Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-11 / 59. szám

A polöskeí gépállomáson méltón várják hasa as uj traktorista lányokat Vizsga előli a paesai traktorista iskolán Olyan sár volt akkor is, min* most van,, amikor Tóth László elvtárs, a felsőbagodi gépállo más igazgatója meglátogatta a paesai traktoros iskolát. Letette kabátját, kicsit megmelengette a kezét és megkérdezte Nagy József iskolavezetőtől: — Hát, hogy ha'a dn ak a lá­nyok?-— A legjobbak közé tartoznak a felsőbagodi lányok — igy szólt a váróez­Kis szünet után mondta h'i" tétlenkedve Tóth elvtárs: ■=— A Legjobbak közé? Csodái kozom rajta. 311 mnt a csodálkozás oha f Nem igen szív” élték a trakto­ros lányokat a felsőbagodi gép­állomáson. Nem azér1, mintha rosszul - dolgoztak volna a. trak­torista lányok, hanem azért, mert rosszul dolgozott Baksárié, a gépáitomá* azelőtti igazgatója. K,i tudná, megmondani, .hogy miért, de nem bírta e.viselni, hogy rajta kívül más nő is le­gyen a gépállomáson- Bakeáné azután (nagyon helyesen) eltűnt a gépállomásról — ki'ódírótlak de nyomiába megmaradt a rossz örökség, amitől még Tóth LáSzó elvtárs sem volt mente®, hiszen csodálkozott, hogy jól ha­ladnak a felsőbagodi lányok a 'traktoros isko'án. Benkő Mária közülük ma mér nemcsak vezetni tudja a trak­tort, de a szere’esi munkákban is jártas. Elsők között van az elmé’et elsaiátírásában is: tan- csoport vezető az isko'án. i ts gft előtt* Odakint az udvaron éppen most lettek kész a begyújtással, fe’dübörög a traktor hangja. Az egyik tanteremben mint a mé bek zsongják körül a szere és alatt álló gépet a lányok. Alkat­rész alkatrész után kerü' a he- yére. Horváth Ilona odafent a gépen a sebességváltó keze ését gyakorolja.. Négy lány a .lendítő kereket emeli a helyére- Nem­sokára összeszerelve á'l az uj traktor és felkészülten á nak munkába az uj szakemberek is­Nagy József elvtárs isko’ave zető a sz erződés mintáját mutat, j’a, ámít két évre fognak meg­kötni a gépállomások és a trak. orieta lányok. A szerződés biz­tosítja a jc éti és kulturális jut­tatásokat, az üzemi étkeztetést, a munkás és védőruhát a jó brigádszállást a tiszta lepedőt, a pokrócot t és a mosdót. Mind- ez törvény szerint jár a t-rakto. rista 'ányoknak­Nemcsak a törvény szava szc rint. A pöUtekei gépál jomáeon az üzemi párttiikár, Gáspár Sán­dor elvtárs a va óságban is meg mutatja, hogyan várják az uj traktorista lányokat. Méltóan várják őket- Már meszelik a lányszoba falait. A szobába na nők a'att bekerülnek .az ágyak, ió meleg takaró, kályha, mosdó, A ruházatról is idejében és meg. fe’e'ően gondoskodtak- És hogy az este majd vidámabb tegyen, zenél és bszél majd nekik s pihenő órákban a vezetékes rá­dió hangszórója. —- Mindez szükséges, de nem elég. Gáspár elvtárssa] az élen, az üzemi pártszervezet az elvtársi segítségnyújtásról is gondosko­dott. — Vaunak ná’unk lányok, akik már távia'y is trakrórt ve­zettek. Biró Ida, Publics Rozá ia, Sági Magdolna, meg a többiek- Ők az idén már felelős vezetők lesznek. Me' e'ttük dolgoznak majd a fiatalok- Hosszú Erzsé­bet pedig a női brigád vezetője majd elenőrzi, hogy a régi trak torieta lányok jól betartják a ráírnak adott szavukat: segítik, tanítják az uj traktorista lányo­kat, mint azt a taggyűlésen ígér ‘ék. Becsüljük meg as uj traktor.sia lan* okát» Napnál is világosabb, hogy a pö öskeíek pé dáj-a a követésre- méltó és nem a fe ©őbagodiaké- Nem csodá kozni kell, hanem cselekedni és segíteni. Úgy, ahogy azt Santavecz Sár óba traktoros lány, az iskola he yet. les vezetője tette. Még a l,anfo' yam -egelső napjaiban történt, hogy az iskola hallgatóinak egy részében kitört — ahogy ők ■nevezték — a „l.^zamenési áz“. Errol a sajátos ,/lázról“ így be­szól Santavecz Sarolta: — Kinézek egyszer az abla­kon, hát atom, hogy a za atár. noki gépállomásról jött három novai kis lány csak megy -e- felé a magas lépcsőn, libasor ran. Egyik kosárral, másik ba­tyujával kezében- Haza akartak menni. Az országúton menjek mái', amikor uTo értem őket. fí-z percig kellett csak biztat gatnom őket. Visszajött,'k szé­pen- Bogár Marika még majd el s rítta magát, úgy restéile a do got. Akkor még idegenkedtek egy kicsit a novai kislányok a rákról’tói. — Kigyógyultak-e azóta a ha zamenóei lázból? — Nézze csak elvtárs — mutat az udvaron pöfögő traktorra az over4 ruhás cí'nrt°ir — Azon a traktoron Bránái Má_ ria ül. Az a'rózsa-sz u muo-v; ,..s. ány p: dig, aki a traktor után szalad, hogy hagyják már őt is ezetná, Bogár Marika. A hazamenés már nem a trak­tortól való huzödozást jelenti, hanem a termelő munka felé varó vonzódást Bogár Mariká­nál is, a többieknél is- A fő de- ke* most hó borítja, de a tavasz már a küszöbön áll Kijavított népek, műve ésre váró föld k, ó brigád .szállások, segítésre kész nunkatársak várják az uj trak­ori'S'ró lányokat. A búcsú tai iárási kulturbemutató UJ TERMFUESI MÓDSZEREK A MEZÖGAZDASÁGRAIV Szinte felmér he1 eilen az a se- git-ég, melyei az elmúlt évek­ben s igy az, idén is a Szovjet unió mezőgazdaságától kap­tunk. Nagy fejtörést okozott nv künk például 1951-ben síz eddig' éveknél sokkal nagyobb gabona­termés lecra ása és csépiébe. Kü. lönö-en a cróplés veszteségmen­tes és gyorc lebonyolítása vetet íei sok problémát. Segítségünkre sieí’ek azonban íí Szovje unió dolgozói azza hogy megismeri'ettek bennünke a Bredjuk-féle gyorscsépléti mód szerrel. E módszer segítségé vei egv-egy cséplőgép megfelelő, kis átalakításáv-1 és a csépié'.’ munkacsapat kiegészítésével, a munka á ‘szervezésével állami g/zda? ágaink, termelőszövetkeze leink 200—250 száz-lékos csép- lési eredményeket é.tek e! a rég cséplési módszerrel szemben. Eredjük elvtárs gy or-csépié' i módszeré' először a Ba anya megyei állami gazda'ágok alkal. mázták, uhonitam a apa-ztalat- cserék folytán, valamin a nap' sajtó és ,a sz«*1"» ’,A az egész országban elterjedt- Ta­valy egy o.ya.. megye eu> v*-** az or.-zágb n. ahol ne alkalmaz ták volna eredményesen az uj csépié?! módszert. Mindezek az eredmények arra ösztönöznek bennünke , hogy az idei giazd.isági évben még job­ba«. még szélesebb körben kiter­jesszük és alki lm zzuk a Bred juk-íéle _ Igyor-cséplés módtzeré Az előbbiekben néhány uj és kor zerü termelési módszer* ra­gadtunk ki növénytermelésünk köréből. Vájjon az ál!aftenyész tés körében vannak.e növény er mész*ében már hévéit mőd.s-zr rehhez hasonló értékű, uj mór í7~- - 'nk? A felel«*- rá: igen varan fe. I a ismét rá kell mutrónunk a Szovjet unió ál'I attenyészí ősének i nagyszerű eredményeire, amely e kel a szovjet emberek a kolhoz- rendszer kia’akitásával és á. mi cnirini elvek gyakorlati kérész ü'vitelével elértek. Fejlett növénytermesztés nem képzelhető el fejlett áll-ttenyész- és nélkül és viszont. Ennek tu- da'ában kelj tehát felmérnünk tennivalóinkat és uj, kor.zexü ál lattenyésztési módszerek megv* - ló'ft fásával kel] emelnünk mező- gazdaságunk termelékenység-e . Az uj módszerek közül e’ ró helyre kívánkozik az expressz hizlalás kérdése. Mondh > ná valaki, hogy az expresszhizlalás nem uj mod- róer, hiszen ezt már a felszaoa- dulás előtti években -s atka máz ák Magyaror zágon. Ez fény ce ez mégsem fedi teljesen a való ságoí. Az expreyszhizl lás módszerét egy magyar áUattenyésa é'i ku td 6 Csáky Ferenc dolgoz a ki Az ő nevéhez fűződik az ex- presszhial ' lás b e v e z e i é s e. Mig azonban az ex orepsizhizlalás módsze e a Horthy Magyarországon elszigetelt ma r d , csak elszórtan, kevés he lyen alkalm ztak — napáink­ban a szocialista meziőgazdaság felé veze ő utunk so-án orszá­gos jelentőségű, átfogó mozga lommá válik. Az átdolgozott expresszhiz’a- lá i módszer kiválóan alkalmas arra, hogy fejlődő ermelőszö vetkezet eink és íz áll-mii eavda 'ágok is — ahol erre mód és le he őség van — minél szélesiebi kö.ben bevezessék és alkalmaz­zák. A szakszerű utmufatá^ok, va'j • mró a földművelés'ögy; m>n:c7 ?rnek hó’.pok k i! ez°iőtt 'őrén f'elhivá'a alapján a nvár végé és az ő.z elején egyre több er melőnzövró kezet osia- lakozott f z experes szhí zia Lás ni o z g a* 1 o' m h o z. Ezek a termel öszö ve kezetek m_ már i.merik és saját példájukon tapasztalják az expressznizlalás jövedelmező vol át. Nézzük csak: mi az expressz hizliJás lényege. Az expres. zhizlalás lényege az, hogy a rnarócc. közvetlenül a választás u án 2—4 hónapos kör­ben hizób- fogjuk és o’van mód szerrel etetjük, hogy 8—10 hóna­ppá korában elérje a 120—130 kilós, 10—12 hónapos korában pedig a 140—150 kilós súlyt. Mint Iájuk, az exp.e.,szhizla. lás egyik előnye az. hogy a hi- zób. álUtott süldő rövid idő lat. éri el a 120—130, vagy a 140—150 kilós súly.. Előnye az is, hogy mig a régi módzerü sertéshizlalásnál a hi ró>ba fogott mal-cok 17—18 szá­zalékban értéked ették a tak-r mányi, addig az expre szhizók á lagosan 22—23 száz-lék.a ér ék esi ík a tikarmányökat. Eb oől a jobb takarmánykilíaszná lásfoól és a sértő- megröviditet életkorából Módik az, hogy egy egy expreS'Szhizla á«ba beállító értésnél 2.3—3 mázsa 'tikár mányt takarj unk meg a rc-g"' módszerrel szemben, illetve eh­hez viszonyítva. Az expresszhizlalrró azért donyös. mert nem kei 1 külön üldőszál’ásról gendo kodnunk h nem a fiazta óból ? ma’acoka egyenesen a hizószáUá'ba ehet. tűk át- így épületeinket jobban ki tudjuk használni. Az expresszhizlalás kezdett deje a nyár- Ebben a? idö.-z k hau még van zötd’urp na, zöld óhere, ilyenkor már v n őcz ■’’na és uj termésű b'róa'•' Ezev nélkü'özhe'e ’en » karm róyok az exprestzhizl. lás beindításá­hoz, — Folytatjuk «­A most folyó járási kulturverseny körzeti bemutatói befejeződtek.-Már. cius 2-án volt az első járási bemu­tató Bucsután A község kicsi, alig 650 lakója vau de a kultúra szere­tető' annál nagyobb. Ezt megmutatta minden dolgozója a községnek mi­kor társadalmi utón a saját erejéből csekély állami támogatással épített magának kulíurotthont. Ebben, a me. gye egyik legszebb kulturotthonábari a környék 12 krlturcsoporlja gyűlt ossz', hogy bemutassál: uj Szocialista kultúránkat, népi hagyományainkat és fejlődésüket a tavalyi verseny óta. A kultúrotthon előtt sokan várták a csoportok érkezését. De volt egy meglepő észrevételünk Nagyon sok idős asszony, férfi forgolódott a fia­talok között. A megyében talán se- '•olsem tapasztalható az a nagy ér­deklődés idősebb emberek részéről, mint itt. t)k nemcsak érdeklődők, ha­nem ki is veszik részüket a munká­ból. Az oltáréi színjátszó csoport tag­jai 50—40 éves emberek a .Három 5o*'ánv t-vnkoeska" című ieUn^tet játszották, nagyon ügyesen vissza­adva a darab mondanivalóéit. Ko­moly élmény volt az oltáréi táne-m- irt néni ténca. hagyományos n°p- viqpleró°n táncoltak. Szép volt a hu- csutai orosz leány-tánc. Jól sikeridt a pusz tani agy aródiak ,,Utolsó kiván- ság1’ című jelenete, mely megmutat­ja a kulákok mesterkedéseit, építé­sünk kártevőit, fejlődésünk akadá- h-ozóit, de azt is megmutatja ez a denet hogyan sújt le népi demo- kráciánk ökle ezekre a kártevőkre. Szentmargitfalva a ,Jó doktór4' c, 'elenettel szerepelt, igen nagy siker­rel. Ez a jelenet Rákosi elvtárs no- ember 50 i beszéde nyomán ivódott. \ bucsútaiak a „Legerősebb legény" •imű mesejátéka nagyon tetszett a özöns'gnek és tanulhattak belőle, ho&y a gazdag kulák'ány hogyan kar magának szegény legényt fogni, vénülni a dolgozó parasztságunk közé. A búcsúta’ak énekkarát is érdemes volt megballgafni, szovjet-magyar népdalokat énekeltek Kimonos érf*ke ennek az énekkarnak, hogy főként aőc-üb emberek a tagtaí. Két színjátszó rsoport két tánc egy énekkar és egy szavaló kapott meg­hívást a járási bemutatóra. mely április 4-én lesz a letnnypi iárási kidtnrházban. A csoportok szereplésén meglátszik hogy komo1 van Író?? ül­tet a bemutatóra és a tavalyi ver­senyek óta nagyon sokat fülűd*-k Valamennyi csoportunk, de kü’önö. sen a határmenti községek csoport- 'ai megérlik feladataikat és he’ytá'l- nalc kulturforradatTmmkban. Ezt bi­zonyltja a budsuíai kuítru-v'rseny. (Barcmyainé) V o 1 ’Vasvkanizsci^ BinvUz—Z Vorns W^'eír 21 fO 1> Zalaegerszeg, 2000 néző Vezette; i Pápa. | Góllövők. Rácz és Kemény (11-es. i bőh illetőleg; Szabados. I N. Bányász: Zalán — Balogh, Né­meth, Kisgál — Kemény. Horváth II. —- Andris, 'Magasházi (Horváth I) Rácz, Téli Kapomaki. Z. Vörös Meteor- Molnár — Doh gos, Ritter. Nádasi — Oláh (Fülöp), Zsidó — Horváth. Szabados, Eller, Kerkai, Perlaki. A zalaegerszegi csapat a 14. perc­ben megszerzi a vezetést. A gól fel- ózza a bányászokat. Az egerszegi ■satárok nehezen tudják tartani a labdát, ezért g véde'emn'k sok dói­ra van A kanizsai csapat egymás­után két Szögletet harcol ki, de eredménytelenül. A félidő utolsó perceiben a Bányász nagy éröv: i mad. de az eredmény nem válto­zik, másod'V félidőben egyik csapat­nál sincs változás. A bányászok kez­denek és • az 5 percben a Vörös Meteor már a második szögletet vug'a. majd Eller 20 méteres, halak más lövése csattan a kapufán. A kezdeti iram enged és jóidéig csak .iOZuuy,aiek iCJyik. A zalaegerszegi isapat többet támad. A 31. percben gyanh’tének a bányászok- Baloldali támadásból Kapornak! félmagasan .d he, Rácz jó ütembmi érkezik és egyből la no san a balsarokba lő. (1:1) Az egyenlítés után a N. Bányász narad 'tápiád^sbau. Az rholsó per­cekben nagy küzdelem alakult ki. A hajrát a bányászok bírják jobban, az egerczegi c«apat egv-két játékosa Urad'nak látsrik. A 44. percben Kemény indit el támadást és jól szökteti Kapomakit. A szélső villám­gyorsan tör kapura, maga mögött j hagyva a védőket Ritter kétségbe­esetten keresztez, azonban a gyors, szélsőt csak ugv hidía befogni hogy a 11-es körül felvágja A iátékve zető minden megfontolás nélkül a hj-es pontra mutat. A zalaegcrsz-g’ ötékosok tiltakoznak az Ítélet ellen és emia't vagy fél percig «zünötel is a iáték azonban a iátékvezető baj* hatatlan marad A 11 íst Kemény félmagasan - tróeaynl-ha löv ró-l) Utána a játékvezető le is fújja o mérkőzést. A két csapat nagy- küzdelmet ví­vott egymással. Az első félidőben gyorsan elért gól erősen megnövelte a zalaegerszegi csapat önbizalmát és noha az első fét-Vl/íbon kevesebb tá mnd-'S*- veznte^t pilonf'-t-tné1 azon­ban ezeknek a gyors támadá­soknak az volt az érd"nie V'gv kő zühik pgvnel a befeiezése eredmé­nyes volt. A II. félidőb-n kmgye.n sulyozottabb volt a iáték. Ebben a j félidőben mintegy 30 percen keress-1 tül a Z• Vörö« Meteor támadott ?öb- het azonban játékosai a hajrát nem bírták, viszont annál iobban a bá­nyászok. Az utolsó 15 percben nagy Vamot diktált a kanizsai csapat és ■Ikerült is egyenlítenie, maid a mér. közős befe:ezése előtt nem egeszen egy perccel a győzelmet jelentő gólt is — 11-es révén — megszerezte. \z utol ;ó pillanatban megítélt 11-es Vreálissá tette a mérkőzés kimenete- 'ét. Egyénileg a győztes csapatból Ne- ’etn. Kisgál Kemény és Kapornak! játszott jól mig a Z. Vörös Meteor­ból Molnár, Ritter. Szabados és Per- ’nki játéka dicsérhető. Pápa játékvezető rendkívül gyen- rér- vezette a mérkőzést Sok ellen­kező Ítélete volt az előnv^ot-ályt több esetben nem alkalmazta, általá­ban határozatlan volt­EGY TELITALÁLAT Tctceredmények: 12 tafálarós 1 ’avab. 76.350 forint, 11 talál tos '•3 darab, fpt-.uVApf pooo 10 Vhlálaíos 112 darab, fejenként 245 forint nyereménnyé' 12 TAT.ÁLATOS SZELVÉNY í. Bp. Bástya--Bp. Dózsa x 1:1» \ Győr—Bp. Vasas x 3:3. 3 Csepel —Bp Honvéd 2 1 -4, 4- Diósgyőr—? Salgótarján 1 4:0, 5. Pécs—Szegedi Honvéd x 1:1. 6. Bp. Postás—Bp, Khiiz-i 2 1:3 7. Dorog — Szombat­hely 1 4:2, 8- Tápa—Tatabányai Bányász x 1:1. 9. Kaposvár—Pécsi VL 1 2:1, 10 Szóin. Szikra—Keltex x 1:1. 11. Csillagh.- -Sztálin Vasmű ? 0:5, 12. Gyöngyös—Bp. Lokomo­tív 2 2:4 APRÖHIltDETÉS ' NAGYKANIZSAI Magasétv’ési Vállalat férfi segéilirMiakásckat és ipari arulékat felvesz. Je­len kezni lehet Vár u. 6- sTÍm alatt (122) •LADÓ egy mély gyermekkocsi Zalaegerszegen, Dózisa György, tróca 26- szám a'att. (372) ÉNTEKEN délután Petőfi utcá­tól a kórházig vezeró urózaka- ezon e'veezett egy ezokszerve- zeU-tagsági könyv. Megtalálót kérem adia ró* a nagykanizsai kiadót* i varólba. (123> Z A L A \ Myy,vnr ii.,|.,0zó!: Pártja Zsla incgyei" Bizotts-ágánnk lapja. - Fel«- ■'j- szerk sztő- < ■■'•••«f Jenő - Fey Cs kiadó: Darabos Iván - Szerkesztő ég:, - tb L",io(- u:ca 39. -I t?r»n Nnírvkariiz.fva. Zrínyi M o 11 Tel **4 — K'indóh:v*,nl • illl’P OT f-ic. S-»éch'*nyl tér 4 Tel 185 Nsgy nizsán Zrínyi u £9 Tel IV SO- — Készült a Vasmecve Nvotnd-’bar 'Toio- ,i. i- Kns-1 th l. n H Tel 75» ««■ Felelős vezető; Hegedűs Gyul-a-

Next

/
Oldalképek
Tartalom