Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-08 / 57. szám

Az MDF Központi Vezetőcégének levele a magyar nőkhöz

(Folytatás az 1. oldalról) ja: a hazánkban ér-iRö szoeiaüz5ZÍU5.

De est a jövet meg Iieil védeti A Nemzetközi Nőnap ifién is olyan xiööbca kitizüfl* ráiik, amikor a béke ellenségei. az amerikai imperialisták és csatlósaik fokozzák erőfeszítéseiket ej£V minden eddiginél barbérabb, véresebb és pusztilőbb háború ki- rabbaKtására -A .kapitalista világ a munka®éikiifiséírnek. a rjazdasági válságnak, a nők kétszeres ejnyoniottsánának, a bezárt iskoláknak, a gyermeknyo mórsalí és a gyemckbttnőzésttek a világa. Ennek a világnak 37. ursi hatalmas üzletnek tekintik a háborúi, vérből akarnak ara- Eyat ciiuáljti, világuralomra törpék, la akarják igázni ft szabad országokat, köztük a mi hazán, hat. Mélységes elvetemültségüket mulatja, hogy Hitler véres- kezii tábornokaival szövetkeznek ÍJ /ugaí'Németorszá&baa, hogy •fcakíéziomfegy verőkkel akarják kiirtani Korea lakosságát, hogy « akar.ák gyilkolni a népek lökésének és szabadságának le. jobb harcosait, mint most Be., lei au aisz elviársati Ám a kábo r;:s gywjtijgatókkal szemben ®1- k-Fvá ihatatlan erővel voruíaak lel ö szabad országok, a füreget- lep.sét.ükért harcoló gyarmati népek a nemzetközi békemozfjsíom — a világot átfogó 808 milliós \ tkeíábor, amelyet a dicső Szoy- L.hasfó. hazánk felmftaéitéja, a s-•-rétéit Sztálin glvtárs. a népek íí?Tüénye vezet.

A béketábor ereje legyözheíet- toa. Á béke sorsa végső fokon a r-lysk kezében van. öntudatukon, harcosságukon, éberségükön, bátorságukon múlik a béke megvédi lének ügye. A nemzetközi feé- u oaoczpnlombán e.z első sorokban harcéinak; a nők., az anyák s nagy világszervezetük, a 135

illió nőt tömörítő Nemzetközi I -... íuokratjkus NÉszöveíség.

A békefxoniosr kelyiál'isi a ma- ••••var nőkuek is szent kcteiessó- iük. A magyar nép, s vele együtt ií magyar nők is tudják, hogy s lékéért harcolni ezt jelenti: leg- .ai.b tudásunkká;, minden képts_

r.Lsünkkel, forró hazsszeretottel küzdeni azért, hogy szaf>ad or- azágusk még erősebb leg you. Azt jelenti: erősíteni »épünkben s nemzetközi szolidaritás érzését. erősíteni kapcsolatainkat a béke táborral, mindenekelőtt nsgy barátunkkal ér, szövetségesünk kel, a Szovjetunióval, Minden ma. gyár asszony és leáay ismerje fel helyét és kötelesiíégét a békéért vívott küzdelemben, munkájával és szavával is tegyen lu- tot a béke nagy ügye, a békötá- bor mellett.

Vegyék ki a magyar nők még fokozottabb mértékben a részű, két ötéves tervünk megv&lóíitiá- sából. Az asszonyok és lányok megmutatták Rákosi eíVíár£ ír jiti forró gzereíetüket azzal s lelkesedéssel, amellyel Gó. születésnapjára készültek* A nők sz zezrei, a nődoígozők 75 azázs- iéka kapcsolódott fca a munka x -izenyfee. Fokozzák tovább a dolgozó nck ezt a versenyleadü ltiet. Segils&nek a .tiázisgszouyok újabb tízezreit bevonni a termelő munkába Az ej munkás« ŐL végezzék ei sikerre! az átképző és szakmai továbbképző tanfolyamokat.

A mezőgazdaságban, a nctvény- ápolásban és állatifcenvétzíésb&n legyenek a nők a íöbbtermsJé» harcosai, alkalmazzák az élenjá ró szovjet módszereket, küzdjs. rek az állam iránti kötcíezeftsé- c,ek teljesítéséért. Menjenek minél többen traktorísSáflak. Dolgozzanak a föl« szocialista átópí téréért, termelőszövetkezeteink megszilárdításáért,

Női értelmiségünk, a közlekedés és a kérésbe delem női dolgozói tökéletesítsék szakadatlanul tudásukat, teljesítsék hibái IsTíul feladatukat, váljanak a rneguk munkatér illatén a szó. cieMzmue építésének biztos tá- Jö'szajvH.

Az anyák törődtelek mén tök bet í-yermekeik tanulásával, tó mynaísák Q ptdopótEu.srjk imsa

Szombat. 1952- márc. 2káját és élve a népi demokrácia nyújtotta lehetőségekké! küldjék gyermekkel boldogan, büszkén, micél naoyobb stámb^n maSa~ sabb iskolákba.

A Nemzetközi Nőnap alkalmából a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége biztosítja a magyar nőket: minden segítségei mea fog adni a feladatok megoldásához* Pártunk továbbra Fs tei'es erejével foo küzdeni a nők ipinél nsovofebfoku bevonásáért a polítikai-fiazdesáoi és kulturális életbe, lankadnt’auul lop harcolni a nőket lebecsülő, a •tők etőrehatadás-rft gátló maradi. vagy eHcnséoes mézeikkel szemben Pártunk rajta lesz* hogv a pártszervezetek, az ifjúsági szervezetek, a tömegszerve

zetek, az állami és gazdasági szervek még bátrabban támaszkodj arak a dolgozó nőkre még merészebben léptessék őket elő, tárják fel előttük & felemelkedés minden lehetőségét.

Vegyenek a mapvar dolgozó nők példát a Szovjetunió nagy "zerü asszn-veiről és leányairól, akik az alkotó munkában és

harcban a lagmaoasabb öntiiiü

3 reovopó kéne«sérek, a tömeges hetiáessén csodalatos tanú jeleit adják. Kövessék a mapvar del ^ozó rők pártunkat Rákosi elv társat hazánk felvirágzásának, a béke védelmének, a szocializmus építésének utján*

MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE

Minden erőnkkel harcolunk hazánk íelvirá«öztatásáért9 a békéért

Az MINDSz nagygyűlése a Városi Színházban

A Nemzetközi Nőnap alkalmából a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége ünnepi nagygyűlést rendezett a Városi Színházban.

Az . elnökség tagjai között foglalt helyet- Rónai Sándor elvtárs az Elnöki Tanács elnöke, Kristóf István elvtárs, a SzOT főtitkára, az MDP Po'itikai Bizottságának tagjai, Nógrádi Sándor elvtárs altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese Jóborv ’Magda , .elvtársnő, a közoktatásügyi miniszter első helyettese,. Szabó Piroska elvtársnő, az Elnöki Tanács titkára. Rákosi Mátyásné elv- társnő. Vass Istán né elvtársnő, az' MNDSz főtitkára, Renke Valéria, az Országos Béketanács titkára, Tamara Fuszeva, a Vit-diias zongoraművésznő, Rnla Kukula, a Görög Nő szövetség főtitkári?.

Az ünncipség bevetőiéként n irádió zenekara a Himnuszt játszotta, majd az MNDSz Országos Vezetősége ne. vében Erdei Lászlóné főtitkárhelyet les üdvözölte a megjelenteket. Utána 'Vajdai. Lajo.sné civt ár snő, az MNDSz budapesti titkára olvasta fel nz MDP Központi Vezetőségének a magyal nőkhöz dntézelt levelét.

Ezután Vass Istvánná elvtársnő mondott ünnepi beszédet.

Bevezetőben idézte Klara Zetkin- nek 42 esztendeje elmondott szavait; ,.lía az asszonyok nagy sokasága mélységesen magáévá teszi, a jelszót: harcot a háború allen, akkor a népek békéjét meg lehet menteni, mert a nőknek nagy sokasága azon a napon., amelyen ezzel a jelszóval felsorakozik, legyőzhetetlen lesz“. Emlékeztetett arra Vassné 'elvtársnő, mily hatalmas mozgalom lett azóta a nemzetközi békemozgalom és a nők mozgalma. A következőkben a hős Szovjet asszonyok és leányok békeharcos munkáját méltatta, majd utalt a kapitalista országok és a koreai nép szenvedéseire. — Ígérjük — mondotta —_ hogy nincs az az CrŐf ami eAtántorithatnd a magyar asszonyokat, anyákat és leányokat arra l az útról, amelyen a Szovjetunió vezet, a világ népeinek nagy vezérével, Sztálinnal az élen; a béke megvédése érdekében. A népi demokráciák asz- szonyai megfogadják ezen a napon üogy több és jobb munkával fogják kivenni részüket a szocializmus ''n téséből. amely egyben a béke vélel mét is jelenti — Arról beszélt ezután, hogy a magyar asszonyok és hiányok kettős ünnepet ülnek, mert most ünnepeljük Rákosi elv birs 60. születésnapját. Köszönetét fejezte ki Rákosi elvtársnak, hegy a nők nálunk egyenjogúak, és hogy a párt és a kormány december 1-i határozatában külön gondoskodott az édesanyákról és a gyermekekről. Köszönetét mondott azért_ mert a kormányrendelet értelmében - eddig , pj.,2\& - magy ar anya kapta meg az anyasági érdemrend és érdemérem kidönhözö zatát. — Mi magyar nők szeretetünk két és hálánkat Rákosi elvtárs iránt nemcsak szavakban. hanem tettekkel is kifejezzük azzal, hogy minden

