Zala, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Éljen és viruljon u inugyur és ssovjel nép , testvéri barátsága£ PÁli 7 ÉLE7* A FALUSI PÁRTCSOPORTOK MUNKÁJÁRÓL A járási titkárok országos érte. kezletén Kovács elvtárs egyik fö feladatul a pártakti.va kiépítését, jelölte meg. A pártaktíva kiépité- séhez nagy segítséget nyujtl a jól működő pártcíoport. Az üzemi szervezetekben már megválasztot­tuk a pártcsoportokat, a párt cso­portok megválasztották a pártcso- portbizalmiakat. A községi szerve­zetekben az1 e havi taggyűlésekkel együtt befejezzük a pártcsoportok kiépítését és a pártcsoportbizal- miak megválasztását, A pártcso­port megalakulása előtt a iizesbizalmi rendszer nem tudta kellőképpen összefog­ni és aktivizálni a párttagsá­got, A tizesbizalmiaink jó­része nem látta azt a felada­tot, hogy neki foglalkozni kell a párttagok nevelésével, hanem munkáját a tagdíj be­szedésére, a taggyűlések és pártnapok kiértesítésére szű­kítette le, A szocializmus építése, a feszült nemzetközi helyzet egyre nagyobb feladatok elé állítja pártszerveze­tünket. Pártiszervezeteink feladatai, kát úgy tudják megoldani, ha ■messzemenően támaszkodnak a pártcsoportokra. Pártcsoport jaínk ja íömegek között élnek és dolgoz­nak. Ők látják és hallják a töme­gek munkáját, a tömeg hangulatát. Ha a pártcsoportbizalmi helyesen irányítja a pártcsoportot, nem (hagyja ellanyhulni munkájukat, vakkor mindjárt' érzékelni tudja a (tömegek hangulatát és irányítani a fíermelö munkát, a begyűjtést, az (adófizetést é-s a többi közvetlen lelőttünk álló feladatokat. Ennek feladatnak végrehajtása akkor fesz valóban jó, ha a pártcsoport, sbizalmi az állandó nevelő munka melletti jó kommunista példamuta­tással is neveli a pártcsoport tag­ijait, állandó feladatokkal bízza janeg a párttagságot. Párttagságunk érzi ennek sziik- i.segéL tudja azt, hogy a pártmunka 'akkor lesz jó, ha jó a pártcsopor- jtok munkája. A pártcsoportok pnegalakitásánáli és a pártcsoport- 'bizalmiak megválasztásánál nem ■egy helyen a tagság éles bírálatot ■gyakorolt a 1 izesbizalmíak eddigi munkája felett. A lenti alapszerve. Izeiben a pártcsoportbizalmi meg­választásánál a csoport nem fo- jgadta el a vezetőség javaslatát, ■ hogy Soós Ernőt válasszák meg ipártcsoportbizalmínak, mert Soós jelvtárs, mint tizescsoportvezető, Ibanyagul látta el feladatát. Előfor­dult olyan eset is, hogy még a tag­sági bélyeget sem vitte ki a tagok­énak. vagy nem1 értesítette őket a ■taggyűlés időpontjáról. A pártcsoportok összeállítását a (lenti pártszervezet helyesen oldotta !meg. A pártcsoportokat a tagok foglalkozása szerint állította össze így külön párté;oportban vannak a földmüvesszövetkezeti dolgozói, az egyéni dolgozó parasztok. Ezen ke. resztül elérte azt1, hogy minden párttagot ellenőrizni tud, hogyan végzi el mindennapi munkáját. így a pártcsoportoknak köny- nyebb lesz megtárgyalni azo­kat a feladatokat, amelye­ket végre kell hajtani, mert olyan a pártcsoportok össze­tétele. hogy egyenlő az ér­dekük és egyforma munkát végeznek. Helyte! en volt a pár'tcsoportok •összeállítása Pákán, ahol a párttag. Ságot nem foglalkozás, hanem lakó­hely szerint osztották be egy-egy csoportba és partcsopor!bizalminak is olyanokat választottak, akik nem vesznek reszt a termelő mun­kában, A párfcsoport jó munkája meg­mutatkozik a termelés, a begyűjtés eredményeinél. Az a pártcsoport dolgozik jól, ahol tagjai aktivizál, ják és jobb munkára serkentik a üártonkivüli dolgozókat is. A novai Vörös Zászló-termelűszövetkezet- feen a múlt évben a munka­fegyelem meglehetősen laza volt. A tavaszi vetés beindítása előtt alakították meg a pártesoporiokat olyan formában, hogy minden bri­gádban egy-egy pártcsoportot alakí­tottak. A pártcsoportok munkája már meglátszik a munkafegyelem megszilárdulásánál. A novai ter­melőszövetkezetben javul a munka­fegyelem. A párfcsoport tagjai élen járnak a munkában. A jó példa és a pártonkivüliekkel való foglalkozás odavezetett, hogy azok a csoporttagok, akik eddig nem jártak rendszeresen munkára, sok­szor hónapokon keresztül nem vé. geztek a termelőszövetkezetben munkát, most rendesen végzik el feladatukat, szorgalmasan dolgoz­nak. A novai termelőszövetkezel pártszervezete ott követte el a hi­bát. hogy nem fordít gondot! a pártcsoportértekezletek megtartá­sára. Ä pártcsoportbizalmi külön- külön beszéli meg a feladatot min­den egyes párt csoporttaggal. Sokkal jobb lenne a munka, jobb eredményt tudnának el­érni a termelésben is, ha rendszeresen megtartanák a pártcsoport értekezleteket. Koraié elv’társnak, a novai ter­melőszövetkezet párti it kárának arra kell törekednie, hogy szemé­lyesen beszélje meg a feladatokat a pártcsoportbizalmiakkal, a párt'- csoportbízalmiak pedig kétheten­ként rendszeresen tartsák meg a párí'csoportértekezletekef. Ilyen munkamódszerrel a még meglévő hibákat könnyei! és gyorsan ki tud­ják javítani. A falusi pártcsoportok, pártszer­vezetek munkájánál súlypontként kell kezelni a gépállomások és ál­lami gazdaságok munkáját. Gép­állomások és állami gazdaságok pártszervezeteinek munkája nem. csak a gépállomásra, vagy állami gazdaságra hat ki, hanem a kör­nyező községek ég különösen a termelőszövetkezetek munkájára is. Fontos, hogy a gépállomások párt- csoportjai jó munkát; végezzenek- A cseszíregi gépállomás pártszer-^ vezete a pártcsoportokati brigádon, ként alakította meg. Ezek a párt- csoportok nemcsak a brigád jó munkáját, hanem a termelőszövet­kezet munkáját is elősegítik.Kálmán Ferenc elvtárs pártcíoport ja két hetenként pontosan meg­tartja a csoportértekezletet, s ezen értékelik a csoport mun­káját, bírálatot gyakorolnak a pártcsoport munkája fe­lett. Kálmán elvtárs tudja azt, hogy csak az végezhet jó termelő mun­kát, aki képezi magát, aki ismeri „ nemzetközi helyzetet és tudja azt1, hogy jó munkájával népi de­mokráciánkat, a béketábort erősíti. Kálmán elv társ a kéthetenkénti csoportiértekezleten kívül hetenként, eajtóbeszámolót tart pártcsoport­jában, Ezt a sajtóbeszámolót ősz. szekapcsolja a párttagok tovább­képzésével, Minden Eajtóbeszámolót más-más párttagnak kell megtar­tani. Az egyik ilyen sajtóbeszá­molón Magyarícs István elvtárs ügyesen kapcsolta össze a koreai baktériumháborut a napi feladatok­kal. Rámutatott arra, hogy mi mennyivel könnyebb körülmények között dolgozunk, mint a szabad­ságáért küzdő hős koreai nép. A rendszeres politikai nevelés megmutatkozik a tervteljesitésben. Bazsika Lajos traktoros azelőtt 80—90 százalékban teljesítette a normát, most az utolsó heti teljesítményét 260 százalékra eljesitette. A tavaszi munkatervét pedig már eddig 129 százalékban. A brigád a legutolsó heti tervét 158 száza­lékra teljesítette. Emellett pártcsoport segíti a termelőszövet­kezetet, politikai nevelömunkával belekapcsolódik a termelőszövet­kezet pártszervezetének munkájába és nem feledkezik el a kultur munka fokozásáról sémi. A járási pártbizottság eddig nem adott a pártcsoportvezetők munkájához komoly segítséget. Azonban a fennálló hibákból és az elért eredményekből tanultunk. Úgy igyekszünk megjavítani pár lesöpörtök munkáját. hog azokban a községekben, ahol hiá­nyosság van e téren, a pártcsoport- bizalmiértekezleteken egy járási bizottsági tag vesz részt, ismerteti a pártcsoport munkájának fontos­ságát és azt, hogy milyen módszer, rel, hogyan kell dolgozni egy ;ó párt cső portbizalminak. A pártos o- port vezetőknek táj értekezleteké, tartunk, ahol elmondják, hogyan végezték eddig munkájukat és közvetlen tapasztalatcsere ut­ján javítjuk meg a rosszul működő pártesoporlok mun­káját. Tudjuk azt, hogy csak jól mű­ködő pártcsoportokkal' lehet, ;ói működő pártszervezeteket létesí­teni. A párfic'Soportok munkája visszatükröződik a pártszervezet munkájában. A jó pártszervezeti munka pedig elősegíti ötéves tér. vünk befejezését és elösegili a szocializmus és a béke diadalmas ügyéi./ . PERCZE ZSIGAOND a lenti járási pártbizottság titkára. Szabad Nép sajtókiállítás a városi kulturotthonban KÜLPOLITIKAI JEGYZETEK A baktérium ügyvédei Április hó 27-én nyitotta meg a MDF városi pártbizottsága nevében Nagy Kálmán elvtárs- a Szabad Nép sajtókiúllitását. — A kiállítást az első napon közel 1000 dolgozó tekintette meg. A Szabad Nép sajtókiállítás az utolsó néhány évtized történetét mutatja be gazdag, szemléltető anyaggal. A munkásosztály, a kom­munisták vezetésével hosszú évtizede­ken át szívós és kérlelhetetlen har­céi folytatott a tőkés elnyomás, ki­zsákmányolás ellen, állandóan ne­velve, tanítva a dolgozókat, vezette a proletariátus harcát, mely végül is 1943 április 4-én, a magyar nép nagy barátja, a szovjet nép hősi győzelme segítségével diadalra vitte az elnyomottak ügyét. Ez a kiállítás azonban több, mint a kommunista sajtó munkásságának ismertetése. A kommunista sajtó tör­ténete egy a párt--történetével s mi­kor a kiállítás végigvezet a kommu­nista sajtó születésétől a mai Sza­bad Népig, pártunk történetét, ha­talmassá, erőssé, lcgyőzhetetlenné formálódását mutatja. Csak megihletődve lehet nézni a Vörös Újság 1918 december 7-én először megjelent számait, vagy a dicsőséges Tanácsköztársaság saj­tóját: Dózsa Népe, No munkás, Uj lap, Ifjú Proletár és a többi lap első példányait, hol Rákosi, Révai és Rudas elvtársak cikkei nevelik, ta­nítják a proletariátust és vezetik az osztályharcot. Harcos történelmünk egy.egy da­rabkáját mutatja a kiállítás és elvű­vezet a legális Szabad Nép első szá­mához, amikor 1945. március 23-én Rákosi elv-társ elindította harcos út­jára a Szabad Népet, hogy vezessen, neveljen, hogy leglrübb barátjává válva a dolgozóknak kivegye részét abban a hatalmas országépitö mun­kában, melyet a szocializmus ut­ján. járva pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével eredményesen viv meg. Bemutatja a kiállítás az ujság- szeikesztés technikáját, — azt is, hogyan lesz egy dolgozó leveléből cikk. Ezek mellett bemutatja a dol­gozók leveleinek ezreit, melyek se­gítségével maguk a dolgozók javít­ják állandóan a sajtó színvonalát, miközben a tanácsok ezreit kapják, harcukhoz, életük! problémájához, munkájuk javításához. (Kovács Béla) Csütörtök, 1952 május 1 Bullene vezérőrnagy, az amerikai hadügyminisztérium vegyiharc osz­tályának vezetője február elején be­szédet mondott New-Yorkban a Counter-Collégében. A széles közvé­lemény Sikes demokrata képviselő­nek köszönheti, hogy tudomást szer­zett erről a beszédről. A dolog ugy kezdődött, hogy a képviselőház költ-' ségvetési bizottsága nemrégiben újabb előirányzatokat szavazott meg mérgezőanyagok és fertőzőszerek gyártására. Sikes, aki e bizottság el­nöke, felfigyelt Bullene vezérőr­nagy eszméire és cikket irt erről a kérdésről az amerikai kongresszus közlönyének, a „Congressional Re- cord-'-nak egyik legutóbbi számá­ban. Mi keltette fel ennyire Sikes fi­gyelmét? Nem más, mint az, hogy Bullene nyíltan kifejtette az Egye­sült Államok szándékát mérges anyagok „korlátlan alkalmazására” egy esetleges háborúban. Bullene „előnyei" miatt hive a tiltott fegy­verek alkalmazásának. „A mérgesgáznak — magyarázza, — már a lélektani hatása is igen nagy. Másrészt — hatékonyságát és gazdaságosságát még csak fokozná az a tény, hogy a bombákkal és rob­banólövedékekkel ellentétben nem semmisíti meg az anyagi javakat". A vezérőrnagy beismerte, hogy „az amerikai vegyícsapatok már 1950 julius 4-én megérkeztek Ko­reába", s azóta „számuk egyre nő" és ezek a csapatok „hatható­san" résztvesznek a hadműveletek­ben. Az amerikai iiadsereg vegyi­hadtestének parancsnoka ezzel a ki­jelentésével alátámasztotta azt a vá­dat, hogy az Egyesült Államok had­erői mérgező anyagokat alkalmaz­nak Koreában. Bullene kifejtette, hogy .a Penta­gon intenziven készülődik a vegyi- háborúra, ugyanakkor azonban ag­godalmát fejezte ki amiatt, hogy az amerikaiak lélektanilag nincsenek eléggé előkészítve a mérgező anya­gok használatára. „Az Egyesült Ál­lamok népe az első világháború óta undorodik és fél a mérgesgázak al­kalmazásától" — állapítja meg és követeli, hogy vessenek véget ennek a helyzetnek, azaz: haladéktalanul fogjanak hozzá a közvélemény ala­pos megdolgozásához, mozgósítsák a tudósokat és a különböző szerve­zeteket. Sikes képviselő láthatólag a legidőszerűbbnek találta ezt a kér­dést, amikor a kongresszus közlönyé­nek tekintélyét latba vetve, mintegy nyomatékot adott Bullene vezérőr­nagy eszméjének., . Csakhogy ezzel újabb írásbeli terhelő bizonyítékot szolgáltatott a pentagoní háborús bűnösök ellen. Ki garantál? — London vagy Washington? A nyugateurópai fővárosokban va­lósággal a kommentárok özöne fo­gadta a brit kormánynak április 16-án Anglia és az úgynevezett európai vé­delmi közösség államai közötti sza­vatossági egyezménnyel kapcsolat­ban. kiadott hivatalos nyilatkozatát. Az angol kormány nyilatkozatában kifejezésre juttatta, hogy kész köl­csönös katonai és egyéb segítség­nyújtási egyezményt kötni Francia- országgal, Olaszországgal, Belgium­mal, Hollandiával, Luxemburggal . és Nyugat-Németországgal — arra az esetre, ha ez országok valamelyikét, vagy az európai hadsereget „táma­dás érné azalatt az idő alatt, amíg az Egyesült Királyság tagja az Északatlanti Szövetségnek". Ez a nyilatkozat formailag válasz a párizsi értekezlet március 14-én az „európai hadsereg" kérdésében elő­terjesztett azonos javaslatára. A ku­lisszák mögé tekintve azonban egy kicsit másképpen fest az egész ügy. Az „Observer" cimü londoni kon­zervatív lap washingtoni tudósítója már április 6-án erősen hangsú­lyozta, hogy „az amerikai külügy­minisztérium szeretné, ha az angol kormány ilyen garanciát adna". A „Times" már a kormánynyilat­kozat megjelenése előtt kiemelte, hogy „az a kezdetét jelenti majd annak az időszaknak, amikor Né­metország a nyugati hatalmak szö­vetségesévé válik", április 16‘án pe­dig arról irt, hogy bonni megfigye­lők „szoros kapcsolatot látnak a szovjet jegyzék nyilvánosságraho- zása és a. szavatossági egyezményre vonatkozó nyilatkozat között". Washington erőnek erejével meg akarja akadályozni a német kérdés békés rendezését, s ezért a világ közvéleményét befejezett tények elé igyekszik állítani. haladéktalanul megteremtve „európai védelmi . kö­zösségét" az Atlanti Egyezmény rendszerének keretében és minde­nekelőtt — Nyugat-Németország részvételével. Az angol kormány nyilatkozata, amely — ugyancsak a „Times" szerint — „inkább' lélek­tani, semmint gyakorlati jelentő­ségű , csupán eszköz eme egyezmé­nyek aláírásának meggyorsítására. Párizsban és Bonnban a kor­mánykörök nem győzik reklámozni az angol nyilatkozatot. Ennek elle­nére, mint a „Manchester Guardin'' mélabusan megállapítja, az angol garanciák „aligha oszlatják el az ér­dekelt országok „főaggodalmait". És valóban — a washingtoni politika 'európai szekértolóinak minden fára­dozása ellenére is — egyre erősebb a tiltakozás a hírhedt „európai had­sereg", s Nyugat-Németországnak az Atlanti Egyezmény rendszerébe való bekapcsolása ellen. Vigyázat, banditák! Az amerikai megszállók „alpesi erődnek" nevezték el osztrák tá­maszpontjaikat. Teljes gőzzel folyik Ausztria katonai támaszponttá ki­építése. Stratégiai utakat, laktanyá­kat, garázsokat építenek, növekszik a hadianyagraktárak száma, aláak­názzák a hidakat. Mind több ameri­kai katonai egységet helyeznek el megszállási övezetben. Az „alpesi erőd" laktanyáinak le­génysége, mondhatni — különös. A megszálló hatóságok -a legújabb amerikai egységek Herschingbe (Linz mellett) érkezése előtt figyel­meztették a linzi rendőrkapitánysá­got, hogy idejekorán foganatosítson óvóintézkedéseket, mert ezek az ala­kulatok tulnyomólag büntetett ele­mekből állanak. „Az erről kiadott közlemény erős nyugtalanságot keltett a város és a környék lakosságának körében' — állapították meg szomorúan az osztrák lapok. Az osztrákok' már megtanulták, hogy a rendes amerikai katonása* is gengsztermódra viselkedik. Mit várjanak hát akkor, amikor a Sin*- Sing lakóit költöztetik az „al|>c* erődbe"? TRUMAN MOSOLYÁTÓL — AZ ATOMBOMBÁIG

Next

/
Oldalképek
Tartalom