Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-05 / 182. szám

pari Elet * A járási pártválasztmányon megtárgyalták a SCÖ&ponti Vezetőség ülésén elhangzott beszámolókat rj vasárnap lezajlott járási pártválasztmányi ülések beszámoltak dolgozó népünk fejlődéséről a szo­cializmus építésében, jz alkotmány' ünnepére kibontakozó munkaverseny magával ragadta a mezőgazdaság dolgozóit is. Növekedik az állami fegyelem, erősödnek termelőszövetkezeteink. Dolgozó parasztságunk hangulata arra mutat, hogy egyre inkább magáénak érzi az állam szükségleteit. Mindebben megmutatko­zik agHációnk fejlődése, különösen most, a pártoktatási évad befejezése után. Népnevelőink a példamuta­tók és a legöntudatosabbak köréből kerülnek ki s magukkal ragadják a dolgozókat. gj kedvező fejlődés azonban nem általános. Erre figyelmeztet bennünk a Központi Vezetőség június 27-i ülése. Az önelégült­ség, az eredményeken való megpihonés, az ellenség elleni harc- gyengesége a mi mamánkon is megmu­tatkozik. A járási pártválaszlmányi üléseken elhangzott beszámolók, hozzászólások ennek szellemében jelölték meg a megyénkben végzendő feladatainkat. A zalaegerszegi járási pártvá- taszmány ülésén Csondor Vilmos elv­társ a járási pártbizottság titkára tartott beszámolót. Ismertette a vá­lasztmány tagjaival a járás területén, végzett munkáikat. Foglalkozott a járás eredményeivel, melyek most az aratás, csóplés és begyűjtés ide­jén eredményre vezettek. Beszá­molt a termelőszövetkezetek fejlődé­séről és az egyénileg dolgozó pa­rasztok fokozódó érdeklődéséről. A beszámoló a Központi Vezetőség ülé­sén elhangzottak alapján megmu­tatta azokat a hibákat, melyek aka­dályozzák eredményeinket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Központi Vezetőség ülése beszámolóit úgy 'érvényesítsék a járás pártszervezetei munkájukban, hogy azok az előt­tünk lévő feladatokat támasszák (alá. — A zalaegerszegi járás a har­madik a begyűjtésben, ami azt mu­tatja, hogy alapszervezeteink döntő többsége megelégedett a kezdeti sike­rekkel- Az ilyen hibákkal terhelt politikai munkával nem lehet elvé­gezni feladatainkat. Ez mutatkozik meg Zalalövőn Beko István elvtárs tevékenységében, aki az aratás, .cséplés, begyűjtés jó beindulása után azt hitte, hogy a cséplés is Simán fo.g menni. Ilyen álláspont nem segíti elő a munkát, hanem bkadályozza Zalalövö eredményeit a begyűjtésben és a soronkövetkező feladatokban. Ezután a kulákok aknamunkájá­val foglalkozott beszámolójában. .— A falusi osztályharc első vo­nalában harcoló elvtársaink gyak­ran éppen a fő ellenséget, a kulá- kot tévesztik szem előtt. Az osz- tályérzók eltompulása vezet arra, hogy nem egy helyen a kulákok be­furakodnak a termelőszövetkezetbe, vagy tanácsaink a könnyebb meg­oldást választva a dolgozó parasz­toknak ütemeznek be újabb sertés­leadást. Déri István elv társ, a zalalövői 'állami gazdaság igazgatója hozzá­szólásában rámutatott arra, hogy a kulákok mind újabb formában igye­keznek aláásni a szocialista gazdál­kodás megerősöd ését­Az állami gazdaságban néhány napja dolgozó parasztoknak látszó küldöttség' jelent meg Ozmánbükk­★ tői- N küldöttség előadta, hogy az állami gazdaság számolja fel a köz­ségükben lévő termelőszövetkezeti csoportot, amely „rosszuk ‘ dolgo­zik s alakítsanak helyette állami gazdaságot, ahol mindnyájan jó munkát fognak végezni. Az állami gazdaság leleplezte ezt a küldött­séget, melynek