Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-08 / 133. szám

A Magyar Népköztársaság minisztertanácsának rendelet© ©gyes mezőgazdasági termények forgalmának ideiglenes szabályozásáról Ä Magyar Népköztársaság mi­nisztertanácsa és a Magyar Dol­gozók Pártjának Központi Veze­tősége 1951, évi december hő 1. napján hozott határozatával fel­szabadította a mezó'gazdasági ter­ményeit és termékek forgalmát. Á határozat megállapította, hogy a forgalmi korlátozások megszün­tetését a múlt évi begyűjtés si­keres végrehajtása tette lehető­vé. A határosat értelmében a mezőgazdasági termények for­galmát és szállítását szabaddá- tevő rendelkezések gabonafélékre 195.3 junius 39-ig, kapásnövények­re és borra 1952 szeptember 1-ig maradnak érvényben és az 1952. évi begyűjtés előrehaladásától függően fognak újra élötbelépni. Ezért a Magyar Népköztársa­ság minisztertanácsa a mezőgaz­dasági termények forgalmára 1952 julius 1-től a fenti határoza­tának megfelelően szabályokat léptet életbe. Minthogy a dolgo­zó parasztság a nép állama iránti kötelezettségét fokozott köteles­ségtudással teljesíti, a szabályozás a múlt évinél kisebb mértékben korlátozza a mezőgazdasági ter­mények forgalmát. E korlátozó rendelkezések is csak addig ma­radnak érvényben, ameddig és amilyen mértékben a beadásra kötelezettek az állam iránti köte­lezettségüket teljesitik. 1. §« (1) A jelen rendelet hatálya id­ler jed a kenyérgabonára (búza, rozs, kétszeres) takarmánygabo­nára (árpa, zab) kukoricára, nap­raforgómagra és burgonyára (to­vábbiakban: fötermények) vala­mint a belőlük' nyert termékek­re. (3) A főtermények forgalmát ideiglenesen korlátozó intézkedé­sek a begyűjtés teljesítésével megszűnnek. (8) A rendelet alkalmazása szempontjából termelőnek kell te­kinteni mindenkit, áld beadását köteles teljesíteni, valamint azt is, aki föterményt munkabér vagy más természetbeni járandóság fe­jében szerez, (4) A bor forgalmát külön ren­delet fogja szabályozni. 2. §. (1) A kenyérgabona és takar­mánygabona forgalmára 1952. évi julius 1. napjától, a kukorica, napraforgómag és burgonya for­galmára pedig 1952. évi szeptem­ber hó 1. napjától a jelen rende­letben foglalt korlátozások lépnek életbe. (2) Olyan föterményt, amelyre az ideiglenes forgalmi korlátozás kiterjed, a termelőtől csak állami begyűjtő szervek vásárolhatnak és ilyen terményeket a termelőit sem egymásközti forgalomban, sem pedig fogyasztók részére közvetlenül nem adhatnak el. (3) Az életbeléptetett forgalmi korlátozások megszüntetéséig fő- terményeket csak a begyűjtési mi­niszter által megállapított felté­telek mellett szabad vasúton, ha­jón, gépjárművön, tengelyen, vagy posta utján szállítani. 3. §. A főterményekre életbeléptetett forgalmi korlátozások a követke­zőkben felsorolt feltételek teljesí­tése esetén szűnnek meg: (1) Az önálló termelőszövetke­zetek és Hl. tlpusu termelőszövet­kezeti csoportok főterméuyciket a szakad forgalomban csak akkor értékesítik, ha az 1951—52. évben kapott természetbeni kölcsönöket visszafizették, az 1952—53. évi (a+b) beadási kötelezettségüket (a múlt évről fennmaradt ter- ménybeadási hátralékukkal és az állami gépállomásokkal szemben fennálló 1852. évi természetbeni tartozásaikkal együtt) 100 száza­lékig teljesítették és a szerződéses terményeket átadták. 2 Veaáraap, I9.Ö2 jón. 8. (2) Az önálló termelőszövetke­zetek és a in. tipusu termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai a mun­kaegységeik után kapott, vagy a háztáji gazdaságukban termett föterményelkct a szabad forga­lomban csak akkor értékesíthetik, ha a termelőszövetkezet (ILI. ti­pusu termelőszövetkezeti csoport) az (1) bekezdésben foglaltak sze­rint a beadási kötelezette égének eleget tett. (3) A szabadforgalom feltételei­nek megállapításánál független egymástól a község és a terme­lőszövetkezet (III. tipusu terme­lőszövetkezeti csoport) beadási kötelezettségének teljesítése. (4) Az egyéni termelők (I. és ÍI. tipusu termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve) főter- ményeíket a szabad forgalomban csak akkor értékesíthetik, ha a szerződéses terményeket átadják, az 1952—53. évi beadási (a+b) kötelezettségüket (a múlt évről fennmaradt terménybeadási hát­ralékukkal és az állami gépállo­másokkal szemben fennálló 1952. évi természetbeni tartozásaikkal együtt) száz százalékig teljesítet­ték és a község amelyben laknak, az 1952—53. évi begyűjtési tervét száz százalékig teljesítette. (5) Beadásra nem kötelezett személyek vagy más természet­beni járandóság fejében szerzett főterméuyciket a szabadforgalom­ban csak akkor értékesíthetik, ha a község, amelyben laknak, vagy ahol a természetbeni járandóságo­kat kapják, a (4) bekezdés szerinti begyűjtési tervet száz százalék­ban teljesítette. 4. §. (1) A szabadforgalom engedé­lyezésénél külön-külön keií enge­délyezni — beadásuk teljesítésé­nek megfelelően — a kenyérgabo­na, a takarmánygabona, a kuko­rica és burgonya szabadforgal­mát. (2) Az önálló termélöszövétke- zetek és III. tipusu termelőszövet­kezeti csoportok, valamint a köz­ségek szabadforgalomhoz való jogát a begyűjtési miniszter ille­tékes járási meghatalmazottja, a járások szabad forgalmát a be­gyűjtési miniszter illetékes me­gyei meghatalmazottja, a megyék szabadforgalmát a begyűjtési mi­niszter engedélyezi. (3) A beadási kötelezettség tel­jesítését a községi (városi, városi kerületi) tanács végrchajfcóbizott- sága beadási könyvben, a beadás­ra nem kötelezettek gabonalapján igazolja. 5. §. (1) A kenyérgabona szabad őr­lése az 1951 december 1-i párt­ós kormányhatározat alapján 1952 juiúus 30. napjától megszű­nik. (2) Mentesülnek az (1) bekezdés­ben foglalt korlátozás alól és a begyűjtési miniszternek a jelen rendelet 4. paragrafusában foglal­tak szerint adott engedélye alap­ján szabadon őröltethetnek: a) Az önálló termelőszövetke­zetek és a Hl. tipusu termelőszö­vetkezeti csoportok tagjai, ha a termelőszövetkezet (III. tipusu termelőszövetkezeti csoport) ke- nyérgabonabeadási kötelezettsé­gét 100 százalékban teljesítette. b) Az egyéni termelők (1. és II. tipusu termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve), ha a 3. paragrafus (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tettek és a község begyűjtési tervét 100 szá­zalékig teljesítette. c) Azok a termelők, akiknek nincs beadási kötelezettségük, ha az a község, ahol laknak vagy ahol természetbeni járandóságot kaptak, begyűjtési tervét 100 szá- zalékik teljesítette. 6. §. A beadási (termelőszövetkezeti illetve községi) kötelezettség tel­jesítése előtt ax 5. paragrafus (1) bekezdésében előirt korlátozásnak megfelelően: (1) Az önálló termelőszövetke­zetek és III. tipusu termelőszövet­kezeti csoportok tagjai a maguk és háztartásukhoz tartozó ellátat. lan családtagok őstermelői fej­adagját erőltethetik meg. (2) Egyéni termelők (az I. és II. tipusu termelőszövetkezeti cso­portok tagjait is beleértve): a) amíg kenyérgabona beadási kötelezettségüket nem teljesítet­ték az őstermelői fejadagjukból (valamint a háztartásukhoz tar­tozó és beadási könyvültben fel­jegyzett ellátatlan személyek ős­termelői fejadagjából) Ugyanúgy, mint a múlt évben — 60 kg-ot őröltethetnek meg. b) Ha a kenyérgabona beadásu­kat teljesítették, egész fejadagju­kat megerőltethetik. Az őstermelői fejadag céljára visszatartható ga­bona mennyiség mértéke azonos a 253.500—1951 VI. 28/Eln. m. szá­mú rendelet 1. paragrafusában a múlt évben megállapított mennyi­séggel. (3) Azok a termelők, akiknek nincs beadási kötelezettség üli, fej­adagjukat őröltethetik meg. 7. §. (1) Az a termelő, alti a jelen ren­deletben foglaltait ellenére mező­gazdasági föterményt értékesít, szállít, vagy egyébként forgalom- bahoz — ideértve azt is, aki a be­adás elöl elvont gabonát megeről­teti —. a közeliátás érdekét ve­szélyeztető bűncselekményt követ el és a gazdasági rend büntetőjo­gi védelméről szóló 8800—1945/VII. 20. M. E. számú rendelet értelmé­ben — amennyiben cselekménye súlyosabb minősítés alá nem esik, — 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. (2) Az (1) bekezdésben megje­lölt cselekmény kihágásnak minő­sül és 6 hónapig terjedhető elzá­rással, vagy 5 ezer forintig ter­jedhető pénzbüntetéssel bünteten­dő, ha annak súlya csekély, vagy az a forgalom érdeke szempontjá­ból nem jelentős. A kihágás mi­att az eljárás a végrehajtóbizott. ság hatáskörébe tartozik. Szak- miniszterként a begyűjtési mi­niszter jár el. 3. §. (1) A jelen rendelet végrehaj­tásáról a begyűjtési miniszter gondoskodik (2) Felhatalmazást kap a begyűjtési miniszter arra, hogy azokat a városokat és köz­ségeket, ahol a begyűjtési terv teljesítésében bármely (termény-, állat-, baromfi-, tojás-, tej- és borbeadási) kötelezettség alá eső cil*:Ií tekintetében jelentős elmara­dás mutatkozik, a szabadforga­lomból kizárja 9. §. Az 1034—1951/XH. 2. számú minisztertanácsi határozatnak és a 203—1951/XU. 2. M. T. számú rendeletnek a jelen rendelettel el­lentétes rendelkezései hatályukat vesztik. Dobi István átadta a kiváló tanítói és kiváló tanári okleveleket az ország legjobb pedagógusainak Szombaton délelőtt a parlament­ben ünnepélyes keretek között ad­ták át az ország legjobb pedagógia sainak a ,,kiváló tanító'' és a „ki­váló tanár" okleveleket és az ezzel járó pénzjutalmakat. Az ünnepségen Dobi István, a minisztertanács elnöke beszéd kíséretében nyújtotta át a kitüntető okleveleket. A kiváló tanítói és kiváló tanári kitüntető címek adományozása — mondotta a többi között — számot ad arról, hogy tovább fokozódott az az anyagi és erkölcsi gondoskodás, amellyel népi demokr áciánk a peda­gógusokat övezi. Pártunk és kormányunk mind több juttatásban és megbe­csülésben részesítheti nevelő­inket, és maga Rákosi elv­társ személyesen is meleg ér­deklődéssel és nagy szeretet­tel kiséri figyelemmel jsorsu- k at. Az elmúlt évek során népi demo­kráciánk kormánya 195 pedagógust részhitelt kitüntetésben. Eddig 11 általános és középiskolai pedagógus kapta meg Népköztársaságunk leg­magasabb kitüntetését, a Kosisuth- dijat A Pedagógus Napon pedig egész dolgozó népünk hálával és szeretettel fordul a nevelők felé, nagyra értékelve azt az alkotó mun­kát, amelyet az uj ember kováesai, a magyar tanitók és tanárok vé­geznek iskoláinkban. Ők azok, akik a nyomunkba lépő nemzedék elméjét és szivét formál­ják, ők azok, akik az általános is­meretek és szakmai tudás fegyverei, vei vértezik fel fiainkat és leánya­inkat, ők azok, akik megtanítják ifjúságunkat arra, hogyan kell hű­séget tanúsítani a nép iránt, hogyan kell lángolóan szeretni szabad és szép hazánkat, hogyan kell áldozatot meghozni védelmében, ők azok, akik­nek szavai nyomán megismerkednek tanulóink a dicső Szovjetunióval, a nagy és boldog szovjet néppel, amelynek a mi hazánk felszabadulá­sát és felemelkedését köszönheti, ők adnak tájékoztatást arról is, hogyan épül országunkban a szocializmus, hogy épitjük, teremtjük meg uj, büszke szocialista városainkat, vi­rágzó szövetkezeti gazdaságainkat, hogyan virágoztatjuk fel tudomá­nyunkat, művészetünket és irodaL munkát, ők sarkalnak lelkesen mun­kára és bátor harcra az emberiség közös ügyének, a békének érdeké­ben. A kiváló tanító és kiváló tanár kitüntető címek tanúbizonyságot tesznek arról a figyelemről is, amellyel kormányzatunk a nevelés munkásainak eredményeit kiséri. Ezek az eredmények nyomon követ­ték azt a fejlődést, amelyet né­pünk a gazdasági és szellemi meg­erősödés terén elért, a pedagógu­sok legjobbjai nyomban a felszaba. dulás után bekapcsolódtak az újjá­építés munkájába. De nemcsak a falakat kellett meg- ujitaniok az iskolák számára, hanem uj szellemet is kellett teremteniük a falak között. Az egész oktató és nevelő munkát meg kellett szabadí­tanunk azoktól a béklyóktól, melyeket az elnyomó rend­szer vert rájuk. A múltnak áporodott levegőjét ki kellett kergetni tanintézeteink fa­A. minisztertanács rendeleté a lucerna-, vörösliere- és baltaciminag’ kötelező termeléséről Egyre fejlődő állatállományunk szilárd takarmány alap jónak biztosí­tása érdekében a minisztertanács el­rendelte, hogy tiki lucernát, vörös- herét vagy baltacímet — külön-kü­lön vagy együttesen — 400 négy­szögölet meghaladó területen, terme], köteles vetésterületéinek egy részén magot termelni. Az egyénileg termelők magterme- lési kötelezettségét a községi tanács végrehaj tóbizottsága minden , évben, junius 15-ig teásban közli a terme­lőkkel. A termelőszövetkezetek (csopor­tok) állami gazdaságok, kísérleti és tangazdaságok, valamint egyéb me­zőgazdasági állami vállalatok mag- termelési kötelezettségét üzemtervük állapítja niAg, A termelők a községi tanács végre, hajtóbizottsága által meghatározott területen a baltacím első, a lucerna és a vöröshere második kaszálását kötelesek magtermelésre meghagyni. Azok, akik a baltacím első kaszálását már elvégezték, kötelesek magnak meghagyni a második termést. A lucerna vetésterületeken a magtermés fokozása érdekében min­denütt el kell végezni a pótbepor­zást. ■ A rendelet foglalkozik a fenti pil­langósvirágúi takarmánynövények no. vényi és állati kártevői elleni vé­dekezés szabályaival és meghatároz­za, hogy a magnak hagyott pillan, gós takarmánynövényeket milyen érési állap útban káli aratói* lai közül, hogy uj, friss levegőnek adja át a helyét, hogy a sötétség helyét átvegye a fény, hogy a hazug­ság helyét átvegye az igazság, hogy a maradiság dicséretét átvegye az emberi haladás hirdetése. Ennek érdekéken elsősorban ma­goknak a pedagógusoknak kellett átalakulniuk. Ez nem folyt le áldozat nélkül, ez kemény munkát köve­telt meg tőlük. E téren, az biztosi, tóttá a sikert, hogy pedagógusaink hallgattak pártunknak;, a Magyar, Dolgozók Pártjának iránytmutató szavára, így értük el, hogy a köz- oktatásügyi kormányzat állandó gondot fordít a pedagógusok tovább­képzésére. így értük el azt, hogy is­koláink tanulmányi színvonala ál­landóan emelkedik, hogy a tanulnia-' nyi fegyelem mind szilárdabbá válik és egyre inkább megközelíti az öntu­datos, szocialista fegyelem követel, menyeit. De azt is meg kell mon­danom: pedagógiai munkánk szocia­lista szintre való felemelése érdeké-1 ben még csupán az első jelentős lé­péseket tettük meg. A feladat nagy- része még előttünk áll. Addig nem nyugodhatunk meg, amíg le nem küzdöttük a hibákat, áruig el nem takarítottuk a hűbéri cs kapitalista nevelés romjait. Mi szocialista férfiakat és nőket akarunk nevelni, alök­nek szivében egyszerre él sa­ját népünk szeretete és más népeknek a szeretető, akik önzetlenül akarnak munkál­kodni a közösség javára. El kell érnünk azt, hogy ne csupán nagyon sok iskolánkban, hanem min­den egyes iskolánkban ilyen módon, ilyen szocialista szellemben tanítsa­nak. Ennek érdekében éppen élen­járó pedagógusaink, köztük a most kitüntetésben részesített pedagógu­sok tehetnek a legtöbbet. Nekik kell jó példával elöljárniok, nekik keli tovább adni ok tapasztalataikat, nekik kell a szocialista pedagógia bátor él­harcosaivá válniok. Őszintén kívánom, hogy ez a km tüntetés is lendítse elő a magyar ne­velés ügyét, ösztönözze valamennyi nevelőnket arra, hogy még több buz­galmat, odaadást tanúsítsanak a ne-: velés színvonalának állandó emelé­sében, a szovjet pedagógia élenjáró módszereinek átvételében, a magyar szocialista nevelés kialakításában. Neveljenek olyan ifjúságot, amely a tudás biztos alapján áll, amely is­meri a tudományok tudományát, ai marxizmus-leninizmust, amely for., rón szereti hazáját, amely hálát és s-zeretetet érez a felszabadító, di-’ cső Szovjetunió iránt, és bátran küzd a béke megvédéséért. Kövessék a maguk tevékenységének területén azt az utat, amelyet a legnagyobb magyar tanító, egész dolgozó népünk nagy tanítómestere, Rákosi Mátyás elvtárs jelöl ki mindnyájunk szá­mára. Dobi István ezután átadta az ok­leveleket a kiváló tanároknak és ta­nítóknak, akiknek nevében Gaborek Ilona, a nagyszentjánosi állami gaz­daság iskolájának pedagógusa mon­dott köszönetét. — A felszabadulástól napjainkig eltelt 7 esztendő alatt ml, pedagó­gusok fokozódó mértékben éreztük, hogy a párt, a kormányzat és dol­gozó népünk erkölcsi és anyagi meg­becsülése nem puszta ígéret, haneml élő valóság — mondotta, majd igy folytatta: _Pártunk, kormányunk és do lgozó népünk erkölcsi és anyagi megbecsülése és bizal­ma a nevelők felé olyan biza­lom, amelyet csak egyféléikép­pen lehet meghálálnunk: lel­kesedéssel végzett jó munká­val. A kitüntetés, amelyet most kap­tunk, úgy érzem, nemcsak a mi mun­kánk elismerését jelenti, hanem ki­tüntetése az összes magyar pedagó­gusoknak. És ez arra kötelez ben­nünket, hogy a ránk bízott gyerme­keket Rákosi elytárs tanítása alap­ján a pártunk és népünk, épülő szo­cialista hazánk iránti fonó szere­tetne, harcos hazaíiságra és a nép ellenségeinek könyörtelen gyűlöletére növeljük. Emeljük tovább a tanul­mányi színvonalat, javítsuk oktató, nevelő munkánkat, hogy a szocialis­ta építés számára kiválóan felkészült fiatalok el iskolául,

Next

/
Oldalképek
Tartalom