Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-05 / 182. szám

TIL AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK/ Ünnepi gyűlés Moszkvában a Vasutas Nap alkalmából A minisztertanács felemelte a traktorvezető és munkagépkezelö termelőszövetkezeti tagok munkaegységét —————«—.————■ mw i ■ ■'«■in» 'Hi.iirtHn Ti i n iw n ttm AZ MDP ZAL.4ME0TEI P.ÍBTBIZOTTSÁGAMK SAPILAPJA ............mii i r—nr—n írgrnrTnr-TiiiK~n'T—tt ---------------------------------------------------------— ------------------“ Vi li. évfolyam 182. szám. Ära 50 fillér 1952. augusztus 5. Kedd Erősítsük termelőssövetkeseteinket Tei‘-melőszövetikezéteínk pártunk “és kormányunk segítsége nyomán hatalmas fejlődésen mentek keresz­tül ebben az évben. Különösen ta­pasztalható ez a fejlődés a gép­állomások és termelőszövetkezetek élenjáró dolgozóinak tanácskozása ót'a, ahol Rákosi elvtárs felhívta figyelmüket fogyatékosságaikra. Megyénk területén az elmúlt év­ben számos olyan termelőszövet­kezet volt, ahol baj volt a munka­fegyelemmel s következésképpen a terméseredménnyel is. Az ilyen termelőszövetkezetek nem mutattak példát az egyénileg dolgozó pa­rasztok előtt. Ebben a gazdasági évben termelőszövetkezeteink le­küzdötték az akadályokat és Rá­kosi elvtárs tanítása alapján úgy dolgoznak, hogy eredményeik agi­táljanak. A jó eredmények különösen most az aratás, cséplés befejeztével ma­gukért beszélnek, amikor a kívül­álló dolgozó parasztok tisztán lát­ják a termelőszövetkezetek maga­sabb terméseredményeit, az egyre javuló munkafegyelmet, az élenjáró termelőszövetkezeti tagok jövedel­mét, egyre közeiebb érzik magu­kat ahhoz az úthoz- amely a meg­becsült munkához, a jóléthez ve- ! zet. Most az aratás után már meg­indult a mozgolódás és egyre több «dolgozó paraszt közeledik a ter­melőszövetkezetekhez. A község élenjáró dolgozó parasztjai léptek be az ujudvari termelőszövetkezet­be, amely még kezdeti nehézségek­be! küzd. Eredményeiről azonban mégis igy nyilatkozott a most be­lépő Méhes Mihály, 8 holdas kö" zépparaszt. — Elnézem mennyivel könnyeb- >ben vannak, — mert itt a szom­szédságomban minden nap látom jókét. — Látom, hogy nekik is volt fagykáruk, eső sem volt elég, ná­luk mégsem lesz gond a kenyér. ,Nem is csoda, ha vidáman vannak. Korpaváron 16 család 81 hoM j földdel lépett be a nagykanizsai Vörös Csilláig termelőszövetkezet’ 'be, mert látták, hogy a szövetke­zet mindennapi segítőtársa, a gép­állomás mennyivel megkönnyíti 'munkájukat. Látták, hogy nem gör­nyedtek annyit, mint ők, mert a )gép könnyedén aratott, hogy a traktor mélyebben szántja a föl­det és jobb a termés, amit még jfokoz a rendszeres műtrágyázás. Mindemellett állandóan el tudják látni területüket istállótrágyával is. mert szépen fejlett állatállomá­nyuk van, ami bőséges jövedelmet biztosit számukra: jut az építke­zésekre, hogy egy év múlva még Jsokkaí erősebbek legyenek. Mindezek arról tanúskodnak, hogy a dolgozó parasztság felismer­je a helyes utat a termelőszövetke­zet eredményein keresztül. Azon­ban e téren még számos a tenniva­lónk. Agítációnkban a legnagyobb hiba, hogy a népnevelők nem. keresték fel idejében a dolgozó parasztokat és lebecsülték az ilyen irányú fel­világosító munkát.- Úgy értelmezték a megszilárdí­tást — mondotta Horváth Márton elvtár-s pártunk Központi Vezető- végének (Lésén —- hogy eddigi ered­ményeinken megpihenhetünk, hogy a termelőszövetkezetele ezután „aoBoma' ikusan" fognak agitálni saját magukért a középparasztök körében. Ezt a téves nézetet kell most felszámolni pártszervezeteinknek és népnevelőinknek. Mondják el _ a 'termelőszövetkezetek eredményeit minél több dolgozó parasztnak, mert ez az időszak a legalkalma­sabb újabb termelőszövetkezetek alakítására, uj tagok belépésére, amikor az uj gazdasági év követ­kezik. Ne rejtsék véka alá termésered­ményeiket maguk a termelőszövet­kezetek se- Tapasztalható, hogy a termelőszövetkezeti tagság, a terme­lőszövetkezetek népnevelői csak befe lé viszik az agitációt és elszakadnak a kívülálló dolgozó parasztok töme­geitől. Az elszakadás helyett eáy re szilárdabbá kell fűzni a szála­kat'. Minden termelőszövetkezeti tagnak kötelessége, hogy ismertes­se eredményeit, hogy minél több becsületes dolgozó paraszt választ­hassa azt az utat, mely az igazi fel- emelkedéshez vezet. Termelőszövetkezeteink hivják meg és fogadják szeretettel az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztságot. Mutassák meg nekik mindazt, amit eddig elértek. A leg­meggyőzőbb agitációt a kézzelfog­ható, szem'mellátható eredmények­kel' érhetik el. Az elkövetkező napokban, hetek­ben szervezett látogatások lesznek, melyen módja lesz miüden egyes dolgozó parasztnak beletekinteni abba az életbe, melyet választani fog magának. Az ország élenjáró termelőszövetkezeteinek látogatásá­ra a község dolgozó parasztsága gyűléseken választja meg küldött­jét, akiben megbíznak, aki élenjáró a munkákban és példáját követi az egész falu. Hazatértük után mond­ják el odahaza beszámolóikban az élenjáró termelőszövetkezeteink eredményeit, melyeket a Szovjetunió­tól szerzett gazdag tapasztalatok utján hoztunk . létre, melyek ma már elevenen élnek dolgozó pa­rasztságunk nlőtt, melyeket nem nehéz elérni. Termelőszövetkezeteink megerő­sítésének az uj belépők mellett igen fontos teendője a már meg­lévő termelőszövetkezeteink szaka­datlan felfejlesztése. Meglévő ter­melőszövetkezeteink vezetői és tag­sága látogassák meg az élenjáró­kat. hogy tapasztalatokat szerez­zenek, hogy ők is a fejletttebb gaz­dálkodással növelhessék eredmé­nyeiket. Egyes íipusu termelőszö­vetkezeteink is szereztek már az eddigi munkájuk során gazdag ta­pasztalatot. Látták és már benne éltek, megismerték a közös munka, a közös nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, s most előttük is itt az üt, az alkalmas idő arra, hogy fej­lettebb formát válasszanak. Termelőszövetkezeteinknek, ter­melőszövetkezeteinkben lévő kom­munisták, párttagok, népnevelők eredményeinek állandó ismertetése és gazdaságuk állandó fejlesztése és növelése, s fejlettebb gazdálko­dási formára való áttérés mellett állandóan. foglalkozni kell az uj belépőkkel. Nevelni kell őkej- a szocialista öntudatra, a példás fe­gyelmezettségre, elsősorban 6aját példamutatásukkal. Tanítsák meg velük a szövetkezeti gazdálkodás minden csinjátbinját. Tanítsák meg őket munkaegységgel számol­ni 'már most, hogy mire dolgozni kezdenek, ne kelljen az ilyen ap- ró-cstprö dolgokban tapogaiózniok Ezeknek a megvalósításához ké szüljenek fel alaposan pártszerve­zeteink, népnevelőink, a termelő’ A Janka pusztai állami gazdaság dol gozói mnnkafelajánlásokkal készülnek alkotmányunk ünnepére Mi, a jankapuszíai áLami gaz­daság dolgozói, szakszervezeti érte­kezleten beszéltük meg tennivalóin­kat közeledő alkotmányunk ünne­pére. Hosszú Sándor elvtárs, az ÜB. elnöke beszámolójában beszélt koreai testvéreink harcáról és részletesen megjelölte feladatain­kat, hogy mit kell tennünk az ő harcuk segítése, békénk erősítése céljából. Kitért arra is, hogy annak az alkotmánynak megünneplésére készülünk, amely jogot adott ne­künk a munkához. Ez az alkot­mány biztosítja, hogy munkánkhoz képest megfelelő keresethez, pihe­néshez, kultúrához juthatunk. A beszámoló elhangzása után sorra emelkedtek a kezek a leve­gőbe. Egymásután tették meg dol­gozóink felajánlásaikat. Kezdemé­nyezők a kommunisták voltak. El­sőnek Csmerlec Mária elvtársnő hívta ki Gerencsér Rozália munka­csapatát 115 százalékos teljesítés elérésére. Utána Kalányos Gusz­táv a növénytermesztési munkacsa­pat vezetője vállalta, hogy elérik a 120 százalékos átlagteljesítményt. Versenyre szólította hasonló ered­mény elérésére Habjánec János gyümölcstermesztési munkacsapa­tát. Versenybe lépett még Balogh János és Hermán Ferenc munka­csapata is 115 százalékos teljesít­mény elérésére. A dolgozók mindjárt javaslatokat is tettek a vezetőség felé, hogy milyen feltételek biztosításával já­ruljanak hozzá a vállalások telje­sítéséhez. Az értekezletnek voltak hiányos­ságai is. A íogatos munkacsapat például ne*m lépett versenybe, mert az ellenség azt terjeszti közöttük, hogy verseny nélkül is eleget ke­resnek. A munkacsapat legjobb, legőntudátosabb dolgozóinak fel­adata leleplezni ezeket-, az ellen­séges megnyilvánulásokat, mert egyébként alaposan lemaradnak a gazdaság többi dolgozója mögött. Az állattenyésztési munkacsapat* nál ugyancsak hibák vannak a. felvilágosító munkában. A munka­csapat tagjai közül többen szíve­sen versenyeznének, azonban ném magyarázzák meg nekik, hogy. ho­gyan és milyen szempontok sze­rint indítsák meg a mozgalmat­Többen jogos bírálatot gyakorol­tak a vezetőség felé, amiérj-. az ed­digi versenyeket nem értékelték rendszeresen. Nem tájékoztatták a dolgozókat a verseny állásáról, igy a lelkesedés hamar kialudt, nem volt, ami még jobb munkára ösztö­nözzön. Az értekezlet értékes volt azért, Imiért a hozzászólások zöméből lát­szott dolgozóink megváltozott mun­kaviszonya, Valamennyien érezték, hogy a saját ügyükről beszélnek, amikor javaslatot tesznek, vagy elmondják véleményükét az ered­ményekről és hibákról. ! „ Csendes Ferenc, Csörnyeföld vezet a Uluraszemeiiyével kötött begyűjtési versenyben ’(Tudósítónk jelenti.j Csörnyeföld dolgozó parasztjai járásuk területén elsőnek fejez­ték be az aratást. A község veze­tői nem bízták el magukat, ha­nem a felvilágosító munka továb­bi megjavításával készültek arra, hogy a község a cséplésben és be­gyűjtésben is az élenjárók'között legyen. Ennek eredményeként a község kenyérgabona be­gyűjtési tervét már julius 30-án 150 százalékra teljesí­tette. Árpából ugyanezen a napon elér­ték a 10° százalékot. A zab csép- lése is rövidesen befejeződik. Le­maradás ennél a gabonanemünél sincs a beadásban. A begyűjtésben Kosa József, Babati Károly és Hári József járt az élen. őket követte a község többi becsületes dolgozó paraszt­ja. Egyetlen egy dolgozó sincs a (Tudósilónk írja) Egervár dolgozó parasztjai még julius 13-án csatlakoztak Nagyszé­nás versenyfelhívásához. A dolgozók között az a vélemény alakult ki, hogy szégyen lenne, ha lemaradná­nak ebben a versenyben. A rend­szeresen végzott törnegfcivilágosiió munka is jól érezteti hatását. Nem ritkák a többszáz százalékos telje­sítések sem. így például Iván Gyu­la, akinek nyolc katasztrális hold birtokából nyolc tagú családot kell eltartania, 250 százalékra teljesítet­te gabonabcadási kötelezettségéi. Nem sokkal marad le tőle Vinczr- Islvári és Kondor József sem, akik községben, aki mind a tavalyi hátralékát, mind az idei tervét ne teljesítette volna. Az eredmények elérését nagy­mértékben elősegítette a község­ben lévő szövetkezeti cséplőgép munkája. Megérdemelten kapták meg a járási tanácstól a „Jó mun­káért“ feliratú zászlót. Tóth József elvtárs, a gép fele­lős vezetője, amikor a községi ta­nács vezetőjétől átvette a zászlót, kijelentette, hogy a még hátra­lévő néhány napban tovább fokoz­zák teljesítményüket. Csörnyeföld Muraszemenyével áll párosversenyben. A község dolgozó parasztjai azt üzenik a muraszemenyeieknek, hogy dol­gozzanak jobban, mert a verseny igy nem érdekes és legközelebb méltóbb versenytárs után kell nézniök. (Kardos Pál) 200, illetve ISO százalékra telje­sítették begyűjtési tervüket, A köz­ségben egyetlen hátralékos sincs, még eddig nem esett senki elszá­moltatás alá. Ebben nagy része van a begyűjtési állandóbizotlság jó munkájának, amely rendszeresen megtartja értekezleteit és az ott hozott határozatok alapján vég­zik munkájukat. Dacára annak, hogy az úőirány- zottnál egy géppel kevesebb csépel a községben, a cséplésl és begyűj­tésf- mégis a vállalt határidő előtt egy nappal, már augusztus 9-re be. fejezik. MOLNÁR LÁSZLÓ Megindult a hare Zalaszenimihályon a szabadpiacért (Tudósilónk ina) Zalaszéritmihályon 95 százaié, kos a cséplés eredménye. A be­gyűjtési terv azonban néhány nappal ezelőtt még csupán 43 százalék volt. A lemaradás felszá­molása érdekében a község veze­tőcége összehívta a tömegszerve­zetek vezetőit, valamint az akti­váltat és határozatot hoztak a felvilágosító munka megjavítá­sára. M A határozat nem maradt papí­ron, A népnevelők sorra elláto­gattak azokhoz a házakhoz, ahol lemaradás volt. Azóta a begyűj­tési terv teljesítésében napi 15— 17 százalékos az emelkedés. A zalaszentmihályi dolgozók ma már úgy végzik feladataikat, hogy ők is mielőbb megkapják a ga­bona szabadpiacon való értékesí­tésének jogát. (Kiss Mária.) 1481 forintot takarítottak meg államunknak a baki úttörők (Tudósítónk jelenti.) Kétbétig dolgoztak a baki út­törők a községhez tartozó állami erdőgazdaság üzemegységében. Ezt a munkát alkotmányunk ün­nepére tett vállalásuk teljesítő- seként végezték. Szinte valameny- nyien egyforma szorgalommal, lelkesedéssel dolgoztak. A három, hétre kijelölt területen két hét alatt befejezték a csemeteápoláát. összesen 37 hektáron végezték ezt a munkát és hektáronként 47, összesen 1481 forint megtakarítást értek el. A pajtások napi 20 fo­rintot kerestek. Különösen sokat foglalkozott a fiatalokkal Berg Péter és Pethö Sándor, mindket­ten az erdőgazdaság dolgozói. Az ö oktatásuk. tanításuk nyomán érték el az úttörők kiváló ered­ményüket. (Mészáron Jenő.) Egervár bizonyitia: ha ió a felvilágosító munka, nincs lemaradás a begyüitésben •zövetkezetek tagsága. Kapcsolód­jon be ebbe a munkába a községi 'tanács is, mint lefgszélescbb tö> megszerveznünk. A kommunisták | vet a falu dolgozu népe, a dolgozó példáját követve dolgozzanak ta- parasztság, mert ők választották - nacstagjaink, akikét biztos.an kö/J saját soraikból.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom