Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-22 / 145. szám

A RT É Lr; T t A tömegszervezetek pártvezetése A MEZŐGAZDASÁG szocialista •uszervezé énsk időszakában párt- ziervczeteinknek egyre nagyobb ’ládátokat kell végrehajtani. Párt- zervezeteink a tömegszervezetek levonásával, a tömegszervezeti ta- ok mozgósításával hajtják végre a iárí'- és kormányhatározatok at, rcőtik meg fadun a szocialista z ktorokat, vonják be a dolgozó- : at a békéért vívott harcba. A tö- legszervezcleknek, elsősorban a ; iDISz-nek. a MEDOSz-nak, MNDSz- ek, fö 1 d'.r.üvesszövetkezet-eknek, ko­moly szerepük van a pár'tíonkivüli ■ alusi aktíva kiépité.ében, a párt -s a tömeg kapcsolatának kiszéle- itésében, valn.irr.iint a falu előtt álló özveilen feladatok megoldásában. A DISz és a tömeg'Szervez&tek is ij're jobban kapcsolódtak bele a art előtt álló feladatok végrehaj- ásába. A tavaszi mezőgazdasági 1 unkák idején a DlSz-fíatalokha- árjáró brigádokat szerveztek. Több, mint ezer DlSz-fiatal állt s áll egymással párosversenyben z egészévi mezőgazdasági munkák ikeres végrehajtásáért. Az MNDSz zervézetek a megyében több mint ll) békeőr járatot íz érv ez/, lek, ne­vek mozgósították a tavaszi mun_ :ákban lemaradt dolgozó parasz- okat A begyűjtésben, főleg a to­ns- és baromfibepvüjtésben jól lolgozt ak egyes MNDSz-ízcrveze- c-k. Sok MNDSz-asszony kapcs-o- ; ódotfc be az egy tyukalja-mozigia- ómba, Az MNDSz-asszonyok több- ségíj teljesítette az egészévi ba- omfi- és tojásbeadást. Egyre több izoknak a tömegszervezeti tagoknak i száma, akik élenjárnak a terme- ésben. > TAKÁCS JANOS DISZ-FIATAL i gelsei Á. G. tehenészeti brigád­jában dolgozik. Mint íejögulyás, íz uj szovjet! imódsz-rek, a há* omszori etetés, fej és bevezetésével, i fejes előtti tögymas-százással 15 ehénnél a havi fejésátlagot 8 li- erröl 12.7 literre emelte. Ilyen üatalok és asszonyok százával 'annaik a megyénk területén, akik i tő ni.-gsz er vezetőkben végzett nunká jakon é-s tanulásukon ke- •esz'tül válnak a termelés élenjá­róivá. Pártszervezeteink feladata, jogy a tömeg-zervezetek tagjait rozgósitsák az élőbbünk álló fel- iclaitok végrehajtására. A PÁRTSZERVEZETEK hivják neg a tömegszervezetek titkárait azokra a vezetőségi ülésekre, ahoi megbeszélik a begyűjtés és a me­zőgazdasági munkák végzését. Eze­ken a vezetőségi üléseken bízzanak míg minden tömegszer vezetet cgy egy konkrét feladattal. Most az aratá;', cséplésre való készülésnél pártiszervezeteink bízzák meg a DlSz-sz.ervezetet az aratóbrigádok szervezésével, melyek azoknak a dolgozó parasztoknak segítsenek majd, akik kevés munkaerővel ren­delkeznek és nem tudják időben elvégezni az aratási munkákat. Te- gíyéik a DISz-szeirvczetet felelőssé, hogy minden szem gabona viasz- érésben Hegyen learatva. A DISz határ járó-brigádok naponta jelent­sék a tanácsinak, hogy a község határának mely részén lehet az aratást végezni­Keressék fel azokat a dolgozó parasztokat, akiknek a gabonájuk viaszérésben van és mondják el ne­kik az időbeni aratás előnyeit, A DISz-szervezet legyen az aratás és cséplés idején a tüzőrSég gazdája. A DISz-tagok vigyázzanak éjjel- nappal' 'terményeinkre. Ezak®t a megbízatásokat a DISz-tagok büsz­keséggel és odaadással fogják el­látni, mert tudatában lesznek an­nak, hogy a pártunk bízta meg őket ezzel a feladattal. Pártszervezeteink necsak feladato­kat adjanak a töm?gszervezeteknek, hanem annak végrehajtásához is ad­janak segítséget. Menetközben el­lenőrizzék, a legközelebbi vezetősé­gi ülésen számoltassa be a párttit­kár a tömegszervezet titkárát a végzcuti munkáról, A jó munkáért dicsérje, a rossz, hanyag, laza munkáért birálja a tömegszervezet vezetőit és tagjait. A PÁRTTITKÁR elvtárs, vagy egy-egy pártvezetés égi tag rend­szeresen vegyen részt a tömegszer­vezetek vezetőségi ülésein, .taggyű­léseiken és a hozzászólásával se­gítse munkájukat, adjon nekik ta­nácsot, útmutatást egy-egy feladat megvalósításához. Nevelje, tanítsa a tömegszervezetek vezetőit, be­szélgessen el velük egyénileg, adja át a saját tapasztalatait. A ZALALÖVÖI egységes pártve. zetőségi ülésen Pínlerics Ferenc DISz-titkár rendszeresen résztvesz, ahol beszámol az elvégzett mun­kákról és meghatározzák azokat a feladatokat, melyeket a DlSz-szerve- 'zetnek végre kell hajtania. Az ara­tás idejére azt a feladatot kapta, hogy ellenőrizze és jelentse, hogy mikor, melyik területen lehet meg­kezdeni az aratást. Ezenkívül a pártszervezét által alakított ara- tóbrigádban fognak dolgozni a DISz-tagok. A többi lömegszerve- zégnék is megszabták a pártvezető­ségi ülésen a feladatokait az ara­tás, cséplés, másodvetések, tarló­hántás idejére. A községi pártszer­vezet titkára, Horváth Lajos elv- társ rendszeresen résztvesz a DISz vezetőségi ülésen és ezen keresztül komoly segítséget nyuj t a szervezet munkájához. Pártszervezeteink többsége rend­szeresen foglalkozik a tömegszerve. Zeitekkel, ímegbizzák őket felada­tokkal. Hiányoság azonban, hogy nem ellenőrzik menetiközben az egyí\s feladatok végrehajtását, nem 'Számoltatják be a tömegszerveze- |ek vezetőit az elvégzett munkáról. Vannak olyan pártszervezeteink is, ahol nem törődnek a tömegszervc- zetekkel. A galamboki pártszerve­zeti titkára, Tóth elvtárs n?m fog­lalkozik a tömegszervezetck veze. tőivel, aminek az eredménye, hogy 3 hónap óta nem tartott sem a DISz, am ez MNDSz vezetőségi ülést és tággyülést. KOMOLY, FELELŐSSÉGTEL­JES FELADATUK van a tömeg- szervezetekben dolgozó kommu­nistáknak. Ük viszik a tömegszer­vezeti tagok közé a párt politiká­ját, a pártihatározatokat. Ük moz­gósítják a feladatok végrehajtásá­ra közvetlen a tömegszervezeteket. Pártszervezeteinknek sokkal többet kell ezekkel a kommunistákkal foglalkozni, nevelni, tanítani Leli őket és nem utolsósorban ellen­őrizni, beszámoltatni őket munká­jukról a taggyűlésen. Ezek a kommunisták érezzék azt, hogy őket a párt állította a tömeg­szervezet élére és felelősek a párt előtt, a tömegszervezet munkájáért. A DISz-szervezetekbe átirányított 24 éven aluli párttagok érezzék ezt a felelősséget és a Komszomolhoz hasonló szervezetté fejlesszék a DISz-t. Pártszervezeteink úgy foglalkoz­zanak és szervezzék a tönregszer-- vezeteket, hogy azok átfogják, ne­veljék, mozgósítsák a párt előtt ál­ló feladatok végrehajtására a pár- tonkiviili dolgozókat. D. Tóth Lajos Lenin és Sztálin elvtársak a Bolsevik Párt megszervezése, az emberek nevelése, a párt és a tö­megek közötti kapcsolat elmélyí­tése a Nagy Októberi Szocialista Forradalom véghezvitele érdeké­ben nagy jelentőséget tulajdoní­tottak és tulajdonítanak ma is a kommunista sajtónak. A mi pártunk sajtója is állan­dó szervező és felvilágositó, ne­velő munkát végez a dolgozók között. A Zala, az MDP Zala megyei Párt- bizottságának napilapja is állan­dóan foglalkozik a nemzetközi helyzettel, rámutat az imperialis­ták aljas gaztetteire, melyen ke­resetül mozgósítja a megye dol­gozóit a béke harcos megvédésé­ire. Ugyanakkor leleplezi az im­perialisták aljas ügynökeit, akik ttt az országunkban, de megyénk­ben is rémhíreken keresztül igye­keznek háborús pánikot kelteni, ■fc kiszolgálni imperialista gaz­dáikat. A Zala állandóan értékeli az üzemek, termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, gépállomások lés egyénileg dolgozó parasztok ■munkáit. Rámutat arra. hogy hol -vannak lemaradások és mi a fői­roda t. 6n/< riailriutiltll/lUHlO f>ÁRTÉPITÉS Útmutatást nyújt a mindennapi pártmunkában A Zala hasábjain nem egy eset­ben dicséri meg azokat a dolgo­zókat, akik áldozatos munkával harcolnak az ötéves terv végre­hajtásáért, vagy termelőszövetke­zetet, állami gazdaságot, gépál­lomást, melyek szintén a példa­mutató munkájukkal hozzájárul­nak mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséhez, a dolgozók élet­színvonalának emeléséhez. De ugyanúgy megdicséri az egyéni­leg dolgozó parasztokat is, akik a mezőgazdasági munkák idejé­ben való elvégzésével, a termény- begyűjtés pontos teljesítésével, sót túlteljesítésével járulnak hoz­zá országunk erősítéséhez, a bé­ke megvédéséhez. Nincs megyénkben egyeljen olyan dolgozó paraszt, vagy sipari munkás, akit ne érdekelne pár­tunk, népköztársaságunk határoza tai, rendeletéi, melyeknek tanul­mányozása után, annak értel­mében végzik termelő munkáju­kat, teljesitik állampolgári köte­lességüket, de ugyanígy érdekli dolgozóinkat a szocialista kultúra nagyirányu fejlődése, mely a párt­sajtón keresztül jut le minden­egyes dolgozóhoz. A dolgozók nevelése, politikai színvonaluk állandó emelése érde­kében a kulturális fejlődés továb­bi biztosítására a nagykanizsai járási pártbizottság versenyre hivja ki a megye többi járását, a megyei pártsajtó, a Zala terjesz­tésére az alábbi szempontok alap. j&r: M A lemorzsolódás teljes meg­szüntetése és augusztus 20-ig a már meglévő előfizetéseket 10 szá­zalékkal növelni fogjuk. (Irányadó a junius 1-i példányszám megje­lenése. ) IjM Népnevelő értekezleten rend­szeresen napirendre tűzzük a saj­tó jelentőségét és az előfizetés- gyűjtés eredményét, hiányosságát és megjelöljük a feladatokat. 0 Az aratás és cséplés idején, kü­lönösen az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben biztosí­tani fogjuk az ebédidő alatt a rendszeres sajtófelolvasást, [Ti Minden egyes alapszervezetünk felveszi a kapcsolatot a hely* postával, kézbesítőkkel, akik min­den hó 5-ig pontos tájékoztatást tudnak adni az esetleges lemor­zsolódásról, hogy azokat a dol­gozókat népnevelőink felkeressék. A versenyt alkotmányunk ün­nepe, augusztus 20-a méltó meg­ünneplésére indítjuk a sajtóter­jesztés vándorzászlójáért. A ver­seny kiértékelésére a Megyei Pártbizottságot kérjük fel. MDP Járási Bizottsága Nagykanizsa Vasárnap, 1952 jun, 22. 3 CSATA AZ ISKOLAKERTBEN Irta: Andre Stil Az amerikai imperialisták en­gedelmes francia kiszolgálói ál­tal börtönbe vetett Andre Stil nemzetközi Sztálin-békedijas iró, a bátor francia békeharcos „Agyusortüz“ cimű uj regényé­ből való az itt következő rész­let. Az iró, mint „Az első ősz- síecsapás“ cimű regényében, ez­úttal is a francia népnek az amerikai megszállók elleni hősi harcát irja meg. Ez a regény- részlet egy kikötőváros iskolá­jában játszódik, amelynek egyik részét az amerikai tisztek gyer­mekeinek tartották fenn... Az iskolában akkor kezdődött a forrongás, amikor a gyermekek megtudták, hogy az amerikai fa­siszták parancsára őraszünetek- ben ezentúl nem mehetnek le az udvarra. Régen övék volt az egész udvar, amikor az amerikai gyermekek bevonultak, elvették egy részét, csak az elkülönített helyen játszadozhattak, most el­vették az egészet.,. Már órák alatt érzett, hogy a gyerekek valamit forgatnak a fe­jükben. Tanítás után aztán ki­tört a vihar... Hogyan kezdődött, pontosan nem derült ki, csak arra1 figyeltek fel, hogy az elsöosztá- lyos Gittona ráugrott az egyik jólfejlctt amerikai gyerekre és a földreteperte. Az összecsapás nem maradt el­szigetelt jelenség és olyan vere­kedés kerekedett, hogy csak úgy porzott az iskola környéke. Mind­ez a gyermekekre váró francia, anyák és az amerikai gépkocsi- vezetők jelenlétében történt. A nevelők mindjáit közbeléptek, Chevraux igazgató ur jobbra-bal- ra osztogatta tanítványainak a pofonokat, az amerikai tanítók sem maradtak el az ütlegelésben, de — szintén a francia gyereke­ket verték... A rendet csak nagy- nehezen állították helyre, az ame­rikai gyerekek beültek a rájuk várakozó gépkocsikba és elrobog­tak, de a motorbúgás sem tudta elnyomni megtépázott, összekar- molt kis ellenfeleik harsány kiál­tását: —• Takarodjatok Amerikába! Takarodjatok! Az ilyen eseményt nem lehet eltitkolni. Az igazgató ur meg akarta: büntetni a vétkeseket, de a tanitói karban heves ellenzésre talált, Chevreaux ur meglepődött, hogy az engedetlenség a tanítók­ra is átterjedt, fenyegetőzni pró­bált, de Tirmaun, aki az ellenzék szószólója volt, kifejtette: helyte­len és jogtalan csak az egyik ol­dalt büntetni... Másnap megérkezett az iskolá­ba a f elügyelő és nagy patái iát csapott, az igazgatót fegyelmivel fenyegette. Chevreaux ur gyá­ván a tanítókra igyekezett hárí­tani a felelősséget, mert nem en­gedték megbüntetni a vétkese­ket. Amikor a felügyelő eltávo­zott, szemrehányóan fordult a tantestülethez: — önök miatt kapom életemben az első fegyelmit! — Miattunk ? _ csattant fel Ro­ger az egyik fiatal tanító. — Ta­lán az amerikaiak miatt! Hát te­hetünk mi arról, hogy a jenkik a nyakunkon ülnek és megkeserí­tik az életünket? Keményen, kertelés nélkül be­szélt. A többi tanító arcán a he­lyeslés tükröződött. Az igazgató megfordult cs bement a szobá­jába. Tirmaun legyintett: — Nem kell törődni vele. Az igazgatók kétfélék. Az egyik fajta önfeláldozóan végzi munká­ját, becsületesen teljesiti köte­lességét. Nen fél senkitől és semmitől. Emlékszem a vichy-i időkből is olyanokra, akiket ijesZ- tegethettek a Gestapoval, nem engedtek tapodtat sem... Aztán van a másik fajta, aki minden­től fél, megalkuvó, mindig felfs* lé tekint.. Ekkor tért vissza Chevreaux. Úgy látszik odabenn megfontolta tennivalóit, s olyan ünnepélyes­séggel fordult tani tótársaihoz, mintha először állt volna velük szemben. — Uraim! Nekünk mindeneset- re meg kell magyaráznunk tanít­ványainknak, milyen értelmetlen gyerekek között az ilyen összetű­zés... Ezt könnyebb mondani, (mint megtenni. A mi gyermekeink érzik, hogy az amerikaiak meg­szállása óta sok minden megvál­tozott. Hallják a felnőttek be­szélgetését, de maguk is sok mindent ösztönösen megértenek. Ki tudná megértetni velük, hogy semmi nem történt, hogy szüleik nyugtalansága és felháborodása alaptalan, s hogy annak a harc­nak, amit az egész város, az egész nép folytat, nincs komoly indoka. Kinek van joga elfojta­ni a gyermekekben a nemzeti büszkeség fellángolását azzal, hogy — hibáztak. Megmagyaráz, ni csak egyet lehet és kell, hogy ebben az egész ügyben nem az amerikai gyermekek hibásak.. Ezt a magyarázatot azonban nem lehet megtenni anélkül, hogy az ember ne mutatna rá az igazi bűnösökre,.. Chevreaux urnák még volt né­hány kenetteljes szava: — Az iskola falai között nincs helye semmiféle politikának, jól- lehet vannak, akik gyűlöletet vet­nek még a gyermekszívekbe is... Hát ez olyan ostobaság volt, hogy Roger csak gúnyosan füty- tyentett hozzá. Mindnyájan tud­ták hogy Chevreaux itt a kom­munistákra célzott. Tirmaun nem hagyta szó nélkül a meg­jegyzést: — Tudja mit, Chevreaux, nem kell a gyerekek szivében elvetni a gyűlöletet. Megterem ott min­den vetés nélkül is. A mi fel­adatunk a segítség, hogy ez a gyűlölet a helyes irányba fejlőd­jék! így gondolkozott a többi tanító is... És igy gondolkoznak a gye­rekek szülei is, akik épp olyan jól tudják, hogy az amerikai gye­rekek nem hibásak abban, ha helytelenül nevelik ókét... Sokszor elnézik a város utcáin az idegen gyerekeket... Úgy él­nek, mint a princek... Nincs hiá­nyuk semmiben, ha uj játékra vágynak, már meg is kapják, gépkocsin robognak az iskolába, luxuskocsin mennek a városon keresztül és mégis — a legsze­gényebb dokkmunkás felesége is olyan részvéttel, sajnálkozással tekint rájuk, mintha ezek a jólét­ben fürdő gyermekek is áldozatai lennének azoknak, akik ellen a dokkmunkások harcolnak... Nem egyszer megtörtént, hogy egy dokkmunkás találkozott egy am», rikai gyerekkel és szánakozva megshnogatta... Azzal a kezével, amely az éjszaka csöndjében és sötétjében kemény betűket féa- tett a halók testére, vagy a ki­kötő falára: „Amerikaiak, taka­rodjatok haza!“ (Lityeraturnaja Gazeta) Sorozatosan megjelennek füzetalakban a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Akadémiájának előadásai A Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Akadémiáján több fontos nagyjelentőségű előadás hangzott el bel- és külpolitikai kérdésekről. Az előadások anyagait a Szikra Könyv­kiadó külön füzetalakban is megje­lenteti. A sorozat eddig megjelent számai a következők: Kovács István: A nemzetközi helyzetről, Erdei Ferenc: Termelőszövetkezeti községek és vá­rosok kérdései, Iláy László: . A Marslrall-terv Íratása Nyugat-Euró- pára, Osztrovszki György: A szovjet tudomány szerepe a kommunizmus építésében, Kristóf István: Az ame­rikai imperializmus — Níkosz Be­loiannisz hóhéra. Az előadások fü- zetalakbaa való megjelentetése lehe­tővé teszi, hogy a dolgozók széles rétégéi is megismerhessék az elhang­zott előadások anyagát, melyek ko­moly segítséget jelentenek a napi ru (pákában. Sajtóterjesztéssel az aratás és cséplés sikeréért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom