Zala, 1952. június (8. évfolyam, 127-150. szám)

1952-06-28 / 150. szám

A szakszervezet munkája javult, de jó politikai képzéssel még sokat lehetne javítani a nagykanizsai Téglagyár munkáján Együtt a dolgosó parasztokkal as aratás, a a gabonabeadás győzelméért . „Melyik gyár az első?“ Ez a felírás a nagykanizsai I. számú Téglagyár irodájánál látható a falra függesztett versenytáblán. Az eredmény naponta változik. A három telep dolgozói szívósan küzdenek az elsőségért s igy egy­szer az egyik, másszor a másiK telep kerül az élre. Jelenleg az I. számú telep az égetett tégla gyártásánál az első, míg a nyers­tégla gyártásánál a második he­lyet tartja. Ha nem néznénk meg alaposab­ban a téglagyár munkáját, ter­melési eredményét, gondolhat­nánk, hogy az I. számú telep égetett téglagyártási tervét ma­gasan túlteljesítve került az első helyre. Ebben nem is sokat té­vedünk, mert ÉGETÉSI TERVÜKET JUNIUS 20-ig 104.4 SZÁZALÉKRA TELJESÍTETTÉK, de a nyerstégla gyártásánál 23 százalékkal lemaradtak. _Tervünket valójában teljesí­tettük a nyerstéglagyártásnál is _ mondja Várhalmi Antal, a Za­la megyei Téglagyárak ES ;üb elnöke — azonban a zalaegersze­gi gyárak lemaradtak s ezt a lemaradást is nekünk kell behoz­ni. A lemaradás a felemelt terv- ,nél mutatkozik. Igyekszünk a napi tervek túlteljesítésével ki­egyenlíteni tervtartozásunkat. Munkánkat műszaki hiányossá­gok és az időjárás hátráltatták. A kotrógépnél gyakoriak a ka­nál és a láncszakadások. Ahol a földet bányásszuk, valamikor fás, erdős terület volt. A Bagger ka­nalai beleakadnak a mélyre nyú­ló. vastag gyökerekbe s elgörbül­nek, vagy elszakadnak. Most Is áll a gép A bányászást az em­berek végzik; mindig azok, akik­nek a munkája ezt legjobban megengedi. Most éppen a ke- mencések bányásznak, de utánuk sorra kerülnek a kihordók és a behordok is. A gépállás miatt nem szabad a munkának is meg­állnia. A múltkori erős zápor és a jég ugyancsak hátráltatta a munkát. —A DISz-fiatalok a párt- és * szakszervezet segítségével, irá­nyításával nagyon sok nyerstég­lát megmentettek — mondja Honfi József minőségi ellenöl'. —- A félkész áruról a vihar letépte a nádat. A DISz-fiatalok, — nem törődve a zuhogó jéggel —, összeszedték a. letépett nádszö- nyeget s visszarakták az összeka- zalozott félkész téglára. Minden erőfeszítésünk ellenére is jelentős kárt okozott a zápor s hátráltat­ta tervünk teljesítését. A műszakok versenyben állnak ^egymással. Ennek a versenynek s. célja, hogy lemaradásukat be­hozva, tervüket túlteljesítsék. Je­lenleg az I. számú műszak birto­kában van a versenyzászló. Cser- tán József munkavezető és Kiss Lajos brigádvezetö, de a többiek is kitartanak amellett, hogy a zászlót nem engedik elvinni. — Dolgozzon érte a II-es műszak — mondja Kiss Lajos. — Igyekez­zenek jobban dolgozni, mint mi. — Kemény dió lesz megszerez­niük a zászlót — mondja Leitner József az I-es műszak kihordója. — HA ÖK MAGASABB ERED­MÉNYT ÉRNEK EL, mi (még magasabbra megyünk, igy aztán csak sikerül felemelt tervünket is teljesíteni. Az elsőségért folyó munkából a nők is derekasan kiveszik a részüket. Hollander Magda, Deák Mária és Vencli Józsefné nemcsak a mennyiségi hanem a minőségi munkára is nagy gondot fordíta­nak. A falazásnál a régebbi hiá- nyosságokból megtanulták, ho­gyan kell jó alapot készitent, hogy a fal össze ne dőljön, de a.rra is rájöttek, hogy a jó mun­kás nemcsak a hibákból tanul, hanem meg is tudja előzni a hiá­nyosságokat. Persze, a minőségi munka azért még náluk sem száz száza­lékos. A lerakásnál nem ügyel­nek eléggé s a nyers téglák szé­lei és sarkai megséililnek. Pedig Sztálinvárosnak és Komlónak — ahová sok árut szállítanak —• olyan téglára van szüksége, amely nemcsak nagy szilárdságú, hanem teljesen ép is — tehát tö­kéletes, minőségi tégla. __ Sztálinvárosba és Kondora na ponta 6—10 vagon téglát kül­dünk — mondja Honfi József mi­nőségi ellenőr. — 30 százalékban nagy szilárdságú téglát gyár­tunk. Ez az agyag gondos kivá­lasztásától és az égetéstől függ. — Két téglát vesz a kezébe, összeüti. A téglák csengnek, mint a gondosan edzett acél. — Ilyen téglából épitjük Sztálinvárost. Általában véve, az I. számú téglagyárnál jól megy a munka, de MÉG JOBB EREDMÉNYEKET ÉRNÉNEK EL, ha a dolgozók maguk is több gondot foi'ditanának a politika! képzésre. _ Dolgozóink 40 százaléka vi­dékről jár be — mondja Csutl József elvtárs, az üzemi pártszer­vezet titkára. Nagy hiba, hogy nem tudnak szakítani a kétlakisággal. A kétlakiság okozta a laza munkafegyel­Ez t a felajánlást már junius végére túlteljesítik, ami azt je­lenti, hogy jól dolgoztak —, de azt is jelenti, hogy a felajánlás megtételénél nem. számoltak erő­ikkel s túlságosan óvatosak vol­tak. Csuti elvtárs azt mondja, ha nem volnának gépállások, ha nem vol­na a Baggernál oly gyakori a láncszakadás, felemelt tervünket is 110—115 százalékra teljesít­hetnék. A gép állás ok valóban egyik legkárosabb fékezői a termelés­nek, tehát kövessen el mindent a pártszervezet és a szakszervezet s maguk a dologozók is, hogy a gépállások a minimálisra csök­kenjenek. Helyes az, hogy a szakszervezet minden szombaton félórás, összevont szakszervezeti gyűlést tart, ahol megbeszélik az elmúlt hét eredményeit, hiányos­ságait s megbeszélik a követke­ző hét feladatait, azonban meg met is. Ezen a téren azonban je­lentős javulás állt be. Májusban még 15 volt az igazolatlanul mu­lasztók száma. Ez a szám júni­usban 2 főre csökkent. A munkafegyelem megszilár­dítását lényegesen elősegítette a törvényes eszközök alkalmazása. Az igazolatlan mulasztókat pénz- büntetéssel sújtják, fizetéses sza­badságukat pedig annyival csök­kentik, ahány napot mulasztanak, ezenkívül az étkeztetésnél meg­vonják az üzemi hozzájárulást. A kommunisták az élen járnak a termelésben. Sallai Erzsébet, aki párttag létére nem is olyan régen még rosszul viszonylott a termeléshez, munkáját gyökere­sen megjavítva, példamutatóan dolgozik. Ugyancsak az élen jár a munkában Jakab János párt- csoportvezető is, valamint Deák Károly. A szakszervezeti munkánál is hiányosságok voltak a múltban, most azonban mindjobban érvé­nyesül a párt irányító szerepe 3 a szakszervezet mindinkább a termelés lenditöjévé válik. A szakszervezet jó munkájának tulajdonítható, hogy a Loy- és a Röder-mozgalom egyre élőbbé egyre gyümölcsözőbbé válik a téglagyáraknál. kell itt beszélniök azt is, hogyan szüntessék meg a gépállásokat és az egyéb olyan hiányosságo­kat, amelyek a tervtel jesitést hátráltatják. A pártszervezetnek pedig úgy kell dolgoznia, hogy a politikai munka megjavuljon. Erre külö­nös gondot kell fordítani most, az alapfokú politikai iskolák vizs­gája előtt Azok a dolgozók, akik azért nem vesznek részt az ok­tatáson, mert elmegy a vonatjuk, kapcsolódjanak be a községi párt- szervezet oktatási munkájába. Ahhoz azonban, hogy ez valóban megtörténjen, az üzemi pártszer­vezet titkárának fel kell vennie a kapcsolatot az érdekelt közsé­gek párttitkáraival, hogy rajtuk keresz/tül a dolgozók részvételét ellenőrizhesse. Nem kell itt saj­nálni a fáradságot, mert az ered­mény a termelésnél bőven kár­pótol a fáradságért. A magyar nép alkotmánya széles jogokat, hatásköröket biz. tosit tanácsainknak. Rákosi elv­társ az alkotmánytervezet ismer­tetésénél azt mondotta. „Az al­kotmány országépitö munkánk tényleges eredményeit fejezi ki. A párt szükségesnek tartja a népi demokráciák alaptörvényeinek megalakulását, hogy az állampol­gárok jogait és kötelezettségeit, az állami, gazdasági és tár- sadalmi rend alapvető változá­sait, a Magyar Köztársaság nép! jellegét a törvény erejével alkot­mányba szentesítsük“. A helyi tanácsok működésük területén az alkotmányosan hozott jogszabá­lyok és a felsőbb szervek által meghatározott keretek között gyakorolják államhatalmi tevé­kenységüket. Tanácsszervezetünk a szocialista irányítás, szervezés legmagasabb formáját fejezi ki. Ezért törvényszem szükségesség, hogy községi tanácsaink felada­taik megvalósításánál a széles néprétegekre támaszkodjanak, szoros kapcsolatot építsenek ki a dolgozó tömegekkel és biztosít­sák a dolgozók tevékeny részvé­telét, kezdeményezését, ellenőr­zését az államhatalom helyi gya­korlásában. Községi tanácsaink tömegkap­csolatát legjobban és világosan kifejezi a tanácsülés. Itt jelen­vannak a tanácsok tagjai, akiket a városok, községek dolgozói vá­lasztottak és bíztak meg azzal, hogy a dolgozó nép törvényeit mindenkivel szemben maradéknél- kül betartassák, érvényt szerez­zenek törvényeinknek az osztály­ellenséggel s mindazokkal szem­ellenséggel s szocializmus építését akadályozzák, vagy hátráltatják, késleltetik. Községi tanácsaink feladataikat maradék nélkül csak akkor tudják megvalósítani, ha a legszorosabb együttműködést építik ki a dolgozó parasztsággal, bevonják munkájukba az állan­dóbizottságokat, mozgósítják a tömegszervezeteket és a soron lévő feladatok megoldásánál munkájukat a pártszei’vezetek irányítása és támogatása mellett végzik. A békéért folyó harc minden dolgozótól megköveteli, hogy a tehetsége szerint a legjobb mun­kát végezze. Első legyen min­den dolgozó előtt a hazaszeretet, az állami fegyelem, a munkafe­gyelem betartása. Most, amikor dolgozó parasztságunk a legna­gyobb feladatok megvalósítása, előtt áll, hogy a bőséges termé­sünket időben learassuk, behord­juk, elcsépeljük és teljesítsük gabonabeadásunkat nagy segít- séget adott az 1952—53. gazdasá­gi év gabonabegyüjtéséröl szóló minisztertanácsi határozat. Fa­lusi dolgozóink előtt széleskörben ismertettük a határozatot, mely megszabja a tanácsok, a be­gyűjtő vállalatok és a dolgozd parasztság feladatait, kötelessé­geit. Dolgozó parasztságunk tisztán látja, a gyakorlatból ta­pasztalja azt, hogy pártunk és kormányzatunk mindenkor, olyan törvényeket és rendeleteket ad ki, melyek a széles dolgozó töme­gek érdekeit helyezik az egyéni érdekek fölé. A határozat megszabja, hogy a cséplőgéptől azonnal a begyüjr töhelyre kell teljesíteni minden dolgozó parasztnak gabona.be- adását. Ezen a téren semmiféle lazaságot, hanyagságot, megalku­vást, opportunista állásfoglalást nem tűrhetünk. Dolgozó paraszt­ságunk nagytöbbsége megértette a rendeletet, mert a legutóbbi időben megtartott tanácsüléseken elhangzott vállalásaikkal bizony­ságot tettek arról, hogy gabona­beadási terveiket a kitűzött ha­táridőre teljesitik, illetve tultel- jesitik. Ezt bizonyítja Murasze- menye község tanácsülése, ah°t elfogadták Bucsuta község dol­gozó parasztjainak versenykihí­vását, hogy szemveszteség nél­kül aratják le és takarítják be gabonájukat. Dolgozó parasztságunk felada­ta, hogy minden munkát és an­nak előkészítését a miniszterta­nács határozata értelmében szer­vezzen meg és végezzen el. Lep­lezzék le a kártevőket, az ellen­séget, mindazokat, akik a kulá-< kok uszítására hallgatnak, teljej sitsék élőállatból, állati termék, bői, a gabonanemüekböl beadási kötelezettségüket, mert csak igy tudunk igazán harcolni békénk megvédéséért, szocialista hazánk felépítéséért. Augusztus 20»ra 10.000 forint értékű felajánlást tettek a dolgozók Tömegesen csatlakozik megyénk dolgozó népe a hős koreai nép megsegítéséhez A ZALAEGERSZEGI ALTALA­NOS autó- és gépjavító VALLALAT dolgozói szerdán délután meg­tartott röpgyülésükön tiltakoztak az amerikai imperializmus em­bertelen cselekedetei ellen — írja Beke József. — Az amerikai im­perialisták koreai agressziója nemcsak Koreára, nemcsak egy népre, hanem az egész békesze. retö emberiségre akarja kiter­jeszteni a harmadik világháborút Két évvel ezelőtt a koreai nép el­len kezdték meg a legádázabb, legember.telenebb, igazságtalan harcot az amerikai imperialisták és csatlósaik. Korea harca és szenvedése, a csecsemők pusztítása, az ember­telen mészárlás nem lehet közöm­bös a mi részünkre sem. Atérez- ték ezt a dolgozóink és azonnal csatlakoztak Jacques Duclos Bá- nyagépgyár dolgozóinak felhívá­sához, ^egyemberként határozták el, hogy 1952 július 1-től 19-ig a ko­reai nép iránti ragaszkodá­suk jeléül koreai műszakban dolgoznak. A szocializmus építésében, békénk erősítésében nagy szerepe van az áldozatkész munkának. Üzemünk dolgozói megértették a Duclos Bányagépgyár dolgozóinak felhí­vását és augusztus 20-ra tett felajánlásokon kívül vállaláso­kat tettek A gépműhely dolgozói egyhangúlag felajánlották, hogy átlagszázalékukat 110-ről 115 százalékra emelik és a julius havi tervüket két nappal előbb befejezik. A gép- és lakatos csoport ver­senyre hívta a motorszerelőket a jobb minőség és az anyagtakaré- Icosság terén. A nagy javító csou port dolgozói vállalták, hogy . az augusztus 20-ra tett vállalásukat a koreai műszak tiszteletére au­gusztus 1-re befejezik. A futó- szerelő csoport dolgozói az egyik Skoda autó megjavítását julius 15-e helyett julius 10-re elvégzik. Százalékukat 108 helyett 112-re fogják teljesíteni. Baráth László szerelő a Csepel-futómü határidő előtti két nappal való elkészíté­sét vállalta. Számos vállalást tet­tek az anyagtakarékosságra. Né. meth Sándor kovács vállalta, hogy a régi és elhasznált anyagok felújításá­val 5000 forint megtakarítást ér el, Zsuppán József művezető a gép­állások megszüntetését és gépek tervszerű kihasználását vállalta. üzemünk dolgozói vállalták hogy a Hl. negyedévi tervünket ha­táridő előtt 4 nappal befejez­zük. ★ Átérezzük a hős koreai anyák és gyermekeik szenvedését s készek vagyunk segítségükre sietni — fe­jezik ki azok a táviratok, melyek­ben a megye asszonyai bejelentik csatlakozásukat az Országos Béke. tanács kezdeményezéséhez. Magunkévá tesszük a koreai oryák harcát — iriák táviratukban a -alalövő: MNDSz-asszonyok —- s elsők között sietünk anyagi meg- segitésükr e. Mi bé. épitjük a szocializ­must, a hős koreai nép pedig kél éve harcol az imperialista agresz szórók ellen — szól a nagykanizsai asszonyok távirata. — A békéért folyó harcot erősítjük akkor. ami­kor anyagilag támogatjuk a test­véri koreai nép harcát. ★ A ZALAEGERSZEGI ÁLLAMÜGYÉSZSÉG és az igazságügyi dolgozók csü­törtökön délelőtt tartották meg r°pgyülésüket, amelyben megem­lékeztek az amerikai imperialis­ták gyalázatos tetteinek. Észak- Korea megtámadásának kétéves évfordulójáról. A béketanács felhívását Borsos Géza párttit­kár ismertette. — Két éve annak, hogy a. hőSJ koreai népet megtámadták az ' amerikai imperialisták — mon­dotta Borsos Géza elvtárs. — Ez 3 két év megmutatta a hős ko­reai nép elszántságát szilárdsá­gát. Az amerikai imperialisták intervenciós csapatukkal, ember­telen gyilkolásaikkal valóságos vér. és lángtengerré változtatták Korea szabad földjét, felgyújtott városok és falvak, szétrombolt családi tűzhelyek jelzik az ame­rikai imperialisták barbár cse­lekedeteit. A két év bebizonyí­totta, hogy egy maroknyi, de. a szabadságáért mindenreképes nép vissza, tudja verni az amerikai imperialista betolakodók aljas támadásait. A koreai nép gyű­lölettel fordul az intervenciósok hadserege ellen, amely feldúlta békés otthonaikat, amely elpusz­tította gyermekeiket, testvérei­ket, anyáikat. Az emberiség hatalmas tábora, a békeszeretö milliók segítik Ko­rea népét azáltal, hogy testvéri segítséget nyújtanak harcukhoz. Mi felszabadultan élünk, békés körülmények között. Hazánkat akkor erősíthetjük még jobban, ha fokozzuk a gyűlöletet az ame­rikai imperialisták ellen és meg­mutatjuk hazaszeretetünket a hősi koreai nép iránt. A ropgyülésnek számos hozzá- szólója volt. Szombat, 1952 jun. SS, BBonanmanMcmza

Next

/
Oldalképek
Tartalom