Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-09 / 186. szám
Horváth Márton elvtárs az ellenséget a nagyréesei 1950 októberében hosszú küzdelem árán megalakult a nagyréesei „Vörös Október*“ tszcs. A 14 családnak mindössze 1 pár lova, 25 tehene, 20 sertése -volt a 234 holdhoz. Az első időkben bizony nehezen mentek a dolgok. Nagy szükségük lett volna munkaerőre és minél több igás állatra. A tagok azonban szembenéztek a nehézségekkel, nem hátráltak meg*. Ma már 9ti család dolgozik 930 holdon. Van 33 lovuk, 78 tehenük, 36 anyasertésük, 70 hizónak beállítható .disznójuk és 20 hízójuk, tíokat fejlődött a ,,Vörös Oktober“, amit nem tudtak megakadályozni a falubeli kulákok sem. Az ellenség* minden erővel akadályozta a csoport megalakulását, majd a későbbiek folyamán gátat akartak emelni a csoport fejlődése elé. Még 1950 nyarán történt, hogy a bíróság' két hónapra ítélte Méhes Istvánt, mert nem tett eleget beszolgáltatási kötelezettségének. Pedig lett volna miből. Neki 22, testvérének pedig* 10 hold földje volt, amin szintén ő gazdálkodott s ö vágta zsebre a hasznot isMéhes István, mikor megtudta, hogy csoportot alakítanak a dolgozó parasztok, ismét- kimutatta a foga fehérjét. — Mégcsak az hiányzik a faluban, semmi más, — mondotta uton-útfélen. A többi kutakkal karöltve megindította a harcot a csoport megalakulása ellen., Még a beadási kötelezettségről is „megfeledkezett/5 A két hónapi büntetés amit ennek elszabotálásá.ért kapott, eszébe juttatta a beadást és még egyebet is. Mikor letelt a két hónap, egészen „más ember“ jött vissza a faluba Méhes ’ személyében. Első dolga tolt, hogy felvételét kérte a csoportba. A tszcs akkori elnöke, Horváth Vendel megfeledkezett a legelemibb éberségről és két kézzel kapott az alkalmon. Még tetszett is neki, hogy egy élelmes taggal gyarapodik-a csoport, olyan személlyel, aki ráadásul nem is jön üres kézzel. Méhes Istvánról mindenki tudta a faluban, hogy van 4 lova, 6 tehene, és egy magtára, ’ mely a legnagyobb az egész faluban. Arról azonban megfeledkeztek, hogyan zsákmányolta ki valamikor a dolgozókat. Hányszor nézett Horváth Vendel fájó szív vei eine a magtárra, hogy milyen jó is volna ez a csoportnak. Most vágyai beteljesedését- látta. Itt- a magtár*, a lovak, a telién, a „dolgos“ kéz, melyre égetően szüksége vau a csoportnak. Méhes István tagja lett a „Vörös Október“-nek. Ezzel Melles részéről rendben is 'lett volna minden. E-gv kis hiba mégis történt. A esoporttagok egy részének feltűnt, hogy Méhesnek, mire belépett a csoportba, a 4 lóból már csak kettő maradt, a hat tehénből pedig csak egy. Emiatt voltak is kisebb ellentétek a csoporton belül, de idővel elsimultak, Később kiderült,’hogy Méhes nem is olyan dolgos, mint hitték. Családja például soha nem vett részt a közös munkában. Az is kiderült, íiogy hogyan tudta mégis megszedni magát- Azelőtt állandóan volt cselédje, azok dolgoztak neki. Itt a csoportban tett-vett ugyan valamit, de nem úgy, mint kellett volna. üton-utfélen hibák voltak munkájában. Közben uj elnöke lett a csoportnak, Kaliotek József. Neki már régóta nem tetszett valami a csoportban. A hibák okát keresve hamar elért Méhes István személyéhez. Itt volt az aratás, cscplés időszaka, de Kaliotek elvtárs éppen a sok munka miatt gondolni- sem akart arra, hogy most zárják, ki a csoportból a ku- lákot. — Nagyon kevesen vagyunk, kell a munkaerő — ezzel nyugtatta meg magát és altatta el a ' tagság éberségét. Inkább behívatta a ' kulákot és kérte, hogy javítsa meg munkáját. beszámolója megmutatta Vörös Október tszcs-ben is Kaliotek elvtárs kétszer is elolvasta Horváth elv-társnak a Központi Vezetőség ülésén elmondott beszédét. Különösen a kulákok aknamunkájáról mondott rész keltette fel nagyon érdeklődését- „Az opportunizmus egyik legsúlyosabb megnyilvánulási formája ma az a megengedhetetlen liberalizmus, melyet falusi párt- és tan ácsszerveink nagy- része, a kulákokkal szemben tanúsít, A falusi osztályharc első vonalában harcoló éh-társaink gyakran éppen a fő ellenséget tévesztik szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy ma Magyarországon a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője a kulák . .A Csongrád megyei Csórva község „Kiss Imre“ termelőszövetkezete arról az elvtársról vau elnevezve, akit két éve a kulákok állatiasan meggyilkoltak. Ennek a szövetkezetnek vezető tisztségébe kulákok épültek be és kiüldözték a dolgozó ' parasztokat. Kulák volt a tsz-clnök, a tanácselnök és a, tsz-párttilká-r, akinek a múltban 26 hold földje és fiiszerüzleto volt. Mindenről tudott a járási bizottság, de mindaddig szemethunyt, amíg a sajtó és a felsőbb pártszervek közbe nem leptek. Amint mondták, attól féltek, hogy a szövetkezet felbomlik, ha a kulitokat kizárják...“ Ezt a két részt megjelölte Kaliotek elvtárs. Ez a két rész az ö csoportjukra és személyszerint ö reá is vonatkozik. Vájjon miért van kulák a „Vörös Október“ termelőszövetkezetben? Azért, mert ö is félt, ha kizárják a kulákot, gyengülni fog a csoport- Ez- volt az ö véleménye is, akárcsak az-é a járási bizottságé, ahova Csórva község tartozik „Fel kell tárni a falu népe előtt a mai meghunyászkodó kulák múltbeli tevékenységét“-— olvasta Horváth elvtárs beszámolójának egy másik részét. Ez világosan megjelölte Kahotek elvtárs feladatát is. Most már tudta, mi a kötelessége. Nem szabad engednie, hogy feledésbe menjen Méhes múltbeli tevékenysége. Elsősorban is ki kell zárni a csoportból. Egy hónap telt el Horváth elvtársnak a Központi Vezetőség* ülésén elmondott beszéde óta és egy hónap múlva július 28-án összejött a csoport tagsága, hogy döntést hozzon Méhes István ügyében. A csoportban Méhest mindenki ismeri. Egyöntetű volt a vélemény: ki kell zárni a csoportból. Méhes István kulák leleplezése és kizárása világosan megmutatta, hogy a csoport pártszervezetének sokkal szélesebbkörü felvilágosító munkát kell végeznie a csoport tagjai között-. Méhes István csak egyike a csoport ellenségeinek, Vannak még többen, akik mindent elkövetnek, hogy akadályozzák és hátráltassák a csoport munkáját- Galamb István volt kupec állandóan lázit a csoport ellen. „Ne álljatok be a csoportba, mert tönkre mentek, meg dupla adót kell fizetnetek“ — igy be- * szél a, dolgozó parasztok között-. Nemcsak. a csoporton kívül, a csoporton belül is érvényesül az ellenség hangja. Mikor elkészült Méhes István kizárásáról szóló jegyzőkönyv, Németh Lajos — a csoport vezetőségének egyik tagja — nem irta alá a kizárásról szóló jegyzőkönyvet, meri megszólják a faluban, hogy ő akarta kizárni.' Efelett nem szabad elsiklaiiia a' „Vörös Október“ pártszervezetének. Németh Lajos 1945 óta párttag. Éppen neki kellett volna a legharcosabban síkra - szállni Méhes István azonnali kizárásáért. Hiába az osztályellenség minden mesterkedése. Nem tudják megakadályozni a „Vörös Október“ lovából fejlődését. A csoport él és tovább fejlődik. A csoport tagjai végigmennek a megkezdett utón. Azon az utón, mely a dolgozó parasztság felemelkedését, gondtalan életét és biztos jövőjét jelenti. A Lenin-csaíorna jelentősége a demokráciák gazdasági életében LENINRŐL elnevezett Volga— Don-csatorna megnyitása után Moszkva, a Szovjetunió fővárosa, öt tengerrel áll közvetlen összeköttetésben. Ez a többi között azt jelenti, hogy a hajók a moszkvai kikötőből közvetlenül lejuthatnak a Fekete-tengerre, onnan a Dunára, és a dunaparti nagyvárosokba: Budapestre, Bra- tiszlavába, Bécsoe. A hajófuvar olcsó és a nem romlandó áruk kényelmesen, átrakodás nélkül szállíthatok a nagy ürtartalmu uszályokban. Éppen ezért a népi demokratikus országok gazdasági fellendülése szempontjából igen nagy jelentősége van a Lenin- C3atornának. A Duna igy bekapcsolódik az egyre nagyobb mértékben kiépülő szovjet vizirend- szerbe, ennek következtében forgalma és jelentősége lényegesen megnő. Az uj viziut Moszkván kivül számos szovjet ipari és mezőgazdasági központtal is összeköti a Dunát. A Volga és Don városai — Rosztov, Szaratov, Sztálingrád, Kujbisev, Kazan, Gorkij, — mind megközelíthetők hajón, Moszkva a hajózhatóvá tett Oka folyón keresztül áll összeköttetésben a Volgával és a Volga vize most már találkozik a Fekete-tengerbe torkoló Don vizével. Más viziutak Moszkvából a Balti- és a Fekete- tengerbe vezetnek, úgyhogy a dunai hajók Moszkván keresztül közvetlenül eljuthatnak a fában és takarmányban gazdag északi vidékekre és tengerekre. A Kaspi- tengeren is nyitva áll már az ut a dunai hajók előtt, aminek az olajellátás és a halászat szempontjából van nagy jelentősége. RÉGÓTA tervezték Európában, hogy a Dunát összekötik a Rajna, val és igy az északi tengerekkel. A terv azonban csak terv maradt. Most pedig megvalósult a Szovjetunión keresztül. A Lenin-csa- tornán a dunai hajók máris ki. juthatnak oda, ahová nyugati irányban hiába akartak eljutni. Nincs messze az idő, amikor a murmanszki, arhangelszki, lenin- grádi, vagy az asztraháni és bakui szovjet emberek megismerkednek a dunai hajósokkal. A szovjet technika jelenleg eredményesen. fáradozik a folyami telierjáró hajók építésén, amelyek nagy szállítmánnyal egyformán tudnak közlekedni a tengereken és folyókon. A TENGELYEN történő nyers- anyagszállitás nagy távolságra nem mindig gazdaságos. Különösen áll ez a Szovjetunió és a dunai államok közötti szállításra, ugyanis a szélesebb nyomtávú vasutakról való átrakás sok munkát vesz igénybe. A. nyersanyag többezer kilométeres szállítására a legalkalmasabb a hajó. Ha meggondoljuk, hogy a dunai hajók ezentúl közvetlenül eljuthatnak a mérhetetlenül gazdag szovjet nyersanyagterületekre, a fában, szénben, vasban, olajban és gabonában gazdag vidékekre és a szó szoros értelmében azok előtt a gyárak előtt vethetnek horgonyt, amelyekben az élenjáró szovjet ipar kiváló termékei készülnek, — akkor mérhetjük csak fel igazán, milyen hatalmas jelentősége van a Lenin-csatoraának a népi demokratikus országok gazdasági életében. , Augusztus 20 tiszteletére túlteljesítik tervüket a lenti fűrészüzem dolgozói \ Dunántúli Fűrészek lenti üzemének dolgozói táviratban számoltak bo Rákosi el v társnak a koreai műszak alatt elért eredményeikről. A karbantartási munkálatok miatt a koreai műszak Julius 20-án kezdődött és augusztus 1-én -ért véget- A 112.000 forint értékű felajánlást a fűrészüzem dolgozói 9500 forinttal túlteljesítették. Amikor már elvégezték , a koreai műszak értékelését, termelési értekezletet tartottak, hogy ismertessék a július 20-tül augusztus l-ig elért eredményeket és megbeszéljék az augusztus 20-i felajánlásokkal kapcsolatos feladatokat. Hárnos Imre igazgató beszámolója elején elmondotta hogy az alkotmányi munka versenyt szeptember I-én értékelik s a termelésben legjobb eredményt elért dolgozóknak, pénzjutalmat adnak, majd rátért a nemzetközi helyzet ismertetésére. A beszámolónak ezzel a részével külön kell foglalkoznunk. Általános jelenség, hogy a. termelési értekezletek előadói a beszámolóban aránylag hosszú időt fordítanak a nemzetközi helyzet ismertetésére, Úgy tűnik, mintha ez lenne a bemelegítő — de csak az előadó részére, mert a hallgatók nem tanúsítanak olyan érdeklődést, mint amilyent az események természete megkívánna. Ennek egyedüli oka, hogy az előadó kevés eltéréssel ugyanazt mondja el, amiről már sokat hallottak és olvastak a dolgozók és.úgy mondja el, mintha egy ujságciljfiot olvasna fel, mintha csupán az volna a célja, hogy a dolgozókkal egyszerűen közölje; mik történnek Koreában, Egyiptomban, vagy elmondja, hogy Tito az imperialisták láncos kutyájaA mikor Hámös Imre a nemzet- közi helyzetről beszélt, a dolgozók nemcsak azt vették tudomásul, -hogy amerikai löklrajtásos repülők megsértették a fegyverszüneti tárgyalások színhelyét, nemcsak arról szereztek értesülést, hogy Szi- xag* Ed Din lemondott a Vafd-páxt- ban viselt tisztségéről, s hogy Nyu- gat-Némotország* dolgozói miként harcolnak a bonni különszerződés és a jogfosztó üzemi szabályzat ellen. hanem percről-percre nőtt szocialista öntudatuk, erősödött bennük az igaz, hazafiság, a szocialista ha. zafiság* érzete- Hárnos Imre beszámolójából megértették azt is, hogy: „a békevédelem honvédelem nélkül annyit jelent, mint kitárni országunk határait- az imperialista fenevadaknak'' ‘. A beszámolóból megértették a dolgozók, milyen szerepet szántak az imperialisták Jugoszláviának s ugyanekkor tisztába voltak azzal is,, mi.az ő feladatuk: hogyan kell karcolniuk a felajánlások és a terv teljesítéséért. Eleven erővel bontakozott ki a dolgozó nép alkotmányának hatalmas jelentősége, a beszámoló szavai nemcsak elhangzott szavak, hanem mélyen meggyőző szavak voltak. Lehetett látni az arcokon, mit jelent számukra, hogy a koreai műszak alatt 124 százalékos üzemátla- got értek el, s mint születik meg a.z elhatározás, hogy alkotmányunk ünnepére még* magasabbra növelik teljesítményeiket. • A dolgozók túlnyomó' többsége már régebben megtette felajánlását augusztus 20 tiszteletére, s most újból fogadalmat tettek, hogy vállalásukat becsületesen teljesítik. Tj"1 redményeik mellett — mint ez a beszámolóból és a hozzászólásokból kiviláglott, hiányosságok is vannak. Az erdőgazdaság nem beütemezés szerint küldi a gömbfát. Ezt már jelentették is a könnyűipari minisztériumnak. A behordok munkája sem kifogástalan. Felületesen végzik a rönkválo- gatásfc, ami aztán a minőség rovására megy. Az üzemben még mindig nem aknázzák ki eléggé a. rejtett tartalékokat* Uj abban a munkafegyelemnél is lazulás mutatkozik- Az igazolatlan mulasztásokat teljesen megszüntették, ugyanakkor azonban növekedett az igazolt mulasztók száma.' az eben guba eljárás egyáltalán nem lendíti előre a termelést s most már azért kell harcolnia a lenti fűrészüzem vezetőségének, a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a dolgozóknak egyaránt, hogy az igazolt mulasztások számát is minimálisra csökkentsék. Hiba az is, hogy csak augusztus 5-én kapták meg a III. negyedévi tervet, A dolgozóknak már juuius 20—25 között kellett volna ismerniük a III. negyedév feladatait, hogy augusztus 1-re felajánlásaikat is megtehessék a terv túlteljesítésére. A felajánlás megtörtént ugyan, de mennyiben lehet reális olyan felajánlás, amit egy ismeretlen ténye, zőhöz viszonyítanak J A z anyagtakarékosságnál is vannak hiányosságokUgyanakkor, amikor a drót megtakarításánál évi 10.000, az olajtakarékossággal pedig 9000 forintot érnek el, a szélezésnci nagy az anyagpocsékolás. Az utóbbi időben a vagonbe rakok, akik pedig mindig- jól dolgoztak, lemaradtak. Lemaradásuk oka, hogy a vasút nem biztosítja számukra a szükséges vagonmennyiséget.. A güínbfabehordóknűl, mióta kollektíván dolgoznak, javulás mutatkozik. Egymásnak segítőnek s ezzel megszüntették a gépállásokat is. Sok hozzászólás hangzott eh A. dolgozók főleg a hiányosságokról beszéltek és javaslatokat tettek azok megszüntetésére. Almáéi János fő- gépész elmondta, hogy kevés volt a gépek javítására adott idő, ők azonban ezen úgy segítenek, hogy menetközben végzik el azokat a javításokat, amire már nem futotta az időből. Egy villanymotor teljes egy . óv óta használaton, kivül áll, mert a vállalat, ahová javításra adták, még mindig nem készítette el. Éppen ezért Almási János vállalta, hogy a villanymotorokat ezentúl <> maga javítja. "O ákosi Lajos asztalos kéri az igazgatót legyen segítségükre az anyagbeszerzésnél. Gödé János vagonberakó a vasút felé gyakorol kritikát. A vasút megfeledkezik arról, hogy a vasutas napra tett vállalásuknak egyik részét képezi az is, hogy a lenti üzemnek kellő mennyiségben adjanak vagont s ne kelljen nyolc dolgozónak 5 kilométert gyalogolnia Rédicsre, hogy onnan tolják át a kocsit-. Az említetteken kivül még sokan, szólaltak fel, mutattak rá a hiányosságokra és tettek javaslatokat, azonban sem a beszámolóból, sem a hozzászólásokból nem domborodott ki a párt és.a szakszervezet szerepe. Az értekezlet azt a képet mutatta, •mintha az az üzemvezetés mellett a párt és szakszervezeti munka is- egyetlen helyen, Hárnos Imre igazgató személyében összpontosulna. Sokkal több önállóságot kell mutatnia a pártnak. A párttitkárnak úgy kell dolgoznia, hogy munkája kidomborodjon s a párt iránymutatása a ;jó politikai munka révén, érvényesüljön. Helyes, hogy Hárnos elvtárs politikai képzettségét a termelés növelésénél és a dolgozók politikai nevelésénél egyaránt. . gyümölcsöz leti, de arról sem szabad megfeledkeznie, hogy ezt a munkát- nemcsak neki kell végeznie, mert ez elsősorban is a párt feladata. Az értekezleten nem beszéltek al munkavédelemről, a fűrészeknél és a gömbfarakásnál könnyen érheti baleset a dolgozókat. Ez arra kötelez, hogy többet foglalkozzanak a munkavédelem oktatásával, s az értekezleteken se feledkezzenek meg a munkavédelemmel kapcsolatos kérdésekről. Ä zalaegerszegi Magasépítési Vállalat dolgozói alkotmányunk ünnepére tett felajánlásukat forintértékben 88 százalékra teljesítették A zalaegerszegi Magasépítő * Vállalat dolgozóinak 8S százaléka már teljesítette a forintértékben tett vállalását. Az augusztus 20-i versenyben idáig 69P dolgozó teljesiti augusztus második felét, vagyis az összdolgozók 94 százaléka. \ zalaegerszegi Magasépítő Vállalat Juliéves tervét pedig az zatokhoz viszonyítva ra teljesítette. szombat, 1832. ang,- %
