Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-01 / 77. szám
A £ala&zeuí$?r*jíi Lj Uarázdíi íszt:h«I)cu íeíl látogatás gazdag tapasztalatokat adott a iic|mcvelőkneli Takarékoskodjunk az olajkutak fúrásához használt anyagokkal írta: Grígorij Mcleckij tállóból íi gőbölyökhöz mentek át, amelyek a tsz szépségei. A tagok mondták, a legtöbb hasznot az állattenyésztésből kapják. A göbölyöket Kozma elvtárs kezeli, meg is látni rajtuk. A párttitkár példás munkát végez. A népnevelők felvetik azt — hát hol vannak a sovány marhák, amelyekről az ellenség beszél... — Nem találni a tszes-ben sovány marhákat A göbölyöktől nem messze a sertéseket találjuk meg, amelyekről Horváth Károly- nó mondja: _. Igazán szépek, minden an yakoca alatt 8—10 malac van és szépen gondozottak. — Majd a gondozójuk elmondta, hogy mi a napi teendője és hogyan kell bánni az anyakocákkal, hogy egyre több legyen a szaporulat. A népnevelők sokat tanultak ezen a látogatásukon. Megállapították, hogy ek a tapasztalat hiányzott munkájukból. Horváth Ödönné azt mondja: — Ha most kimegyünk népnevelömunkára, jobb eredményeket érünk el, mert mi magunk is meggyőződtünk a tszcs helyes gazdálkodásáról és eredményeiről.- Javasolni fogjuk, hogy a legközelebbi vasárnap nézzük meg a terményeket is. Ismerjük meg azokat a fajtákat, amelyeket a szovjet módszerek alapján a tszcs termelni fog. I*ár<ttireli Április 4-én, a felszabadulásunk hetedik évfordulóján, a legnagyobb nemzeti ünnepünk alkalmával a megyei pártbizottság a következő helyekre küld előadókat: Nagykanizsa, Darabos Iván MDP niegyeíítkárZalaegerszeg, Tóth István MB. szervezőtitkár. Zalalövő, Harasta Katalin MB. mezőgazdasági osztv. Zalabér, Mátai József, Tűrje, Bordái Vilmos. Batyk, Busa János. Zalaapáti, Csokona Sándor. Szentpéterur, Illés László. Dióskál, Benkö Károly. Nova, Siklósi Mihályné. Csömödér, Süket Erzsébet. Gutorfölde, Gondos Ferenc. Csesztreg, Ivanda Zsófia,. Zalabaksa, Bartos István. SzentgyőrgyvÖlgy, Farkas Géza. Becsehely, Agárdi Tibor. Tótszerdahely, Erdei Zoltán. Molnári, Szegedi András. Letenye, Bacsó Béla. Muraszemenye, Szabó Erzsébet. Tornviszcntmiklós, Kopitcz István. Hahót, Baján József. Zalaszentbalázs, Vatulik Lajos, j Kisgyermekes anyák, figyelem! A népnevelők között megtalálni a fiatal Tenkei Klárit, aki VII. osztályba jár, úttörő csapatvezető. ö is figyelmesen nézte végig mindazt, amit csak meg lehet látni a tszcs gazdaságában. Megkérdeztük tőle: álmos-e, korán kellett felkelni, hogy eljöhessen ide. •— Engem is érdekel — mondja —, mert az iskolában a nevelőpajtás sokat beszélt a tszcs munkájáról. Sok szépet láttam itt és nagyon tetszenek a kövér malacok és a kis csikó, amelyek újabb jövedelmet biztosítanak a tszcs-tagoknak. örömmel megyek holnap iskolába, mert sok mondanivalóm lesz pajtásaimnak. Javasolni fogom, hogy az egész úttörő csapat látogassa meg az itteni gazdaságit. A látogatás után a népnevelők a tagsággal együtt egy csoportba gyűltek, megköszönték a hasznos tapasztalatokat, s megígérték a tszcs-tagságnali, hogy a jövőben még nagyobb segítséget adnak munkájukhoz s igyekeznek egyre több dolgoízó parasztot meggyőzni a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről, hogy minél többen lépjenek be a tszcs- be, hogy a tszcs munkaerőkkel gazdagodjon. Papszt László, Komárváros, Hadnagy László. Murakeresztur, Vukics László. Kiíkomárom, Baljai Sándor. Galambok, Molnár István, Söjtör, Peszleg István. Puszta szent lászlő, László Gyula. Tófej, Bogár Lajos. Pölöske, Fehér Ferenc. Zalaszentmíhály, Kiss Imre. Az ünnepi előadások mindenütt délelőtt 10 órakor kezdődnek. ★ Értesítjük az elvtársakat, hogy a felsőfokú káderképző Bolsevik Párt Története konferenciája április 6- án, vasárnap délután 3 órakor a Pártoktatás Házában lesz megtartva, Feltétlen megjelenést kérünk. ★ Április 2-án d. u* 3 órakor a felsőfokú káderképzö politikai gazdaságtan hallgatói részére a Pártoktstás Házában tanulóköri foqlalkozás lesz. * Április 8-án d. u. 3 őrskor a középfokú káderképző politikai gazdaságtan hallgatói részére a Pártoktstás Házában tanulóköri foglalkozás lesz& tavaszi munkák sikerét nagyban elősegíti a politikai fel- világosító munka. Népnevelőink feladata, hogy egyre gyorsabban mozgósítsák dolgozó parasztságunkat a tavaszi munkák elvégzésére s meggyőzzék őket a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. Falusi népnevelőinknek állandóan gazdagodniok kell tapasztalatokkal, tanulmányozniok kell a népnevelőfüzeteket s ezen tulmenöleg szocialista nagyüzemi gazdálkodásról szóló szakkönyveket. Munkájuk akkor lesz eredményes, ha minél több gyakorlati példával tudják megértetni a mezőgazdaságban alkalmazott uj módszerek előnyeit. A zalaszentgrőtl népnevelők népnevelőértekezleten elhatározták, hogy vasárnap reggel meglátogatják az Uj Barázda-tszcs-ot. Ez szükséges volt, mert a propagandista iskolákon és a szent- gróti körzetben az egyénileg dolgozó parasztok felvetették, hogy a tszcs nem jól gazdálkodik s mindig szegényebbek, a marháik soványak. Az elmúlt vasárnap bebizonyosodott a népnevelők előtt, hogy ez az ellenség híresztelése. Vasárnap a reggeli órákban az állatgondozók éppen úgy, mint máskor, elvégezték az istálló körüli munkájukat. Tudtak arról, hogy ma meg fogják őket látogatni a párt népnevelői, mert előzőleg engedélyt kértek a vezetőségtől, hogy megnézhessék az állatállomány fejlődését. A népnevelők csoportosan mentek a tszcs-be. Ott a tszcs tagsága fogadta őket és örömmel mentek végig velük az istállókon, hogy elmondhassák milyen eredményeket értek el. A népnevelőkön lehetett látni, hogy meglepődtek, mert az istálló, állatok rendben és tisztán voltak. Elsőnek a lovakat nézték meg, majd ónnak a tehenekhez mentek át. Itt már nagyobb volt az érdeklődés a népnevelők részéről a napi háromszori fejesről, mert a dolgozó parasztok érdeklődésére nem tudták megmagyarázni ennek a jelentőségét és módszerét. A tszcs-tagok világosan megmagyarázták, hogyan vezették be s ma milyen eredményeket érnek cl a napi háromszori fejéssel. A népnevelők jegyzeteltek s állandóan kérdezgettek. Az istálló közepén állt Klujber István, a népnevelők köréje csoportosultak. Klujber elvtárs meg volt lepődve, mert az előtte álló tehénre nézett és a fejtáblára, amelyre fel van irva, hogy i 12 és fél liter a fejési átlag. —• Meg vagyok lepődve — mondja Klujber elvtárs _ mert ezt a tehenet én hoztam be a tszcs- be, mikor megalakultunk. Amikor nálam voit és egyénileg gazdálkodtam a 4—5 hold földemen, bizony akármilyen jól etettem nem adott több tejet 6—7 liternél. Most csak elnézem, amikor a háromszori fejesnél ezt az eredményt elértük és ez a tehén sokkal kövérebb, mint volt. örülök neki, hogy a Galamb nevű tehenem nem hoz rám szégyent. Hogy őszinte legyek, elárulom az elvtársaknak, amikor a tszcs megalakult, ravasz voltam. A rosszabbik fejőst hoztam be. Amelyiket ollhonhagylam a háztáji gazdálkodásban, 7 liter tejnél nem ad többet, még akkor sem, amikor a borjut elválasztjuk tőle. Azért örülök neki, hogy beálltam a tszcs be, mert a munkám könnyebb, gazdagabbnak ér zem magamat, mert a két tehenem helyett most harminc tehenem van. A népnevelők figyelmesen hallgatták Klujber elvtársat, mert munkájukban az ö szavait jól alkalmazni. A tehénis- j A városi egészségügyi hatóság a csecsemők és kisgyermekek kötelező tavaszi diftéria- és himlő- elleni védőoltását április hónap elsejéből kezdve elrendelte. Az oltás helye az egészségházban, a városi orvosi rendelőben lesz. A csecsemők és kisgyermekek szülői a városi tanács egészség- ügyi osztályától külön névre szóló behívót kapnak, az általános iskolák második osztályos növendékei osztályonként. pedagógus felügyelettel vonulnak fel az oltásra. A védőoltások rendje a kövéíikező: í. Április elsején, kedden d]j- téria-ellen első Ízben oltják félévestől egy éves korig a csecsemőket, továbbá mindazokat, akik *mé|g diftéria ellen oltást nem kaptak. Az oltás az egészségházban. délelőtt 10-tól 12 óráig tart. Ugyanez a korcsoport az léliső diftéria-oltás második részét április hó 29-én. ugyancsak kedden kapja meg, ugyanabban az időben. 2 Április hó 8-án, kedden más. félévesből kétévesig kapják a kisgyermekek a második dií'éria- védőol'íláat, tehát azok, akik az elmúlt évben egyszer már dif- téria-oltást kaptak. Ezeket a kis. gyermekeket 8-án délután 3 órától kezdve kell elvinni az egészségházba. 3. Himlő ellen első ízben az egyévestől másfél évesig terjedő korcsoportba ’tartózó gyermekek kapják meg első védőitásukat. továbbá, mindazok, akile még himlő elleni védoltást nem kaptak. Az első himlőoltást április 15-én kedden és 17-én csütörtökön kapják meg a kisgyermekek ugyancsak az egészöégházban, délután 3 órától kezdve. 4. Az általános iskolák második-osztályos növendékei április 22—24 között kerülnek himlő-elleni ujraoltásra. A városi tanács egészségügyi osztálya ezúton hívja fel a szülők figyelmét, hogy a kötelező védőoltásokra minden csecsemő és kisgyermek szülője névre'szóló idézést kap, amelyen az órát is pontosan feltüntetik. Minden lelkiismeretes szülő úgy ossza be idejét, hogy gyermekével az adott időpontban pontosan megjelenjen. így lesz elkerüjhe[ő a torlódás, Áz oltásokról való indokolatlan elmaradás kihágást képez azonfelül, hogy a gondatlanság az oltásról elmaradt kisgyermek és kivüle a dolgozók államának közegészségügyét egyformán veszélyezteli.. AZ OLAJTERMELÉS dolgozói körött napról-napra jobban terjed az anyagok takarékos felhasználására irányuló munkaverzeny. A törekvés, hogy minél nagyobb ér't'ék anyagot takarítsanak meg az államnak, arra buzdította a mérnököket, fu- rómestereket és munkásokat, hogy foglalkozzanak a fúrás technológiai folyamatának javításával- Sok észszerű«itő ért már el ezen a Uéren komoly eredményeketA furóbrigádokntak újítások alkalmazásával sikerült nagy anya gmegt akar it ás t elérnie. Mi egyedül a 96 számú kutatófúrásnál 13.6 tonna marónátront és 34 tonna barnaszenet takari'tot- tunk meg. A 7.75 coll átmérőjű turbófu- rással, ferdén irányított mód- szerrel fúrtunk, 9.75 coli átmérőjű három élű véső fúrót használtunk. Két iszapszivattyu másodpercenként 30 literig terjedő teljesitméninyel működött.1 A fúró a két kiépités közötitá időben 7 —8 métert haladt előre az agyagos homokban. A FURÓVESÖ észslzerii megmunkálásával, a fa» rási technológia szigorú betartásával, valamim a beépítési és kiépítési műveletek gyors végrehajtásával a munkaidő kihasználása terén legjobb eredményt értünk el fúró vállalatunk részlegei közölt. A fúrólyuk minőségét kivüiálónak ismerték e’. Tudjuk, hogy a fúrás sebessége és minősége nagyban függ az iszapnak a vegyszerekkel való kezelésétől, javításától. A fúrások dolgozói gyakran sok anyagot használnak fel feleslegesen. Mi kritikai szemmel felülvizsgáltuk a lúgos reagens előállításhoz a mai gyakorlat szerint felhasznált szóda, szén és víz mennyiségét. Bragina vegyész elvtársnő részvételével több kísérletet végeztünk. Észrevettük, hogy minél hosszabb ideig ülepedik a reagens, annál többet von ki a szóda a szénben lévő éa az iszap kol. loidáüs tulajdonságainak javításához szükséges humin anyagokból. Nálunk legalább 24 óráiig áll a szénből készült lúgos reagens. Készítésével a fúrás ideje alatt foglalkozunk. Ez,t a munkát a furómunkás és egy, a feltó szinten dolgozó másik munkás végzi. Ők nem „szemre’’, hanem az iszap legutóbbi laboratóriumi ellenőrzésének megfelelően állapítják meg a. szóda és a viz arányát. Ez lehetővé teszi, hogy minden egyes kilogramm szódát gazdaságosan használjanak fel. AZT AZ OLDATOT, amely megtette az utat a lyuk- fejtöl a lyuktalpig és onnan visz- sza, azonnal megvizsgáljuk. Ha a laboratórium adatai azt mutatják, hegy c?ak vizet, kell az iszaphoz adagolni, megfelelő mennyiségű vizeit elegyítünk hozzá s helyreállítjuk az oldat szükséges minőségét- Vannak furó- mesterek, akik nem használják ki a szabad vizet olyan eszközként, mellyel az átfúrt kőzetet iszapoldattá. változtathatják. Ok csak a reagenst használják s ezzel nemcsak vegyszereket pazarolnak, hanem a fúrás folyamatát is nehezítik, mert rontják a fúrólyukban cirkuláló iszap minőségét. Vannak aztán furómesterek, akik az ellenkező végletbe esnek: túlsók vizet töltenek az iszaphoz, hogy igy csökkentsék annak viszkozitását- így járnak el különösen a nagy fúrási sebesség és két kiépítés közölni nagy furástá* volság esetén, valamint akkor, amikor a villamosmér éri munkákhoz késziiik elő a fúrólyukat. Ennek az a következménye, hogy remiik az iszap minősége s olyan nehézségek merülnek fel munkaközben, amelyek egyébként elkerülhetők volnának. A vizet mértékkel kell használni a fúrólyukak fúrása közben. Állandóan ügyelni kell arra, hogy^ fölös mennyiségű víz ne kerüljön a fúrólyukba Sajnos, sok fúró figyelmen kívül hagyja ezt a szabályt. Amikor a szerszámot nagy mélységből kiépítik, a csöveket gyakran úgy mossák, hogy a tömlőből vizet fecskendeznek rájuk. így azitán többezer liter viz kerül a fúró- lyukba, ami aztán rontja az iszap minőségét. A kellő minőség helyreállítása végett sok vegyszert kell utána tölteni. AMIKOR MI a csöveket mossuk, oldalt elvezetjük a vizet s nem engedjük meg, hogy ez a cirkuláció csatornáiba jusson. így nagyon kővé« mosóvíz kerül a fúrólyukba s nem gyakorol befolyást az iszap minőségére. Minden egyes kiépités után ke- zeljük az iszapot. A fúrók szigorúan ügyeljenek a csatorna- rendszer, a vibráló rosták és egyéb berendezések tisztaságára. A szerszámot a turbófuxó fölött elhelyezett visszacsapó szeleppel építjük be a fúrólyukba. Ez a isze- lep megakadályozza, hogy az iszap a esőbe jusson s e]piszkit- sa a lurbóíurót. A csöveket üresen bocsájtjuk á fúrólyukba- Ezek mintegy kinyomják belőle az iszapot. A fúrás megkezdése előtt ismét megtöltjük a csöveket iszappal. Különböző nagyságú mérő- edényekkel is ellátjuk magunka/t, hogy helyesen állíthassuk össze a reagenst és észszerűen használhassuk fel a szódát, a barnaszenet és a vizef. Számontartunk’ minden grammnyi vegyszert, minden liter folyadékot. Meg kell jegyeznünk, hogy a geológusok alig vesznek részt a' fúráshoz használt anyagok takarékos felhasználásáért folyó szocialista munikaversenyben. Nem nyújtanak kellő segítséget a fúró- mestereknek és munkásoknak a, kiváló minőségű és gyors fúrásért, az anyagok takarékos feto használásért folytatott harcban. A GEOLÓGUSOK a mi fúró vállalatunknál, de sok más fúró vállalatnál is néha túlságos biztonsággal számolnak a geológiai és műszaki mun- kauitla fit ások elkészítésénél. Például 30 perc átállt ltét-három köbcentiméteres vizleadást vesznek alapul. Ez már szinte szabvánnyá vált- Pedig ennek az elő. Írásnak a. betartásához sok szódát kell felhasználni. Az egyik fúrólyuk állapotának tanulmányozása során arra a következ- te‘ősre ^ jutottam, hogy 30 percenkénti 3.5—5 köbcentiméteres vízi ead ássál is eredményesen lehet fúrni, a geológiai- és műszaki munkautasitásban előirt 2-8—3.2 köbcentiméteres vizle- adással «zemben. Ezzel nagymértékben osökkenííhetijük a szó- daielhasBnál ásítÚgy is lehet takarékoskodni a, szénnel és a szódával, hogy újból alkalmazzuk a vegyiszempont bői elhasználódott iszapot. Kolloid agyagokat keverünk hozzá- Természetesen anyag takarékossággal jár a furásj sebesség növelése. Megszakítás nélküli fúrás esetén könnyebb megszervezni az iszap idejében való kezelését. Javítását, könnyebb megtakarításit elérni. A MÉLYFÚRÁSHOZ használt anyagok takarékos felhasználásáért indított! verseny újabb és haladéktalan megoldást követelő kérdéseket vetett fel az olajtermelők előtti. Gépesíteni, kell számos munkaigényes műveletet. Kész, száraz reagens használatával egyszerűsíteni keli az Iszap javítását. Erősíteni kell a geológusok, fu. rómesterek, vegyészek és munkások együttműködését! s egyesült erő ve! kell megkeresni azokat a tartalékokat, amelyek felhasználásával növelni lehet a fúrás sebességét és anyagokat lehet meg- 1 akar i tani.
