Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-28 / 74. szám

H pártszervezeteit szerepe az újért folyó harcban A fütsoi'ujki AG sillerrel alkalmazza a szovjet állatleuyésztök módszereit LEVELEZŐINK Ha elvégzem a technikumot, visszamegyek a tszcs-be Állami gazdaságaink pártszer­vezetei előtt hatalmas íclatíatok állanak. Uj feladataik mcgoldá- s hoz nélkülözhetetlen az a segít­ség, amelyet a Szovjetunió- szov- hozai, pártszervezetei nyújtanak gazdag tapasztalataikkal. Állami gazdasagaink kommunistáinak és vezetőinek elsőrendű kötelessége, hogy megtanulják a szovkozok pártszervezeteitől, hogyan vesznek részt, hogyan irányítják, hogyan biztosítják a párt vezetőszerepét a gazdaság termelő munkájában. Tanulják meg, hogyan kell fog­lalkozni a pártszervezetek veze­tőinek, az agitátoroknak és min­den kommunistának a gazdaság kérdéseivel. A nagy Bolsevik Párt legyen tanítómesterük ezen a téren is. A bolsevik agitátor munkájából tanuljuk meg, ho­gyan lelkesítik a termelőmunká­ban egyre nagyszerűbb eredmé­nyekre a szovhoz dolgozóit. Mun­kamódszereik elsajátításával könnyebb és feltétlenül eredmé­nyes lesz a munka. A módszerek tanulmányozása és alkalmazása no legyen öncélú és ne ültessük át gépiesen a mi viszonyaink közé. Az állami gazdaságok mező­gazdaságunk egész területén, sőt a szocialista szektoron belül is kimagasló példaként kell, hogy álljanak. Terméseredményeikben, a legfejlettebb termelési technika alkalmazásában, uj munkamód­szerekben, a szocialista nagyüze­mi gazdálkodás fölényének gya­korlati tényekkel való bebizonyi fásában is az élen keli haladniok Az állami gazdaságokban is, mint mindenütt, a pártszervezet az üzem szive, gazdasági és po litikai irányitója, a legfőbb moz­gató erő. Hatalmas és egyben nagyszerű feladatát csak úgy tudja teljesíteni, ha Iriven kö­veti és minden munkájában igyekszik megközelíteni a bol­sevik munkamódszereket. Megyénk területén állami gaz­daságaink az elmúlt évben hiá­nyosan 63 tervszerütlenül alkal­mazták a szovhozok gazdag ta­pasztalatait. A felsőrajki álla­mi gazdaság az elmúlt évben elég jó eredményt ért el a me­zőgazdaság, az állattenyésztés vonalán. Azonban ez nem kieié- ■ gitő. Az eredményük még gaz­dagabb és tartösabb lett volna, ha nem féltek volna bevezetni a gazdaságukban a szovjet mód­szereket. A pártszervezet veze­tősége és a gazdaság vezetői ta­nulva a múlt hibáiból eredroé nyeik növelésére fokozatosan al­kalmazzák munkájukban a szov­jet módszereket. Különös gondot fordít erre a pártszervezet veze­tősége. Fehér elvtárs, a párt- szervezet titkára a gazdaság ve­zetőjével együtt megvizsgálja a munkák megkezdése előtt egyes módszerek alkalmazását Ma már odajutottak tanulásuk kai, hogy a cukorrépát a gép he­lyes beállításával úgy vetik, hogy n gép a távolságnak megfelelően adagolja a magot. üzemegységhez került. Attól a naptól kezdve harcot folytatott a háromszori fejős bevezetéséért Ehhez a munkához adott segítsé­get a déldunántuli meggyes- pusztai értekezlet, amelyen reszt­vettek és sokat hallottak a szarvasmarhatenyésztésröl és a szovjet munkamódszerek alkal­mazásáról. Az értekezlet után Kovács Jó­zsef állattenyésztő technikus és Nagy István tehenész beszámolt a pártszervezet vezetőségének a hallottakról. A pártszervezet irá- ryitásával bevezették a három­szori fejőst, az egyedi takarmá nyozást. A munkamódszer al kalmazásának eredménye nap- ról-napra jelentkezett. A kétsze rí fejés utolsó átlaga 6.1 liter /olt. Amikor első nap három­szor fejtek, a tejhozam 6.9 literre emelkedett Sztálin elvtárs szü letésnapjára a technikus javas atára vállalták, hogy a fejési át­lagot 8 literre emelik. Vállalásu kát helyes takarmányozással, a politikai felviiágositó munkával biztosították. Akadtak tehené­szek, Földi Ferenc és Varga Im­re, akik mégis úgy beszéltek er­ről a vállalásról, hogy ezt képte- 'enség teljesíteni. Amikor elérkeztek december 21-hez, a napi háromszori fejés eredménye bebizonyosodott. Fejési Átlagukat 9.5 literre emelték. Az eddigi legna«vöbb átlaguk 10.7 liter volt. A pártszervezet és a kommu­nisták azért harcolnak, hogy áp­rilis 4-re ezt az átlagot növeljék. Ennek érdekében meg is tesz­nek mindent Bevezették a vi­zet az istállóba, amely meg­I könnyíti a tehenészek munkáját és a tehenek vízellátását. A ta karmány ozáson túl az állatokat és annak környezetét is tisztán tartják Nagy István munkate­rülete sok gondosságról beszél — A múltban is szerettem az illatokat — mondja Nagy elv társ — azonban az uraság, aki nél cselédeskedtem, nem becsült meg munkámért. Hiába dolgoz­tam reggeltől estéiig. — Két és féléve vagyok a fel- "örajki állami gazdaságban. Igye­keztem a legnagyobb szorgalom mai dolgozni, munkámban pél dát mutatni. Ezért meg is be­csül a párt, három. hónapos szaktanfolyamra küldtek, ahol sokat tanultam az állattényész tésröl és növeltem politikai tudá­somat. Most igyekszem, hogv amit ott hallottam, g gyakorlat’ munkámban megvalósítsam és megtanítsam azokkal a módsze vekkel dolgozni munkatársaimat via. már elértük a gazdaságban hogy nemcsak a tehenészeiben, hanem az állattenyésztés és a mezőgazdaság minden ágábar Alkalmazzuk a szovhozok munka nódszereit — Az állami gazdaságban ké* alapfokú és egy középfokú poll 'lkai iskolán tanulnak a kornmu nisták és a példamutató párton kívüli, dolgozók — mondja Fehé’ elvtárs. — Első időben nagy harcot: kellett folytatni azért, hogy a hallgatók rendszeresen eljárjanak és felkészüljenek. Ma már csa> olyan elvtársak maradnak Iá vol, akik igazoltan, a gazdaság nunkája miatt nem tudnak meg jelenni a politikai iskolán. Hiányosság van a gazdaság munkájában a nők munkába való bevonása erén. A tehenészetben mindössze egy női dolgozó van. Hiba, hogy a fejési munkákat még mindig féltik a nőkre biznl. Természe -esen az állatgondozók változta fása sem helyes. Éppen ezért kell a pártszervezetnek harcolni hogy fokozottabban és gyorsabb ütemben állítsák a tehenészetbe a női dolgozókat, hogy megismer­hessék s megtanuljál! a helyes bánásmódot. A sertésgondozás­nál már 22 női dolgozót alkal­maznak, akik megállják a helyü­ket. A pártszervezet azokból a dol­gozókból erösiti sorait, akik a munkában példát mutatnak. A lolgozókkal egyénileg foglalkoz­nak. Ható Rózsi eleinte félt a gazdaság munkájától és még job­ban attól, hogy iskolára kell mennie. A pártszervezet veze­tősége látta, hogy Ható Rózsi az iskola után nagy segítséget fog adni a növénytermesztő brigádok­nak, mert becsületes, munkában mindig élenjár. Most már megér­tette a tanulás fontosságát Ható I Rózsi és szívesen indult tudása gyarapítására. A pártszervezet állandó feladattal bizza meg a DISz-fiatalokat, akik mindenütt segítséget nyújtanak a pártszer­vezet munkájához. A vezetőség tagjai közül többen gépkezelöis- kolára mentek, hogy a nyáron büszkén arassanak a kombájnnal rz állami gazdaság földjén. A pártszervezet egyre fokozot­tabban ellenőrzi a gazdaság munkáját és irányítja a dolgozó­kat a szocialista munkaverseny­re, amely a termelés tehetséges szervezőinek és újítóinak kitűnő 'skolája, melynek eredményeként érik el sikereiket a több terme­léséért, az állattenyésztés fejlesz­téséért folytatott harcban. Gál Pirosba, Papszt László ZALA A Mag,var Dolgozók Pártja Zala megyei Bizottságának lapja. — Fcio lös szerkesztő: Szántó Jenő. — Felelős kiadó: Darabos Iván. — Szerkesztőség: ser, Kossuth Lajos utca 22 Tel. 250. Nagykanizsa, Zrínyi M. o 29. Tel. 54- — Kiadóhivatal: Zaiaeger szeg, Szóiftenyi-íér 4 Tel- 182- Nagy kanizsán Zrínyi-u. 29 Tel. 15—5Ö. - Készült a Vasjnegye Nyomdában Szom bathely, Kossuth L. u. 6 Tel- 75, — Felelős v&zető: Hegedűs Gyula» Nevelőimtől, szüleimtől hallot­tam és könyvekből is olvastam, hogy ha elvégezték a fiatalok a középiskolát, az volt a gondjuk, hogy kapnak-e állást? De leg­többször állás nélkül maradtak, így volt ez a múltban. Ma már minden megválto­zott. Az iskolákban az elméletet összekapcsolják a gyakori-ital. így alakul ki a jó szakember. Nem kel! azon gondolkod­nunk, hogy ha elvégeztük a tech­nikumot., mi lesz belőlünk. Meri a jól képzett szakemberekre nagy szüksége van hazánknak. Ha kikerülünk gazdaságba, gépállomásra, vagy tszcs-b«, mi fogjuk azt vezetni és irányitsni. Sí taggal. Állatállományunk mindössze 9 darab szarvasmarha és 33 darab sertés volt. Az osz­tályharc és kisebb-nagyobb nehéz­ségek leküzdése mellett 1951-ben megindult a fejlődés termelőszö­vetkezetünkben a kulákság táma­dása ellenére. Szabó Imre 30 holdas kulák azt beszélte, hogy a szövetkezeti tagoknak a nyár folyamán még kenyérül! sem lesz. Ennek elle­nére hatalmas fejlődést értünk el napjainkig. Állatállományunk ro- liamarosan fejlődött, Jóállomá- lyunk 9-ről 40 darabra, szarvas- «arhaállományunk 31-ről 152 darabra, sertésállományunk 32- ’ől 234-re fejlődött. Földterüle- ünk 350 holdról 1400 holdra sza­porodott. Fejlődésünk elsősorban a helyi pártszervezetnek kö­szönhető, amely minden tárnoga­Nem leszünk munkáshujcsófok, hanem munkaszervezők és irányí­tók. Az agronómus ujtipusu' em­ber, amely a Szovjetunió útmu­tatásai nyomán hal'd. Nem a maga érdekeit nézi. hanem azon van, hogy a dolgozó népnek mi­nél szebb és jobb élete legyen. Célja a több lenn e’-és, amely ÍL munka jó megszervezésén alap­szik. Nekünk az a gondunk, hogy melyik egyetemre menjünk, vagy melyik állami gazdaságba, tszeí- be. Szüleim tlszcs-tagok. Nekem az a tervem, hogy ha elvégzem a technikumot, a tízc?-nek jó ve­zetője és irányitója leszek. Arató Anna tást megadott a nehézségek le­küzdésére. így tudtuk tagságun­kat 34-ről 235-re felfejleszteni. Az 1952-es évben nagy felké­szültséggel és lendülettel kezdő­dött meg a munka. Kialakultak st munkaszervezetek, üzemterviln- ket felosztottuk brigád- és mun­kacsapat tervekre. Ezzel meg­szüntetjük szövetkezetünkön be­lül a munkafegyelem lazaságát, s még nagyobb eredményeket tu­dunk elérni termelőszövetkezetünk fejlesztésében, Az 195.2-es gazdasági évben sa­ját erőnkből fogunk építeni egy baromfitelepet 6000 férőhellyel, sertésfiaztatót 400 férőhellyel és 1000 métermázsás kukorica gór<;t . 170.000 forint értékben. Tagságunk vállalta azt, hogy Április 4-ének tiszteletére a ba­romfitelepet határidő előtt 5 nap- >ai elkészíti, C&oke Gyula VAN EZ 'S—10 esztendővel ezelőtt csak úgy hívták a mi szükebb ha­zánkat, hogy: „Álmos Göcsej!'1 1 gén. Álmodott a nyomor és a, tudatlanság. Azt álmodta, hogy majd eljön az idő, amely a jólé­tet és kultúrát is meghozza. Ez az idő már elérkezett, megjött az 1945-ös felszabadulás, meghozta . a dicsőséges Szovjet Hadsereg. Azóta a kis eldugott göcseji falvakban boldog, megelégedett emberek élnek, akik becsületes munkájuk elvégzése után szívesen jönnek össze a kis falvak iskolái ha és kultúrótthonaiba, hogy ott az uj szocialista kultúrát műveljék és magúk is annak buzgó terjesztői legyenek. így van ez nálunk is, Pepik®reszluron. Az iskola ablakai min­den este sokáig világosak. Bent letlees és szorgalmas munka fo­lyik. Az MNDSz asszonyai készülnek április 4-re, népköztársasá­gunk legnagyobb ünnepére- Színdarabot tanulnak, Idas férfiak és asszonyok, akik 40—50 esztendőt megértek, de a munka robotjá­tól még sohasem szakadhattak el annyira, hogy színdarabban sze­repeljenek. Pais Sándor és felesége is kipirult arccal és félszoba- dultságunk minden boldog érzésével mondják a színdarab szöve­gét: „A dicsőséges Szovjet Hadseregnek kellett eljönni hozzánk, hogy az igazi békét megismerhessükUgyanilyen büszke öröm mel mondja szerepének szövegét a többi szereplő is. Nem kell bizonyítgatnunk: nincsen már „álmos GöcsejDolgozó népünk saját maga vette kezébe sorsának intézését. Pártunk biztosítja, hogy nemcsak Pefelkéreszturcn, hanem fel szabadult hazánk bármelyik részében gazdagabb és boldogabb életet, a szocialista, életformát építsük. BUDAI TI BORN É Petrikercsztur. A szeiifgyörgy völgyi Uj Élet-tsz építkezései Termelőszövetkezetünk 1950 február 8-án alakult 12 családdal, ÍGY NÁLUNK Egyre fokozottabban alkal­mazzák a szovjet módszereket az állattenyésztésben, főleg a ■AMI ELRONTJA AZ EREDMÉNYEKET szarvasmarháknál. Szép ered­ményt értek el a borjustatásnál és a tejhozam emelésénél. Ami hor a gazdaságban először hal róttak a dolgozók a háromszori fejesről, nem vették komolyan Később úgy beszéltek róla, hog* nem lehet megvalósítani. A párt szervezet a népnevelőkön kérész tül pol i l í kai fel világosi 16 munkával megértette és megmagyarázta a háromszori fejés jelentőségét N alkalmazását. Eredményt akkor értek el, amikor Nagy István elv­társ a Fülöp-majorból & párt- LW vezet javaslatára a felsőrajki — A begyűjtés térén a mi közsé­günkben most nincs hiba — mondja a tanács titkára, — az el­ső negyedévi tervet teljesítettük A községben ezen a téren tény­leg nincs hiba. A nemessándor- házi dolgozó parasztok teljesí­tették a Rákosi elvtárs születés­napjára és már az április 4-re tett vállalásaikat is. Munkáju­kéi a nyilvántartásban szereplő számok igazolják, a tojást 100, a baromfit 1G0 százalékban teljesí­tették az első negyedévi terv sze­rint. /V baromfi- és tojásbeedá? űrén a községben jó versenyszel lem alakult ki. Több olyan pá rosverseny van a községben mint Köves Lajos 5 holdas dolgo­zó paraszt, és Raffai Péter a be­gyűjtési állandóbizottság elnöké­nek párosversenye, akik vállal­ták az évi tojásbeadási kötelezett­ségük 100 százalékig való teljesí­tését április 4-re, amit Köves La­jos már teljesített is. Nem áll rosszul a község a vágómarha begyűjtésben sem- A félévre előirt 33 darabból már 23-a.t teljesítettek és cr lobbit is biztosítani tudják. Ha ránézünk a fcrvteljesitési kimutatásokra, azt állapítjuk meg, hogy ü ser­tésbeadásban is hasonló eredmé­nyük van. Az első félévi tervben előirt 49 darabból eddig 20-ot be- adtak. A há'ralévő 29-ből azon­ban eddig csak 15 darabot tud­tak biztosítani a kötelezvények aláírásával. ■— A végrehajtóbizottság két napig a falut járta, Alaposan felmérte a gazdák erejét és Í9V tette meg a kivetést, — mondja a tanács titkára. Úgy tűnik hir. leien, hogy a községben nincs is több sertés csak az a 15 darab pedig 233 begyűjtési kötelezettség alá tartozó go^da. van a faluban Valami igaza von a tanács tit­kárának. Persze nem abban, hogy a faluban nincs több sertés, meri van. Csak azok pillanatnyilag nem alkalmasak a hizlalásra Úgy érte őket a begyűjtés, min valami uj dolog, vedig már < múlt évben is sokan fizettek kár ‘éritést A faluban a 233 gazda nál csak nyolc anyakoca van. ami nem- elegendő kötelezeitsé­ge'ik teljesítésére. Hibás ebben ffi községi takács is. Nekik tudni kellett, hogy kevés a községben az anyasertés, még sem fordítot­tak gondot arra, hogy azi növel­jék, A tanácsnak- a párfszervezettjei karöltve biztosítani kell a dol­gozó parasztoknál, hogy azok mi­nél több anyakocát tartsanak és minél több sertést neveljenek. így *etjesi*heíik kötelezettségeiket ás j'kerülhetik o, súlyos kártéritése- ,<et, amiből már tanultak a ne- n-essándcrháziak i$ a műit év­ien, (K. I.) Csütörtök, 1933 móm, %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom