Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)
1952-06-18 / 141. szám
Az alsófakosi DISz=fiatalok tulteljesitették vállalásukat Dolgozóink örömmel és lelkesedéssel kapcsolódnak be a munkaversenybe. Ennek tudható be, hogy 40 hold cukorrépánk egyelését, mellyel el voltunk maradva, a békehét alatt elvégeztük — irta levelében Téglás Dezsöné, az alsófakosi állami gazdaságból, — A versenyben részvevő DISz-fiatalok átlag 150 százalékos teljesítményt vállaltak, melyet 212 százalékra teljesítettek. Szemléltetően mutatta be Molnár Mária munkacsapatvezető a verseny lendületét. Hétfőn 185, csütörtökön pedig már 238 százalékban teljesítette normáját Szép eredményt ért . el Simon Teréz, László Ilonka és Tóth Gyulá- né is. A másik növénytermelési munka1 csapat, melynek feladata a trágya kihordása volt, már régebben vállalta, hogy a normáját átlag 100 százalékra teljesiti. Vállalását a békehét tiszteletére 200 százalékra emelte és azt 29 százalékkal tulteljesitették. A munkacsapatban példát mutattak Foki Antal DISz-tit- kár, Palkó József, Hancz József és Cseh Gyula DISz-fiatalok. Példás lendülettel dolgoznak a mis- kei baromfitelep DISz-tag lányai, akik vállalták az ólak körülmeszelé- sét és a madárkár elleni fokozott védekezést, melyet úgy oldottak meg, hogy ebédidő alatt felváltva őrködtek. Vállalásaikat ők is telje- sitették. A Komárom megyei tanács versenykihívása Mint ahogy Házi Árpád elv társ, ’belügyminiszter a megyei tanácselnökök őszére tartott értekezleten elhangzott beszámolójában ismertette, tanácsaink előtt az elkövetkezendő időben komoly és nagy feladatok állnak. Az elkövetkezendő időben kell a növény- ápolás, aratás, cséplés, behordás és terménybegyüjtés teendőit pártunk vezetésével és irányiíásá- val tanácsainknak végrehajtani. Ezeket a feladatokat azonban csak akkor lehet jól elvégezni, ha munkánkban az eddiginél sokkal fokozottabban és nagyobb mértékben támaszkodunk a széles dolgozó tömegek segítségére, ellenőrzésére, ha kiépítjük tanácsaink tömegkapcsolatait. A tömegkapcsolatok kiépítésének egyik legfontosabb eszköze a tanácsülés. Ezért a Komárom megyei tanács végrehajtóbizottsága a juníus havi községi tanácsülések sikeres megszervezésére versenyre hívta ki megyénket is, a következő versenypontokkal: 1. Hány százaléka jelent meg a községi tanácstagoknak, 2. hány százaléka maradt igazolatlanul távol, 3. hány százalékkal jelent meg több vendég, mint amennyi a megválasztott községi tanácstagok száma, 4. az összes megjelenteknek hány százaléka szólalt fel, vagy tett versenyvállalást, felajánlást ? A versenyvállalás tanácsainktól lelkes odaadó munkát igényel, mert csak a tanácsülések jó előkészítésével kerülhetünk ki győztesen az országos versenyből. A még hátralévő községi tanácsülések megszervezésénél tanácsaink legyenek figyelemmel a versenykihívásra és mindent kövessenek el annak érdekében, hogy megyénk a versenyben jó helyezést érjen el. A tömegkapcsolatok megteremtésével vigyük sikerre tanácsaink előtt álló valamennyi feladat végrehajtását, segítsük elő ezzel is felemelt ötéves tervünk mielőbbi befejezését, szocializmusunk felépítését. Jövőre egy egész kataszteri hold zöldborsóra kötök szerződést — mondotta Üherpacker István zalaapáti dolgozó paraszt A zalaegerszegi MeZÖKER Vállalat dolgozói mindent elkövetnek, hogy munkájukkal minél nagyobb hasznára legyenek népgazdaságunknak, a termelőknek és a fogyasztók, nak egyaránt. Jó munkájuk bizonyítéka, hogy második negyedévi gyümölcstervüket junius 15-ig 115 százalékra teljesítették, Naponta indítják a gyümölccsel megrakott va- . gonokat Budapest felé. Szombaton és vasárnap 4—4 vagon, hétfőn pedig 7 vagon cseresznyét szállítottak Budapestre s ezenkívül hétfőn még a nagykanizsai Szeszfőzde Vállalatnak is küldtek 2 vagon cseresznyét. Amig ezelőtt a hullott gyümölcs túlnyomó része kárbaveszett, ■ a MEZőKER .dolgozói a felvilágosító munka révén elérték, hogy az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti •csoportok s az egyénileg dolgozó parasztok a hullott gyümölcsöt maradéktalanul összegyűjtik s a MEZőKER utján értékesítik. A konzervgyárak a még éretlen, hullott gyümölcsből készítik a konzervgyár- tásmál nélkülözhetetlen kötőanyagot, a pektint. A MEZőKER nagy súlyt fektetett arra, hogy minél több dolgozó paraszttal szerződést kössön zöldborsó és egyéb zöldségfélékre. Szívós és lelkes munkájuk eredménye jelentős hasznot jelent a termelőnek, a MEZöKER-nek, népgazdaságunknak egyaránt. Erre jó példával szolgál Üherpacker István zalaapáti egyénileg dolgozó paraszt esete. Nehezen akarta megkötni a szerződést. — Ezzel a zöldborsó-szerződéssel úgyis csak ráfizetek — mondta. Végű) mégis megkötötte a szerződést ' 300 öl zöldborsóra. Hogy nem fizetett rá, arról az alábbi levél tanúskodik : „300 öl zöldborsóra kötöttem szerződést a MEZőKER.rel. Amikor a szerződéskötésről volt szó, vonakodtam, most pedig én hívom fel a gazdatársaim figyelmét, kössenek ezerződést, Megéri, Kekem a 300 négyszögöl földön 404 kilogramm zöldborsó termett. 800 forintot kaptam érte a MEZöKER-töi. Ha jobban igyekeztem volna, ezelőtt egykét- héttel 4400 forint lett volna a 300 öl földön termett zöldborsó ára. Az idén tanultam s jövőre már nemcsak 400 ölre, hanem egy egész kataszteri holdra fogok szerződést kötni. Legtöbb ember a maga kárán tanul. Engem a MEZőKER megtanított az észszerű gazdálkodásra. Most másodnövényt vetek, mert tu. dom, hogy az is jó hasznot biztosit majd számomra.“ Überpacker István levele csak egy a jsok közül. Azok a dolgozó parasztok, akik zöldségfélékre szerződést kötöttek, nem bánták meg. Ez abból is látszik, hogy most már ők igyekeznek gazdatársaikat meggyőzni a szerződéskötés . hasznosságáról és fontosságáról. Miért hanyagolja el mm újításokat a Éalamegyoi Téglagyárak ES? Pogácsás Géza anyagnyilvántartó, aki a zalaegerszegi Magasépítési Vállalatnál dolgozik, március 18-án újítást adott be. Az újítás segítségével lényegesen gyorsabbá tehetnék a téglagyáraknál a nyerstégla-kihoi'dók munkáját s a munkaidölerövidi- téssel jelentó's megtakarítást érhetnének el. A Magasépítési Vállalat újítási bizottsága az újítást elfogadta s azt, értékelés végett még márciusban átküldte a Zalamegyei Téglagyárak ES-hez. Az ujitó vár a válaszra, az újítás pedig arra vár, hogy a tervteljesités szolgálatába állítsák. A Zalamegyei Téglagyárak ES fordjtson több figyelmet az újításokra. A NAGY TALÁLKOZÁS MOSZKVA ÖT TENGER KIKÖTŐJE Huszonnégy milliárd köbméter víz töltötte fel a cimljanszkajai tengert és napok alatt, a Balatonnál négy és félszer nagyobb öble hatalmasodott a Donnak. Ötszáz méter hosszú beton duzzasztógát és 12.8 kilométeres földgát 26 méterrel emelte fel a Don szintjét. Az uj viziuton több mint 2000 lóerős Diesel motoros expressz hajók közlekednek majd. A 100 méter hosszú háromfedélzetes, 500 hálóhelyes hófehér hajók a Fehér-tenger jéghegyeitől a Káspi tengerig egységes viziuton szállítják az utasokat Moszkvába, öt tenger kikötővárosába. Képünkön a Volga-Don csatorna uj hajójának modelljét láthatjuk a tervezőkkel. Évszázados álom teljesedett be 1952 május 51-én. A nap, amelyen a Volga és a Don találkozott, ünnepként vésődik a szovjet népek emlékezetébe. A kommunizmus nagy építkezéseinek első alkotása Sztálingrádtól délre érkezett el a beteljesüléshez. A történelmi földön, amelyen a forradalom győzelme után a vörös gárdisták harcoltak Cáricinért, negyedszázaddal később pedig döntő vereséget szenvedett a világot lángba és vérbe borító fasizmus — most megszületett a béke nagy alkotása. A két folyó egyesítésének gondolata 'már évszázadok ófa kísértett. 1696-ban Azov erődítményeinek elfoglalása után Nagy Péter is elhatározta, hogy egyesíti a Volgát a Dqnnal. . Harmincötkor - ember, állt munkába — lapáttal és a földet zsákokban hordták el. Három év alatt 650,000 köbméter földet emeltek ki, ami az akkori körülmények között szép teljesítmény volt- Aztán a svéd háború miatt abbamaradt a munka és Golicin herceg, a nagypéteri tervek makacs ellenzője fölényesen jelentette ki; — Esztelen gőg arra törekedett, hogy megváltoztassuk a folyók medrét, folyását, amit Isten akarata határozott meg... Nemcsak a munka maradt abba, de a terv is elaludt. A földesúri, bur- zsoá Oroszország gazdasági és technikai elmaradottsaga különben sem tudott volna ilyen nehéz feladattal megbirkózni. Uj világnak, tíj embereknek kellett eljönni, hogy 3 hataL más terv újra felbukkanjon, de most már — meg is valósuljon. A Nagy Októberi Szocialista Forradalomban megszületett szovjet hatalom egyik legfontosabb népgazdasági feladatnak tűzte ki a Volga és a Don egyesítését. Még javában dúlt a polgárháború, amikor a fiatal szovjet hatalom szakembereket küldött a két folyóhoz. A szovjet hatalom első éveiben kidolgozott csatornaterv hiányos volt, mert a Volga—Don kérdéssel egyoldalúan csak a szállítás szempontjából foglalkozott, holott ezt a kérdést az aszályos sztyeppék öntözésének, új villamoserőmüvek emelésének, a mezőgazdaság villamosításának és a dorn hajózás megjavításának kérdésével ?gyütt kell megoldani. Sztálin elvtárs lángeszű terve mindízeket felölelte. A gyönyörű tervet az építkezések :örténetében páratlanul 'álló lendülettel valósították meg. A Volga— Don-csatorna építői állandóan érezték a sztálini gondoskodást, a párt, pedig a nagy építkezést a szovjet népek érdeklődésének kö. képpontjába emelte. A gépeket és az építési anyagokat másfélezer gyár, üzem és vállalat szállította. A Volga—Don-csatorna építői olyan műszaki felszereléssel dolgoztak, amire még nem volt példa. Minden feltételt megteremtettek az óriási feladat sikeres teljesítéséhez, s ez párosulva az építők lelkesedésével, bátor kezdeményezésével és eredményes munkájával, lehetővé tette, hogy az eredeti tervben megjelölt határidőt két évvel megrövidítsék, 1951 volt a nagy építkezés döntő éve- A csatorna medréből 35 millió köbméter földet emeltek ki és több mint egymillió négyzetméternyi partot köveztek ki. A csatornához tartozó építményeknél közel 700.000 köbméter betont használtak fel. A csatorna építésén 185 különböző faj- l ta exkavátor, 536 földásógép, 125 földegyengető, többezer gépkocsi és traktor, - többszáz különböző daru, számos földszivattyú, automatizált betongyár, betonszivattyú és sok egyéb gép és berendezés dolgozott, A munka nem könnyű tereped folyt. A vizet szivattyúk, csatornák^ csövek segítségével vezették a Donból, hatalmas víztárolókat, messze a sztyeppébe nyúló öblöket kellett létesíteni. 1 1952 február elseje fagyos reggelén a Don elérkezett a karpovkai szivattyúállomási g. Április 3-án már a marinovkai szivattyúállomás kezdte meg működését. Április 4-én kezdték megtölteni a bereszlavszki víztárolót. Május 24-én az építők eltávolították a zárógátat, a május 30-ról 31-re virradó éjszaka pedig a víz áthaladt azí 5. számú zsilipen. A 4, számú zsilipig — két és félkilométer távolság — félóra alatt tette meg az utat. Még ennyi időbe sem telt, hogy a. víz a 3. számú zsiliphez érjen. Újabb tízméter eséssel a vízáradat a Volgád tói másfél kilométerre épült . 2, sz- zsilip felé hömpölygőit. Itt a csatorna kiszélesedik, hogy -a hajók kitérhessenek. Egy óra 35 perckor a doni vízáradat áthaladt a 2., zsilip kamráján ér, ugyanebben az időben az 1. számú zsilip felől feltűnt a tavaszi áradások következtében 8 méterrel. magasabbra duzzadt Volga vize. A Don vize sárgás-zavaros. Szád kilométeres utat tett meg a víztárolókon, csöveken keresztül. Szemben hatalmas erővel közelednek a Volga, habos hullámai. ’Pontosan t óra 55 perckor elkövetkezett a nagy pilla« nat: a két folyó habzó őr« vényléssel egyesült. Olyan volt, mint két testvér bői-* dog találkozása. Sokezer ember — a csatorna építői és Krasznoarmejszk város lakói —1 leírhatatlan lelkesedéssel üdvözöltél a történelmi pillanatot. • 4 A Volga örökre egyesült a Donnal, (Sz. Rugyenko cikke nyomán.)’ AZ ELSŐ HAJOK ÁTHALADNAK A VOLGA-DON CSATORNA EGYIK ZSILIPJÉN Gyújtsd a gyógynövényekéi Hazai gyógyszerellátásunk szempontjából nagyon fontos az, hogy bégyijjtsük vadon termő gyógynövényeinket. Népgazdaságunk építése érdekében iparunk számára biztosítanunk kell a szükséges nyersanyagot, gyógy- szeriparijuk számára a gyógynövényekéi. Dolgozó parasztságunk a gyógy- növénybegyüjtéssel, termeléssel nemcsak hazai gyógyszerszükségletünk biztosításához járul hozzá, hanem inás fontos iparunk nyersanyaggal való ellátását is elősegíti, mert a külföldre szállított gyógynövényekért nélkülözhetetlen nyersanyagokat kapunk cserébe. A gyógynövények termelése hazánkban még nem tekinthet nagy múltra vissza, azonban amióta a Szovjetunió eredményeit megismertük, e téren is eredményesen haladunk. Szerda, 1S52 .jiiulua 1&, ' Több vidékünkön nem ismerik , határúit gyógynövényeit, pedig » régebben mindenütt azzal győgyi- • ioíták magukat, A vadon termő gyógynövények 1 gyűjtése jó mellékkereseti lehelő séget nyújt, éppen ezért e munkát dolgozó parasztságunk 2 mindennapi ténykedésével is jól Ősz- szekangolhatja. Júniusban a hársfavirág gyűjtése idó'szerü. A gyűjtéskor a fákat kíméljük, legcélszerűbb galynyitó ollóval vékony, virágos ágakat levágni. A földmüvesszöveíkezet a bevitt hársfavirágot azonnal, készpénzzel fizeti (Hársfavirág ezüst, kilónkint 3 forint, nyers állapotban — kohárs, orvosi — 4 forint).
