Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-17 / 166. szám
P A R T É LET* A kádermunka decentralizálása tapasztalatai megyénkben Pártunk Politikai Bizottsága, határozata alapján 1SS2 augusztus 1-ig megszűnnek pártunkban a káder-osztályok. Ez nem jelenti azt, hogy a kádermunka, megszűnik, hanem decentralizálva lesz, •vagyis minden vezető egyben kádermunkát is végez. A határozat helyes végrehajtása az eddigi reszort jellegéből a vezetés szerves r észevé teszi a kádermunkát, amivel emelkedni fog az egész párt- munka színvonala. A szükséges káder átcspporlo- áitások befejeződtek, a káderek stabilizálódtak és ezzel a munkával a káderosztályok alapfeladata megszűnt. Megyénk pártbizottságánál az elmúlt 3 hónap ■tapasztalatai azt mutatják, értek el eredményeket, amihez hozzásegít a. megyebizottságon beindult kádertanfolyam, ahol a megy eb izettság és járási bizottságok munkatársai megismerték a kádermunka elvi és gyakorlati alapjait. Gyakorlati eredményt mutat az a tény, hogy a megyebizottsig és egyes járási bizottságok vezetői és munkatársai a, gyakorlati mun. kában tanítják a hatáskörűkbe tar. tozó kádereket, például a megye- bizottság párt- és töm egsze'-vezeti osztálya munkatársa, D. Tóth elvtárs a nagykanizsai járási bizottság munkatársát, l’em elvtársat vitte magával a járás területére és tanította, arra, hogyan kell instruálni és ellenőrizni az alapszervezetek munkáját. Győrök elvtárs, a letenyei járási bizottság párt- és tömegszervezeti vezetője a hatáskörébe tartozó járási DISz-titkár elvtárssal kiment a DISz-alapszervezstekbe és gyakorlatban mutatta meg, mi a feladata a járási DISz-titkárnak a DISz-alapszervezetek irányításában, ellenőrzésében, A 3 hónapos pártiskolára az osztályok munkatársai már önállóan javasolnak kádereket, van már példa arra is, hogy egyes osztályok javaslatot tesznek a hiányzó pár t- funkciók bátölté sere. ■Jé verető az, aki ismeri a hatáskörébe tartozó kádereket, azok képességét, hogy' dolgoznak, elég szilardak-e a nehézségekkel szemben s munkájuk közben segíti, ölientírzd őket. Egyes elvtársak úgy képzelik a kádermunka végrehajtását, hogy anyagokat gyűjtenek a káderekről, illetve múltjukat tanulmányozzák. Az anyaggyűjtés hozzátartozik á káderek megismeréséhez, de csak egy kis része a munkának. Pártbizottságaink szétválasztják a kádermunkát a pártmunka többi, részétől. Nem lehet egyik nap kádermunkát végezni, a, másik nap más pártfeladatot. A nagykanizsai járásban Mátai elv- társ, a zalaegerszegi járásban Papp elvtárs még az ütemtervben is külön napokra osztották be maguknak a kádernmnkávr 1 való foglalkozást, annak, ellenére, hogy a megyebizottságtól minden segítséget megkaptak a kád cím unka elsajátításához. A kádermunka decentralizálása a mindennapi feladatokkal szoros egységben valósítható meg: ha minden vezető felelősséget érez a hatáskörébe tartozó káderekért. azok neveléséért, előléptetéséért, iskoláztatásáért, ha munkaközijén figyelmesen taimlmányoz^a okét, meg tudja ismerni, elég harcos-e áldozatkész-e, Ité- pes-e magával ragadni a tömege, két pártunk politikájának a végrehajtásáért. A tanulmányozás alatt meg kell ismerni a. káderek hibáit is, melyek kijavításához időben keli segítséget adni.. Türelmesen kell nevelnünk kádereinket, vigyázni rájuk, mint a párt és az állam anyagkészletére. Nem úgy, mint a. letenyei járásban Tóth elvtárs, mezőgazdasági osztályvezető. A letenyei gépii!- lomásen március óta nem volt, telefonon keresztül közölte a politikai helyettessel munkájában elkövetett hibákat. Gyakori még az átfutó munka., a 10—15 perces instruálás az alapszórv<-setéknél a járási bizottságok részéről. A káderosztályok megszüntetéséig már csak rövid idő van hátra (augusztus 1), ezt az időt a pártbizottságainknak úgy kell kihasználni, hogy a pártbizottság határozatát teljes egészében végrehajtsák A járási bizottságok mutassanak példát a határozat jó és gyors végrehajtásában. El kell érni, hogy augusztus 1, után, mire a káderosztályok végi,eg megszűnnek, zökkenő mentes legyen az osztályok munkája, még jobb, még több harcos helytálló kádert neveljünk pár!úriknak a szocializmus építéséhez. A hánokszentgyörgyi Állami Erdőgazdaság csömödcri üzemegységének dolgozói, csatlakozva a Duclos-gyár felajánlásához, július 1-tó'l 10-ig koreai műszakot tartottak. Vállalták, hogy terven felül naponta 1 vagon anyagot kiraknak. Felajánlásukat naponta teljesítették. A terven felüli teljesítés azt eredményezte, hogy napi 130 köbméterrel több anyagot szállíthattak. Az üzemegység népnevelői nem elégedtek meg a felajánlás teljesítésével és a koreai bélyegvásárlással, hanem azzal is igyekeznek e. békét erősíteni, hogy jó népnevelő, agitációs munkájuk révén lendületet adnak a begyűjtésnek, a tarlóhántásnak, cséplésnek és a másodvetés mielőbbi elvégzésének. „Gyorsabb fúrással a több olajért!6* alkotmányunk ünnepére As N-i olaj-mezén elindított mozgalom a ,,Gyorsabb fúrással a több olajért, miad szebb és szebb eredményeket szül A Rotary 20. berendezés, amely előzőleg 118 méter napi teljesítményt ért el — jobb munkamódszerekkel, a berendezés tökéletesebb kihasználásával és a gépek jobb kezelésével hasonló rétegben 143 méterre emelte a fúrási sebességet. A Rotary 11., bekapcsolódva a mozgalomba, előzőleg 120 méteres napi átlagát megdöntve, napi 161 méteres teljesítményt ért cl. A Rotary 24. dolgozói a koreai műszakra,- valamint az augusztus 20-ra tett felajánlásukban vállalják. hogy Julius havi tervüket 30 órával előbb befejezik. A K. 20. üzem összes dolgozói 3 nappal előbb teljesítik július havi tervüket. Alihoz, hogy a berendezések tervüket túlteljesíthessek, a szállításra is nagyobb feladat hárul, ezért a szállítás dolgozói vállalták, hogy az üzemek átköltöztetését az előirt időnél 2 órával előbb teljesítik. A nagykanizsai IL sz. Téglagyár dolgozóinak felajánlása augusztus 20-ra Mi_ a nagykanizsai. II. sz. Téglagyár dolgozói úgy ünnepeljük meg alkotmányunk évfordulóját, hogy i952-es tervünkül december W- helyett szeptember 15-re befejezzük. Felajánlásunk xjz\t jelenti, hogy terven felül másfélmillió jóminősé get téglát gyáriunk s adunk ál! a szocializmus és a béke hatalmas építkezéseihez. Abból ß téglából, amit terven felül gyáriunk, 50 darab közepes családi házal lehet épileni a dolgozók számára. Felajánlásunkat a Loy-mozgalom kiszélesítésével valósítjuk meg. A késéseket és a.: iga- zoiailan mulasztásokat teljes egészében megszüntoijük. így akarjuk hálánkat kifejezni a felszabadító Szovjetunió cs a: békelóbor Jóiig~ cszü vezére, Sztálin elixlárs, pártunk és szeretett, vezérünk, Rákosi elvi ár s iránt, SZOBOL1CS ISTVÁN CSUTl JÓZSEF CSEH GYÖRGY gyárvezető. ES. párttitkár. iib. elnök. A NAGYKANIZSAI 31AGASÉPITÉSI VALLALAT dolgozói augusztus 20-ra, alkot- mányunk ünnepének tiszteletére 572.713 forint értékben tettek felajánlást. A vállalás magában foglalja a gyorsabb, takarékosabb és. minőségileg jobb falazást, vakolást, habarcskeverést, homok és mészkarol ást, árokásást, zsaluzást, állványkészdtést, anyagszállítást, oszlopkészitést, földkiemelést, lapburkolást, vakpad- lókészitést, vasbetonszerelést, vas- egyengetést, földkarolást, anyag és téglaszállitást, padló, valamint a válaszfal készítését. A vállalat három munkahelyén a dolgozók a munka határidő előtti befejezésére tettek felajánlást. Tervüket 15 nappal előbb fejezik be. A pártszervezet, jó politikai munkával igyekszik biztosítani a felajánlások sikerét, a szakszervezet pedig kiszélesíti a munka- versenyeket és erélyesen harcol a munkafegyelem megszilárdításáért, a késések és az igazolatlan mulasztások megszüntetéséért. A munkahelyek s a munkahelyeken belül pedig a brigádok versenyeznek egymással az augusztus 20-i verseny sikeréért. A tervteljesitést fokozzák az újítások nagyobb mérvű bevezetésével is. A sztalránovisták átadják munkamódszereiket, á műszakiak pedig mindenben segítségére lesznek a fizikai dolgozók, nak. A káderosztály vezetői és munkatársai, a járási bizottság káderfelelősei, segítik a többi osztályt a kádermunka módszerben! elsajátításában, közösen készítenek javaslatot, megtanítják őket a kádernapló helyes vezetésére, hogy az fejlődésében kísérje a kádereket. A decentralizálás folyamata nem megy zökkenés mentesen, ezért rá kell mutatni hiányosságainkra, hogy azok kiküszöbölésével maradéktalanul végrehajtsuk a Politikai Bizottság határozatát. Pártbizottságaink a kádermunkát, mivel nem ismerik eléggé, valami nehéz és plusz munkának tekintik. A hiba oka elsősorban abból adódik, hogy a pártbizottságok nem tanulmányozták eléggé figyelmesen a Politikai Bizottság határozatát és így nem értették meg, hogy a kádermunka elsajátítása rendkívül fontos politikai feladat, melynek jó elvégzése az egész pártmunka minőségi javulását fogja eredinényzeni. Nem látják még azt. az elvtfir- sak, hogy a kádemiunká-t a mindenna. pl feladatok alapjává kell tenni. Nem lehet jó vezető az, aki a mindennapi feladatok végrehajtása közben nem segíti azokat a kádereket, akik a. feladatokat végrehajtják és nem gondol arra, hogy kádereket neveljen, utánpótlásról gondoskodjék, mert a jövőben nem lesz káderosztály, melytől kádert kérhet. TTát akkor holnap megkezdi Nyitrai bácsi? — kérdezték mégegyszer búcsúzéban a népnevelők. — Meg- én, úgy ahogy Nyitrai Antal a nevem —. íogadkozott az öreg, ahogyan kikisérte a kapuig a párt küldötteit. Kezet szorított még- egyszer mindannyival, azután benézett az istállóba, majd lassan beballagott a házba— Na, asszony, holnap befogok, aztán elvégzem már a tarlószántást lépett be az ajtón. — Pedig azt mondják a faluban — vetette közbe a felesége —, hogy ebben a száraz földben nem lehet azt megcsinálni. — Hát persze, — vakarta meg a tarkóját az öreg — ha egy kicsit megázna, úgy még könnyebben menne, de igy sem lesz hiba., Majd én megmutatom, hogy lehet! Másnap Zalakoppúnyban sokan csóválták meg kétkedve a fejüket, amikor meglátták mire készül Nyitjái Antal. — Úgy is visszajön egy óra múlva — gondolták, aztán napirendre tévtek fölötte. Valóban nehezen indult a munka- Nem volt gyerekjáték a szinte csont- keményre száradt tarlót szántani. Hamar rájött azonban a módjául. Az ekét teljesen leeresztette, igy a taliga lehúzta, nem ugrált ki olyan könnyen a barázdából— Jó lesz ez igy, — morfondírozott magában. — Éppen elég ha öt-hat centire megmunkálom a tetejét. így már nem tud olyan gyorsan száradni. Dél felé már nagyon érezte mind a két lábát. Fiatalabb is megérezte volna a kemény munkát, ő pedig már az ötvennyoleadik nyarat éri meg. — Abba pedig nem hagyom! — fogadkozott csendesen- — Megígértem, hogy megteszem, én pedig még mindig álltam a szavamat. U3 ÉLET KÜSZÖBÉN Elgondolkozva lépegetett az eke után. Több mint negyven esztendeje csinálja ezt a munkát, nem igen kellett odafigyelnie. Szabadon kalandozhatott gondolatban. Szinte végigélte most mégegyszer az egész életét. Sok jóval bizony nem dicsekedhet. Embertelen hajsza volt 1845-ig. Igaz, hogy tizenegy holdat mondhatott a magáénak, de akkor még az is jó volt, hogy meg tudta ezt tartani, nemhogy még szerezhetett volna- Hej, de sok emberről tud a faluban, meg a környéken, akiknek olyan körül volt mint neki, aztán elég volt egy tossz termés, vagy egy marhavész és 1—2 év múlva már gazdát is cserélt a birtok. Negyvenöt után már könnyebb lett. Akkor már nem kellett félteni a földet, de gyarapítani akkor sem lehetett. Alighogy pénzhez jutott, már meg is volt a helye. Igaz, hogy jobban élnek, több elmegy ruhára, * erre-arra, de érzi már a csontjaiban, hogy nem birja sokáig. Megérdemelné már a köny- nyebb munkát. Az aratásban is megdagadt a lába a megerőltetéstől, borogatni kell, hogy Tendbc- jöjjön. Nyitrai Antal újságolvasó ember. Esténként mindig olvassa a Szabad Népet. Kiváncsi ö arra is, hogy mi történik a falu, meg az ország határain túl. Gyakran olvas arról, hogy milyen szép az élet a termelőszövetkezetekben. Mindeddig valahogyan még saját magában is félt eldönteni ezt a kérdést, hogy vájjon, ha alakulna egy a faluban, ugyan belépjen-e, vagy sem. Javában folyt az aratás, amikor Csütörtök, 1953 jul. 17. arról olvasott, hogy sok termelő- szövetkezetünkben kombájn arat már az idén. Mikor esténként a sajgó, dagadt lábát borogatta és megnézegette a kombájnról szóló képeket, akkor úgy érezte, hogy eldöntötte magában a nagy kérdést. Az asszonynak azonban nem mert szólni. Úgy érezte, még várni kell, hátha még ő is talál kifogást, azután meg ha ő már egyszer élőszóval is kimondja a belépést, akkor azt állja is. Végiggondolt most mégegyszer alaposan mindent. Egyre az olvasottak tolultak az agyába. Rádió, varrógép, uj bútor, könyv, mi mindent vásárolhatnak a tszes-tagok. Persze ott is keményen meg kell fogni a munkát. De aki szorgalmas, annak gyűlnek az egységek a könyvecskéjébe és annyit kaphat egy-egy elszámoláskor, amennyivel a középparasztok sem dicsekedhetnek. Egyre jobban érett benne az elhatározás: estére megbeszéli az asszonnyal is az ügyet. Érezte, hogy a lába ismét megdagadt egy kicsit, de most már ezzel sem törődött. A jól végzett munka büszke érzésével ment végig napnyugta után a falun. Többen csodálkozva fogadták. Alig akarták hinni, hogy tar- lótbuktatott az öreg. — Mesélje már hogyan csinálta — kérlelték, ő pedig elmagyarázta részletesen, hogyan állította be az ekét, hogyan végezte el a munkáját. Még azt is elmondta, amit előző nap hallőtt a népnevelőktől, hogy igy lehet csak megakadályozni a talaj teljes kiszáradását, mert a sekély szíuitás is elég ahhoz, hogy megszakítsa a vékony hajszáiesove- két, igy aztán nem tud elpárologni a nedvesség az alsóbb rétegekből. — Hát, ha Nyitrai bátyám megcsinálta, akkor mi sem maradunk le — paroláztak búcsúzóul. Tudták, hogy jó gazda az öreg, érdemes a példáját követni. Ahogy elrendezte az állatokat, átballagott a szomszédba is Felföldiékhez, a tanácselnökhöz. Neki is bejelentette, hogy mit végzett, sokat azonban nem időzött, mert tudta, hogy még az asszonnyal is komoly beszélgetnivalója lesz.-— Levél jött a gyerektől. — újságolta a felesége, amint belépett. Jóleső érzéssel olvasta az ismerős sorokat. Büszke volt nagyon a fiára. Mint féltve őrzött kincset őrizgette a szekrénybe azt az emléklapot amit az április 4-i díszszemlén végzett jó munkájáért kapott a gyerek. — Apja fia — szokta mondogatni . Hirtelen megdobbant a szive olvasás közben az örömtől. — Mintha csak eltalálta volna gondolataimat — mondta magában félhangosan. Ez állt a levélben befejezésül: „őszre leszerelek, aztán szeretőéin, ha már néni egymagában dolgozna akkor édesapám, hanem a közösbe. Jobb dolgunk lesz valamennyiünknek, nem kell aunvit törnie magát édesapámnak, édesanyámnak, na meg nekem is igy lesz biztos o. jövőm. Végezzék addig is becsülettel a munkát, én itt a hadseregben fegyverrel a kezemben őrzöm eredményeiket." Nyitra bácsi a, feleségére nézett. Arcáról leolvasta, hogy » is a csoport dolgát forgatja most a fejében. Szinte önkéntelenül Sza,- ladfc ki száján a kérdés: — Hogyan legyen akkor a földdel? Az asszony várt egy pillanatig, aztán csendes fej bólint ássál adta meg a választ: —... hát, ha a gyerek is úgy akarja . .,
