Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-12 / 86. szám

Ä termelés pártéi lenőrzése a bázakerettyei olajipari vállalatnál A tavaszi munkák, a begyűjtés sikerének „titka*6 A tanácsok és fÖIdmüvesszö- igyekeznek pótolni. A pártazerve­Pértunk üzírvezeti Szabályza­ja a pártbizottságainknak és oz isjapszervezeteinknek jogok ad a term«!éa eilenőrzóiéEe. ^ lazl jelenti, hogy mindenről, ami az tizemben történik- a pártszerve­zetnek ’iiudínia' kell. Mindez ízük-, «égéssé teszi azt is, hogy a kom­munistáknak cl kell sajátítani a gazdasági vezetés kommunista módsze­rét, ismerniük kell az üzemük terü­letét, hogy mindenféle _ feladat végrehajtáiaábai betekiiüöst nyer­jenek. .............. A bá zsakerettyei olajipari _ üze­mek pártbizottsága kötelességnek tartja ée munkája elvégzésében ál­landóan megvalósítja a 'ermeilés pártellenőrzését. Az ellenőrzést elsősorban is a vállalatvezetőség, osztályvezetők, alátervezed tit­károk együttes értekezletén való. silják meg, ahol gi gazdasági ve­zetők beszámolnak a végzed munka eredményedről és hiányos­ságairól. Ez történt április 8-án. amikor értékelték az április 4-i felajánlások teljesítését, ahol irányt adtak arra, hogy május 1-re, a világ proletariátusának ünnepére milyen módon készül­nek fel­Ezen az értekezleten az olajter­melés dolgozói május 1-re vállalták, hogy ,>00 tonnával több olajat ter­melnek terven felül. A gazdasági vezetők ehhez azt kérték, hogy a pártbizottság és az alapSizervezettek állandóan se­gítsék őket vállalásaik teljesíté­sében. A termelési értekezleteken -a pártbizottság tagjai foglalkoznak a dolgozók problémáival, mun­kájával. Jalsovecz József elv­társ, a Béke termelő-brigádnál vett részt az értekezleten, ahol különösen a munkafegyelem te- ■ rén komoly lazaságok mutat­koznak- A brigád munkahelye tá­vol e^ik az üzemi területétől és igy egy-két rendbontó, mint Pé­ter János nem használják ki a munkaidejüket. Horváth József és Tóth János BT 11-es tankállo­más dolgozói a termelési értekez­leten nem vesznek részt, nem is­merik brigádjuk munkai elaj állá­sát és igy nem is tudnak aktivan bekapcsolódni a felajánlás telje­sítésébe. A brigád dolgozói sí termelési értekezleten megfogad­ták, hogy a munkafegyelmet meg­szilárdítják és azokkal, akik azt ismét lazítják, beszélgetni fog­nak, ha ez sem használ, eltávolítják Soraikból a rendbontókat. Fo­gadalmat tettek a termelési érte­kezleten, hogy május 1-ig az ehő negyedévben való lemaradásukat behozzák ée munkájukkal kiér­demlik ezt, hogy a nevükhöz méltóan valóban a békéért har­coló brigád legyenek. A Ly. VII.-es dolgozói is tér-, melési értekezleten vetették fel, hogy már egy éve észszerüsitö javasla­tot adtak be, amely nagyban megkönnyítené munkájukat, azonkívül jelentős munkaidő, •megtakarítást érhetnének el vele. Ez a javasló azt tartalmazza, hogy a- hulladékcsőből egy szán­kót készítenek, melyre a beren­dezési, a1 leszerelés után rárak­nák és igy a traktornak csak a. pótkocsira kellene felvontatni, ős Ijymódon mm kelleüp a leszere­lés u*dn e.íz anyagokat földre re le­ni és utáns. újra felrakni a pót­kocsira. Ezt a javaslatot most már a párt bízot t-ág vette . a ke­idbe és rövidesen intézkedéseket tesznek a megvalósítására, A pártbizottság nemcsak érte­kezleten, hanem kint a munkahelyen is közvet­lenül ellenőrzi a termelést és segíti n munkát. A Ly. Vll-es lyukbefejező bri­gádnál z.z anyagok szétszórva hevertek a munkahelyen. Ha a dolgozóknak valamire szükségük volt, hosszú ideig keresgéltek kö­zötte és ezzel rengeteg munka­időt hagytak kibaisználétimul. Nem is tudták tervüket felje£ite- ani. A pártbizottság felhívta erre íj brigádok figyelmét és azó'te minden brigádnál rendezettek az «anyagok, a Ly. VII-érnél is a. munka termelékeny- ege állandó­an növekszik. A párt bizottság a munka el­lenőrzésénél felkarolja a jó mun­kaszervezés!- és azt elterjeszti. A Tóth-brigádnál a. termelési üzem­ben dolgozók a váltásnál állandó­an beszámolnak ,a munkaidő alat| végzett munkáról és elmondják a váltásnak, milyen hiányosságok vannak, mit kell elvégezni, mi a legfontosabb a munkán. Ezen ^ a beszámolón a brigádvezető ál­landóan résztvesz és off helyben a munkások kérdéseire ad ma­gyarázatot'. Ezt a munkaszervezést a pártbizottság elterjesztette az üzem területén és nem kis része van abban, hogy az áp­rilis 4-i felajánlását a válla­lat túlteljesítette. A Tóth brigád jó munkájáért április 4-cn 8000 forint jutalom­ban részesült. Az ellenőrzést azonban nem­eseik a pártbizottság tagjai vég­zik. Az alapszervezetek vezetői i‘3 gyakorolják a termelés ellen­őrzését. A pártbizottság erre ne­veli és tanítja a> vezetőket, hogy ez‘; a kérdést a pártépitéStel együtt, sikeresen valósítják meg. Az ellenőrzés azonban akkor le-z teljes, hogyha azt nemcsak a vezetők, hu,man az egész párt- szervezet valósítja meg. A terme­lés pái'tolleniői’zése komoly se­gítséget feg nyújtani a munka- verseny kiszélesítésében, nyilvá­nosságában és igy sikeresen tud­ják teljesíteni, túlteljesíteni ter­vüket a bázakerettyei üzem dol­gozói. (Kerkay László) vetkezetek egyre jobbun alkal­mazzák a szemléltető agitáció módszereit. Lépten-nyomon ta- lálko/.unk a feltűnő és Ízléses ver- scnytáblákkal, melyek a legfris­sebb eredményekkel hirdetik a ta­vaszi munkák a begyűjtés leg­újabb sikereit. Ezek az eredmé­nyek megmutatják a dolgozó pa­rasztság munkáján keresztül a pártszervezet és a tanács munká­jának eredményeit is, ★ így van ez Petrikeresztuiön is. A tanács bejáratánál szemnek tetszetősen elkészített versenytáb­la hirdeti naponta a legújabb eredményeket a beadás, a tava­szi munkák terén. Ott szerepelnek a táblán versenytársuk Lickovado- mos eredményei is, igy a község dolgozói állandóan tudják, hogy ók dolgoztak-e jobban vagy a lic- kovadomosi dolgozó parasztok. Ez serkenti őket újabb eredmé­nyek elérésére. Népművészeti bemutatók A felszabadulási emlékünnepé­lyen mutatták be tudásukat. Zala megye népművészeti csoportjai és falusi-városi kulturgárdái. A megye minden részéből eljöttek a járási kulturházba, hogy e nap alkalmával szórakoztassák Zalaegerszeg dolgozóit. A fel. szabadult magyar falvak népi kultúráját, » magyart paraszt­ság örömét és háláját, jókedvét mutatták be az eljött fiatalok és felnőttek. Szabad nép, boldog' nemzet jö­vőjét mutatta be a garabonci népművészeti csoport n népi mo­tívumokból összeállított mese já­tékaival. A csoport tagjainak öt- letes,ségo sikerrel megoldotta fel­adatát és játszi könnyedséggel szerepelt a közönség előtt. A za. íaszentbailázsi kultúrotthon és a galamboki kultúrotthon tánccso­portjainak különösen a malomi- tánca aratott sikert. A nagyka­nizsai Magasépítő Vállalat tánc­csoportja is jól felkészült ez al­kalomra A nagykanizsaiak mű­sorából kiemelkedett, a „kozári tánc’1. A zalaegerszegi vasutas DISz tánccsoportjának a mohácsi leánytánca nagy tapsban része, sült, de mégj óbb an kell igyekez- niök, hogy ezt a művészi színvo­nalat továbbfejlesszék. Jogosan mondhatjuk azt, hogy az oltárci- ak lakodalmastánca felülmúlt minden előbbi szereplést- Az ol- tárciak bevonták a műsorukba az idősebb dolgozó parasztokat is Különösen jó volt az üvege­sek tánca. Az idősebb asszonyok és emberek úgy mozogtak a szín. pádon, hogy a fiatalokból álló csoportok példát vehetnek róluk. Nem marad el az oltáróinktól a kjs.komárcmiak esonortja sem. Az énekkaruk vetekszik a váro­siakéval Helyesen oldották meg a bemondó szerepét, cki össze­kötő szöveggel igyekezett bemu­tatni a kigkomáromiak múltját, a keservét, a bánatát és ,a bot. dog jelent és a még boldogabb jövőt, a dolgozók gondtalan éle- tét. Az énekkar Bartók és Ko. dály népdailgyüjifjeményé t ha-z. náita fel. a Idskomáromiak tánc- csoportja is nagy sikerrel adla elő magyar népi táncait- Számos fcedturosoport fellé­pett még, mindegyik sikerrel- A városi énekkarok közül magas- szinvonaJu • volt a Tanítóképző énekkara­(Nagy Ernő) A verseny élő valóság. A verseny pontjaiban vállaltakat gazdagyüléseken beszélték meg és a dolgozó parasztok felajánlása­ik alapján tették. A gazdagyü- lésen hozott határozatok alapján hívták versenyre a Somogy me­gyei Szilvásszentmárton közsé­get. Vállalták, hogy április 4-re elvégzik a tavaszi árpa, zab, olaj­len és lóhere vetését s begyűjtési tervüket túlteljesítik, A tavaszi munkákra való moz­gósításhoz felhasználták a Sza­bad Föld Téli Estéket, ahol is­mertették a korai vetés jelentő­ségét és mint Horváth elvtárs ír­ja levelében -— a dülöfelelösök naponta járják a határt és fel­világosító munkával mozgósít­ják társaikat az idejében való vetésre — Ennek az eredménye is megmutatkozik a községben. Tavaszi vetéseiket határidő előtt fejezik be. Már ültettek a leg­utóbbi jelentések szerint 5 hold burgonyát is. Jó eredményeket érnek el a be­gyűjtésben is. Első negyedévi terveiket túlteljesítették, a sertés­beadásnál is csak némi lemara­dásuk volt. Most azonban ezt is zct jól megszervezte u csoportom agitációt, minden nap jelentős feladatokat oldottak meg. A népnevelők ala­posan felhasználják, idejüket és munkájuk közben, ha már né- gyen-öten együtt vannak, elbeszél­getnek a soronlévő feladatokról. Eredményüket fokozza széleskö­rű pártonkivüli aktíva létrehozá­sa s annak helyes irányítása. A népnevelőkkel rendszeresen ismertetik feladataikat. Nagy gondot fordítottak a községben a sertésbeadás teljesítésére s ai csoportos agitáció alkalmával fő­leg ezzel foglalkoztak. Csoportos beszélgetés során ér­tették meg a beadás teljesítésé­nek jelentőségét Kiss János, Egyed István és Török János kö­zépparasztok is, akik vonakodtál: a sertésbead iától. A csoportos beszélgetés után rájöttek, hogy nem érdemes a Horváth Ferenc- féle kulákokra hallgatni, aki ar­ra akarja rábeszélni a becsületes dolgozó parasztokat, hogy kö­vessék az ö „példáját“, halogas­sák a sertésbeadást. A csoportos beszélgetésen világossá vált előt­tük az a feladat, melyet nekik teljesíteni kell, amely reájuk vár népi demokráciánk építésében, tervünk megvalősitásában. A helyesen megszervezett verseny, a szemléltető agitáció és a cső portos beszélgetés segítségével már második negyedévi tervüket baromfiból 90. tojásból pedig 51 százalékban teljesítették és na­ponta emelkedik a sertésbeadási terv teljesítésének százaléka is. A május 1-i felajánlásaik tel­jesítéséhez kiszélesítik a kultur- agitációt is. Több egyfelvonásos színdarabon keresztül mutatják be a dolgozó parasztoknak a múltat, s a jelent. így építik a petrikereszturi dolgozó parasz­tok boldog jövőjüket, (Konyecsni) CSÁFORD MÚLTJA ÉS JELENE A z egész ország dolgozó né­r pe lelkesen készült április 4 megünneplésére. Ezt a napot Csáford község dolgozó paraszt­jai is boldogan ünnepelték, mert megszabadultak a kulák uzsorá­jától, megszabadultak a község határában lévő Nemestóti földes­úri ól. 7 esztendő múlt el azóta, ke­mény és harcos esztendők, a fel­szabadult magyar nép első sza­bad évei. Jöttek a tervgazdálko­dás évei, a 3 és az ötéves terv. Az ötéves terv első évében be akarták vezetni a villanyt a köz­ségbe, de a kulák és a kulákok befolyása alatt álló községi ve­zetők leszavazták. Azt mondot­ták, hogy „amiért a villanyt be­vezetik, hosszú ideig lehet petró­leumot venni.“ A zok, akik ezt hangoztatták, ■*- tudták. hogy a dolgozó parasztok tudnak 1 mázsa szőlő­ért egy rádiót venni és ha rádiójuk lesz. akkor megtanulják, hogyan kell harcolni az ellenség, a kulák ellen, A tanácsválasztás után fejlő­dés indult el a községben. A fej­lődést az ellenség minden erejé­vel igyekezett meg gátolni. Egy esztendő alatt 3 tanácsel­nököt és egy tanácstitkárt kerí­tett hálójába az ellenség, leváltot­ták őket mert nem a dolgozó nép érdekeit szolgálták, nem azokéc a becsületes dolgozó pa­rasztokét, akik őket megválasz­tották. 1 951-ben nem ment a be­gyűjtés. Az adófizetés szomorú képet mutatott Csáford községben, de járási és megyei viszonylatban isi Gyenge volt a tanács és erős volt a kulák. A dolgozó parasztság a kulák hangja, nyomán hanyagul teljesí­tette kötelezettségét és ezért na­gyon sokan kártérítést fizettek. Csáford községben a dolgozó parasztság jórésze még 1951-ben is a kulák befolyása alatt állt. Az állandóan fejlődő pártszervezet­nek és a felfrissített tanácsap­parátusnak kemény és szívós harcot kellett folytatni, hogy el­érje azt, amit ma már Csáford község dolgozó parasztjai meg­értettek: leleplezni a kulákokat, szívós felvilágositő munkát vé­gezni a dolgozó parasztság kö­zött, a tanácsházán, az utcán és a dolgozó parasztok lakásán. Q zabó Jőíjsef (Málovies) ku­^ Iákra hallgatott és ezért nem teljesítette kötelezettségét. Az ősz folyamán behajtás utján kukoricát és tyúkot kellett lead­nia. Az idén kijelentette, hogy nem akar szégyenkezni, hanem időben eleget tesz kötelezettségé­nek. Meg is tartotta Ígéretét, mert már baromfibeadását egész évre 90 százalékban teljesítette. Még azt is megfogadta, hogy a gabonát a géptől, a kukoricát, burgonyát törés illetve szedés után azonnal szállítja a raktárba. Szabó József példája nyomán sok becsületes dolgozó paraszt hivta ki egymást párosversenyre a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégzésében. Hatvani József (Né­meth) is, aki az év'elején bizal­masan elmondotta: — 1951 nyarán mikor vittem a tojást és a baromfit, voltak akik azt mondogatták, hogy „bo­lond vagy, ha beviszed, edd meg, úgy sem kell megfizetni“. Hall­gattam is rájuk és nagyon rósz- szul jártam, mert év végén alig tudtam teljesíteni kötelességemet, hogy ne kelljen kártérítést fizet­ni. A párosversenyben kiemelked- nek Málovies és Hatvani követői: Baksa Lajos, Szabó Im­re (Kom). Baksa János, Csalló Kálmán, Orbán Kálmán, Németh Gábor, Kiss József, Horváth Gyu­la, Csiszár Rudolf kis- és közép­parasztok. Dolgozó parasztsá­gunk látja, ahogy leleplezik az ellenséget, úgy fejlődik községük. Hogy mennyire megértették ezt dolgozóink, mutatja az is, hogy Rákosi elvtárs születésnap­jára I. negyedévi adófizetési ter­vüket, tojás-, baromfi- és vágö- marhabeadási kötelezettségüket 100 százalékban, de voltak olya­nok is, akik jóval túlteljesítették. A sertés- cs a tejbeadási köte­lezettség körül vannak hiányos­ságok. Az első negyedévi sor- tésbeadásj. terv még nem 100 százalékos. A tejbeadási kötele­zettségnél még nagyobb a lema­radás. A dolgozó parasztok kö­zött tudatosítva van a tejbeadási kötelezettség, amikor majd a ne­gyedévi kártérítéseket kell fizet­ni, minden dolgozó paraszt vessen magára, mert a tervek teljesíté­se törvény és mindenkire kötele­ző. A kik tejbeadási kötelezett- Hegüknek nem tesznek ele­get, lehet, hogy Csordás János kö­zépparasztra és a kulákokra vi­gyáznak Állati lóan siránkozik Szabó lm rén é (Magtáros), Loho- nya József, Büki István kulákok és szabotálják a begyűjtést. Sug­dos a másik kulák, Horváth Vil­mos is, aki a birtokát felajánlot­ta az állam részére és most az állami gazdaság szerződtette le munkára. Vigyázzon nagyon az állami gazdaság; hogy az általa megmetszett szőlőtőkék termöek legyenek. „Kutyából nem lesz szalonna.“ Sok becsületes dolgozó paraszt lelkesen megünnepelte a felszaba­dulás 7. évfordulóját. Április 3-án, este a pártszervezet, a DlSz-fia- talság' és a tanács vb tábortüze­ket gyújtott a hegytetőn. T ndulők harsogtak a magas- 1 ba, tapsviharok törtek fel Sztálin és Rákosi elvtársak, a Vö­rös Hadsereg éltetésére. Megújult, megszépült életünk vidám meg­nyilatkozásai ezek, amely ezt a napot szivünkbe véste, a pusztu­lásból a háború borzalmaiból emelt ki berniünket. Április 5-én halál járást szervi­zett a vb-elnök, hogy versenytár­sunk, Zalakoppány község mun­káját értékeljük, III’ Ikövetkezcndö feladataink nagyok és szépek, melyek­kel május 1 tiszteletére és méltó megünneplésére készülünk, min­den lépésünkkel és cselekedetünk­kel a béke megvédésének, a szo­cializmus felépítésének- ügyét fogjuk szolgálni, hogy méltók le­gyünk pártunk elismerésére és becsületes tagjai, tudjunk lenni annak a tábornak, melyet a vi­lágbéke nagy őre, Sztálin elvtárs vezet. Marezin József vb-titkár, levelező, Csáford. Szombat, 1953 ápr. ÍZ, *al

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom