Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

* AZ ÉPÜLŐ KOMMUNIZMUS ORSZÁGÁBÓL K1ZÖLDÜLT A SZTYEPPE! Ez volt a múlt ,,Az ég izzó hőséget árasztott ‘winden élőlény felé, a levegő szinte rezgeti, s égettszagu volt. j föl­det repedései: hasogattál: keresztül- kasul, keménysége a köves talajjal vetekedett. Nem fogta a faeke, ki­csorbult benne az ásó is. A kony­hakerti vélemények hajtásai elsor­vadtak, a rozs szokatlanul korán el- virág&ott és kikalászolt, de olyan ritka, olyan apadt szemű volt, hogy még az elvetett magot is alig adta - issza. A tavasziak ki sem hajtottak és a földek, ahol tavasszal vetettek, siváran terültek el, .'Reménytelen pusztaságukkal nyomasztóan hatot­tak az emberek kedélyére, olyan volt minden, mint a kemény szurok, még a laboda sem hajtott ki!“ így rajzolta meg Szaltikov—Se- sedrin a sztyeppét pusztító aszályt a cári Oroszország idején. Ityen a jelen ! A nap most is perzseljen süt. Az utak mentán még ott vannak a szürkés ürömesorjék, de a sztyeppe már nem sárgásbarna, hanem ra­gyogó zöld ruhát öltött, itt a Don- vidéken. Amerre nézünk, mezők smaragdszőnyege terül el. A „Kol­lektivista“ kolhoz földjein jó ara­tás volt, a gabona embermagassá- gura nőtt és az öreg kozákok ál- mélkodva vizsgálgatták a gabona magas, erős szárát. Ahol valamikor száraz szelek jurták boszorkány táncukat, most has, friss levegő árad... Az uj tenger, az uj vizek felöl jön. Az éltető ’reggeli harmat sokáig csillog a leveleken, s a Nyizsnye-J ablocsnij tanya lakói derűs arccal járnak a földeken, amelyek mintha újjászü­lettek volna... Mi minden történt ezen a környé­ken! örökre egyesült a Volga, a Don vize.,. Tizenhárom gátóriás fékezi a Don vizét és az ember akarata uj tengert teremtett. He­tekkel ezelőtt a Hon árterületéről már régebben a fennsíkra költö­zött tanya utcáin örömteli kiáltás zengett végig. — Ideért a viz! ... Megérke­zett a tenger! Már amikor ideköltöztek a mes­terséges medence partjára, mondo­gatták, hogy ez a roppant földiek- no megtelik majd vizzel, itt lesz az uj tenger. A kis tanyafalu most ott terül el a Oindjanszki-tenger ' mellett. A Lenin-utea fehérfalu házai vissza­verődnek a hatalmas viz fénylő tük­rében... S hogy szépül a kis tele­pülés. A kolhoz igazgatóságának emeletes épülete van, a tágas té­ren most fejezik be a klub vako­lását hétosztályos uj iskolaépület nőtt’ki a földből, a lakótelepen túl, a kolhozgazdaság épületei között ríj istállók, akiok, ólak sokasága épült az állattenyésztő telepen. Mindenfe­lé építés nyomai látszanak, kijelöl­ték már a helyet, ahol emeletes la­kóházakat emelnek, fürdőt és műhe­lyeket épitenek, A betakarítást nagy lelkesedéssel, gyorsan és rendben végezték cl cs megállapították, hogy a kolhoz jö­vedelme már .az idén megkétszere­ződött. Ilyen lesz a jövő! A kolhozparasztok arca nagy fi­gyelemmel fordul a dobogó asztala felé, amely mellett ott ülnek a kolhozvezetőség és a vendégek- Nyi- kola-j Petrovics Csekunov párttitkár és Szergej Grigorjevies Jadrineev agronóiuus előadásából kirajzolódik a jövő képe, a kolhoz fejlődése az uj lehetőségek között, amikor majd teljes egészében érvényesülnek a ter- mészetalakitás, az öntözés előnyei. A szavak széthúzzák a jövő füg­gönyét : Beláthatatlan aranyló búzamezők szökkenek kalászba a vizzel bősé­gesen öntözött hatalmas területe­ken . .. Hektáronként 200 púd lesz a gabonatermés 1 • .. A mesterséges folyók mentén tölgyerdők susognak, gyümölcsösök, szölőskertek hoznak dús termést és gyapotültetvények ontják a „fehér aranyat“... A kolhoz állatállománya kövér le­gelőkön hízik, fejlődik... Mindez nem fantasztikus kép, hanem szilárd alapokra, reális szá­mításokra rögzített beteljesüléshez közeledő valóság. Á- költői szavak után a számok tényei beszélnek, a pontos fejlesztési tervet ismertetik: Először 1500 hektár kerül öntö­zésié, ezen a területen búzát, gya­potot, évelő füveket, gyökértakar- mányt vetnek- Az öntözött földek­ről takarítják bo a legszárazabb esztendőkben is az egész kolhozban termelt búza és gyapot 93, a cve- löfü és nedvdus takarmány 100 szá­zalékát, a zöldtakarmány és abrak több mint felét- A kolhoznak tehát az időjárás semmiféle szeszélyé­től nem kell félni... A jószág min­den körülmények között bőségesen jut takarmányhoz: az állattenyész téslxíl eredő kolhoz jövedelem — ti­zenkétszeresére emelkedik a jövő­ben ... Pontos számítások készültek a terméseredményekről is: hektáron- kint 30—35 mázsa gabona, 15 má­zsa gyapot-, 280 mázsa zöldségféle, 70 mázsa széna, 450 mázsa gyökér- takarmány — ezek már a holnapi bőség számai • - . Boldogan, megelégedetten ballag­nak haza a kolhozparasztok az esti ülésről. Sok szépet, sok érdekeset és biztatót hallottak. A júliusi égbolt csillagainak visszfénye tükröződik a Cindjanszki-tenger vizén, amelynek hullámai lágy morajlással kisérik az otthonukba tartó kolhozparasztok lelkes szavait. (P. Seloszt cikke nyomán) A kommunizmus építésének elsőszülöttje. a Lenin-csatorna Egyesült a két nagy folyó, amely hatalmas vízrendszerben egyesíti az orosz tengereket: a Eelié-r-, Balti-. Káspl-, Azovi- és a Fekete-tengert. Az orosz nép évszázadokon át dé­delgetett terve valósult meg nap- iáinkban, Az orosz technikusok I- Péter trónralópése óta mintegy iarmne tervet készítettek a Volga s a Hói közti csatorna megépíté­sére- A talmas müvet azonban csak a ssov.et emberek, a kommu­nizmus mgvalósitói alkothatták meg, A valós-,g túlszárnyalja mind­azt-, amit az '’ödök a fantázia leg­merészebb működtetésével is csak i tképzelni tidtak A V. x. Lenin-csatorna nem egy- szrkiLT 101 kilométeres, viziut, Ua- "•m a Volga és az Északnyugati izmedence 39 ezer kilométer hosz- '.uságu hajózható' folyóinak össze- r-ütése, a doni és dnyeperi vízmeden­ce 13 ezer kilométer hosszú hajóz­na tó folyót val A V- I. Lenin-csatorna ugyan­ekkor újabb hatalmas áramforrás. A cimljauszki vizierőmü — ame­lyet a Címljanszki-tenger déli part­ját alkotó duzzasztógátnál helyez­nek üzembe — négy, egyenként 40 ezer kilowatt teljesítményű turbinát működtet. Ugyanakkor megoldja a csatorna 1 millió 750 ezer hektárnyi aszá­lyos föld öntözésének problémáját. A rosztovi és sztálingrádi területet az öntüzöcsatomák sürü hálózata teszi virágzóvá. Az öntözőcsatornák együttes hossza mintegy 570 kilomé­ter. A doni főcsatorna, amelynek hossza 190 kilométer, harmincszor annyi vizet enged át mint a Moszk­va folyó a nyári hónapokban- Nézzük oLg, milyen utat jár majd be az a hajó, amely a V. I Lenin-csatorna ünnepélyes megnyi­tása után elsőnek vágott neki a viziutnak. A személyszállító gőzös elhaladva Sztálingrád mellett jobbra fordul és betér a csatornába. A bejáratnál rnaga-s alapzaton J. V. Sztálin ha­talmas méretű szobra áll. Innen a hajó felemelkedik a jergenyinszki magaslat pontjára. Ehhez a pont­hoz kilenc betonozott lépcsőfok ve­zet fel, azaz a csatorna volgai ré­szén épített 9 zsilip. Az utolsó öt zsi­lip mindössze nyolc kilométer hosszú útvonalon, egymáshoz igen közel épült- Ez a csatorna legmeredekebb emelkedése: -a személyszállító gőzös itt közel ötven méter magasra emel­kedik fel. A jergenyinszki magaslaton kez­dődik a leereszkedés a Don felé. A hajó utasai ha kissé oldalt fordul­nak, pillantást vethetnek a csatorna mentén húzódó védőerdősávra, Né­hány esztendő múlva, amikor már összeborulnak a fák koronái, hűvös levegő áramlik majd az utasok felé a valamikor aszályos sztyeppéről. A csatornához tartozó mesterséges vizitárolók hosszá, nem Számítva a Cimljanszki-tengerót, eléri a 45 ki- j lométert. Ezeknek a víztárolóknak a megtöltéséhez óriási mennyiségű viz. re van szükség- j varvarouszkojei víztárolóba 125 millió, a bereszlavsz- kojeihe 48 millió, a karpovkai víztárolóba pedig 155 millió köbmé­ter viz fér. A csatorna mentén léte­sített valamennyi mesterséges ten­ger közül azonban a Cimljanszki a legnagyobb. A Cimljanszki-teng er 2 milliárd köbméternyi vízmennyi­sége 2700 négyzetkilométer nagysá­gú terület elárasztására elegendő. Miért a Don vizét s miért nem a Volgúét emelték át a vízválasztón f — kérdezheti az olvasó. Azért néni, mert a Don vizét 44 méter magas­ra kellett felemelni, a Volga vizét ezzel szemben 88 méter magasra kellett volna felszivat-tyuzni. Ezen­kívül pedig a Don a tavaszi áradá­sok idején nagymennyiségű viztar- talékkal rendelkezik, amely : zeiótt az Azovi-tengerbc ömlött, a szovjet emberek kijavították a természet hibáját- A Don tavaszi vizeit az ember szolgálatába állították. Az elkészült. V. I Lenhi-e-satur- na, amelyet a nagy Sztálin zseniális tervei alapján alkottak meg, jár­ható utat biztosit a gőzösök számá­ra és megitatja, vízzel az aszályét sztyeppékét. A JER6ESYI VÍZVÁLASZTÓ A Volga—Don-csatórna útjában állt a jergenyi vízválasztó. Ez a magaslat a Volgánál 88 méterrel, a Donnál pedig 44 méterrel magasabban fekszik. Az építők zsilipekkel emelték fel a viz szint- jét. A hajók beúsznak a zsilip ki nyitott kapuján, majd a kapu be­csukódik és a hajók mintegy 10 méterrel magasabbra emelkednek. A zsilip másik kapuján már 10 m éterrel magasabb szinten folytatja a hajó az útját. Ilyen módon jutnak el a haj ók a Volga _Don-csatornán a jer­ge nyi vízválasztó magasságáig, ahonnan ugyanilyen zsilipeken ereszkednek lefelé megfelelő mélységre. A zsilipeken ugyanis két­irányú közlekedés folyik, aszerint, hogy a hajó magasabbra vagy mélyebb szintre halad át. Képünk a jergenyi vízválasztó vidékét, a Volga_Ben-csatorna legmagasabban fekvő' szakaszát mutatja be. A KOMMUNIZMUS IFJÚ ÉFITÓI A szovjet fiatalok lelkesen ve talmas építkezésedben. Boldogok, történelmi jelentőségű munkának, val a kommunizmus korának alapj Képünk a Leninről elnevezett vizierőműve fiatal építőinek egy balra: P. Gcrosztyuk munkavezet gyeckája mérnök, G. Nyevizsin K. Szadimov kocsivezető, V. Bad nők és Sz, Vanyin, az építkezés .vezetője. A V0L0S-DOH CSÜTÖiP LEGJOBB Bumm Hősi munkát végeztek a Volga —Don-csatorna építkezésénél a búvárok is, akik az időjárás vi­szontagságaival dacolva szálkák le a mélybe, hogy elvégezzék a vizalatti épitési és ellenőrzési munkálatokat, Sztyepan Szolcs- csenko, a Volga—Don-csatorna építkezés legjobb búvárai között is kitűnt nagyszerű munkájával. sznek részt a kommunizmus ha* hogy részesei lehetnek annak á amely a nagy Sztálin irányítású* ait veti meg. hajózható csatorna cimljanszki csoportját mutatja be, Jobbról- ő, V. Hlopkov szerelő', E. Szvi- mérnök, Z. Gyacsenko technikus, ajev instruktor, V. Klusina mér- politikai osztályának helyettes © © © $“)(»)("> (py © A Volga—-Don közének ős a nagy csatorna útvonalának hoss zanti keresztmetszete ! Vasárnap, 1952 aug. B. 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom