejlesztését. Egy-egy tehén tejhozamát a fe. keteföld-övezeten kívül eső kolho­zokban 1800—2000 kg-ra, a kö­zépső feketeföld-övezetben 1700— 2000, a déli és volgamenti terü­leteken 1600—1900, Szibériában, az Uraiban és Északkelet-Kazah- sstánban 1500—1700, Közép- Ázsiában 700—900, a Kaukázu­son túl 900 _1100 kg-ra emelje. A gyapjunyirás eredményét a dél- és északkaukázusi kolhozok­ban egy-egy finomgyapjas juhtól 5.2—5.8 kg-ra, egy-egy félfinom- gyapjas juhtól 4.2—4.8 kg-ra emelje, a középső feketeföld-öve­zetben egy-egy finomgyapjas juh­tól 4.2—5.00 kg-ra és egy-egy félfinemgyapjas juhtól 4.0—4.2 kg-ra, a Volga mentén egy-egy finomgyapjas juhtól 4.6—5.4, egy. egy félfinemgyapjas juhtól 3.9— 4.5, Szibériában egy-egy finom­gyapjas juhtól 4.3—4.9 és egy- egy félfinomgyapjas juhtól 3.8— 4.2 kg-ra emelje. C Biztosítani kell uj, maga­c * sabb .terméshozamu gabo- nanemüek, nagyobb termést adó és korábban beérő gyapotfélék, magasabb cukortartalmú cukor­répafélék, magas olajtai'taimu napraforgófélék termelésének be­vezetését, valamint uj mezőgaz­dasági növényfajták létrehozását az öntözéses földeken való ter­melés céljából. Javítani kell’ a kolhozokban és a szovhozokban a mezőgazdasági növényfajták ve­tőmagtermesztését. ^ Biztosítani kell a mezövédö erdősávok létesítésére irá­nyuló munkák kiszélesítését a sztyeppés és erdös-sztyeppés te­rületeken, mezőgazdasági, víz­gazdálkodási intézkedések végre­hajtását ,a talaj eróziója elleni küzdelemben, valamint a homo­kos területek erdősítését, gazda­sági jelentőségű erdők létesítését, zöldövezetek létesítését a városok és ipari központok körül, a folyók, a csatornák és a víztárolók part­ján. Az Ötéves terv idején legalább 2.5 millió hektáron védő erdősá- vokat kell ültetni a kolhozokban A Szovjetunió Konimunisia Pártja módosított Szervezeti Szabályzatának tervezete Moszkva. A „Pravda" augusztus 20-i száma közölte a Szovjetunió Kommunista Pártja módosított Szer­vezeti Szabályzatának tervezetét, ame­lyet a párt XIX. kongresszusán a napirend negyedik pontjaként N. j A módosított Szervezeti Szabályzat Sz. Hruscsev elvtárs, a Szovjetunió j tervezete 12 fejezetből, 71 pontból Kommunista (bolsevik) Pártja Köz- ,,, . . ' , , V . all. A tervezet számos módosítást ponti Bizottságának titkára terjeszt e13_ 1 tartalmaz. és a szovhozokban és kb. 2.5 millió hektár területen állami erdősége­ket kell ültetni. H Biztosítani kel! minden ön­* * tözöt-t és mocsaras területek lecsapolása utján nyert földterü­let magas termelékenységű fel­használását. Biztosítani kell hogy mindenütt áttérjenek az állandó öntözöcsa- tomák helyett az ideiglenes öntöző, csatornákat alkalmazó uj öntözési rendszerre. Elsőrendű feladatnak kell tekinteni az öntöző- és víz­ellátó rendszerek építését a kuj- bisevi vizierömü villamoseneigiá- jának felhasználási területén és a Leninről elnevezett Volga—Don hajózható csatorna övezetében, meg kell kezdeni az öntöző- és vízellátó rendszerek épitését a sztálingrádi vizierömü, a turkmén főcsatorna, a délukrajnai és az északkrimi csatorna övezetében. El kell végezni az előkészítő munkálatokat a kulundini sztyep­pe földjeinek öntözésére és víz­ellátására hivatott öntözőrendsze­rek építéséhez. Folytatni kell az öntözőrendszerek építésének mun­káját a középső feketeföld-övezet. ben, a Kora-Brakszini alföldön, a Szir-Darja, a Zeravsana és a Kas- ka.Darja folyók völgyében, a kö­zépső fergánai övezetben. Ku- bányban a jegorliki rendszer épi­tését és a csui nagycsatorna épi­tését. Az ötéves időszak alatt 30 _35 százalékkal növelni keil az ön tözött földterületeket, a kolho­zokban és a szovhozokban 30— 35.000 tavat és víztárolót kell építeni és biztosítani kell ezek sokoldalú gazdasági felhasználá­sát. Mocsárlecsapolási munkálato­kat kell végezni a Bjelorusz, az Ukrán Szovjet Szocialista Köz­társaságban (elsősorban a polesz. jai síkságon), a Litván, a Lett, az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságban, az OSZSZSZK nyu­gati és központi vidékein, a Ba- rabini síkságon és más területe­ken. Az 1951—1955. évi időszak ajiatt 40—45 százalékkal kell na vélni a mocsarak lecsapolása ál. tál nyert földek területét. Q A kolhozok és szovhozok szarvasmarha-állományának tejhozam-emelése szempontjából különösen .fontos ez intenzivebb á! attenyésztési rendszer, az álla­tok istállózásának további beve­zetése az egyes területek sajátsá­gainak figyelembevételével. A juhtenyésztés további fejlesz­tése érdekében a Leninről elneve­zett Vo’-gii—Don hajózható csa­torna vízellátási övezeteiben, a Kaspi-tenger menti alföldön, a Nogajsztyeppén és a turkmén fő­csatorna övezetében dús legelőket kell létesíteni, a vízellátó létesít­mények üzembehelyezéúével egy idejüleg gondoskodni kell a lege­lők vízellátásáról, hegy az emlí­tett területeken igy kövér legelők létesüljenek a legnagyobb jüh- nyájak számára is. A középázsiai és kazahsztáni területeken a helyi öntözőmüvek és ez artézi vizek felhasználásával magas terméshozamu szénakaszá­lókat és legelőket kell létesíteni, hogy fokozatosan csökkenteni le­hessen azt, hogy a jószágot nagy távolságban lévő legelőkre hajt­sák át. Q Be kell fejezni a kolhczok­^* ban a. nagy mezei munkák gépesítését, nagymértékben gépe­síteni kell a munkaigényes felada­tokat • az állattenyésztésben, a zöldségtermelésben, a kertészet ben, a mezőgazdasági termékek szállításában, fel- és lerakásában, az öntözés, a mocsaras területek lecsapolása és uj területek művel hetővé tétele terén. 1955-ben a gépesítés érje el az alábbi színvonalat: a gabonane- müek, ipari növények és takar mányinövények szántásában és verésében 90—95 százalékot, a gabonanemüek és a napraforgó kombájnokkal való aratásában 80—90 százalékot, a cukcrrépasze- désben 90—95 százalékot, a nyers gyapot gyapotsziAlőgépekkel való aratásában 60—70 százalékot, a ,’hoaszuroshu len vetésében és be­takarításában 80—90 százalékot, a burgonya vetésében, sorközi meg­művelésében és szedésében 55—60 százalékot, a szénakaszálásban és a silózásban 70—80 százalékot. Biztosítani kell a gép- és trak­torállomások munkájának további javítását, ki kell szélesíteni tevé­kenységüket a fáradságos munka­folyamatok gépesítése terén, a kolhozok termelőmunkájának va­lamennyi ágában. Fokozni kell a gép- és traktorállomások felelős­ségét a mezőgazdasági növény fajták és az állattenyésztés hoza­mára* vonatkozó tervek teljesité séért. Az ötéves (terv végére kb. 50 százalékkal növelni kell a gép- és traktcrállomások traktor állomá­nyának teljesítőképességét, külö .nősen a mezőgazdasági növényfaj­ták sorközi megműveléséhez szük­séges gépeket vontató sorműveló órakorokét. Az ötéves terv alatt biztosítani kell a traktorok napi teljesítményének kb. 50 százalékos emelését. Be kelj fejezni a gazdar s ágasabb Diesel-motoros traktorok bevezetését. A Litván, ,a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság brm növelni kell^ a gép- és trak­toré-lomások hálózatát és ezeket az állomásokat traktorokkal és mezőgazdasági gépekkel kell el­látni. Az egyik legfontosabb feladat a villamositraktorok és a vi-l;amos- energia felhasználásával működő mezőgazdasági gépek bevezetése, különösen azokon a vidékeken, ahol nagy vizierőműtelepek van.­T /'ll Biztosítsa, hogy a kolhozok -LvJ. beruházásai elsősorban a kö­zös gazdaság fejlesztését célozzák: gazdasági épületek, állattartáshoz szükséges helyiségek, öntöző- és le­vezető csatornák, víztárolók építé­sére, a földeknek a bozóttól való megtisztítására, mezővédő erdősá­vok ültetésére,’ kolhoz-villanytelepek és egyéb olyan építmények létesíté­sére, amelyek a kolhozok közös gaz­daságának sikeres fejlesztéséhez^ a kolhozok és a kolhozparasztok jöve­delmének növeléséhez elkerülhetetle­nül szükségesek­n A szovhozok fejlesztése teTén • a legfontosabb feladat az árutermelés növelése, elsősorban bú­zában, finom- é3 félfinom gyapjú­ban, húsban, továbbá az állatte­nyésztő kolhozok ellátása faj-apa­állatokkal. Hogy a szovhozok jószágállomá­nya részére szilárd takarmánybázist teremtsenek és teljesen biztosítsák a jószágállomány durva és nedvdus takarmányát, a szovhozokban 45— 55 százalékkal növelni kell a takar­mányfélék vetésterületét, a szovho­zokban biztosítani kell az összes me­zőgazdasági növényfajták termés­hozamának jelentős emelését. A szovhozok szarvasmarha-állományát 35—40 százalékkal, tehénállományát 70—75 százalékkal, juhállományát 75—80 százalékkal, sertésállomá­nyát 40—45 százalékkal emeljék. 1955-re a szovhozokban egy-egy tehén fejési eredményét a követke­ző színvonalra emelje: a feketeföld. övezeten kivül eső területeken 3500 —3900 kilogrammra, a középső fe­keteföld-övezetben 3000—3400, Észak- és Dél-Kaukázusban 2800— 3200, Szibériában és Kazahsztán északi területein 2400—2900, a vol­gamenti,. középázsiai Kaukázuson túli és délkazahsztáni faj állatte­nyésztő kolhozokban 2100—2600 kg-ra. A szovhozokban egy-egy finom­gyapjas juh átlagos nyírási eredmé­nyét a következőképpen emelje: Dél- és Észak-Kaukázusban és a Yolga-mentén 5.5—6.5 kg-ra, Szibé­riában, Kazahsztánban, Közép- Ázsiában és a Kaukázuson túl 4.5— 5-0 kg-ra, A kolhozokban lényegében be kell fejezni valamennyi munkaigényesebb munkafolyamat gépesítését a föld­művelésben, az állattenyésztésben, a takarmánytermelésben és a takar­mány-előkészítésben. A szovhozok­ban nagy mennyiségben lakóháza­kat, kulturális és gazdasági épülete­ket keik építeni. "I O A mezőgazdasági termelés elő- ■L<"' irt növekedésének biztosítá­sára az ötéves terv alatt a mezőgaz­daságban kb. 2.1-szer, az öntözési és vízgazdálkodási létesítmények terén pedig kb. négyszer akkora összegű állami beruházást kell végrehajtani, mint a negyedik ötéves tervben. Ili. Az árwfopgaüoias, a közlekedés és a íávliözlés terén 1 Az ipari és mezőgazdasági tér-**-® melés növekedése alapján az ötéves terv ideje alatt kb. 70 száza­lékkal növelje az állami és szövetke zeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalmát. 1955-re, az 1950. évihez viszo­nyítva, a következő arányban nö­velje a legfontosabb áruk eladását a lakosság részére: a húsárukból 90 százalékkal, halfélékből 70,. állati zsirból 70 százalékkal, sajtból két­szer annyi;, növényi olajból kétszer annyit, zöldség-, gyümölcs- és tejkon- zervekből * 2.5—3-szor annyit, cukor­ból kétszer annyit, teából kétszer annyit, borból kétszer annyit, sörből 80 százalékkal, ruházatból 80 száza­lékkal, pamut-, gyapjú-, selyem- és lenanyagokból 70 százalékkal, lábbe­liből 80 százalékkal, harisnya és zok­niból kétszer annyit, kötöttárukból 2.2-szer annyit, bútorból háromszor annyit, fémből készült edényekből 2.5-szer annyit, kerékpárból 3.5-szer annyit, varrógépből 2.4-szer annyit, rádió- és televíziós vevőkészülékek­ből kétszer annyit, órából 2-2-szer annyit, háztartási jégszekrényekből, mosógépekből, porszívókból több­ször annyit kell eladni. Az ötéves terv alatt bővítsék az étkezdék, vendéglők, teázók hálózatát és kb. 80 százalékkal növeljék a közélelmezési vállalatok termelését, jelentősen növelve ártok választékát. Növelje az élelmiszereket, ruhát, lábbelit, textilanyagokat, bútort, edényt, gazdasági árucikkeket, kultu­rális szükségleti cikkeket és építő­anyagokat forgalomba hozó különle­ges boltok számát. Jelentősen emelni | kell az ipar és a kereskedelmi háló-1 zat céljait szolgáló hütőházak is' raktárak épitését. Folytatni kell az élelmiszer-áruházak, étkezdék, ven­déglők és raktárak felszerelését hűtő- berendezésekkel és a legújabb felsze­relésekkel. 2 A vasúti, közlekedés árufor­galma 1955-re 55—40 száza­lékkal emelkedik az 1950: évihez vi­szonyítva, a folyami közlekedésé 75 —SO, a tengeri közlekedésé 55—60, a gépkocsiközk-kedésé 80—85 száza­lékkal, a légiközlekedésé legalább kétszeresen, az olaj és gáz csőveze­tékeké kb. ötszörösen. 3 A vasúti közlekedés területén * a legfontosabb feladat legyen a vasútvonalak teljesitőképességéneK növelése. Ennek megfelelően: a) Az előző ötéves tervhez képest kb. 60 százalékkal több másodrendű vonalat és négyszer annyi villamosi tott vasútvonalat kell üzembehelyez­ni. Az állomási rendezővágányok hosszát a vasutak üzemi útvonalaik­nak kb. 46 százalékára kell emelni, b) * Körülbelül 2.5-szer annyi uj vasútvonalat kell építeni és átadni a rendszeres forgalomnak, mint 1946— 1950-ben. Be kell fejezni a délszibé­riai fővasűtvonal épitését az Abalcan- tól Akmolinszkig terjedő szakaszon. Be kell fejezni a Csardzsou—Kun- grád vasútvonal épitését és hozzá kell fogni a Kungrád—Makat-vonal építéséhez. Meg kell indítani a Krasznojarszk —Jeniszejszk, Gurjev—Asztrahán, Agriz—Pronino-Szurgut vasútvonalak épitését. A Litván, Lett és Észt Szov­jet Szocialista Köztársaságokban el Péntek, 1953 aug. 33. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom