Zala, 1952. március (8. évfolyam, 51-76. szám)

1952-03-02 / 52. szám

Hogyan folyik Zalalovőn a csoportos agitáció? ötéves tervünk minden eredmé- •V« népünk, a béketábor győzelme, öe tudnunk kell azt is, hogy ami­den eredményünk vad gyűlöletet vál-t ki az imperialista táborban, Oi-ert látják, hogy hazánk nem véd­telen préda, nem rés, hanem erős bástya a béke frontján. Népneve­lőink feladata, hogy a reánk váró 3agy feladatúk teljesítése közben ismertessék és magyarázzák a párt és a kormány legfontosabb határo­zatait, hogy lelkesítsenek a terv marad ék tata n teljesítésére és túl­teljesítésére. Népnevelőink száz­ezres seregének ebben a harcban az egyéni agitáció mellett az ed­diginél még szélesebben kell a cso­portos agitáció fegyverét hasz­nálni. A csoportos agitáció az egyéni agitációtól abban különbözik, hogy a népnevelő egyszerre több dol­gozó társával beszélget, hogy egy- egy kérdés felett olyan vita indul­hat., amelyben a dolgozók már egymás kérdéseire, érveire is válaszolnak. hozzászoknak, hogy több ember előtt elmondják véleményüké , hogy bátran bíráljanak és sok ol­dalról, sok szempontból vizsgálja­nak meg minden kérdést. A cso­portos agitációnak sok formája van. Ezek közül legjelentősebbek a csoportos beszélgetés, a kisgyűlás, röpgyülés és a csoportos újságolva­sás. Ezekest a módszereket jól alkal­mazzák a zalalővői csoportos agi- •tációs munkában, A pártszervezet nagyjelentőségűnek tartja ezt az ifi fajta, de a legjobban bevált nép­nevelőmódszert. Amikor tanulmá­nyozták a Politikai Bizottság 1951 december 20-d határozatát, kivá­logatták a népnevelők közül a leg­fejlettebbeket és ezek az elvtársak esténként egy-»égy háznál 10—15 dolgozó paraszt között beszélget­nek a napi eseményekről, a be­gyűjtési rendeletekTŐl és a dolgozó parasztok egyéni problémáiról. Né­meth Györgyné Mind,c zenit község­be jár ki, ahol kisgyűl&s, sajtó- olvasás tótén hosszabb ideig be­szélgetnek egy-egy kérdésről. De nincs olyan alkalom, hogy ne essen szó a tavaszi munkákról, a begyűj­tésről. Az egyénileg dolgozó pa­rasztok elmondják hogyan készül­nek fél az idei munkára. Az ilyen megbeszéléseken segítik egymást azzal, hogy megbeszélik, ki hogyan tisztogatja gabonáját. Sok esetben előfordul az is, hogy egymáshoz elmennek megnézni aát a munkát, amiről éppen szó volt. A beszél­getés közben sokan hozzászólnak az új begyűjtési rendelethez és an- j-nak teljesítéséhez. Ha van kőzöt- jtük olyan, aki lemaradt. egy sürgős feladatot kell megol­dani. hanem rendszeresen és állan­dóan tartsák meg a csoportos be­szélgetést. Azonban, hogy ez a munka mindig megfeleljen a köve­telményeknek, szükségies, hogy a pártszervezet rendszeresen tattítta és nevelje a népnevelőket. Tartsa­nak rendszeresen népnevei őéri a kebleteket, ahol kiértékelik a mun­kájukat és megkapják az új fel­adatokat. . (P. L,) A nagykanizsai IV. körzet politikai iskolája jól felvértezett népnevelőket ad a pártszervezetnek A nagykanizsai IV. körzet kö­zépfoka politikai iskolájára 20 jelentkező volt. Az ok atág ke« delén úgy látszott, hogy lomor zsolódás lesz, de máskép töv- ént Erűdónk, Nagy Bábomé elvtár&nó érdekessé és színesé ette c.-Caaasajt, igy minden hallgatónk örömmel jár az ok­tatásra és második otthonában érzi magát .E kollektiv szellem nagyon jó és éppen ezen kérész, tüí volt lehetséges, hogy ver senyre hívtuk a II. körzet közép íoku politikai iskola haliga óit. Hallgatóink óráról-órára a 10 perces mozgalom betartásával gyarapítják politikai fejlődésü­ket. Nincsen óránk, ahol a hallga­tók egytöl.egyig nem szólnának- Az nj beadási rendelet tanulmá­nyozása politikailag jól felvég fezeit népnevelőket ad dolgozó parasztságunknak, akik szere­tettel segédkeznek a munkás-pa­raszt szövetség megszilárdításán, hogy dolgozó parasztságunk fel­ismerje a fain ailanséfleit, akik száz és száz formában Iparkod­nak meggátolni dolgozó paraszt­ságunk munkáját, akik ele­get akarnak tenni a beszolgálta- ásnak, hogy gyermekeik jövő­jét és a béke erősödését szolgál­ják­Hallgatóink szeretett Rákosi eivtáis 50. születésnapjára egy- emberként tét ek felajánlást. Éberen őrködünk, hogy iskolán kon lemorzsolódás ne legyen. A gyengébben tanulókkal kü­lön fogfa kozunk. Szeretettel tettük fala] állásun­kat, mert tudjuk, hogy a párt, Rákosi elvtárs vezetésével min­dent elkövet és módot ad ahhoz, hogy fejlődhessünk és mint jő népnevelők tudatosíthassuk dot. gozó parasztságunkkal a terv és munkafegyelem fontosságát, mely menerősili jólétünket, és mind nagyobb erőt ad a béke megvédéséhez' SÁRON VIKTOR A salahesenyoi MNDSs-asssonyok munkájáról megbírál iák és meggyőzik, hogy minél előbb tegyen eleget kötelezettségének. A mostani be­szélgetésük március 9-re mozgó­sítja a dolgozó parasztokat, akik •úgy készülhetnek legjobban ennek a napnak a megünneplésére, ha kötelességüket teljesítik. A cso­portos agitáció közben maguk a parasztok is felajánlásokat tesz­lek, kihívják egymást versenyre. Varga István 3 holdas dolgozó paraszt a beadását 20 darab tojás­sá! túlteljesíti. Szabó Pál 18 hol­das középparaszit 15 liter tejjel ad be többet. Tettekkel bizonyítják, hogy szerelik a pártot és Rákosi •e ívtársat akinek vezetésével a dolgozó parasztok is ráléphettek arra az útra, amely elősegíti a szocializmus megvalósítását. A pártszervezet ezideig túlsúly­ban az idősebb elvtársakra tá­maszkodott, nem tudta bevonni ebbe a munkába az ifjúságot, ha­bár a csoportos agitációs munká­nak nagy lendületet adhat ifjúsá­gunk. Éopen ezért a DíSz-szervc- zet vezetőségét megerősítette, egy fejlett elviársat állított a DISz- szervezet élére, aki a pártszerve­zet vezetőségében munkájával be­bizonyította, hogy mozgósítani tudja a fiatalokat. A pártszervezet harcol ion azért, a csoportos agitáció De \á! cm kampányszerűvé» á népnevelők ne csak akkor tart­sanak kisgyűléjeket, amikor egy­jttk, ment soha olyan lelkesen nem vették ki az asszonyok a munkából részüket mint most, amikor Rá­kosi elvtárs 60. születésnapjára készülünk. Azonban még mindig vannak asszonyok, akik távol maradnak a szervezetünktől. Őket felvilágosító munkával győzzük meg, kogy be­kapcsolódásukkal biztosítani tud­juk hazánk fejlődését, amelyben vidám és erős gyermekek nevelőd­hetnek. Ehhez a munkához békére van szükség, amely megkívánja minden becsületes asszonytól, hogy aktiv harcosa legyen az MNDSz-nek és ezen keresztül a több mint S milliós béketábornak, (Mészáros Aladárné) A „LEGSZEBB KITÜNTETÉS« Érdekes évfordulót ünnepeitek nemrégiben Törökországban, az Észak-Koreában bevetett török brigád szétzúzásának egyéves évfordulóját. A reakciós török sajttS természetesen úgy emléke­zett meg az eseményről, mint a rettenthetetlen janicsárok „i®_ gyónó győzelméről!“ Az „évforduló“ kapcsán tekint­sünk kissé a múltba vissza. A „Time“ oimü amerikai ío lyőirat mostanában tűző te íteor ge Woodswor han, az Egyesült Államok voif- ankarai követének visszaemlékezéseit. Wooásworth [gy ír: „Amint Men deres miniszterein ők és te­hetséges külügyminisztere, Köp- rülti megkapták a közlés (a ko­reai amerikai agresszió megkez­déséről) magukhoz kérettek és megkérdezték, mekkora katonai egységet kell küldeniük. Még fe lelni sem értem rá. amikor kije­lentették, hogy kezdetnek egy hadosztályt szándékoznak külde­ni. Hosszasa® rá kellett beszél­ni őket, hogy k-sebb egysége!, legfeljebb brigádot küldjenek“. Az ankarai vezetők túlbuzgó-' eáaának oka rendkívül egyszerű. Ahmes Jsimán, ® sztamtmü „Va. tan“ cimü lap szerkesztője ezt irta: „Az Északatfamfi Szövetség be vezető utat Koreába® har­coló csapatéink építették ki- Ha nein küldtünk volna Koreába ka tór ákat. Törökország továbbra is másodrendű ország meredt vol- na-w A szerkesztő tokát beismer­te? s török katonákat csakis azért küldték a halálba, hogy e „másedrendíi ország“ átalakuljon a Wah-Streítt óvórend? ^yarrao- tává­Az amerikai imperialisták rendkívül elégedettek „bevásár­lásukkal“. Egy amerikai; kon­gresszusi tag, aki előzőleg Ko­reában járt, a közelmúltban Air karában kifele®,tette: „Koreában láttam a török katonák sir hal­mát Meggy őzöd'em arról, hogy Törökország komoly erőfeszíté­seket tesz az ENSz eszményeiért“. De elégedettek a török vezetö- körök is. Amikor megérkeztek Koreából az első hírek a brigád veszteségeiről, Waodsworth meg. látogatta Euprülüt, hogy korma, nya nevében részvétét fejezze ki- .Ne sajnáljon bennünket, kővet ur — mondta Köprülü, — ez a ’egszebb ki üntefés. amely Török­országot egyáltalán érhette“. A török nép azonban másként qondo’kozik. Nem óhajtja, hogy fiainak ezrei essenek el a távoli Korea harcmezein őzért mert a ..tehetséges“ miniszterek szeret­nék kiérdemelni óceániul! ke- ayéradéik bizalmát T. TVERSZKIJ íio/á ««««a»** «cVjukfutfOa PÁRTÉPITÉS Jugoszlávia hegyei visszhangozzák a partizánok énekeit Útmutatást nyújt a mindennapi pártmynkábcrs Vasárnap, 1932. miire- 2­Köwép és Délkelet Európa leg főbb hóhérai közé tartoznak Tito és áruló cinkostársak Gyi lasz ftaekovics, Kardelj és a többiek. Nem elégedtek meg áz­ás.!, hogy Jugoszlávia természet kincseit, réz-, ólom-, cinkbányái’ az amerikai tixisztvazsének ' ezá mára biztosítsák, hanem az or szág eladásával egyetemben egy idejüleg megkezdték a második világháború minden szenvedésé végigélő jugoszláv nép féktelen kizsákmányolását. Mindeddig úgy beszéltünk Ju goszlávi ár ól, mint a nyomor or­szágáról. Nyu.!fl:itnémetortszó.g után Jugoszlávia az az ugró­deszka, melyet fel ajkainak hasz nálnj a véreskezü atomlovagok egy harmadik világháború ki­robbantására. Az amerikai fel­vonulási terület minden esetben olyan, mini a dögvósz. Halált éhínségét, pusztítást, háborút okoz az a politikai törekvés, me lyet ma az Egyesült Államok kormánykörei folytatnak, úgy Közel és Távolkeleten vagy Dél és Nyugateurópában. Az ázsiai ugródeszka összetö­rött és túl forró lett az amerikai urck szamára a távolkeleti föld­rész. A Morganok, Rotschildek, Fotelok és a többi amerikai ipar­mágnás ezért fokozottabb erő­vel készülnek Európa lángbabori- tására, E cél érdekében áraszt­ják el „kegyeikkel“ Hitler jugo­szláviai utódát, Ti tot, és ífi'- siszta vérebeit. Vájjon mindezeket a készülő­déseket csak egyszerűen türi-e a jugoszláv munkásosztály és dolgozó parasztság? Talán béké­sen „kiegyezik« Titoval, hogy idegen célok érdekében ágyultol- telékként frontra küldje a nem­zet legjavát? Hogy az alacsony bérfizetés és magas árak mel­lett egyre, süllyed a munkásosz­tály és a dolgozó s^génypanaszt ság életszínvonala? Nem. A jugoszláv dolgozó nép az illegálisan működő harcos kommunista párttal egybeforrva harcol a thoista gengszterek el­len, Ez a harc nem egyszerűen védekezés, hanem szívós és ki­tartó küzdelem a jugoszláv nép minden elnyomója ellen. Hogy milyen mérvű ez a harc, azt a legjobban bizonyltja, hogy a bosznáai-hercegovinai bánya- ipar lel epeken a tervieljesités 70 százalékát el síabó Hágáik a bá­nyászok. Topcsielben az egyik hatalmis-s jugoszláv pályaudva­ron ( a vasúti munkások közel nyolcvan vagon benzinnel töltött szerelvényt robbantottak fel. Ugyancsak ezen a pályaudvaron a munkások megtagadlak az Amerikából érkező 140 vagon amerikai fegyver kirakását. Plevnában, Jugoszlávia egyik városában a soffőrök általános sztrájkba léptek és mintegy 60 soífőr gépkocsiját felrobbantotta és illegalitásba vonulva folytat- a harcát. Az Adriai-tenger egyik nagy kikötőjében a kilcötőmun. kások megrongálták 42 (Ltoista hajót, olyan mértékben, hogy azt az elköve kezendő hónapok­ban nem használhatják- Ugyan­itt elsüllyesztették a „Partizán- ka!* nevű legnagyobb (i to ist a enger járó hajót. A zencai mun­kások a vasöntödékben 25 szá­zalékkal csökkentették az acél termelését. A szí széki vae öntő­ben, ahol a jugoszláv fasiszták egyik acélöntő bázisa van, 25.000 munkás üsgadla meg a munkát, egyenletűén sztrájkba lépett. Sopljjevában a munkások "fel­robbantották a gépeket, Belgrádban egy éjjel bét ha­talmas gyártelepé’ gyújtottak fel és az megsemmisült minden be­rendezésével együtt. A tartalmas és frontalis moz- galorrv Jugoszlávia dolgozói ré­széről az egész szlovéniai fém­ipart megbénította, A „Borba“ a jugoszláv fasisz­ták ^ hir ügynökségének szócsöve múlt heti. számában keserűen je- 'enfíi ki, hogy a vasúti áHomáso- kőn, kikötőkben száz számra altnak azok a vonatok és hajók, melyek kirakásra váru k és me- lyeke nem hajlandók kirakni a' jugoszláv dolgozók. A^jugcss-áv fasiszta rendese bukq^át. legjobb an akkor érző kelteijűk, amikor azt mondjuk, hogy az UDB hirlic-dt hóhérban­dái is megrettennek azoktól äb aljas lettektől, melyet végrehaj­tanak a ti Pisták p.rancsára- A legintőbb példa erre az elmúlt napokban lejátszódó esemény, mely Doboly községben történt. Ebben a községben a dolgozó pa­rasztok megtagadták a helybeli milícia parancsát és nem mern­ek kényszermunkára- Ezért egy motoros csendőrszakaszt vezé­nyeltek oda, hogy megtörjék a parasztok ellenáll áfái- A jugo­szláv parasztok előszedték rej­tett fegyvereiket és heves tűz­harc után kiszorították a kö®< ségböl az ellenük vezényelt os®. Mindezek az események tudomására jutottak az UDB. nak, ezért ez a fasiszta szerve­zed, mely hasonló a <3csapó­hoz, de módszereit még felül la múlja, egy büntető szakaszt kül­dött ki Dóboly község dolgozó parasztjainak megfékezésére. A községbe érve a szakasz tüzpa- rancsot kapott az egység pa- rsnosnokától. Ekkor a kivezényelt szakasz a tüzparancsot megta-i gadva átállt a felkelőkhöz, majd együttesen az egész falu férfila­kosságával elvonulltak a he­gyekbe a partizánok egyre széle­sedő -seregét még erősebbé termi. Ez az egy eset is világosa® mutatja,, hogy a harc, mely fel­lobbant, egyre hatalmai«:,íbb léung- ra gyűl- Újra felcsendülnek Ju­goszlávia 'hatalmas hegyeiben a pMÜzánok énafkel A jugoszláv nép fe,szabadi'ó mozgalma egy­re jobban szélesedik. Az a fény, hogy a? UDB sorsiban eine# megér és, bmc-i együttműködés a tttoista kor vány csúfos s»« darcát jelenti. A hatalmas par tizántüzek a jugoszláv nép gyű­löl é! éből táplálkoznak és ettől a gyűlöletről és forradalmi láng­tól fog elhamvadni Tito á'í^ kozott rendszere. Séröbl Pét Teljesítse vállalását a tiagykaniassai Lakáskarbantartó kfSs A nagykanizsait Kenyérgyár Vállalat ^95l május hó óta mft. ködik és ma már fejlődésben ofet i^art, hogy a város elAátiásám. kivül részben már a környező faijukat' is ellátja kenyérrel és süteménnyel. Vállalatuiruk szép erediméinyektítí ért el a termelésben és a mun- kaverseny területén is.' A dolgo­zók többsége megértette hogy övé a gyár, magának építi és be­csületes munkává!! igyekszik jó­ízű kenyeret adni a dolgozó műn* kást'ársai asztalára. Vannak azon­ban .hiányosságok is, melyek nagyban nehezítik a vállalat jő munkáját és gátolják a*, hogy a kenyér minőségét még jobban megtudjuk javitiani_ As egyik ilyen hiányosság az, hogy a vállalatunk már 3 hó­napja biztosi totf bérlemény ut­ján egy lisz(raktára;, melybél azonban lisztet tartani nem tu­dunk,. mert annak tetőzete be* ázik. A vállalat vezetősége’ a szüksé­ges intézkedéseket megtette és a javítási munkálatokat a bérbe- vé'el idején (három hónapja) k;„ ad'tia a nagykanizsai iakáskarban^ tártó IvTSz-nek. A lakáskarbarutiar: ó K'tSz ve- zetőaége egy kef napos határidő Ígéretekkel elhalmozta a vá!Iala_ tO't. azonban ennek ellenére a raktár még mindig kijavitatflau, A bért fizetjük u ána. de abban lisztét tárolni . nem lehet, Felkérem az illetékeseket, de elsősorban a nagykanizsai lakás, karbantartó KTSz dolgozóit,, hogy hassanak oda, hogy Kenyér­gyár e fontos irr' raktárának ja­vítása mielőbb megtörténjen és ezzel gátlás nélkül teljes;, hessiik ■ervü ike* és biatosi has-rtk Nagykán zsp dolgozói részére a jó minőség:; kenveréf és sijte- ményri. BRASSÓI ISTVÁN írb-elnök Békét akarunk! Ezzel a jelszó­val indulnak munkába falunkban Gulyás Imréné és Paragi Mária, hogy felkeressék dolgozó asszony­társaikat és felvilágosító munká­val győzzék meg őket arról, hogy bekapcsolódjanak az MNDSz munkájába, A munkatársak lelke­sen végzik ezt a munkát, mert a házaknál őrömmel és szeretettel fogadják őket, mikor átadják az uj tagsági könyvet azoknak, akik most léptek be az MNDSz-szerve- zetbe. Rákost elvtárs születésnapjára felajánlást tettünk, hogy 8 tagot szervezünk be, amit tulteljesitet- tünk. Biztosak vagyunk abban, hogy eredményűnket, fokozni tud-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom