Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-07 / 184. szám
P /fi T £ L E T ± Népnevelők harca az állami gazdaságokban a többtermelésért Állami gazdaságaink felemelt ötéves tervünk sikeres végrehajtása közben nap, mint nap nagyobb fejlődésen mennek kérész- tül. Fejlődésük mindinkább meg- közeliti azt a színvonalat, melyet pártunk II. kongresszusán Rákosi elvtárs megjelölt számukra a mezőgazdaság szocialista építésé, ben. A mezőgazdaság szocialista épi. lése törvényszerűen kiélezi az osztálybarcot és ez azt jelenti, hogy állami gazdaságainkra mind- inkább nagyobb feladat hárul. Pártunk és kormányunk elsősorban az állami gazdaságokra támaszkodik a mezőgazdaság vonalán, pl. a zsir, hús, tej és egyéb élelmiszerellátás területén. Ez még nagyobb erőfeszítést és jobb munkamódszer alkalmazását követeli meg állami gazdaságaink, tói. A szocialista tervek végrehajtásának, a szocialista accumuláció- nak egyik jelentős forrása a mun. kaverseny. Állami gazdaságaink akkor tudják az előttük álló felada- tokát jól elvégezni, ha a párt- szervezetek irányításával, a szakszervezetek és a DISz- szervezet segítségével jól megszervezik a munkaversenyt, A verseny során komoly egyéni felajánlások és teljesítések születtek eddig is. Pl. az andráshidai állami gazdaságban Cserkút! János népnevelő, a gazdaság legjobb tehenésze vállalta, hogy a 15 literes í'ejési átlagot 18 literre emeli és vállalását teljesítette. Török János és Molnár Kálmán népnevelők a zsig- mondházi állami gazdaságban vállalták, hogy a sertéshizlalásnál a daraértékelési százalékot 18-ról 19-re teljesitik és teljesítésük 20.4 százalék. Számos Ilyen példát lehet felsorolni még. A pöföskei állami gazdaság dolgozója, Volkoci István népnevelő a sertésszaporulatl tervet 46 drb-al túlteljesítette. Ezért a jó munkájáért 2 heti üdülésben részesítették. Állami gazdaságainkban az eredmények mellett azonban vannak még hiányosságok is. Ezek a hiányosságok megmutatkoztak az aratás, cséplcs, tarlóhántás, má- sodvetés munkálatainál, a munkaverseny szervezése és a verueny értékelésénél. Nincs biztosítva, hogy a munkaversenyben a dolgozók nap mint nap szemléltetően lássák a munkaverseny alakulását és ez további ösztönzést, lendületet adna a versenymozgalomnak azdaságainkban. A. brigádverseny kialakult, azonban nincs megszervezve a verseny rendszeres értékelése és a dolgozók nem látják, hogy a vállalásaikat hogyan teljesítet- ték. Pártszervezeteinknek segítséget kell nyújtani a vevsenymozgaiom. ban, hogy politikai tartalmát is biztosítani tudják, a dolgozók lássák az összefüggést a saját és a népgazdaság érdeke között. A versenyt elsősorban jó népnevelő munkával segítsék. Az állami gazdaságok pártszervezetei segítsenek a MEDOSz-cak, hogy jól meg tudja oldani egyik legfontosabb feladatát, a munkaverseny szervezését. Igyekezzenek az állami gazdaságaink mindazokat a hiányosságokat kiküszöbölni, ami megmutatkozott a cséplésnél is, amikor a Bregyuk-féle gyorscséplést úgy alkalmazták, hogy a gép kapacitása nem volt kihasználva, mert nem szervezték meg, hogy a géphez előkészítsék a gabonát és felvilágosítsák a cséplőgépnél dolgozókat arról, hogy mit jelent az, ha a cséplést gyorsabban befejezzük, A felsörajki állami gazdaságban a gyorscséplést minden előkészület nélkül kezdték meg, fogaterővel próbálták a cséplőgéphez hordani a gabonát és egy délelőtt csali 55 mázsát tudtak elcsépelni, mert a fogat- erők nem győzték hordani a gabonát. Ezzel szemben az alsófa- kosi állami gazdaságban, ahol a cséplést jól szervezték meg, a ga. bonát asztagba hordták, a cséplőgépnél dolgozókat felkészítették a csépiésre, 41 q-t csépeltek el óránként. Ott, ahol az állami gazdaság pártszervezete foglalkozik a népnevelőkkel és rendszeres népnevelő értekezleteket tart, ott megmutatkozik a munkában is az eredmény. Izmindi Fcrene KIVÁLÓAK. TAPASZTALAI CSERÉJE Hogyan szervezte meg a begyűjtés munkáját a pusfstaedericsi községi tanács? Elmondta: FEHÉR JÓZSEF VB. titkár. EGY-EGY GYŐZELEM mindig hosszú, kitartó munkának a betetőzése. Áz idei begyűjtésre már az elmúlt őszön megkezdtük a munkát. A tanácsüléseket mindig pontos műben megtartottuk és arra törekedtünk, hogy minden egyes tanáeslag ismerje feladatait, tisztában legyen munkájával. Amikor az állandó bizottságokat kellett mega laki tanunk, akkor a pártszervezettel karöltve a legjobb tanácstagokat és a legjobban dolgozó parasztokat vontuk be. Az ő gyűléseiket is rendszeresen megtartottuk és ott arra neveltük őket, hogy számoljanak be minden alkalommal munkájukról, mondják el véleményüket, problémáikat. Nagy gondot fordítottunk a vetésterület összeírására, az adatfelvételi lapok kiállítására, mert a nyilvántartás pontossága szükséges ahhoz, ho.gy parasztságunk lássa: , a "kivetések pontosak és arányosak. Az egyéni tervfelbontásnál először a pontos százalékokat számítottuk ki. Ezután egyénileg foglalkoztunk az egyes gazdákkal. Ismertettük velük a rendelkezéseket és elmondottuk nekik, hogy úgy tervezzen, amit majd törvényszerűit is teljesítenie kell- Megmagyaráztuk a gazdáknak, hogy azért tudatjuk velük már most a beadási kötelezettségüket., mert még a tavaszi vetések előtt vannak és vetéstervüket a beadási kötelezettségükhöz arányosíthatják. Az egyéni tervfelbontások előtt és közben a pártszervezettel karöltve több kisgyülést szerveztünk. Előzőleg a népnevelőket és bizottsági tagokat megtanítottuk a kivetés módjára, úgy hogy bármelyikük ki tudta számítani a beadási kötelezettséget és pontos felvilágosítást adhatott minden kérdésre. ' Ezeknek a munkáknak végrehajtása közben nem feledkeztünk meg a tavaszi' mezőgazdasági munkákról sem. mert tudtuk, hogy a beszolgál- tatáshoz elsősorban termés kell. Itt elsősorban a dülőfelelősökre és a mezőgazdásági állandó bizottságokra támaszkodtunk, akik ugyancsak pontosan ülésezték és megtanulták az egyes munkálatok végrehajtásáról szóló minisztertanácsi határozatokat. EKKOR kezdtük meg a. versenyek szervezését. Először a bizottsági tagok és dülőfelelősök léptek egymással versenybe, majd ük maguk szélesítették azt tovább a dolgozó parasztság között. A versenyt naponta értékeltük és Már ásásnál több kösnégiink teljesítette gnbonabegyiijtési tervét A begyűjtés ütemének növekedésével mind élesebbé válik az egyes községek közötti párosverseny. Ennek eredményeként nap- ról-napra emelkedik • azoknak a községeknek a szánra, ahol befejeződik a cséplés és ezzel együtt a begyűjtés is. Már százon felül van olyan községünk, ahol a kenyérgabona begyűjtési tervet teljesítették. Különösen a letenyei járásban nem ritka azonban az olyan község sem, ahol a tervet már túlteljesítették. így például Zajkon 124, Tomyiszentmiklóson 120 százalékra teljesítették a gabonabeadási tervet. Nagyon jól követte a cséplés ütemét a begyűjtés Csörnyef ölűén, ahol a cséplés befejezte után egy órával már arról adtak hirt, hogy eleget tettek a begyűjtési kötelezettségnek is. ^ azt a nyilváuosság előtt vezettük. Az érdeklődés mind nagyobb lett és naponta sokan keresték fel a versenytáblái, érdeklődtek az eredmények felől. Nagyrészt a jó versenyszellemnek köszönhető, hogy az aratásra végeztünk az összes növényápolási munkákkal. Ennek az lett az eredménye, hogy úgy a kukoricánk, mint burgonyánk teljesen kiheverte a tavaszi fagykárt. Amikor az egyes gabonafajták az érés felé közeledtek, megszerveztük a napi határjárást. így az árpát, búzát, és rozsot a legmegfelelőbb érési időben arattuk s ezzel a szemveszteséget a lehető legkisebbre csökkentettük- Munkánkat úgy szerveztük, hogy az ösziárpa aratása, cséplése és beadása még az aratás általános megkezdése előtt befejeződjön. Tervünket végre is hajtottuk. Az aratás megkezdése előtt behívtuk a község legszorgalmasabb, legbecsületesebb dolgozó parasztjait. Megbeszéltük velük, hogy az aratást haladéktalanul megkezdik, ahol a gabona elérte a megfelelő érési fokot, de azok is segítenek, ahol még éretlen a gabona, később pedig ezek visszaadják a segítséget. Ennek az lett az eredménye, hogy az aratást az egész község hat nap alatt teljesen befejezte. A behordás szintén közös volt, de ezt úgy szerveztük meg, hogy a cséplést és behordást egyszerre lehessen végezni, a községnek azon a részén, ahol a cséplést először beindítottuk. az egész falu segített hordani. így biztosítottuk a gép folyamatos munkáját. A CSÉPLÉS MEGKEZDÉSE ELŐTT összehívtuk az egész falut egy Szabad Föld Vasárnap keretében. Előzőleg az állandó bizottsági tagok és népnevelők sorra látogattak minden dolgozót és személyesen hívták meg őket- Az ülésen megbeszéltük a beszolgáltatás fontosságát, A dolgozók megértették, hogy begyűjtés pontos teljesítése hazafias kötelesség. Ezt bizonyítja az is, hogy 26 párosversenyfelliivás hangzott el a gyűlés végén. Hogy a géptől a magtárba való begyűjtés ne ütközzön akadályba, megszerveztük a szállítást is. Egymásnak segítettek a magtárba való szállításnál azok, akik éppen ráértek. Verseny táblán és népnevelőmunkán keresztül rendszeresen népszerűsítettük azokat a ' dolgozókat, akik hazafias öntudatból túlteljesítették begyűjtési* kötelezettségüket. Szinte alig akadnák olyanok a községben, akik legalább néhány kilóval ne vittek volna be töbl>et a kötelezőnél. így elértük azt, hogy szinte kezdettől fogva a begyűjtés üteme gyorsabb volt, mint a csépiévé. Arra is nagy gondot fordítottunk, hogy Cséplőgépünk kapacitását a legteljesebb mértékben kihasználjuk. Ennek érdekében a községben négy közös szérűt állítottunk fel. így értük el azt. hogy a tervezett augusztus 10. helyett már julius 31-re befejeztük a cséplést és azzal egyidöben túlteljesítettük begyűjtési tervünket isMég a cséplés beindulása . előtt irodaüag is mindent előkészítettünk ahhoz, hogy a nyilvántartási munkálatokban lemaradás ne legyen • Felosztottuk egymás között, hogy ki miért lesz felelős. Megszerveztük anuak a pontos ellenőrzését is, hogy mindenki teljesitette-o, kötelezettsé- ét. A felsőbb szerveink felé menő jelentések igy mindig megbízhatóak, pontosak voltak. Mindez mellett nem feledkeztünk meg egyéb kötelezettségeink teljesítéséről sem. így például a réti és szántóföldi szán abegyüj test 125 százalékra végeztük el- Nincs lema. vadasunk a sertés, tojás, baromfi - begyűjtési terv teljesítésében semA munkák elvégzése közben mi iá nagyon sokat tanultunk, jó tapasztalatokat szereztünk, amit később is kiválóan hasznosíthatunk. Ha egy- egy uj rendeletet .kapunk, akkor előzőleg a népnevelőkön keresztül igyekszünk azt a legszélesebb körben ismertetni dolgozóink között. Akkor látunk hozzá a technikai végrehajtáshoz, amikor már dolgozóink tisztában vannak az illető rendelet politikai jelentőségével. Amikor azonban a rendeletét mái’ ismertettük, akkor nem, alkuszunk meg senkivel és semmivel, akkor ha( kell, büntető szankciók alkalmazásával is biztosítjuk annak végrehajtását. A jó tömegfel világositó munka következtében azonban erre nem is került sor községünkben. Nagy súlyt fektettünk arra, hogy a népnevelők megismerjék a legmegfelelőbb agitációs módszereket- Ezt úgy értük el, hogy a- legjobb kommunisták ós tanácstagok mellé beosztottunk egy-e.gv még tapasztalatlanabbat és együtt mentek vele egyik dolgozótól a másikig. Az újak hamar átvették a jó módszereket és ma már biztosan számíthatunk rájuk. Megértettük a népnevelőinkkel, hogy a beadás szorgalmazása csak akkor népszerűtlen feladat, ha a népnevelő maga sincs tisztában a munkájával. Azonban, ha értékes felvilágosítást tud adni, akkor már várni is fogják a dolgozók. MUNKÁNKKAL elértük, hogy a község dolgozói biznak a tanácsban. Persze nemcsak akkor látogattuk meg a gazdákat, amikor* kérünk tőlük valamit. Ott vagyunk náluk akkor is, ha- tőlünk kérnek segítséget. Ha egy tanács eléri azt, hogy a dolgozók biznak benne, az annyit jelent, hogy rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtják,- mert előzőleg alkalmuk van meggyőződni a tanács rendelkezéseinek helyességéről. Nem hanyagoltuk el a politikai önképzést sem, mert tudtuk, hogy feladatainkat csak igy tudjuk eredményesen megoldani. Ilyen módszerekkel értük el azt is, hogy községünkből két hét alatt- önálló termelőszövetkezeti község lett. A begyűjtés csatájának győzelmes befejezése után várjuk pártunk, dolgozó népünk újabb utasításait, amit igyekszünk minden ' rendelkezésre álló erővel, tudásunk teljes latbavetésével megoldaniSZTÁLINVÁROSI JEGYZETEK A HAJu ^engedelmesen simul a kikötő parihoz, motorja néhány ütemei tesz, a lapálkerék fehér tajtékot ver a nyári Dunán és hátra- lendül egy kissé, majd megáll, Sztálin-város kikötőjéhez érkeztünk• A leszállók között sok a helybeli, de számosán vannak olya. nők is, akik először jütlek meglátogatni ezt az uj, épülő szép várost. Az auíóbuszkalauznő felcsillanó szemmel magyarázza az utasoknak: hova érkeztünk és a legközelebbi megállónál elmondja, hogy majd szól, amikor le kell szállnunk a DISz-tábornál. A.z autóbusz szerény külsejű falun haladt keresztül. Nem messze tola a régi dunai terraszon már egy egész város tárul szemünk elp. Uj város ez. Szinte Szemkápráztató a sok épH kezes, uj utcák, uj házak, Itt is, ott is hatalmas kavicskupac, amelyet a perzselő hőségben barna- arcú munkások lapátolnak. Amott ktsiparvasut döcög: anyagot szál- lit. A város másik felében hatalmas épületek, üzletek, virágos utak ás. fasorok, melyek mutatják az idegennek; nézd ez a szocializmus építésének eredménye. A SZOCIALISTA | építés ezernyi csodáival találkozhatunk itt, A felszabadult ember alkotó és tehtrekészségél mulatja ez a munka. Ez járt az eszemben, amikor a DISz-tábor kapujához érkeztem. Fiatal leány mosolyogva 'mutálta, hol találhatom meg a földieimet, a zalai fiatalokat. Estére jár az idő, a hoszu séta, a nézegelödés miatt nem vettem észre, hogy repül az idő. Már szállingóznak hazafelé a táborbeliek. Malteros és olajos ruhája fiuk és leányok jönnek a szélrózsa minden irányából. Ismerős hang üti meg fülünket. Persze, ők valamennyien zalaiak, Névről nem ismerem őket, de mintha találkoztam volna, velük Egerszegen, r>agy Kanizsán. Nem árulják el kilétüket, csupán azi mondják, boldogok, mert Sziálin- váro&t építik. Sötétedik. A város lámpái csodálatos fénnyel világítanak. A hangszórókból pattogó zene hallatszik, de még mindig nem szűnik meg az emberek áradata. Mindenki igyekszik a sátor-tábor felé, hogy megtudja, mi a hír. A szobákban, a sátrakban fiatal leányok és fiuk írnak barátjaiknak, szüleiknek, ismerősöknek. Megírják, hogy ma mennyire teljesítették a százalékot és némelyik azt is odaírja, hogy helyesen tenné barátnője, ha eljönne S ztál invárosba dolgozni. Csütörtök, 1953 aug, 7 3 A VACSORÁNÁL ismerősit fedezek fel. Egy bicegő leányka lépdel az asztalhoz, úgy emlékszem, a zalaegerszegi közgazdasági középiskola tanulója. Mosolyogva jön felém és nyújtja a kezét- — Elvtársi Nincs komoly baj. A munka engem is megedzelt. Boldog vagvok, hogy itt lehetek — mondja. Nemsokára már mosolygós lányarcokat fedezek fel. Itt vannak a DISz-brigád tagjai. EgerSzegről jöttek, el, hogy a tollai felcseréljék a malteroskanállal. Arról beszélnek, hogy túl vannak a nehézségeken és már megszokták a fizikai munkát. Múlik az idő. Távolban villám- lik és kellemes hűvös az esti szél. Arról beszélgetünk, hogy mit végzünk holnap. A hangszóró Szakítja meg beszédünket. Sejelenli a takaródét, már mindenki pihenni tér, csak a Bartók-brigád muzsikáját viszi messzire a szél. Másnap reggel a brigádok tagjai ünnepélyes zászlófelvonáson vatttek részt. Itt látjuk az egerSzegieket és a nagykanizsaiakat is. Készülnek a nap ra, az újabb eredményekre. A. SZEMLÉM | végeiért. Elbúcsúzunk. A szemekből az öröm könnye csillog. Búcsú Sztálinváros tói, a Dunai Vasműtől. Jön a ve nat. Egyre távolabb visz, de gór dotálom mindig old jár az uj ha zakón, az uj iskolákon, az uj gya rákon. A kocsikban vidám nótasz hallatszik. A: ország minden rcszc be igyekeznek a dolgozók, meglő fogatják családjukat. elmondjál eredményeiket és büszkélkedne azzal, hogy ők is részesei szociális ta építésünknek. Az egykori robc tot felváltotta az önkéntes műnk: Uj világ épült azóta, ahol az cm berek átformálódtak, nem varázs ként, hanem saját akaratukból Ezek a dolgozók büszke emberei ök építik Sztálinvárost, a boldo jövőt, a béke szilárd bástyáját. fim:
