Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-15 / 191. szám

'ZÖ'an a Magyar Függetlenségi Nép­front Elnökségétől levél érkezett, amelyet az országgyűlés jegyzőjo felolvasott. tiAz országgyűlés elnökének, Bu­dapest A Magyar Függetlenségi Népfront Elnöksége Rónai Sándor elvtársai javasolja az országgyűlés elnökéül­Budapest, 1952 augusztus 14-én. Rákosi Mátyás ■— hangzik a Magyar Független­ségi Népfront Elnökségének levele. Az országgyűlés a Magyar Füg­getlenségi Népfront jelölése alap­ján Rónai Sándor elvtársat megvá­lasztotta az országgyűlés elnökévé. Nagyistók József ezután bezárta az országgyűlés ülését­KOREAI ESEMÉNYEK Az amerikai repülőgépek ismét berepültek a fegyverszüneti tár­gyalások színhelye fölé, s ezzel ni őst már negyedszer sértették meg Pannáindzson semlegességét. ★ Az USA 45. „nemzetőr“ hadosz­tálya 8 ezer főnyi veszteség után visszavonult a csorvoni arcvonal­ról. A hadosztály szigorú harci kiképzésben részesült, mégis ál­landóan vereséget szenvedett a ko. reai-kinai népi erőktől. k Az amerikai imperialisták be­jelentették. hogy 27 ezer koreai hadifoglyot önkényesen átadtak Li Szin Maiinak. Az önkényes el­járás nagy felháborodást váltott ki, s a panmindzsoni^megfigyelök szerint az amerikaiak e cselekede­tükkel durván megsértették a genfi konvenciót és törvénytele­nül jártak el. LEGÚJABB HÍREK — A VIETNAMI NEPHADSE- EEG alakulatai kiverték Csang- Kai-Sek. csapatait és az.egyéb ban­ditákat Laokai és Hagjan tarto­mányból. E harcok során 856 ban­ditát öltek meg vagy sebesitettek meg, nagymennyiségű hadifelszere­lést zsákmányoltak. Julius 21-én a népi erők lerombolták a Saint Jac­ques hegyfok közelében lévő tiszt- képző tábort. — TEHERÁNBAN hivatalosan megszüntették az ostromállapotot az ország egyéb részein azonban to­vábbra is érvényben marad a statá­rium. — AZ ÁZSIÁI és csendesóceáni békeértekezletre Burmában már erősen folynak az előkészületek. Még ebben a hónapban megvá­lasztják a lakosság minden réte­gét képviselő küldöttséget. — A MAROKKÓI KOMMUNIS­TA PÁRT felhívta a dolgozókat és a pártokat, tömörüljenek egységes nemzeti frontba, hogy kiharcolhas­sák: az ENSz legközelebbi közgyű­lésén tűzze napirendre a marokkói kérdést; — A NÉPI TILTAKOZÁS ha­tására — mint ismeretes — a bel­ga kormány 21 hónapra szállítja le a katonai szolgálati időt, an­nak ellenére .hogy az „európai vé­delmi közösség“ tagállamainak ülésén az amerikaiak a katonai szolgálati idő meghosszabbítását követelték. A tagállamok azon­ban megtagadták az amerikai kö- "V" Q 1 V» — RIDGWAY pestistábornok új­ra Nyugat-Németországba utazik, hogy megszemlélje az USA haderői­nek majna-f rankíurti főhadiszállá­sát, amely az USA összes: Európá­ban, Észak-Afrikában és a Közel- Keleten állomásozó csapatainak központi főparancsnoksága lesz. ISMÉT NAGY NYEREMÉNYEK A TOTÓBAN! 12 találat —20.200 forint 11 találat =850 forint 10 találat = 125 forint Felhívjuk a fogadók figyelmét, hogy a Dohánygyár _Csepeli Szi kra Nyári Kupa mérkőzés Csepelen kerül lejátszásra, TOTOZZON! NYERHET!-a »' wrmmtxnmmmmrnmmmmmmBmmmmmmmnmmm, Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a koreai nép felszabadulásának hetedik évfordulója alkalmából llákoNi r "cityás elvtárs távinita Kim Ír Szén ehtársnak Kim ír Szén elvtársnak, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztár­saság minisztertanácsa elnöké­nek. Phenjan. Engedje meg Miniszterelnök Elvtárs, hogy ;A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság legna­gyobb nemzeti ünnepén, a koreai nép felszabadulásának hetedik évfordulóján, a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa és az egész magyar nép nevében forró testvéri üdvözletemet küldjem önnek és az egész koreai népnek, A dicső koreai nép eredményes alkotómunkájával és az imperia­lista betolakodók ellen folytatott hősi harcával az egész világ bé- kcszereíő népeinek megbecsülését és rokonszenvét vivta ki. A ma­gyar nép és közös felszabadítónk, a hatalmas Szovjetunió vezetése alatt küzdő 800 milliós nagy bé­ketábor szilárdan hisz a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság végső diadalában. RÁKOSI MÁTYÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Dobi Sstván elvtárs távirata Kim Dm Bon eivtársnak Ma ünnepli Korea felszabadulásának évfordulóját Rim Du Bon elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság Legfelső Nemzetgyűlése Elnöksége elnökének Phenjan. A koreai népnek a dicsőséges Szovjet Hadsereg által töitént felszabadulása hetedik évforduló­ja alkalmából a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében forró üdvözlete­met küldöm önnek és a hős ko­reai népnek, A Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság népé­nek hősiességét és bátor helytál­lását a tömegmészárlás fegyve­K dt alkalmazó imperialista ráü­li ellen vivőit harcában a ma­gyar nép és a békeszerető embe­rek százmilliói szerte a világon egyre fokozódó lelkesedéssel és csodálattal kísérik. Kívánom, hogy a koreai nép hősi szabad­ságharcát mielőbb teljes siker koronázza, DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kiss Károly elvlárs távirata Pák Hen En elvtársnak Pák Hen En elvtársnak, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminiszterének, Phenjan, A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünne­pe alkalmából fogadja, külügy­miniszter elvtárs, legforróbb jókí­vánságaimat. A magyar nép jól tudja, hogy a koreai nép az im­perialista háborús gyújtogatok és tömeggyilkosok ellen folytatott hősi harcában a világ népeinek békéjéért küzd és biztos abban, hogy ez a harc a hős koreai nép győzelmével fog végződni. Kívá­nom, hogy a 'épeink között ki­alakult testvéri viszony és elsza­kíthatatlan barátság még tovább szilárduljon és egyre jelentéke­nyebb tényezővé váljék a Szov­jetunió vezette hatalmas béketá­bornak a tartós békéért és az emberiség boldog jövőjéért foly­tatott harcában* KISS KAROLY, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. I begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáré! Öt nap választ el csupán alkot­mányunk ünnepétől, amelyre a me­gyék vállalták gabönabegyüjtcsi ter­vük teljesítését, illetve túlteljesíté­sét. A megyék között lelkes küzde­lem folyik a győzelemért, a minisz­tertanács vánd'orzászlójáért és a be­gyűjtési minisztérium vándorzászlói- nak elnyeréséért- Zala megye után már Vas megye is 100 százalékon felül teljesítette gabonabegvüjtési tervét. Veszprém, Pest és Heves megye pedig 90 százalékon . felül teljesítette tervét. A gabonabegyüjtési verseny állá­sa : I. Zala 102.0, 2. Vas 101, 3. Veszprém 94, 4. Pest 91.1, 5. Heves 90.1, G. Győr 85.3, 7- Komárom 85, 8. Somogy S4.0, 9- Csongrád S3'5, 10. Szolnok 82.9, 11. Békés 82 5, 12- Szabolcs 79.4, 13. Báes 7S-3, 14. Hajdú 78.2. 15. Tolna 77.1, 16­Nógrád 76.3, 17. Fejér 74, IS. Ba­ranya 73-6, 19, Borsod 69.1 szá­zalék. — AZ ANGOL HAJÓÉPÍTŐ és gépipari szakszervezetek szövetségé­nek konferenciája elfogadta azt. a javaslatot, hogy haladéktalanul meg­beszélést tartsanak a gépipari mun­káltatókkal a munkabéremelés ügyé­ben. — „SZERZŐDÉSEK RATIFI­KÁCIÓJA“ megjelölésű alapra a nyugatnémetországi nagyiparosok nagy összeget adtak ál Adenaiur- nelc, hogy .ebből ,/megajándékozza“ azokat a képviselőket, a kik a külön­szerződés ratifikációja ellen készül­nek szavazni — PABLO NERUDA, az ismert költő, világhírű békeliarcos . négy évi száműzetés után hazatért Chilé­be. ' ' . . kánikula Várható időjárás: nyugat felől növekvő felhőzet, néhány keljen zá­poreső, zivatar. Mérsékelt déli-dél­nyugati szél. A hőség nyugaton és északon kissé csökken. délkeleten nem változik. Várható hőmérsékleti értékek: reggel 16—19, délben nyu­gaton és ’ északon 3.1—34, délkeleten 33—36 fok között. Ötéves Tervkölesösi V. sorsolása AUGUSZTUS 20—23-IG BUDAPESTEN Augusztus 20. délelőtt 10—fel 1 óráig ünnepélyes megnyitó és sorsolás a Margitsziget! Szabadtéri Színpadon. Délután fél 3 órai kezdettel sorsolás a Margitszigeti Szabad­téri Színpadon. Augusztus 21. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. Augusztus 22. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. Augusztus 23. délután 3 órakor Főiskola nagytermében. A SORSOLÁS NYILVÁNOS! SZABAD BELÉPÉS! sorsolás a Zenemű vészeli sorsolás a Zeneművészed i sorsolás a Zeneművészeti Ilót évvel ezelőtt, 1945 augusztus 15-én a hős Szovjet Hadsereg a Kvantung-hadsereg válogatott csa­patainak szétzúzása után felszaba­dította a liös koreai népet a sok- évtizedes japán rabság alól. A koreai nép hosszú történelme folyamán nem egy ízben folytatott súlyos harcot a koreai földre be­tolakodó külföldi területrablókkal. Már a XVI. század végén egy jól felfegyverzett japán hadsereg nyo­mult be Kórsába, de a japánok a hatéves hadjárat alatt sem tudták elérni céljukat, Korea leigázását, mert a hős koreai nép kiűzte őket földjükről. A XX. század elején a japánok ismét Koreára támadtak és azt nagy harcok után leigázták, az országot a szó szoros értelmében ■gyarmatukká tették. A japán impe­rialisták majdnem 40 évig garáz­dálkodtak Korea földjén. A japán elnyomók birodalmuk nyersanyag­szállítójává tették Koreát és min­den eszközzel megakadályozták a koreai gazdasági élet önálló fejlő­dését. Ezzel párhuzamosan igyekez­tek megsemmisíteni a koreai nép nemzeti öntudatát, igyekeztek meg­fosztani a koreaiakat kultúrájuktól és nyelvüktől. Ez alól a rabság alól a Szovjet Hadsereg szabadította fel Korea népét és ugyanakkor megnyitotta Korea előtt az utat, az uj, boldog élet felé. A koreai nép elsőizbeu valósíthatta meg saját hatalmat or­szágában. 1945 szeptember 6-án, majdnem egy hónappal azután, hogy a Szov­jet Hadsereg felszabadította Koreát. Korea déli részében partraszúlltak a5 amerikai csapatok. A 38. széles­ségi körnél húzták meg a határvo­nalat a két övezet, a szovjet és az amerikai övezet Észalt- és Dél-Ko- rea között. Miközben a szovjet csa­patok segítették Észak-Koreát, hogy minél előbb felszámolja a japán gyarmatosító rendszer maradványa­it, ^ addig Dél-Koreában az ameri­kaiak az uj gyarmatosítás alapjait vetették meg. Észak-Koreában lehe­lj tövé vált a nép számára, hogy éle- tét uj, demokratikus alapokon ren­dezhesse be. 1946-ban széles demo­kratikus alapokon bonyolították le a helyi népi bizottságok választását, majd a központi hatalmi szerv az Eszakkoreai Népi Bizottság válasz­tását. Ez volt Korea történetében az első demokratikus választás, amelyben a választók 99.G száza­léka vett részt. Észak-Korea népe hozzákezdett a szétrombolt népgazdaság helyreállí­tásához és fejlesztéséhez. Az Észak- Koreában végrehajtott földreform megszabadította a parasztokat a földesúri-hűbéri kizsákmányolástól és a dolgozó parasztokat a föld gaz dóivá tette. Ezután államosították a bankokat, az ipart, a közlekedés, és hirszolgálat legfontosabb ágait, ami biztosította az utat az ország további demokratikus fejlődése előtt. J De nemcsak Észak-Korea, hanem Dél-Korea haladó erői is a fejlődés útjára akarták állítani Koreát. Minden becsületes koreai hazafi harcot kezdett az egységes, demo­kratikus koreai köztársaság létreho­zásáért. A Munkapártnak, Korea leghatalmasabb politikai pártjának kezdeményezésére mindkét országrész több mint lü millió embert egye­sítő pártjainak és társadalmi szer­vezeteinek képviselői 1948 júniusá­ban határozatot hoztak, hogy közös választásokat tartanak a legfelsőbb nép gyűlésbe, ezzel is elősegítik az egységes, demokratikus köztársa­ság kikiáltását és az egységes köz­ponti kormány megalakítását. 1948 augusztusában tartották meg az egész országban a választásokat. Dél-Koreában, ahol az imperialisták és a. hazai reakció el akarta nyomni a választást, a választásra jogosul­tak 77.52 százaléka, északon pedig 99 98 százaléka szavazott le. A ko­reai nép túlnyomó többsége állal megválasztott legfelsőbb népgyülés kikiáltotta a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaságot, elfogadta a köztársaság alkotmányát és megala­kította a kormányt, élén a Munka­párt vezetőjével, Kim ír Szénnél. E kormányban képviselve voltak mindkét országrész politikai és tár­sadalmi szervezetei. Az alkotmány lerögzítette a népi demokiatikus rendszer győzelmét, leszögezte a végrehajtott szociális és gazdasági átalakításokat és szé­leskörű demokratikus jogokat bizto- silfitt a koreai dolgozóknak, A. szovjet csapatok, miután el­végezték felszabadító küldetésüket, 1948 decemberében kivonultak Ko­rea területéről. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kikiáltásával Észak- Korea élete még az eddiginél is hatalmasabb fejlődés korszakát élte át. Gyors ütemben fejlődött az ipar. Elég megemlíteni, hogy az ipar össztermelése 1946-tól 1949-ig 2711 százalékkal emelkedett. Jelentős si­kereket ért el a mezőgazdaság is. 1949-ben a gabonanemüek termés­hozama az aszály ellenére 29.8 százalékkal, a gyapottermés 236.5 százalékkal múlta felül az 1944-es színvonalat. Alapvetően megjavult a dolgozók anyagi helyzete is. Bevezették a 8 órás munkanapot, megtiltották a gyermekmunkát, biztosították a dol­gozók számára az évenkinti szabad­ságot, ezenkívül egész sor munka- biztonsági és szociális biztosítási in­tézkedést hajtottak végre. Óriási arányokat öltött Északi Koreában a kulturális építkezés is. Mig a japán megszállás alatt as egész országban — a japán isko­lákkal együtt — 1496 elemi, közép*1, és szakiskola volt, amelyekben! 920,000 egyén tanult, addig Észak- Koreában a felszabadulás után rö­vid évek alatt az iskolák számai elérte az 5242-t és ezekben több mint 2 millió fiatal tanul. A föis-' kólák‘esti és magántagozatain, aí műszaki tanfolyamokon, a 616 kö­zépfokú és 1672 felnőttek számára indított elemi iskolákban több mint 1 millió ember folytatta tanulmá­nyait. A japán uralom alatt Észak- Koreában egyetlen főiskola sem volt, 1950-ben már 15. Egymás után nyíltat a könyvtá- rak, a színházak, a klubok, egyre több - könyvet, újságot és folyóira­tot adtak ki. Kimagasló sikereket értek el a népegészségügy terén is Az országban felszámolták a múlt­ban oly gyakori járványokat. , Egész máskép alakult a helyzet Korea déli részében, amelyet az amerikai csapiatok szálltak tmeg. Az amerikaiak nem felszabadítók­ként, hanem gyarmatosítókként ér­keztek Koreába. Felhasználták japán gyarmatosít ók apparátusát, a japán rendőrséget, érvényben tar­tották majdnem az összes korábbi japán gyarmati törvényeket. Éppen, úgy, mint japáni elődjeik, megfojt­ják Dél-Korea gazdasági életét és nemzeti kultúráját. Elég megemlí­teni, hogy 1950-ben a munkanélkü­liek száma Dél-Koreában már elér­te a 4 milliót. Az amerikai gyarmatosítók kimé-f letlenül elnyomtak minden olya*ní megmozdulást, amely sikraszállt íC demokratikus szabadságjogok biz­tosítása, a gazdasági élet fellendí­tése mellett. Közben az amerikaiak Dél-Koreát hídfőállásukká tették,, hatalmas iegyverszállitmányokab irányítottak oda, amerikai ellenőr­zés alá helyezték a Li Szin Man- klikk fegyveres bandáinak katonai kiképzését [ Dél-Korea népe nem hajtott fe­jet az uj gyarmatosítok előtt. A’ koreai nép hatalmas erőfeszítéseket' tett országa felszabadítása és sza­badsága biztosítása érdekében. Az amerikai imperialisták nem elégedtek meg Dél-Korea rabságban tartásával, hanem kezükbe akarták kaparintani Észak-Koreát is. Az amerikai imperialisták és délkoreaí. lakájaik már régóta készültek Észak-Korea megtámadására. 1950 junius 25-én reggel Li Szin Man bandái amerikai egyenruhában és amerikai fegyverekkel megkezdték a támadást Észak-Korea ellen. Miután olt megkapták a megfelelő visszavágást, az amerikai imperia­listák nyílt fegyveres intervenciót kezdtek Koreában. Több mint két éve folyik a ko­reai nép harca az imperialisták el­len. Ez a harc sok áldozatot köve­telt és követel, de a koreai nép soha egv percre sem rendül meg. Az amerikai imperialisták és csat­lósaik a legkegyetlenebb eszközök­höz folyamodnak. Porrá bombáz­zák a koreai falvakat, városokat, halomra gyilkolják az embereket, de a koreai nép nem csügged, ha­nem tovább harcol, mert tudja, hogy igazságos háborút folytat és mellette van a világ valamennyi be­csületesen gondolkodó embere, mel­lette van felszabadítója, a nagy SiflTjűtuaiió.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom