Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-31 / 178. szám

A késlekedők valósággal a forintokat lopják ki a becsületesek zsebéből A szovjet példák segítségével az őszi forgalom sikeréért Ha valaki réBztvesz a nagykanizsai f ütőház termelési értekezletén és az értekezleten keresztül akar betekintést nyerni a fütőház munkájába, az értekezlet végén az lesz az érzése, liogy majdnem mindent megtudott, amire kiváncsi volt. A beszá­molóból megtudhatta a íütöház eredményeit, láthat­ta a hiányosságokat, megismerhette a további fel­adatokat és meggyőződhetett arról is, hogy a fü- töház dolgozóiban megvan az eltökélt akarat, hogy tervüket minden körülmények között teljesítsék. Sajnos a valóság más képet mutat- Azok a harcos hozzászólások, amelyek jellemzői a fiítö- házi értekezleteknek, nem minden esetben takarják a valóságot. Most, amikor a vasutas napra cs al­kotmányunk évfordulójának megünneplésére készül­nek s felszólalásukban újból is megerősítik, ^ hogy Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat maradéktalanul megvalósítják — össze kell hasonlítanunk a fűtőhöz dolgozóinak a munkáját, magatartását a termelési értekezleten elmondottakkal. Ha az összehasonlítást megtesszük, mindjárt kidomborodnak az ellentmon­dások. Ahhoz, hogy valaki valóban jó munkát végezzen állandóan képeznie’kell magát, a jő munkához az alapot a politikai képzettség adja meg. Csak az a dolgozó tud lelkesedni és jobb ered­ményt elérni a termelés vonalán., aki megérti azt is, mit jelent az ő jobb munkája, magasabb teljesítmé­nye. A dolgozóknak azonban nemcsak saját eredmé­nyeiket és hiányosságaikat, nemcsak a műhelyük, ha­nem az egész ország munkáját ismerniük kell. Tud- niok kell, hogy ebben az országban mi miért tör­ténik, mert csak igy válhatnak igazi harcosaivá, épí­tőivé országunknak. ' Ismerniük kell a nemzetközi helyzetet is. Nemcsak a koreai harcokról kell tud- niok, hanem tudniuk kell Egyiptomról, a Japánban. folyó amerikaellenes tüntetésről, a trieszti kérdés­ről, Tito gazságairól, s mindenről, ami körülöttünk, ami mellettünk, s ami ellenünk történik. — Ehhez azonban olvasniok kellene a prírtsajtót: a Szabad Népet, a Zalát és a pártunk által kiadott népnevelő füzeteket. Aki csak az értekezleten keresztül akarja meg­ismerni a íütöház dolgozóinak munkáját, hiányos is­mereteket szerez, mert az értekezletekén esetleg csak a beszámolóban esik sző a sajtóról. A dolgozók ugyan elmondják hozzászólásaikban, hogy egyik, vagy a másik milyen hiányosságokat követ el, de nem bőszéinek az okokról, nem mondják el azt, hogy mi a magyarázata a szolgúlatképteienségneb, mi a magyarázata, hogy 30—40 dolgozó hiába várakozik nek az okát elsősorban is abban kell keresnünk, hogy u mindennapi eseményektől elszigetelve végzik munkájukat. A sajtót, amely pedig a párt szavát, a párt irány- mutatását, segítségét vinné el hozzájuk — felesle­gesnek ‘tartják. Jó példa erre, amikor á párttitkár, _ kezében egy csomó nópnévelöfüzettel — arról pan aszkodik, hogy nem tudja eladni a népnevelőfü­zeteket. Még a vasúti népnevelőt is csak néhányon vették meg. Ezeknek a füzeteknek az ára mindössze 20 fil­ler. Furcsa, hogy 1-100—1000 forint fizetősből nem telik egy népnevelő füzetre, egy Szabad Népre, vagy egy Zalára. A íütöház dolgozói közül nagyon gokan még arról sem tudnak, amikor a sajtó éppen velük foglalkozik, amikor az ö eredményeiket, vagy hiá­nyosságaikat írja meg-. Nem elég az értekezleteken hozzászólni a be­számolóhoz nem elég csak feltárni a hiányosságokat, hanem az értekezletnek eggyé kell kovácsolődnia a gyakorlattal, a mozdonyoknál végzett munkával, a tulsulytovábbitással, a mosástól-mosá síg mozgalom­mal s minden ténykedéssel, ami a terv teljesítéséért történik. A fütőháznál nagyon fontos az együttműködés. Ha egy vonat rosszul közlekedik, az egész napi terv felborul. Az egyik mozdonyvezető nem mondta meg a fűtőjének, hogy a, vizlágyitáshoz használt szódát meleg vizben kell oldani, igy aztán a szódahaszná­lat egyenlő volt a semmivel, a kazán nyugodtan viz- kövesedhetett. A mozdonyvezető bizonyára hadilábon áll a sajtóolvasással s ezért nem okult a szovjet mozdonyvezetők példájából. Rónafalvi Tibor mozdonyánál útközben eltörött a tömszelenee-ház. Oka az volt, hogy Rónafalvi az indulás előtt nem húzta meg a tömszelence csa­varját s ezért Barcson három óra hosszat tartó javítást kellett,végeznie. Mind a mozdonyvezető, mind a fűtő elmulasztotta indulás előtt a kötelező mozdonyvizsj gálatot, ha elolvasták volna a vasút által kiadott népnevelőfüzetet, ez a hiányeaság nyilván nem for­dult volna elő­A felsorolt hiányosságoktól eltekintve, a fűtő- ház jelentős eredményeket ért el. A tervhez viszo- byitott szénmegtakaritásuk 26 százalékot tesz ki, ami azt mutatja, hogy az öntudatos mozdonyvezetők és fütök éltek a szovjet példákkal s hasznósau gyü- mölcsöztették azokat- Kilométertervüket a tervhez viszonyítva 104 százalékra, inig a 100 elegytonna tervet US százalékra teljesítették. Aradi Károly elvtárs javaslatára a mozdonyve­zetők többsége vállalta, hogy garancialevelet ad túl- sulytovábbitásra, hogy a szeptember 15-én meginduló őszi forgalom sikerét biztosítsák. A női dolgozók jól megállják a helyüket a nagykanizsai Kenyérgyárnál Zalaegerszeg és Nagykanizsa ál­landó versengésben vannak egymás­sal. Gyakran hallhatjuk ezt az ön­telt kijelentést: — Az élet Nagy­kanizsán van- Az egerazogiek vi­szont azt mondják, hogy Zalaeger­szeg szebb, mint Nagykanizsa s ezenkívül itt van a megye székhelye, a megye szive. Itt összpontosulnak az egész megye idegszálai, innen indul el a vérkeringés, a megye lük­tető élete. íjzzel szemben a nagy- kanizsaiak tárgyilagosan megálla­pítják, hogy élet ragaszkodik az acélsínekhez s igy Nagykanizsa elő­nyösebb helyzetben vau. Ha tovább megyünk, meg kell állapítanunk hogy Nagykanizsa la­kossága még sem önző. Elismerik, hogy Égerszögen jobb a Kenyér. Az e.gerszegiek elégedetten veszik tudomásul a rivális város elismeré­sét s azt mondják: — Hát igen, nálunk nagyon jó a kenyér: lágy és fehér, rugalmas auint a szivacs, néha azonban tulsült vagy pedig sü­lé ti en. Horváth István elv társ, a nagy­kanizsai Kenyérgyár vezetője maga is beismeri, hogy időnként az egér­szegi kenyér minőségben felülmúlja a nagykanizsait. — Mi mindent el­követünk, hogy eredményesen ve­gyük fel a versenyt Zalaegerszeg­gel. Azt akarjuk, hogy a mi ke­nyerünk minőségileg túlszárnyalja az Égerszögen készített kenyeret. Mondhatnám, ettől nem is járunk messze. Égy kanizsai asszony meg­kérte a férjét, aki Egerszegea dol­gozik, hozzon magával egy darab két kilós kenyeret. Aznap az egész család az egurszegi. kenyérből evett. Nagyon ízlett nekik. Vacsora után a kenyeret a kanizsai kenyér mellé tették s másnap reggelre elfeledték, hogy melyik volt az egyik, melyik volt a másik. ízlelték, tapogatták, aztán megállapították, hogy ihind- I kettő egyformán jó. A kenyér minősége elsősorban is a tiszt minőségétől függ. De nem lehet lebecsülni a munkát sem, amelyet a kenyér előállítására A dolgozók a május 1-i felaján­lásuk alkalmával augusztus 20-ra is tettek szocialista munkavállalást. Eszeiint havi terveiket 5 százalék­kal túlteljesítik s augusztus 20-ig hétezer forint értékű anyagot taka­rítanak meg. Minden üzemben be­vezették a Vorosin-mozgalmat. Mun­kabér megtakarításra háromezer fo­rint értékben tettek felajánlást Ed­digi megtakarításuk 2500 forint. Az egész felajánlás — a többtermelést is beleértve — 250 000 forint érie­ket tesz ki. Ezideig 30.000 forint értékű túlteljesítést értek el. Mióta az üzemi , pártszervezet megalakult, még jobbau megy ná­luk a munka. Havi terveiket 10— 15, sőt 20 százalékkal is túlteljesí­tik. A múlt évben 30, most pedig 50 dolgozó vesz majd részt a po­litikai iskolán. Augusztus 20-ra azt is vállalták, hogy a munkában ki­tűnt s politikailag legérettebb dol­gozók közül öt tagjelöltet vesznek fel, kettőt máris felvettek. Folyik a szakmai oktatás is. — Vass Zoltán, elvtárs azt mon­dotta, hogy a kenyér' az politika, a politika az kenyér. Mi igyekszünk Vass Zoltán élvtárs szavait átvinni a gyakorlatba — mondja Horváth elvtárs, a kenyérgyár vezetője __ azon dolgozunk, hogy a lehető leg­jobb minőséget adjuk. A nyári időszakban 3okkal több gondosságot igényel a sütés. A kenyér könnyen savanyodik, ezért úgy szervezték meg a munkát, hegy a minőség a nyári hónapokban is kifogástalan tegyen. Az átképzösöket Pécsre és Sűprooi- ra küldik tapasztalatcserére, Az üzemeiket korszerűsítik. Egy da­gasztógépük már van de a közel­jövőben még két darabot kapnak. A Sztálin-uton rövidesen nyilá­nak egy elárusító üzletet. Ezzel azt akarják elérni, hogy biztosítsák a kenyérellátás zavartalanságát. A kétmüszakos üzlet reggel tí-től este 10-ig lesz nyitva, a dolgozók rí a beérkező vonatra, hogy annak rakományát kirakja. Nyilván ők maguk is észreveszik, amikor útközben kell elvégezniük a javításokat, hogy nem tartották be pártunk iránymutatását. — „ ... A népünkben fejlődő uj hazaszeretet az, amely neveli a munkalelkesedés, a helytállás szellemét...“ — mondotta Horváth Márton, elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén. — Az a mozdony­vezető, vagy fűtő, aki indulás előtt nem vizsgálja meg a leglelkíismeretcsebben mozdonyát, nincs még átivódva ezzel az uj hazaszeretettel, nem tanulta meg a szovjet néptől „a hazaszeretet legnagyobb pél­dáját, amely nem ismer leküzdhetetlen Harci felada­tot — azt a hazaszeretetei, amely egy a győzelem biztonságával“. A íütöház dolgozói érnek cl ugyan szép ered­ményeket, de követnek el nagyon sok hibát is, ami­A fütőháznál eredményesebbé kell tenni a nép­nevelőmunkát, hogy az élenjáró dolgozók teljesítmé­nyét ne ronthassák le olyanok, akik idegenkednek a párt sajtó és a népnevelőfüzetek olvasásától. A párt- szervezetnek komolyan kell kezelnie ezt a kérdést, de a kommunista mozdonyvezetők és fűtők is tegye­nek meg mindent, hogy példájukat azok is köves­sek, akik ma még nem értik; meg teljes mértékben a tervteljesités fontosságát, akik azt gondolják, hogy a termelési értekezleten elhangzott felszólalá­sukkal már mindent megtettek. Úgy dolgozzon a pártszervezet, hogy minden egyes mozdonyvezető, minden egyes fűtő s a íütöház minden dolgozója felismerje a tulsulytovábbitásban, a mosástól-mosas- ig mozgalom kilométertervének túl teljesítésében, a gépek gondozásában, ápolásában a béke megvédé­sére és a szocializmus építésére irányuló Harci fel­adatot. MÉG EGY ZSÁKKAL A HAZÁNAK fordítanak. A nagykanizsai Kenyér­gyárnál 3 műszakban folyik a mun­ka. A dolgozók résztvesznek a Aro- rosin-mozgalomban, amit az is mu­tat, hogy üzemeikben a legnagyobb tisztaság uralkodik. — Régebben azt állították mondja Horváth elvtárs —, hogy a sütőiparban nem lehet nőket alkal­mazni, mert nem bírják az erős munkát. Mi, Léder István elvtárs, üb. elnök javaslatára egyik üze­münkben kizárólag nőket foglalkoz­tattunk s ezek a nők megmutatták, hogy megállják a helyüket a sütő­ipar minden ágazatában. Egy-egy műszakban 10—12 mázsa kenyeret sütöttek, pedig csak hárman vol­tak a brigádban. Simon Mária, La­tzó Ilona, Somfalvi Erzsébet, ’de a többi női dolgozó is 108—110 szá­zalékra teljesítette a normáját. friss kenyéren kívül itt minden­fajta péksüteményt is kaphatnak. A kenyeret és süteményt golyóscsa­pé gyakkal ellátott, vágányokon köz-’ lekedő kenyeres polcokon szállítják a raktárból az üzletbe. \ mozgó kenyerespolc, amely az országban, az első, Varga Lászlónak a ke-! nyérgyár főkönyvelőjének újítása A Kiskereskedelmi Vállalat gyakran másnapos kenyeret adott s ha valaki egész kényeiét vitt, azt nem is mérték le. Ebben az üzlet­ben minden kenyeret mérnek 6 mindig friss árut kapnak a vásár-: lók. — Mindent elkövetünk — mond­ja, Horváth elvtárs —, hogy a Könnyű, szürke porfcl. leg kerekedik fel az útról ez lovak patái, kocsik ke­rekei nyomán»Egymást kő vetik a kocsik, szekerek. így megy ez naphosz- szat, amióta megkezdő­dött a cséplés Pusztaede- ricsen. Még javában búg a gép, amikor a gazda már megkezdi <a befo­gást, A mázsáról lekerü­lő első zsákok nem a padlásra, vagy kamrába kerülnek, hanem a szekér aljában ágyaznak neki he. lyeí. Ilyenkor aztán o gazda ül a bakra. Úgy szép ez, hogy maga n gaz­da vigye az első termést V, szövetkezeti raktárhoz■ Mikor aztán az utolsó kévéket is elnyelte a gép, biztos helyen van az újig való kenyér, elvégzik még a líázkörüli munkát. még- efyszer útnak indul a gáz. da Mast már nem szekér­rel, hanem gyalogosan bal­lag. Vinni sem visz sem­mit, hanem csak a kíván­csiság huzza el a lanács- kázig. Mindig álldogálnak olt néhányon szürkület idején a vcrsenytábla elölt. — Na nézzük, ki máma a legjobb — toppannak oda az újonnan érkezet­tek. Ferenc Vendel is meg­áll. Messziről keresi ne­vét a többiek között. Ki­csit sötétedik már, köze­lebb lép, aztán hirtelen úgy érzi, hogy nagyobbat, dobban a szive a rendes­nél. Ott áll a felirat: „Akikre büszkék va­gyunkalatta a többiek között az ő neve is. Mel­lette a szóm: 114 száza­lék. Tovább keresgél. Nézi, vájjon a szomszédok ho­gyan tettek ki magukért. — Az annya! — düny- nyögi félhangosan, inkább dicséretként, amikor Ben- kő Ferenc nevét is ész­reveszi ia táblán. Az ő neve melleit 120 százalék áll. — Nem, ez nem helyes — állapítja meg magá­ban. Mit, szólnak a falu­ban? Semmivel sem alább- ravaló ember ő a többi­nél. Tudja a kötelessé­gét, tudja, ho«v mire kell a kenyér az országnak. Hiszen a népnevelők el­mondták neki. Nem járt ugyan még Sztálinváros- ban, de a magáénak is érzi ezt aZ uj, szocialista várost. Nekik is kell a kenyér, meg a sok pesti dolgozónak, akik ruhái, gépeket küldenek érte. Meg a hadseregnek is kell. Nincs messze Pusztaede- ricslől sem a halár és odaátról egyre riasztóbb hírek érkeznek. Nyomo­rognak odaát a dolgozók. Á kulákok, meg az UDB­ások terrorja alatti nyög­nek a falvak. Nálunk As éri szeretnék azok a morultak. —- Hát nem. Csak ezért sem — dönlölte el magá­ban, amire hazaért. Ban­kó Ferenc tudja, ha töb­bet ad a hazának, akkor erősebbek leszünk. Ö sem maradhat meg a 114 szá­zaléknál. ha szomszédja a kevesebből 30 százalék- kod adott többet, ★ Másnap kován kell. Újabb zsákot dobott o, kocsira. Útközben valami eddig ismeretlen jóérzés feszitelte belülről- Meg­elégedetten tette el a sza­badáron eladott gabonáért járó pénzt és az elismer­vényt. Nem is úgy nézett rá, mint valami közönséges papírra. Elismervény volt ez arról, hogy Ferenc Vendel szereti a hazáját és tudja mi a kötelessége. Jelenleg 23 a női átképzősök száma a nagykanizsai kenyérgyárnál. Ezek közül 14-en már önálló munkát vé­geznek. dolgozók megelégedését a legtelje­sebb mértékben megnyerj fii s elér­jük, hogy .minőségben is túlszár­nyaljuk a zalaegerszjgi Sütőipari Vállalatot. A Ruhagyár dolgozói a minőség Megjavításával készülnek alkotmányunk ünnepére A ZALAEGERSZEGI RUHA­GYÁRBAN a dolgozók 80 százalé­ka tett alkotmányunk ünnepére munkafelajánlást. A vállalások ja­varészt a minőség fokozására és a termelékenység emelésére vonat­koznak. A julius 1-től 25-ig tartó szakaszban a gyár termelési ered­ménye egy kissé visSzahanyatlobt, termelési tervüket csak 95-2 szá­zalékra teljesítették, mert a gyár 40 százalékkal feszítettebb tervvel dolgozott, mint az előbbi hónapok folyamán- A munkafegyelem is egyre jobban szilárdul, amelyet bi­zonyít az is, hegy a zalaegerszegi Ruhagyárban megszűnt a késés és az igazolatlan mulasztás. Ä terme­lés emelésének nagy lendületeit aá, hogy a gyárban nyolc uj sztahano­vista jár elöl példamutatásával. A sztahánovistákon kívül is vannak élenjáró dolgozók. Borbély Árpád 234, Horváth István 247, Bocföldi Mária 174, Ambrus Margit 172 és Domonkos Teréz pedig 152 száza­lékos 'teljesít ményt értek el. Al­kotmányunk ünnepére még több sztahánovistával fogják üzemüket gyarapítani. Csütörtök, 1952 jal. 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom