Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-24 / 120. szám

Élesen megbírálták a lemaradókat, de a vezetőség felé nem hangzott el bírálat a felsőbagodi gépállomás termelési értekezletén A tavaszi kampány végefelé közeledik és a felsőbagodi gépál­lomás még csak 73.3 százalékra teljesítőt te tavaszi tervét. Ez tet­te szükségessé, hogy a gépállo­más vezetősége még a tavaszi kampány befejezése előtt terme­lési értekezletet hívjon össze. Tóth László igazgató elvtárs beszámolójában értékelte a bri­gádok munkáját. — Mint a versenytábla mutatja yannak jó és rossz brigádjaink s a brigádokon belül jő és rossz traktorosaink. öt brigád közül kettő élen jár, három lemaradt. Munkánkat csak úgy tudjuk si­keresen folytatni, ha megvizsgál­juk, hogy az élenjáró brigádok hogyan kerültek az élre, és mi az oka a többi brigád lemaradá­sának. A LEGJOBB BRIGÁD & ,.Petöfi“-brigád, tavaszi tervét a május 10-i kiértékelés szerint 103.4 százalékra teljesítette, üzemainyagfogyasztása 106.4 szá­zalék, Lukács elvtársat, a brigád vezetőjét a nap minden szakában meglehetett találni a brigád te­rületén. Szoros kapcsolatot tar­tott a traktorosokkal és a tszcs- kel is, a munkát jól megszervezte, a brigádjának menetközben is biz­tosított munkát, mely szerződési­leg nem volt biztosítva. A brl- igád munkája ellen kifogás nem (merült fel sehol. Az üresjáratot amennyire lehetett, csökkentette, aminek eredménye az üzemanyag fogyasztásánál mutatkozott meg. Ugyanezt elmondhatjuk Büki elvtársról a ,,Béke“-brigád veze­tőjéről is. Brigádja nem sok­kal maradt el a Petöfi-brigád mögött. Tavaszi tervét 99 száza­lékra teljesítette május 10-ig. HAJNALI 3 ÓRAKOR tmár a brigád területén volt és sokszor ott érte az éjszaka is. Büki elvtárs foglalkozott a brigád tagjaival, amit az elért eredmé­nyek bizonyítanak. A brigád tagjai versenyben állnak egymás­sal, a teljesítmények 5 napon­kénti kiértékelése normálholdak­ban és százalékban a brigád­szállás versenytábláján láthatók. Büki elvtárs mindig annál a trak­torosnál töltött több időt, amelyik le volt maradva. A brigádszállás faliujságtábláján mindig voltak újságcikkek, amin keresztül több esetben kritikát gyakoroltak a vezetőség felé is, ami nagy se­gítség volt a vezetőségnek, mert itt azokra a hibákra is felfigyelt, amit vagy nem vett észre, vagy csak másodrendű kérdésként ke­zelt. így a faliújságon keresz­tül kérték, hogy a sajtót minden nap juttassák el hozzájuk. A gép­állomás vezetősége Lukács és Büki elvtársakat jó munkájukért dicséretben részesítette. Az Előre-brigád A LEMARADÓK KÖZÖTT van. Ennek egyik és egyben fö okát abban látja a vezetőség, hogy Kovács Zoltán brigádvezetö elvtársat a járási tanács mező- gazdasági osztályának egyik dol­gozója mellé kellett beosztani az egyéni cséplőgépek felülvizsgálá­sára s így ez a brigád a tavaszi Idényben majdnem 4 hétig bri­gádvezetö nélkül volt. Ebben a brigádban egyedül NEMES MARIA TELJESÍTI túl a tavaszi tervét, a többiek le­maradtak. A vezetőség csak Ne­mes Máriával foglalkozott, neki nyújtotta a legtöbb segítséget. Ennél a brigádnál világosan meg­mutatkozik, hogy miit jelent az, ha a traktorosokkal foglalkoznak, vagy ha nem foglalkoznak. Az Ifi-brigád is elmaradt a terv-teljesítésében, de ha figyelem­be vesszük azt, hogy ez a brigád az ősszel a legfegyelmezetlenebb brigád volt, és Szaknyéri brigád­vezetö elvtársnak, aki a tavasz folyamán vette át a brigádot, jó népnevelömunkával sikerült ezt a széthulló félben lévő brigádot összefogni, akkor ezt a brigádot nem mondhatjuk a legrosszabb­nak. A tavaszi idény junius 10-ig meg lett hosszabbitva, így ez a brigád, ha jól megszervezi a nö­vényápolási munkákat, a lemara­dást még behozhatja. A Harcos-brigád a legjobban indult és mégis a legutolsók kö­zött van. Ennek a brigádnak volt a legjobb területe, s a munkája a legjobban volt biztosítva s ebben voltak a legjobb traktorosok is. MI AZ OKA annak, hogy ez a brigád mégis lemaradt? Pass elvtárs, brigád- vezető keveset foglalkozik a trak­torosokkal. Az irányítás, utasítás egyszerű volt. Nem beszélte meg előre a traktorosokkal a tenni­valókat, hanem utasította őket, hogy hova menjenek, mit dolgoz­zanak. De hibásak voltak a trak­torosok is, mert a brigádvezetö utasításait már csak azért is rosszul hajtották végre, mert azok utasítások voltak. Nem gondoltak arra, hogy ez milyen hátrányos nekik is, de a gépál­lomásnak is. Ez a helytelen gon­dolkodás aztán erősen rányomta a bélyegét a gépállomásunkra. Bognár István elvtárs. üzemi párttitkár a munkafegyelem kér­désével foglalkozott: — Az utóbbi időben gépállomá­sunkon a munkafegyelem lazulása tapasztalható. Ez nem a későn- jövésben nyilvánul meg, hanem abban, hogy egyes dolgozók NEM HASZNÁLJAK KI AZ IDŐT, munkaidő alatt lassan, vagy ha nincs mellettük valaki, akkor se- hogysem dolgoznak, ez különösen a cséplőgépszerelöknek szól. Az ilyen dolgozók akadályozzák a gépállomást a terv teljesítésében. Aki nem végzi el a reábízott munkát lelkiismeretesen, annak, a munkanapja nem lesz igazolva.. Elmúlt már az az idő, amikor ló­gásból, munkakerülés bői is meg lehetett élni. Élenjáró traktoro­sunk, Vanyur György a május 10-i kiértékelés szerint .190.8 szá­zalékra teljesítette tavaszi tervét. Üzemanyagfogyasztása 84 száza­lék volt. Szekér Pál, Németh Im­re, Németh Lajos, Bokor Ferenc, Gál János, Csontos Imre és Ne-, mos Mária szintén, kiváló ered­ményeket értek el. Nemes Má­riát a vezetőség szerelő tanfo­lyamra küldte, ezzel megadta neki a lehetőséget arra, hogy' tu­dását tovább fejleszthesse. Most, hogy a tavaszi idény lezárul, gépállomásunkon meg­kezdődnek az oktatások. Az ok­tatáson vegyen részt műiden dol­gozó, mert csak igy tudjuk a re­ánk váró feladatokat végrehajta­ni. Különösen fel kell készülni a cséplésre, mert ha a cséplésnél elpazaroljuk a termést, akkor minden eddigi munkánk hiába való volt. Hogy a cséplést a leg­rövidebb időn belül befejezhessük, nagy feladat vár a népnevelőink­re. Fel kell világosítani a dol­gozó parasztságot, hogy ha a ga­bonát a KÖZÖS SZÉRŰN csépeltetik, akkor a cséplés köny- nyebb és gyorsabb lesz. Már pe­dig minden gazdának érdeke, hogy termése minél gyorsabban a magtárba kerüljön. Ahhoz, hogy munkánkat jól végezhessük, elengedhetetlenül szükséges a kritika és önkritika gyakorlása. A dolgozók bírálják meg a vezetőség munkáját, hogy idejében megjavíthassák a mun­kájukat, de ugyanakkor gyako­roljunk önkritikát is. Ismerjük be hibáinkat és igyekezzünk lel­kiismeretesebb munkát végezni. Kiss Ambrus mezőgazdász hoz­zászólásában elmondta, hogy a növényápolásban ifjú Vanyur György, aki a növényápolást so- ronmüvelö kultivátorral végzi, a Dicsőség Sztálinnak tsz-ben napi tervét 250 százalékra teljesítette. Több gondot kell fordítani a minőségi munkára, annál is in­kább, mert a termés nagyságától függ a gépállomás jövedelme is. A brigádvezetök akkor is tartsák a kapcsolatot a tszcs-kel, ha ott a munkákat már befejezték. A termelési értekezlet értékes volt, de volt egy nagy hibája is: a dolgozók nem gyakoroltak kri­tikát a vezetőség felé. Ez a ve­zetőség hibája is. Rá kell nevelni a dolgozókat a helyes, építő kri­tikára, mert a vezetőség is csak úgy tudja megjavítani a munká­ját, ha a hibáira rámutatnak. Polgár Lajos A BÉKÉÉRT ÉS SZABADSÁGÉRT A VIETNAMI NÉP ÉLCSAPATA A francia munkásosztály a Francia Kommunista Párt vezeté­sével kemény harcot folytat az ország „amerikai“ kormánya ellen. Sztrájkok, tüntetések sorozatával tiltakoznak a dolgozók a háborút előkészítő politika ellen. A képen: a Párizs melletti Genneviiliers- ben levő Schmid és Bnmeton gyár dolgozóinak tüntetése az üze­melv rendőri megszállása és az uj náci-német haderő felállítása ellen. A vietnami nép hős hadserege hatalmas csapásokat mért a Vörös folyó deltájában a francia betolakodókra és ma tiz kilomé­terre áll Hanoi városától. A francia külügyminisztériumhoz közel­álló Le Monde cimti francia burz&oa lap a néphadsereg győzel­meinek hatására komolyan foglal kozik az imperialisták számára reménytelennek látszó vietnami szennyes háború felszámolásának gondolatával. A hős vietnami nép hatalmas sikereit a Ho Si Minit elv társ A-ezetése alatt álló Vietnami Munkapárt irányítása mellett érte el. Képünk: a párt uj tagjai ünnepélyesen fogadják, hogy hűek lesznek a forradalom és a nép ügyéhez. FRANCIA MUNKÁSOK A BÉKÉÉRT ÉS A SZABADSÁGÉRT A petriventei tsz vezetősége beszámolója munkájukról 1951-ben (termelőszövetkezetünk még nagy nehézségekkel küzdött. Hiányzott a munkák alapos meg­szervezése, nem volt meg az egyet­értés. A szervezés hiányában a ka­pott utasításokat nem tudtuk vég­rehajtani, illetőleg a támogatásokat felhasználni. A hibákat a tagság közé befurakodott kétlakíaknak köszönhettük, akiket nem a közös­ségi érdekek vezettek, hanem 3 ter­melőszövetkezeti tagság lepi.* alatt igyekeztek egyéni érdeke "ke; képvi­selni és titkon bomlasztó munkát végeztek. Ezt mi 1951 őszén fedez­tük fel és felszámoltuk. A velünk egy célért nem dolgozó elemeket a tagságból kizártuk. Rájö tünk arra a most folyó munkálataink során hogy eredményes munkát tudunk végezni. A miniszter tanácsnak a termelő szövetkezetek fejlesztésével kapcso­latban ,hozott határozatát tagsá­gnak közöi"t is mer tét tűk. Tagjaink ezt meg is szívlelték, mely megmu­tatkozik abban, hogy a tsz dolgozói a 8 hold takarmányrépát Magyar István brigádvezetővel megsarabol- ták, az egyelési; és második kapá­lást is elvégezték május 16'ra. Az 5 hold gumipítypahgot kétszer meg- kapálták. Az előirányzott 10 hóid kukorica második kapálását május 13-án befejeztük. A tavaszi mezőgazdasági munkát •terüleíikíosztása után a tsz. tag} ti fáradtságot nem ismerve, a meg­adott munkaterületen szorgalmasa« dolgoznak. Tudják, hogy a szocia­lista fejlődés útja biztosítja szá­mukra a boldogulást. A tsz. munkáiban élenjárnak Korcsmáros Istvánné és Ríbarics Józsefné munkacsapatvezetők, akik jó példát mutatnak, mert az 1 nap" ra előirányzó 14 700 négyszögöl ku­koricakapálást 8 óra alatt, 820 négyszögölön végezték el. Példájukat követhetnék Kiss Jó­zsef és Trojka Anna, akik. a mun­kálatokban kényelme&kednek. Hoz­zák be lemaradásukat termelőszö­vetkezetünk fejlődése érdekében. A versenyszellem a növényápolá- sí munkákban jó u'on halad. Ko" della György munkacsapatvezető versenyre hívta Révész Ferenc csa­patvezetőt a beosztott munkacsa­pattal együtt, az összes munkák határidő előtt 5 nappal való befe­jezésére. Jó a lendület szövetkezetünkben. Továbbra is jól dolgozunk és mun­kánk gyümölcsözni fog. így kíván­juk erősíteni és fejleszteni szocia­lista hazánkat és a béke megerő­sítését. Révész József, Korcsmáros István, üz. párátifckár. isz-elnök. Szombat, 1933 máj. 24. A KOREAI FRONTRÓL A koreai népi felszabadító hadsereg egyik hős osztaga Idillin- zetfc zászlót ad át Kim ír elvtársnak az osztag egyik győ­zelmének emlékére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom