Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-04 / 80. szám

Éljen békénk és szabadságunk erős védelmezője, a magvar néphadsereg! A BÉRE EREJE Kitüntetések A Szovjet Hadsereg győzelmei Magyarországon a Nagy Hon­védő Háború legkiemelkedőbb fegyvertényei közé tartoznak; Az a csapás, amelyet a Szovjet Hadse reg a Duna és Tisza mentén mért az ellenségre, althoz a tíz megsemmisítő csapáshoz tartozik, mely- lyei a Szovjet Hadsereg az ellenséget megsemmisítette. Sztálin elvtárs 1914. november G-án, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 27. évfordulóján tartott beszédében a következőket mondta: „Ez év októberében kezdődött haderőink kilencedik csapása, Ma­gyarország térségében, a Duna-Tisza között, azzal a céllal, hogy Magyarországot kiugrasszuk a háborúból és Németország ellen fordítsuk,“ A Szovjet Hadsereg fényese n teljesítette a kilencedik meg­semmisítő csapás feladatát: az addig elért siliert kiaknázva a né­met és magyar haderőkkel vívott elkeseredett harcokban elfog­lalta Budapestet és 1945 április 4-ére megtisztította Magyaror­szág egész területét az ellenségt ől. Katonai térképünk a kilencedik csapásnak dunántúli befejező hadműveleteit ábrázolja, SZABOLCS MEGYE NYERTE a minisztertanács begyűjtési vándorzászlajál A haladó emberiség még. tzin- i© fel sem ocsúdott attól a ha­tástól, amelyet, a. kommunizmust diadalmasan épi-tő szovjet nép újabb hatalmas sikere, a háború óta immár ötödik árleszállítás keltett —• most újra Moszkva felől hoz biztató üzenetet a hír; Sztálin elvtárs nyilatkozatát­A bölcs Sztáün az amerikai újságírók egy csoportjának ér­deklődésére a nemzetközi hei.Y- ze.ócl kapcsolatos olyan kérdé­sekre adott választ, amelyek a'Z egyszerű emberek százmillióinak szivében élnek. Olyan időpontban hangzóit öl a. sztálini nyilatkozat, amikor a becsületes emberek vi­lágszerte elsöprő erővel bélyeg­zik meg a. történelem legbarbn- í'abb gonosz,evőinek, az ameri­kai háborús gyű jtcgaf óknak minden emberiességből kivetkő­zött gaztetteit: a Koreára és Északkelet.Kínára zúdított, pes­tis- és' kotarabaktériumrnal vég­rehajtott hombázÓPokatj az ame­rikai kormány utasítására meg* j tör ént athéni gyilkosságot, amelynek a görög nép legjobb fiai, Beloiannisz és hős társai es-iek áldozatául, a baktérium- fegyverek bevetése, a. béke és 'Szabadság harcosainak fokozódó üldözése, az amerikai, nyugat- németországi. japán uralkodó körök egyes megtébolyult kép­viselőinek Hitlert megszégyenítő nyilatkozatai a világuralma' tér. vekről, a tőkés országok hajme­resztőén magas fegyverkezési ki­adásai — mindezek láttán az em­ber agyába tolul a kérdés: „Kö­zelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy há­rom évvel ezelőtt■ ?“ Sztálin elv­társ megadta a válásit: „Nem, nincs közelebb-“ E válasz elválaszthatatlan az 1951 február 17.-én elhangzott -.d.álini szózattól: „A baké fenn­akad és tartós lesz, he« a népek kezükbe veszik ,, béke megőrzé­sinek ágyét és bégig kitartanak ■ ellette'1. Azér,f nincs közelebb i háború, mint két vagy három övvel ezelőtt, mert a népek ,— megértve a sztálini tanítás* ~ kezükben tartott drága kincs- .-ol, a békével jól sáfárkodnak, a. béke hived tömörítik soraikat, nem kiméinek áldozatot szent ‘óljaikért. K-ért, csak azért \ yn ma béke. Nem szorul külön, bizonyítás* ftx, hogy ha a Szovjetunió egyet­len pillanatig is a háború közel- gét feli ételezhé, akkor nem le* öZálliianá a közfogyasztási cik­kok árát, kiszélesedve ezzel a vá­sári óképességet, hanem éppen e cikkek nagy tömegeit tartalékol­ná'. De mert a szovjet nép elsősorban a munka termőié- kenységénsk hatalmas mérvű, szüntelen emelésével, teszi hazá­ját, a békéért harcoló népek re­ménységét, a béke megdönthetet­len bástyájává, megnyílt az u( az újabb árleszállításhoz. A szovjet nép példáját követve erősödnek a népi demokrácia or­szágai, mutatnak állhatatosságot a tőkés országok és gyarmat* népek százmilliói — szemben az imperialista ragadozókkal. A Szovjetunió — kitartva ama meggyőződés© mellett, hogy min. den vitás kérdést békés tárgya­lások utján rendezni lehet - ma is azt tartja, hogy a nagy hatal­mak vezetőinek tatái hozása „le­hetséges, hogy hasznos volna1'. Sztálin elvtárs válaszában ismé­telten kifejti a két rendszer — a kapitalizmus ég a kommuniz­mus — békés egymás mellett élésének tehetőségéről szóló taní­tást A két rendszer igen is élhet egymás mellett békében, „ha megvan a kölcsönös óhaj n~ ■együttműködésre, a készség a váltál t kötelezettségek f cl jeni lé­sére és hu betartják az egyenlő­ség elvét, valamint a más álla­mok bclüyyeibe való bériem, avatkozás elvét“. Hogy f1. Szov- - jetunjó részéről mindenkor meg­van az óhaj az egy üt; mű Idáié:* re és n' vállalt kő telezett-égek telje- jitónére, azt a szovje^ állam egóvz. történelme példázza. Ha 1952-bon ogyálta'ában létezhet még olyan probléma, amely Né* m-tpr^zág egy éri lésével kapcso. 1,1 < ban áll fenn, akkor etvnbk ( '■‘nkcsegyedűt ir/ |logy » imperialisták rúgták lei a Né­metországgal kötendő^ békeszer­ződés körvonalait leszögező, ko­rábbi meg á 11 apódá -c-k at. Szitáéin elvtárs kifejtette,, hogy aikalvias- na,k tarl/ja ti jelenlegi ^ időpontot Németország egyesítésére, mint ahogy a Szovjetunió minden időpontban minden leire tőséget megragad, alkat niapnak |ekiru, amely közelebb visz a kékéhez. Ám éppen az imperial írták bel hiányzik a kéfaség a vállalt kö- tedeatettségék leljesiitésére, éppen az imperialisták akarnak beie- avatkozni más államok bslügy&i- be, Németországéba úgy, hogy Bonnban Adenauert, egy sereg hitleri bankárt és tábornokot szemeltek ki uj-hi'i tereknek, ti német nép gyilkosainak, a né­met ifjúság sírásóinak. Az imperialista halál- és ha- , zugsággyárosek majd megífcai- kadnak az erőlködéstől^ hogy ej* üUeesék a. népekbe a háborúk eL kerüilheteMltíniségéndk gondolatiét, A háború közeli kitöréséről be­szélnek, hogy eltereljék a dől. gozók figyelmét a . nyomasztó adóierhekről, fokozódó munka­nélküliségről, és hogy mind­ezért a kárhozatot a Szovjet­unióra próbálják háritani, amely szerintük háborúra ké­szül. Sztálin elvtárs nyilatkoza­tának hangjainál, az újabb ár- leszátlitáeek fényénél még ^ az eddiginél is ostobább, tarthatat­lanabb a pestis és a kolera sző vek égés leinek a népek becsapásá­ra irányuló hazudozása, amellyel szemben most újabb milliók sze­méről hullott le a hályog. Sziá- 1 in elvfárs nyilatkozatából és az újabb árleszállkáéból megértheti a tőkés világ munkása: rutúl be­csapják, amikor azzal áltatják kizsálcmányolói, hogv azért kell nyomorogni, mert a háború el­kerülhetetlen,. Ilit a példa: a há­ború nincs közelebb, mint két vagy három év előtt, lehet béké­sén építeni, becsületes kapcsola­tokat teremteni a. Szovjetunió­val, a tömegfogyasztási cikkek nagyobb tömegét előállítani és olcsóbban árusítani; mindezt le­het, és mert lehel — erre kell kényszeríteni a népek vér szívóit, a háborúra törő agresszorckat. És érthet a sztálini szóból, az újabb árleszállításból á magyar munkás, dolgozó paraszt, az egész dolgozó nép. Azt ér.|jük belőle: ha erősek vagyunk és még erősebbek leszünk, akkor meg tudjuk fékezni a. háború megszállottjait; hogy erősebbek legyünk, teljesítenünk kell, túl kell teljesítenünk népgazdasági érvünkét, időben, jól kell vé­geznünk a tavaszi munkákat, teljesítenünk keli a, terménybe­adást, ébereknek kell lennünk. A felszabadulás ünnepén dol­gozó népünk mérhet©', len erőt és biztonságérzetet merit a biz­tató sztálini szavakból- Eddig is tudtuk, most még inkább tudjuk, hogy a béke ügye megdönthetet­len erőre támaszkodik: ;i. Szov­jetunióra, a nagy Sztálinra- Ed­dig is tudtuk, modt még inkább tudjuk, hogy a szocializmus rend­szere, amelyet mi építünk, a dolgozó nép fels-zabadulá«án»k, jólétének, boldogulásának és bé­kéjének meredeken felfelé ívelő u1' ja. Ezért áü ünnepi feliratain­kon, ezért harsogják az ünneplő tízezrek a jelszót: „örök dicső­ség és hála függetlenségünk tá­maszának, a felszabadító Szov­jet uniónak!'' „Éljen a. béke láng- telkü zászlóvivője, a magyar nép igaz baráfja, a nagy Sztálin!11 __________ (szj) / m oszkvai rádió magyarnyelvű ünnepi műsorai Április 4-én, magyar idő sze­ri irt 17 órakor: A művészet mestereinek hangver# nye,. 19 órakor: A szovjet hadsereg le- szerelt katonái, akik rteztvet­ek . Magyarország félszoba,iítá sában, üdvözük n.z uj Magyar. Ország építőit, 21 urakor: A Mag\ ar-Szovjei Baráfság Tló- niapjárjiai; eredményed. (A. Gye- nyitzov professzornak, a V0KS2 v özet ő 5 ég e rl n ö k én ok el ön cl ásó •' . Hazánk felszabad aiásá,uHk 7. év­fordulója, április 4 napja alkalmá­ból a Népköztársaság Elnöki Taná­csa a Magyar Népköztársasági Ér. demreiul IV. fokozatút adományoz­ta: Bíró Zbltii.uaak (MDP Központ) Nagy Máriának (budapesti pártbi­zottság), Földvári Rudolfnak (MDF Központ) , Köböl Józsefnek, az Épí­tő-, fa- ós építöaiiyagipari dolgozók szakszervezete főtitkárának, horgos Gyulának, a belügyminisztérium fő­osztályvezető jónek, Geleji Sándor akadémikus, egyetemi tanárnak, Mu- ravcsik Gyula akadémikus, egyete­mi tanárnak, Gvgesi Kiss Pál aka­démikus egyetemi dékánnak, Zelk Zoltán költőnek, Boldoczky János rendkívüli követ és meghatalmazott miniszternek, Csillag Miklós, a MÉM Dunántúli. Állami Gazdaság igazga­tójának, Dögéi Imrének, a SzöYOSz elnökének, A Magyar Munka Érdemrend aranyfokozatút és az ezzel járó ©gyenkint 5000 forint pénzjutalmat adományozta: Kazár Ferenc sztaha­novista tengerésznek (Salgótarjáni Acélárugyár), Züdhy Károly kohó­mérnök, főosztályvezetőnek (Ganz Vagon- és Gépgyár), Neuhöffcr Ernő gépészmérnök osztályvezetőnek (B'orsodnuclasdi Lemezgyár), Arató Géza sztahanovista főmérnöknek (Ganz Kapcsolók és Készülékek Gyára), Farnadi László sztahanovis­ta kőművesnek (Építőipari V.), Gnädig Miklós sztahanovista stati­kus osztályvezetőnek (Iparterv), Cirhut Antal brigádvezetőnek (Ma- gvaróvárí kísérleti gazdaság), Papp István vállalati igazgatónak, Rostás Istvánnak, a könnyűipari miniszté­rium főosztályvezetőjének, Barlos Istvánnak, a (közlekedési miniszté­rium csoportvezetőjének, Éliás Já­nos eztahámovista keszommestemek (Földalatti Vasútépítő Vállalat), dr. Nagy Dezső kutatómérnök osz- tályvezetöhelyettesnek (Postakísér­leti Állomás), Brünner Antal bri­gádvezetőnek (Április 4. gazdaság), Scmlyéni Rózsa munkacsapat vezetőnek (Bihárkeresztúri gaífiaság), Csáki Béla igazgatónak (Kőbányai Tég­lagyár), dr. Jantslcy Béla sztahano­vista geológusnak (Földtani Inté­zet), Beér János önálló kutatónak (Hőtechnikai Kutató Intézet), Ro­mán István vezérigazgatónak (Erő­müvek Ipari Központ), A Népköztársaság Elnöki Taná­csa kiváló párt- és tömegszervezeti munkájuk elismeréséül: Beer János, Vigh Ilona, Bényi Zsigmond, Varga Sándor, Jansa Károly, Jenéi Jenő, Ónodi Miklós, Pintér Sándomé, Prä­ger Miklós, Varga. Sándor, Török .(tábor, Szabó József, Oláh János. Rév András, Dézsi István, Török Lajos és Bognár Kálmán pártfunk­cionáriusoknak, Lánczos János tö- megszervezeti funkcionáriusnak a Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozatát; Balogh István, Piszka Béláné, Karasz Lajos, Tan. hauser Emil, Majoros Ilona, Roska István, Kávásé László, Targonyi Jú­lia, Mainz József, Förgeteg Sándor, Kottái Fereucné, Vészi László, Elek János, Győri Gáspár, Kanyó István, Szabó István, Befnáth Béla., Palkó János, Kocs Árpád, Komáromi Sán­dor, Futics József, Tolnai Ferenc, Sütő Sándor, Lénával Vilmos, Slá- nitz Károly, Báli József, Sándor Lajois, Bene Jolán, König János, Barna Ernő,, Fiilöp Pál, Molnár István, Berta János, Lengyel Magda, Pintér Vilmos, Kiss Deák József, Kollok Péter, Sztancsik Károly, Ke. lemen Jenő, Miseta György, Számú József, Gr eg us János, Rákos Imrémé, Barna Andrásáé, Csatári Dániel, Kurucz István, Molnár János, Arany Tóth Lajos és Rucek Já­nos pártfunkciója fiúsoknak, Sió fán László, Kristóf Ernő, Tiriziai Gyula, Ocscnás Tibor, Mundi József, Bakos L’álné és Erdei Hándonié türnegszer- vezeti funkcionáriusoknak a Magyar Népköztársasági Érdemérem arany- fokozatát; Rozgonyi János, Vidíts István, Ladányi Mihály, Rappai Gyuláné, Gittán Lajosaié, Horváth Gyula, Závori József, Pál Gyula, Csernüslcy Gyula, Bruckner Béla, Tábonm Mária. Kerekes István, Setibor Antal, Kész József, Ková- rsovics György, VT öt! ár János, Ros. tár Imre, Papp Ferenc, Lcngy l Fe­renc, Kovács József, Lohn József, A begyűjtési minisztérium ér­tékelte a begyűjtési verseny no­vember 7-től április 4-ig tartó szakaszát és megállapította a me­gyék rangsorát. Az értékelés sze­rint Szabolcs megy© «z élte. Hizot sertés begyűjtési tervéi 128, vágómarha begyűjtési elő­irányzatát 139.2 százalékra tel­jesítette, jó eredményt ért el a tojás-, baromfi-, zsír- és tej be­gyűjtés Poén is. HIZOTTSERTÉSBEGYÜJTÉS- BEN a megyék sorrendje: 1. Sza­bolcs, 2. Békés,, 3. Heves, 4. PeM, 5 Szolnok, 6. Hajdú, 7. Borsod, 8. Tolna, 9. Vas, 10. Komárom, 11 Csongrádi, 12. Győr, 13. Bács, 14. Fejér, 15. Baranya, 15. Zala, 17. Nógrád, 18. Veszprém, 19. So­mogy. A járások versenyét a Sza­bolcs megyei mátészalkai járás nyerte. Hízottéért és begyűjtési érvét 221.4 százalékra teljesítet, te. AZ ORSZÁG LEGJOBB TÍZ vzv. ílidvóghy Imréné, Varga Ilona, Nagy Imre, Szabó II. József, Orosz Mihály, Varga András, Vincit Ká­roly, Szabó József, Sleckncr Vilma, Blózits László, Morváik István, Si­mon Imre, Köti Gábor, Tűz sor Mony. húrt:, Pethö Imre, Jíolota Tnirg Fehér István és Flórián Rezső párt funkcionáriusoknak, Vojuteczky Emil, Surányi László, Kovák György, Grvbics István, Kecskeméti László. Gábor János, Horváth Károlyné, Bust Ter&z, Nagy Anna, Jakobi Jő ziíjef, Karakos László és Horváth János töjnegszerve’íeti funkcionátu­soknak a Magyar Népköztársasági Érdemérem ezüstfokozatát: Németh Ferenc, Sitehy András. Figncr JÁRÁSA: 1. mátészalkai, 2. oros­házai, 3. ceglédi, 4. mezőcaáíi, 5. csengeri, 6. bakitalórántházai, 7. edelényi, 8. szarvasi, 9. füzes­abonyi, 10. hatvani. Igen éles küzdelem folyt az első tíz helyért a falvak között is- Különösen nagy voUt a harc a Szabolcs megyei Nagyecsed és G.yőrtelek, valamint a Heves megyei Nagykökényes közöli- Nagyecsed, Gyűrtelek és Nagy- kökényes jóval 300 százalé­kon felül tel.jeti tették hizoiupr- 1 óbb e-adási kö te í ez© t|ségüke t. AZ ORSZÁG LEGJOBB TÍZ KÖZSÉGE: 1. Nagyecsed (Sza­bolcs), 2. Gyűltelek (Szabolcs), Nagykökényes (Heves), 4. Ló táv (Pest), 5. Gádoros (Bekér), ö. Ve­réb (Fejér), 7. Földes. (Hajdú), 8. Örményes (Szolnok), 9. Ne mű­kő cs (Vas), 10. Jánoshalma (BúcS- Kiskun). A győzteseknek ma ünnepélye­sen adják út ,a jutalmakat. | György, Hegyi János, Pribránszky Pálné, Papp falvi József ué, Boros Gábornó, ösv. Gaál Súndomv, Siposs Béla, Rozsot,its István, Vük its László, Kozma István. Villand Ádám, Simon József, Fábián Győző, Burszán József, Bori Rudolf, lleródi József, Múlta Sándor, Kozák Tibor­né es Nyemcsók Pálue pártfuukcio- nárinsoknnk, S. Kovács Ottó, Deák Imre, Ticsz Jenő, Vicéid,i. István, Baumann Gizella, Papp Lajos, Ed. dár János és Kiss László tömeg­szervezeti funkcionáriusoknak a Ma. gyár Népköztársasági Érdemérem b,’onzi;ol50í'.nt;i t udomá np ‘/'u.

Next

/
Oldalképek
Tartalom