Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-31 / 178. szám
A késlekedők valósággal a forintokat lopják ki a becsületesek zsebéből A szovjet példák segítségével az őszi forgalom sikeréért Ha valaki réBztvesz a nagykanizsai f ütőház termelési értekezletén és az értekezleten keresztül akar betekintést nyerni a fütőház munkájába, az értekezlet végén az lesz az érzése, liogy majdnem mindent megtudott, amire kiváncsi volt. A beszámolóból megtudhatta a íütöház eredményeit, láthatta a hiányosságokat, megismerhette a további feladatokat és meggyőződhetett arról is, hogy a fü- töház dolgozóiban megvan az eltökélt akarat, hogy tervüket minden körülmények között teljesítsék. Sajnos a valóság más képet mutat- Azok a harcos hozzászólások, amelyek jellemzői a fiítö- házi értekezleteknek, nem minden esetben takarják a valóságot. Most, amikor a vasutas napra cs alkotmányunk évfordulójának megünneplésére készülnek s felszólalásukban újból is megerősítik, ^ hogy Rákosi elvtársnak tett fogadalmukat maradéktalanul megvalósítják — össze kell hasonlítanunk a fűtőhöz dolgozóinak a munkáját, magatartását a termelési értekezleten elmondottakkal. Ha az összehasonlítást megtesszük, mindjárt kidomborodnak az ellentmondások. Ahhoz, hogy valaki valóban jó munkát végezzen állandóan képeznie’kell magát, a jő munkához az alapot a politikai képzettség adja meg. Csak az a dolgozó tud lelkesedni és jobb eredményt elérni a termelés vonalán., aki megérti azt is, mit jelent az ő jobb munkája, magasabb teljesítménye. A dolgozóknak azonban nemcsak saját eredményeiket és hiányosságaikat, nemcsak a műhelyük, hanem az egész ország munkáját ismerniük kell. Tud- niok kell, hogy ebben az országban mi miért történik, mert csak igy válhatnak igazi harcosaivá, építőivé országunknak. ' Ismerniük kell a nemzetközi helyzetet is. Nemcsak a koreai harcokról kell tud- niok, hanem tudniuk kell Egyiptomról, a Japánban. folyó amerikaellenes tüntetésről, a trieszti kérdésről, Tito gazságairól, s mindenről, ami körülöttünk, ami mellettünk, s ami ellenünk történik. — Ehhez azonban olvasniok kellene a prírtsajtót: a Szabad Népet, a Zalát és a pártunk által kiadott népnevelő füzeteket. Aki csak az értekezleten keresztül akarja megismerni a íütöház dolgozóinak munkáját, hiányos ismereteket szerez, mert az értekezletekén esetleg csak a beszámolóban esik sző a sajtóról. A dolgozók ugyan elmondják hozzászólásaikban, hogy egyik, vagy a másik milyen hiányosságokat követ el, de nem bőszéinek az okokról, nem mondják el azt, hogy mi a magyarázata a szolgúlatképteienségneb, mi a magyarázata, hogy 30—40 dolgozó hiába várakozik nek az okát elsősorban is abban kell keresnünk, hogy u mindennapi eseményektől elszigetelve végzik munkájukat. A sajtót, amely pedig a párt szavát, a párt irány- mutatását, segítségét vinné el hozzájuk — feleslegesnek ‘tartják. Jó példa erre, amikor á párttitkár, _ kezében egy csomó nópnévelöfüzettel — arról pan aszkodik, hogy nem tudja eladni a népnevelőfüzeteket. Még a vasúti népnevelőt is csak néhányon vették meg. Ezeknek a füzeteknek az ára mindössze 20 filler. Furcsa, hogy 1-100—1000 forint fizetősből nem telik egy népnevelő füzetre, egy Szabad Népre, vagy egy Zalára. A íütöház dolgozói közül nagyon gokan még arról sem tudnak, amikor a sajtó éppen velük foglalkozik, amikor az ö eredményeiket, vagy hiányosságaikat írja meg-. Nem elég az értekezleteken hozzászólni a beszámolóhoz nem elég csak feltárni a hiányosságokat, hanem az értekezletnek eggyé kell kovácsolődnia a gyakorlattal, a mozdonyoknál végzett munkával, a tulsulytovábbitással, a mosástól-mosá síg mozgalommal s minden ténykedéssel, ami a terv teljesítéséért történik. A fütőháznál nagyon fontos az együttműködés. Ha egy vonat rosszul közlekedik, az egész napi terv felborul. Az egyik mozdonyvezető nem mondta meg a fűtőjének, hogy a, vizlágyitáshoz használt szódát meleg vizben kell oldani, igy aztán a szódahasználat egyenlő volt a semmivel, a kazán nyugodtan viz- kövesedhetett. A mozdonyvezető bizonyára hadilábon áll a sajtóolvasással s ezért nem okult a szovjet mozdonyvezetők példájából. Rónafalvi Tibor mozdonyánál útközben eltörött a tömszelenee-ház. Oka az volt, hogy Rónafalvi az indulás előtt nem húzta meg a tömszelence csavarját s ezért Barcson három óra hosszat tartó javítást kellett,végeznie. Mind a mozdonyvezető, mind a fűtő elmulasztotta indulás előtt a kötelező mozdonyvizsj gálatot, ha elolvasták volna a vasút által kiadott népnevelőfüzetet, ez a hiányeaság nyilván nem fordult volna előA felsorolt hiányosságoktól eltekintve, a fűtő- ház jelentős eredményeket ért el. A tervhez viszo- byitott szénmegtakaritásuk 26 százalékot tesz ki, ami azt mutatja, hogy az öntudatos mozdonyvezetők és fütök éltek a szovjet példákkal s hasznósau gyü- mölcsöztették azokat- Kilométertervüket a tervhez viszonyítva 104 százalékra, inig a 100 elegytonna tervet US százalékra teljesítették. Aradi Károly elvtárs javaslatára a mozdonyvezetők többsége vállalta, hogy garancialevelet ad túl- sulytovábbitásra, hogy a szeptember 15-én meginduló őszi forgalom sikerét biztosítsák. A női dolgozók jól megállják a helyüket a nagykanizsai Kenyérgyárnál Zalaegerszeg és Nagykanizsa állandó versengésben vannak egymással. Gyakran hallhatjuk ezt az öntelt kijelentést: — Az élet Nagykanizsán van- Az egerazogiek viszont azt mondják, hogy Zalaegerszeg szebb, mint Nagykanizsa s ezenkívül itt van a megye székhelye, a megye szive. Itt összpontosulnak az egész megye idegszálai, innen indul el a vérkeringés, a megye lüktető élete. íjzzel szemben a nagy- kanizsaiak tárgyilagosan megállapítják, hogy élet ragaszkodik az acélsínekhez s igy Nagykanizsa előnyösebb helyzetben vau. Ha tovább megyünk, meg kell állapítanunk hogy Nagykanizsa lakossága még sem önző. Elismerik, hogy Égerszögen jobb a Kenyér. Az e.gerszegiek elégedetten veszik tudomásul a rivális város elismerését s azt mondják: — Hát igen, nálunk nagyon jó a kenyér: lágy és fehér, rugalmas auint a szivacs, néha azonban tulsült vagy pedig sülé ti en. Horváth István elv társ, a nagykanizsai Kenyérgyár vezetője maga is beismeri, hogy időnként az egérszegi kenyér minőségben felülmúlja a nagykanizsait. — Mi mindent elkövetünk, hogy eredményesen vegyük fel a versenyt Zalaegerszeggel. Azt akarjuk, hogy a mi kenyerünk minőségileg túlszárnyalja az Égerszögen készített kenyeret. Mondhatnám, ettől nem is járunk messze. Égy kanizsai asszony megkérte a férjét, aki Egerszegea dolgozik, hozzon magával egy darab két kilós kenyeret. Aznap az egész család az egurszegi. kenyérből evett. Nagyon ízlett nekik. Vacsora után a kenyeret a kanizsai kenyér mellé tették s másnap reggelre elfeledték, hogy melyik volt az egyik, melyik volt a másik. ízlelték, tapogatták, aztán megállapították, hogy ihind- I kettő egyformán jó. A kenyér minősége elsősorban is a tiszt minőségétől függ. De nem lehet lebecsülni a munkát sem, amelyet a kenyér előállítására A dolgozók a május 1-i felajánlásuk alkalmával augusztus 20-ra is tettek szocialista munkavállalást. Eszeiint havi terveiket 5 százalékkal túlteljesítik s augusztus 20-ig hétezer forint értékű anyagot takarítanak meg. Minden üzemben bevezették a Vorosin-mozgalmat. Munkabér megtakarításra háromezer forint értékben tettek felajánlást Eddigi megtakarításuk 2500 forint. Az egész felajánlás — a többtermelést is beleértve — 250 000 forint érieket tesz ki. Ezideig 30.000 forint értékű túlteljesítést értek el. Mióta az üzemi , pártszervezet megalakult, még jobbau megy náluk a munka. Havi terveiket 10— 15, sőt 20 százalékkal is túlteljesítik. A múlt évben 30, most pedig 50 dolgozó vesz majd részt a politikai iskolán. Augusztus 20-ra azt is vállalták, hogy a munkában kitűnt s politikailag legérettebb dolgozók közül öt tagjelöltet vesznek fel, kettőt máris felvettek. Folyik a szakmai oktatás is. — Vass Zoltán, elvtárs azt mondotta, hogy a kenyér' az politika, a politika az kenyér. Mi igyekszünk Vass Zoltán élvtárs szavait átvinni a gyakorlatba — mondja Horváth elvtárs, a kenyérgyár vezetője __ azon dolgozunk, hogy a lehető legjobb minőséget adjuk. A nyári időszakban 3okkal több gondosságot igényel a sütés. A kenyér könnyen savanyodik, ezért úgy szervezték meg a munkát, hegy a minőség a nyári hónapokban is kifogástalan tegyen. Az átképzösöket Pécsre és Sűprooi- ra küldik tapasztalatcserére, Az üzemeiket korszerűsítik. Egy dagasztógépük már van de a közeljövőben még két darabot kapnak. A Sztálin-uton rövidesen nyilának egy elárusító üzletet. Ezzel azt akarják elérni, hogy biztosítsák a kenyérellátás zavartalanságát. A kétmüszakos üzlet reggel tí-től este 10-ig lesz nyitva, a dolgozók rí a beérkező vonatra, hogy annak rakományát kirakja. Nyilván ők maguk is észreveszik, amikor útközben kell elvégezniük a javításokat, hogy nem tartották be pártunk iránymutatását. — „ ... A népünkben fejlődő uj hazaszeretet az, amely neveli a munkalelkesedés, a helytállás szellemét...“ — mondotta Horváth Márton, elvtárs, a Központi Vezetőség ülésén. — Az a mozdonyvezető, vagy fűtő, aki indulás előtt nem vizsgálja meg a leglelkíismeretcsebben mozdonyát, nincs még átivódva ezzel az uj hazaszeretettel, nem tanulta meg a szovjet néptől „a hazaszeretet legnagyobb példáját, amely nem ismer leküzdhetetlen Harci feladatot — azt a hazaszeretetei, amely egy a győzelem biztonságával“. A íütöház dolgozói érnek cl ugyan szép eredményeket, de követnek el nagyon sok hibát is, amiA fütőháznál eredményesebbé kell tenni a népnevelőmunkát, hogy az élenjáró dolgozók teljesítményét ne ronthassák le olyanok, akik idegenkednek a párt sajtó és a népnevelőfüzetek olvasásától. A párt- szervezetnek komolyan kell kezelnie ezt a kérdést, de a kommunista mozdonyvezetők és fűtők is tegyenek meg mindent, hogy példájukat azok is kövessek, akik ma még nem értik; meg teljes mértékben a tervteljesités fontosságát, akik azt gondolják, hogy a termelési értekezleten elhangzott felszólalásukkal már mindent megtettek. Úgy dolgozzon a pártszervezet, hogy minden egyes mozdonyvezető, minden egyes fűtő s a íütöház minden dolgozója felismerje a tulsulytovábbitásban, a mosástól-mosas- ig mozgalom kilométertervének túl teljesítésében, a gépek gondozásában, ápolásában a béke megvédésére és a szocializmus építésére irányuló Harci feladatot. MÉG EGY ZSÁKKAL A HAZÁNAK fordítanak. A nagykanizsai Kenyérgyárnál 3 műszakban folyik a munka. A dolgozók résztvesznek a Aro- rosin-mozgalomban, amit az is mutat, hogy üzemeikben a legnagyobb tisztaság uralkodik. — Régebben azt állították mondja Horváth elvtárs —, hogy a sütőiparban nem lehet nőket alkalmazni, mert nem bírják az erős munkát. Mi, Léder István elvtárs, üb. elnök javaslatára egyik üzemünkben kizárólag nőket foglalkoztattunk s ezek a nők megmutatták, hogy megállják a helyüket a sütőipar minden ágazatában. Egy-egy műszakban 10—12 mázsa kenyeret sütöttek, pedig csak hárman voltak a brigádban. Simon Mária, Latzó Ilona, Somfalvi Erzsébet, ’de a többi női dolgozó is 108—110 százalékra teljesítette a normáját. friss kenyéren kívül itt mindenfajta péksüteményt is kaphatnak. A kenyeret és süteményt golyóscsapé gyakkal ellátott, vágányokon köz-’ lekedő kenyeres polcokon szállítják a raktárból az üzletbe. \ mozgó kenyerespolc, amely az országban, az első, Varga Lászlónak a ke-! nyérgyár főkönyvelőjének újítása A Kiskereskedelmi Vállalat gyakran másnapos kenyeret adott s ha valaki egész kényeiét vitt, azt nem is mérték le. Ebben az üzletben minden kenyeret mérnek 6 mindig friss árut kapnak a vásár-: lók. — Mindent elkövetünk — mondja, Horváth elvtárs —, hogy a Könnyű, szürke porfcl. leg kerekedik fel az útról ez lovak patái, kocsik kerekei nyomán»Egymást kő vetik a kocsik, szekerek. így megy ez naphosz- szat, amióta megkezdődött a cséplés Pusztaede- ricsen. Még javában búg a gép, amikor a gazda már megkezdi <a befogást, A mázsáról lekerülő első zsákok nem a padlásra, vagy kamrába kerülnek, hanem a szekér aljában ágyaznak neki he. lyeí. Ilyenkor aztán o gazda ül a bakra. Úgy szép ez, hogy maga n gazda vigye az első termést V, szövetkezeti raktárhoz■ Mikor aztán az utolsó kévéket is elnyelte a gép, biztos helyen van az újig való kenyér, elvégzik még a líázkörüli munkát. még- efyszer útnak indul a gáz. da Mast már nem szekérrel, hanem gyalogosan ballag. Vinni sem visz semmit, hanem csak a kíváncsiság huzza el a lanács- kázig. Mindig álldogálnak olt néhányon szürkület idején a vcrsenytábla elölt. — Na nézzük, ki máma a legjobb — toppannak oda az újonnan érkezettek. Ferenc Vendel is megáll. Messziről keresi nevét a többiek között. Kicsit sötétedik már, közelebb lép, aztán hirtelen úgy érzi, hogy nagyobbat, dobban a szive a rendesnél. Ott áll a felirat: „Akikre büszkék vagyunkalatta a többiek között az ő neve is. Mellette a szóm: 114 százalék. Tovább keresgél. Nézi, vájjon a szomszédok hogyan tettek ki magukért. — Az annya! — düny- nyögi félhangosan, inkább dicséretként, amikor Ben- kő Ferenc nevét is észreveszi ia táblán. Az ő neve melleit 120 százalék áll. — Nem, ez nem helyes — állapítja meg magában. Mit, szólnak a faluban? Semmivel sem alább- ravaló ember ő a többinél. Tudja a kötelességét, tudja, ho«v mire kell a kenyér az országnak. Hiszen a népnevelők elmondták neki. Nem járt ugyan még Sztálinváros- ban, de a magáénak is érzi ezt aZ uj, szocialista várost. Nekik is kell a kenyér, meg a sok pesti dolgozónak, akik ruhái, gépeket küldenek érte. Meg a hadseregnek is kell. Nincs messze Pusztaede- ricslől sem a halár és odaátról egyre riasztóbb hírek érkeznek. Nyomorognak odaát a dolgozók. Á kulákok, meg az UDBások terrorja alatti nyögnek a falvak. Nálunk As éri szeretnék azok a morultak. —- Hát nem. Csak ezért sem — dönlölte el magában, amire hazaért. Bankó Ferenc tudja, ha többet ad a hazának, akkor erősebbek leszünk. Ö sem maradhat meg a 114 százaléknál. ha szomszédja a kevesebből 30 százalék- kod adott többet, ★ Másnap kován kell. Újabb zsákot dobott o, kocsira. Útközben valami eddig ismeretlen jóérzés feszitelte belülről- Megelégedetten tette el a szabadáron eladott gabonáért járó pénzt és az elismervényt. Nem is úgy nézett rá, mint valami közönséges papírra. Elismervény volt ez arról, hogy Ferenc Vendel szereti a hazáját és tudja mi a kötelessége. Jelenleg 23 a női átképzősök száma a nagykanizsai kenyérgyárnál. Ezek közül 14-en már önálló munkát végeznek. dolgozók megelégedését a legteljesebb mértékben megnyerj fii s elérjük, hogy .minőségben is túlszárnyaljuk a zalaegerszjgi Sütőipari Vállalatot. A Ruhagyár dolgozói a minőség Megjavításával készülnek alkotmányunk ünnepére A ZALAEGERSZEGI RUHAGYÁRBAN a dolgozók 80 százaléka tett alkotmányunk ünnepére munkafelajánlást. A vállalások javarészt a minőség fokozására és a termelékenység emelésére vonatkoznak. A julius 1-től 25-ig tartó szakaszban a gyár termelési eredménye egy kissé visSzahanyatlobt, termelési tervüket csak 95-2 százalékra teljesítették, mert a gyár 40 százalékkal feszítettebb tervvel dolgozott, mint az előbbi hónapok folyamán- A munkafegyelem is egyre jobban szilárdul, amelyet bizonyít az is, hegy a zalaegerszegi Ruhagyárban megszűnt a késés és az igazolatlan mulasztás. Ä termelés emelésének nagy lendületeit aá, hogy a gyárban nyolc uj sztahanovista jár elöl példamutatásával. A sztahánovistákon kívül is vannak élenjáró dolgozók. Borbély Árpád 234, Horváth István 247, Bocföldi Mária 174, Ambrus Margit 172 és Domonkos Teréz pedig 152 százalékos 'teljesít ményt értek el. Alkotmányunk ünnepére még több sztahánovistával fogják üzemüket gyarapítani. Csütörtök, 1952 jal. 31.