tagjai kulákok vol­tak s ilyen módon akarták megaka­dályozni az ozmánbükki termelőszö­vetkezeti csoport fejlődését. Számos hozzászólásban foglalkoz­tak a beszámoló után a pártválaszt­mány tagjai azokkal a módszerek­kel, melyekkel jó eredményeket értek el az aratás és a cséplés ide­jén. A hozzászólások s a pártvá- lasztmány lelkes hangulata arra mutat, hogy a Központi Vezetőség beszámolói alapján a zalageerszegi járás megjavítja eredményeit s élre tör a begyűjtésben. ★ A lenti járás pártválasztmányi ülésén Percze Zsigmond elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartott beszámolót a járás területén folyó tcmegfelvilágositő munkáról. — Fejlődésünk járásunk terüle­tén úgy gyorsul, amilyen mértékben fokozzuk a dolgozó tömegek felvilá­gosítását- Nevelő és felvilágosító munkánknak sokkal nagyobb figyel­met kell szentelnie a járás sajá­tosságának. Olyan mértékben szá­míthatunk a béketábor segítségére, amennyire ezt munkánkkal kiérde­meljük. A lenti járásnak itt, a ju­goszláv határszélen még fokozottab­ban helyt kell állnia, s meg kell mutatnia békeakaratát. A járás termelőszövetkezetei az elmúlt év­ben jelentősen megerősödtek Mig az elmúlt évben az üzemi munkások­nak kellett aratás idején segítségük­re sietni, addig ebben az évben sa­ját maguk, szemveszteség nélkül fe­jezték be az aratást. Az eddigi eredményünk növelése érdekében a járásban is tovább kell fejleszteni a tsz-tagok felelősségérzetét, nemcsak saját kollektivájukkal, hanem az egész dolgozó parasztsággal kapcso­latosan. a politikai tömegmunka főmódszerévé kell tenni a lenti já­rásban is az élenjárók, a példamu­tatók köré megszervezett tömegmoz­galmat, amely újabb eredményekre buzdít és társadalmi nyomást fejt ki az elmaradókkal szemben. A kanizsai járási párt választmány ülése megjelölte azt az utat, me­lyen a járás megjavíthatja eredmé­nyeit. Itt van a legtöbb tennivaló, itt' mutatnak rá a legtöbb hiá­nyosságra Horváth Márton és Far­kas Mihály elvtársak beszámolói. Az önelégültség, a bürokratikus ügyin­tézés vezetett oda, hogy a járás az utolsó a begyűjtésben. Ezt a meg- pihenést igyekszik kihasználni a klerikális reakció, amikor a dolgo­zókat elvonja a mezőgazdasági mun­káktól. A beleznai és a szepetneki pap szinte versenyeznek egymással, hogy egyházi rendezvényeikkel me­lyikük tud több dolgozót elvonni az aratástól, csépiestül. Fel kell számolni az egyházi reakció állító­lagos „békés' 1 szándékaival kap­csolatos hamis elképzeléseket. Vi­lágossá kell tenni a párton belül azt, hogy a klerikális rea.kció a há­borús törekvések, az imperialista ideológia bakteriumhordozója- En­nek érdekében a já-rás területén sokkal több természettudományos előadást kell rendezni és világnézeti felvilágosító munkát végezni. A kle­rikális reakció elleni harcnak is több figyelmet kell fordítani azokra a helyekre, ahol még mindig mély gyökerei vannak az ifjúság és a dolgozó parasztság között. A nagykanizsai járási pártbizott­ság munkájában is megmutatkozott, hogy a politikai tömegmunka lebe­csülése következtében nem tudták mit kezdjenek a íümegsz-ervezetek- kel. A járási pártbizottság tagjai rövid időt töltöttek egy-egy község­ben, körlevelekkel próbálták irányí­tani a tömegmunkát. Az adminisz­tratív rendszabályok mögé húzódás, mely jelleg'énél fogva könnyebb feladatnak tűnt, vezetett oda, hogy a járásban ellaposodott a ta­pasztalatok felhozása, átadása, a határozatok politikai lényegének mélyebb magyarázata. E téren különösen érvényes a já­rás munkájára Horváth Márton elv­társ megállapítása. Erre szorítkoz­nak a járás tennivalói is: nyerjék meg, mozgósítsák naponta cselek­vésre a dolgozó tömegeket, ez a pártbizottságok és szervezetek és minden egyes párttag döntő fel­adata­Az Erdőkémia dolgozói alkotmányunk ünnepére készülnek E rős fenyő illat tölti be a pá­rás levegőt. Az üstöknél né- gyen-öten forgolódnak, méricskél­nék és vizsgálják a pépes, tejszinü folyadékot. A pádon mintaüvegek, amelyekben, az elkészített mintaolda- tot tárolják, Lelkesen készülnek alkotmányunk ■ünnepére az Erdőkémia és Feldol­gozó Vállalat dolgozói. Ebben a hónapban 105 százalékra teljesítet­ték a tervüket. Megfeszített erővel igyekeznek, hogy üzemük ne ma­iadjon le a terv-teljesítésben. — Ez az üzem a félszabadulás telőtt nem a békés termelést szol­gálta — mondja Juhász Ferenc fclvtárs. — A felszabadulás után nagy munkát kellett végeznünk, tiogy az egykori légvédelmi bun­kert átalakíthassuk termelő üzemmé. Dlyan üzemet létesített kormányunk, (amilyen a múltban nálunk nem tvolt. Az ötéves terv korszerű üze- biet, lepárolót adott számunkra, jö­vőre pedig nagy arányú gépesítés lesz nálunk. A gyanta a villamossági vállala­toknál nélkülözhetetlen. A szigete­lőszalagok a speciális tekercsek és. i teMmók a. falvak villamosításánál, az üzemek gépesítésénél szükség van gyantára. A gyantából készítik a sellakot is, amely a villanymotorok szigetelé­séhez szükséges­A gyanta készítése bonyolult feladat, mert az erdő fenyő­fáit évente többször meg kell csa­polni, ho-gy a gyanta alapanyagát megkaphassák. A fa megcsapolása­kor tejszerü pépes folyadékot nyer­nek, amelyet cserepekbe fognak fel. A folyadék már tartalmazza a festéshez nélkülözhetetlen terpen­tint. Ez a nyersgyanta feldolgozás­ra kerül az Erdőkémia üzemeiben. Itt különböző desztillációkon és eljá­rásokon megy keresztül, mig olyan-- na válik, mint az olaj. A telephelyeket állandóan látogat­ják az üzemek autói és szállítják a gyantát. Az idáig készített gyanta minősége azt mutatja, hogy még sokkal jobb, mint a külföldi gyárt­mány. a rejtett tartalékok feltárása nálunk is megtörtént. A szovjet pél­da nyomán dolgozzák fel az erdők egyik kincsét, a gyantát, amelyből ipari cikkeken kívül orvosságok cs laboratóriumi kellékek készülnek. társ. — Számunkra ez azt jelenti, hogy még nagyobb odaadással és lelkesedéssel dolgozzunk. Mi tudjuk, hogy jó munkánkkal erősítjük a bé­keharcot. Hajgató Miklós és Ko­vács József fűtők alkotmányunk ünnepének tiszteletére tiz százalékos szénmegtakarítást vállaltak. A bri­gádok tagjai arra tettek vállalást, hogy tervüket túlszárnyalják. Én azt vállaltam, hogy Készéi Margit­nak átadom a munkamódszeremet. Eredményeink mindjobban ösztönöz­nek bennünket a jobb munkára. A koreai műszakban üzemünk dolgozói 13Ü százalékos teljesítményt értek el és a juiiu3 havi tervünket 22-én befejeztük. Az Erdőkémia dolgozói jól meg­álltak a helyüket a termelésben- Most alkotmányunk ünnepére indí­tott munkaversenyben is kiváló eredményeket akarnak elérni. Az al­kotmányunk biztosította számukra a boldog életet, a felemelkedést az uj üzemet és ezért készülnek, ezért harcolnak — az újabb sikerekért. S okat köszönhetünk a párt­nak, amely életre hívta üze­münket — íűftndja Eövács Esia. elvv-J KeddrJ2ő2 üt A közalkalmazottak §za&szervezete az m tanév sikeréért Juníus lö-ével országszerte ve­get ért a tanítási év. A tapaszta­lat azt mutatja, hogy a pedagó­gusaink zöme, eredményes mun­kát végzett az elmúlt tanév fo­lyamán. Az elért eredményekben része van a tanácsoknak is, akik a munka feltételeinek megteremté­sével járultak hozzá a jobb isko­lai munkához. Előfordul azonban, hogy az iskolák dologi ellátásá­nak hiánya nem egy alkalommal zavarja a tanítás menetét Pél­dául, nem rendelte meg a tanács idejében az iskola részére a tüze­lőt. Nem takarította ki az isko­lát a tanév kezdetére, nem bizto­sította a tanításhoz szükséges tanszereket. Ezekből a tapasztalatokból ki­indulva, a következő iskolai év dologi előkészítéséhez már most hozzá kell fogniok a tanácsok­nak, hogy azt idejében befejez­hessék. Ezért a közalkalmazottak szakszervezete a pedagógusok szakszervezetével együtt az isko­lai oktatási és nevelői munka megbecsülésének, fokozásának to­vábbi elmélyítése, az iskolák jobb dologi ellátásának biztosítása ér­dekében a tanácsok között ver­senyt szervezett az iskolák tataro­zása, takarítása, szépítése, vala­mint a fiatal és kezdő pedagógu­sokról való fokozott gondoskodás céljából. A versenyszempontok a követ­kezők : 1. A tanácsok augusztus 20-ig gondoskodjanak az iskolák takari. tásáról, tatarozásáról, rendbehozá- sáról. 2. Még a nyár folyamán bizto­sítsák az iskola számára a nyom­tatványokat és a szükséges tan- felszerelést. 3. Gondoskodjanak időben az is­kolák tüzelő- és olajellátás áröl. 4. Támogassák az „Építsük, szé­pítsük“, valamint a „Miénk az is­kola“ mozgalmat. Az augusztus 20-i takarítási ha. táridő azokra az iskolákra is ér­vényes, ahol a nyár folyamán esetleg a földmüvesszövetkezetek terményt fognak tárolni. A verseny gyozte.se az a tanács lesz, amely előbb teljesíti az előbb felsoroltakat. A kiértékelés járásonktet fog történni. A verseny kiértékelése a közal­kalmazottak szakszervezete, vala­mint a pedagógus szakszervezet területi bizottságainak közös fel­adata lesz. A versenyjutalmazá- sára a megyei tanács elnöke cél- jutalmat. tűz ki. A verseny eredményessége ér­dekében mozgósítsák mindenütt az oktatási áll. bizottságot, szülői munkaközösségeket, továbbá kér­jék az MNDSz, a DISz és a többi tömegszervezet támogatását. A fenti versenyben nagy szerep jut a járási tanács oktatási osz­tályainak. Az ö feladatuk, hogy, ezt a versenymozgalmat a köz­ségi tanácsok között széleskörben kifejlesszék, hogy ezzel is hozzá­járuljanak a jövö tanítási év zökkenőmentes beinditásálroz, gyermekeink szocialista nevelésé­hez. (Tóth János) Javítsuk meg' a kulturagitáeiós munkát! Mint minden nagy feladatunk végrehajtásához, az aratás, cséplés, begyűjtés munkájának gyors és eredményes elvégzéséhez is, felso­rakoztak népnevelőink mailé ku*- furagitátoraínk, hogy a kulturagí- táció különböző formáival segítsék dolgozóink harcát a kenyérért, be­gyűjtési terveink sikeres teljesíté­séért. Az aratás munkájának idején megyénkben több mint 500 kultúr­ákéivá lelkesítette dallal, rigmus­sal, tánccal, köszöntőkkel dolgo­zóinkat, segítette a veri enyszelíem kibontakozását, népszerűsítette az élenjárókat, buzdította a lemaradó­kat. Az aratás befejezése után a c-sép- iés, begyűjtés feladatai végrehajtá­sánál is ott állnak kuHuragiíáto- raink- Nemeshetésen Péserfi Zsig­mond dolgozó paraszt a brigád fi­gyelmeztetése után azonnal teljesí­tette beadási kötelezettségét. Javult a szemléltető agitáció í-s. A verseny-, dicsőségtáblákon friss eredményeket olvashatunk, a kul- turbrigádok feidiszitik a legjobb beadók kapuit. Söjtörön dicsérő­emléklapot kaptak Horváth János, Szép József, Novák Péterné, Varga József dolgozó parasztok, akik ke­nyérgabona beadási kötelezettsé­güknek 110—125 százalékban tet­tek éleget. A mennyiségében fejlődő kultur* agitációs munka minőségében azon­ban még sok a kívánni való- Né­hány községben, mint Nagykapor- na.kon, Kiskomáramban lebecsülik a kuRuragiiációs munka jelentőségét. Ahol a népnevelőmunkával, a töme­gek felvilágosító munkájával baj van. ott baj vnn a kulturális agi- lációval is. Kulturális agitációnkaf is sok helyen az önelégültség jel­lemzi, egyszerű ünneplésnek, s nem harci feladatnak tekintik, hiányzik ezért az agitáció megfelelő harcos­sága, nem visz következetes har­cot a kulákság cs a klerikális reak­ció ellen, ba visz is, elválasztja azt a termelési, beadási agitációtcl. Szemléltető agitációnk túlzsúfolt. Dicsőség!ábláinkcn sok községben apró betűkkel, túlságosan Sok adat van feltüntetve, nehéz az olvasása, nem akad meg rajt a dolgozók sze­me. A szemléltető agitáció akkor jó, ha feltűnő, akaratlanul is meg­állítja a járókelőket. Kevés a köz­ségekben, magtárak falán, cséplő­gépeknél %•- mezgósitó j%szó, U&BSX« parens, nem veszik ki megfelelően a részüket a szemléltetésből a szö­vetkezeti boltok, nem elterjedt a zaoskómozgalom sem. Amellett, hogy megfelelően népszerűsítjük a versenyben é.enjárókat, nem keres­sük meg azokat a módokat, me­lyekkel dolgozó parasztságunkat mozgósítani tudjuk alkotmá­nyunk évfordulójára kibontakozó versenymozgalomra. A dicséret mellett megfeledkezünk a buzdítás­ról, kípellengérezésről, a kulák el­leni harcról is- Azok a megállapít tások, melyeket Horváth Márton elvtárs a KV.-cn tartott beszámo­lójában a népnevelőmunkáról fel­vetett, fokozottabban vonatkoznak megyénk kuliuragitációs munkájára is. Hatalmas feladatok állnak kul-- turagitációs munkánk elölt! Az aratásban elért kitűnő eredmé­nyünk, a lendületesen1 megindult cséplés és beadás további fokozása, megyénk első helyének megtartá­sa, a minisztertanács vándorzászló-' jáért folyó harc fokozottabb kő-« vetelményeket állít kulturagitáto- raínk, tanácsaink, népművelési szer­veink elé. Ki kell javítanunk a kulluragitá. ció fogyatékosságait, általánossá kell tennünk legjobb módszereinkett harcossá kell tenni aghtációnkat, rendszeresen kell vinnünk kulturá-* lis felvilágosító munkánkat, A kulharagítációs munka megja­vításának útja pártszervezeteink fokozottabb törődése a népnevelő­munka e területével, állandó irá­nyításuk és ellenőrzésük, a népne­velők munkájával a kuliuragitációs munka összhangba hozása. Ki kell szélesítenünk a kulturagitátorok tá­borát. Az úttörők mellett több DISz fiatal, MNDSz-asszony kapcsolód- jék be ebbe a felvilágosító munká­ba. Minden pedagógus adjon segít-1 séget ahhoz, hogy szemléltető és művészi agitációnk formájában és tartalmában is a leghatásosabb, a legmozgósitebb, legeredményesebb legyen. A minisztertanács vándorzászló­jáért folyó versenyből vegye ki ré­szét minden kultúrotthon, nép­könyvtár, minden kulturaktiva! Se­gítsék győzelemre vinni megyénk dolgozó parasztságának nagy har­cát! Segítsék megszilárdítani a versenyben elért eddigi eredmé­nyeinket! H ad neuhi lAr-rir

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom