Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-15 / 164. szám

A boncodföldei Köztársaság tszcs lásson hozzá a behordáshoz, csépiéihez és terményhegyüjtéshez Boncodföldc ,Köztársaság -tgzcs ^dolgozói és fiataljai megértve a minisztertanács határozatát, teljes erővel fogtak hozzá az aratáshoz. A nap minden percét, az éjszakát' is kihasználva dolgozták azért, hogy e nagy munkát mielőbb be* fejezzék. Az aratásba a családta­gokat is bevonták, igy érték el, Hosszul megy a munka Addig, amíg a községben a dol­gozó parasztság éjjel-nappal hord­ja a gabonát asztalokba, » ter­melőszövetkezeti csoport tagjai bú­csúra és bálra készülnek. Egy tel­jes hete befejeződött már az ar:i*á$ és még 11-én 6em kezdték meg á behordást. A csoport mu'akíját leg­inkább az hátráltatja, hogy a ta­gok legnagyobb része kéül aki gaz­dálkodást folytat és saját munká­jukra hivatkozva elhanyagolják a csoportban lévő esedékes munká­kat, a behordázt, a másodnövény* vetést, De nem utolsósorban az is hiá­nyosság, hogy a csoport élenjáró dolgozói nincsenek népszerűsítve. Nincs a csoportnak versenytáblája, melyen feltüntetnék a jól dolgozó­kat és a hanyagokat. A csoport ve. 2'étősége éberebben figyeljen fel _a hibákra és igyekezzék azokat ki­javítani, hogy a csoport minden­féle munkák elvégzésében példát mutasson az egyénileg dolgozó pa­rasztok előtt- Többet kell foglal- 'kozniok az olyan dolgozókkal, mint Vincze Istvánná, Lörincz Pé. hogy a múlt! évi két héttel szemben az idén hat nap alatt végeztek az aratással- Különösen jól kivették részükét' az aratásból a fiatalok, köztük Dezse István, Joó Sándor, akik naponta 300 százalékos telje, dtményt értek el, igy naponta há­rom munkaegységiet kerestek. az aratás befejezése óta tér, akik már többször mondották, hogy ők is szeretnének a csoport tagjai lenni, A termelőcsoport még nem kezd­te meg a tarlóhámtást. A község* ben a felsőbagodi gépállomás gé­pe csépel, és az éjjeli időt nagyon jól fel lehetne használni a tarló- í zán'tásra. De Farkas elvtárs, a gép felelős vezetője arra hivatko­zik, hogy száraz a talaj, nem lehet szántani, ugyanakkor uség meg sem próbáltak, hogy valóban le* hetrc szántani, vagy sem, A leg­nagyobb hiba ezen a téren az, hogy még a traktorhoz való eke is ott áll a csoport udvarán, meg kellene javítani. Farkas elvtárs vegyen példát Gerencsér Lajos elvtárstól, aki szintén a felsőbagodi gépállomás DISz-fiatalja. Ö az ozmándbüki »Kossuth'* tszcs*nél csépel és az éjszakai időt rendszeresen kihasz­nálja szántásra, s igy nagyban elő­segíti a termelőszövetkezeti cso­port másodvetési tervének megva­lósítását is- (Szctkonyi Sándor) Aratóünnepély a „Dicsőség Sztálinnak“ tsz-ben Vasárnap délután tartották meg »a zalaegerszegi ,,Dicsőség Sztálin, nak“ termelőszövetkezetben a „győztes aratás“ ünnepét. A sza­badtéri színpad nézőterének első soraiban foglaltak helyet a Me­gyei Pártbizottság, a Megyei Ta­nács, valamint a tömegszervezetek j vezetői. Az ünnepi beszédet Sza­bó János elvtárs, a városi tanács elnöke mondotta. —. A mai ünnepünk — mon­dotta Szabó elvtárs — kifejezője termelőszövetkezeteink újabb fej­lődési szakaszának. Ha visszate­kintünk az elmúlt év gazdasági munkájára, megállapíthatjuk, hogy az idén jobb munkát végeztünk. Tavaly nem egy termelőszövetke­zetnek kellett segíteni a külön- íbözö munkák elvégzésében, és ! mégis két hétig tartott az aratás. Az idén már más a helyzet. A falvak és a városok dolgozóinak ;jó munkája, dolgozó parasztjaink öntudata leire tövé tette azt, hogy hat nap alatt végezzük el az ara­tást és korábban kezdhessünk hozzá a csépiéshez és begyűjtési munkálatokhoz. A továbbiak során elmondotta, hogy a Dicsőség Sztálinnak ter­melőszövetkezetnek nagy segít­séget adtak; a gödöllői Gazdasági Akadémia tanuló csoportjai, akik hat heti gyakorlati munkájukkal bebizonyították, hogy képesek a feladatok elvégzésére. A tanulók tapasztalatai nagyban elösegitet- ték az állattenyésztés és a no- vényápolási feladatok elvégzését. Munkájuk nyomán mégnagyobb eredményeket ért el a termelő­szövetkezet. A termelőszövet­kezet dolgozói eleget tettek a kötelességüknek azzal, hogy idö- előtt elvégezték az aratást. Mun­kájuk valóban akkor lesz sikeres, ha gyorsan elvégzik a tarlóhán­tást, a másodvetést és a további soronlévö feladatokat. — Elvtársak! Dolgozók! A mai ünnepségünk adjon uj~bb lendüle­tet a c'séplés gyors befejezéséhez és az állam iránti kötelezettségek gyors teljesítéséhez. Minden tsz és egyéni gazdálkodó azzal bizo­nyítja be hazafiasságát, népünk iránti szeretetét, hogy jó munká­jával harcol a háborús gyújtoga­tó amerikai imperialisták és titó- *3ta gyilkosok ellen — mondotta befejezőjében. Az ünnepi beszéd elhangzása után a termelőszövetkezet élen­járó dolgozóinak tiszteletére kul­túrműsort adtak Zalaegerszeg város legjobb kulturesoportjai. A zalaegerszegi „Dicsőség Sztá. Unnak“ termelőszövetkezet dol­gozói és a jelenlévők nagy meg­elégedéssel fogadták a kulturcso- portok vendégszereplését. Meg­ígérték, hogy a jövőben is igy látják el a feladatukat, mint az aratás-csépJiés időszakában. Mun­kájuk sikere tőlük függ, — egye­dül tőlük, (—n—e) (Ady Endre kérlelhetetlen kemény küzdelmet vívott kosz- szn éveken át a klerikális re­akció ellen. Alábbi, kevéssé is­mert újságcikkei az első világhá­ború előtti időkből valók.) A Montagnini-ügy nagyon ké­nyes ügy lesz, ha egy chansonnal be nem végzik. Szerencse, hogy Franciaországban el lehet nótázni a legfellegesebb bajokat is. Nem lesz konfliktus sem Hollan­diával, sem Angolországgal. Sőt még Ausztria—Magyarországgal sem, amelynek tapintatos nagy­követe megint bemászott a lébe. A Nunciaf ura titkos írásaiból ugyanis kiderült, hogy német dip. lomaták Franciaország ellen tra- fiíkálbak Rómával. Montagnini túljegyezte, hogy az angol nagy­követ s a holland követ micsoda kegyetlen Ítéleteket mondtak Franciaország egyházellenes po­litikájáról. Az orosz nagykövet, a japáni nagykövet, sőt még á sziámi meghatalmazott miniszter is Róma mellet nyilatkoztak vol­na Montagnini szerint. Do egyik se annyira, mint Khewenhüller, aki itt Páriában jóformán már teljesen a Vatikánt képviseli. Vi­szont dicséretére válik Khewen- hüűernek. hogy ő nem mentegeti magát, mint a többi diplomata. No, de ezek a dolgok most nem érdekesek. Az sem, mint veszte­getett s akart megvesztegetni la­pokat és politikusakat Szent Pé­ter utódja. Mint akart Francia- országnak Merry del Val az ö szája ize sgerint elnököt, parla­Jó műssahi veretessel? jé műnk asster veréssel $ a téhh olujért is nagyban növelte eredményein 8 1 ,Ki"* i,K‘ I nap hevétől szik­kadó búza- és rozstarlók között vezet az ut a Rotary 14-hez. A gabonát mái* learatták. Kepéket is csak itt-ott látni. Az utón ké­vékkel megrakott szekerek halad­nak a falu felé: viszik a gazdag aratás gyümölcsét, a dolgozó nép jövő évi kenyerét. A letakaritott gabonaföldek kö­zött karcsú fúrótornyok emelked­nek a magasba s a Diesel-moto­rok dübörgő zenéje tölti meg a ír -zöt. Ugyanakkor, amikor a búzaföldeken már megtörtént az aratás, a Rotary-asztalok szün­telen forgása mélyen a tarlók alá csavarja a fúró rudat, hogy a görgős fúró, áttörve & lágy ré­tegeken és kemény kőzeteken utat nyisson a föld gyomrában pi­henő olaj számára. Télen és nyáron, éjjel és nappal folyik itt a munka. Lépten-nyomon a fejlődés, a szocialista munka nagyszerű képei bontakoznak ki. Ott, ahol tavaly még tengelyig érő agyagos sarat dagasztottak a gépkocsik, ma kitűnő köves ut húzódik. Szerte a mezőben kar­csú fúrótornyok és ütemesen bó­logató mélyszivattyuk láthatók a a bő csöveken dúsan ömlik Zala kincse, az olaj. Nem messze az úttól dolgozik a Rotary 14. garnitúra. Kiss Imre furómester a széltől, naptól és olajtól bámult fabódéban ül. Han­gosan kiabál a telefonba, hogy hangjával tulharsogja a hatalmas Diesel-motor dübörgését. Nagy­kanizsával beszél. A telefondró­tok, mint végtelen idegszálak vi­szik a fontos közléseket Szűcs László föfurómesterhez, vagy pe- dig a nagykanizsai központhoz. 8 » müßaahi I ellenőrzés tökéle­tesen működik. A mérnökök és föfurómesterek hol egyik, hol a másik garnitúrát keresik fel. Ha valahol műszaki tanácsra van szükség, felcsfeng a telefon s már. is megkapják a szükséges taná­csot, vagy utasítást. Ha kell, gépkocsiba veti magút s pillana­tok alatt a helyszínen, terem a mérnök, vagy a furómester. — Nagyrészt a jó műszaki el­lenőrzés tette lehetővé, hogy a „Gyorsabb fúrással a több olaj­ért“ mozgalomban már eddig is oly magas eredményeket értünk el _ mondja Szűcs László föfu- rörn ester. — Természetesen a munka jobb megszervezése és a munkafegyelem megszilárdítása két. — Gyakran találkozunk nehéz­ségekkel — szól közbe Kiss Imre furómester. — Például az átszál­lításnál nem volt deszkázat. A gödröket nem tudtuk ledeszkáznl s igy a kulcsok és a csavarok minduntalan a gödrökbe hulltak, ami késleltette a munkát. Ennek ellenére az átszállítást 10 óra ■alatt elvégeztük. Régebben 22— 24 óra kellett az átszállításhoz. Ha voltak is hiányosságok, a munka jő megszervezésével le­győztük azokat s a 17. órában már teljes ütemben megkezdhet­tük az uj helyen a fúrást. Nemcsak a garnitúra dolgozói, hanepi dicséröleg szól mindazok- munkát végeztek az átszállítás­nál. Kiss Imre nem soviniszta, nemcsak az ö embereit dicséri, henem dicséröleg szól mindazok­ról, akik jó munkájukkal előse­gítették a szállítás sikerét. A csatornákat, a rámpákat a bó­dékat a toronyácsok készítették, mégpedig olyan ütemben, hogy munkájukkal valódi csucsteljesit. ményt értlek el. _______ j * »arnimráná | minden egyes dolgozó tökéletesen ismeri a maga munkáját. Horváth La­jos és Kálmán József kapcsolók Rózsás István és Lévai István kulcsosok szinte eggyé forrtak a garnitúrával, a sebesen forgó Ro- tary-asztallal, a roppant erejű Diesel-motorokkal. Kiss Ernő, aki az utámibocsátást végzi, fe­szült figyelemmel nézi a Mavtin- deckert, a terhelésméröt. Tudja, hogy munkája nagy figyelmet és nagy körültekintést igényel. így is megesik — sok esetben saját hibájukon kívül —, hogy elsza­kad a furórud. Ezer méteres sőt nagyobb mélységben kell mentési ónunk álatokat végezni, ami ren­geteg időveszteséget és Mesést jelent a termelésből, — Mi nagyon, vigyázunk arra — jegyzi meg Kiss Imre furő- mester _ ,hogy ná-luhk ilyesmi elő ne forduljon. Ez alaposan meg­zavarná mozgalmunkat, amely- lyel a; gyorsabb fúrással küzdünk a több olajért. A jó eredmények, a jő munka ellenére is vannak még hiányos­ságok. A vállalat nem biztosit kellő mennyiségben görgős fú­rót. Ha ezt a hiányosságot meg­szüntetnék, legalább 30 százalék­kal csökkenthetnék az egy lyuk leflírásához megadott időt. I furómester, aki egyben az üzemi pártszervezet­nek is a titkára., jó politikai mun­kát végez, igyekszik mind a po­litikai, mind. a szakmai oktatást kiterjeszteni, mégis vannak hiá­nyosságok. A dolgozók nem is­merik eléggé a munkaversenyt A verseny nyilvánossága többé- kevésbbé elsikkad. Azt mondják, hogy Hóbor elvtárs iskolán van, s az ö fiókjában vannak a ver-’ senyvállalások. Az uj szakszervezet -— bár job-, ban dolgozik, mint a régi —- a»i versenyagitációnál nem elég ak-i tiv. A pártszervezetnek is sokkal: jobban ki kell szélesítenie az el­lenőrzést a felajánlásokkal és ajj teljesítményekkel kapcsolatban. Hasson oda a pártszervezet, hogy*, a szakszervezeti aktívák a leg-: alaposabban tudatosítsák a mun­kaversenyt. Minden dolgozónak tudnia kell, mi az, almit a ver­seny egyes szakaszain neki el kéül érnie. Igazi, szép eredmé­nyek csak úgy bontakozhatnak1 ki, ha a versenypontok nem a3í iróasztalfiókban rejtőznek, hav nem a dolgozók tudatában élnek, A munkavédelem dicséretet ér­demel a Rotary 14. garnitúránál. A munkavédelmi felszerelések, nem hiányoznak. A dolgozót, ha. a magasban lévő kapcsoló állá­son nem. használja a mentőövet* megbüntetik. Ez az eljárás he-< lyes, mert ezzel is fokozzák a baL eseteik elleni védekezést. A mun­kavédelemmel és az elsősegély­nyújtással kapcsolatos oktatás iá rendszeresen, folyik. \ 4 I terén szép eredményeket érnek el. Var­ga Dezső motorkezelő naponta 30 liter gázolajat takarít meg, amit aztán a Ganz világító egységben/ használnak fel, ami itt nem fogyj el, hordóba gyűjtik. Fáradt olaj­ból 500 munkaóra alatt 120—140! kilogrammot gyűjtenek össze. A Rotary 14. és a mező többi) garnitúrájának jó (munkájára, már rég felfigyelt a párt. Jó m,unkájuk eredményeképpen' ré­szesülnek abban a kitüntetésben is, hogy az MDP megy eb izot t a ágai és a szakszervezetek megyei ta-' nácsa autóbuszokat biztosított a; számukra, hogy a vasárnapot a' Hévizén tölthessék. Ady Endre: A VATIKÁNI BÖRZE mentet, esetleg kormányformát is adni. Mint dolgozott a pápa asszonyokkal, ordók és címek igé. rétévé], mint fogadott el a Vati­kán mindent, amit adtak, még bort és konyakot is. Mint szemel­te ki éppen a jámbor Piout az ö politikai ügyeinek a vezetésére, ami szinte- kedélyesebb eset, mint amikor Ugrón Gábor meg akarta dönteni a hármas szövetséget. Mindezeknél érdekesebb a Montagnini ügyben — a. pénz, óh, a szent séges római pápának ez az igazi krédója, A Merry del Val és Montagnini leveleiben ez az -alfa és az óme­ga. Pénz, pénz, pénz, akárhonnan jöhet, csak jöjjön, Piou ur a Va­tikán figyelmébe ajánl például néhány gazdag urat. Jön a le­vél Rómából: ,a fő, hogy azok az urak ne felejtsék el az Egyház szegény állapotát. Jöjjenek Ró­mába., hozzanak pénzt, kapnak kihallgatást, áldást, cimet, aján­lást, Rómában állandó könyvet vezettek azokról a bigott, gazdag asszonyokról, akik egy széparcu prelátus közvetítésével mélyen- mélyen a zsebükbe nyúlnak Ró­ma és kegyes, szent célok érdeké­ben A Montagnini-ügy újból igazol, ja, olyan börze nincs ma még egy a világon, mint a Vatikán, üzérkedik mindennel, csonttal, ronggyal, lelkiismerettel. Határ­időre és határidő nélkül, de min­dig biztos készpénzhaszonra. A Kúria és a holtkéz A magas Kúria a papi birto­kok kérdésében királyi határo­zottsággal s ezennel kimondta a sohát. Döntvényt hozott árról a Kúria, hogy rom kath. papi bir­tokra hiába rendeli el a bíróság a végrehajtást. A telekkönyvi ható­ság megállapítja a. telekkönyvi akadályt s a papi birtok C. lapja örök-szűz marad. Jogilag, törté­nelmileg, nagy-nagy apparátussal s buzgósággal indokolja meg döntvényét a magyar Kúria, „A papi birtok, a holtkéz jó­szága örökké egy kéznél ma­rad“ állapítja meg a legfőbb bíróság. És mégis a levegőben kell lennie a szekularizációnak, a Kúria dönt­vénye is ezt mutatja. A Kúria si­et e'lébevágni a jövőnek s kimon­dani a sohát. Csakhogy a sohát sokszor mondták ki már hatalmas személyek és testületek. De a sohára mindig elérkezett a beteljesedett idők válasza: most. Vilmos Ha Vilmos császár fia és menye nieg fogják látogatni a pápát. Nyilván a császár parancsára, aki szintén nagy tisztelője Szent Pé-J tér utódjának. Hát ez a legna< gyobb erkölcstelenség a világon^ A, Hohenzoliernek protestánsok. Miért bókoinak a pápának?! Avagy miért nem .térnek át az Egyház kötelékébe? így láthatja) az egész világ, hogy a pápa kik-» hez áll legközelebb. A cárhoz, a német császárhoz, a szultánhoz, a sahhoz, a kínai anyacsászár- hoz. És mindazon fejedelmekhez, kik isteneik kegyelméből óhajta­nak uraskodni gyermeklelkü né-» pék fölött. A hittan-órák A mi sok szerencsétlenségüru két a hittanórák okozzák. Em-». léksze.m bizony magam is: nagy-- károlyi hittanóráimon tanultam] meg a legnagyobb betyárságot. Hazajövet pedig a zsinagóga mel­lett kell eljönnünk: bevertük aj szent ház ablakait. Ilyen ihletése­ket tanultam éni aiiittanói'ákon. Hó* lőtt a tiszteletes Kincses ur egyl-4 ke volt a. legkiválóbb emberek-» nek. De ha katekizmus helyetti akkoriban engem például az errw beriség vallására oktatnak; mennyivel boldogabb vagyok ma. Mennyivel jobban szeretem é® őrzöm magam. S mennyivel több hasznot tudtam volna szerezni azoknak, akikkel élek. Kedd, 1952 Julius IS. ’ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom