Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-10 / 134. szám

Régi parasztbutorok a Göcseji Múzeumban A A bútorzat éppúgy, mint min den más emberkésziiette tárgy, állandóan fejlődik, tökélete­sedik. A parasztbulorra szintén ér­vénye« a fejlődés törvényszerűsé­ge. Mindnyájunk előtt világossá válik ez- a folyamat akkor, ha a parasztság mai bútoraival összeha sonlitjuk azokat a régi, jórészt sajátmaga készítette bútorokat, me­lyekből jellegzetes és szép dara­bok vannak a zalaegerszegi mú­zeumban. Ma még faluhelyen gyakran együtt vannak az újabb és-a régibb bútorok, de az uj egyre jobban terjed, Lépésröl-lépésre szorítja az egyre inkább pusztuló régit. De milyen is volt a régi parasztszoba? A legöregebbek emlékezete sze­rint vidékünkön régen nem szobá­ban, hanem nagy konyhában lakott, a szegényember. Csak később kezdtek -szobát építeni. Az ablakok általában kicsinyek voltak, igy a szobák nem kaptak elegendő vilá­gosságot. Nyirkosak, nedvesek voltak a falak, mivel rendesen a földbe mélyítették a házakat. Ma már egészséges, világos lakások épülnek falun is a régi, egészség­telen lakóházak helyén. A szoba konyha felöli oldalán állott a konyhából fűtött, cserép­kályha. (A Göcseji Múzeumnak szép, virágos1, szines-mázas kályha- szemgyüjteménye van.) A szoba legfontosabb bútordarabjai az asz­tal, pad, szék, ágy, láda — újab­ban a szekrény —- almárium és a tálas. Ágyból rendesen kettő van a szobában. Általában sarokpado­kat is találunk a szobában, A két sarokpad teljesen egyforma és — .mint, neve is mutatja — a szoba egyik sarkában van derékszögalak- ban elhelyezve. A zalaegerszegi mú­zeumban lévő, Hotóról bekerült, áttört támlás, összetartozó két sa­rokpad olyan széles, hogy azon aludni is szokták. Ma már nem ké­szítenek sarokpadot, helyét az egyes pad, majd a szék foglalta el. két fcarokpad Szegletében állott az asztal, , melyet ki- huzós fiókjáról kihuzóasztainak neveznek. A Göcseji Múzeumban van egy Milejből vásárolt, jelleg­zetesen régi, durva kidolgozású, hatalmas lapu, mély kihuzósfiókos asztal. Szélén hullámvonalasán ki­vágat! lábai" keresztben állnak. Van legalább 100—150 éves, £at fiókja még ennél is régibb. Vizsgá­latakor kiderült ugyanis, hogy a fiók elkészítéséhez egy kezdetlege­sen díszített láda oldalát használ­ták fel, ami azt. bizonyítja, hogy az asztal készítésekor a láda már használhatatlan állapotban volt. Az asztalon étkeznek, írnak, sőt szó­rakoznak is. aminfc az a lapjára be- karcolí malomjátékból kitűnik. A fiók tele volt mindenféle linrlom- mal. a göcseji ember szava járása szerint •>cSekmétltel". A sarokpadokon kívül főleg ha népes volt a család — már ré­gen is voltak székek a szobában, az asztal mellett, Ezek a kemény­fából faragott hátasszékek abban különböztek a mai Székektől, hogy a szék lapjába mélyített négy lá­buk szétálló, támlájuk pedig álta­lában szépen faragott. A Göcseji Múzeumban több helyen ilyen szék is látható. A legszebb közülük az a szépen faragott, Budafán gyűj­tött hátasszék, melyen 1793 év- szám jelzi, hogy a francia forrada­lom évében készült. A sarokpad összeszögelésénél, közvetlenül a pad mellett, a sa­rokban. állott az' almárium, mely­nek alakja háromszög alakú hasáb. Belül polcozott, Apróságokat (leg­inkább pálinkát) tartottak benne — így a zalaegerszegi múzeum Milcjböl bekerült almáriumában is — és gondosan zárta a családfő. Ma már nem készítenek almáriu­mot. A falon. hullámVonalasan fara" goít szélű tálas volt. Ilyen a Gö­cseji Múzeum tálasa is, melynek felső részén 1 álakat, alsó részének fogain ruhafélét, rudjáji pedig tö­rülközőt tartottak. Törülközőt tálas, hiányában — külön törülkö­zőtartón is tartottak, például azon a azépen faragott darabon, melyet Gombás Vendel faragott 1925'ben. ubiVnemjit korábban nemi a Szekrényben, sőt nem is a sublalbi'n. hanem a ládában tar- lovU-k. Mindenki hallott a tulipá­nos ládáról, de kevesen tudják, hogy ennél volt régibb fajta láda is. Mindkettőből van jó egynéhány a Göcseji Múzeumban. A régebbi láda :— az úgynevezett tejesszök- rön — keményfából fejszével ké­szített, ácsolt Szerkezetű. Olda­lain karcolt és vésett mértani di- szitések vannak. Fedele lapos, vagy domború, mint a Bödeházá- ról az egerszegi múzeumba került darabé is. Ennek az- az érdekessé­ge, hogy ugyanilyen formájuak voltak a római kőkoporsók, az úgynevezett szarkofágok is. Ez pe­dig azt bizonyítja, hogy már abban az időben ismerték és egészen az újkorig készítették is ezt a. fajta ládát1, melyet 1750 körül a tulipá­nos láda kezdett egyre jobban ki­szorítani a parasztságnál. A tulipá­nos láda már nem ácsolt szerke­zetű, hanem fenyőfából készített asztalosmunka. Nevét onnan nyel" te, hogy faragás helyett eleje, ol­dala és néha fedele is szin.es tuli­pános mintákkal telefestett, A ré­gebbiek még egyszerűbbek — ilyen a Pais Krisztina Anno 1773, va­lamint a Geráth György, Kustán* szeg, 1802 felirattal és évszámmal ellátott két tulipánosládánk —az újabbak pedig már olyan zsúfolt diszitésüek, mint a Göcseji Mú­zeum többi tulipánosládája. JVlöbh az ácsolt, majd a tuli­pános láda ment ki a divat­ból, hogv helyét átadja a sublat- nak, majd a szekrénynek. Amint múlt divatjuk ezeknek a bútorok* nak, úgy kerültek ki a szobából a konyhába, majd a kamrába, onnan esetleg a padlásra, míg végül az épebb deszkadarabokat felhasznál­ták más célra, a többi pedig a tűz martaléka lett. Ruhatartásra is csak addig használták a ládákat, amíg a szobákban voltak, mihelyt kikerültek onnan, már nem ruhát, hanem tejesköcsögöket, terményt, ítb. tartottak bennük. A zalaegerszegi Göcseji Múzeum mii már értékes népi bútorokkal rendelkezik. Kívánatos lenne, hogy ezt a fejlődés bemutatása Szem­pontjából fontos anyagot jelenlegi zsúfolt helyükről kiemelve mi­előbb modern, állandó kiállításon mutathatnánk be Zalaegerszeg és környéke dolgozóinak. Szentmihályi Imre Büntetés önkényes kilépésért A zalaegerszegi járásbíróság Ko­vács Józsefet, az Asványolajkutu- tó és Mélyfúró Vállalat szakmun­kását, önkényes kilépése által el­követett, tervgazdálkodást veszé­lyeztető' bűntett miatt munkabé­rének 10 százalékos csökkentésé­vel 2 hónapi javító-nevelő mun­kára Ítélte. Az ítélet jogerős. Amennyiben az elítélt a javí­tó-nevelő munka ideje alatt mun- kaf egyelem sértést követne el, úgy a hátralévő büntetése börtön- büntetésre lesz átváltoztatva. Az Alföldi Nagy Cirkusz Zalaegerszegen Hazánk legnagyobb cirkusza 5* éh este tartotta első előadását Zalaeger­szegen. A tervét állandóan túltelje­sítő cirkusz tagjai nagyszerű játékuk­kal bizonyították, hogy érdemesek a közönség elismerésére. Bohózataik nagyszerűen mulattatták a nézőket. Akrobatamutatványaikkal hatalmas tapsvihart váltottak ki a közönség köréből. Idomított vadállataik sze­replése felülmúlta a közelmúltban Zalaegerszegen Szereplő cirkuszok mutatványait. Érdekes bűvészmutatványok és görkorcsolyaszámok emelik az elő­adás színvonalát. A cirkuszban bemu­tatásra kerül a cirkusz és a bohócok története is a római kortól napjain­kig. Z* Vörös Meteor—Pécsi Vörös Lobogó 3:1 (2:1) Zalaegerszeg, 1500 néző. Vezette; Szelei. Góllövők: Kerkai 2, Szabados, illetve Kalics. Z. Vörös Meteor; Varga — Dol­gos, Nádasi, Fülöp — Loppert, Zsidó — Lang (Madarász), Oláh, Kerkai, Szabados, Perlaki. Pécsi Vörös Lobogó: Sarbach — Kovács, Solymár dr., Hegedűs — Bognár, Müller — Katies, Leipán, Dara (Visnyei), Vida, Karácsony. A vendégek kezdenek széllel szemben. A 3. percben Katies les­ről indul el, a 16-os sarkáról éle­sen lő és a labda a jobb kapufáról a hálóba vágódik. 1:0 a Pécsi Vö­rös Lobogó javára. A gól után Fü­löp röviden, ad haza és Varga csak merész kifutással tud menteni. A hazai játékosok leadásai feltűnően pontatlanok. A Vörös Meteor tá­mad többet és a 16. percben egyen­lít. Perlakit a 16-os tájékán fel­vágják. Szabadrúgásból Zsidó ka­pu elé ivei, a labda lábról-lábra pattog, végül Kerkai a hálóba gu­rítja. 1:1. Feljön a hazai csapat. A 21. percben Szabadosnak a 16* ősről emelt szabadrúgását Sarbach csak nehezen tudja szögletre nyomni. A Vörös Meteor laposan és szépen játszik. A 41. percben Zsidó 30 méteres szabadrúgásából a kapu elé száll a labda, Kerkai kiemelkedik a védők közül és éle­sen a jobb felső sarokba fejel. 2:1 a Vörös Meteor javára. A hazai csapat térfelén ér véget a félidő. A II. félidő elején a hazai csa­pat lendül támadásba. Az iram fo­kozódik. A 12. percben Oláh 25 méteres szabadrúgásából Kerkai a labdát kapufának fejeli, a labda Lánghoz kerül, aki közelről nagy heiyzetben mellé gurit. Most a pécsiek is támadnak. A 18. percben Vida: a védők között kitör, de lö­vését Varga reflexszerüen lábbal hárítja el. A 19. percben mindkét csapatban cserélnek. A Vörös Me­teorban Lang helyett Madarász lesz a jobbszélsö, a pécsieknél pe_ dig Dara helyett Visnyei jön be középcsatárnak, A pécsi csapat erősen támad. A Vörös Lobogó egy másután négy szögletet ér el — eredménytelenül. A hazai C6apafc csak a 35. percben szabadul fel a nyomás alól. Egy perc múlva Ma­darász magas beadására Sarbach rosszul jön ki, a labda Kerkaíhoz kerül, a középcsatár ügyesen a jó helyzetben lévő Szabadoshoz ját­szik és az összekötő a 16'O‘Sról laposan a jobb sarokba lő, 3:1 a Vörös Meteor javára. Pécsi táma­dásokkal fejeződik be a mérkőzés. Bírálat. Az első félidőben a Vö­rös Meteor támadott többet és kettőt eredményesen fejezett be. A zalaegerszegi csatárok a félidő legnagyobb részében irányították a játékot és formás támadásokat ve­zettek. A II. félidőben megválto­zott' a helyzet. Kezdeti lendület után a zalaegerszegi csapat vissza­esett, a pécsiek fokozatosan fel jöt­tek, ha rövid időre is. de kapujá­hoz szögezték a hazaiakat, azon­ban helyzeteiket nem tudták ki­használni. Dicséretére válik a zh" laegerszegi csapatnak, hogy jól állta a meg-megu juió rohamokat, sőt a mérkőzés befejezése előtt, erősíteni is tudott és ezzel bizto­sította győzelmét.. A hazai együttes jobban kihasz­nálta helyzeteit és megérdemelten győzött. Jók: Nádasi, Kerkai ,Perlaki és Oláh, illetve Solymár dr. (a me* zőny legjobbja), Bognár. Katies és Vida. Szelei játékvezető a pécsiek gól­jánál tévedett, különben jól vezet­te a mérkőzést. Mi van a Zalaegerszegi Vörös Meteor MHK-versenvkibivásával ? ítélet a ruhagyári tolvaj ellen R Kovács Mária salomvári lakos 1952 évi február hó 6. napjától kezdődően a zalaegerszegi Ruha­gyár alkalmazottja volt, mint sző* vetierita. Alkalmaztatása ideje alatt a gyárból rendszereden lopkodott textilanyagokat, Az ellopott hol­mikat összehajtogatva átmeneti kabátja ujjába helyezte és igy ját­szotta ki az üzemből való kilépés előtti vizsgálatot. Hát alkalommal sikerült a fenti módon, a társadalmi tulajdont ké­pező ruhaneműket kilopni. Hetedik alkalommal egy nagyobb darab anyagot próbált meg a fenti u'ton eltulajdonítani. A gyár dolgozóinak ébersége azonban végetvetett Ko­vács Mária fosztogatásainak. Le­leplezték és bíróság elé került. Leleplezéséig 998 forint 70 fillér értékű textilneműt lopott ki- Ko­vács Mária a zalaegerszegi 'Ruha­gyárból, amelyet salomvári laká­sán a rendőrség nyomozói megta­láltak. Kovács Máriát a zalaegerszegi járásbíróság társaíálmi tulajdon ellen elkövetett lopás büntette miatt nyolc hónapi börtönre, nyolc­száz forint pénzbüntetésre és a közügyektől való ;eltiltásra ítélte.. APRÓHIRDETÉS ELCSERÉLNÉM Hévíztől 2 kilomé­terre lévő alsópáhoki kétszobás lakásomat zalaegerszegi egy, vagy kétszobás lakásért. Gál ' Gyula Alsópáhok. (429) CSÖTÖMÖ-munkásokat felvesz a Nagykanizsai Cementipari Válla­lat, Szabadság-tér 2. sz. “ (430) ZALA A Magyar Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele Iqs szerkesztő: Szánló Jenő. — Felelőt- kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: laegerszev, Kossuth Lajos-utca 22 Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M.-o 23. Tel. 54. — Kiadóhivatal: Zalneger szeg, Széehenyi-tér 4. Tel- 182.. Nagy banizsán Zrín.vi-u, 29. Tel. lő—50. - Készült a űasmegye NvomdábaD Szom balhely, Kossuth L. u. 6. Tel. 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula. Annak ellenére, hogy Zala me­gye az OTSB legutóbbi kiértékelé­se szerint a jelentkezések terén második, próbálások terén pedig a harmadik helyen van országos vi. szonylatban az MHK-ban, megyei vi­szonylatban az eddigi MHK'munka még sem kielégítő, Vannak üzemek, ahol az MHK-t, a sportot valóban állami feladatként kezelik és a jó helyezés elsősorban nekik köszön­hető. de ■ vannak olyan üzemek is — és ezek vannak többségben — ahol az MHKit alighogy csak is­merik. A nagykanizsai Magasépítő Vál­lalatnál például az ifjúmunkások rém ismerik az MHK jelentőségét. V jelentkezési lapokat csak rész­ben töltötték ki. Nincs meg az isszhang az üzemvezetőség, párt, szakszervezet és sportszervezet sözötit'. És még jó egynéhány hiá- íy osságot sorolhatnánk, amelyeket íz MHK-ellenörzö bizottság elnö- ce nem is olyan régen megállapi- ott, A Nagykanizsai Lokomotivnál akat alatt tartják az MHK-jelent­kezéseket és alepróbázottak névso- áít. Ha az MHK-felelős szabadsá' jón van, senki nem tud az MHK Másáról felvilágosítást adni. He- yettesei. illetve munkatársai van­nak ugyan, azonban ezek a vasuta- bk MHK-munkáját nem ismerik- Jgy látszik, hogy a Lokomotív ■IHK-felelőse mindent egyedül 99 Vénéit házat sok szobással Nagykanizsán, az Ady Endre- uton haladva. figyelmes lettem egy kirakatra. A kirakatban, nem kész ruhák, nem étvágykel­tő élelmiszerek, szóval nem olyan dolgok voltak, amelyeket az em­ber azért néz meg, hogy megvá­sárolja, vagy gyönyörködjön ben­nük. Ebben a kirakatban keskeny pa,porszeletekre felirt mondaniva­lók voltak — az Ingatlanközvetí­tő közölnivalói. A kirakat ugya­nis a Zala megyei Ingatlanközve­títő nagykanizsai kirendeltségé­hez tartozik. Egy pillantás elég volt ahhoz hogy a papirsfceleteken lévő fel­írásból. megállapítsam, milyen célt szolgál a kirakat s ami még ennél is fontosabb, milyen ügylet lebonyolítására szolgál a helyiség, amelyhez a kirakat, illetve a pa- pirszeletkék tartoznak. A feliratokat tanulmányozva, örömmel vettem tudomásul, hogy az Ingatlanközvetítőnél az ember kedve szerint választhat szoba- konyhás, két szoba-konyhás, sőt több szoba-konjdrás lakást, össz­komfortos is van nagy választék­ba^]. Ha házat akarok venni, az Ingatlanközvetítő a segítségemre siet. Ez mind nagyon szép, az azonban már nem szép, hogy aki azokat a. keskeny papirszelete- ket késziti, nem képezi magát. Pártunk határozata, hogy a dol­gozó -osztályok gyermekeiből jól képzett szakembereket kell nevel­nünk. Ez azt Is jelenti, hogy a \ dolgozók, akiknek a múltban nem volt lehetőségük képezniök ma­gukat, ezt most kötelességszerüen pótolják. Nem volna szabad ilyesmiket kiimi: ,,Eladni és veni lehet.“ vagy: ,.Kicserélné el 4 szobás lakását 3 szobásai“, vagy pedig: ,,Akikk elköltöznek azok oldhatják lakásukat.“ Nem hisszük, hogy az Ingat­lanközvetítőnél senki sem ismeri a helyesírást, Vagy talán, akik is­merik, merő kényelemből bizzák helyesírásban képzetlen emberre a nyilvánosságnak szánt közle­mények megírását. Ennyire azért mégse legyünk kényelmesek a magyar nyelvre vigyázzunk (<) akar elvégezni és ezért nem megy náluk a munka. Nem jobb a helyzet Zalaegersze­gen 'Sem, A tavalyi hasonló idő­szakban elért eredményektől mész. sze elmarad a megyeszékhely is. I Nem túlzás, ha az.t állítjuk, hogy a zalaegerszegi üzemekben eddig nagyfokú közömbösség tapasztal­ható az MHK iránt. Példa erre a Vörös Meteor MHK-versenykíhivá-, sa. A kihivás kb. két hónappal ez­előtt történt és azóta jóformán semmi más. Eredménytelenség a ki­hívó és a kihivottaknál egyaránt. A Vörös Meteor figyelmen kívül hagyta azt az elemi szabályt, hogy a kihívó fél kötelessége jópéldával előljárni. Ezzel a magatartásával leértékelte a verseny jelentőségét és megkönnyitette azoknak a dől-: gát, akik a kihívást elfogadták. Az Épitöknél nehézségekre hi­vatkoznak, hogy nem lehet össze* hozni a dolgozókat, mert vidé* ken laknak és egyébként sok az elfoglaltság. Ez nem m§„s, mint megalkuvási a nehézségek előtti meghátrálás. Ha másutt megtudják oldani a nehézségeket, akkor ezt meg kell oldani a zalaegerszegi Építőknél is. Persze nem fejvaka- rással, hanem jó szervezéssel, fel­világosítással. lendületes munkával. Lehetetlen helyzet az, hogy egy ilyen nagylétszámu üzemben az MHK éppen, hogy csak döcögjön. Eddig még nem nagyon használ- a bírálás a Ruhagyárban sem. No­ha a ruhagyáriak versenyre hívták' ki a budapesti Gyermekruhagyár sportkörét a sportfejlesztési terv minél 'sikeresebb teljesítése, ‘túl* teljesítése érdekében és a verseny- pontok közölt első helyen szere­pel MHK-elöirányzatuk. túlteljesí­tése, azonban eddig még vajmi ké­véséit tettek az MHK érdekében. A vidéki sportkörök közül a bá­nyász- sportkörök végeznek még rossz munkát MHK-ban, Bázake" rettyén és Lovásziban például nincs MHK-akadálypálya. Vájjon, rogyan akarnak itt MHK-zni? He­yes lenne, ha a területi elnök ezek- rek a hiányosságoknak elébe néz- íe és felelősségre vonná az illetc* keseket. Ideje már ezen a téreti 3 rendet teremteni! Az MHK sportunk és tőbbterme- ésünk alapja. Ezt meg kell értenie ninden sportkörnek és igy is ke­celjék tu MHk'L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom