Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-14 / 138. szám

HÍREK Sikeresen zajlottak le a járási tüzoltóversenyek Megyénk területén lezajlottak a járási tüzoltóversenyek. Solia. nem látott eredményekét mutattak fel községeink a versenyeken. A járási versenyek megrendezésé­nél komoly mértékben emelkedett női tűzoltóságunk száma, mely még jobban erősiti a tűzoltóság egységét és erejét. A versenyek alkalmával ■ női tűz­oltóságunk megmutatta képességeit- és a férfi csapatokkal bátran és magabiztosan vették fel a versenyt. (Például a nagykanizsai járásban lisztéregnye község női csapata a 37 másodperces szerelésével jogosan nyerte meg a néprádiót és ugyanígy sorolhatnánk minden janisban a női tűzoltóságok- jó munkáját.) De nagy fejlődés van a férfi tüz- cltóceapatainknál is. Ki kell emel­uiiuk az úttörő tüzoltócsapat kiváló munkáját. A zala.szentgróti járás tűzoltó ver senyén megmutatták ut_ toröink is szaktudásukat, Büszkék lehetünk mindnyájan a zalaszent- •gróti úttörő csapatra, amely orszá­gos viszonylatban szép eredményt mutatott fel. A zalaszentgróti út­törő csapat 29 másodperc alatt hiba­pont nélkül szerelte meg ugyanazt a fecskendőt, amelyet a felnőtt csa­patok szereltek. A községi tüzoltócsapatok ered­ményének elérésében az állami tűz­oltóságnak is nagy része van. Sza­bad idejüket arra- használták fel, hogy a községi tűzoltóságot- nevel­jék, segítsék a gyakorlat pontos el. végzésében, és a tűzrendészet elsajá­tításában. — A VÖRÖS CSILLAG napköziott. honos óvoda szülői munkaközössége 14-én, szombaton este S órakor mű­sorral egybekötött jótókonycélu tánc­estélyt rendez \ Magasépítő Vállalat kulturhelyiségében (Bazár-udvar). Mindenkit szeretettel vár a vezető­ség. «. — ZALASZENTGRÓTON a pe: dagógusnapot a tanítók irányában érzett őszinte lelkesedéssel ünne­pelték a Gyógypedagógiai Intézet parkjában. Az ünnepség alatt a tanulók kultúrműsor keretében köszöntötték nevelőiket, majd a Szabadság-moziban megnézték a •15 éves kapitány" cimü szovjet if­júsági filmet. Ezután a tanács vendégeiként, közös ebéden vettek részt a pedagógusok a község ve­zetőivel. A novai szülőotthon 1951 juníus 1-én kezdte meg mű­ködését a novai szülőotthon- Az­óta 153 novai és környékbeli anya vette igénybe a korszerű létesít­mény segítségét. Egy halva-születés kivételével 152 egészséges gyer­mekkel szaporodott a boldog jövő épitöinek száma. A csehszlovák penicilin kiváló minősége Prága mellett roztoki Pe­nicilin N. V.. Herold Milos állami díjjal kitüntetett mérnök által ve­zetett kutatóinak, vegyészeinek, munkásainak munkakollektivája az 1949-ben megkezdett gyártás óta nagy eredményeket ért el a penicilin minőségének megjavítá­sa terén. Az eredeti gyártmányt, ugyanúgy, mint a legelső kül­földi gyártmányokat nem lehe- lietett hosszabb ideig tárolni és hűtőkbe kellett tartani. A gyár­tást oly mértékben tökéletesí­tették, hogy a jól tárolható kris- tálypenicilin által eljutottak a prokain-peniciMnig. Ennek az az előnye az előbbivel szemben, hogy az injekciókat nem szüksé­ges 3 óránként adagolni, hanem 24 óra alatt csak egyszer. így lehetővé vált sok, azelőtt klinikai- lag kezelt betegség ambulanciás kezeléssel történt gyógyítása. Az olajba, helyezett prokain-peniei- lin lehetővé teszi 72—96 órai tel­jes hatás biztosítását. 31a a penicilin — bála a cseh­szlovák kutatók eredményeinek és a csehszlovák gyógyszergyár­tásnak — mindenfajta betegség gyógyításánál alkalmazható. APRÓHIRDETÉS MÁKDARÁLÓ, üzleti cceteshordó jókarban lévő állvánnyal eladó. Nagykanizsa, Magyar-utca 69. ■szám. (436) ZALA A Mazrar Polírozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fele kis szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Tván-— Szerkesztőség: '•» laejrerszeír, Kossuth La.jos-utca 22. fel. 250. .Nagykanizsa, Zrínyi M.vo 29. Te). »4. — Kiadóhivatal: Zala egér szeg, Széchenyi tér 4. Tel. 1S2.. Nagy kaniz=án Zrínyi n. 29. Tel. 15—50. — Készült a Vasmevye Nyomdában Szóm Uaíhety, Kossuth T..-u. G. Tel. 75, — Felelős vezető: Hegedűs Gyula­, fc"/i hhiiImC i«tí»Hjofai Pártépítés Útmutatás» nyújt a mindennapi párfmunkában SZÍNHÁZ Vasárnap, 15-én 11 órai kezdet­tel a Pécsi Nemzeti,, Színház az egész társulat felléptével zenés, táncos, vidám matinét rendez a nagykanizsai városi színházban. — Helyárak: 4, 6 és 10 forint. Jeg'y- elővétel a színház pénztáránál. EMUültí tulajdonság, hogy a jól egyszerűen tudomásul vesszük s ha néha-néha beszélünk is róla, nem nagyón keressük annak forrását, el­indítóját. Időnként azonban meg­szállja az embert valami különös, le­győzhetetlen ős&intcség. Ilyenkor eszünkbe jut, hogy nem is olyan régen még kizsákmányolt proletárok^ éhbérérl dolgozó gyárimunkásol:, vagy éppenséggel munkanélküliek, ■más földjén dolgozó földnélkúH pa­rasztok', vagy mások jólétéért robo­toló értelmiségiek voltunk, Ilyenkor teljes nagyságában mér-, \jük fel az óriási változást, ami azóta ment végbe, mióta a Szovjet Had. ]sereg felszabadít ott a hazánkat, mióta .pártunk elűzte a földek, a gyárai, az ország jogtalan bitorlóit. Most nekünk terem a föld. Nekünk termel a gyár. Munkánk gyümölcsét ■magunk szedjük le-. A múltban dal' a munka volt a miénk, a jólét, a szórakozás, az üdülés a munkaadóké, a kizsákmány ölöké, az uraké volt, ★ 'AZ IDÉN o Mátrába mentem üdülni. 4 beutaló lapomon ez dili: ,.Egészségügyi Szakszervezet, 'Pa* rád“. Fogtam a lexikont, megke­restem Pavádol, A lexikon ennyit mondott Párádról: ,,. .. gyógyfürdő, posta, telefon, timsós, vasas, kénes gyógyvizekkel. Évente többezer für, dözö látogatja.“ Nem vagyok beteg. De azért mégis jóleső érzéssel töltött cl a gondolat, hogy kénes, vasas és timsós vízben fürdők majd Párádon. Aztán eszem, be jutod Párád másik nevezetes­sége: a; paréidi víz. . Elhatároztam: so): parádi vitel jogot: fogyasztani. Hogy miért, azt nem tudom, dohát a megokoiás most non is fontos. Az utazás első részel nem mond­hatom kellemesnek. A hőmérséklet a mínusz alá süllyedt. Kelőn földhöz közeledtünk, A keleti pályaudvarról Kál-Ká- po'lna felé induló gyorsvonatot zsú­folásig megtöltötték az üdülésre in­duló dolgozók. Jöttek a ’Baranya nu gyei Kinder gyárból, jöttek Zálá­PÁRÁD bút, Somogyhói, jöttek, ücbreeenböl, Kecskemétről, az ország minden ré­széből. Darádra, Mátraházára, Gö- römböly-Tápolcára, különböző üdülő­helyekre mentek. ★ EZZEL a vonattal utazott Feri bácsi is. (10 év körüli férfi. Már az utón majdnem mindenkivel ismeret­séget kötött. Feri bácsi az egyik budapesti gyúr dolgozója. Csak 1915 'után ismerte meg, mit is jelent való­jában az üdülés. üdült -már Göröm- böly-Tapolcún, Hévízen és Lilla­füreden is. Most Farádol választotta■. A vonaton vidám hangulat uralko­dott. Feri bácsi látogatást tett a többi kocsiban is s majdnem a nagy barátkozás lett a veszte, ugyan­is Kál-Kápolnán a bucsuzkodás miatt alig tudott le száll ni a már induló vonatról. ★ KECSKTőL autóbusszal tettük meg az utal a néhány kilométerre levő Párádig, a szakszervezeti üdü­lőig. Két autóbusz is volt, de nem tudták egyszerre valamennyi utast elszállítani. Erre megjelentek a múlt­ra emlékeztető fialék erők. Lovuk öreg, kocsijuk rozoga volt, miként a kor, amely itifeledte őket, — Tessék beszállni elvtársak — kínálták kocsijukat a bérkocsisok, Peri bácsi, hogy mielőbb az üdülőbe érjen, felszállt a kocsira. Mintegy húszán maradtunk vissza. Türelmesen vállunk, Szívtuk a he­gyekből aláárámló üde, egészséges, fenyőtllatu levegői. Végre mi is in­dulhattunk. Jz autóbusz lassan fo­gyasztotta a kilométereket,i Emelke­dőnek mentünk. Alig tettünk meg másfél kilométert, az utasok hangos kacagásba törtek ki. Üdülőtársaink, akik meg akartak előzni bennünket, gyalog mentek s tolták a kocsit, hogy a ló legalább bőröndjeiket széil- litsa tovább az emelkedőn. Feri bácsi az egyik kezével a kocsit tolta, a má­sikkal pedig izzadó•■ homlokát töröl- gette. ★ AZ CDü’Lö gyönyörű helyen fek­szik. Az érkezőkét csinos, villaszerű épületekben, fákkal, erdővel övezett kastélyókban helyezték. el. A vendé­geknek minden kényelmet megadnak, A reggelit és az ■uzsonnát annak az épületnek társalgójában szolgálják fel számukra, ahol a szobájuk van. Ac ebédet cs a vacsorát a hatalmas központi étteremben fogyasztják cl. Fz az épület valamikor a grófok m~u, lat ozásánál:, dőzsölésén el:, t ivó rnyá i nak- céljára, épült, 4 déli oldal ha­talmas ablakain át napfény ömlik a terembe. Az ablakokkal szsmbelévö falat freskók disziiik. A freskókon a magyar mondavilág elevenedik meg, de a terem végén — bár a képek ha sonló tónusnak — Tarád, illetve a Párádon henyélő fő ural: életét áb;ú_ sőljáls az 1840-es évekből, Az egyik kép cím-:: „Parádi séta, 1840f ‘ Oilinderes, fevensjózsefkabá­tos, körszakállas férfi nyújtja a kar­iját egy harangszoknyás napernyőé hölgynek, 4 képen sokan vonnál:. A festő hűen ábrázolta a könnyelmű, .,gáláns“. családi tradíciókban gyö­keredző főúri életet,. A paraszt, az üzemi dolgozó, aki verítéke árán biz, tositolta ezt a könnyű dándós eletet, hiányzik erről a képről, -f térem keleti kijáratánál lévő freskó Párád 100 evvel későbbi életét ábrázolja. 1940. Furdöruhás fiatal leány áll a képen. Napfényes kép. j csillogó víz­ben vidám fiatalok. ]]gy anya ölében Jártott gyermeke fölé hajol, Hitler_ ágyúi ekkor már Franciaországban dörögtél:. A Szovjetunióban még bé­kés cpiiömvnka folyt, de néhány hó­nap múlva a rabló hordák elindultak a Szovjetunió felé’, hogy megsemmi­sítsék annak virágzó eletet. A jelen festője még nem járt Párádon, pedig a színekbe öltöztetett történelem csak úgy lenne teljes, ha megörökítenék azt a jelenetet is, amikor az egyszerű gyárimunkás ko, moly eszmecserét folytat a bank­igazgatóval. a gazdasági vezetővel és a mérnökiét. (Folytatjuk-.) iPORt Zalaegerszeg negyedik, Nagykanizsa ötödik lett az öt dunántúli város asztalitenisz-csapatversenyében Szombathelyen első ízben lezaj­lott öt dunántúli város asztalite- nisz-csapatversenyében Győr, Szombathely, Sopron, Nagykani­zsa és Zalaegerszeg válogatott csapatai álltak rajthoz. A torna végeredménye: 1. Győr 8 pont, 2. Szombathely 6, 3. Sopron 4, 4. Zalaegerszeg 2, 5. Nagykanizsa 0. Zalaegerszeg csapata egyetlen győzelmét Nagykanizsával szem­ben érte cl, melynek csa„patát 11:8 arányban győzte le. Nagy­kanizsa csapata egyetlen pontot sem szerzett. A két városnak a tornán elért utolsóelőtti, illetve utolsó helye­zése azt mutatja, hogy az asztali- tenisz sport sem Zalaegerszegen, sem Nagykanizsán nem tart lé­pést a minőségi fejlődéssel. Nem ártana ezt a kérdést közelebbről megvizsgálni és a fejlődést gátló okokat mielőbb ki kell küszöbölni. Hogyan lett sportfelszerelés lklódbordöcén a sportolók kitűnő adóbefizetési felvilágosító munkájából? Jklódbördöce község lakói pontosan teljesítették adófizetési kötelezettségüket. A község ezért többezer forintos adóprémiumban részesült. Ennek a kiváló ered­ménynek elérésében nagy része volt a sportoló fiatalságnak is. A község párttitkára elismerését nyilvánította a sportolók Iránt, akik nemcsak saját otthonukban szorgalmazták az adó pontos be­fizetését, hanem házról-házra jár­va felkeresték a dolgozó parasz­tokat és felvilágositó munkával felhívták figyelmüket arra, hogy minden magyar dolgozónak haza­fias kötelessége a pontos beszol­gáltatás és adófizetés. A spor­tolók jó munkája eredményeként a község lakói versenyre hivják ki egymást az adófizetés pontos tel­jesítésében A községi tanács azonban nem­csak szóban adózott elismeréssel a sportolók jó munkája iránt, ha­nem tettekben is. Megszavazták, hogy az adóprémiumból 4000 fo­rintot juttatnak a sportolóknak, illetve fordítanak sportcélokra. A fiatalság a pénzből teljes röplab­da- és asztalitenisz . felszerelést, egy futballabdát és több sakk­készletet vásárolt. Ezenkívül rendbehozták a tekepályát és ah­hoz is felszerelést vettek. A fel- szerelés birtokában a sportkör megalakíthatta a röplabda-, teke- és sakkszakosztályát a már mű­ködő labdarugó szakosztály mellé. Az iklódbördöcei sportolók el­határozták, hogy jövőben még eredményesebb munkát végeznek a begyűjtés és adófizetés terén. Ennek érdekében a sportkör a megye valamennyi sportkörét versenyre hivta ki a begyűjtés cs adófizetés terén végzendő felvilá­gositó munkában, valamint a.z MHK és sportfejlesztési terv si­keres teljesítésében, illetve túltel­jesítésében. Az iklódbördöcei sportolókról példát vehet a megye valamennyi sportolója. Az öntudat fokmérő­jének kell tekinteni, hogy a spor­tolók milyen mértékben veszik ki részüket a dolgozó nép államá­val szemben fennálló kötelcsség- teljesitésben a felvilágositó mun­kából. Eredményük azt bizo­nyltja, hogy a nép tanácsát ér­demes segíteni a minél jobb sike­rek elérésében, mert a jó begyűj­tésből, a pontos adófizetésből bő­ven jut a sportra is, Sz. Gy. Ha figyelemmel kísérjük könyvkiadóink munkáját, el­mondhatjuk. hogy programmjuk gazdag, változatos. ‘ Különösen a szépirodalom kiadása terén van örvendetes javulás. Kiadóink sorra jelentetik meg a világiro­dalom klasszikus értékeit, helyet kapnak a sorban az orosz, a francia irodalom jelesei, a népi demokráciák kiváló íróinak al­kotásai. Az. elmúlt hetek könyvterméséböl kiemelkedik Prosper Mérimée: Szent Bertalan éjszakája cimü regénye. A fran­cia novellairodalom klasszikus; mestere történelmi regényében a korabeli francia társadalomról kap képet az olvasó, beillesztve a kort két testvér történetébe. Franciaországban egymást gyil­kolják a katolikusok és protes­tánsok, testvér testvér ellen tör A Szent Bertalan éjszakája bor­zalmainak leírása az iró szenve­délyes állásfoglalása a gyilko­sokkal szemben. Finom stílusa az egyéni tragédiák lefestese során egy harcos humanista Íróra vall. Mérimée mesterien ábrázolja az uralkodóosztályt, mély iróniával ecseteli IX. Károly udvarának fo­nákságait s az olvasónak feled­hetetlen képet ad a valláshábo­rúk koráról. . Jiri Marek cseh iró ,.Virrad már felettünk“ cimü novelláskötcte 12 novellát tartalmaz. Elvezeti az olvasót a cseh bányászok életé­be. Érzékelteti Írásaiban a régi és az uj közötti szakadatlan har­cot, fényt vetnek ezek az Írá­sok a kapitalista múltra, ami­kor az éhség és a nyomor olvasz'thatatlan társa volt a bá­nyásznak, Szembe állítja ezt a képet a jelennel és kifejtik a no­vellák szereplői, hogy a szpeia­lizmus építésében a munka nem robot, hanem öröm, hogy a mun­ka átalakítja életüket, gondol­kodásukat a.- szebbért, a jobbért küzdő cseh bányászoknak is. Ma­rek írásai telve vannak a mun­kásosztály iránti szeretettel. az iró tollát a szocializmus építésé­nek nagyszerű eszméje vezeti. Marek kitűnő irói képességekkel rendelkezik: egyszerű története­ket mond el kiváló jellemábrázo­lással, finom stílusban, követen­dő példaképet állít az olvasó elé egy-egy szép novellájában. A békeharc J. Deiss: Washing­toni történet cimü regényének központi problémája. A mii hőse egy amerikai asszony, a külügy­minisztérium tisztviselője, aki egy napon idézést kap az Ameri- ka-ellenes Tevékenységet Vizs­gáló Bizottságtól. Amikor meg­jelenik, akkor derülnek ki a ,,vá­dak“: résztvett a köztársasági spanyolok javára rendezett gyűj­tésben, lakásán egyszer vendé­gül látott egy szakszervezeti ve­zetőt, stb. Kidobják állásából, feldúlják családi életét, deportál­ni akarják. Deiss izgalmas köny­ve az amerikai imperializmus féktelen belső terrorját mutatja meg. S egyben megmutatja azt is, hogy Amerikában is élnek olyanok, akik küzdenek a béké­ért és harcolnak az imperialista kalandorok féktelen háborús ter­vei ellen. Egy asszony története, szenvedéssel teli kálváriája ez a könyv. A ma Amerikáját mu­tatja be, ahol az amerikai állam­polgároknak sincs nyugalmuk, ahol üldözik és börtönbevetik az igazság szólóit. Mindhárom könyvet a Szépirodalmi Könyvki­adó adta ki. Három uj könyvről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom