Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-13 / 189. szám

Hétfőn áé’után 3 órakot a zala­egerszegi Ruhagyárban tartotta meg képviselői beszámolóját Darabos Iván elvtárs, a megyei pártbizott­ság titkára. A képviselői beszámo­lón megjelentek a Ruhagyár és a város több üzemének és hivatalának dolgozói is. Zsúfolásig megteli a zalaegerszegi Ruhagyár nagyterme, s a gyár udvarán is sokan hallgat­ták a hangszórókon közvetített be­számolót. ★ Darabos elvtárs beszámolója cic­ién ismertette, hogy szocializmust épitö megfeszített munkánk köze­pette, milyen fontos, hogy időröl- idöre számot vessünk magunkkal, felmérjük munkánk eredményeit és megállapítsuk hiányosságainkat. __]YT ekünk ma — mondotta Da­' rabos e-vlárs — mindent abból a szempontból kell nézni, hogy minden, ami ebben az ország­ban történik, valamennyiünkre nagy felelősséget hárít- Méginkább vonat­kozik ez ránk, akiket a do.gozó nép bizalma politikai és gazdasági életünk egy-egy parancsnoki poszt­jára helyezett, hogy eiönk, tudá­sunk legjavát adva, vezessük azt a harcot, melyet a magyar nép a ha­za felemelkedéséért, szabadságáért, a békéért folytat. Ez a nagy feladat is megköveteli tőlünk, hogy időről- időre tájékoztassuk a bennünket megválasztott dolgozókat, ismertes­sük eddigi munkánkat és ezen ke­resztül biztosítsuk támogatásukat megoldásra váró feladatok eredmé­nyes végrehajtásához. A múlt tő­kés, földbirtokos, főpapokból álló kizsákmányoló uralkodó osztálya nem volt kiváncsi a dolgozók véle­ményére. Nem tartotta Szükséges­nek, hogy beszámoljon az ország helyzetéről, A régi képviselőket a dolgozó nép csupán a képviselő- választások rövid kortes ideje alatt érdekelte- Hazugsággal, megvaló- ffiitat'lan ígérgetésekkel vezették fél­re, csapták be a dolgozó paraszto­kat. Érthető, hogy a későbbiek fo­lyamán nem mertek választóik elé menni. Ma már más a helyzet. De azért nem árt, ha ma, amikor szabad ha­zánk gazdái vagvunk, emlékezünk az elmúlt időkre. 1VT ajd ismertette a nemzetkö- zi helyzetét s azt a segít­séget, melyet a kölcsönös gazdasági segítség keretében a népi demokrá­ciák országaitól, élén a Szovjet­uniótól kapunk- Ezután a követke­zőket mondotta: 7 ala megye dolgozói becsü- ^ lettel veszik ki részüket a békeharcból. Ezt mutatja az is, hogy a zalai üzemek dolgozói tel­jesítették, sőt túlteljesítették má­sodik negyedévi tervüket. A terv teljesítése, annak hatása megmutat­kozik a beruházások növelésében is. Negyedévi beruházási tervünket 27.6 százalékkal növeltük- Hogy érzékelni tudjuk, ez mit jelent, elég, ha csak Vas József, a 20-as évek horthysta munkaügyi miniszterének szavait idézem, melyeket 1925 augusz tusában Zalaegerszegen mondott. •■Zalaegerszeg az ország legelmara­dottabb városa“. S bogy mennyire így volt, az ma sokkal szembetű­nőbb, mint valaha- A fő közlekedési vonalaktól távol, kezdetleges ipari üzcmecskckkel rendelkező hivatal­nok város volt a zalai grófok, föl­desurak egyik legsötétebb felleg­vára. A felszabadulás után Rákosi Má­tyás elvtárs, megyénk első képvi­selője, személyesen Ígérte meg, hogy városunkban felépül Közép-Európa legnagyobb ruhagyára. Ez az ígéret rövidesen betonbaöntött valósággá vált- Munkalehetőséget biztosított több ezer olyan dolgozónak, akik a múltban munkanélkül, nyomorog­va éltek. Épül a Vajgyár, az Autó- javitó-üzem, a Koromgyár, melyek mind több és több munkást nevel­nek, amelyek a feudális földesurak patkányfészkét szocialista ipari vá­rossá teszik, amelyek megszünte­tik a múlt átkát, a munkanélkülisé­get. Ebben az évben kétszer annyi rá­diót, másfélszer annyi cipőt, kész- ruháit gyártunk, mint másfél évvel ezelőtt. D? ennél is nagyobb a je­lentősége annak a hatalmas meny- nyiségü mezőgazdasági gépnek, me­lyet ebben az évben is kap a ma­gyar fám. Az a 48 ezer gép, ame­lyet az idén gyártunk, hozzávetőle­ges számítások szerint is 300 ezer ember munkáját végzi cl és 77 ezer lófogat munkáját helyettesíti. Csu­pán egy kombájn 70 ember helyett arat és csépel, egy aratógép is 35 munkást szabadit fel, arról nem is beszélve, hogy gyorsabban, kevesebb szemrveszteséggef végzi el az ara- tást. Dolgozó parasztságunk látja a gépi megművelés előnyét- Ez| mu­tatják a terméseredmények is. A szentpéteruri tszcs 15 mázsás búza­termést ért el, ami 7 mázsával volt magasabb, mint az egyéni gazdál­kodóké. A novai tsz őszíárpater- mésip kétszerese az egyéniek átla­gának. .Termelőcsoportjaink ered­ményei következtében mind nagyobb az érdeklődés és a mozgolódás az egyénileg dolgozó parasztok köré­ben, ame.yet uj tszcs-k alakulása, a már meglévő csoportokba belépők száma bizonyít. Másfél hónap alatt 107 család, 236 tag, 718 holddal lé­pett be a tszcs-kbe. Megyénkben ed­dig már 12 ezer 762 dolgozó pa­raszt választotta a nagyüzemi gaz­dálkodás útját és 52 ezer holdon, a megye szántóterü.elének 15 szá­zalékán nagyüzemi termelés folyik 210 tszcs-ben. A párt útmutatása nyomán alakult ki megyénkben is a munkához való jó viszony, melyből tükröződik a haza, a dolgozó nép államának szeretete. Megyénk nagy­üzemi munkásainak 80—85 százalé­ka van ádandó szocialista verseny­ben, 545 sz'tahánovista bizonyítja, hogy a zalai ipari munkások magu­kénak érzik a gyárat, felelősséget éreznek a termelésért, nttrt tudják, hogy saját üzemeikben maguknak termelnek. Ez azonban nem jelenti azJt, hogy nincsenek hiányosságaink. Különösen sok a hiányosság a mun­kafegyelem, a késések, önkényes ki­lépések, a selejtgyártás, anyagpa- zariás, a verseny lebecsülése, a meg­búvó Szociáldemokiaták, a dema­gógiái. elleni harc következetlensé­ge terén, amelyek lerontják ered­ményeinket. A Ruhagyárban a ja­vulás ellenére még mindig akad egy-két későnjövö- Viszonylag még sok a norma alatt ’te,jesitők száma. Egyes hanyag, felelőtlen munkások akadályozzák a terv teljesítését. Hasonló a helyzet a mezőgazda­ságban is. A rossz munkaszervezés következtében a munkásosztály nagy ajándékát, az első 2alai kom­bájnt nem használtuk ki és 700 hol­das előirányzatát még 25 százalék­ban sem teljesítette­Jobban meg kell tanulnunk a gé­pek gazdaságos hasznáh-tát és a helyes munkaszervezést. Az uj is­meretek megszerzésére, szakmai, politikai képzettségünk fokozására államunk minden lehetőséget bizto­sit. Külön fel kell hivni dolgozóink figyelmét az ellenség aknamunkájá­ra. A kulákok nemcsak rémhírek­kel és az elégedetlenség szitásával áskálódnak ellenünk, hanem beadá­si kötelezettségük elszabotálásával is. A kulákok egyrésze középpa- raSzttá vedlett, befurakodott a tszcs-kbe és ot| végez bomlasztó munkát. A dolgozó parasztok érde­ke a kulákok leleplezése, mert nem égy eset bizonyítja, hogy a kulák a dolgozó parasztokkal adatja be ma­ga helyett a terményt, igy akadá­lyozza a községet abban, hogy meg­kapja a szabadpiaci értékesítés jo- , gát. A kulákok szövetségese a kle­rikális reakció. Ügynökei a volt ka­tonatisztek, csendőrök, főispánok, földesurak legtöbbje sohasem volt vallásos és ma mégis a vallásüldö; zés ürügyével igyekeznek dolgozó parasztjainkat népi demokráciánk­tól eltávolítani. A z ellenség próbálkozásaira a legcsattanóbb válaszj- ak­kor adhatjuk, ha fokozzuk termelő­munkánk eredményeit. Az elvtársak gondoljanak arra. hogy ezt a gyárai, Rákosi elvtársnak köszönhetjük és ebben a gyárban nemcsak kitünte­tés dolgozni, de becsületbeli, haza­fias kötelesség is- Dolgozzanak be­csülettel, fáradhatatlanul, nap-nap után, mert ami most hétköznapi do­lognak látszik, a terv teljesítése, a ferménybegyüjtés, az jövőnk nagy ügyét jelenti.-k A beszámoló után számos hozzá­szóló mondotta el a termelésben el­ért eredményeit, s tetf újabb foga­dalmat alkotmányunk ünnepe tisz­teletére. Lelkesen, őszintén beszél­tek a hozzászólók: érzik a felelős­séget a jövőért, melyet- együtt épí­tünk munkások, ok a béke jegyében. 99 A NÉP FEL FOG KELNI...! (Za Ljudsko Zmago, 1952. Vili. ő.) Az elmúlt tanév végén a titois- ták igazi fasiszta módon léptek fel a maribori gimnázium tanárai és tanulói ellen. Eiőször egész sor ta­nulót és előadót kidobtak a gimnázi­umból, azután következett a letar­tóztatások hulláma­Mi vadította meg ennyire a tito- istákat? Az igazság! Az igazság. amit olyan nyíltan és bátran megírtak a maribori gimnázium tanulói dolgo­zataikban Egy hetedik osztályos tanuló Présemről, a, nagy szlovén költőről, a szabadság szerelmeséről irt dolgo­zatot s a szlovén nép boldog jö­vőjéről, a szláv testvériségről, a bé­kéről cs a népek közötti baráti meg­értésről, a hires költő témáiról. „Eddig Présemnek egyetlen esz­méje sem valósult meg; nálunk gyilkolásra tanítják az ifjúságot!“ --- kiált fel keserűen a dolgozat Író­ja, majd igy folytatja: ,,'ü.a politikusaink elgondolkoz- p.ámk azon, hogy .,. milyen sok ország gyermekei tartoznak a szlá­vokhoz. . . talán abbahagynák a rágalmak és hazugságok szórását szláv testvéreinkre, az ellenségeske­dést, amely szükségszerűen vezet az uj háborúhoz. . .“ A hatodik osztály diáklánya mély útcrzéssel ir a nyomorról, amelyben a jugoszláv nép él és az erőszak­ról, amelyet a titoisták alkalmaznak a nép ellen. Egy hetedikosztályos diák a ti­toista nevelésről irt, a visszataszí­tó amerikai könyvekről, amelyekkel a titoisták meg akarják mérgezni az ifjúságot. ,,Hazugság — irja a ta­nuló — amikor azt állítják, hogy ezek a könyvek a jobb 'életet mu­tatják nekünk; becsapnak bennün­ket ezek a könyvelg mert csak azért tanítanak bennünket, hogy eltakar­ják elölünk az élet borzalmait; ne­velnek bennünket ezek a könyvel de arra, hogy szolgák legyünk, ne pedig emberek ■ . és hasonló módon Írtak tanulók. a De mit vétettek a tanárok, hogy ugyanarra a sorsra jutottak, mint a tanulók ? „Kitűnő“ jeggyel osztályozták ezeket a dolgozatokat. Az ifjúságot igaz hazafiakká nevelték, hazájuk hű fiaivá és lányaivá. Az igazság, a szabad szláv testvérek, a haladás és a Szocializmus szeretetét oltot­ták beléjük. • Az egyik nevelőről ,,bűnössége“ bizonyítékául azt írták a titoista új­ságok, hogy „a hatalom intézkedé­seit barbárnak és terroristának ne­vezte“, egy másik tanárról pedig azt, hogy „arról beszélt, az ifjúság­nak, hogy a nép fel fog kelni a titoista hatalom ellen.“ Ezekre a nevelőkre és erre az ifjúságra joggal büszke a jugoszláv nép. Ebből az ifjúságból sohasem fognak tudni a titofasiszták haza- árulókat és imperialista zsoldosokat nevelni. Szerda-, 1952. aug 13, aí AtHOíMteY lnnmj. tismnÉi 106*2 százalékra teljesítette vállalását a zalaegerszegi Tejüzem A zalaegerszegi Tejüzem dol­gozói valamennyien tettek válla­lást alkotmányunk ünnepére. Vál­lalásuk javarészt a tej és a vaj minőségének megjavítására, vala­mint a zsirfok emelésére irányult. A vállalás értéke 49,300 forint, de már augusztus 8-án 52.400 forintra teljesítették. Ezzel a zalaegerszegi Tejüzeni 100.2 százalékra teljcsf- totto vállalását Az exportvaj gyártási tervüket Í3Q százalékra lállalták, de már 134 százalékra teljesítették, A pártszervezet jp politikai felvilá­gosító munkája, a termelés agitá- eiója, valamint a szakszervezet jő versenymozgalma biztosította á zalaegerszegi Tejüzem dolgozói­nak alkotmányunk ünnepére tett vállalásának túlteljesítését. Az MMG 60 százalékra teljesítette vállalását A Zala megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat dolgozóinak 50 százaléka tett vállalást alkotmá­nyunk ünnepére. A vállalásokat a •termelékenység emelése, valamint a mezőgazdasági munkálatok elvégzé­séhez szükséges gépek megjavításá­ra lelték- Az üzem dolgozóinak majdnem 60százaléka már teljesí­tette augusztus 20-i vállalását. Az Autőjavilóban is állják adott szavukat ’Ä zalaegerszegi. Általános és Áu- tűgépjavitó Vállalat julíus havi ter­ved 103 százalékra teljesítette. Al­kotmányunk ünnepének tiszteletére valamennyi dolgozó tett vállalást, A dolgozók 50 százaléka már telje* sitette augusztus 20 í fogadalmát. Gépies Vendel nem méltó a dolgozók bizalmáén Eltávolították a kulákokkal cimboráid» liszói tanácselnököt Liszó a nagykanizsai járás egyik jómódú községe. A dolgozó parasz­tok jól gazdálkodnak, aminek, ered­ményeképpen jó termést takarítot­tak be. Mégsem 'teljesítették az ál­lammal szembeni kötelezettségüket, sokan vannak, akik még az elmúlt évi beadással is adósai a nép ál­lamának. A hiba okát Gerics Vendel közsé­gi tanácselnökben kell keresni, Ge- ries Vendel NEM A DOLGOZÓ NÉP ÉRDEKEIT KÉPVISELTE, rém azon' dolgozott, hogy a község az élenjárók közé kerüljön, hanem a dolgozók előlegezett bizalmával visszaélve, funkcióját arra használ­ta, hogy saját magát és kulák cim­boráit. mentesítse a kötelezettségek elől. Azon mesterkedett, hogy még a becsületes dolgozó parasztokat is lebeszélje a kötelezettségek tejesí­téséről, Maga sem Lett eleget gabonabe­adási kötelezettségének- A multévi sertés pótbeüíemezés során magára sertésbeadást nem vetett ki, bár ez földterülete után esedékes lett vol­na. Az idei sertésbeadási kötelezett­ségét, is csak 1953 áprilisára üte­mezte be. A községi tanács sem tö­rődött azzal, hogy szinte szándéko­san rendetlenül és rosszul kezeli a begyűjtéssel kapcsolatos nyilván­tartásokat, amelyeknek pontos ve­zetése a begyűjtés alapját képezi. A multévi hátralékokat az idei év­re nem hozták át. Sőt előfordult olyan eset is, mint Túri Jánosnál, akinek a mulíévi nyilvántartási lap­jára feljegyezték, hogy a hátralékot az idei lapra átvezették, azonban ez nem történt meg. így akarta Túri Jánost mentesíteni a hátralé­kos mennyiség beadása alól. A községben TÖBB KULAK TŰNT EL A LISTÁRÓL, akik mint középparasztok kerül­tek elő. Természetesen ok voltak azok, akik a tanácselnökkel együtt igyekeztek fékezni a begyűjtést, gátolni ötéves tervünket. Szőrösök Józsefnek és Szőrösök Imrének a tanácselnök két beadási könyvet adott ki, annak ellenére, hogy Ször- csökék közösen gazdálkodnak. Szörcsökék kulákok. Össszevont te­rületük meghaladja a 34 holdat. A községi tanács mégis középparaszt­ként keze-te őket. Hasonló eset áll fenn Vergovics Józsefnél is, aki anyósával gazdál­kodik közösen- A járási tanács, & rendőrség többszöri figyelmezteté­sére az idén nyilvántartási lapot! készített rójuk a tanács, de ekko­ra a 36 hold 'terület hirtelen 20 hold 269 négyszögedre apadt le. A kulákokkaV szembeni megalku­vást, pártunk pN^rasztpoIrtikájának; semmibe vételét 'mulatta OericS Vendel egész működése. A kulákok védelmére keit1, menteni igyekezett őkét, A tanácselnök nemcsak a ga- bonabegyüjlésnél, hanem' a sertés-3 begyűjtési terv teljesítésénél is MEGALKUVÓ MAGATARTÁST TANÚSÍTOTT. A hátralékosokra itt sem vetette ki a kártérítést és a súlyemelés? Eltűrte, hogy a júliusi hónapra kí< vetett 9 darab sertésből mindössze 3 becsületes do.gozó panaszt télje* sitsen. Arról sem volt tudomása, hogy Lutár Jánosné kulákasszony még most 6em hizlalja a júliusi le-' adásra esedékes disznóját. Gerics Vendel rokonainak és Öa* rátainak a kötelezettséget nem az! aranykorona fedezete után számolta, Előfordult, hogy rokonainak és is­merőseinek magvasabb volt az arany* koronájuk és a beadás mégis keve­sebb volt. mint a középparasztoké, kísparasztoké és a tszcs-tagoké. A tszcs-tagoknak, kis parasztoknak jóval több adót, beszolgáltatást ve­tett ki, mint barátainak. A községi tanács elnöke minden téren igyeke­zett a tszcs fejlődéséi gátolni. Több tszcs-ellcnes megnyilványlása is volt­Gerics Vendel sokszor hangoz­tatta, hogy a kiadott rendelet-eket sok fontosabb elfoglaltságára való tekintettel nem tudja végrehajtani, A községben komoly inértékben elharapózott az opportunizmus, az ellenséggel való megalkuvás, Kulákpártolónak, tervteljesitéSf SZABÓTALÓNAK NINCS • HELYE A TANÁCSBAN. Ez a véleménye tl liszói bccsüieles dolgozóknak is. Tudják, hogy a ta­nácselnök, amikor igyekezett őket a kötelezettség teljesítéséről lebe­szélni, az ő kárukat akarta. Az volt a terve, hogy a község ne legyen ré­szese a békéért folyó harcnak, a tervek teljesítésének- A szabotáló tanácselnököt funk­ciójából azonnal eltávolították, 3 most mái- megérdemelt heíjéa va®, Képviselői beszámoló a Ruhagyárban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom