Zala, 1952. április (8. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-03 / 79. szám

(Folytatás az 2. oldalról) a melaszt a szabadban, tárolják, ahol bárki hozzáférhet és óriási károkat okozhat, A hibák mögött nem keresik az ellenség kezét, pedig üzemeinkben ott vannak még a jobboldali szociál­demokrata maradványok, az ellenség beépített ügynökei, akik egy gyéké­nyen árulnak Tito és bandájával, a háborúra uszító imperialistákkal, né. pünk ellenségeivel. Az adminisztratív intézkedéseken túl nem folyik eléggé az ellenség leleplezése, nem állítják a tömegek elé a megtalált ellenséget, hanem egyszerűen eltávolítják az üzemből és nem mutatják meg a dol­gozó tömegeknek a leleplezett ellen­ség aljas, gyalázatos munkáját. Mindebből kitűnik, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemeinkben mun­kánk megjavítása érdekében bőven van tennivalónk. Rákosi elvtárs mon­dotta, az 1952-es év döntő év lesz, mely annyit jelent, hogy a felemelt ötéves tervünkben kitűzött feladatok oroszlánrészét ebben az évben kell megvalósítani. Ezt. követeli tőlünk pártunk, Rákosi elvtárs, a feszült nemzetközi helyzet, s hazánkban a szocializmus építése. Az elmúlt ev tapasztalatai alapján eredményeinket figyelem előtt tartva, a hibák, hiá­nyosságok leküzdése, kijavítása a legdöntőbb feladatunk, A munkafe­gyelem, az állami fegyelem, a terv­fegyelem megszilárdítása, a termelő- eszközök jobb kihasználása és a ter­melés egyenletesebbé tétele, a mun. kaeröszükséglet tervszerű biztosítása, az önköltségcsökkentés, a minőség megjavítása, a vezetés színvonalú­nak emelése, ezzel cgyidöben pártunk erősítése üzemben, falun a szocializ­mus építésének motorja. A gazda- ságvezetök, üzemvezetők, vállalatve­zetők működjenek szorosan együtt pártszervezeteinkkel. A gazdaságve­zetésnek jó együttműködése a párt­szervezettel vagy az együttműködés­nek a hiánya pontosan visszatükrö­ződik a termelés jó avagy rossz ered­ményeiben — mondotta Rákosi elv­társ. Gazdaságvezetőink, dolgozó né­pünk tudatúban kell, hogy legyenek annak, célkitűzéseik megvalósításá­ban ott áll mögöttük a mi edzett, sok nehézséget legyőzött pártunk: a Magyar Dolgozók Pártja, a magyar dolgozó nép szeretett vezére s taní­tója, Rákosi elvtárs. Gondos Ferenc. Az Ásványolaj Gépgyár Németh szer elő brigádja megörökíti Beloiannisz és hős társai nevét Amikor megtudtuk, hogy Be- loiannisz elvtársat és három tár­sát a görög fasiszta kormány a. legelemibb emberi jogok sárba- tiprásával kivégeztette, brigá­dunk valamennyi tagját izzó gyű­lölet fogta el az aljas gyilkosok ellen. Éreztük, hogy a hősök vé­re miértünk is hullott. Brigádunk minden tagja saját hősének is tartja Beloiannisz elvtársat és társait. Meg akarjuk őrizni emléküket, hogy emlékeztessen s még job­ban elmélyítse berniünk a gyűlö­letet az imperialisták ellen s ezért elhatároztuk, hogy brigá­dunk a mai naptól kezdve Be­loiannisz elvtárs nevét viseli. Ez a név arra kötelez bennün­ket, hogy termelésünket, amelyet ezideig 153 százalékra teljesítet­tünk, fokozzuk s május 1-re április 4-i felajánlásunkon kívül tervünket 5 nappal előbb befe­jezzük, (Ács Gyula, Szabó László, Molnár József, Vilcsek Vik­tor, Lábadi László, Németh László, Völgyi Károly, Győ­ré Ferenc, Magyar László. Varga Ferenc, Horváth Fe­renc.) Szijártóháza — mintaközség Szijártóháza élen jár a beszol­gáltatásban és elérte a legna­gyobb megtiszteltetést, mintaköz­ség lett. Ezeket az eredményeket a pártszervezet segítségével ér­tük el. Eredményeinket mutatja az is, hogy a felszabadulás ünne­pének tiszteletére vállaltuk, a ba­romfi- és tojásbeadást április 1-re teljesítjük. Vállalásunkat a ha­táridő előtt, március 26-án telje­sítettük. Mi is sokat kaptunk államunk­tól. A kulturotthonunk könyvtá­rat, rádiót, vetítőgépet, gramo­font kapott. Községünk lakosai­nak kulturszomja megmutatko­zott abban, hogy többen elvégez­ték a dolgozók iskoláját. Nem maradtak le a Szabad Föld Téli Esték látogatásáról sem. Horváth József. Jő csoportos agitáció *—■ főbb termés Vasárnap délelőtt a nagykani­zsai járási pártbizottságnál ér­tekezleten beszélték meg a kis- gyülés-elöaüókkal a csoportos agitáció módszereit- Az értekez­let beszámolóját Hér Ambrus elvtárs, a járási pártbizottság titkára tartóttá- Beszámolójában hangralyozta, hogy — bár mind. egyik feladat fontos — követni kell egy fontossági sorrendet. — Állami gazdaságainknál, tszcs.inknél, de egyénileg dolgo­zó parasztságunknál is az ál­lattenyésztés fejlesztése mint ál­landó napirendi pont kell, sze­repeljen, az elkövetkező napolaj­ban mégis elsősorban arra kell törekednünk, hogy a vetőmag ha- táridőre a földbe kerüljön. Per­sze, a többi, soron lévő feladato­kat egy pillanatra sem hanyagol, hatjuk el. — Meg kell vizsgálnunk, hol mutatkozik lemaradás — folytatta Éér elvtárs. — Pél­dául a simitózást már tegnap elvégezhették volna, ha ponto­san betartják a párt utasítását, a párt iránymutatását. A csopor­tos agitációnál ismertetni kell, hogy a szántásnál és a vetésnél egy-egy nap lemaradás annyiszor 1 százalék szemveszteséget je­lent, ahány nappal lemaradtunk. Beszéde további során hangsú­lyozta, hogy a csoportos agitá­ciónál S—1Ó, vagy 15 dolgozó pa­raszttal foglalkozzunk, ^ mégpe­dig úgy, hogy bőséges lehetősé­get bizitosiföunk egyes dolgok megbeszélésére. Meg kell magya­rázni, mit jelent a simitózás, rá kell mutatnunk, hogy ezzel mi­lyen hatalmas vízmennyiséget kötünk !e s ez a tárolt nedves, ség milyen nagy szolgálatot, tesz a szárazabb idő beálltával. A továbbiakban a sertéshizla­lásról, az expressz-hizlalásról, a tojás- és a baromfibeadásról be­szélt Dér elvtárs. A lemaradá­sokkal kapcsolatban felhívta a kisgy ülés-előadók figyelmét, győzzék meg dolgozó parasztsá­gunkat a kollektiv munka, az egymásnak való segítségadás je­lentőségéről, Ha a begyűjtésről beszélnek, magyarázzák meg, hogy ugyanakkor, amikor be­adási kötelezettségüknek eleget tesznek, nemcsak az ipari mun­kát gyorsítják meg, hanem ezzel saját helyzetüket is javítják. Könnyebben vásárolhatják meg a 'szükséges iparcikkekéi s köny- nyebben is termelhetnek, hiszen az ipar több traktort, több me­zőgazdasági felszerelést tud adnj. Valójában a jegyrendszer megszüntetése is annak köszön­hető', hogy dolgozó parasztsá­gunk túlnyomó részt eleget tett beadási kötelezettségének. A bé. ke védelme is nem kis részben függ dolgozó parasztságunk jó munkájától. Tuda ositani kell dolgozó parasztságunkkal, hogy az erős ipar, erős mezőgazdaság és az erős néphadsereg szilárd bástyája a békénknek. — A csoportos agitációnál rá kell mutatni, milyen hátránnyal jár, hu a vetéstervet nem tartják be pontosan. A fejtrágyázást biz­tosítani kell, úgyszintén a cso­portos agitáció segítségével kell ismertetni a négyzetes kukorica- ültetés, kalászosoknál pedig a keresztvetés jelentőségét, Atnig a soros ültetésnél holdanként 26 mázsa termést értek cl, addig a négyzetesnél 36 mázsa volt a terméshozam, pótbeporzással pe­dig 42 mázsára emelkedett a ter­més. — Meg kell tanítani dolgozó parasztságunkat, hogy munkájú, kát a szovjet agrotechnikai el­járások szerint végezzék. Az állatok etetésénél n.e pazaroljak a takarmányt. Vezessék . be az egyedi takarmányozást- Ne adja­nak annak a tehénnek, amely csak 5 liter tejet ad, ugyanannyi takarmányt, mint a másiknak, amelyiknél például 15 liter a tejhozam. Rá kell vezetni dolgozó parasztságunkat, hogy a három­szori fejős csak úgy eredményes, ha pontosan betartják a három­szori etetést és itatást is. Ügyel­ni kell arra, hogy minél több nedvdus takarmányt, — télen siló, nyáron zöld futószalag — adjunk az állatoknak. Dér elvtárs felhívta a kisgyü- lés-előadók figyelmét arra a ve­szélyre is, amely a, klerikális reakció részéről lép az előtérbe ott, ahol nem elég erős a pártszervezet s nem elég lelkiismeretesen dolgoznak 4 népnevelők. A klerikális reak­ció már felmérte, milyen hát­rány származik abból, ha késünk a szántással és a vetéssel. Ez az oka annak, hogy a litániákat olyan időben tartják, hogy dol­gozó parasztságunkat elvonhas­sák a munkától. — A csoportos agitáció sorún, nem mulaszthatjuk el, hogy ne be­széljünk az imperialisták aljas b aktériumháboruj áról. N ekünk, akik itt vagyunk közvetlenül Tito szomszédságában, tisztán kell látnunk azt a veszélyt, amely fenyeget s amelyet csak állandó éberséggel és jó munká­val ellensúlyozhatunk. A beszámolóhoz szép számmal szóltak hozzá a kisgyülés.elő. adók. A hozzászólásokból derült ki az is, hogy a szepetheki tszes­nél azért ment jól a munka, mert a I. fipusu tízes versenyre hívta a III. fipusu tszcs-1. Dénes György elmondta, hogy ■Pölöskén jól megy a vetés. Jól szervezték meg a népnevelőmun­kát. Ö maga leginkább csoportos agitáció utján magyarázza meg a műtrágyázás jelentőségét és módozatait- A csoportos agitáció- nak köszönhető az is, hogy a dol­gozó parasztok megértették a simitózás jelentőségét. Nagy se. gitségükre volt az állami gazda­ság példamutatása is, amit a dolgozó parasztság követett. Borda József galamboki, pár- tonkivüli dolgozó parajt arról beszélt, hogy a vetéstervet be­tartják, mert az eddigi példák is bebizonyítottak» hogy csak ak­kor érnek cl jó eredményeket, ha betartják a párt útmutatását­— Aki a termelésnél jó eredményt ért el, art bevontuk a népnevelő mun­kába — mondta Kó&a Kálmán, börzöncei Ids gyűlés-előadó- _ He­tenként kétszer sajtóbeszámo­lót tartanak s gyakori náluk a népnevclőérfekezlet i3- Ennek tulajdonítható, hogy sok az olyan gazda Börzöncén, aki a termelés­nél és a beszolgál l a t asm ál kima­gasló eredményeket ér el. A ta­nács elnöke, Kosa István is jó példával jár elől. Többek között vállalta, hogy április 4-jg a ha; romfi- és tojásbeadást, valamint! a tavaszi árpa, bükköny és zab vetését 100 százalékra teljesíti..A tojásbeadást már április 4 előtt ISO, a baromfibeadást, valamint! a vetést pedig 100 százalékra tel., jesitette- Ugyancsak szép _ered„ ménnyel teljesítették vállalásai­kat Kepe István és Gyurkó Ist­ván is. Gyurkó József dolgozó paraszt „Gyors vetés a békéért“ jelszóval tett felajánlást s vál­lalta, hogy a tavaszi árpát, za-* bot ég a bükkönyt március 31-ig elveti. Még sok felszólalás hangzott el, majd Vukics László elv társ szóit a megyei párjbizottság ré­széről a k is gy ülés-elő adókhoz. — Rákosi elvtárs november 30-i beszéde uj helyzetet teremtett a népnevelés terén — mondotta többele között. — Ezelőtt előfor­dult, hogy a ‘tanácsok irányítot­ták a népnevelőket. Ma ni ár egész másnak kell lennie a nép-* .nevelőmunkának. A népnevelők feladata nem az, hogy a tanácsnak vég­rehajtó szerveiként dolgozzanak, hanem, hogy a párt szavát elvi­gyék a dolgozó parasztokhoz, te­hát felvilágosi tó munkát végez. zenek. A népnevelőknek az a teN adata, hogy neveljenek, hogy a falukban is kineveljék azt a szellemet, amely megveti azt, aki az államnak adósa marad, aki nem hajtja végre azokat a fel* adatokat, amelyeket a párt kije-t Löl számára s amelyeket a dolgo­zó nép elvár tőle. — A dolgozó parasztság, azzal, hogy kötelezett-égét teljesíti, nemcsak az ipari munkásságot A lemarad) községek vegyenek példát az élenjáróktól a zalaegerszegi járásban TV" ék an y héttel ezelőtt a zala­egerszegi járás- pártválaszt- mányának tagjai értekezletre gyűl­tek össze, hogy Kovács István elvtárs beszédét értékelve, fokozott lendülettel hajtsák végre a rájuk háruló gazdaságú politikai és kul­turális feladatokat. Az értekezleten Gsondor Vilmos elvtárs, a járási pártbizottság tit­kára és Gondos István elvtárs is­mertette a soron lévő feladatokat, köztük a begyűjtés és a tavaszi munkák végrehajtását a csoportos agitáció felhasználásával és a szov­jet agrotechnika alkalmazását a mezőgazdaság termelésének emelke­dése érdekében. Az értekezlet után a járás párt­szervezetei népnevelőértekezletet hívtak össze, melyen felhívták a párttagokat és a pártonkivüli ak­tivistákat, hogy legjobb agitációs módszer a példamutatás. Á járás dolgozó parasztjai nagy lendülettel láttak neki a munkájuk elvégzésé­nek­A neme&rádói pártszervezet tit­kára, Horváth Géza elvtárs kezdte el először a tavaszi vetést végezni. Hamarosan mutatkozott a község­ben az, eredmény. Tömpe János és Zanati István dolgozó parasztok egymással versenyezve igyekeztek vetni és hamarosan az egész község dolgozó parasztjai egyöntetűén kö­vették a jó példát. P uszíaszentlászló, Egervár, Za- klövő és a többiek is igye­keztek, hogy ne kerüljenek szé­gyenbe a megye dolgozó paraszt­jai előtt. Egervár községben a íalu apraja-nagyj'a békegyülésen tilta­kozott az amerikai imperialisták aljas koreai gonosztettei ellen és fogadták, hogy a bacilus-banditák aljasságára úgy felelnek, hogy a tavaszi vetésüket a kukorica és burgonyán kívül április 4-re, fel­szabadulásunk 7. évfordulójára ma. radéktalanul teljesítik. A zalalövői pártszervezet agitá­torai sem pihentek. Németh György- né elvtársnő csoportos agitáción beszélgetett el a dolgozó parasz­tokkal- 8—10 család részvételével összejövetelt tartottak, melyen Né. methné elvtársnő ismertette az ame­rikai gonosztevők gaztettét és el­mondotta, hogyan válaszoljanak er­re a íalu dolgozói. Gyarmati Ven­del élenjáró dolgozó paraszt ezen a beszélgetésen a saját nyomorú­ságos életéről beszélt, melyben a múlt rendszerben része volt, — A múltban csizmám sem volt, most van, a múltban én nem tanul­hattam, most magam és gyermekeim is tanulhatunk. Boldog vagyok, hogy ebben a szabad országban él­hetek, ahova a szabadságot a Szov­jetunió Vörös Hadserege hozta el számunkra. Ezt kell látnunk mind­nyájunknak és ezért teljesítse min­den-ki állampolgári kötelességét, gyarmati Vendel lelkes szavai nem maradtak hatás nélkül. Mindenki, aki ott volt, felajánlást tett április 4. méltó megünneplésé­re. Ebben a községben nemcsak a beadás teljesítése folyik jó ütem­ben,. A tavaszi vetésben is az el­sők között van a község és ebben az eredményben hatalmas szerepe van a csoportos agitáció helyes al­kalmazásának. Be.ke István elvtárs, a község függetlenített párttitkára sem rest a dolgozó parasztokkal beszélgetni. Az elmúlt napokban a két legjobb és a három legrosszabb teljesítővel beszélgetett el. A jól dolgozók nem szégyelték megmondani véle­ményüket a hanyagoknak. Másnap mind a három dolgozó paraszt fele­sége igyekezett eleget tenni a kö­telességének- így folyik a munkák végrehajtása azokban a községek­ben, ahol a pártszervezet a csopor­tos agitációt felhasználva hajtja végre a feladatokat. M áskénit néz ki ez Csatár köz­ségben ahol a pártszervezet titkára, Héder József elvtárs nem teljesíti feladatait. Nem tanul, nem törődik a pártépités kérdéseivel. A községben is, mint máshol, megvan ■a lehetőség a kötelesség teljesité- 'Sére, amit mutat az is, hogy a falu dolgozói az adófizetés teljesítésé­ben nem maradnak el. Azonban a pártszervezet az adottságokat nem használja fel és nem igyekszik mozgósítani a dolgozó parasztokat a tavaszi vetésre és a begyűjtési kötelezettség maradéktalan teljesí­tésére. így a község lemaradt és szégyenévé válik a többieknek. A lemaradt községek vegyenek pél­dát az élenjáróktól ég a párt­szervezet irányításával, a csoportos agitáció felhasználásával váljanak a bakéért folyó harc aktív részesei­vé. (K. L) NtPNtVtlOK ti PAffTglZAtMlAK SZAMARA nélkülözhetetlen az agitácíós munkában Csütörtök. 1952 5pr. 3, segíts, hanem saját gyermekének is jobban biztos ltja a tanulási le­hetőséget. Hiszen !3. dolgozó pa­rasztok gyermekei ma már nagy­részt ipari tanulók, közép- vagy főiskolai hallgatók, vagy pedig katonatisztek. A továbbiakban elmondta Vu­kics elvtárs, mennyivel kömnyeb-* bon boldogul a falu dolgozó pa­rasztsága akkor, ha munkájánál bevezeti a Szovjetunió által kL dolgozott tudományos módszere­ket, ha a pedagógusok szakmai előadásokat tartanak, s ha dol­gozó parasztságunk rendszere­sebben olvas újságát. — A ha­zánkat úgy szeretjük igazán — mondotta —, ha gyűlöljük el-* fenségeinket, s szívósan harco­lunk azok elilen, akik a szocia­lizmus építéséi- hátráltatják. Ak­kor tehetünk legfőbbet a béke érdekében, ha a csoportos agi­tációt úgy végezzük, hogy azzal minél nagyobb hasznára legyünk a termelésnek. A községi taná­csok biztosítsák a verseny kiszé- I esi lését és a verseny nyilvános- ságát. ¥ Az értekezlet egyedüli hiányos- sága — g ez már többször meg,, ismétlődött a nagykanizsai járá­si pártbizottság értekezletein — csak kis számmal jöttek el a meghívottak. Ha ezt a hiányossá­got kiküszöbölik, értekezleteik a jövőben még hasznosabbak lesz­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom