Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-07 / 184. szám

P /fi T £ L E T ± Népnevelők harca az állami gazdaságokban a többtermelésért Állami gazdaságaink felemelt ötéves tervünk sikeres végrehaj­tása közben nap, mint nap na­gyobb fejlődésen mennek kérész- tül. Fejlődésük mindinkább meg- közeliti azt a színvonalat, melyet pártunk II. kongresszusán Rá­kosi elvtárs megjelölt számukra a mezőgazdaság szocialista építésé, ben. A mezőgazdaság szocialista épi. lése törvényszerűen kiélezi az osztálybarcot és ez azt jelenti, hogy állami gazdaságainkra mind- inkább nagyobb feladat hárul. Pártunk és kormányunk első­sorban az állami gazdaságok­ra támaszkodik a mezőgazda­ság vonalán, pl. a zsir, hús, tej és egyéb élel­miszerellátás területén. Ez még nagyobb erőfeszítést és jobb munkamódszer alkalmazását kö­veteli meg állami gazdaságaink, tói. A szocialista tervek végrehajtá­sának, a szocialista accumuláció- nak egyik jelentős forrása a mun. kaverseny. Állami gazdaságaink akkor tudják az előttük álló felada- tokát jól elvégezni, ha a párt- szervezetek irányításával, a szakszervezetek és a DISz- szervezet segítségével jól meg­szervezik a munkaversenyt, A verseny során komoly egyé­ni felajánlások és teljesítések születtek eddig is. Pl. az andráshidai állami gazda­ságban Cserkút! János népnevelő, a gazdaság legjobb tehenésze vál­lalta, hogy a 15 literes í'ejési átla­got 18 literre emeli és vállalását teljesítette. Török János és Mol­nár Kálmán népnevelők a zsig- mondházi állami gazdaságban vállalták, hogy a sertéshizlalás­nál a daraértékelési százalékot 18-ról 19-re teljesitik és teljesíté­sük 20.4 százalék. Számos Ilyen példát lehet felsorolni még. A pöföskei állami gazdaság dolgozója, Volkoci István nép­nevelő a sertésszaporulatl ter­vet 46 drb-al túlteljesítette. Ezért a jó munkájáért 2 heti üdülésben részesítették. Állami gazdaságainkban az ered­mények mellett azonban vannak még hiányosságok is. Ezek a hiá­nyosságok megmutatkoztak az aratás, cséplcs, tarlóhántás, má- sodvetés munkálatainál, a munka­verseny szervezése és a verueny értékelésénél. Nincs biztosítva, hogy a mun­kaversenyben a dolgozók nap mint nap szemléltetően lássák a munkaverseny alakulását és ez további ösztönzést, lendüle­tet adna a versenymozgalomnak azdaságainkban. A. brigádver­seny kialakult, azonban nincs megszervezve a verseny rendszeres értékelése és a dolgozók nem látják, hogy a vállalásaikat hogyan teljesítet- ték. Pártszervezeteinknek segítséget kell nyújtani a vevsenymozgaiom. ban, hogy politikai tartalmát is biztosítani tudják, a dolgozók lássák az össze­függést a saját és a népgaz­daság érdeke között. A versenyt elsősorban jó népne­velő munkával segítsék. Az ál­lami gazdaságok pártszervezetei segítsenek a MEDOSz-cak, hogy jól meg tudja oldani egyik legfontosabb feladatát, a munkaverseny szervezését. Igyekezzenek az állami gazda­ságaink mindazokat a hiányos­ságokat kiküszöbölni, ami meg­mutatkozott a cséplésnél is, ami­kor a Bregyuk-féle gyorscséplést úgy alkalmazták, hogy a gép kapacitása nem volt kihasz­nálva, mert nem szervezték meg, hogy a géphez előkészít­sék a gabonát és felvilágosít­sák a cséplőgépnél dolgozókat arról, hogy mit jelent az, ha a cséplést gyorsabban befe­jezzük, A felsörajki állami gazdaságban a gyorscséplést minden előkészü­let nélkül kezdték meg, fogaterő­vel próbálták a cséplőgéphez hor­dani a gabonát és egy délelőtt csali 55 mázsát tudtak elcsépelni, mert a fogat- erők nem győzték hordani a ga­bonát. Ezzel szemben az alsófa- kosi állami gazdaságban, ahol a cséplést jól szervezték meg, a ga. bonát asztagba hordták, a cséplő­gépnél dolgozókat felkészítették a csépiésre, 41 q-t csépeltek el óránként. Ott, ahol az állami gazdaság pártszervezete foglalkozik a nép­nevelőkkel és rendszeres népne­velő értekezleteket tart, ott meg­mutatkozik a munkában is az eredmény. Izmindi Fcrene KIVÁLÓAK. TAPASZTALAI CSERÉJE Hogyan szervezte meg a begyűjtés munkáját a pusfstaedericsi községi tanács? Elmondta: FEHÉR JÓZSEF VB. titkár. EGY-EGY GYŐZELEM mindig hosszú, kitartó munkának a betető­zése. Áz idei begyűjtésre már az elmúlt őszön megkezdtük a munkát. A tanácsüléseket mindig pontos mű­ben megtartottuk és arra töreked­tünk, hogy minden egyes tanáeslag ismerje feladatait, tisztában legyen munkájával. Amikor az állandó bi­zottságokat kellett mega laki tanunk, akkor a pártszervezettel karöltve a legjobb tanácstagokat és a legjob­ban dolgozó parasztokat vontuk be. Az ő gyűléseiket is rendszeresen megtartottuk és ott arra neveltük őket, hogy számoljanak be minden alkalommal munkájukról, mondják el véleményüket, problémáikat. Nagy gondot fordítottunk a ve­tésterület összeírására, az adatfelvé­teli lapok kiállítására, mert a nyil­vántartás pontossága szükséges ah­hoz, ho.gy parasztságunk lássa: , a "kivetések pontosak és arányosak. Az egyéni tervfelbontásnál elő­ször a pontos százalékokat számítot­tuk ki. Ezután egyénileg foglalkoz­tunk az egyes gazdákkal. Ismertet­tük velük a rendelkezéseket és el­mondottuk nekik, hogy úgy tervez­zen, amit majd törvényszerűit is teljesítenie kell- Megmagyaráztuk a gazdáknak, hogy azért tudatjuk ve­lük már most a beadási kötelezett­ségüket., mert még a tavaszi vetések előtt vannak és vetéstervüket a beadási kötelezettségükhöz arányo­síthatják. Az egyéni tervfelbontások előtt és közben a pártszervezettel kar­öltve több kisgyülést szerveztünk. Előzőleg a népnevelőket és bizottsá­gi tagokat megtanítottuk a kive­tés módjára, úgy hogy bármelyikük ki tudta számítani a beadási köte­lezettséget és pontos felvilágosítást adhatott minden kérdésre. ' Ezeknek a munkáknak végrehaj­tása közben nem feledkeztünk meg a tavaszi' mezőgazdasági munkákról sem. mert tudtuk, hogy a beszolgál- tatáshoz elsősorban termés kell. Itt elsősorban a dülőfelelősökre és a mezőgazdásági állandó bizottságokra támaszkodtunk, akik ugyancsak pon­tosan ülésezték és megtanulták az egyes munkálatok végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozato­kat. EKKOR kezdtük meg a. versenyek szervezését. Először a bizottsági tagok és dülőfelelősök léptek egymással versenybe, majd ük maguk szélesítették azt tovább a dolgozó parasztság között. A versenyt naponta értékeltük és Már ásásnál több kösnégiink teljesítette gnbonabegyiijtési tervét A begyűjtés ütemének növeke­désével mind élesebbé válik az egyes községek közötti párosver­seny. Ennek eredményeként nap- ról-napra emelkedik • azoknak a községeknek a szánra, ahol befe­jeződik a cséplés és ezzel együtt a begyűjtés is. Már százon felül van olyan községünk, ahol a ke­nyérgabona begyűjtési tervet tel­jesítették. Különösen a letenyei járásban nem ritka azonban az olyan község sem, ahol a tervet már túlteljesítették. így például Zajkon 124, Tomyiszentmiklóson 120 százalékra teljesítették a ga­bonabeadási tervet. Nagyon jól követte a cséplés ütemét a be­gyűjtés Csörnyef ölűén, ahol a cséplés befejezte után egy órával már arról adtak hirt, hogy eleget tettek a begyűjtési kötelezettség­nek is. ^ azt a nyilváuosság előtt vezettük. Az érdeklődés mind nagyobb lett és naponta sokan keresték fel a ver­senytáblái, érdeklődtek az eredmé­nyek felől. Nagyrészt a jó verseny­szellemnek köszönhető, hogy az ara­tásra végeztünk az összes növény­ápolási munkákkal. Ennek az lett az eredménye, hogy úgy a kukori­cánk, mint burgonyánk teljesen ki­heverte a tavaszi fagykárt. Amikor az egyes gabonafajták az érés felé közeledtek, megszerveztük a napi határjárást. így az árpát, búzát, és rozsot a legmegfelelőbb érési időben arattuk s ezzel a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentettük- Munkánkat úgy szer­veztük, hogy az ösziárpa aratása, cséplése és beadása még az aratás általános megkezdése előtt befeje­ződjön. Tervünket végre is hajtot­tuk. Az aratás megkezdése előtt be­hívtuk a község legszorgalmasabb, legbecsületesebb dolgozó paraszt­jait. Megbeszéltük velük, hogy az aratást haladéktalanul megkezdik, ahol a gabona elérte a megfelelő érési fokot, de azok is segítenek, ahol még éretlen a gabona, később pedig ezek visszaadják a segítsé­get. Ennek az lett az eredménye, hogy az aratást az egész község hat nap alatt teljesen befejezte. A behordás szintén közös volt, de ezt úgy szerveztük meg, hogy a cséplést és behordást egyszerre le­hessen végezni, a községnek azon a részén, ahol a cséplést először be­indítottuk. az egész falu segített hordani. így biztosítottuk a gép fo­lyamatos munkáját. A CSÉPLÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT összehívtuk az egész falut egy Szabad Föld Vasárnap kereté­ben. Előzőleg az állandó bizottsági tagok és népnevelők sorra látogattak minden dolgozót és személyesen hív­ták meg őket- Az ülésen megbeszél­tük a beszolgáltatás fontosságát, A dolgozók megértették, hogy begyűjtés pontos teljesítése haza­fias kötelesség. Ezt bizonyítja az is, hogy 26 párosversenyfelliivás hangzott el a gyűlés végén. Hogy a géptől a magtárba való begyűjtés ne ütközzön akadályba, megszerveztük a szállítást is. Egy­másnak segítettek a magtárba való szállításnál azok, akik éppen rá­értek. Verseny táblán és népnevelőmun­kán keresztül rendszeresen népsze­rűsítettük azokat a ' dolgozókat, akik hazafias öntudatból túlteljesí­tették begyűjtési* kötelezettségüket. Szinte alig akadnák olyanok a köz­ségben, akik legalább néhány kiló­val ne vittek volna be töbl>et a kötelezőnél. így elértük azt, hogy szinte kezdettől fogva a begyűjtés üteme gyorsabb volt, mint a csép­iévé. Arra is nagy gondot fordítottunk, hogy Cséplőgépünk kapacitását a legteljesebb mértékben kihasznál­juk. Ennek érdekében a községben négy közös szérűt állítottunk fel. így értük el azt. hogy a tervezett augusztus 10. helyett már julius 31-re befejeztük a cséplést és azzal egyidöben túlteljesítettük begyűjté­si tervünket is­Még a cséplés beindulása . előtt irodaüag is mindent előkészítettünk ahhoz, hogy a nyilvántartási mun­kálatokban lemaradás ne legyen • Felosztottuk egymás között, hogy ki miért lesz felelős. Megszerveztük anuak a pontos ellenőrzését is, hogy mindenki teljesitette-o, kötelezettsé- ét. A felsőbb szerveink felé menő jelentések igy mindig megbízhatóak, pontosak voltak. Mindez mellett nem feledkeztünk meg egyéb kötelezettségeink teljesí­téséről sem. így például a réti és szántóföldi szán abegyüj test 125 százalékra végeztük el- Nincs lema. vadasunk a sertés, tojás, baromfi - begyűjtési terv teljesítésében sem­A munkák elvégzése közben mi iá nagyon sokat tanultunk, jó tapasz­talatokat szereztünk, amit később is kiválóan hasznosíthatunk. Ha egy- egy uj rendeletet .kapunk, akkor előzőleg a népnevelőkön keresztül igyekszünk azt a legszélesebb kör­ben ismertetni dolgozóink között. Akkor látunk hozzá a technikai végrehajtáshoz, amikor már dolgo­zóink tisztában vannak az illető rendelet politikai jelentőségével. Amikor azonban a rendeletét mái’ ismertettük, akkor nem, alkuszunk meg senkivel és semmivel, akkor ha( kell, büntető szankciók alkalmazá­sával is biztosítjuk annak végrehaj­tását. A jó tömegfel világositó mun­ka következtében azonban erre nem is került sor községünkben. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a népnevelők megismerjék a legmegfelelőbb agitációs módszere­ket- Ezt úgy értük el, hogy a- legjobb kommunisták ós tanácstagok mellé beosztottunk egy-e.gv még tapasztalatlanabbat és együtt men­tek vele egyik dolgozótól a má­sikig. Az újak hamar átvették a jó módszereket és ma már bizto­san számíthatunk rájuk. Megértet­tük a népnevelőinkkel, hogy a be­adás szorgalmazása csak akkor népszerűtlen feladat, ha a népneve­lő maga sincs tisztában a munkájá­val. Azonban, ha értékes felvilágo­sítást tud adni, akkor már várni is fogják a dolgozók. MUNKÁNKKAL elértük, hogy a község dolgozói biznak a tanácsban. Persze nemcsak akkor lá­togattuk meg a gazdákat, amikor* kérünk tőlük valamit. Ott vagyunk náluk akkor is, ha- tőlünk kérnek segítséget. Ha egy tanács eléri azt, hogy a dolgozók biznak benne, az annyit jelent, hogy rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtják,- mert előzőleg alkalmuk van meggyőződ­ni a tanács rendelkezéseinek he­lyességéről. Nem hanyagoltuk el a politikai önképzést sem, mert tudtuk, hogy feladatainkat csak igy tudjuk eredményesen megoldani. Ilyen módszerekkel értük el azt is, hogy községünkből két hét alatt- önálló termelőszövetkezeti község lett. A begyűjtés csatájának győzelmes befejezése után várjuk pártunk, dolgozó népünk újabb utasításait, amit igyekszünk minden ' rendelke­zésre álló erővel, tudásunk teljes latbavetésével megoldani­SZTÁLINVÁROSI JEGYZETEK A HAJu ^engedelmesen simul a kikötő parihoz, motorja néhány ütemei tesz, a lapálkerék fehér taj­tékot ver a nyári Dunán és hátra- lendül egy kissé, majd megáll, Sztálin-város kikötőjéhez érkez­tünk• A leszállók között sok a helybeli, de számosán vannak olya. nők is, akik először jütlek megláto­gatni ezt az uj, épülő szép várost. Az auíóbuszkalauznő felcsillanó szemmel magyarázza az utasoknak: hova érkeztünk és a legközelebbi megállónál elmondja, hogy majd szól, amikor le kell szállnunk a DISz-tábornál. A.z autóbusz szerény külsejű fa­lun haladt keresztül. Nem messze tola a régi dunai terraszon már egy egész város tárul szemünk elp. Uj város ez. Szinte Szemkápráztató a sok épH kezes, uj utcák, uj házak, Itt is, ott is hatalmas kavicskupac, amelyet a perzselő hőségben barna- arcú munkások lapátolnak. Amott ktsiparvasut döcög: anyagot szál- lit. A város másik felében hatal­mas épületek, üzletek, virágos utak ás. fasorok, melyek mutatják az idegennek; nézd ez a szocializmus építésének eredménye. A SZOCIALISTA | építés ezernyi csodáival találkozhatunk itt, A felszabadult ember alkotó és tehtrekészségél mulatja ez a mun­ka. Ez járt az eszemben, amikor a DISz-tábor kapujához érkeztem. Fiatal leány mosolyogva 'mutálta, hol találhatom meg a földieimet, a zalai fiatalokat. Estére jár az idő, a hoszu séta, a nézegelödés miatt nem vettem észre, hogy repül az idő. Már szál­lingóznak hazafelé a táborbeliek. Malteros és olajos ruhája fiuk és leányok jönnek a szélrózsa minden irányából. Ismerős hang üti meg fülünket. Persze, ők valamennyien zalaiak, Névről nem ismerem őket, de mintha találkoztam volna, velük Egerszegen, r>agy Kanizsán. Nem árulják el kilétüket, csupán azi mondják, boldogok, mert Sziálin- váro&t építik. Sötétedik. A város lámpái csodá­latos fénnyel világítanak. A hang­szórókból pattogó zene hallatszik, de még mindig nem szűnik meg az emberek áradata. Mindenki igyek­szik a sátor-tábor felé, hogy meg­tudja, mi a hír. A szobákban, a sátrakban fiatal leányok és fiuk írnak barátjaiknak, szüleiknek, is­merősöknek. Megírják, hogy ma mennyire teljesítették a százalékot és némelyik azt is odaírja, hogy helyesen tenné barátnője, ha el­jönne S ztál invárosba dolgozni. Csütörtök, 1953 aug, 7 3 A VACSORÁNÁL ismerősit fedezek fel. Egy bicegő leányka lép­del az asztalhoz, úgy emlékszem, a zalaegerszegi közgazdasági közép­iskola tanulója. Mosolyogva jön felém és nyújtja a kezét- — Elvtársi Nincs komoly baj. A munka engem is megedzelt. Boldog vagvok, hogy itt lehetek — mondja. Nemsokára már mosolygós lányarcokat fedezek fel. Itt vannak a DISz-brigád tagjai. EgerSzegről jöttek, el, hogy a tollai felcseréljék a malteroskanállal. Ar­ról beszélnek, hogy túl vannak a nehézségeken és már megszokták a fizikai munkát. Múlik az idő. Távolban villám- lik és kellemes hűvös az esti szél. Arról beszélgetünk, hogy mit vég­zünk holnap. A hangszóró Szakítja meg beszédünket. Sejelenli a ta­karódét, már mindenki pihenni tér, csak a Bartók-brigád muzsiká­ját viszi messzire a szél. Másnap reggel a brigádok tagjai ünnepélyes zászlófelvonáson vatttek részt. Itt látjuk az egerSzegieket és a nagy­kanizsaiakat is. Készülnek a nap ra, az újabb eredményekre. A. SZEMLÉM | végeiért. El­búcsúzunk. A szemekből az öröm könnye csillog. Búcsú Sztálinváros tói, a Dunai Vasműtől. Jön a ve nat. Egyre távolabb visz, de gór dotálom mindig old jár az uj ha zakón, az uj iskolákon, az uj gya rákon. A kocsikban vidám nótasz hallatszik. A: ország minden rcszc be igyekeznek a dolgozók, meglő fogatják családjukat. elmondjál eredményeiket és büszkélkedne azzal, hogy ők is részesei szociális ta építésünknek. Az egykori robc tot felváltotta az önkéntes műnk: Uj világ épült azóta, ahol az cm berek átformálódtak, nem varázs ként, hanem saját akaratukból Ezek a dolgozók büszke emberei ök építik Sztálinvárost, a boldo jövőt, a béke szilárd bástyáját. fim:

Next

/
Oldalképek
Tartalom