Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-27 / 73. szám

Az oföszíonyí traktoristák csatlakoznak a 105-ös mozgalomhoz Harcba indultak a traktoristák a tavasai munkák sikeres végre- hajtására. Hétfőn reggel a trak­toristák között nagy sürgés-for- gás volt. Szerszámokat vételeztek a raktárból, hogy m.u lrn megle­gyen a gépekhez. Kedden reggel minden traktorista igyekezett gé­pét széppé tenni. A gépállomás vezetősége dlszebédet rendezett a dolgozók vészére. Kiindulás előtt népnevelőink ál- andó felvilágosító munkával lel­kesítettek a versenyre, április 4. méltó megünneplésére. A csopor­tos beszélgetésen már a dolgozók tettek is verseny felajánlásokat. Délben röpgyü'ést tartottunk, amelyen a dolgozók hosszúlejára­tú versenyfelhívást tettek. A gép­állomás politikai vezetője és a gépállomás igazgató helyettese elmondták a dolgozóknak, úgy dolgozzanak, hogy a dolgozó nép meghálálja munkájukat, hogy az ő jő munkájuk közelebbhozza dol­gozó parasztságunkat a nagyüze­mi mezőgazdasághoz. Szerettes­sék meg a gépi munkát. Markos József, Sipos Károly és Horváth Márton traktoristák felajánlást tettek. Vállalták, hogy tavaszi tervüket 180 százalékra teljesí­tik, az üzemanyagfogyasztást' 95 százalékra csökkentik. Ezenkívül minden dolgozó belekapcsolódott a 105-ös mozgalomba, hogy min­dennap 105 százalékra teljesitik napi tervüket. Minden traktorista harcba indult a legjobb tralctoris- :» óimért, a brigádok a legjobb brigád címért A dolgozó paraszt­ság a traktorok kivonulását nagy érdeklődéssel kisérte. Csécs J6- zsefné dolgozó parasztasszony egy cserép virágot adott az egyik traktoristának és sok sikert kí­vánt a tavaszi munkák elvégzé­séhez. így indultak el a gépállomás dolgozói a. tavaszi terv teljesíté­séért, az ötéves tervünk sikeres megvalósításáért. Józsa János Könyvaukét Zaíaszentiváuon Bégen sokszor hallottuk és c1- vasluk, hogy az irodalom és köl­tészet a művészetek művészete. Olyan magasnak tűnt ez a taní­tás, hogy csak képzeletünk kö­zeli" he-tte meg. Be kellett, ér­nünk azzal, ami „Mscskatalpu'1, vagy „Szigony Jimmy“ form újá­ban jutott el hozzánk. A felszabadulás kibontotta v kulturf orr adni om zászlaját is. Ahogy emelkedik népünk élet­színvonala és művelődési igénye, úgy kerül mindennap közelebb aj arculatának formálójához, — íróhoz. A mi községünkben — Zala>- szentivánon — már ké tízben járt iró. Először a. múlt évi könyvnapok alkalmával látoga­tott el hozzánk a himevés Asz. talos Sándor elvtárs, * „Miltra“ írója. Akkor még csak 20-an ve­rődtünk össze a könyvsá'íor kö­rül. Most újból iró járt nálunk. Révész Tibor elvtárs, aki a Vi­déki Irodalmi Est sorozatban tar­tott nálunk szépirodalmi elő­adást, ismertette a szovjet és magyar irók legújabb műveit. Ezen a könyvünké ton már 84-eti vettünk részt, többen hozzászól­tunk. A nagyhatású beszéd lekö­zölte a hallgatóság’ figyelmét és maga az 'előadó is elismeréssel szólt . a komoly érdeklődésre valló rendről, fegyelemről, a vi­lágos, közérthető, végig gördü­lékeny előadás minden szavát csak ugv szívta magába a kö­zönség. Sokan most ismerkedtek •először Solohov .,Uj barázdát szánj- az eke“, még többen Nyi- kolajeva „Aratás1“ cimü müvei­vel. Az ismerteiért több hozzászólás követte, melyekből kiemelkedik Németh Jámosné olvtársnő hozzá- szólása, melyben, beismeri, hogy a rendszeres olvasással még ha; dl láb on állunk, legtöbbször azzal ütjük el, hogy arra „nem érünk rá“. Kijelentette azonban, hogy az állandó önművelés, foritossá­gát azóta ismerte fel, hogy párt- iskolát végzett és most már tud időt ssskitani a tanulásra, „rá ér“ olvasni is. Németh László eMars a helyi népkönyvtár fo­kozottabb kihasználásra buzdí­tott, majd számos hallgató kéré­sét tolmácsolva kérte az irót, hogy s-ját életét és munkásságát is mutassa be, beszéljen hrjátma- gáról is- Pilipár Nándor hiányol­ta, hogy a könyvismertetést nem előzte meg annak bemutatása., hegy mi a különbség a kapita­lista és a szocialista-realista iro­dalom között. Baján Kálmánná az asszonyok üdvözletét adta át. Az előadást követő napokban még főbb szó esett az előadás­ról, az irórók mint mikor köz­tünk volt. Sok háznál arról folyt a beszélgetés, hogy értékes elő­adások sora váltja egymást: egészségügyi, 'történelmi, most irodalmi előadás. A Szabad Föld Téli Esték is lái.ogateítab- bak, mint kezdetben. Mindennek sikeréhez nem kell mais, mint­hogy a pártszervezet és a ta­nács legyen a helyi kulturális te­vékenység vezetője, aktívabb szervező munkát fejtsen ki. Iro­dalmunk megértéséhez és értéke­léséhez az uj és nagy olvasókö- zönfséghez, az irodalmi közvéle­mény megteremtéséhez segítsé­gül jönnek a nép irói. Hiszen ebben ez országban dolgozni és művelődni, Sztálin várost és a szocialista kultúrát építeni, ugyanannak a dolognak két ol­dala. 'Lukács András ^Legfőbb érték-as ember“ .A nagykanizsai állami kö"kór- j ház dolgozói <i szocializmus mi- j előbbi felépítését azzal segítik elő, hogy dolgozóink egészségét helyreállítják. Több mint két he­tet töltöttem a nagykanizsai ál­lami. kö~kórházba.n. Ez idő alatt tanúja lehettem, hogy a kórház orvosak ápolói </ pártszervezet irányítása: mellett a leglelkiis­meretesebben, legodaadóbbaji gyó­gyítják, ápolják dolgozóinkul. Én a kanizsai nőgyógyászcilou feküdtem, ahol napjában három- négy, és van úgy, hogy még több .kis állampolgárt segítenek az or­vosok világra jönni, és nem egy­szer láttám, hogy egy-egy ilyen kis jövevény szerencsés világra- jöttének nemcsak a boldog anya, de az orvos és az ápolónők is egyformán örülnek. De ugyanígy van ez a többi osztályon is, Biztos, nyugodt; kezekkel veszik a gyógyító kést kezükbe, fáradtsá­got nem ismerve, ha kell. éjisza­kájukat feláldozva mentik meg ez életnek dolgozó társainkat. A betegnek fél gyógyulást jelent, ha tiszta és rendes helyen pihenhet. A kanizsai közkórhájbau ezt is megtaláljuk- Ugyanígy a betegek jó ellátását is. A megyei tisztior­vosi hivataltól két ízben kint voltak a kórházat ellenőrizni. Ilyen esetekben elbeszélgettek a betegekkel, nincS-e hiányuk. A kórház gondnoknője, Nagyné elv- társnő, és gondozónője Nyíró né­ni. napjában kétszer is megnézik a betegeket, elbeszélgetnek ' elük, s edict arrat szükség van,'olt bá­tor it ó^ szavakkal segítenek. A kórháziak szép könyvtára van, ahonnan a betegeket szépirodal­mi, könyvekkel látják el. A kór­ház pártszervezete jó munkát végez, minden segítséget megad a kórház dolgozóinak, hogy betölt­hessék azt a feladatot, amit a párt azon a területen rájuk bí­zó ft. Nem hiányosságként, hadern munkájuk még jobbáféteiére ja­vaslom a megyei egészségügyi osztály félé, hogy a férfi belgyó­gyászat fölött kihasználatla­nul álló emeleli részt hozassák rendbe és helyezzék oda a női belosztályf. mely egy barakkszerü épületben van elhelyezve és sem nyáron, sem télen nem megfelelő. TÓTH ISTVANNÉ Zalaegerszeg. A zalalövői tanács levele a salomvári tanács dolgozóihoz O lvastuk a Zalában, hogy Sft- lomvár község dolgozó pa­rasztjaitól, mivel beadási kötelezett­ségüknek nem tettok eleget, megvon­ták a szabadpiaci jogot. Bármiként is nézzük, mindenkép igen nagy szé­gyene ez a salomvári dolgozó pa­rasztoknak, de különösen «szégyene ez a községi tanács dolgozóinak is. Rákosi elvtárs születésnapjára ki­vétel nélkül minden községi tanács dolgozói felajánlották, hogy a be­gyűjtési terv túlteljesítésével ünnep­ük a magyar nép szeretett vezérének 00. születésnapját. Mivel tudták azt, hogy a terv túlteljesítése egyben tartós békénk záloga is, azért csak igen kevés község maradt adósa a felajánlás teljesítésének. Az elma­radt községekben bizonyára rosszul szervezték meg a begyűjtést, az ál­landó bizottságokat nem mozgósítot­ták a begyűjtési tervek ismertetésé­re, a becsületes és hazájukat szerető, a békéért harcolni akaró dolgozó pa­rasztokat pedig nem aktivizálták, hogy elkerüljék azt a szégyent és kárt, amelyet nemtörődöm munkájuk eredményezett. A salomvári községi tauács dol­gozói ha ogy kicsit is akartak volna, segíthettek volna a dolgozó parasztoknak és akkor most nem úgy néznének ki, mint a tervszabotálói, a béke ellenségei. Miért nem kértek tanácsot a járási tanácstól, miért ucm nézték meg azt, hogy Zalalövő község hogyan ért el tojásbegyüjlés­ben közel 200 százalékot, de az clö- állatbegyüjtésben is teljesítette üte­mezés szerint beadási kütelezettsé. gét. A csoportos agitáció jó meg­szervezése, amikor a tanács dolgozói mint népnevelők ismertetik a begyűj­tési rendeletet., az állandó bizottsá. gok jó munkája, amikor élenjáró dolgozó parasztok versenyre hívják a beadási kötelezettség teljesítésében dolgozó paraszttársaikat, a kisgyűlé- sek sorozata mind-mind szoros kap­csolatot teremtenek a dolgozó töme­gek és az általuk választott tauács között, amelynek eredményeként a terv teljesített lesz, mert a tervet teljesíteni kell, hogy megvédjük a békét, hogy erősítsük a dolgozó nép országát. M i Ú ho gy gy goiiűol vannal ljuk Zalalövői ; még sokan Fi lomvár on °1; yanok. akik nem fele tették el az elmúlt háború vérziv; tarait. mé g vannak, aldk gyászoljá férjeiket vagy apáikat és ezért, gyű­lölik a háborút, gyűlölik az ameri­kai imperialisták gaztetteit, akik pusztító háborújukat most már nem­csak a front katonái ellen, de a véd. télén békés lakosság, asszonyok és a gyermekek ellen is folytatják. Mi úgy gondoljuk, hogy ezek lehetnek a legjobb harcosai a bőkének, de csak akkor, ha minden erejükkel harcolnak a béke megvédéséért, ha megmagyarázzák az elmaradóknak. hogy a terv telje? ütésén keresztül tudjuk megvédeni a békét, szabad­ságimki it 6« épülő szocialista luu zánkat. i e gyen állandó figyelmeztetés Jj a salomvári tanács dolgozói részére Sztálin elvtárs kijelentése: A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke meg. őrzésének ügyét és mindvégig- kitar­tanak mellette. A zalalövői tanács dolgozói. Tanácsaink legfontosabb feladata a hízó ti sertés-be gyűjtés tervének tejesítése A felszabadulás óta országunk hatalmas fejlődésen ment ke­resztül. Napról-napra újabb üze­mek, gyáraik létesülnek, a régi üzemeket uj, modern gépekkel látjuk el. A gyors ipari fejlődé­sünk éppen duplájára emeli ipa­ri dolgozóink számát. Ezek a té­nyek mindenkor nagyobb felada­tok elé állítanak bennünket ipari munkásságunk bus- és Zsir el lá­tása terén. Az, hogy az egész or­szágunkban megszüntettük a jegy rendszert, mindenki szaba­don vásárolhat olcsó és kerese­téhez mérten megfelelő áron zsírt és húst, hatalmas fejlődést mu­tat az imperialista .országokkal szemben, ahol napról-napra emel­kednek a astir, és husár-k, a fejadagokat pedig rohamosan csökkentik, mert nincs biztosítva a. dolgozó tömegek folyamatos el­látása. Fejlődésünk továbbra isi meg­követeli tőlünk, hogy éberen őr­ködjünk közeli átásunk felett. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha já­rási és községi tanácsaink mara­dék nélkül végrehajtják a sertés- beadás beütemezésénél a kiadott utasításokat és rendele4,eket, ér. vényt szereznek a dolgozó nép törvényeinek. Ezen a téren min­den megalkuvást és lazaságot fel kell számolni, felelősségre kell vonni a járási és községi te. nácsek dolgozóit, akik hrnyágul, felületesen kezelték kezdettől a serí&beadás beütemezéséti és a meglapulók, siránkozók táborá­val együtt tártak, hogy nincs etetni való, nincs megfelelő ser­tés és ezért nem lehet biztosíta­ni az ütemterveket Megyénk területén számos köz­ség teljesítette, túlteljesítette ser- tésbeadási: kötelezettségét, azon­ban vannak községeink, ahol nagyon kicsi százalékban, telje­sítették tervüket és * folyamatos beadást sem biztosították. Nemesrádón 4 sertéssel, Mik­lósién két sertéssel többet bizto­sított a tanács a kiadott rneny- nyíségnél. Ugyancsak jól megy a sertésbegyüjtés Gétye, Ligetfal­va. Szentpéterur, Komárváros, Vei konya, Kútfej, Zebecke, Gu- íorfölde, Rédics, Zalaszenfiván, Bucsuazentlászló és még számos más községben. Ezekben a köz­ségekben sem jobbak a gazdasá gi feltételek, mint a lemaradóit községekben, azonban itt a köz­ségi tanácsok megértették a dol­gozó parasztokkal a sert ésbead ás jelentőségét. A tanácselnökök és titkárok személyesen beszélték meg a dolgozó parasztokkal a sertések beütemezését, ugyanak­kor bevonták a felülvizsgálás­ba. az állandóbizottságokat is, ahol legtöbb esetben álíandó- bizott?ágok tagjai voltak azok, akik legelsőnek írták alá a kö­telezvényeket. Ott ahol a lomc- radások vannak, minden esetbe11 megtalálható a községi fanácc laza- és megalkuvó munkája és a járási tanácsok felületes ellen, őrzése. A sertéstoegyüjtéföben gyenge munkát végeztek Tűrje, Zala- szentgrót, B a 1 a fon m agy aró d, Gá­li:, mb ok, Hahót községekben. Ká- lócfán a tanácselnök és a titkár nem tudták megmondani, hogy a félévi ütemtervből hány ser­tést biztosítottak. Salomvár köz­séget kizárták a szabadpiaci for galomból, mert a múlt évi hátra­lékait nem teljesítette és az ez- évi begyűjtésben is lemaradások varnak. A községnek az első fél­évi ütemterve 39 dm-ab seriéit ir elő, a tanács ebből az első ne­gyedévre csak 3 sertést irány­zott elő beadásra, így a 36 ser­tést a második negyedévre üte­mezte be- Azonbsm a _ sertések hizlalását nem ellenőrizte, nem biztosította, a folyamatos beadást A községi tanács megalkuvása mutatkozik Pusztomagyaródon, ahol a tanácselnök, Busa Józseí elvtárs úgy nyilatkozott, hogy a tojás- és baromfibegyüjtés megy a községben, azonban a sor­té? begyűjtést nem látja teljesíthető nek. A községi tanács 17 sertést ütemezett be, utána megállapí­totta, hogy több alkalmas sertés nincs * községben. A járási ta­nács dolgozói felülvizsgálták a község sertésállományát és meg­állapították, hegy van bőven ser. tés a községben, csak a tanács nem hajtotta végre a ki-dott ren­deletiket. 42 sertés alkalmas hiz­lalásra a községben. A község so­hasem volt & liátulsók között és A pölö&kei állami gazdaság- ve­zetősége és dolgozói annakidején levélben közölték a Zala szerkesz- I tőségével, hogy a baki sertés­hizlaldájuknál nagy nehézségek­kel küzdenek. Sok a felesleges kiadás, -— Mindennek az az oka, hogy nincs villanyunk — írták a levélben. — Ha villanyunk volna, évente 360.000 forintot takarít­hatnánk meg népgazdaságunk­nak, A Zala cikke nyomán a MEZŐVÍLL dolgozói megkezdték i. munkálatokat a, baki sertéshiz- ' aktánál, s a belső szerelési mun­kálatokat már be is fejezték, csak a bekötést kellene még el- vógezniök és az árammérőt hesze- relniök. A pölöskei állami gazdaság dolgozóira komoly feladatok vár­iak, Példát akarnak mutatni a jobb felszereléssel rendelkező' ál­ami gazdaságoknak, hogy a ter­vet nemcsak megvalósítani, ha­nem tul is lehet teljesíteni. Műn­jelenleg ifi a tojás- és baromfiba., gyűjtésben élenjár, csupán a sertésbe-gyüjtésben volt lemarad­va, ami a tanács hanyag munká­jából eredt. Termel őszöve t kőzete in k cs ter­mel őosoporÍjaink most te az élen. járnak a sertésbegyüj ,'ésben. A bscsshelyi Rákord-tsz, a zaleeger- szegi EicíŐség Sztálinnak-1-z 100 százalékban teljesítették a múlt évi és az első negyedévi hizotteertés beadásukat- A m;gy- krnjzsai Vörös Csiliag-tsz 4 mii - z«a hízott-sertéssel teljesítette- tul az első negyedévi tervét. Ahol egy ol dalu gazdái kodást fc.lyl a; - nak és nem törekednek arra, hogy állattenyésztésüket fokoz­zák és ezen a téren .te többet edjanak ipari dolgozóinknak, le­maradás mti'tá'közik. A Boldogé,' lás Útja surdi-t?zcs;ben a tag­ság nem foglalkozik •vertét te­nyésztéssel, nem használják ki azokat a lehetőt égekei, melye ív kezükben varrnak. Járási -tanácsaink legfonto­sabb felada'a, hogy hizoíitsertés, vágómarha tervüket folyamato­san, a tojás-, baromfi, tejbe- gyűjtéssel együtt biztosítsák. Já­rási cs községi tanácsainknak minden lazaságot, hanyagságot, nemtörődömséget fel kell szá­molni, - hanyagul dolgozókat t’e- lelősségre kell vonni, mert csak így tudjuk terveink maradékra, lan tbljcsi lésével ötéves tervün­ket sikereseid befejezni. Ág falvi Jenő Icájukat már az év első napjai­ban azzal az elhatározással kezd­ték meg, hogy tervüket naponta teljesítik. A munkacsapatok és a munkacsapatokon belül a-z egyes dolgozók versenyeznek egy­mással, aminek eredménye már <-> mutatkozik, mert első negyedévi hizlalás! tervüket 143 százalék­ra teljesítették. — A 360.000 forintos megtaka­rítást, amit vállaltunk — Írják újabb levelükben —- csak akkor válthatjuk valóra, ha a MEZŐVIÉ1, nem késlekedik a villany szerelési munkálatok befejezésével. Vasi már villanymotorunk is. csak éji- pert az áram hiányzik. Ezek után biztosra, vesszük, hogy a, MEZÖYÍLL dolgo­zói Nmét megjelennek a pö- tüskei állami gazdaságnál g a vil­lany bekötésével lehetővé teszik, hogy a gazdaság dolgozói felaján- ásukat teljesitsék s ezzel is ísoz- zájáruljanak ötéves tervünk mie­lőbbi megvalósításúhoz. Ä Zala cikke nyomán a MEZÖVILL bevezeti« a villanyi, de még nem fejezték be a munkálatokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom