Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-13 / 163. szám

Nyílt levél a uemesrádói 1945-ben, amikor már azt hittétek, hogy nem bírjátok tovább, amikor már kiapadtak könnyeitek az elveszett apa, fiú és testvér után, amikor még a gyilkos fasiszta bordák durva csizmája és a sivitó gránátok szaggatták a zalai földeket, akkor — igen, éppen az utolsó pillanatban — eljöttek hozzánk Sztálin vörös csillag os fiai és elhozták nekünk ezer­éves álmunkat: a békét, a szabadságot. Eltűnt a félelem a szivetekből, felszáradtak a könnyeitek. A békés, alkotó munkát hozták meg nekünk a szovjet katonák. Emlékezzetek. milyen vi­dáman, milyen boldogan láttatok hozzá a munkához azon a földön, amelyik annyi elbukott küzdelem után végre a miénk lett, A párt irányította már akkor minden egyes léptünket. Tanított, nevelt és kézenfogva• vezetett bennünket. Megtanított bennünket arra, hogyan kell élni azzal a szabadsággal, amit 1945-ben kaptunk.' Ti is‘ sokat tanultatok. Mások vagytok, mint ezelőtt 6—8 esztendővel voltatok. Kinyílt a szemetek és megtaláltátok az egyetlen, az igazi utat, ami bo'l- dogulástoklwz vezet­Tp mlékezzetek, mennyi harc., mennyi tépelő- J-J dés, mennyi átvirrasztott éjszaka előzte meg, amíg rászántátok magatokat, hogy igazán uj életei kezdjetek. J sok iépelödesben, a sok vívódás­ban győzött az igazság. Aláírtátok a 'belépési nyilat­kozatot. Csoportotok Dózsa nevével indult harcba meg- hódítani, jobb termésre bírni a földet. Három esztendeje lesz, hogy hosszú harc után győzedelmeskedtetek. Visszavertétek a kulákok fog­csikorgatva indított támadásait cs megalakult a csoport. Azóta megszoktatok, hogy most jobb, gond­talanabb lett jelenetek. Megszoktatok a félelemnélMU életet. A jót könnyen megszokja, a rosszat pedig könnyen elfelejti az ember. Ti is hamar megszokta­tok ezt. Elfelejtitek, hogy az igazi, a nagy feladatok még előttetek vannak■ Elfelejtitek, hogy mivel tar­toztok hazánknak, pártunknak, dolgozó népünknek. Nem■ törődtök a csoporttal. Ha munkát jelöl ki számotokra a vezetőség, sértődötten kérdezitek: na és mi lesz a gyermekemmel, kire bízzam? Tudjátok-e asszonyok, hogy amikor ilyen ki­fogással vonjátok ki magatokat a feladatok alól, akkor éppen a gyermekeitek érdekei ellen csele­kedtek? Ti talán nem tudjátok ezt, - de a párt, amelyik mindig messzebbre lát, nagyon jól tudja. A ti gyer­mekeitek érdekében kéri, hogy lássatok munkához, „Dózsa44 tszcs asszonyaihoz T átlatok-e már képeket a vérző Koreáról? Láttatok-e már képeket lebombázott koreai iskolákról, ahol csak me'gszenesedett csontvázak ma­radtak a kisfiúk, kislányok százaiból? Nézzétek meg jól ezeket és gondolkozzatok. Tito orvgyilkosai talpig fegyverben állnak déli határainknál cs csak gazdájuk intését várják, hogy megrohanjanak bennünket és második Koreává változtassák hazánk földjét. Akarjátolc-e megfékezni azt a kart, amelyik már felemelkedett, hogy megadja a jelt a támadásra? A kérdés úgy érzem felesleges. Tudom, hogy nagyon sokan közületek szívesen adnátok életeteket is. ha azzal megtudnátok akadályozni az uj háború kitörését, fiaitok, férjeitek pusztulását. A. párt ennél sokkal kevesebbel kér tőletek. Csupán annyit, hogy ragadjátok meg a szerszám nyelét cs álljatok be a csatasorba a tszcs földjein. JPgyetlen kapavágás kevés, de a tszcs minden " asszonyának munkája hozzájárulhat ahhoz az erőfeszítéshez, amelyet egész dolgozó népünk lesz a 800 milliós béketábor valamennyi becsületes dol­gozójával egyetemben, a háborús gyújtogatok meg- ' fékezésére. Munkálok életet, munkátok békét jelent. Munkálok még több kenyeret ad a család asztalára cs ez biztosítja gyermekeitek békés, boldog, nyugodt jövőjét. Németh elvtársnő! j le férjed a csoport párt­szervezetének titkára. Nem gondoltál-e még arra, hogy elsősorban néked kellene jó példával előljárni? Ti, becsületes asszonyok! Kövessétek az olya­nokat, mint Tóth János elvtárs felesége, akinek már 154 munkaegysége van beírva könyvecskéjébe. Vagy ott áll előttetek példának Eeidinger elvtársnő, akinek beteg gyermeke van, iskolán is volt, mégis 109 mun­kaegysége van már, mert éjt-nappallá téve, fáradozik a csoport erősítésén. Ne hallgassatok Szarka Imréné és a többi kutakra, akik a háborús gyujtogatókkal fújnak egy követ. jVTézzetek szét a határban. Keresztekben fék­’ szik jövőévi kenyerünk, sok faluban bug már a cséplőgép. Néhány kilométerre délre pedig be­töltve állnak a fegyverek, hogy felégessék nyolcadik szabad termésünket, égő csóvát dobjanak házaitokra, elhajtsák férjeiteket és örökre lefagyasszák a mosolyt gyermekeitek arcáról. Gondoljatok rájuk és ne késlekedjetek egy pillanatig sem. Segítsetek megőrizni a drága szovjet katonák vérével felszabadított földet. Lássatok munkához! Imrére cs a többi A legjobb — kososén dolgosul Ebben a gazdasági évben Pölöske határában sokkal hamarább befejező­dött az aratás, mint az előző évek­ben. A magyarázata az, hogy a köz­ség dolgozó parasztsága termelőszö­vetkezeti csoportokba tömörült, s egy év óta Pölöske szövetkezeti község. Az aratás után hamarosan megkezdő­dött a begyűjtés is, és most a nagy munka kezdetén, amikor megindult a cséplés, váratlan esemény történt, ami először fordult elő a pölöskeiek éle­tében. Budapestről jöttek le a Doku­ment filmgyártól, hogy filmre ve­gyék a termelőszövetkezeti tagok eredményes, gyors munkáját. Először a ,,Béke"-termelőszövetke- Izethez érkeztek a látogatók. Ök már önállóak, közösen dolgoznak. A kö­zös munkájuk eredményeként gaboná­juk már asztagba hordva, olyan for­mában van, hogy tökéletesen tudja­nak dolgozni a Bregyuk-féle gyors- cséplési módszerrel. Alig jelent meg a viílanyhajtású Bregyuk-gép, azon­nal megjelentek a filmesek is. Ünne­pélyes hangulatban, nagy szorgalom­mal dolgoztak a termelőszövetkezet tagjai. ALIG TELT EL TÍZ PERC, máris több mint öt mázsa acélos búza -ömlött a zsákokba. LTgy fogtak a munkához, hogy három napon belül végeznek a csépléssel­Váratlanul érte a vendégek látoga­tása a kismezői közösszérűn cséplő I. típüsú „Kossuth”-tszcs tagjait is. A vendégek azonban azt tapasztalták, hogy a tszcs alaposan felkészült, a közösszérűn már egymás mellett so­rakoztak az asztagok, zúgott a gép, mely éppen László István elvtárs, a termelőszövetkezet elnökének gaboná­ját csépelte. A távolban traktor hasí­totta a barázdákat, végezte a tarló­hántást a termelőszövetkezet földjén, közben öt-hat szekér serényen hordta a dúskalászú kévéket a szérűre, hogy zavartalanul folyjon a cséplés és za­vartalanul tudják végezni a tarlóhán­tást is. Mert mindennel időben akar­nak végezni. Bent a faluban a földművesszövet­kezet terményraktára virágokkal, bú zakoszorúval, piros drapériával és jel­mondatokkal feldíszítve várta a ga­bonát, melyet a cséplőgéptől egyenest a magtárba szállítottak. Először az állami gazdaság lobogóval díszített vontatója futott be 35 mázsa búzá­val, _ utána a „Béke”-termelőszövetke- zet, majd az 1. típusú termelőszövet­kezetek. Elsőnek Kovács János elv­társ, a tanács elnöke, . aki a „Tán- csics"-tszcs-nek tagja, vitt 324 kg ro­zsot, majd Tollár Anna, szintén a „Táncsics"-tszcs tagja követte, aki gabonabeadásának azonnal 100 szá­zalékban eleget tett. De NEM TÉTLENKEDIK a többi termelőszövetkezet sem. Egymást enk a gabonával megrakott szekerek is, mert az egész község gyorsan be akar hordani. Szorgalma­san dogoznak a „Haladás"-tszcs tag­jai is. Ök most a behordást szorgal mázzák legjobban, mert másnap reg­gel az ő gabonájukat kezdik csépel­ni, a gépállomás már bejelentette, hogy hajnali 4 órakor kezdi a csép- lést. A „Petőfi", és a „Pártkongresz- szus"-tszcs is közösszérűre hord, hogy meggyorsítsák a cséplés ütemét. Úgy tervezték, hogy az egész községben még ebben a hónapban végeznek a csépléssel. A szorgalmas munka közben beszél­getnek az emberek. Amellett foglal­nak állást, hogy LEGJOBB KÖZÖSEN DOLGOZNI. Legjobb eredményt közös nautikával lehet elérni. Különösen érik ez a gon dolat a „Petőfi"- és a „Pártkongresz- szus"-tszcs tagjai között. Közülük már többen elhatározták, hogy ősz szel még fejlettebb gazdálkodási naó dón dolgoznak. De felvetették ezt a gondolatot a „Táncsics"-tszcs tagjai is. Ok legtöbbet beszélgetnek arról, hogy mennyivel könnyebb lesz mun­kájuk, ha ők is úgy dolgoznak, mint a „Béke"-tsz-ben. Magas pénzjutalom vár as élenjáró cséplőkre Az élelmezési minisztérium juta- ■ lomban részesíti azokat a munka­csapatokat, cséplő gépfelelős vezető­ket, ellenőröket, akik a cséplésben legjobb eredményt érik cl. A verseny jutalmazása következő­képpen történik.: Az ország 8 legjobb munkacsa­pata: I. 8000, II- 6000, HL. 4000 forint. ■ Az ország 5 legjobb körzeti ellen­őre: I. 2000, II. 1500, HL 1000, IV. 800, V, 700 forint. Az ország 10 legjobb felelős.veze­tője kap: 800—800 forintot­Az ország 2 legjobb állami gaz­Vasárnap, 1952 jul, 15. dasága (a cséplésben): 1. 6000, II. 4500, III. 3000 fonni'. Az ország 8 legjobb, Kregyuk- módszerrel cséplő gép munkacsapata: állami gazdaságokban: I. 8000, 11. 7000, III. 6000 forint. Gépállomá­soknál: I. ,8000, 7/ 7000, III. 6000, IV. 5500; V. 5000 forint. Az ország 5 , legjobb megyei. ta­nács VB begyűjtési osztálya: I. 5000, 11. 4000, 111. 2000 forint. Az ország 3 legjobb megyei ta­nács VB mezőgazdasági osztálya: I. 5000, 11- 4000, III. 2000 forint. Az ország 10 legjobb járási ta­nácsa: I. 5000, II—IV. 3000—2000 forint, V—X-ig 2200 forint. Az ország 20 legjobb községi tanácsa: I■ díj 3000, 11. 2000, a többi 1500 forint­A megye 5 legjobb munkacsa­pata : I. díj 4000, II. 2000, III. 2000, IV. 1500, V. 1000 forint ju­talom. A megye 5 legjobb cséplő gép­felelős vezetője: 1. díj 700, 11■ 600, III. 500, IV. 400, V. 300 forint. A megye 3 legjobb cscplögcp­ellenöre: I. dij 700, 11. 600, 111 530 forim A megye legjobb gépállomása. 7000 forint. A kalászbegyiljtcsben a 'megyék­ben két legjobb eredményt elérő úttörőcsapat: 1000—1000 forint, Az eddigi eredményekről és hiányosságokról beszéltek az Autójavító Vállalat termelési értekezletén A termelési értekezletek feladata, hogy beszámoljanak az üzem terme­lésének eredményeiről, foglalkozza­nak a hiányosságokkal és megszabják azokat a feladatokat, amelyek előbb­re viszik az üzem termelésének me­netét. A jó termelési értekezlet fel­színre hozza a vezetésben előforduló hibákat és a dolgozók alulról jövő kezdeményezését a tömegek közkin- cscvé teszi. A zalaegerszegi Autó. javító Vállalat termelési értekezlete megmutatta, hogy a dolgozók nem elszigetelten élnek vezetőiktől, ha nem velük együtt szoros kapcsolat­ban tárgyalják meg azokat a problé­mákat, amelyek elősegítik a maga­sabb termelési eredményeket cs fo kozzák a minőség ■ színvonalának emelését. A termelési értekezleten Tanai István elvtárs, igazgató beszélt. A nemzetközi helyzet ismertetése után a következőket mondotta: ha az üzemünk elmúlt havi munkáját vljfs- gáijuk, megállapíthatjuk, KOMOLY EREDMÉNYEKET ÉRTÜNK EL a termelés emelése, a termelékeny­ség emelkedése és a minőségi munka megjavítása terén. Üzemünk az el­múlt havi tervét 140 százalékra tel­jesítette. Most fordult először elő, hogy ily magas eredményeket értünk el- Munkánk előmenetelében nagy szerepet játszott a pártszervezet poli­tikai felvilágosító munkája és a szakszervezeti aktívák segítsége. A jó szervező munkával a dolgozók 80 százaléka áll munkaversenyben és ez a munkaverseny adta azt a lendületet, amely tervünk túlteljesítését eredmé­nyezte. A tervfelbontás és a tervfef adatok ismerete, a problémák fel­tárása nem kis mértékben járult hozzá a tervteljesités fokozásához. Megállapíthatjuk, hogy a norma­felülvizsgálás nagyban előrelenditette a munka ütemét. Ezután elmondotta, hogy a legjobb 1 eredményt az esztergályos és a gép-1 javító csoport érte el, ahol az egy főre eső termelés a legmagasabb és a tervszerűséget 80—90 százalékig hajtották végre. Jó munkát végzett a koreai műszak idején a közép- és nagyjavító csoport is, amely száza­lékban ugyan elérte az esztergályos és a gépcsoport teljesítését, de az egy főre eső termelésnél lemaradt. Ennél a csoportnál a munka minő­sége ellen is kifogás merült fel. Csorba Károly elvtárs csoportveze­tőnek nagyobb gondot kell fordítania a beosztottjaira. NECSAK A MENNYISÉGRE ADJANAK, hanem a minőséggel is többet törőd­jenek. A motoros csoport munka­üteme messze elmarad a többi cso­port mögött. Noha, az utóbbi idő­ben a munka minőségénél javulás tapasztalható. Náluk a legalacso­nyabb a tervszerűség, csupán 40—45 százalék. Az anyagelőkészités tervét nem készitik el időben, amelyet előbb is el tudnának hárítani. A bi bák legjobban a futószerelőknél ta­pasztalhatók. Oka, hogy a szakmai képzést elhanyagolják. Olyan mun­kákat is felírnak a munkalapra, amelyet nem végeztek el. Ezzel nép­gazdaságunkat károsítják meg. — Ha üzemünkben a munkaver­seny kérdését vizsgáljuk — folytatta Tanai elvtárs —, megállapíthatjuk: nagy fejlődést értünk el. A május 14 munkaverseny lendületet adott munkánknak. A béketalálkozó tiszte­letére indított munkaverseny ismét bebizonyította, hogy < dolgozóink sokra képesek. A hiányosságokat azonban most is tapasztalhatjuk. Az alkotmányunk tiszteletére indított munkaverseny megszervezése vonta­tottan indult, mert a pártszervezet és a szakszervezet nem foglalkozott eléggé a termelés kérdéseivel. Hiba az is, hogy a dekádértékelést egy-két napi késéssel végezzük el. Ez kihat a munkaverseny lendületére. A dol­gozók a dekád után azonnal szeret­nék tudni, hogy ki ért el magasabb teljesítést cs hol van még lemaradás. A pártszervezet és a szakszervezeti aktívák, a népnevelők jó politikai felvilágosító munkájától függ, HOGY TOVÁBBI SIKEREKET ÉRJÜNK EL és a harmadik negyedév eredménye­ként kitűzhessük üzemünk bejárata fölé a megtisztelő élüzem-csillagot-' 1 A termelési értekezleten számos hozzászólás hangzott cl. Többen meg­bírálták a vállalatvezetést, Elmon­dották, hogy az ötletnapokat nem készítették eléggé elő. Ez a műszaki vezetőség és a szakszervezet hi­bája. Volt ugyan ötletnap, de az ötlet papíron maradt. Eölyüs Barna arról beszélt, hogy a gumiműhelyt ki kellene szélesíteni, mert a terme­lés menete megkívánja ezt. Elmon­dotta, hogy kétszer annyi tüzelőt ír­nak ki, mint amennyire szükség van, hivatkozva arra, hogy ez szabály. A tapasztalat azt mutatja, hogy keve­sebb tüzelőanyaggal is lehet dolgozni. Pattogó József művezető az anyag- biztosításról és az anyag tervszerű fehasználásáról, Kelemen Ferenc az anyagkivételezés módjáról beszélt. — Megtörténik — mondotta Ke­lemen Ferenc —, hogy egyes dől gozók olyan anyagokat is kivételez­nek a raktárból, amelyre egyáltalán nincs szükségük. A vállalat dolgozói ugyanakkor anyaghiánnyal küzdenek. Baráth László a szakmai tovább képzésről a következőket mondta: — A szakmai továbbképzést elhanya- ; golták üzemünkben. Az okot magárai ban is keresem. [, /' TÖREKEDTEM A MAGAS SZÁZALÉKRA, de elméletileg nem értettem meg, mi a jelentősége annak, ha jó minő­séggel dolgozunk. Ma az a jelsza­vam, kevesebb százalék, jobb minő­ség. — Majd elmondotta, hogy az Autójavító Vállalatnál alszanak a mozgalmak, így a munkamódszerát­adás is, holott nagyon sok fiatal van, akinek szüksége lenne rá. Balogh Imre elvtárs a felújított gépekről beszélt. Elmondotta, hogy a régi gépekből is újat lehet készí­teni, csupán lelkiismeretesség és fi­gyelem kell hozzá. A termelési érte­kezleten javaslatok is hangzottak el. Kovács József azt javasolta, hogy az \ üzemben olajtartályt helyezzenek cl ■ és oda öntsék az elhasznált mosó olajat. Ezzel jelentős megtakarítást j ér el a vállalat. A termelési értekezlet betöltötte feladatát. Ismertette a koreai mű szak és az elmúlt hónap eredmé­nyeit, de beszélt a hiányosságokról is. Megjelölte az utat, amelyen ha­ladva. elnyerheti a . zalaegerszegi Autójavító Vállalat az élüzem címet. (Nagy Ernő) [félét társadalmi tulajdon el sikkasztásáért A budapesti központi járásbíróság nyilvános tárgyaláson ítéletet hozott Púm Sándor nagykanizsai születésű, budapesti lakos ellen, aki társadalmi tulajdon elsikkasztásának bűntettével vádolva állott a bíróság előtt. Púm Sándor büntetett előéletű, volt üvegesmester 1951. tavaszán a 42/2. sz. Szakipari Építő Vállalattal szerződést kötött és egyidejűleg 200 fórint toborzási jutalmat vett fel. Később áthelyezték a 44/5. sz. Szak-j ipari Vállalathoz, onnan azonban új-' ból visszakerült a 44/2. sz- Szaki pfffrj Vállalathoz. 1951 decemberében tegállományba helyezték, mert a má­sodik világháború óta mind a 10 láb­ujja csonkult. 1952 januárjában, miközben mun­kaképesnek nyilvánították, munkíhe- lyére nem ment vissza és a toborzási jutalmat sem fizette vissza. A bíróság enyhítő körülménynek vette rokkantságát, azonban azokkal szemben, akik vétenek a szocialista munkafegyelem ellen, megszegik á tervfegyefinet, akadályozzák a terv teljesítésíf, ,rá“>tö'fvény szigorával lep fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom