Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Éjjenek a kéke, a demokrácia, a nemzeti íiiggellenség éiiiarcosai, a testvéri kommunista pártok! Hogyan alakítsák ki termelőszövetkezeteink a munka­szervezetei az állattenyésztésben A Szovjetunió kolhozainak pél­dája és termelőszövetkezeteink eddigi tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy a jó munkaszervezet döntően kihat a munkafegyelem­re, a csoporttagok egyéni felelős­ségének fokozására. A jó mun­kaszervezet lehetővé teszi, hogy az elnök és a vezetőség terv­szerűen vezethessen, s egyre jobb terméseredményeket érjenek el a termclőcsoportok. Nerricáak a növénytermesztés­ben, de az állattenyésztésben is fontos a jő munkaszervezet. A termelőszövetkezetek és gépállomá sok országos tanácskozása is fel­hívta a figyelmet az állattenyész­tés munkaszervezetének megja­vítására. A határozat kimond­ja: az állattenyésztésben úgy szervezzék meg a munkát a szö­vetkezeti vezetők, hogy minden állatfajtánál és minden telepen, tehát szarvasmarhatenyészetben, sertéstenyészetben hizlalásnál, juhtenyészetben, baromfitenyé­szetben ALAKÍTSANAK külön BRIGÁDOKAT. A felhívás alapján a földműve­lésügyi minisztérium útmutatót adott ki arra, hogyan alakítsák ki termelőszövetkezeteink az ál­lattenyésztés munkaszervezetét. Az útmutató felhívja a figyelmet arra, hogy a termelőszövetkezet állatte­nyésztésének irányítását az elnök függetlenített állatte­nyésztőn keresztül lássa cl. Függesztett állattenyésztőt kell-kijetöííí. akkor, ha a Lermelö- szövetkezét tehénáiVl^áuya meg­haladja a 30 darabot, caállománya pedig a 25-öt. Az útmutató többek között fi gyelmczteti arra is a termelőszö­vetkezeti vezetőket, hogy egyes állattenyésztési ágak munkájá­nak ellátására külön-külön kell brigádot szervezni. Még akkor is, ha? az illető állattenyésztési ágban csak három ember dolgo­zik. Például, ha egy termelő- szövetkezetben van 20 tehén, s ezek ápolását két fejönö és egy tehenész végzi, ez már egy bri­gád. Az állattenyésztő brigádokat legalább , 3—4 esztendőre kell megalakítani. A brigádok jegy­zőkönyvileg vegyék át a gon­dozásukra bízott állatállományt a szükséges épületekkel, gépek­kel és eszközökkel egjúitt. Az állattenyésztő brigádok külön-külön készítsenek éves tenyésztési és termelési ter­vet, amelynek túlteljesítése esetén a brigád tagjait juta­lom illeti meg. Az állattenyésztő brigádok élén brigádvezetö áll,- akinek köteles­sége az elnök és az állattenyész­tő utasításai szerint szervezni, irányítani ellenőrizni a brigád munkáját. Az állattenyésztési brigádveze töket a fizikai munka végzése alól függetleníteni nem lehet. Az útmutató felsorolja, milyen brigádokat alakítsanak termelő­szövetkezeteink az állattenyész­tésben. Szarvasma rhatenyésztés- benmég kell alakítani a tehe­nészbrigádot, a növendéknevelő brigádot és a szarvasmarhahiz- laíó brigádot. Sertéstenyészetben a sertéstenyésztő brigádot, ma­lac- és süldőnevelö brigádot, ser- téshizlaló brigádot, juhtenyészet­ben a juhtenyésztő brigádot; ba- vomfitenyészetben a tyuktenyész- tő brigádot libatenyésztö, kacsa- tenyésztő, pulyka tenyésztő brigá­dot. Meg keli alakítani az állat­tenyésztő brigádok mellé a ta- karmányozó brigádot is. Ha kisebb termelőszövetke­zetekben egy állattenyésztési ágban dolgozóit száma nem éri el a három főt, felelősö­ket kell beállítani, rJtik köz­vetlenül az állattenyésztők irányítása alá tartoznak. Nagy termelőszövetkezeteknél a nagyüzemi állattenyésztés elő­nyeit úgy lehet legtökéletesebben kihasználni, ha az egyfaju álla­tokat egy telepen helyezik el. így biztosítható legjobban az egy ál­latfaj gondozásával foglalkozó brigádok munkájának jó meg­szervezése, irányítása és ellenőr­zése. így lehet a takarmányokat szakszerűen raktározni, előké­szíteni, s biztosítani az állati ter­mékek gazdaságos feldolgozását, az épületek, gépek, szállítóeszkö­zök jó kihasználását, az állat­egészségügyi intézkedések pontos betartását, ALLATTEN YÉSZTÖ TELEPEK LÉTESÍTÉSE, azonban csak akkor lehetséges termelőszövetkezeteinkben, ha al­kalmas épületekkel rendelkeznek. Ha ilyen épületek még nincse­nek, aZ idei építkezéseknél már ar­ra kell törekedni, hogy mi­nél előbb megvalósítható le­gyen minden jelentős állat­állománnyal rendelkező ter­melőszövetkezetben az állat­tenyésztő telepek kialakítása. T c rm elősző vetkezet cink fej lödé - se, földterületük és áUatálIomá- njmk mennyiségi növekedése és minőségének megjnvulása alap­vető valtóz&sÖKat hozott^ az ál­lattenyésztők munkaszervezeté­ben is. A termelőszövetkezeti vezetőknek, függetlenített állat­tenyésztési brigádvezetöknek és minden becsületes, jószágot sze­rető állattgondozónak arra kell törekednie, hogy a munkában való lelkiismeretes helytállással életet vigyen az állattenyésztési munkaszervezet uj formáiba. REGI MÁJUS Irta: Majakovszkij A régi május 1. most felrémlik­Titokban lopózí'am a város pereméig. Nézek sandán: van-e kozák, vagy zsandár? Micisapkás munkás, kezében — tollak. Szembejön — jelszót súg, tovább ballag, A Szokolniki mögött, mint tolvaj horda, megbújtunk a réten egy bokorba. Őrségre kiállt a legéberebb­A' suttogó szónoklat gyorsan pereg. Ingünkből kihúztuk a vörös szövetet. Lópaták alatt a bokor ropogott. Börtönbe veletek! Korbácsot! Kardíapot! — De a reményünket nem ölte a bánat: Mi tudluk — jön a nép, jönnek a gyárak. Mi tudtuk — ez a perc egységbe szorítja a világ dolgozó koldusait ma. S tudta, mikor kard sújtott a zászlóvivőre, legbiztosabb vetés a kiontott vére. donnák maid nevüket! ne is számláld össze. — Lobog a lobogók millió vörössel S j ön századot, korszakot _„ rohamozva vele a S zovjetunió. végtelen ereje. (Békés István fordítása) A vallás legősibb nyomai A neandervölgyi sírok A majomembei't uj embertípus váltotta fel, amely az embernek a természet elleni többezer éves küzdelme eredményeként jött létre. Az ember munkájával ha­tást fejtett ki a természetre, s ezzel megváltoztatta saját termé­szetét is. Munka közben tökéle­tesedett az ember agya, a keze és az általa használt szerszámok. A majomembert felváltó ember­típust neandervölgyinek nevezzük, mivel az ilyen tipusu emberek csontvázát 1856-ban Németor­szágban, Neanderthal helységben találták meg. A majomember­hez hasonlóan a jégkorszakban éltek, abban az ősi korszakban, amikor a földgömb északi részét még teljesen jég borította és a tundrák sávja messze délre le­nyúlt; a neandervölgyi ember élelmét különböző kőszerszámok, botok és dorongok segítsé­gével szerezte meg: a hi­deg ellen pedig köszerszámok- kal durván kidolgozott állati bő­rökkel védekezett. A majomem- berektöl azonban többezer év választotta el őket. A neander­völgyi emberek legfeljebb ötven­ezer évvel ezelőtt éltek és a ma- jomembert, fejlettségüket tekint­ve, jelentősen túlszárnyalták. Agyuk mérete közelállt a mái ember agyához. Ezek a görnyedt, esetlen, rö­vid, térdben meghajlott lábakon mozgó emberek már ügyes és bá­tor vadászok voltak. A barlang­ból és sziklahasadékból kiűzték a barlangi medvét. Olyan óriá­sokra, mint a mammutok és orr­szarvúak, nagy, közös vadásza­tokat rendeztek, Szerszámaik- is sokkal tökéletesebbek vol­tak. Jobban tudták kidolgozni a követ, alákalmasabb és élesebb szerszámokat . készítettek, ame­lyekhez már ügyesség és tapasz­talat kellett. Sokkal nagyobb csoportokban ”-!tXu. mint a ma- jomemberck és a föiCSQh sokkal több helyen voltak településeik. Jogosan feltételezhetjük azt, hogy éppen a neandervölgyi embereknél jelentkeztek a vallás első csirái. E vélemény alátámasztásáig szolgál néhány nem régen felfe­dezett lelet. Néhány helyen a neandervölgyi emberek csontvá­zait olyan elhelyezésben találták, hogy _ a tudósok feltételezése sze­rint — csak temetés által kerül­hettek oda. A holttestek meg­görbített helyzetben voltak (a vadak ebben a helyzetben temet­ték halottaikat) és mellettük kü- lönbözö fegyvereket, dísztárgya­kat és ételmaradványokat talál­tak. Továbbá Drachenloch-barlang- ban (Svájc) és a „Péter-barlang- ban“ (Bajorország) különösen elkerített helyeken és bemélyedé­seken barlangi, medve csontjaira bukkantak. Ezek a csontok nem véletlenül keltűtek oda, hanem emberi kéz rakta oda őket. A még mai időkig ts fennmaradt egyes vad törzseknél az a szokás, hogy varázslás céljából különle- g'es helyekre medvekoponyákat rejtenek el. Egyes tudósok fel­tételezték, hogy a neandervölgyi emberek ide­jében is volt ilyen varázs­szertartás. A szovjet archeológusoknak si­került határozott bizonyítékokat felfedezni a neandervölgyi embe­rek vallási elképzeléseinek léte­zéséről. 1938-ban Okladnyikov, a fiatal szovjet archeológus Üzbekisztán- ban, a Tesik-Tas-barlangban ne­andervölgyi gyermek koponyájá­ra bukkant, amely a neandervöl­gyi embereket jellemző szerszá­mokkal volt körülvéve, de hiá­nyoztak a-Z annyira jellegzetes házi eszközök maradványai, A legnagyszerűbb Okladnyikov je­lentésében az, hogy a koponya öt pár kecskeszarvval volt kö­rülvéve, csakhogy ezek a szarvak nemcsak ott feküdtek, hanem párosával be voltak szurkaivá a földbe. Ez a íelfegr.^ Öíz'oöyit- jg, íiogy a síremlékek, a, temetés egybekapcsolódtak a varázslás­sal. Ä holtak kultusza itt egy­bekapcsolódik a holt állatok kul­tuszával. A tudomány a mai emberiség' későbbi őseinél még sokkal szem- ■léltetöbb és különfélébb vallási maradványokat tárt fel. s (Folytatjuk) MuBihásoh, a s*égi május 1-ről Az Ásványolaj Gépgyár lakatos műhelyeken dolgozik Lovrek József elvtárs. Túl jár már az 'ötvenént de munkáját f iatalos vidámsággal végzi. — Nagyon sokszor ünnepeltem már május elsejét — mondja Lovrek elvtárs. Az első boldog májust, mint vörös katona ünnepeltem. Az András- csoportnál szolgáltam. Az 1919 előtti májusokról csak annyit mond: — Kijöttünk az ut­cára Nagykanizsán, Budapesten, vagy másutt, ' Körülvettek a csend­őrök, a rendőrök _s ha esek nem bi­zonyulták elég erősnek, jöttek a ka­tonák és szétvertek bennünket. De azért mégis ünnepeltünk. Horthy csendőrei mindent elkövettek hogy letörjék, vérié fojtsák az ünnepi megnyilvánulást. A Tanácsköztársa­ság leverése után még, hét evet töl­tött Lovréh elv társ Magyarországon, aztán kivándorolt Belgiumba. — Jléseiveltem egy 14.- napos, sztrájkban — mondja. —- A belga, dolgozók — s köztük mi, belgiumi magyaroké is — a fizetéses szabad­ságért. harcoltunk. , .Ezka sztrájk eredményezte, hogy a-belga dolgozók — ékkor elsőizben — élvezték a fi­zetéses szabadságot, Nem volt sok. Évi hat nap, de ez az- eredmény már a .proletariátus. erejét jelentette. ■A belga bányászok keményen har­collak jogaikért s erejük május 1-én, amikor ünnepellek, akkor is megmu­tatkozott. Persze, a töke és a tőkések őrzői, a belga csendőrség és a kato­naság ellen nem harcolhattak ered­ményesén, de mégis, minden egyes ■május 1. újabb és újabb lépes volt, a szabadság felé. Lovrek elvtárs 1936-ban Spanyol- országba ment, ahol mint ágyumes- ter vett részt a spanyol dolgozók felszabadításáért folyó harcban. 1944 óta dolgozik a gépgyárban s most boldog örömmel készül a 8. sza­bad május 1. megünneplésére. ★ A -kovácsmühclyben Ács Antal elv­társ beszél a régi májusokról. — 1919-ben a Wetss Manfród gyárban dolgoztam — mondja. — Petrozsényből kerültem ide. Petro- zsény. amely 1919 előtt még Magyar- országhoz tartozott, nagyon sok szép május 1-i ünnepet látott, 20.000 mun­kás dolgozott a bányatelepeken. A környék csendőrsége nem volt ele­gendő ahhoz, hogy e hatalmas mv.n- kástövneg ünnepet megzavarja, de jelenlétükkel figyelmeztették a del. gosókat, hogy a bányatulajdonosok éber figyelemmel kisérik tetteiket, nyomon követik lépteiket s ha mégis olyant tennének, ami 'még pelrozsenyi viszonylatban ‘is túllépi a megenge­deti határt, akkor megteszik azt, amit a tőkéséig tenni -rzokltt!;, emit az imperialista ' államhatalom ilyen esetben a legcélszerűbbnek talált — vagyis kiadják 1 a jelszót: — jjsd a ■proletárt, folyjon a munkásvér. Az előző éveken, amikor május elsejét ünnepeltük, rövidebb hosszabb időre cl-cl tűnt néhány ember a bá­nyából. Ezek főleg azok közül ke­rültek ki, akik az ünnepség szerve­zésében tevékenykedtek, az ünnep­ség alatt hangoskodtak, vagy a tő­késekkel szemben sértő kifejezéseket asználtak. Az a petrossényi május 1-i ünnepség, amely 1918-ban zaj lőtt le s amely méreteiben talán a legnagyobb volt, arról is emlékezetes, hogy másnap egyetlen bányász sem hiányzott. Nyilván, az imperialista bányatulajdonosok nem merték élezni a viszonyt. 1942-ben Bázakerettyén ünnepelte volna Ács elvtárs május elsejét, Az ünneplésre azonban még csak gon­dolni is titokban gondolhattak. Horthy vérebei, ott, ahol esetleges megmozdulásra számítottak, való­sággal ellepték a ■munkahelyeket-. A mi igazi, első szabad máju­sunkat a hős Szovjet Hadsereg hozta meg számunkra — mondja Ács An­tal elvtárs. — Gyakran gondolok arra, mily boldog lehet most a fiatal­ság, hogy szabadon ünnepelhet.. A fiatalságnak éreznie, tudnia kell hogy a harc még nem ért véget. Ün­nepünk nem lehet önfeledt, hanem harcos ünnepnek kell lennie, olyan ünnepnek, amely megmutatja erőn­ket, amely visszatükrözi hatalmas alkotásainkat s elveszi ellenségeink kedvét attól, hogy háborgatni mer­jék békés, építő munkánkat. Knausz József lakatos a Tanács- köztársaság bukása után 3 és fél évet ült a váci fegyházban azért, mert harcolt a tőkés elnyomás, a burzsoázia ellen. — 1917-ben a pesti dolgozók tíz­ezrei vonullak ki az utcára. A látha­tatlan párt mindenütt ott volt, veze­tett, irányított, Az egyik utcából egy rendőralakulat tört elő. de a tömeg ereje visszaszorította, őket. A másik utcából lovasrendötök jöttek. Felvillanták a kardok.... csattantak, de néhány rendőr pillanatok alatt o:Z Utca kövezetén. feküdt s lovaik gaz­dátlanul száguldoztak a forgalmas utcán. Közülünk is megsebesültek néhányon. A villamosokat, amelyek nem akartak leállni, feldöntöttük, — Most szabadon ünnepelünk. En­nek az ünnepnek azonban sókkal töb^ bet kell jelentenie, mint egy szint :pompás, boldog felvonulás. Nagy feladatok várnak reánk. A béke megvédése hatalmas követelményeket támaszt. Koreában, Vietnámban a szabadságukért harcoló népek vére folyik. Az amerikaiak által ledobott férgek terjesztik a pestist és a ko­lerát Kínában és Koreában. A gyar­matokon egyre nagyobb arányokat ölt az imperialisták kegyetlenkedése. — Nekünk, ezen a szabad május elsején úgy kell ünnepelnünk mondja Knausz József —, hogy erőnk, harcos elszántságunk egy pil­lanatra se maradjon kétséges az imperialisták előtt. Májas 1 marad­jon meg a harc ünnepének. Legyen a munka erőt adó forrása, amelyből egyaránt meríthetünk harcos elszánt­ságot és kemény kiállást a frontján. , Amikor Knausz József elvtárs elindul a kazánház felé, hogy f élben- hagyott munkáját folytassa, nem a régi májusokra, hanem a jelenre és az elkövetkezendő májasokra goncici, azokra a májusokra, amiicor . már nemcsak mi, hanem a világ vala­mennyi dolgozója szabadon ünne­peikét. <l~r)

Next

/
Oldalképek
Tartalom