Zala, 1952. augusztus (8. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-30 / 203. szám
C.. ö Német Desnokr^tikos Köztársaság Minisztertanácsának nyilatkozata a szovjet kormány augusztus 23-i jegyzékevei kapcsolatban Augusztus 31: az Építők Napja ______________ ATj MBP ZALAMEftTEl PABXBIgOTTSAftiWAK SAPrUPJA Vi li, évfolyam 203, szám. Ara 50 fillér 1952, augusztus 30, Szombat Tszcs-tagjaink legyenek a szövetkezeti mozgalom legtáradhatatlanabb agitátorai Zala, megyében a gabonafélék betakarítása óta többszáz dolgozó parasztcsalád kérte felvételét tér. melöszövetkézeteinkbc, illetve tér. melöszövétkezeti csoportjainkba. U.j hármas tipusu tszcs alakult Eálaszentgyörgyön 25 családdal, iGelsén közel ötven családdal, majd 1U0 hold földön, Bánokszent. györgy augusztus 20-ra szövetkezeti község lett és igy sorolhatók tovább az eredmények. Mindez azt mutatja, hogy dolgozó parasztságunk egyre erősebb meggyőződést szerez a szövetkezeti gazdálkodás fölényéről. Látja a különbséget az egyénileg gazdálkodók és a tsz-ek, tszcs-k terméseredményei között. Az idei esztendőben még ■ jobban bebizonyosodott előtte, hogy a szövetkezetek sokkal jobban tudják védeni termésüket az időjárás szeszélyei ellen, mint a kis, egyéni .gazdaságok. A tsz-látogatásoic alkalmával csodálattal szemlélik a küldöttek itt termelőszövetkezetek dús, gazdag termést ígérő kapásnövénye- :it. Szinte nem akarják elhinni, hogy azok sem kaptak több esőt, mint az ö földjeik. Amikor pedig !magyarázatot kapnak, hogy a talajvízzel való Helyes gazdálkodás j és az egyéb uj agrotechnikai módiszerek alkalmazása á gazdag ter. ímés titka, akkor válik bennük még tudatosabbá a közös gazdálkodás magasabbrendüsége. Látják, hogy az összevont nagy itáblák, a gép helyes kihasználása, a szervezett munka ereje, a különböző termésfokozó módszerek mind olyan tényezők, amelyeket a kis nadrágszijparcellá- kon egyáltalában nem, vagy csak iáiig lehet alkalmazni. Szentpéteruron a termelöszövet. kezet 15 mázsás átlagtermést >ért cl a keresztsorosan vetett búzájával, szemben az egyénileg dolgozók 7—8 mázsás termésével. A zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak termelőszövetkezet kukoricáján két-három szépen fejlett cső van szálanként, mig az egyénileg dolgozók kukoricája megsínylette az idei száraz nyarat. A t ermelöszövetkezetek tehenészetében 12—15 liter a fejési átlag, mig a magángazdaságokban ritka az olyan tehén is, amelyik 8 litert ad naponta, de az átlag jóval ezalatt van. Ezek azok az okok. amelyek gondolkodásra késztetik egyénileg dolgozó parasztságunkat, hogy felhagyjanak a régi, elavult, alacsony terméseredményeket hozó gazdálkodási formával és áttérjenek az újra, amelynek előnyeiről meggyözödtek, Termelöszövetkezeteink számszerű és területi erősödése mégsem folyik kielégítő ütemben. Á hiba oka abban keresendő, hogy nem segítjük eléggé dolgozó parasztságunkat a döntő szó kimondásában. Pártszervezeteink, népnevelőink magukra hagyják falusi dolgozóinkat nagy problémájuk eldöntésében, nem segítenek ne leik abban, hogy hamarabb, kevesebb vívódás után találják meg a helyes utat. Funkcionáriusaink között vannak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a jó bornak nem kell cégér’. termelőszövetkezetek eredményei önmag-ükért agitálnak, felesleges ez.t még külön agitáciő- val is megerősíteni. Azt mondják, hogy eleget dolgoztunk a szövetkezeti mozgalom ügyéért tavaly tavalyelőtt és a még régebbi esztendőben. A magot elvetettük, majd kikel az most már magától is. Megfeledkeznek arról, hogy a vetéssel még nem intézte el a gazda a termés sorsát. Az eredményekért még nagyon sokat kell tenni. Sikereink kétségtelenül vannak, de Sztálin elvtárs arra tanit bennünket, hogy a sikereknek megvannak a maguk árnyoldalai is. A siker gyakran megrészegíti az embereket, elvesztik a mértéket, elvesztik képességüket a valóság- megértésére, kezdik túlbecsülni saját erejüket és alábecsülni az ellenség erejét. A párt feladata pedig most az, hogy az elért sikereket megszilárdítsuk és a további előnyomulásunkra tervszerűen kihasználjuk. A párt feladata az, hogy elszántan harcoljon az ilyen „Nekünk minden gyerekjáték, mi mindent meg tudunk csinálni“ káros és az ügyet veszélyeztető hangulat ellen és gyökerestől kiirtsa ezt a megalkuvó hangot pártunk soraiból. Megyénkben igen sok hiányossága van a tsz-agitációnak. A fogyatékosságok onnan erednek,, hogy pártszervezeteink nem gazdái ennek a felvilágosító munkának. Nem törekednek arra, hogy a szövetkezetek népszerűsítésére elsősorban magúkat a termelőszövetkezetek és tszcs-k tagjait von. ják be. Hogyan agitáljon az a népnevelő, aki maga is egyénileg gazdálkodik? Bármily igazságokat is mondjon el, a dolgozó parasztok nem hisznek neki, hiszen az első szavánál megfogják. Persze azokban a községekben, ahol még nincs termelőszövetkezeti csoport, vagy újat akarnak alaki, tani, ott be lehet és be is kell vonni őket a felvilágosító munkába, de úgy és olyanokból kell kiválogatni ezeket az agitátorokat, akik meggyözödéses hívei a szövetkezeti mozgalomnak és az újonnan alakuló csoportba elsőnek Írják alá a belépési nyilatkozatot. Megyénk községeinek zömében van már termelőszövetkezet, vagy tszcs. Itt feltétlenül a szövetkezeti tagok közül kell kikerülnie a népnevelőknek, rájuk kell elsősorban támaszkodni, ök ismerik legjobban a közös munka erejét, ök mondhatják el a leghiteltseb- ben, hogyan küzdötték le sorra az eléjük tornyosuló nehézségeket, hogyan harcoltak a magasabb terméseredményekért, hogyan hó.1 ditották meg a földet, hogyan kényszeritették a hatalmas táblákat, hogy többet, jóval többet adjanak, mint a kis* nadrágszij- parcellák. Mondják el, hogyan fejlődtek, mit építettek, milyen gépeket vettek, hogyan emelkedett keresetük, mit vásároltak, amire a múltban gondolni sem merték volna. Felvilágositó munkájukban legyenek végtelenül türelmesek. Soha ne tévesszék szem elöl, hogy ezelőtt néhány évvel még ök is éppen olyan határozatlanok, kétkedők voltak, mint azok, akiket most meg akarnak győzni. d Rotary 2S. c* bányásznapra készül A völgyben dolgozik a Rotary 25-ös furógarnitura. Egyre mélyebbre siet a fúró, hogy a föld mélyéből feljöhessen az olaj. Horváth János furómester úgy áll a garnitúra korlátjánál, mint valami hajós, kapitány a parancsnoki hídnál. Messzire hangzanak a szavak: öt- száznyolcvanöt, ötszázkilencven, A csövek egymásután hagyják, el a föld felszínét, mert egyre mélyebbre kényszeríti őket az emberi akarat. • . • Lendületes munkát végeznek a Rotary 25-ös berendezés. dolgozói, hogy méltóképp ünnepeljék meg szeptember 7-ét, a bányásznapot. Jó munkájuk eredményeként a berendezések között az első helyet foglalják el. — Hosszú sorban lehetne összefoglalni, hogy brigádunk az elsők közé került — mondja Horváth János elvtárs. — Nehézségek tornyosultak elénk kezdetben, amelyet még az is fokozott, hogy a brigád tagjai nem voltak olyan összetartok és megértők, mint azt ma már tapasztalhatjuk. A. pártszervezet cs, a szakszervezet segítségével elkezdtük a brigád ’ átszervezését A dolgozókat képességükhöz és erejükhöz mérten a megfelelő helyre tettük. Már a szervezés idején igyekeztünk uj termelési módszereket bevezetni, de ez a brigád tagjai között sokszor nem talált megértésre, mert húzódoztak az uj mozgalmak bevezetésétől. Az u.j módszerektől való huzódozás helytelensége különösen akkor mutatkozott meg, amikor elindult a középzalai olajmezőkön a ,,Gyorsabb fúrással a több olajért“ mozgalom. A kétlakiak nehezen értették meg e mozgalom jelentőségét,Cihogy aktivan résztvegyenek • ennek a mozgalomnak a munkáiban. Közöttük az a kósza hir járta, hogy meg fogják hosszabbítani a munkaidőt, mert gyorsabban fúrni másként nem lehet. A pártszervezet és a műszakiak igyekeztek bebizonyítani ezeknek a dolgozóknak, hogy a . mozgalom ott kezdődik, ahol rövidebb idő alatt jobb munkát végeznek a berendezés dolgozói. Ma már a brigád tagjai nevetik magukat, ha szóba.esik az előbbi viselkedésük. Maguk látták meg, hogy érdemes többet termelni, mert akkor több pénzt tudnak hazavinni a családjukhoz. Figyelemmel kísérik a brigádvezetők szavait. Közöttük nem egy volt olyan, aki nehezen értette meg a gyorsabb fúrást és sokat töprengett rajta. — Jó azoknak — mondogatták, — mert ők más berendezéssel dolgoznak mint mi. A mi berendezésünk-, kel elég a napi átlagot megtermelni, nemhogy gyorsabb fúrást alkalmazni. Ebéd közben hosszasan elbeszélgettek a Rotary 25-ös dolgozói és vitatkoztak a berendezések termelékenysége fölött. Horváth elvtárs Csillag Ferenccel, egy másik berendezés vezetőjével beszélt, hogy melyik ért el nagyobb eredményeket, az osztrák-e, vagy az uj szovjet furóberenűezés- Végülis Horváth János elvtársnak lett igaza, mert a szovjet berendezés jóval túlteljesítette tervét. — Nem akartunk lemaradni tervünk teljesítésével a többi berendezés mögött — mondja Horváth elv-társ —. Láttuk, hogy a többi fúrótorony többet termel és a fizetésük is sokkal magasabb. Rákapcsoltunk és napról-napra túlszárnyaltuk az előzőleg elért teljesítményünket. Teltek a hetek. \ brigád tagjaiban elhatározások születtek. Többet, még többet termelni —.túl keli szárnyalni az osztrák berendezés elért, eredményeit. Ment az üzenet az irodába: vállaljuk, hogy túlteljesítjük a Trauzli-bereudezés termelését. A Hotary 25-ös furógarnitura dolgozói megvalósították a gyorsabb fúrással a több. olajért mozgalmat. — A mozgalom gyökeret vert nálunk — mondja Horváth elvtárs — idáig 1180 métert haladtunk ií mélyben és a mozgalom sikerének, köszönhetjük, hogy augusztus havi tervünket 27-re teljesítettük, örömmel jelentettem az. irodára 28-án, liogy a Rotary 25 dolgozói már szeptember I-ét imák a munkalapjukra. Nyomban vállalást, is tettünk, hogy a bányásznap tiszteletére 1700 méterrel többet furunk. — Ezt a vállalásunkat minden erőnkkel túlszárnyaljuk — mondja Németh Imre, a garnitúra kulcsosa —- Tudjuk, hogy országunk, a gépek, a gyárak egyre több olajat kérnek tőlünk és ml becsülettel akarjuk teljesíteni kötelességünket, államunk és népünk iránt. Egy dolgozunk, hogy büszkén jelenthessük szeptember 7-én: eleget tettünk a bányásznapra tett-, vállalásunknak, A zalaegerszegi Magasépítési Vállalatnál újítási hetet rendeztek Terveink .sikeres teljesítését nem kis részben köszönhetjük az ujitó- mozgalom elterjedésének, kiszélesedésének. A za.aegerszegi Magasépítési Vállalat dolgozói és vezetősége tisztába vannak az újítások hatalmas jelentőségével, éppen ezért gyakran rendeznek ötletnapokat. Legutóbb újítási hetet tartottak. Az elbírálás gyorsan történt. Egyik nap beadták az újítást s másnap már ki is fizették a dijakat az elfogadott újításokért. Egyetlen hét alatt 38 újítást tárgyaltak le. Ezek közül 25-öt elfogadtak, sőt a beadott újítások túlnyomó részét már be is vezették a gyakorlatba. Vörös Imre építésvezető újításával, a homlokzatfröcskölővel a munkát -hétszerte kevesebb idő alatt lehef; elvégezni- Nyárádi Győző és Draskovics Lípót újításával egy jelenleg folyó építkezésen 32.000 forintot takarítanak meg. Marancsics József ács főmunkavezető az újszerű táblás zsaluzással több, mint, 18.0000 forintot takarit meg. Baka János ács a felvonulási épületekhez nádpadló-felszoritót alkalmaz. Újításával máris mintegy 120 kilogramm szeget takarított meg. Mosfc került elbírálás alá egy 1951-es újítás is. Farkas Zoltán S'Zfaháoovísta főépitésvezető és Takács István sztahanovista munkavezető az előregyártott fedém- iapok gyártásánál olyan újítást végeztek, amellyel évente 72.000 forintot takaríthatnak meg. K©¥eíkeze(c§ felvilágositó munkával érlük el a harmadik helyet... (Babosdöbréte 140 százalékban tel jesitette gabonabegyüjlési tervét) Községünk eredményének elérésé, ben elsősorban megemlvtendők az élenjáró dolgozó parasztok — írja Nagy József levelezőnk —, akik terveiket túlteljesítették, mint Kiepe jsz József 207, Rózsás Ferencné 201, Kerkai Sándor 151, Rózsás Imre 135 és VaSs István, aki 131 százalékban teljesítette tervét. Eredményeink elérését segítette, hogy hetenkint aktivaérlekezletet hivott össze a pártszervezet és a tanács, melyre a tömegszervezetek vezetőit és aktíváit, valamint az élenjáró dolgozó parasztokat és egy. két olyan gazdát is meghívtak, aki nem teljesítette begyűjtési tervét. A meghívó ti elmaradó gazdák valamennyien rnegigériék ezeken az értekezleteken, hogy eleget tesznek kötelezettségeiknek, s szavukat be is tartották. Ezekuián büszkén elmondhatjuk, hogy Babosdöbréte gabonabeadási tervének 140 százalékos teljesítésével a járás 86 községe közül a hat. madik helyen áll, melyet a következetes felvilágosító munkával ériünk el. Eredményeink elérésében részük van a tanács dolgozóinak is, akik nem az íróasztal mellöl irányi, toltak, hanem állandóan a dolgozó parasztság között voltak. Az agitációs munkánk köny- nyebbé vált, mint 1948-ban, vagy 49-ben volt; mert most olyan érvekkel dolgozhatunk, amelyeknek helyességéről, valóságáról mindenki a két saját szemével győződhet meg, Vétkes könnyelműség azonban arra várnunk, hogy akit érdekel a tszcs eredménye, az jöjjön közénk és n'ézze meg Persze ilyenek is vannak, szervezünk látogatásokat az egyes termelőszövetkezetekben, sőt szervezés nélkül is sokan akadnak, akik felkeresik a környék csoportjait és érdeklődnek a munka, az eredmények felöl, de ezenkívül sokkal többre is szükség van. Menjenek ki a dolgozók közé tsz-eink és tszcs-ink tagjai és beszéljenek élő szóval is eredményeikről, mondják el terveiket. Ismertessék az egyes tszcs-tipusok alapszabályait, hogy ki-ki szabadon választhassa meg azt a típust amelyikbe be akar lépni. Mondják el. hogyan szervezik meg a közös munkát, hogyan történik a iövedelémelosztás. Ezernyi kérdésre vár választ a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatban dolgozó parasztságunk. Nem idegenkedik ma már a népnevelődtől. hanem egyenesen elvárják, hogy hozzájuk is bemenjenek és segítsenek dönteni. A felszabadulás óta eltelt közel nyolc esztendő megmutatta, hogy győzelmeinket minden esetben a szívós és kitartó felvilágosító munka hozta meg. Nem hiába ne. vezzük ezt az esztendőt ötéves tervünk döntő évének. Mezőgazdaságunk szocialista átépítésében is jelentős lépéssel kell ebben az évben előre haladnunk. Ennek a győzelemnek kivívásában is a pártszervezeteink által alaposan felkészített ezernyi érvvei ellátót: népnevelőinkké a döntő szó.
