Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

AZ ŐSZI VETES SAJ ATS AGAI | irta. L TAKUSKIN akadémikus A« ős*í vetés Akkor lesz sikeres, íí «lőtte ióséhány agrotechnikai eljárást foganatosítunk- Ilyen a szántóföld előkészítése, a. vetőmag előkészítése, az elvetendő tnag- roennytség megá.lapítáea, a vetés módszerének és a tnag alátakan'asi mélységének meghatározása és a legjobb őszi gabonafélék kiváloga­tása. A szántóföld előkészítése A learatott elövet«ményt gyor­san takarítsuk be. Rögtön efu**n szántunk, a vetés előtt pedig KuUi- vátorozunk. Ha száraz az időjárás, a vetés napján hengeresük a ta­lajt, A hengerezés különösen burgo­nyái ülütaiü fontos, mert a üuigo- nya alól túlságosan porhanyó« talaj kerül ki- Az ősziek ©lőveteményéül szolgáló burgonyát különben telje­sen elegendő az őszi vetés előtt tíz nappal betakarítani, így nagyobb lesz a burgonyatermés is. Ha hajdina, vagy borsó az élővé- temény, a vetése.ötli művelést két­irányú tárcsázásra korlátozzuk. Ott, ahol kalászosok után vetjük az őszieket, elengedhetetlen a betaka­rítással egyidejűleg végzett tarló­hántás. Azután következzék a szán­tás, amelyet a vetés előtt legalább 20—30 nappal kell elvégezni, A krasznodari tudományos kuta­tóintézet kísérletei azt mutatták, hogy a napraforgó, kukorica, vagy ricinus után nagy őszi gabonater­mést úgy nyerhetünk, ha ezeknek a kapásnövényeknek a. sorközeit még egész későn >s műveljük. A kapás- növények gondos ápolásával irtjuk a gyomot. Később az őszi búza sű­rű állománya is akadályozza, a gyomnövények fejlődését. Az első talajmüvelést a lehető 'leghamarabb, azonnal az elövete- mény betakarítása után el kell vé­gezni. Ez vonatkozik arra is, ha az őszieket évelő füveik után vetjük. Az őszi gabonafélék előkészítése a vetéshez a mag melegítéséből, osztályozásából és csávázásiból áh, A vetőmag napfénymelegitése kü­lönösen ott fontos, ahol frissen csé­pelt magot vetünk. A melegítés nemcsak a csíráz ók epésséget i ha-r nem a csírázás! erélyt is fokozza- Az őszi búza magját feltétlenül csávázzuk granozánnal, üszög ellen pedig formáimnál. Ebben az eset­ben a vetőmagot különleges csává­zógépen bocsátjuk keresztül, vagy- pedig formalínoldatos edénybe mártjuk (300 rész vízhez egy rész 40 százalékos formalin). Az üszög terjedésének megaka­dályozására a cséplésnél kikapcsol­juk a toklászcló szerkezetet, amely az üszög spóráival nagytömegű egészséges mag fertőzését idézi elő. Az őszi búza és részben a rozs magjának minőseget erősen javítja a kiegyenlítés céljából végzett osz­tályozás. A kiegyenlített magból egyenletesebb veté£ kel ki, a növé­nyek egyszerre érnek be. A vetési norma a mag nagyságától, a talaj állapo­tától és a tájegységtől függ. Tekin­tettel arra, hogy a búza ezermag- suiya nagyobb, mint a rozsé, a rozs pedig minden növényen több ka­lászt hajt, a búza vetési normájá­nak mindig 20—30 kilogrammá, többnek kell lennie, mint a rozs­nál. A csapadékosabb vidékeken mindkét növény vetési normája ma­gasabb, még nagyobb a búzánál, ha öntözött táblákon termesztik. Az aszályos vidékeken alacsonyabb a vetési norma, mert itt a hó is ke­vesebb. Amennyiben jók a vetési feltéte­lek (korán vetünk, nedves talajba), a vetési norma valamivel alacso­nyabb lehet, mert bízhatunk min­den mag kihajlásában. Ha későn, száraz és gyomos földbe vetünk, növeljük a vetési normát. A Rgdu- sabb termést különben felemelt nor­ma eredményeképpen kaphatjuk. Jelentősen növeli az ősziek ter­méshozamát a kerfsztsoras. vagy sürüsoros vetés. E módszerek alkalmazásával a növényeket egyenletesen helyezzük el a földön, aminek eredményekép­pen jobban hasznosíthatják a nap­sugarakat. Közönséges vetésné, a vetőgép csarnokban szórja el a ma­got, egy négyzetméterre néha száz növény is jut, a köztük lévő egy centiméteres távolság távolról sem elegendő minden növény rendes fej­lődéséhez. Keresztsoros vetésnél a vetési normát 10—15 százalékkal növeljük. A termelési kísérletek íiiár régén meggyőzően kimutatták a fenti módszer előnyeit. Vannak kolho­zok, ahol alkalmazásának eredmé­nyeképpen a termés hek'táronkínt 6 mázsával is megnövekedett. Az őszi vetésre alkalmas idő hosszabb ideig tart, mint a tavaszi vótésé és ez is elősegíti, hogy a sürü- és keresztsoros vetést minél nagyobb területen végezzük. Egyszerű sorvetésné- a tegm -k ej lelobb, ha a sorokat észak-dé;- irányban helyezzük el, mert ezek reggel és este több napfényt kap* nak, a nappali íorróságban pedig kevésbbé égetik őket a napsugarak. Erre a következtetesre juto-tt Par­homenko elvtárs, a Szocialista Műn- ka Hőse is, aki a Rosztov-területi „Vörös Világítótoronyé -kolhozban dolgozik. Megállapította azt kb hogy a forró széltől is kevesebbet szenved a búza észak-déli irányú sorokban. > Az aszályos vidékeken nagyjelen­tőségű n barázdás vetés- Barázdán vetéssel két feladatot is megoldunk- Először is a barazdakészitósnél a száraz földet .széthányjuk, a ned­ves réteg a barázdában a felszínhez közelebb kerül. Ezért a barázdás ve­tés akkor is sikeres lehet, ha túl- száraz a talaj é-3 a közönséges ve­tés eredménytelen lenne. Másodszor: a barázdába vetett búza sokkal jobban áttelel, mert védett a kifa­gyás ellen, a barázdában ugyanis sokkal több hó marad meg. Az őszi rozs és őszibuza vetőmag­ját különböző mélységre takarjuk alá. A búza számára már megfelelő az 1—2 centiméteres bemunkálási mélység, de elbírja a 9—10 centimé­tert is. A legmegfelelőbb, persze a 4— ö centiméter, a rozsnál pedig ü __4 centiméter, mert a sekélyebb al á takarás maga után vonja a ki­fagyás veszélyét. Az ősziek bő terméséért folytatott harcban igen fontos, hogy a vetést a legjobb időpontban végezzük. A tavaszi vetéssel ellentétben, az őszi vetést szigorúan a naptár sze­rint végezhetjük. Tudjuk, hopr ^ az őszi gabonaféle. életéihez még ősz- szel bizonyos mennyiségű meleg napra van szükség: a növénynek nemcsak gyökeresednie kell, hanem bokrosodnia .is. Az őszi vetést a meghatáro­zott időn belül be kell fejezni. . A szovjet növénynemesi tök nagy­számú értékes őszi gabonafajtát, ter­mesztettek. Eddig, több mint 14.0 buzafajtát rajoniroztak, A kolhozok idén uj, még ked­vezőbb feltételek mellett látnak az őszi vetéshez, mint tavaly. A gép­állomások segítségévéi továbbeme­lik a mezőgazdasági termelés szín­vonalát, bevezetik az élenjáró ag­rotechnikai eljárásokat. Ez a zálo­ga annak, hogy 1953-ban ősziekből az ideinél is nagyobb termést ta­karíthassanak be. Megváltozott élet — megváltozott emberek Fjodor Grinyko, az altáji per emvidék »Molo.iov“-kolhozának el­nöke, 56 éves. Ebből 27 évet, életének csaknem leiét, kolhozé pitédnek szentelte Gyermekkoráról, ifjúságától keserűen emlékezik. — Kulákoknál kellett dolgoznom egy darab kenyérért. Először bojtárgyerek voltam, majd pásztor lettem- Rongyokban jártam. Annyi pénzt sem tudtam összegyűjteni, hogy egy inget vegyek magamnak. Irni-olvasni senki sem tanított, <*■ Vörös Hadseregben a polgárháború alatt tanultam meg. Igaz, ott nemcsak ezt tanultam, hanem választ kaptam afra a kérdésre is, amely sokat foglalkoztatott, —- hogyan lábalhatnak ki a dolgozó parasztok az ínségből. — Gyakran beszélgettek velünk a hadsereg kommunistái. Ezeknek a beszélgetéseknek során hallottam Lenin elvtársnak arról a tanácsá­ról, amelyet a dolgozó parasztoknak adott: kollektivekké kell egye­sülni és együttesen szocialista módon kell gazdálkodni­Grinyko, a Vörös Hadseregből való hazatérése után elhatározta, hogy életét a kolhozépitésnek szentéi- Első teendője a traktorállomás megszervezése volt, amelynek ö lett a vezetője. 1929-ben csoportjuk q kolhozalapszabályok szerint átszerveződön. Ekkor adtak a kolhoznak a Molotov nevet. Grinyko leH « kolhoz elnöke .Az is maradt, 23 esz­tendő óta vezeti a, kolhozt. Ez idő alatt élenjáró lett a kolhoz az Altáj-vidéken és jövedelmei összesen az egymillió rubelt, is meghaladjak. A kulturált jó élet nem­csak a falu külső képén látszik meg, hanem magukon az embereken is. Valamennyien tanultak és a falu értelmisége: — középiskolai tanárok, orvosok, agronómusok és mérnökök G kolhozparasztok gyermekeiből nevelődtek. Valamennyien a Szovjet hatalom, évei alatt szerezték meg a főiskolai képesítést. Ugyanilyen mértékben változott meg Fjodor Grinyko élete is. Az egykori írástudatlan pásztor akinek szemében a falusi biró volt a legnagyobb hatalom, — ma a nagy szocialista állam kormányzatának Ingja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője, a Szocialista Munka Hőse. ö is azok közé a szovjet emberek közé tartozik, akik so­hasem elégednek meg az elért eredményekkel. Éppen ezért 4 évvel ezelőtt beiratkozott a moszkvai ■■Tyimirjazev" Mezőgazdasági Akadé­mia magántanulói tagozatára, amelyet ebben a3 évben be is fejezett. Mint mondja, valahányszor az jut eszébe, hogy a kolhozrendszer segítségével mivé fejlődött ő és mivé fejlődlek falubeli társai, — min­dig végtelen szeretettel gondol Sztálin elvtársra, mert egy pillanatra sern felejti el soha, hogy a szovjet parasztoknak á Bolsevik Párt, a szovjet kormány és annak vezetője: Sztálin elvtárs adta meg a boldog é'etet és ő mutatta meg a,z utat, amelyen rendületlenül haladnak előre a Szovjetunió valamennyi dolgozójával együtt a kommunizmus felé. Szemléltető módszer Irta: OLGA EBETOVj — A férjemhez? Sajnos nincs itthon., váratlanul Tbiliszibe Lel­lett utaznia, munkamódszerátadásra. A tea-asztalka mellett foglaltunk helyet és Marija Danyüovna Duva- nova lelkesen beszélt: — Már valamennyi téglagyárban az ő munkamódszere szerint dolgoz­nak... Rengeteg előadást tartott, de azt hiszem, én voltam az első, aki megértettem . újítását..., — Akkoriban a téglacgetölcnél dolgoztam, és arra törekedtünk, hogy mennél több nyerstéglát rakjunk a kemencébe... Favei azonban nem ezen a véleményen volt. Azt mond ta: „Mennél többet raksz a kemen­cébe, annál kevesebbet veszel ki belőle. Ritka betétet kell készíteni!“ Panelnek ezt az elméletet sokan os­tobaságnak tartották, bevallom' — én is. „Jó, —r. mondta erre Pavel — otthon majd meg magyarázóin Szemléltető módon!“ Este, amikor végeztem a mosás­sal, megkértem Panelt: .Eredj, teregesd ki!“ Pillanat álcát vÁz­siaiért és közölte: ,.Kendben van“. Nem ment a, fejembe, hogyan lehet ilyen rövid idő alatt jól kitereget­ni a ruhát, utánanéztem hát. Meg­döbbentem a meglepetéstől. Pavel -a fehérnemüt úgy aggatta fel a kötél_ re, ahogy a kezébe nyomtam: ösz- ssesodortan, nem is külön-külön, hanem egy. csomóba az egészet... Zsörtölődve, támadtam rá mire Pavel nevetve felelt: „Látod, mi­lyen olc-os vagy! Nagyon jól tudod, hogy a fehérnemű egy csomóban nem szárad meg, csak úgy, ha da­rabonként szétteregeted és a levegő minden oldalról átjárja ... No lá­tod, Így van es a téglával is!“ A szovjet szovhozok és kolhozok a -mezőgazdaság minden terü­letén alkalmazzák a leghaladottabb agrotechnikát. Ennek a segít­ségével történik a talaj megművelés© is. Nagyrészt az élenjárt* agrotechnika alkalmazásának köszönhető, hogy a szovjet mezőgaz­daság évröl-évre egyre nagyobb t erméseredrhényeket ér el. A ké­pen — mint látjuk — az Abház gzSzK egyik konyhakertészeti szovliozában esőztető gépek segítségével biztosítják «, talaj kellő nedvességét. A leningrádi agrofizíkaí intézet fény filológiai laboratóriumán ban mesterséges fénnyel eredményesen gyorsítják meg a legkülön­bözőbb fajtájú mezőgazdaság i' nő vények fejlődését. A hatalmas vli- lanylámpák és gáztöltésű fénycsövek olyan óriási mennyiségű fényenergiát sugároznak, hogy a növények termékenysége hatalmas mértékben megnövekedik. A paradicsom például évente hatszor terem, a búza pedig feleannyi idő alatt érik be. A képen B. Mos. kov professzor a biológiai tudományok doktora, a laboratórium ve­zetője M. Gudkova tudományos munkatárssal a mesterséges fény­nyel termesztett uborkák fejlődését ellenőrzi. acjcjacjaaocjcíacjaacjcjcjaaaoo Nappól-napra főbb olajat — a Bányásznap tiszteletére Bázakerettyéről jelentik augusz­tus 28-án: Egyre szélesebben bontakozik ki dolgozóink között a Bányász­nap tiszteletére folyó munkaver­seny. Brigádjaink felülvizsgálták eddig végzett munkájukat és újabb vállalásokat tettek a III. negyedévi terv túlteljesítésére. Az I. számú brigád 20, a II. szá­mú 15 a III. számú 10 s a Béke­brigád ugyancsak 10 tonna olaj többtermelését vállalta. Jobb munkára van szükség, mert a ha. vi tervünkhöz viszonyítva 90 'ton­nával maradunk adósai a dolgo­zók államának. A Gazolintelep dolgozói a Bányásznap tiszteleté­re vállalták, hogy a 200 tonna sta­bilgazolin lemaradásukat bepó-i tolják. Az építkezési csoport a Bá­nyásznap méltó megünneplésére 12.400 forint értékű többletmun­kát vállalt. i Előre a- több olaj termelésével a IH. negyedévi terv túlteljesítésé­ért és a Bányásznap méltó meg­ünnepléséért ! Folynak oz előkészületek a zalaegerszegi Zeneiskola BiegiRditásávol kapcsolatban Lapunk hasábjain már hirt ad­tunk arról, hogy a Művészeti Dojgozók Szakszervezetének Zala megyei Zenepedagógus Munkácsot portja, karöltve a Járási Kulrur- hdz vezetőségével ezévLen elindít. ja_a már oly régen várt és kívánt zalaegerszegi zeneiskolát. mely hivatott les- a megyében is szi­lárd s tanokra fekletni a szocialis­ta zenekultúrát. A szervezés meg­kívánta előzetes beiratkozás al­kalmával közel 100 növendék je­lentkezett eddig. A nagykani­zsai munkacsoport két tagja szep­tember hó 8-án zenei tehetségku­tató vizsgát tart Zalaegerszegen abból a célból, hogy felkutassák azon gyermekeket, akik elsősor­ban jönnek számításba a zene­tanulásnál A tehetségkutató vizs­gát oly módon bonyolítják le, hogy az összes általános iskolák minden egyes osztályából kijelo- ük az 5—8 legjobb hallású és rit- musérzésü gyermeket és ezeket küldik el a vizsgálatra, ahol bi­zonyos szempontok szerint lesz zenei képességük kivizsgálva. A vizsgálat eredménye százalék­arányban mutatja a zenei ké­pesség nagyságát A vizs^ gálát eredményéről az érde­kelt szülő értesítést kap abban az esetben, ha az eredmény legalább 50 százalékot tesz ki. — A tehet­ségkutatást még ugyanazon a héten a végleges beiratkozás kö­veti, melynek pontos időpontját még közöljük. Szeptember 20-a körül indul meg a tanítás a kö­vetkező tanszakon: zenei óvo­da (4—7 éves korú gyermekek ré­szére-), zenei előképző (8—10 éves korig olyan gyermekek részére, akik zenét még soha r?era tanul­tak), zongora és hegedű szakcet és természetesen a mellette pár. huzamosan folyó szolfézs és cl. ! méleti oktatással együtt. Képek a Szovje

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom