Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-15 / 191. szám
Etessünk nyáron is sílótakarmáhyt / 'Azokon a helyeken, ahol a zöld.’ takarmány kellő mennyiségben nem áll rendelkezésre- és silóval rendelkeznek, feltétlenül meg kell kezdeni a silótakarmányok etetését. A silótakarmányok egész év folyamán etethetök, A siló takarmány a takarmánybázist teljesebb értékűvé teszi. Etetése ;jó hatással van az állatok egészségére, étvágyára, elősegíti a jobb 'termékenyülést,- biztosítja a telje,sértékü utódokat, megjavítja a tej és vaj minőségét. A silótakarmányok fogyasztásához az állatokat fokozatosan szoktassuk hozzá. Ag etetést egész kis adaggal kezdjük, amit fokozatosan emelhetünk. Növendékállatok,' sertések részére csak ldfogásta- lan minőségű, kevés rostot tartalmazó silótakarmányókat hasz, náljunk fel'. Ezek részére már. most készítsünk télire, jóminösé- gü csaíamádéból zöld lucernával kevertcn sílótakarmányoka-t. ( Becsül!ülik meg minden tak_§Tniányoz.ásra alkalmas anyagot A fend kívül száraz és meleg időjárás következtében, a legelők nem, nyújtanák, kellő mennyiségű és minőségű táplálékot állataink számúra, Állataink zavartalan termelésének és a növendékállatok zavartalan fejlődésének biztosítása érdekében mindent el kell követnünk, hogy a takarmányozásban zavarok ne álljanak elő. Ez különös. képpcn feladatunkká teszi a takarmányozásra alkalmas anyagok megbecsülését. A tavaszi kalászosok szalmája — hu, azi megfelelően tároljuk, — kiváló szénapólló takarmány lesz a iél folyamán. Ugyancsajz növelj a io, kormány bázist a gabonafélék tőre kje és polyvája. Mind a takarmányozásra alkalmas szalmák,mind a pelyvák, iörekek kazalozásánál arra kell lerekedni, hogy az minél kisebb vesztességgel legyen megóv- /ható a felhasználásig. A szalma- töreh, pelyvakcizlpk helyét úgy válasszuk meg, hogy a csapadék, viz ne folyhasson a kozlak alá. Kazlak helyéül lehetőleg magasabb fekvésű helyet válasszunk ki, abban az esetben, ha kénytelenek volnánk mélyebb fekvésű helyen kazalozni, úgy megfelelő árkolással gondoskodjunk a. kazlak környékére futó csapadék elvezetéséről• A szalmakazlak hosszúságát úgy méretezzük és a kazlak tetőzetét kellő időben agy kezdjük cl hogy minden kazalnak rendes i&teje legyen. Vigyázzunk, hogy a poíyvcc-, törekkazlak ne nyúljanak, ne terüljenek, ne laposodjanak el. Legjobbak a 2 méter szélesre rakott, 2—2 és fél méternyi magas, tömötten és egyenletesen rakott, vastagon beszalmázoti poly- vakazlak. A tavaszi kalászosok szalmakazlait, a polyva- és törek- kazlakat ősziek szalmájával alaposan tetőzzük be, hogy ne kezdje ki a kazlat a szél s nyomatékkai fogassuk le- Az így békazlazbít takarmány szalma, iörek és polyva kiváló téli takarmány lesz. ‘ A: réteken és lucernaföldekén lévő szénaboglyákat — különösen egyéni gazdálkodóknál — mielőbb hordjuk pe a szérüskeribe, rakjuk kazlakba, pajtába. Kazlakba való tárolás esetén magastekvésü helyen kazalozzunk és ősziek szalmájával alaposan fedjük be a kazlakat. A száraz időben behordott és kellő gondossággal tárolt szénakazlak veszteségmentesen tárolhatók el a felhasználásig. —------------------~--------------A NAGYKANIZSAI FINOM- MECHANIKAI VÁLLALAT ÚRÁSMÜHELYE .t '< Nagykanizsa, Sztálin-nt 12. Teícfon: 12-74. J, ' Vállal: vósuöki. munkát, ezüst. I ékszer és dísztárgy javítást. „Uj világot láttunk" Parasztküldöíteink a kapuvári gépállomáson és a feriődi kísérleti gazdaságban ODAKINT,' AZ AUGUSZTASi ÉJSZAKÁBAN milliárdnyi csillag, mint. megannyi apró kis Jámpás szórja fehér fényét az alvó- földekre, házakra, emberekre. Néha játékos szellő suhan be a nyitott ablakokon, megsimogatva a szobában lévőket. Magával hozza odakintrol az élettől-terhes das föld. a messzi mezők virágainak illatát. Alszik az egész falu. Tizenegy óra elmúlt. A miliályi Táncsics termelőszövetkezet egyes -gazdasági 'egységednek -megtekintése alaposan elfárasztotta ,pai:asztküídöttségünk tagjait, de - ma valahogyan nem jön álom a sze- . műkre. , Fekszenek az- ágyon és néznek élőre, ki á szabadba, a csillagfé- hiyes éjszakába. Néznek, de most nem az ..ablak- -előtt bólogató fákat, vagy a láthatár alján .lévő csillagokat látják, hanem, a napfényes zalai dombokat-,'_gzeiid lankákat; a szülőföldjüket. SORSDÖNTŐ' EL1ÍATAKOZA- ,SOK születnek most ebekben az emberekben.. Itt-ott megvillan az égő cigaretta parazsa. Csend van. Mindenki •magába mélyed, " -valamennyit feszit-ik az . uj gondolatok. Érezni a levegőben, hogy csak egyetlen sző kellene és mindenkiből kirobbannának a nagy elhatározások", de még várnak. Várnak, hogy valaki megkezdje, azután hozzátegyék ők is a magukét' és így ter- yezzeuek, alakítsák a jövőt, ahogyan meg akarják változtatni eddigi életüket. ‘ Farkas Sándor, a mumoriak küldötte már nem bírja tovább. Valami kényszerítő erőt érez, hogy most megszólaljon és elmondja, hogy mit akar milyen gondolatok feszitik belülről. “ k Kissé felhuzódik az ágyban-, könyökére támasztja fejét, azután lassan, megfontoltan beszélni kezd. Hangja megtölti az egész szobát. , — Én azelőtt is olvastam a mi- hályi Táncsicsról. Az újságok sokat. írtak róla. Az ellenség azt hazudta a faluban, hogy „ez nem igaz. Félre akarnak vezetni bennünket az újságok. Ez csak olyan kommunista propaganda/* Állandó kétségek között voltam. Nem akadt senki, aki azt mondta volna nekem,- hqgy én voltam már abban a termelőszövetkezetben. Úgy van.az . szóról-szóra, ahogyan az újságok írják. A. népnevelőkkel-■' ugyan sokat beszélgettem. Ök azt mondták, hogy jobb a termelőszövetkezetben. A többiek pedig mást hireszteltek. Tudtam, hogy a kommunisták igazat mondanak, hiszen még soha nem csaptak be sen-" kit. De bennünket egyszerű dolgozó parasztokat butaságba tartottak á múltban. Sokan félrevezettek ben‘- nünket... . hiába na,: ingadoztam- De most... — emelkedik fel egy kissé a hangja — most áz én saját szememmel láttam, ' hogy igazolt mondtak a .kommunisták. Saját kezemmel foghattam meg a fejőgépeket, láttam őket működni. Beszéltem azokkal az emberekkel, akik 16-—18.000 forintokat keresnek egy évben a szövetkezetben. Most,már tudom, hogy az ellenség - hazudott Azt-akarták, hogy kínlódjunk- csak tovább magunkban. Azt akarták és akarják, hogy sose élhessünk jómódban, hogy buták nigradjxnik és újra a hyakunkra. erőszakoljálL~nra- gükat Én elvtársak már döntöttem. Ha hazamegyek, elinondom-rn|üjíLen.- kinek áz igazságot. Addig nem nyugszom, amig nem lesz termelo-- szövetke.ze-ti csoport Mumoron. Emyes József, a dióskáliak küldötte sem bírta már magábatartani a mondanivalót, rögtön belekapcsolódott a beszélgetésbe. — Nálunk is azt " hireszteltek. hogy a csoporttagoknak még ruhájuk sincsen. Itt meg azt láttuk- hogy cgyiknek-másiknak öt pár ' lábbelije is van. Ej .. . csak előbb lettem -volna ilyen okos, most már én is -másképp állnék. Micsoda helyük van még a gyerekeiknek is. Mikor nézett úgy ki egy parasztgyerek, mint itt, egy szövetkezeti tagé? 189ha. Olyanok a napközi otthonban, mint azelőtt az urak gyerekei. Ilyen ruhákban, Ilyen gondozásban ón is szivésőn tudnám a gyerekeimet, h/u is eldöntöttem. Nem dolgozom tovább egyedül. Sokáig folyik még a szó elalvás előtt. Dolgozik az élmények hatása mindenkiben. Gondolatban már kialakították magukban a képet. Látják az uj, hatalmas táblákat. A vígan pöfögő traktorokat, a du3 termést, a kacagó, gondtalan gyermekeket,-a-rádiói:, a lakásban, az . uj életet. másnap korán ,kelünk. A bőséges reggeli után újból autóbuszra szállunk, hogy megnézzük a kapuvári mezőgazdasági gépállomást. Az udvaron ott sorakoznak a különböző gépek. Ragyogó tiszták ezek a hatalmas vas és acél alkotások. Még a .pihenő gépekben is érezni az , erőt, mintha mindegyik azt hirdetné, hagy velem meg lehet hódítani a természetet, többtermésre lehet bírni a földet. Főleg szovjet és, cseh gyártmányú gépekkel találkozunk. • Megnyugtató és jó dolog érezni, hogy bármerre megyünk, -mindenütt találkozunk nagy. barátunk, a Szovjetunió segítségével. ők adnak támogatást ahhoz, hogy gépesítsük mezőgazdaságunkat és felszabaduljanak dolgozó parasztjaink a nehéz, kemény- testi munkától. Kultívátorok, 4—G—8 soros ekék, vetőgépek, burgonyaültető, fépasze- dö. gép. Valamennyi azért van, hogy könnyebbé, vidámabbá és eredményesebbé tegye a dolgozó paraszt munkáját. Láttunk silótöltöt, amivel két és fél nap alatt meg lehet tölteni egy száz köbméteres silót, ku- korieamorzsolót, amivel 70 mázsa morzsolható 1c egyetlen nap alatt. És ezután láttuk a gépállomás .büszkeségét: a kombájnt. Szinte lenyügözőek a' gép hatalmas méretei. Ezernyi kérdéssel ostromolták küldötteink a gépállomás vezetőit. Működése, -beindítása, munkája, teljesítménye, egyes részei, minden érdekelte dolgozó parasztjainkat. Már. mindenki tudta, hallotta de még mindig szájr.ól-szájra járt a csodálkozás: — Hetven ember munkáját végzi el ez a gép. Arat 'és csépel is egyszerre HÁNY ARATÓ PUSZTULT £L a múltban az urasági földeken az aratás, az embertelen munka közben. \ híg, zsirtalan levesekkel, a pár falat' avas szalonnával nem lehetett- bírni ezt a munkát. Különösen amikor ett állott hátuk mögött az intéző, a keresztek aljába- dőlve a csendőrök. Vágni kellett . hajnali két ódától besötétedésig, inert különben még" kukoricás kenyér sem lesz a családban. A felszabadulás után már eltűnt a csendőrszurony, eltűntek az intézők, de az aratás megmaradt a legkeményebb paraszti munkának. És most itt a gép, az emberi alkotó munka büszkesége, ami megszabadítja ettől, is dolgozó pár ászt Ságunkat. Be a szövetkezetbe! — Ezt hirdették ezek a gépek, Mintha mind azt mondották volna: — Törülje-, tek el a mesgyéket, gazdálkodjatok közösen, mi segítünk, megmentünk a nagy munkától. Az eredményeket láttuk előző nap a.Táncsicsban. Most megnéztük azokat a. gépeket is, amelyek segítségével elérték azokat. Ezeket használták, ezeket vették igénybe. Ezért -kétméteresek a Táncsics kukoricái, mert a gép alaposan elvégezte a mélyszántást, vetőszántást, a kapálást. Ezért- 15 mázsás a búzájuk, mert ott is ezek végezték a mélyszántást, gép csinálta a keresztsoros vetést. . 1 A kapuvári gépállomáson látottak után ismét a közös- gazdálkodás felé billent a mérleg serpenyője. Most már csak á fértődi kísérleti gazdaság volt hátra. Megnéztük akt is. hogy megismerkedjünk a legújabb szovjet módszerek alapján folytatott agrotechnikai kísérletekkel. Porpáezi Aladár, az intézet Kos- suth-dijas vezetője fogadta küldötteinket. Röviden ismertette a kísérleti gazdaság munkáját, azután kimentünk az egyes üzemegységekre. CITROM. Ugyan ki gondolta volna, hogy Magyarországon valamikor nemcsak a gazdag kastélyok üvegházaiban találkozunk ezzel a növénnyel. Fertődön nagyon eredményesen folynak a kísérletek a citrom hazai meghonosítására. Az első biztató eredmények már megvannak. A citromfák százait, láttuk. telve az augusztusi bőségben érlelődő, fejlődő citromokkal. Legnagyobb részünk itt a kísérleti gazdaságban' találkozott először a batátával is. A termése burgonyához hasonló, ezért -édesburgonyának is nevezik. Az előnye az, hogy 3— 400 mázsát is megterem holdanként. Különösen az ipari célokra való termesztése -nagyon kifizetődő. Mázsájából 60—tO százalékkal több szesz készíthető, mint. a rendes burgonyából. A dió oltásával is eredményesen kísérleteznek a. gazdaságban. Sikerült ■ olymódon 4.5—5 centiméter nagyságú vékony, de keményhéjju diót kitenyészteniök. Kukoricájuk valamivel még szebb, mint a Táncsicsé. Igaz, itt csak a. már említett heterazis kukorica, található. Kitartó kísérletezéssel keresik azokat á ' fajokat, amelyeknek keresztezéséből a legkiválóbb kukoricát lehet kitenyésztehi. *" Elmondják a gazdaság- vezetői, hogy csupán a lieterózis kukorica vetésével — ha az már országos méretekben történik — hét millió mázsával lesz magasabb a termés. Ez pedig annyit jelent, hogy évente 100.000 sértéssel hizlalhatunk többet. sok millió kilóval több hús kerülhet dolgozóink asztalára. - " KOMOLY TUDÓSOK ezek a dolgozók, hiúk ebben a kísérleti intézetben dolgoznak. Szívvel-lélekkel végzik munkájukat. Gyakran keresik fel őket tanácsokért az ország távolabbi részében lévő termelőszövetkezetekből is. ők pedig szívesen segítenek, Iiisz_en céljaik megegyeznek dolgozó parasztjaink célkitűzéseivel. Azt akarják, hogy minél többet hozzon a föld s- ezzel soha nem látot't színvonalra emeljük népünk életét.- Még arra is felhívják küldöttségünk tagjainak figyelmét, hogy levélben. is bátran fordulhatnak hozzájuk, ha valami problémájuk vau. A ma kutatói már nem elefánt- csont toronyban ülő. az élettől elzárkózott emberek. Tudják, hogy munkájuk -akkor lesz igazán eredményes, ha minél szorosabb kapcsolatban vannak a gyakorlati termelő munkát végző emberekkel. Porpáezi Aladár, az intézet vezetőié is.-azt mondotta: — j( mezőgaz-’ dásági -tudomány- csak akkor '•értékes, ha a gyakorlatot szolgálja. A bucsuzáskor történt egész két napos látogatásunk egyik legszebb, legmegragad óbb élménye: egymás után Írták be küldötteink nevüket a kísérleti gazdaság vendégkönyvébe. Farkas Sándor, mumori küldött vette kézbe utoljára a tollat. Gondosan, olvashatóan irta le nevét, . ■.. azután megállt egy pillanatig. .. • Várt. Úgy érezte, hogy nevének leírása ez még kevés. Gondolkozott ■ . . Ugyan mivel is fejezhetné ki legjobban örömét, boldogságát,- amiért tagja lehetett a zalai parasztküldöttségnek. Csak egy pillanatra állt meg kezében a toll, azután újra bemártotta a tintába, és kemény, határozott' vonásokkal irta be a vendégkönyvbe a neve után: „Én, mint egyénileg dolgozó paraszt elhatároztam, hogy. hazatérve belépek a termelőszövetkezeti csoportba.** A túláradó jókedv adta a dalokat egész utón hazafelé küldötteink, dolgozó parasztjaink szájába. Valamennyién döntöttek. Uj, szebb világot láttak Mihályiban, Kapuváron, Fertődön. Hazatérve falujukba, ennek az-uj világnak élvonalbeli harcosai lesznek és keményen küzdenek azért, hogy uj életet teremtsenek a zalai földeken. Balog]ti Zoltán j Ötéves térniük Mkeietv í 1 kiállítás 1952 évi augusztus , * 39—szeptember 7. Rendezi a ] Zala megyei Tanács Végrehaj- £ > főbizottsága. . J A kiállítás helye: Zalaegerszeg. * l Járási Kulturház (Arany Bá { 3 rány). * . Műsoros ünnepi megnyitó: 1952 , * augusztus 19-én este fél S * 3 órakor. Beszédet mond: Né- [ , meth Károly elvtárs a MDF , * MB tagja, ’ l * A kiállítás nyitva: hétköznap » 1 délelőtt 9—1 óráig', délután 3 f » ~ü óráig, vasárnap délelőtt 9 \ 1 órától este 9 óráig. ; 3 V megyei torvkiállitás mellett [ >< egyidőben nyílik meg az első f * vidéki népművészeti kiállítás ^ 3 augusztus 19—29-ig. a kiállítás [ 2 megtekintése díjtalan. . , Látogassuk csoportosan a ki- ‘ i állítást! i ***& r‘ * K*~Kk tóejiv szovjet téivü kit Qlipi élűiét szerzett Borisz Andrejev 25 évvel eze- lőtt kezdte meg sportpályafutását. Beiratkozott az egyik moszkvai lövészkörbe; melynek Pavel Dmitrijevics Ponomarev tapasztalt lövészmester volt a vezető, jc. A lövészkor vezetője nyomban észrervette a fiatal céllövö tehetségét. Andrejev rendkívüli ki. tartással, nyugodtsággal. éles szemmel és biztos kézzel rendelkezett. Neve csakhamar ismeretes lett a sportkörökben. Résztvett majd- , nem minden osszszövetségi lövészversenyen és több mint húsz. szór javította meg a szovjet cteucseredményt. Megkapta a sport érdemes mestere cinret. De kevesen tudták, mennyi erőt és energiát fordított Andrejev, a sport érdemes mestere az edzésekre', mig elérte á csúcseredményeket, Borisz Andrejev. a sport érdé- / uies mestere nagyszerű tudásáról tett tanúságot a, XV. olimpián. Malmiban történt az olimpiai lőtéren. A kispuska-lövés versenyei folytak. A finn Yiö- men és a norvég* 1 Jíongshaug 1164 kört lőtt. Borisz Andrejev lép a tüzelöállásba. Három testhelyzetből: állva, térdelve és fekve kellett lőnie. Fekvő testhelyzetben a román Sarbu, akit Andrejev -már a versenyekről ismert, 40/400 kört lőtt. Andrejev álló testhelyzetből 346, térdelő tért- helyzetből 387 kört lőtt. Hátra volt még a fekvő testhelyzet. A szovjet sportolónak, hogy megelőzze az előtte 399 kört lőtt 3 ellenfelét. meg kellett" ismételnie a román céllövö teljesítményét. A nézők visszafojtott lélekzettel figyelték Andrejev minden mozdulatát. Sokan kételkedtek a szovjet lövészben. Andrejev elfoglalta a löállást és megkezdte a lövést, Mind a 40 lövése a tizes körbe csapódott be. A birák kihirdették: 400 elérhető körből 400 kört. lőtt! Borisz Andrejev szovjet spor-f toló kétszer lépett fel a győzelmi emelvényre, két olimpiai érmet szerzett. Egy nyugatnémet újságíró az amerikai ütmekről Mit mutatnak be az amerikai gyarmatosítók azoknak a népeknek, amelyeket rabságra akarnak , fogni? Vájjon milyen szellemi táplálékot nyújtanak azoknak az embereknek, akiket meg akarnák fosztani saját hazájuktól és kultúrájuktól ? Hogyan népszerűsítik a háborút és a fajgyűlöletet? Hogyan igyekeznek még csak elfelejtetni is az igazi emberi és művészi alkotásokat? íme igy Írja le egy német újságíró a „Fos; hangja“ nevű nyugatberlini moziban szerzett élményeit: „Az előadás a heti filmhíradóval kezdődik. Már a címek is visszataszitó- ak: Uj amerikai csapatok indulnak Európába — Bombák Korea felett — Szépség királynő — Uj atomfegyver. Utána levetítik 11 nagy filmet. Tartalma: gépfegv- verfilz, halottak. égő cigaretta- véggel kiűzött emberi arcok, pofonok, állkapopsütések, hasbaru- gások, gengszterek és szeretőik felvonulása, végül „bekövetkezik“ az elkerülhetetlen happyend. Még egy reklám is,feltűnik: „Látogassátok az amerikai könyvtárat, hallgassatok kul tűre lead ásókat“, íme az amerikai kultúra; MOZI Zalaegerszeg: augusztus 14— 17-igt, HÍV A TENGER Nagykanizsa: augusztus 14—17-ig:, V ADY LZORSZÁG ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Felelős szerkesztő: Szántó Jenő — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: Zalaegerszeg. Kossuth Lajos-utca 22: Telefon: 250. -— Kiadóhivatal: Zalaegerszeg. Széchenyi-tér 1 Telefon: 102. - Készült a Vasmegyei Nyomdaipari Vállalatnál Szombathely. Kossuth Lajos-utca 6. Telefon: 75. — Felelős vetülő; Hegedűs dyMitK