erőnkkel harcolunk hazánk felvirágoztatásáért, a. békéért,. Megfogadjuk i ezen a kettős ünnepen — folytatta

VENDÉGVÁRÁS

Irta: Morvay Gyula

ÍYÍ ióta az eszemet tudora^ ebben

x a majorban laktunk.

Az uram is itt szül°lett én is itt nevelkedtem. Uramat INÍagypál Andrásnak hívják és 55 esztendeje vagyunk házasok Cselédember gyereke veit az én uram,, mindig is az urasúgnak dolgoztunk. Emlékszem rá. gyszer három esztendeig nem dolgozott az uram, mert tudja, a nagy cséplőmasinára , nem szíjat, hanem drótkötelet vett az urarág, az hajtotta a gépet és a kévéket sem emberek, hanem elevátor vitte a dohba. \ kévohányókat székiek eresztették. Az én uram is közöttük ' olt, hát aztán ezért nein volt 1 tenyerünk három esztendeig. Lányom juttatott ezt-azt, így tengődtünk, tudja, három esztendeig. de utána megint csak a cselédéletben vittük tovább sorsunkat.

Hogyan is jáihatott volpa az uram az iskolába mikor hajnali háromkor kelt, ment az állatorvoshoz, aztán ment az eke után, de annyit, hogy majd belehalt. Este 11-kor, sokszor ej Cél után feküdt le. Cselédembsr volt és tudja, milyen sorsa volt egy ura sági cselédnek. Maga fiatalabb nálam, de elhiheti, bógv volt olyan esztendő amikor az uraság dÍ3znai- nak vályújából marokkal mertem, egy kis kukoricakását. Otthon kimostam és megettük.

Én is itt születtem, apum is cseléd, volt. én még libapásztor voltam az urasrignál Négyszáz libát őriztem. Dehogy is jártain én iskolába. Se ón, sem az uram, nem tudunk inai-olvasni. Tudja, ez nagyon fájt nekem. Bementem a urduba nézem

n boltajtót, látom, hogy valami rá van írva- Kérdem az egyik gyerektől, hogy fiam, nem mondanád meg, mi van ráírva? A gverek megmondta;

„.Bor, sör. pálinka, rum, likőr és mindenféle égetett és szeszes italok korlátlan kimérése.’*

Ez volt ráírva. Nem tudtam elolvasni. Kerestem egy utcát, nem tudtam elolvasni. Az első világháború alatt az u’ságok irtá.k, hogy igy_, meg úgy a háború, ez é« ez történt de — nem tudtuk elolvasni. írástudatlanok voltunk mi, kérem.

jSjzép lány voltam, nos, az- intéző üldözött de nem hagytam magam és egyszer védekezésemben ."7. arcába vágtam a fejődézsát, erre i'sto behívott egy szobába és rém- zárta az ajtót. Az uram meg odajött és majdnem agyonszurta a veil Aval az intézői és kiszakajtotta az ajtót, s azt mondta:

— Verőn1:: eredj haza és ne félj:

megvédtek téged i

Tudja, akkor forróság lett a szilem körül é- megszerettem az uramat. Nokiát micsoda oev Nky.í volt. gondolhatja Vadvirágból volt a inennyasszonyi csokrom, aztán se templom se kápolna, se községháza. sj hivatal sp semmi nem volt a ma- ierbon, a falu meg 9 kilométernyire volt tőlünk Először az én szüleim házában megálltunk nz asztal előtt és azt mondta az uram hogy ,.szeretem Verőnkét elveszem feleségül, adják nekem'*.■ Aztán aí uram házában és mondtam, hogy szeretem Andrást és Soha cj nem hagyom. Senki nem szóT semmit, senki nem szórt ránk szenteltvizet a rizskalásszal.

— Üljetek le, gyerekek és egyetek vigadjatok, mert most már örökre egymásé vagytok — mondták szüBeteríesztetfek

a Szovjetunió 1952. évi kölfeesrvetés ét

A Szovjetunió Legfelső Tanácsának uarmadik ülésszaka március 6 i ülésén Zverjev pénzügyminiszter mondott beszámolót a Szovjetunió 1952. évi állami költségvetéséről és az 1951 évi állami költségvetés végrehajtásáról. A kormánypaholyban m'gjelenő Molotov, Malenkov, Borija. Vorosi- iv MB'ojr.n Bulgnnyin, Kaganovics Andrejev, Hruscsov, Koszi gin, Sver- nyík, Szuszlcv, Ponomarenko és Skir- jatov elvtársakat lelkes tapssal üdvözölték. Zyerjev elvtárs beszámolójában hangsúlyozta: a Szovjetunió 1952-es költségvetése

ragyogóan visszatükrözi a szovjet állam gondoskodását a népgazdaság továbbfejlesztene, a óén életszínvonala emelése, a kultúra, a tudomány és a művészet minden irányú fejlesztése iránti

A Szovjetunió 1952. évi költségvetési bevételei 508.8 milliárd rubelt, kiadásai 476 9 milliárd rubelt tesznek ki. A bevételeknek csekély része, mindössze 9.5 százaléka származik adókból. A kiadási tételek túlnyomó részét népgazdasági szociális és kulturális célokra — oktatásra, egészség- védelemre, testnevelésre a sokgyermekes és egyedülálló anyák segélyezésére — fordítják. Szemben az im« perialista országokkal, amelyek költségvetésük túlnyomó részét költik fegyverkezésre, a Szovjetunió — miközben , a költségvetési kiadások •saknem négyötöde irányul a népgazdaság fejlesztésére — az ország védelmére 1952-beu 113.8 milliárd rabbit *r'’iV07 elő vagyis á költség- vetés 25.9 százalékát. E kiadás is mint

a költséovetós valamennyi tétele a béke mepszPárditá- sál célozza, mert a Szovjetuniónak nie cser ek agresszív tervei, Bem fenyeget egyetlen országot, egy étien népet sem, a Szovjetunió Fegyveres Erői sehol sem viselnek háborút és nem vesznek részt semilyen hadmüve etben. A Szovjetunióban érvényben van a béke és a népek közötti barátság megszilárdítására irányuló békevédelmi törvény.

Zverjev elvtárs beszéde végen azon meggyőződését fejezte ki, hogy az 1952-es évben a Szovjetunió népei a Bolsevik Párt és Sztálin elvtárs bölcs vezetése mellett újabb győzelmeket érnek el a kommur izmus építésében.

Elhalasztottak a elleni ítélet 1

A Szabad Görög Rádió jelenti: A Plasztirasz-kormány a görög nép nyomására és a görög hazafiak ha- Jálraitéléso ellen az egész világról érkezett tiltakozások hatására kénytelen volt megengedni, hogy a ke gyelmi tanács fontolóra vegye az ügyvédek fePebbpzócéJj.. A rádió péntek reggel közölte Plasztirasz nyilatkozatát. amely szerint elrendelte a kivégzés elhalasztását a keffye’m’’ tanács döntésének kihirdetéséig. Az

görög hazafiak végrehajtását

AFP jelentése szerint a kegv^'mi tanács utasítást kapott, hogy hétfőig hozzon döntést a nyolc görög hazafi ügyében.

A Szabad Görög Rádió szerdán este felhivást intézett a görög néphez a hazafiak megmentése érdekében.

Az athéni francia és angol nagykövetség előtt a dolgozók tüntetést rendeztek az elitéltek mellett.

Vassné elvtársnő — a mi drága Rákosi elvtársunknak: minden erőnkkel azon leszünk, hogy gyermekeinkkel,

férjeinkkel győzelemre vigyük ötéves tervünket, a béketervet. Azon leszünk, bogi* a nők újabb 10 és 10 i 'zrei forduljanak a termelőmunka felé, parasztasszonyaink teljesítsék az állam iránti kötelességüket, lépjenek bátran a közös termelés útjára, amely a felemelkedés útja. — Befejezésül a magyar asszonyok és leányok nevében fogadalmat tett, hogy tántorithatatlanül és hűen a szovj’et nők ét; a világ békeharcos asszonyainak oldalán, mint a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség tagjai harcos katonái lesznek, továbbra is a béketábornak.

A beszéd után felszólalt Rula Ku- kula. a Görög Nőszövets 5g főtitkára., majd a nagygyűlésen résztvevő asszonyok tiltakozó táviratot intézték Plasztirasz görög miniszterelnökhöz, amelyben Beloiannisz és társai azonnali szabadonbocsáíását követelik*

leink. — Egy bérescsaláddal több lett a világon.

ilenc bölcsőt ringattam. Az első háborúban meghalt öt fiam. Elgondolhatja mekkora nagy bánatom volt nekem, mint anyának. Egyik napon látjuk, hogy hintón urak jönnek hozzánk, leszállnak bejönnek és mondják hogy felírják a nevemet, mert én hős anya vagyok, mivelhogy a hazáért öt fiam mégha11 a harctéren.

Nagyon zitturn, szavamat se tudtál,; venni. Az uram meg oldalról uézeít az urakra. Olyan volt. mint a farka* amikor 07 ínyét felhúzza és látszanak fehér fogai, látszik piros busa. Egy ugrás és vér folyik. Hát ilyen volt az én uram. aki azt mondta az uraknak, hogy elég volt a-/, érkezésükből gyerünk ki, mivel babot kell kapálni máskülönben az uraság nem ad kommo.neiót. Ki tuszkol a a vend~gpket. ráfordította a kulcsot, azzal kézenfogott és azt mondta han. gosan, hogy az urak is hallják:

— Ne rijj Verőn. DpJiogy is a hazáért haltak ni eg a gyerekeink, dehogy is. Az urakért Aniták meg. hogy a tűz pusztítsa el őket...!

Maradt négy gyermekem. Ezek közül kettő halt meg egyszerre. Tudja, az kétesztendei ágyib-tegsegembe került, én akkor majdhbgy meg nem haltam. Egy lányom, meg egy fiam tartották bennem az életet.

Az úgy történt, hogy* innen nem messze is volt egy gróf annak volt '-lenn 40 ezer hold fö'dje, nagy erdeje, abban rengeteg vad. Grófok '’’•ceg„k. királyok szoktak ott vn- dászgatni. A csc-lédok egy nagy pajtát — mit építettek, abba kályhákat állítottak, asztalokat azokra pástétomokat, likőrüket és pálinkákat. A

gróf kisasszonyoknak egy* másik szobát csináltak ahonnan az ablakon keresztül kinézhettek az erdőbe.

Az egész község, a tájék, a major felkelt, mert a legényeket kiparan- csolták vadat hajtani. Hajtották is, az urak meg a naíta éti terelt állatokat pá'inkaszó mellől szépen lelövöldözték. Csakhogy az egyiknek az jutott az eszébe hogy ez igy semmi, eh. gyerünk ki, ott lőjjiink magunktól. ez így semmi hogy az orrunk elé haitják. az állatokat. Kimentek, egyet léptek és az egyik bokor mel- ''*•* -IV, Vét fiamat agyonlőtték.

/N tt feküdtek az erdőben, ponyvával takarták le őket.

Az uram meg ott dolgozott. Kezében a nagyfo’Sze neki az uraknak (té megkötözték és n kot erbe hajították, de másnap kiengedték •nerthát mégiscsak két gyereke feküdt holtan. Majd az eszünk input sl, tudja Uram azon az éHetin felgyújtotta a kastélyt a kazlakat a magtárt a dohányszáritót, puskái lo. potfc é? a kastély ablakaira lövöldözött. S°nki* sem talált el. TTiHnru évig volt börtönben, én meg mint mondtam magának majd meghaltam.

Egy fiam n*eg egy lányom ma* v/k a kilencből

Mit mondanék még magának? Nem lehet kimondani azt a szenvedést, amit mi kiálltunk. Nincs rá szó é» nem elég a papiros mert lia elkezdeném aprólékosan mondani, ak. kor maga egy hétig is ide járhatna. Az egész ma*'ori népnek prd;g olyan nagy volt 0 szfovedése. hogy száz ember éjjel és nappal írhatná, mégsem készülne el vele. Ahányat léptünk: eszünkben volt, hogy rab földön lépünk. Az itt a majorban: **•