Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-16 / 113. szám

Pakod község versennyel terve teljesítésére készül Nagyobb figyelmet fordítsanak a teskándi téglagyárra Pakod község hosszaié járatú ver­senyre hívja Zalabór, Zalavég, IBatyk, Bezeréd. és Tűrje községeket. Versenypontjaink a következők: Vállaljuk, hogy a község a béke- találkozó tiszteletére teljesíti az alábbiakat; Első félévi tojásbeadási tervün­ket 110, baromfibeadási tervün­kot 1.15, hizottsertésbe'ádásunkat jú­nius 1-ig 90, jiuiius 15-ig 100 szá­zalékban, vágómarhabeadásunkat pe­dig junius l.ig 105 százalékbaji tel­jesítjük. A tavasziak gyomirtását és a ku­korica fogasolását elvégezzük má­jus 10-ig, a burgonya első kapálá­sát május 20-ig, a kukorica ét napraforgó kapálását pedig május 25-ig. A. pártszervezet három elvtár­sat bizott meg, akik felelősek a csoportos beszélgetésekért. Ezek az elvtársak eredményt értek el a pártépités területén és a be­gyűjtésben is. Varga Gyula elv­társ, az I. íipusu tszcs tagja, a pártszervezet egyik legszorgalma sabb aktivája, akire bármilyen feladatot bíznak igyekszik, meg­valósítani. Munkájába bevonja a DISz-fiatalokat, akikhez legkö­zelebb áll. Mint a csoportos agi­táció vezetője, hetenként rendsze­resen összehívja azokat a dolgozó parajotokat, akiket a pártszerve­zet rábízott. Először a sajtóból ol­vas fel. majd a dolgozó parasz­tok véleményét hallgatja meg. Amikor a külpolitikáról beszél­getnek, azt ÖSSZEKAPCSOLJA A BÉKEHARCCAL, a beadás maradéktalan teljesíté­sével. Állandóan figyeli azokat a dolgozó parasztokat, akik hoz­zászólnak, de megszólaltatja azo­kat is, akik még visszahúzódnak. Megszólaltatja azokat a gazdá­kat, akik határidő előtt teljesítet­ték sertésbeadásukat, akik maguk kérik számon a lemaradóktól, hogy miért nem teljesítették kötelessé­güket. Megbírálják őket, serkentik a maradéktalan teljesítésre. Varga elvtárs az elmúlt hónapban cso­portjából KÉT TAGJELÖLTET JAVASOLT, akik állandóan segítették öt munkájában. Volt olyan eset is, amikor megbízta őket sajtófelol­vasással s ha nehézségeik voltak, mindjárt segítségükre sietett. így nevelődtek tagjelöltté. A párt- szervezet példaképnek állítja a tagság elé Varga elvtárs munká­ját, aki sokat tett azért, hogy a községben a Dl Sz-szervezet is jól működjék és hogy a, begyűj­tési versenyben a hetedik helyre kerültek. Fekécs Dénes elvtárs bár jó munkát végzett, ö a begyűjtésre mozgósított. Elvontan végezte munkáját a pártépités feladatá­tól, pedig a csoportos agitációnak a pártépitö munkában is segíteni kell a pártszervezetet épp úgy, mint az oktatásban. Helyesen csin álta, amikor azoka t a párton- kívüli dolgozó parasztokat, akik hozzászóltak a csoportos beszél­getések alkalmával, bevonta az oktatásba, akik azóta segitik munkáját. Bognár Sándor elvtárs, szintén ezt a feladatot kapta a párttól. Az utóbbi időben e téren LAZASAG MUTATKOZIK munkájában, több ízben távolma­radt az oktatásról, amiért a párt- szervezet vezetősége megbírálta. Bognár elvtárs példát vehet Var­ga elvtárstól és ha nehézségei vannak, bátran forduljon hozzá segítségért, aki segíteni fogja öt munkájában. A pártszervezetnek a jövőben azon kell lennie, hogy több elv­társat bízzon meg a csoportos be­szélgetés vezetésével. A község elég nagy és három elvtárs nem tudja átfogni, mozgósítani az egész községet. A csoportos agitációnak akkor lesz nagyobb eredménye, ha a községben minél több kommunis­tát megbíznak ezzel a feladattal. Vállaljuk a járás által a me gye többi járásával megkötött ver. senyfelhivásban foglaltak minden feltételét, Zsámer Jánosáé MDP titkár, /,sámái■ József VB elnök, Gyú­lási Ferenc begyűjtési államié bizottság elnöke, Orbán Gyula mezőgazdasági állandóbizottság' elnöke. Vonják be munkájukba a példa­mutató pártonkivüli gazdákat is. A pártszervezet minél több he­lyen tartson rendszeresen cso­portos beszélgetést, közös sajtó­olvasást, rádióhallgatást, hogy a község dolgozói állandóan ismer­jék azokat az eseményeket, me­lyek az országban történnek, is­merjék azokat az eredményeket, melyeket dolgozó népünk napról- napra elér. A pártszervezet vezetőségének feladata, hogy a csoportos agitá- ción keresztül mozgósítsa a dol­gozó parasztokat a béketalálko­zóra, a növényápolás mielőbbi el­végzésével. Ebben a munkában mutassanak példát a kommunis­ták. a csoportos agitáció vezetői, hogy minél több pártonkivülit vonjanak be a versenymozgalom­ba. Ne elégedjenek meg azzal, hogy a hetedik helyen vannak, hanem igyekezzenek az elsők kö­zé jutni. Erre a lehetőség meg­van, mert ha a sertésbegyüjté- süknek eleget tesznek, akkor eredményük máris jóval növeke­A TESKÁNDI téglagyár az el­múlt évben csupán 50 százalékra teljesítette évi tervét. Népgazda­ságunknak sokezer téglával ma­radt adósa. A munkaerők terv­szerűtlen kezelése miatt már a termelés megkezdésekor munka­erőhiány mutatkozott. A téglát kézivetéssel készítették el, amely lassú és fárasztó munka volt. A gyár két éve került állami keze­lésbe. Pozsgai, a volt gyártulaj­donos nem törődött azzal, hogy milyen fáradsággal készitik a téglát, számára az volt a fontos, hogy minél több hasznot húzzon a dolgozók verejtékéből. Az álla­mosításkor már tárgyaltak arról a Téglagy-ári Egyesülésnél, hogy a teskándi telephelyen is gépesí­tenek, amely megkönnyíti a dol­gozók munkáját és magasabb ter­méseredményeket biztosit. A HATÁROZAT egy darabig csak papíron maradt, mert az il­letékes kezek nem gondoskodtak arról, hogy a gépeket beszerel­jék és arról sem, hogy helyet ké­szítsenek a gépeknek. A beruhá­zás késedelme és a tárgyalások egész sora gátolta a gyár gépesí­tését. A kazánház gépeit határ­időié szállította le a zalaegersze­gi Autójavító Vállalat, de besze­relni nem tudta az elhúzódott tárgyalások végett. Amikor már hónapokon keresztül a gyár ud­varán feküdtek a gyár kazángé­peinek az alkatrészei, akkor ju­tott eszébe a Téglagyári Egyesü­lésnek az, hogy „ideje“ lenne hozzálátni az építkezéshez és el­helyezni a gépeket, noha a gé­peknek március 31-re müködniök kellett volna. A GYÁR ÉPÍTKEZÉSÉT a za­laegerszegi Tatarozó Vállalat ter­vezte. Tervük ugyan volt, de csak í'észben valósították meg. Az első napon cementet, meszet, valamint deszkát szállítottak a teskándi telepre. Már az ácsok is elvé­gezték a volt száritópájta szét­szedését, majd a Tatarozó Válla­lat kőművesei Türjéről eljöttek, hogy azonnal megkezdjék a mun­kát. A Tatarozó Vállalatnál azon­ban felületesen kezelték az épí­tést. A kőművesek nem kapták meg a szerszámokat. A kőművesekhez Gál Ottó épí­tésvezető látogatott el az egyik anyagkezelövel. Nincs áz épit kezésen vödör, fűrész, balta és más ilyen apróságok, amelyek az épités elengedhetetlen kellékei, ele ezt nem vették észre. Nem ta­lálni olyan személyt, aki felelős az egész épités menetéért. Meg­feledkeznek arról, hogy felelősek azért, ha a téglagyár kevesebb téglát juttat népgazdaságunknak. Igyekezzenek ezt a hibát sür­gősen felszámolni és gondoskod­janak a megfelelő anyagi és szerszámellátásról. Ezt azonban csak úgy tudják megvalósítani, ha azonnal cselekednek. Olyan- üzemünkről van. most sző, amely szocialista építésünket fogja el­látni téglával s hogy ez megva­lósuljon, a Tatarozó Vállalat dol­gozóinak lelkiismeretes, becsüle­tes, kitartó munkájára van szük­ség. A GYÁR UDVARÁN szerte­szét feküsznek az építőanyagok A gyár nincsen bekerítve Egy éjjeliőrt alkalmaz ugyan a, Tégla­gyári Egyesülés, de az nem tudja meggátolni azt, hogy a volt tulaj­donos ne járjon a gyár épületein keresztül. Pozsgai saját fogatá­val járkál ide-oda a gyár udva­rán keresztül a nyolcszobás gar­zonlakásához, amikor odakerült munkásoknak lakáshiányuk van. akik ma a gyárban a nehézsége­ket igyekeznek elhárítani és a tervüket végrehajtani, akik sike­resen segitik elő a gyár termelé­sének beindítását. Nagy Ernő dik. Papszt László Becsehely fejlődésének akadályozója a klerikális reakció „A püspöki kar elismeri, támogatja és kész védeni a Magyar Népköztársaság államrendjét, alkotmányát. Kijelenti. hogy az egyház törvényei szerint eljár azok ellen az egyházi sze­mélyek ellen. akik akár nyíltan, akár titokban a Magyar Népköztársaság törvényes rendje, kormá. nyáno.k épilő munkája el­len lépnek fel". ■’A püspöki kar kiilönö. sen arra hívja fel a pap­ság figyelmét hogy ne fejtsen ki ellenállást a mezőgazdasági f ermelö­szövetkezeli mozgalommal szemben, hanem támogas­sa azt, mint olyan moz­galmai, amely az emberi szolidaritás és önkéntes társulás elvére épül", így szól többek között az a megállapodás, me­lyet a Magyar Népköztár­saság kormánya és a Ma. gyár Katolikus Püspöki Kar kölcsönös megegye­zés alapján kötöttek. Ez az a megegyezés, melyet dr. Székely Artúr becsehelyi plébános, a püspöki kar felhívásával ellentétben, nem tett ma­gáévá és semmibe sem vesz. Sőt minden erejénél azon van, hogy megzavar­ja a becsehelyi dolgozók nyugalmát és a dolgozó parasztokat lebeszélje a nagyüzemi mezőgazdaság, rád. A becsületes dolgozó parasztok saját szemükkel látják a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyét és meg vannak győződve arról, hogy az az ő boldogabb jövőjüket szolgálja. Ezen a téren tehát mind nehe­zebb a klerikális reak­ciónak ellenpropagandát kifejteni. Látja czt Székely plé­bános is, aki uj módszer­hez folyamodott. Tizedes Ferencnét például megtá­madta az utcán. hogy ne merjen megjelenni se te. metésen, se templomban, mert felpofozza és fené­ken rúgja. Előzőleg pedig még a tszcs megalakulá­sakor egyik középparaszt feleségét hivatta be, kinek tudomására hozta, ha be engedi lépni a férjét a csoportba, akkor ő nem mehet többé templomba és ha gyermeke születik, azt sem kereszteltetheti meg, ha pedig valaki meg­hal a családból, azt ő nem temeti el. A hittant tartó papot beszámoltatja, ki nern je­lent meg a hittanon és azok neveit a templomban kiprédikálja azzal, hogy szülei rosszul nevelik és az egész család rossz út­ra tért. így felemlíti meg a szülőket hogy azok kényszerítsék gyermekei­ket a hitoktatásra. A templomban egy ízben azt prédikálta, hogy Becse­hely dolgozói azért járnak templomba, mert maguk is tudják, mennyire bű­nösek. Vétkezik isten el­len egész Becsehely. Ö maga ugyan mindent elkö. vet a -romlott“.lelkek megmentésére. Vasárna- nőnként nem sajnálja a fáradtságot és a templom­ban hegedül a fiatalság­nak, azok részére pedig, kik már nehezebben haj­lanak a „jo -szóra, rend. szeresitett egy kis itókál is. Különösen nagy súlyt helyei arra Székely plé. bános, hogy a községben, mint jó szivü, kedves ,>m. bért emlegessék. Most is szervez áldozás alkalmá­ra egy akciót, ugyanis minden első áldozat ven­dégül lát. Ö akarja első reggeliben részesíteni őket. De hogyan? Kihir­dette a hívőknek, hogy gyűjtsenek össze erre az alkalomra egy kis zsírt, lisztet, tojást és egyeb földi jókat, melyeket szállítsanak az ö házához, mert nála lesz a reggeli. Hadd lássák a fiatalok, hogy mennyire szívén vi­seli 0 plébános a sorsukat, még ennivalóról is gondos­kodik. Furcsa, az egyháztörté­netében eddig szinte egyc_ dülálló »szertartást" ve­zetett be Székely plébá­nos, Időközönként mun- kúsruhába öltözik és meg­jelenik egy-egy ház ud­varán, imára kulcsolt kéz­zeltekintetét ájtatosan az égre emelve, s fohász, kodik. Hogy kihez fohász, kodik és miért, nem tudni. Az azonban biztos, hogy legtöbbször földi jókkal megrakodva távozik a szertartás színhelyéről, A fohász inkább kulbkoknál segít, ezért látogatja őket Székely plébános. Velük jobban meg tudja magát értetni, — ért a nyelvü­kön —, hiszen az ő apja is kulák volt, hentes- és korcsmáros. A hentesse- gédseget ö is kitanulta, de mint cserkész és levente- oktató később mégis pap. nők ment. Látogatásai a beszolgál­tatásban is éreztetik hu­tásukat, Molnár József 28 holdas kulák sertése áp­rilis 30-ra volt beütemez­ve. A sertésnek 125 kilós nak kellett volna lennie de csak 50 kilós volt. EL felejtette megkizlalni Tóth János. Székely ■ plé­bános ur barátja, szintén nem tud eleget tenni be­szolgáliadási kötelezett gének, mert nem hizlalta meg a sertését. Van a községben »ró- zsafiizérlár saság is, mely közvetlen a plébános „irányítása’' alatt áll. Ter­mészetesen többnyire ku~ lákasszonyok látogatják, így rózsafüzér“ Ruczek György né, id. Vörös Já­nosáé, Gyér gyök András- né kalákák is, A rózsa,fű. zérek vezetője Benják Ro­zália vénlány is. Ök n plé. bános jobbkeze. Hajdú Ka, talin is rózsái üzér-tag, de ugylálszik nem az imád­ság volt az egyedüli ke­nyere, mert férje csak egy hónapig éli vele, utána romlott erkölcse mialt el­zavarta. így fest a rozsai üzér tár, salat, mely füzérnek ugyan füzér, de a rózsá­hoz vajmi kevés a. köze, Inkább a klerikális reak, ció becsehelyi füzérjének mondható, ’A becsületes becsehelyi dolgozók elítélik Székely plébános tetteit, ki meg. feledkezett az állam és egyház közötti megegye­zésről. A megegyezés vi­lágosan kimondja »a püspöki kar határozottan elitéi minden, a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányuló belföldi, vagy külföldi felforgató tevé­kenységet. Kijelenti, hogy nem engedi meg a hivök vallásos érzületének, va­lamint a katolikus egy­háznak államellenes reak­ciós, politikai célokra va. ló felhasználását", RIGÓ/JAtfOS két 130, adóbevételi tervün­A párt és a dolgozók közötti szoros kapcsolat megszilárdításá­nak és a dolgozók kommunista nevelésének egyik legfontosabb eszköze — a tömegek között vég­zett politikai agitáció. Az agitá­torok elsőrendű kötelessége, hogy emeljék a népnevelőmunka szín­vonalát. Ehhez szükséges, hogy rendszeresen tanulmányozzák pártunk ide vonatkozó határoza­tait és a bolsevik agitátorok ta- - pasztalatait. Az agitációs munkának több­féle formája van. Megyénkben a legelterjedtebb agitációs forma jelenleg még az egyéni agitáció s ennek segítségével számottevő eredményeket értünk cl. A Po­litikai Bizottság 1950 november 21-i határozata azonban kimond­ja: „Az egyéni agitáció mellett rendszeresíteni kell a csoportos beszélgetéseket _ ahol erre szük­ség van, — a csoportos ujság- vagy folyóiratolvasást, a rö­vid agitációs előadások tartását.“ Még inkább aláhúzza ezt a Poli­tikai Bizottság 1951 december 2ö-i határozata: ..Politikai tömeg­munkánk fejlesztése érdekében a falusi népnevelőmunka alapvető módszerévé kell tenni a csopor­tos agitáció különböző formáit és módszerét.“ A bolsevik agitáto­rok tapasztalatai is a csoportos agitáció nagy jelentőségét bizo­nyítják. A csoportos agitációt végző népnevelőknek mindig az életből vett eleven példákkal kell meg- magyarázniok a párt- és a kor­mányhatározatokat. Megyénkben XAJ*RÓ L - A APK A SZÉLESEDIK A CSOPORTOS AGITACIÓ s főleg faluhelyen tapasztalható ennek helyes alkalmazása. Sok­ban függ attól is, hogy a pártbi­zottságok hogyan segítik ebben a munkájukban a falusi pártszer­vezeteket és a népnevelőket, ho­gyan választják ki azokat az elvtársakat, akiket megbíznak kisgyiilések tartásával, vagy a sajtó felolvasásával. Természe­tes, nem szabad figyelmen kívül hagyni azokat a gazdákat, akik a beadásban példát mutatnak, élenjárnak a tavaszi munkákban és elkövetnek mindent annak ér­dekében, hogy a községük az el­sők között lehessen. ZaJaistvándon a pártszervezet nagy gondot fordított arra, hogy a csoportos agitációt vezető elv- társakkal állandóan megbeszél­jék azokat a kérdéseket, amelyek­nek végrehajtására mozgósítani kell a dolgozó parasztokat. Hogy munkájuk egyre ismertebb le­gyen, nünél nagyobb tömeget mozgósítsanak, a pártszervezet a vezetőségi gyűlésre meghívja ezeket az elvtársakat s megtár­gyalják feladataikat. Amióta ezt a módszeit alkalmazzák, nivő- sabbak lettek a csoportos beszél­getések, mert maguk a csoportos agitáció vezetői nagyobb felelős­séggel végzik a munkájukat. Tudják, hogy felkészületlenül, sem végezhetnek jó munkát, mert A DOLGOZÓ PARASZTOK MEGKÍVÁNJÁK AZT. hogy kérdéseikre kielégítő vá­laszt kapjanak Ehhez szüksé­ges, hogy állandóan olvassák a Sajtót és tanulmányozzák pár­tunk parasztpolitikáját. A dolgo­zó parasztok kérdéseit félrema- g var ázással nem lehet kielégíteni. A csoportos agitáció kiszélesítésével még nagyobb eredményeket érhetnek el Zaiaistvándon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom