Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

Aíe oszlpájk parasztkiildöttseg a zalaegerszegi Dicsőség Sztálinnak tsz*jhen 'Az osztrák küldöttség a nagyka­nizsai Vörös Csillag tsz-böí a. za­laegerszegi Dicsőség Sztálinnak ter­melőszövetkezetbe utazott. Itt Major Gyula, a termelőszövetkezet elnöke üdvözölte a vendégeket. Az osztrák küldöttség lelkesen köszönte meg a fogadtatást és üdvözölte a termelő- szövetkezet vezetőségét és tagságát. Itt megtekintették a nekeresdi sertésfiaztató modern épületeit és sertésállományát. Mint mondták, szívesen vinnének innen malacokat továbbnevelésre. Az uj épületek lát­tára Velkovies János, a küldöttség egyik tagja a következőket mondot­ta: — Nálunk építkezésre nincs pénz. Helyette folyik a fegyverkezés az amerikai imperialisták parancsára és. nő a munkanélküliség. Útközben megtekintették Németh József termelőszövetkezeti tag ha­zát. Szobájában kíváncsian nézték a kinyitott szekrényt, mely tele volt ruhákká!. — Odahaza azt hi resztéit ék, hogy itt nincs ruha — mondták a kül­döttek. A szép lakás után megtekintették a melléképületeket, a háztáji gaz­daságban lévő tehenet, sertéseket és látták, hogy van elegendő takar­mány is az . állatok számára, — Nálunk egy embernek van összesen ennyi gazdasága, mint itt a háztáji gazdaságban — mondta Rczinger Mihály, a küldöttség tag­ja. —- Itt meg ezen túl, a nagyobb jövedelmet a termelőszövetkezetből kapják, ahol rendszeresen végzik a munkát. Az expresszbizlalás megtekintése után, mely igen érdekelte' a küldött­séget, P ér esi elvtárs, a tsz agronó- musa ismertette annak módszereit, majd a termelőszövetkezet kultúr­termében megbeszélték az itt szer­zett tapasztalatokat. Major Gyula elvtárs ismertette a termelőszövet­kezet megalakulását, eddigi fejlő- elését, mai helyzetét.. Majd a. kül­döttek kérésére elmondta, hogy ta­valy egy munkaegységre 22 forint jutott, az idén 28—30 forintra szá­mítanak, melyet a szovjet agrotech­nika következetes alkalmazásával érnek el. Szabó elvtárs, a városi tanács el­nöke ismertette a küldöttekkel az adózást, f — A termelőszövetkezetek adóked­vezményben részesülnek működési szabályzatuk szerint. Az önálló ter­melőszövetkezetek 50 százalékos adókedvezményt kapnak. — Ausztriában ez éppen íordiíva van — mondta a küldöttség vezetője. — Az osztrák állampolitika a jobbol­dali szociáldemokratáknak, a gyáro­soknak, tőkéseknek és zsirosparasz- toknak adójutalékokat ad, amit a kiaparasztokon vasalnak be. Nagyon sok ügyvéd van, aki csak adóval foglalkozik. Minden adónak van egy „kis ajtója'', melyen keresztül a nagyokat kiesusztatják, A gazda­gok mindig tudják, hogyan lehet ki­csúszni. A kis- és középparasztok­ra, akiknek nagyrésze bérletet is fi­zet a grófoknak, egyszerűen kivetik az adót és kíméletlenül behajtják rajtuk. 1947 decemberben duplájára emel-’ ték előbbi adójukat, 1948-ban újabb 100 százalékos adóemelést vetettek ki. Most 1952. januárjában pedig további 200 százalékos adóemelést rendelt el a kormány, amelynek következtében ma már az 1947 évi­nek megfelelően 400 százalékosan felemelt adót fizetnek a kis- és középparasztok. Ehhez fi­zetik még az újjáépítési hozzájáru­lást, ami a tényleges adó 50 o/0-t teszi ki. Ezt arra fordítják, hogy a fasiszták által lerombolt épülete­ket helyreállítsák. Ezt az összeget fel is használják, de csak a nagy- birtokosok és nagytőkések Tészére. Sok burgenlandi kisparaszt kért hozzájárulást * lakásépítéshez, de hiába. — A traktor, a gép, a műtrágya mind a földesuraké — mondták a küldöttek' — és ezen keresztül igye­keznek még jobban elnyomnia kis- parasztokat. Kint csak egy van, hogy a munkásosztállyal szoros szö­vetségben szétverjük a kapitalista rendszert és kövessük az itteni utat. Itt sokan tanulnak, de nálunk erre sincs mód. A parasztok előtt zár­va vannak az iskolák. Ahogy itt Magyarországon gazdagodnak ' és fejlődnek az emberek, nálunk úgy nő a nyomor. — Büszkék és boldogok lehetnek en­nek az országnak dolgozói, akik a jövőért dolgozhatnak. Harasta Katalin elvtársnö, a Me­gyei Pártbizottság nevében szólt a küldöttekhez .. — örülünk annak, hogy két ter­melőszövetkezetünkben megismerték megyénk fejlődésének útját —­mondotta. — Ehhez nagy segítséget ad számunkra a Szovjetunió azzal, hogy tőlünk parasztküldöltségek jártak a kolhozokban ős szovhozok- ban és elküldte hozzánk az élenjáró kolhozparasztokát, akik átadták ta­pasztalataikat. A Szovjeíunió mutatta az utat, melyen elindultunk és haladunk Eredményeinket mutatják, hogy a dolgozó parasztok követik pártunk útmutatását. Dolgozó parasztságunk legnagyobb harcot a több, jobb ter­messel vivja, mellyel erősíti a Szovjetunió vezette béketábort, melynek mi is tagja vagyunk. — Vigyék megyénk dolgozó paraszt­ságának békeharcos üdvözletét az ottani dolgozó parasztoknak. Majd hosszan tapsolva éltették Sztálin és Rákosi elvtársikat, va­lamint az Osztrák Kommunista Páli főtitkárát. A küldöttség tagjai meleg baráti üdvözletüket küldve a megye dol­gozó parasztságának, távoztak a Dicsőség Sztálinnak termelőszövet­kezetből; Egészségvédelmi feladatok a betakarítási munkák idején A nyári betakarítási munkák Idején egyik legfontosabb felada­tunk an arató és cséplömunká- cokról való egészségügyi gondos­kodás, hogy dolgozóink a legked­vezőbb egészségügyi viszonyok között végezhessék el a.z aratási, behordási és cséplési munkálato­kat Legelső feladatunk az elsősegélynyújtó ügyelet jó megszervezése legyen. Lehető­leg minden aratóbrigádban és minden cséplőgép mellett legyen jólkiképzett vöröskeresztes első­segélynyújtó, aki szükség esetén azonnali, szakszerű segítséget tud nyújtani sérült társának. Minden gép mellett legyen vöröskeresztes mentöláda, amelyből ne hiányoz­zanak a legfontosabb kötszerek és legszükségesebb felszerelések. Vonjuk be az elsősegélynyújtó szolgálatba azokat a fiatalokat, akik Ifjúsági Egészségvédelemre Kész tanfolyamot végezitek. Gondosan szervezzük meg a a arató- és cséplömunkások ivóvíz­ellátását. A jó, friss ivóvíz egyik legfontosabb egészségügyi köve­telmény. A tűző napon végzett fizikai munka nagy folyadék- és sulyveszteséggel jár. Ezt. a hiányt a szervezet fokozott folya­dékfelvétellel igyekszik pótolni, ügyeljünk arra, hogy mindig friss ivóvíz álljon a dolgozók rendelkezésére. Az állott viz elveszti üdítő, fris­sítő hatását, az ilyen víz nem oltja a, szomjúságot. Gondoskod­junk a.z ivőedények, kancsők, po­harak tisztaságáról és arról, hogy csak jóvizü kutból való vi­zet igyanak a dolgozók. Kisérjük figyelemmel a dolgo­zók helyes étkeztetését különösen ott, ahol az étkezés közösen tör­ténik. A nagy melegben rendkí­vüli jelentősége van az étel gon­dos kezelésének és elkészítésének. Vigyázzunk, hogy romlott étel ne kerülhessen a dolgozókhoz, hogy dolgozóink csakis jóminöségü élek mi3zerböl készített ételt kapja­nak. A nyári fertőző betegségek, a vérhas, a dizentéria, hastífusz elleni védekezést nagymértékben megkönnyíti, ha étkezés előtt megmossuk a kezünket. Különös gondot fordítsunk a'z idénymunkások jó elhelyezésére, a lakóhelyek, ideiglenes szállások tisztasá-gára, az alapvető tisztasá­gi követelmények betartására. A szállásokat ha ez szükségesnek mutatkozik, feltétlenül fénegtele- nitsük. Minden munkásszálláson legyen lehetőség a tisztálkodás­ra, a szellőztetésre, a dolgozőK zavartalan elhelyezésére. Szeny- nyes ruhadarabokat, ételmaradé­kot, hulladékot ne dobáljunk szét a helyiségben cs edényeinket ne hagyjuk mosatlanul. A Szovjetunióban rendkívül nagy figyelmet fordí­tanak a nyári munkák idején a szovhozok és kolhozok dolgozói­nak egészségvédelmére. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság köbületszki járásában a vöröske­resztes aktívák megszervezték az ivóvíz mezőre való szállítását és ideiglenes nyári szállásként védő sátrakat építettek, hogy ezzel is biztosítsák a dolgozók zavartalan pihenését. A vßtrenszki járás vövoskeresz. les szervezetének tagjai a nyári időszakban fokozott elienörzéa alatt tartják a falusi kutak, élel­miszerraktárak és üzemi kony­hák tisztaságát, végigjárják a kolhozudvarokat, felhívják a fi­gyelmet az esetleges rendellenes­ségekre és maguk is közremű­ködnek a hibák kijavításában. Gondoskodjunk mi is, társadal­mi utón is dolgozóink egészség- védelméről, különösen a most fo- lyó betakarítási munkál: során, hogy dolgozóink egészségesen, zavartalanul végezhessék felada­taikat. a KÜLPOLITIKA! JEGYZETEK Nincs nagyobb bűn ma az Ame­rikai Egyesült Államokban, mint elismerni a Szovjetunió békepoll- tikáját, elítélni az amerikai im­perialistáknak Korea ellen indí­tott hóditó célú támadását, Ame­rikában ma üldöztetésnek tesz! ki magát az a dolgozó, aki kiáll a béke mellett és különbséget tud tenni az Egyesült Államok hábo­rús külpolitikája és a Szovjetunió által folytatott békepolitika kö­zött. Azonban az üldöztetések ellenére is mind nagyobb azoknak a dolgozóknak a száma, akik fel- ismerték az amerikai imperialis- ták által folytatott külpolitika veszélyességét és őszinte szere­tettel fordulnak a békeharc zász­lóvivője, a hatalmas Szovjetunió felé. Az Amerikai-Orosz Intézet Los-Angelesben kiállítást szerve­zett, hogy ismertessék a Szovjet­unió népei;?ek életét. Az első na­pon csupán három óra lefoi gása alatt, 1500 ember tekintette meg a kiállítást. Lett is felbőszül és. Az F. B. I. (amerikai titkos rend­őrség) helyi spiclijei azzal a kö­veteléssel által: elő, hogy távolít­sák el a Szovjetunió kultúrájává» és gazdasági fejlődésével foglal­kozó irodalmat a könyvállványok­ról. Az irodalmat eltávolították, de a látogatók száma továbhra is emelkedett. Erre eltávolitat- tak néhány kiállítási tárgyat, maid a kiállítást is bezárták. Miért e nagy félelem egy a Szovjetunió életével foglalkozó kiállítástól? Megvan az oka. Az amerikai tőkések nem saivesea hallanak a Szovjetunió eredmé­nyeiről, de még nagyobb erőfeszí­téseket tesznek annak érdekében, hogy a dolgozók ne ismerhessél: meg a Szovjetunió népeinek éle­tét. Ha a dolgozók a Szovjet­unió életének megismerésén ke­resztül öntudatra ébrednek, an­nak a tőkések isszák meg a le­vél. 12 Kedd, 1952 juliu» 1. Az 1.021*6$ építkezés több gondot lordiison a munkavédelemre A szocializmust építő népi demo­kráciánkban legfőbb érték az ember. Az az ember, aki felszabadultan él és munkájával segíti a dolgozók álla. mát és része van abban, hogy orszá­gunkban minél előbb megvalósulhas­son a szocializmus. Pártunk és kor­mányunk nagy figyelmet szentel a dolgozók egészségvédelmére, munka- védelmére és rendeletekben, törvé­nyekben teszi kötelezővé a dolgozók balesetelleni védelmét. A rendeletek előírják, hogy mindenüvé kötelesek a vállalatok figyelmeztető táblákat tenni, illetve a gépeket, az ácsolatú­kat védő korláttal ellátni. A Horthy-fasizmus idején nem so­kat törődtek az egészségvédelemmel. A gyárakban, a munkahelyeken itt-ott látott plakátok: „baleset ellen véde­kezz", csupán arra szolgáltak, hogy a tőkések leplezzék iizelmeiket. A dolgozók államában az új tár­sadalombiztosítási rendszer megszab­ja, liogy mik a jogaik és mik a köteles segeik a biztosítottaknak. Egymás után keletkeztek az országban, így Zala megyében is az egészségházak ém az SzTK-rendelöintézetok. Azok­ról a dolgozókról, akik becsületesen ellátták munkájukat és munkakozben baleset érte őket, az SzTK gondos­kodott, hogy necsak a baleset meg­történte utáni harmadik naptól, ha­nem közvetlenül a baleset után ré­szesüljön a dolgozó táppénzben. Az ellenség, a klerikális reakció azon­ban igyekezett társadalombiztosítási rendszerünket megzavarni. Több he­lyen előfordult az az eset, hogy mun­kaközben csupán horzsolás érte és máris az ellenség sugallatára azt kö- vetelte némely dolgozó, hogy írják ki egyhetes betegszabadságra. Ezek a horzsolások hamar elmúltak, de a dolgozó nem jelent meg munkahe­lyén és ezzel NEMCSAK A SAJÁT CSALÁD- JAT, HANEM NÉPGAZDASÁ­GUNKAT IS MEGKÁROSÍ­TOTTA azzal, hogy nem tudta teljesíteni ter­vét, Sokszor orvosaink is beleestek abba a hibába, hogy hosszabb beteg- szabadságot adtak annak is, aki nem volt érdemes erre. Pártunk és kor­mányzatunk határozatot hozott a dol­gozók egészségvédelméről és megje­lölte azt, hogy mikor kell betegsza­badságot adni és mennyi időre. Az­óta a dolgozók egészségvédelme nap- ról-napra javul, mert pártunk és.kor­mányunk szigorú ellenőrzést gyako­rol és a dolgozók egészségvédelmét, munkavédelmét a törvény teljes szi­gorával biztosítja. Pártunk és kormányunk a szakmai­lag illetékes szakszervezetre bízta az ellenőrzés feladatát. Különösen az építők szakszervezetére hárultak fel­adatok, mert az építkezés az a terű- let, ahol legjobban szükséges napról- napra, óráról-órára és percrőhpercra ellenőrizni, hogy megtették-e a szűk- séges óvintézkedéseket a balesetek eh* hárítására. Az Építők Szakszervezete Zalame- gyei Bizottsága eszerint vizsgáltai meg a nagykanizsai Magasépítő Vál­lalat 1.021-es építkezését. A vizsgálat megmutatta, hogy a vállalat veze­tője, az építésvezető és a munkave­zető , NEM FORDÍTOTTAK GONDOT A MUNKAVÉDELEMRE. A felelőtlen mulasztások eredménye lett, hogy nem hajtották végre az idevonatkozó rendeleteket. Nem ok­tatták ki a dolgozókat a munkavéde­lemről, amelyet az követett, hogy az utóbbi időben nagyon sok volt a bal­esetek száma. Ródler József építés- vezető és Radics János munkavezető azt írta a balesetjelentő-lapra Szmo- dics György esetében, hogy vigyázat­lanság következtében történt a bal­eset és abba a rovatba, amelyben az állt, hogy kit terhel a felelősség,' azt írták: a sérültet! Elsősorban a rendszabályok be nem tartásáért min­dig a vezető a felelős és neki kell gondoskodnia arról, hogy területén a beosztottjait semmi sérülés ne ér­hesse. Ha ezzel tisztában vannak, ak­kor jelentéseikben azt is megírják* hogy a baleset oka a vezetésben mu­tatkozó hiányosság, vagyis a rend­szertelen ellenőrzés, Kuzma Anna és Simonba Júlia el­mondotta, hogy már régebben KORLATNÉLKÜLI T * ÁLLVÁNYON DOLGOZTAK. ' Az építésvezető és a munkavezető sokszor járnak arra, mégsem in­tézkedtek, hogy megfelelő védőkor- láttál lássák el az állványokat. — Nincs feljárónk — mondja Sb tnonka Julia —, de ha csinálnak az állványozók, az sem tölti be hi* vatásált. Másutt ■ is találkozhatunk hiányos­sággal, a felvonó csigákat dróttal erősítették, holott a határozat ki­mondja, hogy kötéllel felkötött csi­gát szabad alkalmazni. A nagykanizsai Magasépítő Válla­lat vezetői nem éreznek felelősséget a munkavédelem terén. Az 1.021-es építkezésen szanaszét hevernek az? építőanyagok és rendetlenség tapasz­talható az egész coitkerésen. A za* lamegyei Tatarozó Vállalatnál is elő­fordulnak ezek a hiányosságok. A szooializmus építése, a tervek teljesítése megköveteli azt, hogy ezek a vállalatok sürgősen számolják fel ezeket a hiányosságokat és harcolja­nak a balesetek ellen. Az alsószenterzsébetiek iskolája A mulf, rendszerben az iskola kapui a dolgozó parasztok gyerme­kei elölt be voltak zárva. Alsó- szenterzsébeten azonban még isko­la sem volt. Népi demokráciánk dolgozóparaszt gyermekei részére Itt is biztosított iskolát. A szülök egyemberként fogtak hozzá az uj iskola megszervezéséhez. Két évvel ezelőtt létesült az uj iskola, melyet a szülök társadalmi munkával építettek fel. Az első ta­nítást egy falusi földesszobáiu ház­ban kezdték meg. Hiányoztak a la. vitáshoz feltétlenül szükséges fel­szerelések, de ennek ellenére lelkes munkával kezdeti hozzá a pedagó­gus a szülök segítségével a szocia­lista ember neveléséhez. A meginduláskor az üres helyi­ségen kívül semmijük sem volt. Ma padlózott tanterem, újonnan festeti padok. Ízléses dekorált falak, vi­rágos ablakok, minden héten tisztá­ra zsarolt egészséges iskola várja a gyermekeket. A gyermekek úgy megszokták a tiszta tantermei, hogy egymást figyelmeztetik, „vigyázz a tisztaságra!" A falu aprajának és nagyjának művelődését, szórakozó- sái elősegíti a rádió. melyet a Szülői Munkaközösség Rákosi elv­társ születésnapjára adott az isko­lának. Mindössze 270 lakosa ^an a községnek, de munkájukkal azt, bi­zonyítják, hogy sokkal többet tesz­nek, mint ahol mégegyszer annyiap vannak, Az alsószenterzsébeii szülők sze­retik gyermekeiket, szerelik tanító­jukat ezt bizonyítja az, hogy a szülök gazdái az iskolának. Értéke-* lik azt, hogy gyermekeiknek néni kell 5 kilométert gyalogolni távol-» eső községbe, hanem pártunk se* gitségével lehetőség nyílt arra, hogy; saját iskolájukban tanulhatnak. — Mi eddig is nagyon sok min-*- dent kaptunk a párttól — mondja egy szülő, Horváthné —, van móri bekötőutunk, községünk szocialista község, iskolánkból már középis-* kólában is tanulnak gyermekek• Mindezt értékelve a megyei ta■*■ nács oktatási osztálya az évzáró* ünnepélyen az egész évi jó munka* lukért jutalomban részesítette a szülői munkaközösséget. Szeptem­berre teljes sportfelszerelést is kap az iskola. A szülök nagy megelé­gedésüket fejezték ki azért n meg* tiszteltet ésért, melyben részük volt. A szülői munkaközösség elnöke <j szülök nevében megköszönte a ju­talmat és látogatást egyben köszö­netét mondott Dabronyi Györgyi tanítónőnek, aki lelkes munkájával nemcsak az ifjúság, hanem a fata dolgozóinak szocialista emberré va­ló nevelésével is önzetlenül foglal­kozik. Ez az évzáróünnepély bebizonyí­totta, hogy n pedagógus és n szü­lők jó munkája a párt és a tanács segítségével ePy falu népét az is* kólón keresztül szoros egységbe ko­vácsolja, együtt érez, együtt dolgo­zik gyermekeink jobb jövőjéért, szo­cialista hazánk gyorsabb fejlődé­séért. RÚNASZÉKI FERENCNÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom