Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-13 / 87. szám

Vz épülő kousinnuizmus diadala: Telnek már a Don lilével öntözött Rosztov-teriileti kolhozföldeken Moszkva (TASzSz) A Szocí alisztyicseszkoje Zemljgyelije cí­mű lap jelenti, hogy a Rosztov-te rüieti öntözött kolhozföldcken egyre jobban kibontakoznak a tavasai mezei munkált. A kolhozpa­rasztok és a gépállomások dolgozói megkezdték az első 100.000 hektár öntözött föld megművelését. Ezeket a földeket állandó ön­tözőcsatornák szelik át, amelyek et rövidesen megtölt a Volga-Don- •xcsatorna vize. Az Azovi-kerület Győzelem-k olhozának kolhozparasztjai arra számítanak, hogy az öntözött földeken őszibuzából legalább 28 mázsa, tavaszi búzából 26 mázsa hektáronkénti termést érnek majd el. Ikuo Ojama professzor nyílt levele Sztálin elvtárshoz Tokió. (TASzSz) A Nemzetközi SztáÜn-dijja.i kitüntetett Ikuo Ojama japán professzor nyílt le­velet intézett Sztálin elvtárshoz. A levél vázolja a japán néptö- megeknek az elnyomás ellen, a tartós békéért folytatott harcát és a többi között ezeket mond- ja: ,,A Nemzetközi Sztálin-díj ré­szemre való odaítélése ezt jelen­ti, hogy a japán antiimperialista tömegek kitartó 30 éves harca el­ismerést kapott. Ebben az érte­lemben a díj odaítélése jelentős a tömegek számára és különösen ki kell emelni a japán felszabadító mozgalom történetében”. A levél a továbbiakban Sztálin elvtársnak a japán néphez inté­zett újévi üzenetével foglalkozik és hangsúlyozza, hogy az üzenet nagy szerepet játszol! a japán nép öntudatra ébresztésében. A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlettel kapcsolatban a levél kifejti: naprói-napra több japán kezdi megérteni, hogy a gazdasági függetlenség szempont­jából feltétlenül fontosak a ke­reskedelmi kapcsolatok az egész ázsiai szárazföld országaival, kü­lönösen Kínával és a Szovjet­unióval. „A békéért, küzdő japán nép tudja — hangsúlyozza a további- ákbstn a levél, — hogy nincs egyedül és szerves része a közös célra törekvő békevilágfrontnak: Ma ellenségünk nemzetközi mé­retekben megszervezett monopo­Hszlikus töke formáját öltötte. De nemzetközi méretekben együttműködő erővé váltak a fel- szabadulásukért harcoló tömegek is és ez az erő napról-napra nö­vekszik. A japán nép világosan megérti ezt az üdvözlő táviratok­ból és üzenetekből, amelyeket a világ munkás szervezetei és kü­lönböző más demokratikus szer­vezetek küldenek a Nemzetközi SztáMn-dijjal és az Ön újévi üze­netével kapcsolatban. Ez a fény lehetőséget ad a japán tömegek­nek, hogy úgy véljék, győzelmük napja közeledik. Ilyen módon harculcat boldog érzéssel folytat­hatják.” Ikuo Ojama professzor ezután arról ir. hogy az úgy nevezel[ i „bé­keszerződés" rendelkezéseitől súj­tott haladó japán tömegek szá­mára az egyik legfontosabb kér­déssé válik az ujrsfelfegyverke- zés elleni küzdelem. Ugyanakkor lelkesen támogatják a Béke Vi- lágtanácsnak az öt nagyhatalom békeegyezményére vonatkozó ja­vaslatát. Úgy vélik, hogy a há­borús provokátorok megbünteté­se, f(z atombomba és más tömeg­pusztító fegyverek eltiltása, & vi­lágméretű leszerelés és fegyver­zet-korlátozás kérdésének megol­dását ennek megfelelően kell el­érni. A japán nép- tudatában van, hogy Japán ujraíelfegyverzése az ázsiai népek ellen irányul. „Mi, japánok — hangzik to­vább a levél — ma a legkisebb ellenszenvet seni érezzük a szom­széd népek iránt, nem is szólva arról a megbánásról, amelyeket ezen népek ellen a múltban elkö­vetett bűneink miatt érzünk, ha­tártalan mély barátságot táplá­lunk irántuk. Ebben az esetben legillőbb válasz, amelyet a japán népnek adnia kellene az uralkodó osztályok jogtalanul rákényszeri- tett ujrafelfegyverzésre, annak határozott kijelentése, hogy soha­sem fogunk újból az ázsiai népek le gyilkolásának esztelen útjára lépni. Ez az eszme ma trCár egy­re mélyebben behatol, a japán néptömegek közé, Esküszünk, megakadályozzuk c. háborút Ázsiában. Szilárdan hisszük, annak le­hetőségét, hogy minden ázsiai nép tesz ilyen esküt, mert tanúi vagyunk napjaink egyik leg­szembetűnőbb tényének, az ázsiai népek öntudatos szolidaritása erő­södésének. Természetesen az az ígéret, hogy az ázsiaiak nem fogják legyilkol­ni egymást, nem azt jelenti, hogy az ázsiaiak csak azért egyesül­nek, hogy a világ többi része ét­ién harcoljanak. Nem, éppen el­lenkezőleg. Ez azt jelenti, hogy az összes ázsiai népek szorosan együtt fognak működni a világ minden békeszerető népével és ily módon elérik a tartós békét az egész világon.*’ As osztrák dolgosók sséles körben emlékestek meg as orsság felszabadulásának 7. évfordulójáról (Becs. (TASzSz) Április 10-én este Bécs főútvonalán az ifjúság nagyarányú fáklyásmenetet ren­dezett. A Szláhn-téren megko'zßruzt- ták íz Ausztria felszabadításáéit vivotf, harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében Koplenig elvtárs, a párt elnöke és Fürnbsrg elvtárs, a párt fő­titkára helyezett el koszorút. A bécsi dolgozók tízezrei vet­tek részt biz évforduló alkalmából rendezett gyűlésen, amelyen Ernst Fischer, az Osztrák Kommunista Párt Központi Bizottsága Poli­tikai Bizottságának tagja és Szviridov altábornagy, a Szovjet­unió ausztriai főbiztosa mondott beszédet. Országos állattenyésztési kiállítás nyílik áprilisban Budapesten A földművelésügyi minisztéri­um és az állami mező- és erdő- gazdaságok minisztériuma ápri­lis 26-től május 4-ig országos ál­lattenyésztési kiállítást rendez Budapesten, a tenyészállatvááár- telepen. A kiállít tussal egyidöben tart­ják meg Budapesten az országos álla tüepyésztés i kongresszust, araelyén állattenyésztésünk fej­lesztésének legfontosabb kérdéseit Vasárnap, 1952. ápr. 13. vitatják meg. A kiállításra vidékről feluta­zók részére a MÁV ötven száza­lékos menetdij kedvezményt biz­tosit. — LEONA RDO DA VINCI születésének 500. évfordulója al­kalmából a Művészeti Alkotások Vállalat mappát ad ki 12 darab egyszinnyomásos melléklettel, amely a nagy művész legjelleg­zetesebb alkotásait tartalmazza. A minisztertanács határozatot hozott a takarékossági munka továbbfeiiesztéséröl A Magyar Távirati Iroda je- lenti: A minisztertanács az AEK je­lentése alapján megvizsgálta az 1950. december 31-én hozott, a takarékosságról szóló miniszter­tanácsi határozat végrehajtását és határozatot hozott a takarékos- sági munka továbbfejlesztéséről. A minisztertanács megállapí­totta, hogy 1951-ben a takarékos­ság terén jelentős eredmények születtek. Különösen komoly előrehaladás mutatkozott az anyagtakarékosságban. A Gaz­da-mozgalom kibontakozása, a hulladékok egyre fokozódó gyűj­tése, a színesfémek helyettesítése, az anyagkihozatal megjavítása nagymértékben hozzájárult a termelési terv teljesítéséhez szükséges nyersanyag biztosítá­sához. A gyáriparban az előirány­zott anyagfelhasználással szemben elért megtakarítás háromszázhetvenmillió fo­rintot tett ki. A miniszterta­nács megállapította. hogy a fokozódó takarékosság döntő szerepet játszott abban, hogy az 1951. évi tervet a magyar népgazdaság túlteljesítette. A takarékosság azonban az elmúlt évben még a népgazdaság több ágában, számos üzemben nem volt kielégítő. A béralapok túllépése felemésztette az anyagta. karékossággal elért eredmények egy részéi. Igen kevés figyelmet fordítottak 1951-ben a beruházási kiadások megtakarítására és nem mutatkozott előrehaladás az építő­ipari költségek csökkentésében sem. Az üzemek többségében a gépek kihasználása nem volt megfelelő. Nem sikerült az elmúlt év során teljesen felszámolni a takarékos* sági munka kampányszerüségét, a takarékosság nem vált a munka ál­landó módszerévé. A minisztertanács megállapí­totta, hogy a takarékosság népgazdasá­gunk fejlődésének továbbra is egyik legfontosabb tartaléka és kitűzte a takarékosság tovább­fejlesztésének főbb feladatait. Az 1952. évben — amikor a ter­melés kibővítését szolgáló nagy lé­tesítményekben a legnagyobb ősz- szegeket fektetjük be anélkül, hogy ezek a nagy üzemek ebben az év­ben már számottevően termelnének •— különösen nagy súlyt kell helyez­ni a beruházások terén elérendő megtakarításokra. A megtakarított anyagot, gépet, munkaerőt legna- gyóbb beruházásaink, mindenek­előtt a Sztálin Vasmű, a földalatti vasút, az uj gépipari, alumínium* ipari, vegyészeti üzennek építésének meggyorsítására kell fordítani. A beruházások megtakarítása érdeké, ben lényeges javulást kell elérni a gépek kihasználása terén. A meglévő gyárépületek területének jobb kihasználásával kell a terme­lés növeléséhez szükséges uj gépek egy részét elhelyezni, hogy ezáltal az építkezések egy részét megtaka­ríthassuk. Az eddiginél jóval nagyobb gon­dot kell fordítani a gazdaságos tervezésre, az épületek túlzott mé­retezésének kiküszöbölésére. 1952* ben fordulatot kell elérni az épí­tési költségek tekintetében, az épí­tési költségeket 1952. folyamán bá­rom százalékkal kell csökkenteni. Ebben az évben még több színes lémet, rezet, acélt, va­sat, szenet, fát, bőrt és más fontos alap- és importanya­got kell megtakarítani, mint 1951-ben. 1951 *hez képest átlagosan két szá­zalékkal kell csökkenteni a henge­relt acél fajlagos felhasználását,, a gyáriparban kéi«zá2harmincezer tonna, 3 villamoserőműveknél száz­hatvanezer tonna, a vasútnál hu- szonqyolcezer tonna s-zénet kell megtakarítani. Növelni kell a hulla­dékok begyűjtését, meg kell javítani az anyagok raktározását, kezelését és nyilvántartását, különösen az építőiparban, de egyebütt is és nem utolsó sorban az élelmiszeriparban. A széntakarékosság érdekében meg kell javitani a szén minőségét. A gyárakban nagy mennyiségben el* fekvő készleteket elsősorban az el­fekvő hengerelt acélt, fel kell hasz­nálni a termelésben. A minisztertanács határozata, kiemelte, hogy az az anyagtakarékosság nem járhat a minőség rovásával, mert a rossz minőségű áru hama­rább megy tönkre, gyorsabban romlik és igy végső soron nem ta­karékosságra, hanem az értékes nyersanyagok pazarlására vezet. A minisztertanács határozata ér­telmében ű takarékossági feladatok a terv, elsősorban az önköltségcsök­kentési terv szerves részét képezikß A ímeg takarításokat tehát azon kell mérni, hogy egy üzem teljesi. ti-e, illetve tulteljesiti'e termelési és önköltségcsökkentési tervét. A minisztertanács határozata alapján meg kell szüntetni a különfé­A begyűjtésben a megyék nagy része még mindig’ nem közelitette meg az április 4-ét megelőző lendü­letét, elhanyagolják a begyűjtést. Vonatkozik ez 'elsősorban az áprilisi szakaszban győztes Szabolcs me­gyére, Békés és Pest megyére. A hizottsertés begyűjtése mindkét élenlialadó megyében ellanyliult. Ez­zel szemben javult a hizottsertés begyűjtése Győr és Bács megyében. ~A~Tauácsokat a félévi beadásra tett fogadalmuk, májusi felajánlá­suk arra kötelezi, hogy már most mozgósítsanak a hizottsertés begyűj­tésére. Egyre szélesebben bontakozik ki a dolgozó parasztok párosverseny- mozgalma és mindinkább megvaló­sul a jelszó: „Teljesítsük junius 15-re az első félévi tervet!“ Sok felé tapasztalható, hogy a tanácsok elmerülnek a tervfelbontás munkájába és emiatt elhanyagolják a begyűjtést. Ezt a legsürgősebben A vetési tervek végrehajtásában az április 10-i értékelés szerint a következő megyék járnak az élen: Tavaszi búza vetésében Pest, Szol. nők, Hajdu-Bihar, Fejér és Zala, tavaszi árpa vetésében Báes-Kis- kun, Békés, Fejér, Pest és Szolnok, •zab vetésében Bács-Kiskun, So­mogy, Tolna, Fejér és Baranya, burgonya vetésében Csongrád, Tolna, Békés, Bács-Kiskun és Hajdu-Bihar, cukorrépa vetésében Bács-Kiskun, Somogy, Csongrád, Tolna és Pest, napraforgó vetésében Tolna, Pest, Somogy, Zala és Szolnok. Lemaradt megyék: Tavaszi búza vetésében Nógrád, Szabolcs, Heves, Komárom és Borsod, tavaszi árpa vetésében Szabolcs, Borsod, Nógrád, Heves és Zala, zab vetésében Sza- bölcs, Borsod, Heves, Nógiád és Szolnok, burgonya vetésében Bor­sod, Szabolcs, Heves, Veszprém és Győr.Soproü, , cukorrépa vetésében Borsod, Szabolcs, Heves, Nógrád és Veszprém, napraforgó vetésében Borsod, Szabolcs, Győr-Sopron, Nóg­— A MEZŐGAZDASÁGI újítá­sokkal «■— amelyeket elfogadtak és alkalmaztak — a múlt évben több mint 20 millió forint megta­karítást értek el. Az újítások közt szerepel a kévekötő arató­gép felszerelése kévegyüjtó' asz­tallal, több ekekapa vontatására alkalmas kapcsolószerkezet, árokásógép, rizsaratásra átalakí­tott fűkaszáló, különböző megol- oldások répaszedésre, s/.őlőfcdés- rc, stb.- a NYU cat németországi Olienbachban az ifjúság ezer kül­dötte tiltakozott a bonni kormány háborús politikája ellen. Határoza. lukban felszólították a német népet, foglaljon állást Adenauer ellen. le takarékossági felelősi és más hasonló funkciókat, mi­vel a takarékosságért az üzem, műhely, intézmény ve­zetője felelős. A minisztertanács által egy évvel ezelőtt megbízott takarékossági bi­zottság megszűnik és a takarékos­ság fokozására irányuló munka irá­nyítását a minisztertanács a Nép- gazdasági Tanácsra,*a Tervhivatal­ra és az egyes szakminisztériumok­ra bízta. A minisztertanács határozatában végül megállapította, hogy 1952. évi terv minden téren, igy a takaré­kosság terén is, az elmúlt éuinél na­gyobb feladatok elé állítja a dolgo­zókat, mérnököket, technikusokat, igazgatókat, gazdasági vezetőket. Az 1952-es terv teljesítése nemcsak fokozott takarékosságot követel meg minden téren, hanem azt Í3 megköveteli, hogy a takarékosság a mindennapi munka állandó mód­szerévé váljék. fel kell számolni, A begyűjtési verseny állása a félévi tervek teljesítéséhez viszo­nyítva : Hizottsertés: 1, Szabolcs, 2, He­ves, 3. Békés, 4. Komárom, ő. Hajdú, 6. Pest, 7. Csongrád, 8. Tolna, 9. Fejér, 10, Szolnok, L1. Veszprém, 12. Bács, 13. Vas, 14. Baranya, 15. Borsod, Ki. Győr, 17. Zala, IS. Nógrád, 19, Somogy. Tojás: 1. Békés, 2. Csongrád, 3. Szolnok, 4, Győr, 5. Somogy, 0. Zala, 7. Szabolcs, 8. Baranya, 9, Tolna, 10. Heves, 11. Veszprém, 12. Fejér, 13, Hajdú, 14. Vas, 15. Nóg­rád, 16, Borsod, 17. Komárom, 18. Pest, 19. Bács. Baromfi: 1. Szabolcs, 2. Békés, 3. Somogy, 4. Csong'rád, 5. Szolnok, 6. Zala, 7, Tolna, 8. Heves, 9. Győr, 10. Borsod, 11. Baranya, 12. Pest, 13, Hajdú, 14. Komárom, 15. Fejér, 16. Veszprém, 17. Bács, IS, Vas, 19. Nógrád. rád és Heves, Az élenjáró megyék az április 10-i határidőre előirányzott növé­nyek vetését általában teljesítették. A tavaszi búza vetésének ideje le­járt, a vetést tehát — ahol még nem végezték el — az egész ország területén sürgősen be kell fejezni. A. következő szakasz legfontosabb feladata, hogy elsősorban az évelő szálast akar mán y ok (lucerna, vörös­here, baltacím) vetését még jobban fokozni kell. Tavaszi árpából, zab- bői, cukorrépából és napraforgóból a megyéknek megadott vetési terv­feladatokat rövid időn belül végre kell hajtani. Így biztosítható, hogy teljes erővel megindulhasson most már a burgonya, kukorica és egyéb késői vetésű növények elvetése és a gyapot vetésére is jól fel tudjunk készülni, hogy a megadott időpont­ban az egész ország területén be­fejezzük vetését a legrövidebb idő .— néhány nap alatt. A termelőszövetkezetek továbbra is élenjárnak a tavaszi mezőgazda- sági munkák végrehajtásában. — MAGYAR-CSEHSZLOVAK egyezményt írtak alá Bratislavában a határsávforgalótnra, a vámjogse­gélyre és a vasúti határállomásra vonatkozólag. — AZ ANKARAI rádió jelenti, hogy Karoszmanoglu török bel­ügyminiszter lemondott. A bel­ügyi tárcát ideiglenesen Mende- lesz miniszterelnök vette át. — CHILÉBŐL érkezett jelen­tések szerint huszonnyolcezer chilei tanitó tovább folytatja a sztrájkot a béremelési követelé­seinek teljesítéséért. Tízezer ci­pőipari munkás bérsztrájkja si­kerrel fejeződött be. fl begyűjtési minisztérium jelentése a begyűjtési verseny állásáréi A földművelésügyi minisztérium tájékoztatója a tavaszi vetések állásáról

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom