Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

Türelmes nevelnkávaj segíti a káderek fejlődését a zalaegerszegi városi pártbizottság A káderek a párt parancsnoki kara- A káderek jelenük a dön­tő erőt a pár| és az állam veze. télében, az előttünk áüó feladatok sikere® megoldásában. A szocia­lizmust építő hazánk fejlődésé­vel a káderek szerepe állandóan növekszik, úgy, ahogy a, techni­kát és a tudományt vezetik be az iparban, a mezőgazdaságban. A zalaegerszegi városi pártbi­zottság ikádermunkája, különö-/ sen a. káderek nevelése terén az elmúlt időkben nem mindig folyt megfelelően. Nem foglalkoztak türelmesen a kádereikkel, nem adtak segítő kezet, hanem FEGYELMI ELJÁRÁSOKAT INDÍTOTTAK egy-egy olyan káder ellen, aki vagy a tűi halmozott munka, a'agy pedig a tapasztalatlanság íolyíán nem tudna _ kielégítően végrehaj tani fe I adatait Németh Imre elvfársy a III. körzeti pártszervezet titkára a vezetőség ujjáválarztása során került a pártszervezet élére. A it apaszt al at 1 amsága átaiytán. elég sok hiányosság mutatkozott mun­kájából és ugyanakkor a gazda, sági feladatokkal is bőven volj, ellátva- A városi pártbizottság a hiányoa;ágok kijavítására nem módszereket és iSegítséget adott, hanem fegyelmi intézkedéssel, nem nevelő munkával akarták a munkáját, megjavítani. Németh elvtárs a vizsgálat során felhív­ta erre a figyelmüket és ilymó- don a VB. felismerte hibáit éa utána rendszeresen nevelték egyé­ni beszélgetéseken keresztül, módszereket adtaik feladatai el. végzéséhez és ma már Németh -elvtárs MUNKÁJA MEGJAVULT és vele együtt az alapszervezet munkája is fejlődik, erősödik és egyre jobban tudják vezetni kör- zetűket a feladatok elvégzésére. A káderekkel való türelmes foeíaüíozáe minden esetben meg­hozza az eredményt. NEMCSAK AZ A KÁDER, melyet kinevelünk, hanem türe­lemmel kelt megvárni, mig meg. Ezer zik tapasztalataikat- Sztálin elvtárs az1- tanítja, hogy a káde­rek a gyakorlati munka során a nehézségek elleni harcban acé­losodnak- „Ne felejtsék el, elv- ráru-ak, hogy csak azoic a ká­derek jók, amelyek nem félnek a nehézségektől, nem bújnak el a nehézségek elől, hanem ellenke­zőleg — ‘szembe néznek a nehéz­ségekkel, hogy legyőzzék és elhá­rítsák azokat Igazi káderek csakis a. nehézségek elleni harc. toan kovácsol ódnak ki‘‘ — -mondotta Sztálin elv társ­így fejlődött és erősödött Mol­nár Antal elvtár?, a zalaegersze­gi Magasépítő Vállalat pártszer­vezetének titkára- • Hogsizu ideig nem tudta megtalálni a helyét, nem tudta kellően irányítani a pártszervezet munkáját és igy nem1 tudott maga gern. foglalkozni a vállalat párttagjainak és tag- jelöltjeinek nevelésével, fejlődé­sével. A városi pártbizottság hos?zu ideig foglalkozott vele. AZ EREDMÉNY LASSAN MUTATKOZOTT meg Azonban a nehézségek elle­ni harcban Molnár elvtárs á.l- andóan íejlcdtftt és egyre *n,_ ább elsajátította a kommu- isia vezetés módszerei!, amiben nagy regit-őget nyújtott .számá­ra a várod pártbizottság állan­dó támogatása és bírálata. Mol­nár elv-társ már jól betölti funk­cióját, irányítja a vállalat dol­gozóit a feladatok végrehajtásá­ra­A söjíörj építkezésnél nagyon sok olyan dolgozó volt, aki 80— 00 ‘százalékra feijesi fette normá­ját. Molnár el v társ a helyszínen, személyesen beszélgetett a bri- g d d ve ze t ő k k el 6r a dolgozókkal. A brigádveze-tök segítségével a dolgozók már állandóan 120—130 SZÁZALÉKBAN TELJESÍTIK normájukat- Molnár elvtárs mun­kájával bebizonyítja, hogy a vá­rosi pártbizottság támogatásá­val é3 irányításával megállja a helyét és sikeresen oldja rneg a Magasépítő Vállalat pártszerve­zete a feladatokat. A káderekkel való bánásmód sok helyen nem kielégítő, vagy egyenesen elfojtják annak a fej­lődését. Ez mutatkozott meg a zalaegerszegi posta pártszerveze­ténél is- Györíi Feremcné elvtárs. nő a postánál mint takaritó volt alkalmazásban A pártszer­vezet munkájában aktívan köz­reműködött és nem mulasztotta el azt, hogy a vezetőség hiányossá­gait bírálja- A pártszervezet ve­zetősége úgy viszonyult a birá- 1 álhoz, hogy karrieristának és FEJLETLENNEK „MINŐSÍ­TETTÉK“ az elv társnőt. A káderelckel való bánásmód és a bírálatnak a helytelen elfojtására figyelmes lett a váróéi pártbizottság és éles bírálattal mutatott rá a pártszervezet titkára előtt hibá­ikra- A pártszervezet vezetősége belátta helyiden álláspontját és nagyobb figyelemmel kísérték Győrfiné elvtársnő fejlődését Azóta jó M UNKÁJÁVAL KIÉRDEMELTE azt, hogy 3 hetes propagandista irkolát végzett s ma már az alap ismeretek körének vezetője, amely a város 'területén egyike a legaktívabb alapismeretek kÖL rének. Most a Gyógyszer Vállalat személyzeti előadója, ahol a vá­rosi pártbizottság támogatásával és a váliiailatvezető segítségévei jó munkát végez. A városi pártbizoffiság mun­kájában találhatók olyan meg­nyilvánulások, amelyek a káderek fejlődését akadályozzák- Fe- rcnczi Béla elvtárs a tagjelöltek, kel való beszélgeféíeken olyan elméleti kérdéseket tesz fel, amelyre felein} egy középkáder tanfolyamon tanuló elvtársnak is dicséretére válnia- Mi a dialek­tikus materializmus és ehhez ha­sonló kérdésekre bizony egy tag­jelölt nem igen, tud felelni. Ilyen beszélgetés során visszariadnak, mert arra gondolnak, hogy nem tudtak válaszolni és, nem megfet leiően bírálják el képzettségüket, munkájukat­A szakmai képzettség terüle­tén egész sor hiányosság tapasz­talható a város területén Ko­vács István elvtárs a járási tit­károk országos értekezletén mon­dotta: „A szocializmus építése, a termelés ellenőrzése nagyobb politikai és szakmai tudást kö­vetel meg pártfunkcionáriusaink, tói.“ — Ez természetesen vonat, kozík az üzemek vezetőire is. Az Útfenntartó Vállalat igazgatója, Pétéi* József elvtárs és a párt­titkár, Herczeg István elvtárs SZAKMAILAG NEM KÉPEZ­TEK MAGUKAT kellően én ennek tudható be, hogy a megfelelő ellenőrzés hiá­nyában, a vállalat pénzével mas csalásokat követett eh Ezen a téren javult az elv tár-'ak munká­ja, azonban még mindig nem ki­elégítően A szakmai tudást mi­nél magasabb színvonalra keli emelni a politikai színvonallal együtt, mert csak igy tudnak ön­álló ellenőrzési gyakorolni a, vál­lalaton belül. Ma már minden vezetőnek kádereinek kell lennie és igyekeznie keli, hogy a saját területén minél magasabb kép­zettségű, sokoldalú káderei le­gyenek­A mi kötelességünk, hogy áll­PARTÉPITÉS OtmutofQst nyújt a mindennap! j»ártmur»kában hatafosan, fáradhatatlanul ta­nítsuk, neveljük a párt parancs­noki karát, hogy a szocializmus építésében és a békéén folyó harcban pártunk II kongresszu­sa által elénk tűzött feladatokat maradéktal anui teljesítjük­Kerkay László Nemesrádó flolgosá parusstjai május l*re készülnek Becsülettel és szorgalommal tel. jesilcíték vállalásaikat a nemesrá- dói dolgozó parusztok. Versennyel készültek április 4- *e és vállalták a félévi kötelezett­ségeik 20 százalékkal való tultelje. silésót hosszúlejáratú versenyben Nagykapor frakkal és a Somogy me­gyei Visnye községgel. Vállalásu­kat határidő előtt teljesítették. Az év elején volt a községben a dolgozó parasztok között egy kis nemtörődöm, „ráérünk arra mégf hangulat de ahogy három héttel ezelőtt megkötötték a versenyt, min- den u) életre kelt. A pártszervezet titkára, a párttagok és a tanács tagjai — mint már oly sokszor — most is megmutatták helytállásukat és elsők voltak a teljesítésben. Hor. váth Géza elvtárs, a pártszervezet titkára, Vida István a tanácselnök helyettese, ilj. Nagy Gyula, Tömpe János és még több tanácstag túl. teljesítették kötelezettségüket, A község április 4-én tojásból a ne­gyedévi tervét 140, a vágómarhát 100, lejbeadási kötelezettségét 130 százalékra teljesítette. Mindezeknél kiemelkedőbb volt az eredmény a baromfibeadásban. A június 1-re vállalt félévi terv 120 százalékos teljesítését április 4-re teljesítet­ték. A félévi tervben előirt 72 da­rab sertésből 25 darabot leadtak. Jó munkájukért megkapták a já­rási tanács vándorzászlóját, mely­nek felirata büszkén hirdeti: „A ki­váló eredményértA község méltó erre a kitüntetésre, mert a beadás­ban, a mezőgazdasági munkákban is példamutatóan élenjártak, a ta­vasziak vetését határidő előtt el­végezlek. Most még jobb munkával készül­nek május 1. tiszteletére. Első fél­évi tojásbeadási kötelezettségüket az előbbi versenykihívásban sze­replő junius 1 helyett május 15-re 120 százalékban teljesítik­Baromfíbeadási kötelezettségüket az első félévben az eredeti verseny, kihívásban szereplő junius l-re 130 százalékban teljesilik. Az első félévi vágómarhabeadúst tervüket junius 1-rc 130 Százalékra teljesítik. A félévi tervükben szereplő ser­tések beadását junius 15-ig 100 százalékban teljesítik. Az összes növény vetését ég meg. művelését 5 nappal határidő előtt elvégezik. Vállalásaik sikeres teljesítése ér­dekében még fokozottabban érvé­nyesítik a párt és tanács tagjai­nak példamutatását, az állandó bi­zottságok munkáját. Amin Alihánfán is javítani kell az eredmények mellett Mindenütt csupa élet Alibánl'a határa. Szántanak, vetnek a község dolgozó parasztjai. Igye­keznek minden munkát idejében elvégezni, több termést akarnak elérni. Ez a szorgalmas munká­juk meglátszik az egész község életében. A rendezett, tisztántar- tott házak és telkek mellett min­denki szorgalommal tesz rendet a maga portáján a beadásban is. Nem volt itt hiba az elmúlt év­ben sem, de az idén. még jobban dolgoznak, még sakkal jobban érzik a beadás jelentőségét, mint azt az egyik tanácstag’ is mondja. — Mi tudjuk, hogy akkor va­gyunk jó hazafiak, ha eleget te­szünk az állammal szembeni kö­telezettségünknek és ezt elmond­juk minden dolgozó paraszttár­sunknak. Alibánfán a tanács tagjai szor­galmas és jó munkát végeznek esen a téren. A pártszervezet ál­landóan segíti őket munkájukban, Kiss Imre elvtárs, a pártszerve­zet titkára, rendszeresen részt, vesz a tanácsüléseken és szemé­lyesen beszélget a tanács tagjai­val, akik maguk is követik ezt a példát és ugyanig? beszélgetnek a dolgozó parasztokkal. Rendszeresen napirenden sze­repel a VB üléseken a beadás ér­tékelése. Mindig tudják, kik azok, akik még hátralékban vannak, akikkel a tanács tagjai elbeszél­getnek. Bus Gézát sokáig ,mint notó­rius nemtelj esi töt ismerték, nem­csak a faluban, hanem az egész környéken. Még adóját sem reudezle évekesi keresztül. Király János, aki a begyűjtési ál landóbizottság tagja, elhatározta, hogy beszélget vele. Kiment hozzá a földre, vagy ha az erdőben együtt dolgoztak, egy-egy ciga­retta szünetben vagy ebédidő alatt elbeszélgettek problémáik­ról, a falu helyzetéről, saját éle­tükről. Bus Géza ezeken a beszél­getéseken keresztül lassan kezdte megérteni, hogy mit is jelent ele­get tenni a kötelezettségének. Látta, hogy Király János, aki minden beadását teljesítette, nyugodtan és gondtalanul él’ mindenki tiszteli a községben. Ezután Bus Géza nem sokáig té­továzott. Fvövid idő alatt csak­nem 4.000 lóriul üdól fizetett be és a beadását is rendezte. Horváth István sem igyekezett eleget tenni kötelezettségének. Vele Szabó Zsigmondné beszélge­tett és megyőzte arról, hogy mit jelent eleget tenni a kötele­zettségének. Ma már Horváth István a község legjobbjai közé tartozik, mindenből teljesítette első negyedévi kötelezettségét és adóját is rendezte. A pártszervezet helyes irányitá- sával a népnevelők munkája mel­lett eredményesen dolgoztak a tanács tagjai. Ez meglátszik a község eredményein. Az első ne­gyedévi beadási tervüket majd­nem mindenből túlteljesítették. A tojást 112, a baromfit 164, a vágő- marhabeadás elsőnegyetfávi ter­vét pedig 155 százalékban telje- sitették. Lemaradásuk van a sertésbe- adásban. A félévre beütemezett 93-ból eddig 33-at teljesítettek. Hibáikat elismerik ezen a téren nem gondoskodtak időben a meg. felelő sertésekről, arra számítva, hogy a multévben túlteljesítették a tervet, hátha most nem kell be­adni. Most a begyűjtési állandó- bizottság' tagjai naponta figyelik a beütemezett sertések hízását és példamutatásukkal igyekeznek behozni a lemaradást. Biztosították ai sertéseket és már valamennyi olyan állapot­ban van, hogy tervüket hamaro­san teljesíteni tudják. (Konyecsni) Ke bántsd az erdők becsüld meg a fát! A múlt rossz szokásai még min­dig kísértenek. A természetiben jár­va igen sokszor látunk megcsonkí­tott, derékbatorí, összevaigdalt iá­kat. Sokat elmélkedhetnénk azon, mi volt az indító oka annak, miért követte el az illető: kedvtelésből, rombol ásí-pusztit ásí 5zándékbó 1, vagy talán azért, hogy valakinek bosszúságot okozzon. Nehéz lenne megállapítani, de talán a kártevő maga sem tudná hirtelen megmon­dani, miért követte el tettét. A természetben az élőlények nagyjában két csoportba oszthatók; a helyüket változtató és a helyhez- kötött élőlényekre. A helyhezkötötit élőlények közé tartoznak a növé­nyek, amelyek ember és állat ré­szére egyaránt fontosak, mert az elhasználódó anyagokat ezekből pótolják. Ezek nélkül az emberi és állati szervek elpusztulnának. A növények oiyan anyagokat termel­nek, amelyek a mozgó élőlények táplálkozása szempontjából elen­gedhetetlenek. Minden növény egy- egy vegyi üzem. ahol a legegysze­rűbb anyagokból a legbonyolultabb összetételű vegyiiletek egész soroza tát állítja elő. Gondoljunk a cu­korra, lisztre, burgonyára. Ezeket mind a növény készíti el, a talaj­ban lévő vízből és az általunk el­használj levegőből, amely a leve­gőben. szénsavgáz alakjában for­dul elő. Az emberi szerveset . ilyet előállítani nem tud, csak a kész anyagot tudja elfogyasztani és a saját céljának megfelelően átala­kítani, felbontani. De ez meg nem minden! Ennél a folyamatnál, ame­lyet: a növényeknél' áthasonításnak (asszimiláció) nevezünk, két arány­rész oxigén (éleny), — az életfon­tosságú elem. — válik szabaddá Tehát nemcsak táplálékkal, hanem egészséges levegővel is ellát ben­nünket. . A nap Uizö melege, a sz«l hi­deg fuvallata ellen megvéd bennün­ket a fa árnyéka, az erdő egymás­hoz záródó sorfala. — Az ipar, ke­reskedelem, a háztartás fa nélkül nem boldogulhat. A vidék fa nél­kül egészségtelen, a különféle be­tegségek csirái minden gátlás nél­kül fertőzik a lélekzéshez szülésé' ges levegőt, a vihar, a hő akadály nélkül vonul végig az emberlakta tájakon és az: útjába kerülő tárgya- kat Összerombolja, az utakat jár­hatatlanná teszi, a forgalom meg­bénul. Mindez azért .merit sivár fátlan területen vágtat végig, nin­csen, ami megakadályozza, hiányzik a fa! Hideg a szobád, nincsen me­leg ételed, kevés a bútorod, nem tudsz építeni?! Miért?! A feleleti egyszerű; nincsen fa, nem ültettél fát, vagy ha volt is, kivágtad, de helyette nem ültettél semmit. Nagyon komoly, országos érdek fűződik a fásításhoz. — Magyaror­szág erdősültségi százaléka nagyon alacsony, mindössze 12.3. Ez nem elegendő, mert az ország fa- szükségletének csak bizonyos há­nyadát tudja biztosítani, különö­sen vonatkozik ez a fenyős®erfára, amelyből igen kevéssel rendelke­zünk, s igy állandó behozatalra va­gyunk utalva. Az eszményi cél az lenne, hogy olyan fafajokat ültessünk, amelyek igen rövid idő alatt; sok fát, tehát mennyiséget adnának, ezek a gyor­san növő fafajok: akác, nyár, fűz, égéi-, stb. Ezek azonban kevés kive. telével laza szövetű, iparilag ke- vésbbé használható, alacsony fütő- értékü, tehát minőségileg gyenge anyagot szolgáltató fák. A lassu növésnek a tölgy, magas kőris, bükk, gyertyán stb. műszaki szem­pontból sokkal értékesebbek, tüze­lő értékük is jóval magasabb. A mi szempontunkból tehát ez a hát­rányuk, mert nekünk egyelőre sok fára van szükségünk- Ezt csak úgy oldhatjuk meg, hogy vegyesen telepítjük a gyors és lassú növésű, eket, mégpedig eleinte a gyors nö- vésüekei, később a fainség enyhü lésével a lassú növésüeket részesít­jük előnyben. — A telepítésnél egy szabály legyen állandóan a sze­münk előtt; minden fafaj a maga helyén, — ha szakmai tanácsra van szükség, az álíamerdészet min­denkor készen áll a segítségre. Most a sFák hetén“ mindenki kí­sérje figyelemmel, mit hall a rá­dióban, mii lát a mozgóképen, nv. ■ olvas az újságban, az ott észlelek tanulságosak lesznek. Mindenki nyújtson segít őkédét ebben a nagy munkában, segítsen megvalósítani a tervet, hogy büsz­kén tekinthessünk munkánkra: az erdős Magyarországra! Stuönya Dezső erdőmérnök. Csütörtök, 1952 ápi\ W,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom